Jómagam döntöttem már így is úgy is. A külsőre túl sokat adással (volt pasim külsőre álmaim férfija volt) megszívtam
Jelenleg a prioritást az viszi, mennyire türelmes, kedves és jószívű, a külső másodlagos
Na jó azért jöjjön be az illető, de nem ez viszi a prímet

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

nálam ez nagyon összetett dolog... számít persze a külső is, de ez nem minden... legyen azért szép (az én szememben) és fogjon meg valamivel... ez általában összetett, ebben benne van pl. a szeme/mosolya, meg társalgás közben a közös hullámhossz is lényeges... ha ezek megvannak és mellé az illata is tetszik, akkor végem van, mint a botnak kezdek izgulni a holnapi randi előtt, mint egy 15éves pedig már túlvagyok pár ilyenen elég jó statisztikával

ui: nagyon különböző barátnőim voltak eddig... (nincs 2 ugyanolyan ember, de a kb. 20-25nőből 2 hasonló sem volt... ez a földön lakó összes nőre vetítve érthető is) volt, hogy tetszett a nő külsőre, én is tetszettem neki... az átlagnál is szebb volt, de mellé agyilag nem volt toppon és ez zavart... az, ha egy nő okos, az számomra izgatóan hat de másik oldalon meg volt olyan, hogy átlagnál csúnyácskább volt a lány, mégis megvolt a közös hullámhossz és megfogott... nálam inkább errefelé borul a mérleg

[ Szerkesztve ]

"Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

nem ez kell vigye a prímet, én sem ezt mondtam, de elengedhetetlen és első jelző, figyelemfelkeltő ahhoz, hogy egyáltalán azon elgondolkodj, hogy megismerd, hogy megtudd, hogy türelmes e, figyelmes e, kedves és jószívű e.
egyébként meg ha a kémia nem stimmel, vagyis megint az első pontról beszélek, úgyis minden más életképtelen.

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Szerintem sok nő van, akik igen, így döntenek. Másoknál csak szükséges, de messze nem elégséges feltétel, hogy jól nézzen ki számára. Ez nem csak genetika. Valakivel valóban az játszik kizárólagosan, de a lelkileg fejlettebb egyedeknél a genetika max. visszaigazolná a választásukat, de semmiképp sem perdöntő.

Nálam például rengeteget számít a másik hangja is, amúgy nem nő vagyok.

[ Szerkesztve ]

Persze sokszor nem csak az jár az ember eszébe ha megismerkedik valakivel, hogy járni fogunk. Kémia, fajfentartási ösztön ide oda...

Ba cy lus

Bele szoktál csipni mindegyik csajnak a fenekbé, hogy megtudd milyen hangja van mi?

mephi666

Egyéjszakást sem kerestél soha?

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Nem dicsekvésből mondom, de jó pár valóban bombacsaj felé közeledhettem volna már úgy, mert észrevettem, hogy tetszem nekik. És még nem is arról van szó, hogy nem voltak elég okosak. Vagy hogy szexuálisan ne lenne elég kívánatos. Érzem azt is. De nem elsődleges.

Persze, belecsípek, sőt meg is csapkodom (megkopogtatom, mint egy dinnyét ), hogy megvizsgáljam egyben azt is, fogja-e bírni a kiképzést.

[ Szerkesztve ]

igen, az aranyközépút lesz a végén az ideálisnak nevezhető, de alapvetően azt gondolom, hogy a hím-nőstény-genetika történet az alap meghatározó.
aztán jön minden más. ha megvan ez, akkor utána ösztönösen érdekelni fog a lelke, a gondolkodása, sokkal nyitottab leszel, engedékenyebb, simulékonyabb. és azon kapod magad másnap, hogy egy kibaszott nagy papucs lettél, meg olyan dolgok lesznek természetesek, amikről nem is gondoltad volna. gáz, de ez van..

