- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Nyuszit otthonra, kedvencnek!
- Archttila: SMART tesztelés automatizálva: smartctl poller script Zsh-ban, RPi-re
- MasterDeeJay: Low budget (50.000 forint) light gémer gép összerakása
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 15 – Néhány tavaszias recept
- sziku69: Szólánc.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Hát remélem kaptam 30%-ot a pofázásomra.
Egyébként ne parázz, szerintem simán átmész. Főleg, hogy a felkészítő miatt külön elbírálásban lesz részed. Hát nem bánnám ha így lenne
. Egyébként remélem, hogy nekem is meg volt a magnó hallgatáson a 90 és akkor a szóbeli már nem olyan veszélyes. Csak így legyen. -
A gép első repülése már meg is történt, egy alaposan átalakított Boeing 747. Most néztem utána, már lőttek is vele: Bővebben: link.
szerk: késő van már fogalmazni...
[Szerkesztve]Kár, hogy nincs róla kép.
Még anno a discoveryn volt róla egy egész jó műsor, én abban hallottam a gépről. -
-
Az amcsik már asszem használatba állítottak egy lézerfegyvert egy rohadt nagy repcsin, hogy lelőjék az éppen kilőtt nukleáris rakétákat. Mondjuk az a lézer nem nagyon férne rá egy vadászgépre.
A gép első repülése már meg is történt, egy alaposan átalakított Boeing 747. Most néztem utána, már lőttek is vele: Bővebben: link.
szerk: késő van már fogalmazni...
[Szerkesztve] -
Hmm. Közben keresgéltem egy kicsit a neten, és most egy olyan linket találtam, ahol az AA-12-ről nem ezt írják, hogy 12g-re képes, hanem 12g-vel forduló célt is eltalál. Bővebben: link
''The Vympel R-77 (Amraamski) is an active radar guided BVR AAM and is designed to engage 12 G targets, using unique ''grid'' control surfaces to achieve additional control force at high AoA.''
Nem tehetek róla, az előző linkben ez van: (Bővebben: link)
''These provide lower drag at supersonic speeds than large fins, but are able to cause the missile to turn much faster at 12 G''
Gondolom ez utóbbi lehet az elírás, mivel itt ezt is említik:
''The R-77's main superiority compared to the AIM-120 AMRAAM (or at least, the published data available on the main production versions, the AIM-120B and AIM-120C), is in range and maneuverability.''
[Szerkesztve]Na, így már jobb.
A különböző rakéták elviselhető G értékeiről nincs táblázatom sajnos, de utánanézek ha lesz időm. Egyébként a mai napig az eljárás az, hogy ha a pilóta látja a rakétát, akkor a megfelelő manőverrel/manőverekkel kikerülhető. Rohadt nehéz észrevenni, még nehezebb hideg fejjel gondolkodni és helyesen cselekedni, már csak túl kell élni és elmesélni. Nem sok ilyen van, így hirtelen egy amerikai F-16 pilótája jutott az eszembe, az első Öbölháború után nem sokkal a repüléstilalmi övezetben akadt össze egy MiG-29-essel, ami egyszerre 4 rakétát indított ellene, az amcsinak a több perces légiharcban a második Amraam-ja talált, jött belőle a keró, az iraki gyorsan ki is lőtte magát a gépből emlékezetem szerint. -
Az amcsik már asszem használatba állítottak egy lézerfegyvert egy rohadt nagy repcsin, hogy lelőjék az éppen kilőtt nukleáris rakétákat. Mondjuk az a lézer nem nagyon férne rá egy vadászgépre.
Ja, arról már én is hallottam, láttam is róla grafikát. Elég otromba
.
Maganó jó lett?
[Szerkesztve] -
nembaj, ha megoldják a lézerfegyver kicsinyítését, akkor már nemkell a rakétákról vitázni többet
.
egyébként milyen súlya van egy ''alap'' levegő-levegő rakétának pl? mert azt tudom hogy a tartósín az kurrvanehéz, volt alkalmam cipelni őket amikor a lengyelországi éleslövészetre készítették fel a migeket.Az amcsik már asszem használatba állítottak egy lézerfegyvert egy rohadt nagy repcsin, hogy lelőjék az éppen kilőtt nukleáris rakétákat. Mondjuk az a lézer nem nagyon férne rá egy vadászgépre.
