Új hozzászólás Aktív témák

• #1214 Gyantusz tag degu #1205

  Új Válasz 2007-04-21 02:38:04 #1214

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz degu #1205 üzenetére

  ''A sok nagyarcu,kemeny duma,meg ---leszarok mindenkit---hozzaallas mellet...''
  
  Ezt a mondatrészedet nem értem!
  Az #1198. hsz-ban igyekeztem a lehető legkorrektebben, a legobjektívebben és a legpontosabban kifejteni, hogy egy repülőtér (jogilag is) korrekt üzemelését nem is olyan egyszerű kialakítani! És nem is megy egyik napról a másikra. Sok konfliktust kell megvívni (tulajnak-civilnek egyaránt), mire a repülőtér beáll a hétköznapi, mindenki által elfogadott és tolerált kerékvágásba. Ez pont olyan, mint a helyi buszjáratok menetrendje és menetideje. Állandóan vita tárgya. Csak ''kicsit'' nagyobb falat.
  
  
  Amúgy teljesen jogosnak tartom az aggájaidat!
  - A gépek zavarják a mindennapi életvitelt (amíg meg nem szokjátok, már ha meglehet...).
  - Az ingatlanon (telken) levő építmények és épületek műszaki állaga romlik (hála az infratartományú hangok által keltett mikrorezgéseknek is).
  - Ezekkel egybefüggően romlik, csökken az ingatlanok piaci értéke, kevesebbért lehet eladni őket, a kereslet még kisebb rájuk.
  
  Az elsőre a megoldás az egyén toleranciahatárának kérdése. Tehát szubjektív.
  A második megoldása nehezebb. Ezen infrahangok elleni védekezés gyakorlatilag műszakilag (egyenlőre) megoldhatatlan (tudomásom szerint), vagy legalább is igen körülményes. Megoldása talán a gép bejövetelének módosítása lehet. Ekkor viszont előfordul, hogy a jelenlegi leszállító rendszerek erre nem alkalmasak, így ezen rendszerek fejlesztése plusz beruházást igényel a repülőtér tulajdonosától (ugye, ha a polgári peres eljárásokat el akarja kerülni, célszerű). Azok építési és használatbavételi engedélyezése meg külön procedúra, mint a másik hsz-emben elítettem.
  Például, nagyobb magasságból történő, ennél fogva nagyobb sebességű, beérkezés a pálya fölé. Ekkor a zajt keltő hajtóművek alacsonyabb fordulatszámon járnak, hiszen a süllyedésből sebességet (nagyobb szárnymegfúvást) és nagyobb felhajtóerőt tud a gép elérni kisebb szárnymechanika-kitérítéssel is, => kisebb a zajszennyezés is.
  Viszont, mivel gyorsabban érkeznek be, hosszabb a kigurulási úthosszuk és ha a pálya nem elég hosszú, akkor túlfuthatnak, vagy emiatt átstartolást kell végezniük (idő- és kerozinpocséklás => plusz környezetterhelés és költségnövelő, gazdaságtalan). Illetve, ha jól jött be, akkor a gázsugárirány fordító fékeket korábban kell bekapcsolni (ez azt takarja, hogy a gázturbina mögötti áramvonalazó lemezek befordulnak a gázsugárirányba, ezzel azt oldalra-előre terelve fékez: ellent tol => akkor fékez ez hatékonyan, ha a hajtóművet teljes terhelésre vágják - kocc gáz => megintcsak zajszennyezés).
  Ha elég hosszú a pálya, akkor nincs gáz (sajnos fékezőernyőket még nem integráltak a teherszállító repülőkbe, vagy fékhorgokat sem, úgyhogy marad a sugárirányfordítás és a kerékfék). Tehát a lakott területek felett nagyobb magasságban való bejövetel és drasztikusabb süllyedéssel hosszabb kilebegtetés (és ekkor ''teljes réselés'' a szárnyon) a pálya előtt.
  A harmadikra a megoldás a helyzet eltűrése, vagy az eladás/elcserélés. Abban az esetben, ha ez a zaj már életvitelre veszélyes, akkor az építésügyi hatóság(ok) előírhatják/kötelezhetik (az életvitelre veszélyes titulust kiállító szakcsoporttal karöltve) a települést, hogy ebbe a (gyakorlatilag kikísérletezett, optimális) leszállási zónába eső ingatlanokat szanálni kell!
  (ld. a tavaly tavaszi(?) építésügyi szabályozást a tiszai árterekben való építkezésekre:
  teljeskörű tiltás, persze törvényen kívül lehet építkezni is, de az magára vessen, kár esetén támogatást nem fog kapni, meg le is kell bontania+pénzbírság...)
  Szanálás esetében a településnek meg kell vennie azokat a tulajdonosoktól és új ingatlanokat kell számukra kijelölni a település más területein, amit a műszaki osztály határoz meg a település építési rendezési tervei alapján (a Helyi Építési Szabályzat figyelembe vételével). A meglevőket (az ún. kialakult képet) pedig dózerolni, és az így nyert földterületet egyéb formában hasznoítani, pl. mezőgazdasági művelés alá vonni. Ebben az esetben (és amúgy is) megtörténik annak felbecslése, azaz a földterület aranykorona-értékének meghatározása (ez egy mérőszám országszerte, agrármérnökök reszortja). Abban az esetben, ha a kiválasztott ingatlan nem megfelelő a tulaj számára, a régi, szanálásra kijelölt ingatlana áráért (ill. plusz ráfizetésért cserébe) úgy lakást vásárolhat akárhol (értelemszerűen). Ez már a Ptk. (polgári törvénykönyv) és a polgári szerződéskötések hatásköre. Jogsérelmek esetén megintcsak a Ptk. és a Btk. az irányadó. Ezért nem árt egy megbízható jogi képviselőtől is tanácsot kérni!
  
