Sok film eleve úgy forog, hogy szemcsés, ez többnyire a rendezői/operatőri/látványtervezői koncepció része, általában tudatos alapanyag- és/vagy beállításválasztáson múlik. Ha az ilyen filmből egy releaser úgy készít rip-et, vagy a kiadó úgy adja ki BD-n, hogy ezt DNR-rel vagy más zajcsökkentőkkel megszünteti, akkor tönkreteszi az eredeti koncepciót, összemossa a filmet, ami ezáltal részletet is veszít, életlenebb is lesz. Az ilyen rip-ek/BD-kiadványok messziről kerülendők! Ha valami oda nem illőt látsz (pl. villódzó színes képpontok), akkor az valamilyen hibára (kódolási, lejátszóbeli, kábel) utal.

Gicz: azért, mert mondjuk a film témája, az ábrázolt korszak, a műfaj stb. megköveteli. Kiváló példa az ilyen operatőri hangulatkeltésre pl. a Band of Brothers sorozat, ahol nemcsak a grain-nel játszottak, de pl. egy szépia-effektet is kapott sok helyen a film, ami idézi a korabeli fotók hangulatát és a kor "poros" jellegét. Nagyon hangulatos tud lenni a grain-effekt, én imádom, sok esetben még részletgazdagabbnak tűnik tőle a film. Az a baj, hogy sokan az Avatar steril, műtermi képi világát akarják látni minden filmen - ez szerencsére csak nagyon kevés esetben köszön vissza. Az, hogy high-def, nem azt jelenti, hogy minden képnek sterilnek kell lennie és olyan élesnek, zajmentesnek, amilyen csak lehet. A high-def magas részletezettséget tesz lehetővé, amibe beletartozik a grain is (sőt, ahhoz kell csak igazán bitráta), mert a filmszalag textúrája és annak láthatósága is a részletezettség egy fokmérője.

[ Szerkesztve ]

Get Moded!