Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sh4d0w: Van-e még?
- eldiablo: 30 év után szakítottunk, de azért még beszélünk...
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Toomy: FOXPOST: régen jó volt, de már jobban jársz, ha elfelejted
- sziku69: Szólánc.
- eBay-es kütyük kis pénzért
- nézzbe: AM3 hűtés s478-ra
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sanyo
senior tag
Na, így már jobb.
A különböző rakéták elviselhető G értékeiről nincs táblázatom sajnos, de utánanézek ha lesz időm. Egyébként a mai napig az eljárás az, hogy ha a pilóta látja a rakétát, akkor a megfelelő manőverrel/manőverekkel kikerülhető. Rohadt nehéz észrevenni, még nehezebb hideg fejjel gondolkodni és helyesen cselekedni, már csak túl kell élni és elmesélni. Nem sok ilyen van, így hirtelen egy amerikai F-16 pilótája jutott az eszembe, az első Öbölháború után nem sokkal a repüléstilalmi övezetben akadt össze egy MiG-29-essel, ami egyszerre 4 rakétát indított ellene, az amcsinak a több perces légiharcban a második Amraam-ja talált, jött belőle a keró, az iraki gyorsan ki is lőtte magát a gépből emlékezetem szerint. -
-Jackson-
őstag
nembaj, ha megoldják a lézerfegyver kicsinyítését, akkor már nemkell a rakétákról vitázni többet
.
egyébként milyen súlya van egy ''alap'' levegő-levegő rakétának pl? mert azt tudom hogy a tartósín az kurrvanehéz, volt alkalmam cipelni őket amikor a lengyelországi éleslövészetre készítették fel a migeket. -
Frakk
tag
És az AA-11 ről is érdekes dolgokat írnak, mint pl. 30-40 km-es hatótáv. Az elég sok, ahhoz képest, hogy IR rakéta. Az AMRAAM-nak tudtommal 50km körül van.
Bővebben: link
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Hmm. Közben keresgéltem egy kicsit a neten, és most egy olyan linket találtam, ahol az AA-12-ről nem ezt írják, hogy 12g-re képes, hanem 12g-vel forduló célt is eltalál. Bővebben: link
''The Vympel R-77 (Amraamski) is an active radar guided BVR AAM and is designed to engage 12 G targets, using unique ''grid'' control surfaces to achieve additional control force at high AoA.''
Nem tehetek róla, az előző linkben ez van: (Bővebben: link)
''These provide lower drag at supersonic speeds than large fins, but are able to cause the missile to turn much faster at 12 G''
Gondolom ez utóbbi lehet az elírás, mivel itt ezt is említik:
''The R-77's main superiority compared to the AIM-120 AMRAAM (or at least, the published data available on the main production versions, the AIM-120B and AIM-120C), is in range and maneuverability.''
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Na, rájöttem, hogy egyikünkek sincs igaza!(én legalább beismerem és le is írom! Nem úgy mint te!) Hogy nektek mért nincs azt asszem már elég érthetően elmagyaráztam. Meg látszik is a rajzból, hogy a rakéta fordulósugara is sokkal nagyobb, meg nem is kell ugyanakkora szögben elfordulnia, mint a repinek.
Nekem meg azért nincs, mert sem a rakéta, sem a repülő nem gyorsulhat olyan irányba, amilyenbe szeretne. Csak nagyjából 90 fokos szögben a sebességére(lassítás-gyorsítástól most eltekintek). Ezért a gyorsulásos magyarázat, amit írtam ebben hibázik. Most ebbe jobban nem megyek bele, nehogy megin hülyeséget írjak, habár abban feltétlenül igazam volt, hogy a ti magyarázatotok sem volt helyes. És speciel a rakétával szembe fordulás és aztán a kitérő manőver sem jó (szerintem), inkább a rakéta felé fordulás, úgy, hogy amikor odaér a rakéta a repihez, akkor még nem, vagy épp akkor fordultak egymással szembe.
Szóval most már én is azt gondolom, hogy a rakétának nagyobb gyorsulás kell, de akkorsem az volt a magyarázat, amit ti adtatok.