  
  Felcserélem a válaszadást a kérdéseidre.
  1.
  ''A repter bezarasat pedig azert nem fogja tudni elerni senki,mert q*rva nagy uzlet!''
  
  Erre én is kitértem, hogy igen fongos kérdés a régió fejlődése szempontjából (pl. munkahelyteremtés).
  Gondolom, ha beindul Tökölön (mert hogy arról van most szó) a légiszállítás (remélem be fog - egyébként már egy másik topic-ban letettem e mellett a voksomat, ''kicsit'' bőven taglalva...), akkor az komoly infrastruktúrális beruházásokat fog eredményezni. Új kiszolgáló csarnokok építése (építőipar minden szakterülete kap majd munkát benne a szerkezetépítéstől a gépészeken/villamosokon keresztül az építész szakiparig gyakorlatilag mindenki - a folyamatos, állandó gépész/építész karbantartásról már nem is beszélve), közút- és vasúthálózat fejlesztése (mélyépítés-építőmérnökök), hogy megfelelőek legyenek ezek teheráru-áteresztő képessége. Nem elhanyagolható a közművek korszerűsítése és teljes kiépítése (pl. új közp.-i szennyvíztározók és -tisztítók) sem, amik (''vádalku'' keretében) megépülhetnek kedvezményesen a zaj által károsított lakóterületeken is! Továbbá a kiszolgáló személyzetek új munkahelyei: személy- és vagyonőrök, taxisok, kistehergk-val árufuvarozók, egyéb beszállítók, rep.műszaki szerelők, karbantartók, földi kiszolgálásért felelős személyzet, stb. és egyéb logisztikai központok. Na, és nem utolsó sorban a vámolás terén sem lesz elhanyagolható a fejlődés. Raktárkezelés, stb.
  Szóval, az egész komplexum munkát fog adni ''1-2'' helyi lakosnak. Fizetést kapnak (remélem), amiből aztán adóznak Állambácsi felé, és mindenki jól jár. Boldogan élnek, míg meg nem halnak... (kivéve, aki nem - de ez akár a szociológia tárgyköre is lehet)
  
  Remélem, ha lesz lehetőséged odabent munkát vállalni, nem azért fogod elutasítani azt akkor, mert mindannak a megszünését akarod...
  
  2.
  ''Hogyan csokkentik a zajterhelest a teknika legujabb vivmanyaival,/no meg a fekete magiaval/ a haztetok felett 50m-re elsuvito repcsik eseteben?''
  