-
nembaj, ha megoldják a lézerfegyver kicsinyítését, akkor már nemkell a rakétákról vitázni többet
.
egyébként milyen súlya van egy ''alap'' levegő-levegő rakétának pl? mert azt tudom hogy a tartósín az kurrvanehéz, volt alkalmam cipelni őket amikor a lengyelországi éleslövészetre készítették fel a migeket. -
Hát már lehet, hogy tényleg témát kéne váltani. Mer ez már tényleg fárasztó
Bár én már megpróbáltam, amikor videókat linkeltem be meg stb, de aztán jött daa-raa, és megin meg mondta a frankót a rakétákról
[Szerkesztve]nembaj, ha megoldják a lézerfegyver kicsinyítését, akkor már nemkell a rakétákról vitázni többet
.
egyébként milyen súlya van egy ''alap'' levegő-levegő rakétának pl? mert azt tudom hogy a tartósín az kurrvanehéz, volt alkalmam cipelni őket amikor a lengyelországi éleslövészetre készítették fel a migeket. -
-
-
''Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.''
A 4 Mach utáni megjegyzésed azt mutatja, hogy kétled az igazságtartalmát.
Lehet, hogy fizikazseni vagy, de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667. van némi különbség! Azt nem állította senki, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen!
Az, hogy 360° = teljes kör, nem jelenti azt, hogy a rakéta nem fog manőverezni, mivel nem tudhatja, hogy a repgép meddig folytatja a manővert!!!
A késleltetés az érzékelés és a kormányparancs végrehajtása közt nincs akkora, hogy befolyásolja az elfogást, mivel a rakéta folyamatosan korrigál.
A fentebb már általam is megemlített vietnami példa cáfolja minden állításod. A rakétatestek nem 12g-nél törtek, mivel az indulási gyorsulásuk is meghaladja a 40-50g-t! A 12-t korábban te említetted az RVV-AE esetében (te NATO kóddal hivatkoztál rá: AA-12, én maradok az eredetinél). -
''Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.''
A 4 Mach utáni megjegyzésed azt mutatja, hogy kétled az igazságtartalmát.
Lehet, hogy fizikazseni vagy, de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667. van némi különbség! Azt nem állította senki, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen!
Az, hogy 360° = teljes kör, nem jelenti azt, hogy a rakéta nem fog manőverezni, mivel nem tudhatja, hogy a repgép meddig folytatja a manővert!!!
A késleltetés az érzékelés és a kormányparancs végrehajtása közt nincs akkora, hogy befolyásolja az elfogást, mivel a rakéta folyamatosan korrigál.
A fentebb már általam is megemlített vietnami példa cáfolja minden állításod. A rakétatestek nem 12g-nél törtek, mivel az indulási gyorsulásuk is meghaladja a 40-50g-t! A 12-t korábban te említetted az RVV-AE esetében (te NATO kóddal hivatkoztál rá: AA-12, én maradok az eredetinél).''de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667.''
Ezt most tényleg elszámoltam 1-0 oda
De így meg még nagyobb lesz a végeredmény:
6.667*6.667 *8g = 356g
1-1
-
''Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.''
A 4 Mach utáni megjegyzésed azt mutatja, hogy kétled az igazságtartalmát.
Lehet, hogy fizikazseni vagy, de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667. van némi különbség! Azt nem állította senki, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen!
Az, hogy 360° = teljes kör, nem jelenti azt, hogy a rakéta nem fog manőverezni, mivel nem tudhatja, hogy a repgép meddig folytatja a manővert!!!
A késleltetés az érzékelés és a kormányparancs végrehajtása közt nincs akkora, hogy befolyásolja az elfogást, mivel a rakéta folyamatosan korrigál.
A fentebb már általam is megemlített vietnami példa cáfolja minden állításod. A rakétatestek nem 12g-nél törtek, mivel az indulási gyorsulásuk is meghaladja a 40-50g-t! A 12-t korábban te említetted az RVV-AE esetében (te NATO kóddal hivatkoztál rá: AA-12, én maradok az eredetinél). -
''Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól!''
Te mi az istenről beszélsz most komolyan? Hát ez már tényleg beszarás. Hol írtam én a 4M-ra, hogy nem reális? Milyen példánál említettem én 2M-al haladó repülőt?
-
Nézd, az érvelésed logikus. Mondtam hogy nem vagyok fizikazseni és igen, elolvastam mindent.