[Szerkesztve] -
-
Frakk
tag
Láthatod, hogy az elején egy irányba tartanak, a rakéta kb kétszer akkora utat tesz meg ugyanannyi idő alatt, tehát kétszer akkora a sebessége (jó tudom valójában ennél nagyobb a különbség, de tökmindegy, már nem volt kedvem a méretarányokkal szarakodni). És jól látható, hogy a nagyobb fordulósugár ellenére is simán betalál. Ok?
-
#65675776
törölt tag
''Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.''
A 4 Mach utáni megjegyzésed azt mutatja, hogy kétled az igazságtartalmát.
Lehet, hogy fizikazseni vagy, de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667. van némi különbség! Azt nem állította senki, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen!
Az, hogy 360° = teljes kör, nem jelenti azt, hogy a rakéta nem fog manőverezni, mivel nem tudhatja, hogy a repgép meddig folytatja a manővert!!!
A késleltetés az érzékelés és a kormányparancs végrehajtása közt nincs akkora, hogy befolyásolja az elfogást, mivel a rakéta folyamatosan korrigál.
A fentebb már általam is megemlített vietnami példa cáfolja minden állításod. A rakétatestek nem 12g-nél törtek, mivel az indulási gyorsulásuk is meghaladja a 40-50g-t! A 12-t korábban te említetted az RVV-AE esetében (te NATO kóddal hivatkoztál rá: AA-12, én maradok az eredetinél). -
Sanyo
senior tag
Nézd, az érvelésed logikus. Mondtam hogy nem vagyok fizikazseni és igen, elolvastam mindent.
Olyan szépen nem tudom levezetni mint Te, mégis gondold végig: milyen nagy lesz egy 360 fokos forduló 700km/óránál, és mennyi 3Machnál?
Vietnamban sok légvédelmi rakétát ráztak le úgy az amerikai gépek, hogy olyan túlterhelést hoztak létre, amit a gépüket követő rakéta fizikailag nem tudott elviselni, a darabjaira szakadt. -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#253
üzenetére
''Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól!''
Te mi az istenről beszélsz most komolyan? Hát ez már tényleg beszarás. Hol írtam én a 4M-ra, hogy nem reális? Milyen példánál említettem én 2M-al haladó repülőt?
-
Frakk
tag
''Nos én nem vagyok egy fizikazseni, de ha a megcélzott gép repül mondjuk 700km/órával, a pilóta belehúz 4G-t, a rakéta pedig 3M-nél szintén 4G-vel fordul utána, jól körberepüli, mert eltalálni nem fogja.''
Sanyo, végigolvastad a hozzászólásamimat ezzel a témával kapcsolatban? Mert ha igen, akkor meg kellett volna értened, hogy fizkailag megközelítve a kérdést, ez nem igaz.
Megpróbálom mégegyszer leírni mire gondolok.
Az ok, hogy ugyanakkora sugarú körpályán mozogva a nagyobb sebességgel közeledő rakétának nagyobb gyorsulásra lenne szüksége, de észre kéne már venni, hogy nem kell a rakétának az azonos fordulósugár a találathoz. Mért kéne egyáltalán? Ebbe belegondoltál?