kipróbáltam ilyet is, olyat is, karrierista nőket, akik hasonlóan gondolkodnak mint én, úgy is dolgoznak, jól is néznek ki, szóval racionálisan jó befektetés, van jövőkép. de nem az igazi szex, nem az igazi kémia. bukós, teljesen reménytelen.
aztán van a másik véglet, olyan szex, hogy véged van, végigkúrod álmaid nőit, mármint fizikailag. de tudod, érzed, hogy esélytelen a közös jövő, mert annyira másképp gondolkodik. de benne vannak mindazon női vonások, tulajdonságok, amik miatt naponta ki tudod kefélni az agyát is. de valami a világnézetéből, gondolkodásából hiányzik.
na ilyenkor van a baj.
mert ismered magad, tudod, ohgy te mire vagy képes, hogy élsz meg, és igazából lehet, hogy jól is kijönnétek, de nem látod benne az anyát, a nőt, aki szintén képes megélni a jég hátán, ha neked netán valami bajod esne..
na a két féle nőt kéne egyben megtalálni, ez nehéz, nekem még nem ment, egyszer azt hittem, hogy igen, de az hatalmas zakó volt a végére..

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Attól függ, személyiségfejlesztés alatt mit ért. Ha azt, hogy a saját korlátaimat, hibáimat, kicsinyességeimet próbálom leküzdeni, az akár 120 éves korban is lehetséges. Személyiségátalakítás olyan nincs. Illetve vannak gyurmaemberkék, akiket át lehet gyúrni látszatra, dehát... Sosem lesz az igazi, gyurma marad.

Az igazság az, hogy idegenkedem az ilyen bioszos dolgoktól, hogy ez a szerelem hormonja, meg hogy ez felelős a boldogságért, az meg a depresszióért. Nem tudom miért, talán a túlzottan erős hitem miatt. Nálam ez csak leképezése, árnyéka a lélek dolgainak, nem több.
Szóval nem akarom én idekeverni a genetikát.
Aki tetszik nekem, annak nem látom a génjeit. Ellenben a lelkének lényegét, pontosabban számomra lényeges dolgait érzem, és bizony nagyon hamar kiderül, hogy kukás, vagy érdemes-e kezdeni Vele valamit.

[ Szerkesztve ]

én meg elfogadtam (beláttam), hogy túl sokat magyaráztam régen bele társadalmi, erkölcsi és etikai normákat egy kapcsolatba, ami egy faszság, állatok vagyunk mind, csak az különböztet meg minket az állatoktól, hogy jobban kommunikálunk, van lehetőségünk beszédre. ez az egész a hormonokról, a genetikáról, az ösztönről szól alapvetően, semmi más egyébről, max ezután jönnek a belemagyarázások, a kompromisszumok, az extra igények.
be kell látni, hogy a genetika így működik, bele lehet magyarázni, csak nem érdemes, mert saját magadnak szabsz korlátokat. és az ember ahogy tapasztal, átél dolgokat, kipróbál, rájön, hogy korlátok nélkül sokkal jobb.
szerintem.

[ Szerkesztve ]

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Szerintem épp ez szab korlátokat. A tudomány max. modellezi a valóságot, legalábbis amire kiterjed a figyelme, amit lát, érzékel. Valójában k*rvára nem tudunk semmit. Ha a szkeptikus álláspontot képviseljük, ami a "tudománytalan" dolgok ellen hadakozik, azzal szabunk csak korlátokat.
Szerelmi dolgokban az fog dönteni, amit érzek. Van már annyi tapasztalatom, hogy meg tudjam különböztetni a belemagyarázást a valós érzelmektől. Egyszerűen meg kell tanulni helyén kezelni az érzéseket, és sokkal jobb döntéseket fogunk hozni nőügyekben.

pont, hogy ebben semmi tudomány nincsen, egyszerűen így működünk.

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Ha csak így működnénk valószínű kihaltunk volna mmár minnt a dínok, a szerelmet nem lehet magyarázni ugyanígy a dezsavút sem. A szerelem vak, mint ahogy tartják is.