Olyan szépen nem tudom levezetni mint Te, mégis gondold végig: milyen nagy lesz egy 360 fokos forduló 700km/óránál, és mennyi 3Machnál?
Vietnamban sok légvédelmi rakétát ráztak le úgy az amerikai gépek, hogy olyan túlterhelést hoztak létre, amit a gépüket követő rakéta fizikailag nem tudott elviselni, a darabjaira szakadt.Na, megpróbálom így, hátha érthetőbb:
![[kép]](http://hegeduslevi.uw.hu/PH/raketa.jpg "[kép]")
Sorry, de photoshop és paint tudásom korlátolt. -
Nézd, az érvelésed logikus. Mondtam hogy nem vagyok fizikazseni és igen, elolvastam mindent.
Olyan szépen nem tudom levezetni mint Te, mégis gondold végig: milyen nagy lesz egy 360 fokos forduló 700km/óránál, és mennyi 3Machnál?
Vietnamban sok légvédelmi rakétát ráztak le úgy az amerikai gépek, hogy olyan túlterhelést hoztak létre, amit a gépüket követő rakéta fizikailag nem tudott elviselni, a darabjaira szakadt. -
Egyébként ha mégis ugyanolyan sugárral kéne fordulnia, akkor ekkora gyorsulásra lenne szüksége:
Bővebben: link
Kicsit sok, nem?Nézd, az érvelésed logikus. Mondtam hogy nem vagyok fizikazseni és igen, elolvastam mindent.
Olyan szépen nem tudom levezetni mint Te, mégis gondold végig: milyen nagy lesz egy 360 fokos forduló 700km/óránál, és mennyi 3Machnál?
Vietnamban sok légvédelmi rakétát ráztak le úgy az amerikai gépek, hogy olyan túlterhelést hoztak létre, amit a gépüket követő rakéta fizikailag nem tudott elviselni, a darabjaira szakadt. -
Még annyit: Én több forrásra hivatkoztam, ajánlottam neked is. Ahhoz képest te zárkózol el attól, hogy szakembereket (akiknek ez a szakmája) megkérdezz, illetve nem láttalak az általam ajánlott SG-n sem feltünni/kérdezni. Repülőgépfedélzeti fegyverekkel kapcsolatos egyik legkitűnőbb forrás: Bill Gunston: Korszerű harci repülőgépek fegyverzete.
Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól! Ezzel a sebességgel a teljes élettartam kevesebb mint 1%-ában repül egy repülőgép, hangsebesség felett sem többet, mint 10%. És ezeket is többnyire kiképzés alatt. Két gép van amely bevetései során rendszeresen M2 felett repül(t): SR-71, MiG-25. Manőverezni viszont egyik se igen tudott ebben a tartományban. M3 felett csak a Blackbird és a MiG-25R különféle variánsai utaztak.
Hogy szemből ''hidegebb'' egy repülőeszköz, az csk és kizárólag az szenzor érzékelési hullámhosszától függ!
[Szerkesztve]''Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól!''
Te mi az istenről beszélsz most komolyan? Hát ez már tényleg beszarás. Hol írtam én a 4M-ra, hogy nem reális? Milyen példánál említettem én 2M-al haladó repülőt? -
''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki
, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
''Egyébként vitatkozhatsz''
Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobban
-
''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
''Egyébként vitatkozhatsz''
Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobbanEgyébként én minden tényszerű kijelentésemet alá tudtam támasztani linkekkel, te meg itt azt mondod, hogy emailezzek, meg írjak ennek a szerkesztőségnek, meg annak, azért, hogy majd ők alátámasztják a te állításaidat. Hát bocs, de nekem ez nem ér meg ennyit. Pláne most épp ezzel fogok foglalkozni, amikor holnap megyek irásbelizni angol középfokból
(ma voltam magnóhallgatáson). -
A mai rakéták közelségi gyújtója adaotív: figyelembe veszi a megközelítés irányát, sebességét és ezalapján határozza meg a robbantás pillanatát. Tipikusan úgy vannak programozva, hogy a fö törzstartály és a hajtóművek (ezek kb a gép kellős közepe táján vannak) környékén robbanjon. Szóval a hosszú gondolkodási idő ''kilőve''. A légvédelmi rakéták 100kg-ot jócskán meghaladó tömegű harcirésze akár 150m-ről is képes végzetes sérülést okozni!
Miért csak közeli indításnál lenne értelme? Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés. Egyébként vitatkozhatsz, A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény. Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked. Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.
