(#51739) SASA70
Red nem jöhet szóba?

(#51740) metrion Javasolnám az összefoglaló átfutását! De itt van ha nem találod.

Mire formázzam? GPT vagy MBR?

GPT: GUID Partition Table (mely a GUID A Globally Unique Identifiers rövidítése)
MBR: Master Boot Record

Mi azt mondjuk minden esetben jobb a GPT, azért mert a GPT egy fejlettebb és biztonságosabb partíciótípus mint az MBR. GPT-nél minden egyes partíció egyedi, véletlenszerűen generált, 36 karakterből álló Unicode nevet kap a rendszertől. Annak az esélye, hogy két partíció egy gépben ugyanazt a nevet kapja, nagyjából zéró. UEFI mellett automatikusan GPT partíciót készít a rendszer és három részre osztja a rendszertárolót. Készül egy 300 MB-os helyreállító, egy 100 MB-os rendszer partíció, a maradékra pedig a rendszer és esetlegesen a saját fájljaink kerülnek – a rendszer csupán utóbbinak ad betűjelet, a többit elrejti. Mikor kell a GPT? 64 bites rendszer és UEFI esetén, itt kapacitásra és tárhely típusra tekintet nélkül GPT legyen a választás. Ha 2 TB-nál nagyobb tárolót választasz rendszermeghajtónak, akkor is mindenképpen 64 bites oprendszerre és UEFI-re lesz szükséged. Adattár esetében 2 TB felett minden esetben GPT-re legyen formattálva az adat HDD.

A GPT előnyei röviden:
1. GUID-t (UUID-t) használ a partíciók típusának megállapításához, így nincsenek ütközések.
2. Fájlrendszertől függetlenül tartja számon a partíciókat és lemezeket.
3. Nincs többé szükség kiterjesztett és logikai partíciókra.
4. Tartalék fejlécet és partíciós táblát tárol a lemez végén, mely segít a helyreállításban ha az elsődleges megsérül.

Az MBR hátrányai röviden:
1. A kiterjesztett partíciókban levő logikaiak metaadatai láncolt lista szerkezetben tárolódnak. Ha egy lánc elveszik, az utána következő összes logikai partíció elveszik.
2. Az MBR csak 1 bájt nagyságú partíció-típus kódokat támogat, mely sok összeütközéshez vezet.
3. A lemezek maximális címezhető méretét 2 TB-ig támogatja, a 2 TB méreten felüli hely MBR particionálással nem használható.

Mi is az a Formattálás?

A lemez formattálás (disk formatting) az az eljárás, ami a mágneses adattároló eszközt (merevlemezt) előkészíti a használatra. Amíg egy merevlemez partíció nincs formattálva, addig nem alkalmas fájlok tárolására.

1. Alacsony szintű formattálás (low-level formatting):
Létrehozza a lemezeken a szektorokat, tehát kialakítja a winchester lemezeinek felszínén, hogy a szektorok hol kezdődjenek és hol végződjenek. Ez határozza meg, hogy a lemezeken hol lesznek majd tárolhatóak adatok, ez a folyamat akár több órát is igénybe vehet a nagyobb kapacitású merevlemezek esetén. Az alacsony szintű formattálás nem csak egy partícióra, hanem a merevlemez teljes tárolásra alkalmas területére vonatkozik. Az alacsony szintű formattálást a winchester gyártók végzik, ugyanis nem megfelelő végrehajtása könnyen tönkretehetné a teljes merevlemezt. Az alacsony szintű formattálás után a merevlemez még nem alkalmas adatok (fájlok) tárolására, ehhez még magas szintű formattálás is szükséges.

2. Magas szintű formattálás (high-level formatting) vagy logikai formattálás (logical formatting):
Az a folyamat, melynek során az operációs rendszer felkészít egy partíciót egy bizonyos fájlrendszer használatára. A logikai formattálás a partíción létrehozza a boot szektort, a fájlszervezési táblát (például NTFS fájlrendszer esetén az MFT táblát, FATxx fájlrendszer esetén a FAT táblát, stb.) és a gyökér könyvtárat, magában ez a művelet rövid idő alatt lezajlik, ezért gyors formattálásnak (quick format) is nevezik. Ha viszont ezzel együtt a teljes partíció hibaellenőrzése is lefut ("normál" formattálás), az már sokkal több időt vesz igénybe. Az operációs rendszerek telepítésének kezdeti szakaszán logikai gyors formattálás történik, aminek következtében az operációs rendszer partícióján tárolt régi fájlok elérhetetlenné válnak. A logikai formattálást követően a partíció a fájltárolásra alkalmassá válik.

[ Szerkesztve ]

Beárazás: https://logout.hu/bejegyzes/jim_bcs/bearazos_topikok_listaja.html