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

Dehogynincs, hiszen abból indulsz ki, amit a tudomány visszaigazolt, és lefekteted, hogy így működünk, mert azt mondták. 100 év múlva lehet nem ezt fogják mondani, addigra másképp fogunk működni?

csak azt akartam "érzékeltetni" a szokásosan végletes stílusomban, hogy a férfiaknak azért _valamivel_ kisebb az igényük lelki oldalon mint a nőknek.

egyébként Integránál a pont, nagyon frappánsan megfogalmazta

[ Szerkesztve ]

A vér nem válik VAZZE!™

ok, akkor ez tudomány, végülis logika és 2+2. ebben a szempontban az.
de szerintem ez akkor is így van, minden más belemagyarázás.
mindössze arra szerettem volna rávilágítani, hogy felesleges túlmisztifikálni azt, hogy hogy működünk. van aki elhiszi, belátja, van aki meg szívesen belemagyaráz mindent, mert úgy jobban érzi magát és a saját realitásában nagyobb biztonságban érzi magát.

[ Szerkesztve ]

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

szerintem pont azért magyarázzák bele a hülyeségeket, mert élnek az emberek belátni, hogy igenis állatok, csak ráhúztunk egy mézesmázas "civilizált" társadalmat.

[ Szerkesztve ]

A vér nem válik VAZZE!™

Az emberi agy nagyon bonyolult, még messze vagyunk a teljes térképtől, hogyan működik. Véleményem szerint szépen lassan bővülnek ismereteink a működésével kapcsolatban.
Igazából már most is nagyon sokat tudunk, csak nagyon nehéz átlátni összes biológiai, biokémiai folyamatot. A szerelem egy viszonylag egyszerűbb folyamat, ezért is képes minden racionalitást felülbírálni.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

erről van szó. innen kezdődnek az önámítások és hazugságok.

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

Aligha belemagyarázás. Hogy van egy tényleges valóság, meg van egy a tudósok által kreált valóság, egy modell, ami vagy igaz, vagy nem.
Nem tudom belátni, hogy mi ténylegesen úgy működünk, egyáltalán miért kéne belátni, mi alapján? Aligha túlmisztifikálás, hogy szkeptikus vagyok a tudománnyal szemben.

egyébként a dalai lámának van erről egy érdekes gondolata, ami pont idevág. szerinte, mi nyugatiak túl nagy feneket kerítünk a párkapcsolatnak. minden testi/lelki kapcsolati igényünk megtestesítőjeként tekintünk a párunkra, akinek teljesen odaadjuk amgunkat és tőle várunk mindent. holott az életünk legalább annyira szerves és intim része kellene legyen a barátság.
ha így lenne, máris nem lenne olyan fontos, hogy mennyire überjó partner az élet minden területén a zasszony. legyn jó anya, legyen házias, jó az ágyban, értsük meg egymást. de normális esetben ott lenne az embernek a családja, a barátai, akik támogatnák, ha baj van. de manapság egyre nagyobb az elszigeteltség, és egyre inkább magunkra, és az élettársunkra vagyunk utalva, így csak ez az egy kapcsoalt képes olyan melegséget nyújtani, amit egy sokkal nagyobb számú "csoportosulásnak" kéne.
legalábbis én így látom. egyelőre.

Ba cy lus: ha mernél annyira a lelked mélyére nézni, és meglátni a valós igényeidet, lehet megrémülnél

[ Szerkesztve ]

A vér nem válik VAZZE!™

én is valami "keleti" könyvben olvastam valami okfejtést, hogy az embernek először saját magában kell megtalálni a boldogságot, aztán ha késznek érzi magát: gondoznia kell valami növényt/kisállatot és bizonyos idő után, ha késznek érzi rá magát, akkor kell párkapcsolatba vágnia, mert csak akkor lesz kész rá sokan menekülnek egyik kapcsolatból a másikba, mintha ebben akarnák megtalálni a boldogságukat, csak nem sikerül, mert magukkal sincsenek tisztában... érdekes dolog ez is és sok igazság van benne, én is menekültem így... most ebben a 1.5hónapban (ami nem sok idő, de ha az ember 99%ban egyedül tölti otthon a gondolataival, elég arra, hogy átgondoljon mindent a múltban: hol mit hibázott) mindent letisztáztam magamban... még több éves dolgokat is, mert azokon sem léptem túl addig a pontig... egyre boldogabb vagyok így egyedül és most tényleg nem fogok menekülni kapcsolatba... a véletlen hozta így ezzel a lánnyal, hogy beszélgetni kezdtünk... a végén még lehet is belőle valami, de ha nem, akkor sem keseredek el...

"Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris

Szerintem olvass utána egy kicsit az anatómiának, vagy a fiziológiának, vagy akár a biokémiának, mielőtt tudósok által kreált valóságnak titulálod.
Általában azok vannak ilyen véleménnyel, akik nem olvastak, vagy nem is akarják tudományos szemszögből látni a dolgokat.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Az állat egy szép "gyűjtőfogalom", nem több. A kagyló is állat, meg az oroszlán is. Meg én is. Na és? Ez minek mond ellent?

Szerintem filozofálgass még egy picit a dolgokon (ókori filozófusok jó kiindulópont), mielőtt félreértelmezed, amit mondani akarok.

Mit akarsz mondani? Nekem az jött le, hogy nem tudod elfogadni a tudományok által leírt emberi működést.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Nehéz ez, mert sokan azért nem tudnak magukban sem rendet tenni, mert nincs párjuk. Önbizalomhiány, folyamatos hiányérzet, és ugye a szex is elég fontos Nem feltétlen szükséges az embernek a problémáit kizárólag egyedül megoldani. Szerintem egy jó párkapcsolatban a felek a saját problémáikat is sokkal könnyebben oldják meg, mint egyedül. És itt nem csak a külső problémákról beszélek.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

pedig a kémia nagyon fontos (aka.:genetika vagy nevezzük akár vonzalomnak)!

volt 4 éves kapcsolatom ahol tökéletes anya lett volna ha gyerekek jönnek a képbe.
nagyon jó volt mint társ
nagyon jó volt a lelke
nagyon passzolt hozzám

csak éppen az integra álltal említett vad, fizikális VONZALOM hiányzott (nem akartam szétkefélni az agyát 24/7). hiányzott ez az érzés.

most lehet, talán, esetleg találtam olyat aki mind a kettő egyszerre, csak ne lenne ilyen tüskés ez hölgy. annyi apró tüske van rajta, hogy nincs olyan nap amikor ne csinálna műhisztit.

igen, sajnos ez az óriási tévhit. vanna olyan dolgok, amiket egy párkapcsoalt csak elfed. azt hiszed megoldódik, és majd előjön a kapcsolat után, vagy rosszabb esetben a kapcsolat közben mindenféle félelmek és gátlások formájában. a belső lelki egyensúlyodat sajnos saját magadnak kell megteremteni. amíg ez nincs meg, bármi, amit teszel és nem ezért van, az lényegében drog.

A vér nem válik VAZZE!™

annak, hogy az állatok nem képesek az önámításra

A vér nem válik VAZZE!™

Nem kötelező! Amit leírt a mai tudomány az valós. Csak sohasem elég.
Én úgy vagyok vele, hogy sem a tudományos, sem a filózófiai megközelítést sem utasítom el. Csak a filózófiai megközelítés inkább ott van jelen, ami még eléggé homályos.
Egyébként pedig lehet, hogy az egyik nap érzelmi alapon fogom fel pl. a párkapcsolatot, másik nap pedig már sokkal tárgyilagosabban. Adott pillanatban mindig érzelemfüggő ez is.

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Egy zöld szemes ostorosnak sem azok az igényei, mint a kutyádnak, vagy mint egy csimpánznak. Mi meg képesek vagyunk már (vélt vagy valós) önámításra is. És?
Ez megintcsak a fizikai valóság. Ez miért mondana ellent annak pl., hogy létezhet egy másik létsík is? Persze igazolva sincs, de ellentmondást sem látok.

Szerintem pedig sok belső problémát meg kell beszélni valakivel. Olyan nincs, hogy vannak problémáim, megoldom magamban, feldolgozom, azután jöhet a párkapcsolat. Belső problémák mindig vannak, és lesznek, még 10 év kapcsolat után is. Ha befordulva saját magadban akarod megoldani az bizony feszültséget kelthet kettőtök közt, ill. valószínűleg lassabban is megy majd a "rendberakás".