Az IR rakéták már csak nevükben IR-ek! Pontosabb lenne az IR-UV megnevezés, mivel mindkét tartományban érzékelnek. Ennek leginkább a zavarótöltetek megkülönböztetésében van jelentőssége, bár a mai eszközök sugároznak ebben a tartományban is. Szintén fontos zavarvédelmi eljárás a céljelek mozgásának elemzése. Ezzel szinte 100% megbízhatósággal kiszűrhetőek például a MiG-29 felfelé kilőtt, majd visszahulló töltetei!''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
''Egyébként vitatkozhatsz''
Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobban -
Azt nemtom, de az tuti, hogy elvileg alapból távolság szerint kell robbanniuk, aztán az előre röpülő repeszek találják el a repcsit. Egyébként azér szokás az IR rakéták ellen nem csak flaret hanem chaffet is dobálgatni, mer némelyiknek radaros a távolságmérése, és lehet, hogy a chaff miatt hamarabb fölrobban.
-
Már nem tudom honnan van, de meg fogom találni.
A Sztrizsi tényleg jó, tőlük volt egy kölcsön videokazettám, amit a parancsnok nyomott a haver kezébe tavaly.''Már nem tudom honnan van, de meg fogom találni.''
Ok. Köszi.
''A Sztrizsi tényleg jó, tőlük volt egy kölcsön videokazettám, amit a parancsnok nyomott a haver kezébe tavaly.''
Á, az nagyon fasza! És már nincs meg? -
-
Még szerencse, hogy a fentiek nem a te véleményed szerint vásárolnak
. Minek nekünk a világ egyik legnagyobb teljesítményű, és a legdrágábban üzemeltethető gépe? Gazdagabbak vagyunk, mint az olajsejkségek?villogni.
minek nekünk részletre gripen?
ezzel a légierővel ahogy már többen is mondták, nemsokat lehet tenni. -
-
Véleményem szerint további MiG-29-esek, és Szuhoj Szu-27-esek beszerzése lett volna a legjobb.
isteni gépek. az f16-osok, és egyéb cuccok szépen elbújhatnak ezek mögött (kivéve talán elektronikában)...Még szerencse, hogy a fentiek nem a te véleményed szerint vásárolnak
. Minek nekünk a világ egyik legnagyobb teljesítményű, és a legdrágábban üzemeltethető gépe? Gazdagabbak vagyunk, mint az olajsejkségek? -
Nemrég nézegettünk családi fotókat, és az egyiken apa rámutatott egy hapekra, hogy vitorlázópilóta volt, és a II vh-ban behívták Messerschmitt pilótának. Aztán vezethette a 109-eseket
. Milyen lazán mentek még akkor a dolgok. Ma már szinte lehetetlen bekerülni vadászpilótának, akkor meg ha közöd volt a repüléshez már hívtak -
Frakk
tag
Bár ebben nem lövöldöznek, de azért ez se semmi:
Bővebben: link
Mig-29-esek -
Frakk
tag
Ezt nézzétek:
Bővebben: link
Nem szarral gurigáznak az biztos! -
A MiG-29 -nek SMT-re upgradelésével sokkal olcsobban ki lehetet volna jönni. Kaptak volna új hajtóműveket és elektronikát. Bár lehet hogy attól nem váltak volna még NATO kompatibilisé. Meg az üzemeltétésük a 2 hajtómű miatt akkor is többe került volna mint a Gripené.. Szerintem is a 4 felajánlott gép közül a Gripen a legjobb választás. Olcsó üzembentartás, korszerű elektronika és fegyverek.
és vajon mi lesz a keletnémet légierő migjeivel?
''EU kompatibilis''
b*sszameg, lőni kell vele, meg repülni, nem pedig diplomáciai kapcsolatokat létesíteni -
Üdv Ide jöhet minden ami a repüléssel kapcsolatos. Elsősorban katonai repülés, de jöhetnek a polgári és a sportrepüléssel kapcsolatos dolgok is.
Elsőként vitassuk meg hogy jó választás volt e a Gripen. A 4 típus ( Mirage 2000, F-16, F/A-18, Gripen) közül melyik lett volna a legjobb választás. -
![[kép]](http://www.exn.ca/flightpath/images/exn-topten-me-109.jpg "[kép]")
Messerschmitt Bf 109G-6
Egyszemélyes vadász
Szé 9.92m
Hossz 9.02m
Magas 3.40m
Motor One Daimler-Benz 1,695hp inverted V-12 piston engine
Max seb 621km/h
Hatótáv 720km
Repülőmagasság 11750m
Fegyverzet 2x 13mm (0.51in) MG-131 machine-guns. 3x 20mm MG-151 cannons.