A kérdést máshonnan kell megközelíteni:
Tegyük fel, hogy a repi halad valamerre, és a rakéta épp arra tart, ahol találkozni fognak, ha a sebességük nem változik (a sebesség vektor, tehát ha csak az iránya változik, az is gyorsulás). Na, mondjuk a repi elkezd gyorsulni egy irányba, akkor ha a rakéta gyorsulása rögtön ugyanakkora lesz, és ugyanolyan irányú, akkor találkozni fognak, és tök mindegy, hogy a földhöz képest melyik megy gyorsabban, mert a sebesség relatív. A sebesség attól függ, mihez képest nézzük. (lásd pl. elég erős szembeszélben egy repülő akár ''állhat'' is a földhöz képest, miközben a levegő áramlik körülötte, mert a légerők szempontjából az számít, hogy a levegőhöz képest mekkora a sebessége). A földről nyugodtan el is felejtkezhetünk. Tökre nem számít abból a szempontból, hogy két test, amik eredetileg egymás felé haladtak, ha megegyező gyorsulásba kezdenek, ugyanúgy találkozni fognak, mintha nem gyorsultak volna. És az egymáshoz képesti sebesség is lényegtelen, hiszen az mindkét test számára ugyanaz. -
#65675776
törölt tag
Még annyit: Én több forrásra hivatkoztam, ajánlottam neked is. Ahhoz képest te zárkózol el attól, hogy szakembereket (akiknek ez a szakmája) megkérdezz, illetve nem láttalak az általam ajánlott SG-n sem feltünni/kérdezni. Repülőgépfedélzeti fegyverekkel kapcsolatos egyik legkitűnőbb forrás: Bill Gunston: Korszerű harci repülőgépek fegyverzete.
Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól! Ezzel a sebességgel a teljes élettartam kevesebb mint 1%-ában repül egy repülőgép, hangsebesség felett sem többet, mint 10%. És ezeket is többnyire kiképzés alatt. Két gép van amely bevetései során rendszeresen M2 felett repül(t): SR-71, MiG-25. Manőverezni viszont egyik se igen tudott ebben a tartományban. M3 felett csak a Blackbird és a MiG-25R különféle variánsai utaztak.
Hogy szemből ''hidegebb'' egy repülőeszköz, az csk és kizárólag az szenzor érzékelési hullámhosszától függ!
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Egyébként én minden tényszerű kijelentésemet alá tudtam támasztani linkekkel, te meg itt azt mondod, hogy emailezzek, meg írjak ennek a szerkesztőségnek, meg annak, azért, hogy majd ők alátámasztják a te állításaidat. Hát bocs, de nekem ez nem ér meg ennyit. Pláne most épp ezzel fogok foglalkozni, amikor holnap megyek irásbelizni angol középfokból
(ma voltam magnóhallgatáson). -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#246
üzenetére
''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki
, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
''Egyébként vitatkozhatsz''
Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobban
-
#65675776
törölt tag
A mai rakéták közelségi gyújtója adaotív: figyelembe veszi a megközelítés irányát, sebességét és ezalapján határozza meg a robbantás pillanatát. Tipikusan úgy vannak programozva, hogy a fö törzstartály és a hajtóművek (ezek kb a gép kellős közepe táján vannak) környékén robbanjon. Szóval a hosszú gondolkodási idő ''kilőve''. A légvédelmi rakéták 100kg-ot jócskán meghaladó tömegű harcirésze akár 150m-ről is képes végzetes sérülést okozni!
Miért csak közeli indításnál lenne értelme? Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés. Egyébként vitatkozhatsz, A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény. Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked. Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.
Az IR rakéták már csak nevükben IR-ek! Pontosabb lenne az IR-UV megnevezés, mivel mindkét tartományban érzékelnek. Ennek leginkább a zavarótöltetek megkülönböztetésében van jelentőssége, bár a mai eszközök sugároznak ebben a tartományban is. Szintén fontos zavarvédelmi eljárás a céljelek mozgásának elemzése. Ezzel szinte 100% megbízhatósággal kiszűrhetőek például a MiG-29 felfelé kilőtt, majd visszahulló töltetei! -
-
Frakk
tag
Bár ebben nem lövöldöznek, de azért ez se semmi:
Bővebben: link
Mig-29-esek
-
Frakk
tag
Ezt nézzétek:
Bővebben: link
Nem szarral gurigáznak az biztos!
-
Frakk
tag
Nemrég nézegettünk családi fotókat, és az egyiken apa rámutatott egy hapekra, hogy vitorlázópilóta volt, és a II vh-ban behívták Messerschmitt pilótának. Aztán vezethette a 109-eseket
. Milyen lazán mentek még akkor a dolgok. Ma már szinte lehetetlen bekerülni vadászpilótának, akkor meg ha közöd volt a repüléshez már hívtak -
Frakk
tag
Azt nemtom, de az tuti, hogy elvileg alapból távolság szerint kell robbanniuk, aztán az előre röpülő repeszek találják el a repcsit. Egyébként azér szokás az IR rakéták ellen nem csak flaret hanem chaffet is dobálgatni, mer némelyiknek radaros a távolságmérése, és lehet, hogy a chaff miatt hamarabb fölrobban.