／人◕ ‿‿ ◕人＼

Vagy van úgy, hogy mindkettő stimmel. Érzelmi alapon is, meg ha objektíve végiggondolod, akkor is. Az a legjobb.

Szerintem az, hogy belső lelki egyensúly, az egyik véglet. Nem hiszem, hogy volt olyan ember a Földön, aki el is érte. Én inkább úgy mondanám, hogy érdemes arra tendálni egy kapcsolat megkezdése előtt is.
Viszont ahogy itt már korábban többen mondták, minden kapcsolat egy tapasztalat. Ami katalizálhatja az elmozdulást. Ha ügyesen csináljuk, akkor a jó irányba mozdulunk el. Mivel valójában sosem érjük el azt a bizonyos belső lelki békét, így igenis egy olyan társ kell, akitől nem menekülök ki a világból, és segít a fejlődésben, nem pedig gátol.
Amúgy én ippeg úgy tapasztaltam, hogy mikor magam alatt voltam lelkileg, akkor voltam kevésbé igényes, belementem volna olyan kapcsolatba is, amitől ma a fejemet fogom, hogy süllyedhettem annyira le. Szerintem teljesen logikus a válasz. Mikor messze vagyok a bizonyos lelki harmóniától, akkor mindennemű tapasztalat hasznos lehet. Ellenben mikor közel, akkor szinte rá tudok mutatni, hogy pont ez kell, vagy pont az.

a tökéletességet ne keverjük a belső harmóniával

A vér nem válik VAZZE!™

persze, meg kell beszélni. de ehhez miért kell pár? a barátaiddal nem tudod megbeszélni? a családoddal, rokonokkal? mindenki csak rohan bele a párkapcsolatokba, mert azt tanítják neki, hogy csak ez a jó és járható út, mindened az életed nője, bármi áron is, de erre kell törekedned, minden máson átgázolva. ezért tart ott a társadalmunk, ahol.
pl. beszélgess el egy kínaival. a felszolgáló a kínai büfében nem értette, mi a francért költöztünk el a szüleinktől, miért jó egyedül... és bizony szerintem igaza van, amikor ezen csodálkozik. elszigetelt kis szarzsákok vagyunk, éhezünk a lelki kapcsoaltokra, de el sem hisszük, hogy ez másképp is megoldható, mint kettesben magányosan egy párral az életed végéig.

A vér nem válik VAZZE!™

Pedig valahol egy és ugyanaz a kettő, ugyanaz az út vezet oda. Szerintem a belső lelki harmónia nem úgy megy, hogy egy csettintésre megvilágosodom, és ott vagyok (talán épp ez az önámítás). Az ember nem ilyen. Kell a tapasztalat, kell az odavezető rögös út. Azért, mert elnyomom a tudatalattimba, hogy nem vagyok tökéletes, és hogy "ilyen-olyan hibáim vannak, de kit érdekel", még nem kerülök belső harmóniába. A szőnyegalásöprés nem megoldás. Sokat filóztam ezen, aztán rájöttem, hogy valójában küszködni kell. Úgymond végig kell járni a szamárlétrát.

kedvencem az, mikor csak azért vannak párkapcsolatban, már nem nagyon megy semmi, szenvednek egymással, de azért csak nyüstölik egymást, mert azt mondják, egyedül még rosszabb.
HAHAHA, lúzerek.

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

bevallom én már elszívtam, felszívtam, megettem meg megittam elég sok természetes és nem természetes dolgot az életem során és elég nyitott vagyok ezek miatt is, de még ezek ellenére sem próbálom tudományt, a racionalitást, a logikát túlmisztifikálni, meg másképp magyarázni. mert ezek egyszerű tények. aztán lehet mismásolni természetesen kinek mi a kénye, kedve, magasztos gondolatokat beleszőni, mert attól olyan szép lesz, meg romantikus etc..
csak ez már önámítás, önigazloás

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...