35000 darabot gyártottak ebből a jó gépből
Ez a jó gép, itt még tudni kellett repülni nem úgy mint az új amcsi gépekben ahol a gép mondja meg a pilótának (ha van), hogy mit csináljonNemrég nézegettünk családi fotókat, és az egyiken apa rámutatott egy hapekra, hogy vitorlázópilóta volt, és a II vh-ban behívták Messerschmitt pilótának. Aztán vezethette a 109-eseket
. Milyen lazán mentek még akkor a dolgok. Ma már szinte lehetetlen bekerülni vadászpilótának, akkor meg ha közöd volt a repüléshez már hívtak -
-
Messerschmitt Bf 109G-6
Egyszemélyes vadász
Szé 9.92m
Hossz 9.02m
Magas 3.40m
Motor One Daimler-Benz 1,695hp inverted V-12 piston engine
Max seb 621km/h
Hatótáv 720km
Repülőmagasság 11750m
Fegyverzet 2x 13mm (0.51in) MG-131 machine-guns. 3x 20mm MG-151 cannons.
35000 darabot gyártottak ebből a jó gépből
Ez a jó gép, itt még tudni kellett repülni nem úgy mint az új amcsi gépekben ahol a gép mondja meg a pilótának (ha van), hogy mit csináljonA BF-109G-6 -osból természetesen nem készült 35000 darab.
-
Na, hát ez már elég hihető magyarázat. De talán azért abban is van vmi amit én írtam. Mindenesetre az tuti, hogy a rakétának nem kell nagyobb gyorsulással manővereznie, csak mert szemből közelít.
''Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet''
Eszem ágába sics kötözködni, de én úgy tudom, hogy a közelségi gyújtó, függetlenül attól, hogy van-e (lesz-e) ütközés vagy sem, beindul egy bizonyos távolságnál, épp azért, hogy a repeszek biztos találjanak.
[Szerkesztve] -
A szembefordulás azért lehet hasznos, mert ha sikerül elkerülni a közvetlen ütközést, akkor a sokszoros hangsebesség és a közelségi gyújtó reakcióideje miatt a robbanás repesztartományán kívül tartózkodhat a repülő. Egy M3 sebességgel repülő rakéta és egy M2 sebességgel egymással szembe haladó repülő másodpercenként több, mint ezer métert tesz meg. (Nagy magasságban a Mach kisebb, mint földközelben.) Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet, berobban az töltet, addigra a repülő már minden ezredmásodperccel egy métert távolodik. A robbanás után pedig a repülő M5-tel távolodik a rakétától, tehát a repeszeknek jóval több, mint M5 sebességgel kell, hogy a repülő után eredjenek, és a mozgási energiájuk révén rombolást tudjanak végezni. (Ha csak M5 a kezdősebességük, akkor pont tartani tudják a repülővel a távolságot, tehát hatástalan marad a robbanás. M3 sebesség esetén pont úgy adódik, hogy a Földhöz viszonyítva álló pontnak minősül, tehát a gravitáció miatt egyszerűen lezuhan a repesz) Nem tudom pontosan, hogy mekkora sebességgel tágul a levegő a robbanásnál - gondolom, ezy robbanóanyagfüggő-, de legalább 1500méter / sec sebességet kell elérnie, hogy hatásos legyen.
Ja, és természetesen ekkora sebességnél a rakétának is rendkívüli nehéz bemérnie a relatíve kis radarkeresztmetszetű célpontot. Infravörös irányítású rakéta esetén pedig a hőforrás pont le lesz árnyékolva, emiatt is megnehezedik a célpont keresése. -
Egyébként elgondolkoztam és rájöttem, hogy felesleges vitatkozni minderről: egy rakéta soha nem végez egyenletes mozgást. Az aktív szakaszon folyamatosan gyorsul, a passzívan folyamatosan lassul. A manöverezés számára mindig energiavesztéssel, azaz lassulással jár. Egy repülőgép tudja pótolni az elveszített energiát, amíg van üzemagyaga.