  Nos, mint írtam a fent említett hsz-ben (a teljességet mellőzve), a leszálló zónák kijelölése és azok megközelítése nem egyszerű feladat és korántsem állandó dolog (a felszálló zóna mindíg a legtávolabbi lukból indul). Mivel elég sokmindentől függenek ezek (sok bennük az ismeretlen/változó tényező), így ezek időközönként, akár ciklikusan is változhatnak (most kicsit általánosan fogalmaztam). Mármint a leszálló zónák.
  Az LZ kijelölése függhet többek között:
  - a fogadható (teherszállító)repülőgépek típusától, max. nagyságától (max. leszálló össztömeg => kigurulási úthossz nagysága (pálya hossza), pálya teherbírása, futópálya elhelyezkedése, gurulóutak rendszere/fejlesztése, stb.);
  - épített környezet összetételétől és alakjától (ez a függőleges geometriából adódóan akadájozhatja a leszállást, pl. gyárkémények, rádióantennák, magasabb házak, fák, stb.): Debrecenben például anno volt példa arra, hogy a siklópályán kiürült póttartályok estek le a gépekről és pottyantak be a kertekbe, kisebb-nagyobb károkat okozva (szovjetek megtérítették a károkat!). Ilyen elhagyások történnek az USA és bármelyik légierő gépeinél is, nem tipikusan ''orosz-technika''. Szimplán emberi mulasztás kategóriája.
  Illetve volt arra is példa, hogy fákat vágtak ki, kéményeket és kétemeletes épületeket bontottak le, mert akadályozták a siklópálya biztonságos megközelítését!
  - meteorológiai tényezőktől: a Nap helyzete, légmozgások, szélirányok, páratartalmak változása, stb. (mint írtam komplex meteorológiai probléma)
  - a madárpopuláció elhelyezkedésétől (vándormadarak és helyben költők)
  - a légtér várható leterheltsége.
  Mindezek figyelembe vételével (és még másokkal is) lehet csak optimálisan kiválasztani a repülők besiklási zónáit.
  
  Kérdésedre válaszoltam fentebb, hogy pl. besiklási magasság növelésével. A problémákat ld. ugyanott (leszállító rendszerek, kifutópálya hossza, stb.).
  
  Amúgy a tököli reptérről tudni kell, hogy a szovjetek itt állomásoztattak az országban egyedül MiG-21 SzMT-ket 1990-ig, illetve ez amúgy is egy teher-reptér volt, nagyjavító bázissal karöltve! Úgy emlékszem a Mi-8/17/24 nagyjavító üzemei is itt voltak. Az egész Varsói Szerződés-tagállamok gépeinek többsége ide jött nagyjavításra (mármint Le.o., Csehszlk., Rom., Bulg.).
  
  
  Még egy szempont.
  Gyakran felmerül a médiában és a politikában témaként a labdarúgó Eb., és a nyári olimpia megrendezési jogának kiharcolása, elnyerése.
  Csak puszta számisztika: Olimpia: ~ 8-10 millió ember jönne az országba a Föld minden tájáról ebben a 2-3 nyári hétben (ill .előtte), a legtöbbje légi úton (mondjuk legyen 5 millió fő - Mo. lakosságágának fele), a többi földön és vizen. Budapesten most ~1,8-2 millió ember él. Ennek legalább a kétszerese érkezne Pest megyébe légi úton! Ferihegy mellett csak Debrecen és Sármellék (Balaton nyugati csücske) rendelkezik (irányító- és utasfogadó rendszerei miatt) korlátozott nemzetközi fogadóképességgel a ~57 db repülőterünkből...
  A 2004-es Sydney-i olimpián a helyi repülőterek csúcsra voltak járatva. Sydney nemzetközi repülőterének (Kingsford Smith [link]; [link], +Bankstown [link]) fogadókapacitása 4-5-ször nagyobb, mint Ferihegy 1-2 összesen és még ott is dugók voltak!!! Ugyan miből gondoljuk azt, hogy ez a csöpp, budapesti nemzetközi repterünk el lenne képes látni a feladatát? Nem kéne arra törekedni, hogy a környező, szovjet-érában működött, kiépített repülőtereket felújítsuk és bevonjuk a Ferihegy-ek tehermentesítésére (pl. Tökölt is)?
  Továbbá nem utolsó szempontként a világban dinamikusan fejlődő légiszállításból részesedjünk egy csöppet, mind jobban? (igaz, hogy főleg ''megint csak Pest és környéke'', de ez van)
  A tavalyi németországi labdarúgó Vb. nemkülönb paramétereket hozott. Berlin és Frankfurt repterei olyannyira bedugultak néha-néha, hogy regionális repterekre kellett az A340-ek, B 747 Jumbo-k egy részét irányítani! A helyiek azelőtt és azóta sem láttak olyan repcsiket ott...
  Nemnagyon vakaróztak azon, hogy hangosak a gépek, mivel a külföldiek hozták a stekszet.
  Következmény: Berlin új nemzetközi repterének tervezése (az ország legnagyobbja lesz alapból, kapacitását az alap 1,5-ére lehet majd bővíteni). Természetesen ez már a városon kívülre lesz tervezve!
  