-
-
Frakk
tag
Na, hát ez már elég hihető magyarázat. De talán azért abban is van vmi amit én írtam. Mindenesetre az tuti, hogy a rakétának nem kell nagyobb gyorsulással manővereznie, csak mert szemből közelít.
''Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet''
Eszem ágába sics kötözködni, de én úgy tudom, hogy a közelségi gyújtó, függetlenül attól, hogy van-e (lesz-e) ütközés vagy sem, beindul egy bizonyos távolságnál, épp azért, hogy a repeszek biztos találjanak.
[Szerkesztve] -
yerico
senior tag
A szembefordulás azért lehet hasznos, mert ha sikerül elkerülni a közvetlen ütközést, akkor a sokszoros hangsebesség és a közelségi gyújtó reakcióideje miatt a robbanás repesztartományán kívül tartózkodhat a repülő. Egy M3 sebességgel repülő rakéta és egy M2 sebességgel egymással szembe haladó repülő másodpercenként több, mint ezer métert tesz meg. (Nagy magasságban a Mach kisebb, mint földközelben.) Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet, berobban az töltet, addigra a repülő már minden ezredmásodperccel egy métert távolodik. A robbanás után pedig a repülő M5-tel távolodik a rakétától, tehát a repeszeknek jóval több, mint M5 sebességgel kell, hogy a repülő után eredjenek, és a mozgási energiájuk révén rombolást tudjanak végezni. (Ha csak M5 a kezdősebességük, akkor pont tartani tudják a repülővel a távolságot, tehát hatástalan marad a robbanás. M3 sebesség esetén pont úgy adódik, hogy a Földhöz viszonyítva álló pontnak minősül, tehát a gravitáció miatt egyszerűen lezuhan a repesz) Nem tudom pontosan, hogy mekkora sebességgel tágul a levegő a robbanásnál - gondolom, ezy robbanóanyagfüggő-, de legalább 1500méter / sec sebességet kell elérnie, hogy hatásos legyen.
Ja, és természetesen ekkora sebességnél a rakétának is rendkívüli nehéz bemérnie a relatíve kis radarkeresztmetszetű célpontot. Infravörös irányítású rakéta esetén pedig a hőforrás pont le lesz árnyékolva, emiatt is megnehezedik a célpont keresése. -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#211
üzenetére
''felesleges vitatkozni minderről''
Jó, hát nem én kezdtem, hogy középiskolás anyag, meg hogy ismerni kéne Newton törvényeit, meg ilyenek. Én már rég nem azért vitáztam a körmozgásról, mert köze van ehhez a témához, hanem mert nem tetszett amit mondtál nekem.
Sőt, én már az elején leírtam:
''Az igaz, hogy egy ugyanolyan sugarú körpályán mozgó testnek nagyobb sebességnél nagyobb a gyorsulása, de itt nem erről van szó.'' -
Frakk
tag
Szerintem, ha igazak azok a 20, 30, 40 g -s adatok, amiket írtál (nemtom hogy azok-e, lehet, de a két linkben amit küldtél erről nem volt szó), annak közeli indításnál lehet szerepe, mert akkor nem biztos, sőt szinte biztos hogy nem pont abba az irányba fog kilővéskor elindulni a rakéta, ami ideális lenne számára, és ilyenkor nem mindegy, mekkora gyorsulásra képes. Szerintem ez lehet az oka. Bár ez csak feltételezés.
-
#65675776
törölt tag
Egyébként elgondolkoztam és rájöttem, hogy felesleges vitatkozni minderről: egy rakéta soha nem végez egyenletes mozgást. Az aktív szakaszon folyamatosan gyorsul, a passzívan folyamatosan lassul. A manöverezés számára mindig energiavesztéssel, azaz lassulással jár. Egy repülőgép tudja pótolni az elveszített energiát, amíg van üzemagyaga.
-
Frakk
tag
Na, ha a körmozgást, mint középiskolás tananyagot, megbeszéltük, akkor sztem visszatérhetnénk az eredeti témára, azaz, hogy tényleg nagyobb gyorsulást kell-e produkálnia a rakétának a találathoz, a nagyobb sebessége miatt. Mint már leírtam, szerintem nem, és most az indoklást nem is írom le mégegyszer, olvasgasd addig amíg meg nem érted.
De tegyük fel, hogy neked van igazad, és ugyanakkora fordulósugáron megy a rakéta mint a cél. És akkor számoljunk egy kicsit! (remélem a matek jobban megy neked mint a fizika)
Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g. -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#197
üzenetére
''Egyenletes mozgás viszont csak és kizárólag egyensúly esetén létezik. Ez Newton III.törvénye''
Hmm. Hát attól függ mit értesz egyenletes mozgáson és egyensúlyon. Ha nálad pl. az egyenletes körmozgás ide tartozik, és egyensúly alatt azt érted, hogy az erők eredője nulla, akkor ez amit leírtál hülyeség. Ugyanis körmozgásnál, mint az a fenti hozzászólásomból is kiderül, az erők eredője nem nulla, hanem a kör középpontja felé mutat, hiszen a körmozgást végző testnek gyorsulnia kell abba az irányba. Miért is? Hát azért, mert a sebbessége változik. Nem a nagysága, hanem az iránya, hiszen körbe körbe megy. A gyorsulás pedig nem más mint a sebesség változása.
Az meg hogy ennek a baromságnak amit írtál, mi köze van Newton III-hoz, az meg számomra rejtély
-
Frakk
tag
Egyébként meg írd be google-be, hogy ''körmozgás'' és nézd meg az első két linket. Mindkettőben azt írják, amit én is mondtam : ''az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője a kör középpontjába mutat, nagysága: SummaF = m*v*v/r''
Amit te írtál: ''SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát.''
Ez amit írtál, a nyugalomban lévő, illetve egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testekre igaz, nem az egyenletes körmozgásra.
Ez az ami általánosan igaz: SummaF = m*a és nem nulla.
Az csakis egyenes vonalú egyenletes mozgásnál nulla, vagy nyugalomban, mert olyankor az a = 0, ézért a summa F is.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#193
üzenetére
''Ezek ugyanis kiterjedt testek, nem pontszerűek.''
És akkor mi van? A valóságban melyik test nem kiterjedt, hm? Már bocsi, de ez nem érv. Amikor pontszerű testek fizikájáról beszélünk, akkor azt a valoságban még jó hogy nem pontszerűekre értelmezzük, mert olyan nincs.
Most pedig asszem éppen az egyenletes körmozgásról beszéltünk, mint középiskolás tananyag nem? Ott pedig pontszerű testekről van szó.
''Ha nem hiszed számolj utána, középiskolás anyag: körmozgás.''
Te írtad!
[Szerkesztve]
Még anno a discoveryn volt róla egy egész jó műsor, én abban hallottam a gépről.![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Csak nehogy az legyen, hogy nekem bukta, neked meg nem
egyszerre írtuk
![[kép]](http://hegeduslevi.uw.hu/PH/raketa.jpg "[kép]")
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Csak kipróbált Mini-Erőmű! Mini-PC Ryzen 7 7840HS 16GB 512GB 1 év garancia
- Samsung Galaxy S25 Ultra 256GB Kártyafüggetlen 1év Garanciával
- Használt Radiolink AT10 II távirányító készlet / 12 hónap működési jótállás
- Sosemhasznált! HP OmniBook 5 i7-1355U 16GB 1TB 16" FHD+ Gar.: 1 év
- Jawbone Up okoskarkötő, aktivitásmérő
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Central PC számítógép és laptop szerviz - Pécs
Város: Pécs