-
Egyébként elgondolkoztam és rájöttem, hogy felesleges vitatkozni minderről: egy rakéta soha nem végez egyenletes mozgást. Az aktív szakaszon folyamatosan gyorsul, a passzívan folyamatosan lassul. A manöverezés számára mindig energiavesztéssel, azaz lassulással jár. Egy repülőgép tudja pótolni az elveszített energiát, amíg van üzemagyaga.
-
Egyébként meg írd be google-be, hogy ''körmozgás'' és nézd meg az első két linket. Mindkettőben azt írják, amit én is mondtam : ''az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője a kör középpontjába mutat, nagysága: SummaF = m*v*v/r''
Amit te írtál: ''SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát.''
Ez amit írtál, a nyugalomban lévő, illetve egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testekre igaz, nem az egyenletes körmozgásra.
Ez az ami általánosan igaz: SummaF = m*a és nem nulla.
Az csakis egyenes vonalú egyenletes mozgásnál nulla, vagy nyugalomban, mert olyankor az a = 0, ézért a summa F is.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Na, ha a körmozgást, mint középiskolás tananyagot, megbeszéltük, akkor sztem visszatérhetnénk az eredeti témára, azaz, hogy tényleg nagyobb gyorsulást kell-e produkálnia a rakétának a találathoz, a nagyobb sebessége miatt. Mint már leírtam, szerintem nem, és most az indoklást nem is írom le mégegyszer, olvasgasd addig amíg meg nem érted.
De tegyük fel, hogy neked van igazad, és ugyanakkora fordulósugáron megy a rakéta mint a cél. És akkor számoljunk egy kicsit! (remélem a matek jobban megy neked mint a fizika)
Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g. -
Azonos testre ható, két egymással egyensúlyt tartó erő = két ellentétes irányú erő, a hozzájuk tartozó ellentétes irányú gyorsulás. Gondolom azzal nem vitatkozol, hogy a gyorsulásnak van iránya. Attól, hogy nem beszéltek a centrifugális gyorsulásról, az még létezik. Lehet mélyebbre kell menni: Tehetetlenségi törvény. Egyenletes mozgást végző test megtartja mozgásállapotát, amíg valamilyen külső erő annak megváltoztatására nem kényszeríti. Egyenletes mozgás viszont csak és kizárólag egyensúly esetén létezik. Ez Newton III.törvénye: akció-reakció: minden erővel egyensúlyt tart egy vele ellentétes irányú, azonos nagyságú ellenerő. Ebből pedig a fent leírt módon lesz gyorsulás.
Az idealizált világban szokás elhanyagolni mindent, ami nem befolyásolja a számításokat, illetve azok pontosságát. Ilyen például a közegellenállás, energiaátalakulás... És ilyenek az ellenerők is! Minek foglalkozni vele, ha ugyan akkora mint az amivel egyensúlyt tart?
[Szerkesztve]''Egyenletes mozgás viszont csak és kizárólag egyensúly esetén létezik. Ez Newton III.törvénye''
Hmm. Hát attól függ mit értesz egyenletes mozgáson és egyensúlyon. Ha nálad pl. az egyenletes körmozgás ide tartozik, és egyensúly alatt azt érted, hogy az erők eredője nulla, akkor ez amit leírtál hülyeség. Ugyanis körmozgásnál, mint az a fenti hozzászólásomból is kiderül, az erők eredője nem nulla, hanem a kör középpontja felé mutat, hiszen a körmozgást végző testnek gyorsulnia kell abba az irányba. Miért is? Hát azért, mert a sebbessége változik. Nem a nagysága, hanem az iránya, hiszen körbe körbe megy. A gyorsulás pedig nem más mint a sebesség változása.
Az meg hogy ennek a baromságnak amit írtál, mi köze van Newton III-hoz, az meg számomra rejtély
-
Egyébként meg írd be google-be, hogy ''körmozgás'' és nézd meg az első két linket. Mindkettőben azt írják, amit én is mondtam : ''az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője a kör középpontjába mutat, nagysága: SummaF = m*v*v/r''
Amit te írtál: ''SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát.''
Ez amit írtál, a nyugalomban lévő, illetve egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testekre igaz, nem az egyenletes körmozgásra.
Ez az ami általánosan igaz: SummaF = m*a és nem nulla.
Az csakis egyenes vonalú egyenletes mozgásnál nulla, vagy nyugalomban, mert olyankor az a = 0, ézért a summa F is.