  
  A másik, szerintem érdekes probléma, de inkább dilemma!
  Éppen tegnap (pénteken) voltunk daa-raa-val a szolnoki rep.konferencián ([link]; [link]). Érdekes volt. Jövőre mindenkinek csak ajánlhatom!
  Azon a szekción (IV.), amin voltunk délután, felmerült egy érdekes kérdés bennem.
  Az eset a következő:
  Zajmérésről tartott Bera úr előadást, és hivatkozott egy nemrégi munkájára, miszerint Sopronban a helyi egyik kórház tetjére egy helikopter leszállóhelyett kellet építeni és ennek üzemszerű használata közben a környezetére való hatásait viszgálták (lakossági panaszok alapján!).
  Mindazon problémákon kívül, amiket építészetileg és statikailag ez a ráépítés jelent (amire érthetően, val'szeg ismeret híján nem tért ki), adódott egy másik: a zajszennyezés. A mérés alapja a Mi-2 és az EC-135 volt. Előbbi volt a leghangosabb, utóbbi a leghalkabb. A mérés három része: áthúzás, leszállás, felszállás. Én most kb. átlagot írok. A Mi-2-é ~95 dB, az EC-135-é ~85 dB volt. A mérés 100 m és 200 m-en is megismételték és az eltérés ±5-6 dB volt (alapvetően elenyésző).
  A probléma az, hogy ezek ugyebár forgószárnyas repülőgépek, zajkeltésük sokal komplexebb, mint a merevszárnyúaké! Mivel a leszálló pálya a magasban van (kórház tetején, de amúgy is), így annak hangszigetelése műszakilag megintcsak kissé problémás...
  Amire megint nem tért ki, gondolom ismeret híján, az az, hogy az országos zajküszöb lakókörnyezetben, városias beépítésben nappal ~60 dB, éjjel ~50 dB! Mindkét gép, noha utóbbi igen korszerű, ennek majdnem kétszeresét produkálják (és gyakorlatilag megoldhatatlan a hanggátlás szempontjából)!
  Kérdésem a következő:
  Mi a fontosabb? Az, hogy a beteg légi úton szállítva túlélje a sérüléseit (helikopterel eleve életveszélyes sérülteket szokás szállítani), vagy a kórház leszállópályájának környékén lakók pihenéshez és a normális életvitelhez való joga?
  Ez a probléma nem csak Sopronban igaz.
  
  
  ''Egyebkent feldobott a szlogened!
  
  A repülés egyik alaptétele:
  ''A szabályokat vérrel írják.''
  De...vazze!..miert az en veremmel?...es miert nem a Tieddel?''
  
  
  Pontosabban:
  ''A repülésben a szabályokat vérrel írják.''
  
  Ezt nem én találtam ki, ne énrajtam kérd számon!
  (inkább gondolkodj el a jogosságán)
  
  Ha lezuhanok majd motoros sárkánnyal, akár az enyémmel is írhatják. Ettől még az alaptétel igaz...
  (egyébként nem kívántam a halálod egyszer sem...)

Új hozzászólás Aktív témák