[Szerkesztve]Na, erre mondd, hogy nincs igazam!
-
Én inkább úgy fogalmaznék: Azonos körpálya bejárásához nagyobb sebesség mellett nagyobb centrifugális gyorsulás tartozik. Ez a gyorsulás az ami túlterhelésként nyilvánul meg. A g ugyanis gyorsulás, tehát ha elosztasz vele egy másik gyorsulást, dimenzió nélküli értéket kapsz. Ezt szoktuk megadni. Egyébként pont erről van szó. A centrifugális és a centripetális gyorsulás stabil körmozgás esetén egyensúlyt tart, csak az irányuk ellentétes. Ezt hívják Newton III. törvényének. Pontosan ezt írtad: ''miért kellene nagyobb túlterheléssel fordulnia a gyorsabb testnek?'' Ezért!!!
[Szerkesztve] -
Ki írta, hogy ugyanazon. Azonos sugárról van szó, mivel te azonos elfordulásról beszéltél. Lehet, hogy számított találkozási pont felé repül, de a végén manővereznie kell, márpedig ő követi a célt, azaz neki kell alkalmazkodnia. Ha ennyire nem értesz egyet, magyarázd meg, hogy miért szabvány eljárás a légvédelmi rakéták elkerülésében a szembefordulás, majd 3-4g-s kitérőmanőver. A te elméleted szerint ez hatástalan kellene,hogy legyen, mivel a M3-4-5 sebességű rakétának ugyanekkora túlterhelésű manőver elég lenne a korrekcióhoz. Akkor viszont minek méretezik ennek 10-20-szorosára a rakétákat??? Tényekkel nem kellene vitatkozni. Egyébként kérdezd meg a fizika tanárodat, jelek szerint csak az ő szava mérvadó. De lehet, hogy egyszerűen tanulmányoznod kellene a különféle mozgásegyenleteket, sőt a Newton-törvények ismerete sem ártana. Lehet, hogy nálatok ezt nem tanítják, pedig egyszerű: F=m*a. Illetve: SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát. Ezek ugyanis kiterjedt testek, nem pontszerűek. Teoretikusan tényleg csak a centripetálist szokás figyelembevenni. Szerinted ezek szerint nem lehet egy eszköz egyszerre induktív és kapacitív jellegű is, csak mert a két vektor ellentétes irányú? Vagy szerinted csak a Föld gravitációs tere hat rád, a tiéd nem a Földre?
Mondok még egyet, bár nem kapcsolódik a témához szorosan: minden periodikus jel felbontható sinusos és cosinusos összetevőkre. Gondolom te ezt is meg tudod cáfolni, pedig fizikai törvény.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve]''Ezek ugyanis kiterjedt testek, nem pontszerűek.''
És akkor mi van? A valóságban melyik test nem kiterjedt, hm? Már bocsi, de ez nem érv. Amikor pontszerű testek fizikájáról beszélünk, akkor azt a valoságban még jó hogy nem pontszerűekre értelmezzük, mert olyan nincs.
Most pedig asszem éppen az egyenletes körmozgásról beszéltünk, mint középiskolás tananyag nem? Ott pedig pontszerű testekről van szó.
''Ha nem hiszed számolj utána, középiskolás anyag: körmozgás.''
Te írtad!
[Szerkesztve]
), vagy vki gyakorlatban is?
Még anno a discoveryn volt róla egy egész jó műsor, én abban hallottam a gépről.![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Csak nehogy az legyen, hogy nekem bukta, neked meg nem
Hát már lehet, hogy tényleg témát kéne váltani. Mer ez már tényleg fárasztó
Új hozzászólás Aktív témák
- Huawei Watch Fit 5 Pro - jó forma
- Fotók, videók mobillal
- Samsung Galaxy Watch8 és Watch8 Classic – lelkes hiperaktivitás
- Marathon: PVE-mód jön, a Bungie vázolta a következő szezont
- Autóápolás, karbantartás, fényezés
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Eredeti játékok OFF topik
- Robot fűnyírók
- Kerékpárosok, bringások ide!
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- További aktív témák...
- Ryzen 7 9850X3D // Számla // Garancia //
- BESZÁMÍTÁS! Asus Z170 i5 7500 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1650 4GB Rampage SHIVA DeepCool 400W
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A13/Samsung Galaxy A33/Samsung Galaxy A53
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 128GB Pink -2 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS5469, 90% AKKSI
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest