A mai délelőttöt már elütöttem az autókiálíltással, de még kurva hosszú a hétvége
Hétközben legalább a munkára lehet koncentrálni, az úgy szvsz sokkal jobb.

"Lehet a Shift 2 már realisztikusabb mint a valóság" by NOD

Miért van tömegiszonyod? Azt tényleg kezeltetni kellene, nehogy agorafóbia legyen a vége...

A lányokat tekintve, meg az önismeretet tekintve csak rajtad múlik az egész. Mindenki fél, és görcsöl, nem csak Te. Az a kérdés, hogy ezzel szemben mit tudsz megtenni.
Nekem is voltak olyan helyzetek az életemben, amikro nagyon szorongtam a másik miatt. Mindenki másképpen reagálja le ezt, de a vége úgyis az, hogy nagy levegő, bátorság, és lesz, ami lesz. Eddig túléltem. Pedig, néha szentül hittem, hogy nem fogom. És hidd el nekem, hogy a párkapcsolatok még a könnyebbik fele az életnek. De ha a rokonaidról van szó, azt egyszerűen ott sem tudod hagyni anélkül, hogy ne cipelnéd magaddal egy életen át. Egyesek szerint több életn át is.;o) Szóval, mindenki fél, és mindenki kínlódik, és nehezen lép.
Amikor kamasz voltam én sem kezdeményeztem, és alapvetően inkább állandóan pörögtem, és programokat szervezetem csak hoyg ne kelljen mélyebb kapcsolatokat létesíteni másokkal, viszont meglegyen annak élménye, hogy kapcsolatban vagyok az emberekkel. De belül nagyon visszahúzódó voltam, és nem nyíltam meg másoknak igazából. Aztán lettek barátaim, és ők segítettek abban, hogy ez változzon.
De ha megkérdeznéd az exeimet, akikkel mély és szoros kapcsolatom volt, hogy mit kezdtek velem akkor, amikor "eltűntem" pár napra, mert éppen introvertált voltam, és nem volt kedvem senkihez, akkor tudnának mesélni arról, hogy szerintük nekem mekkora szociofóbiám van. A tömeget amúgy én sem szeretem. De ezzel semmi gond nincsen. Az emberek büdösek, és tahók, bunkók és figyelmetlenek legtöbbször. Sok tolerancia kell hozzájuk. Ám, ha kedves vagy (azaz van kedv-ed hozzájuk), egy idő után azt tapasztalod, hogy ők is kedvesebbek, figyelmesebbek, és hozzád igazodóbbak lesznek. Rajtad áll.
A gondodra egyetlen megoldás van: BÁTORSÁG. Nincs más.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Ez mindenhogy szar

Egyik barátom nagyapja mondta, hogy szerelmi bánatra a legjobb orvosság egy új szerelem

Az a baj, hogy az csak különleges vényre kapható

"Lehet a Shift 2 már realisztikusabb mint a valóság" by NOD

Á, nem annyira különleges az a vény. De nehéz beszerezni. Ettől az a látszat kél, hogy olyan különleges, pedig valójában roppant egyszerű dolog. Csak jópár tévhitedről kell lemondani érte. Ez tapasztalat.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

és melyek azok a tévhitek?

"Hmm," sed teh lolrus. "Maybe we shud go ask Ceiling Cat?"

Ez mindenkinél változó.
Általában ahhoz a témakörhöz csoportosulnak, hogy mit hiszel a szerelemről, mit hiszel arról, hogy egy párkapcsolatban minek kell jelen lennie, mit hiszel arról, hogy a másik a társad, miben a társad, mi az, hogy lelki társ, hány életben gondolkozol, mi az életed célja, és ilyesmik. Mert ezekre a kérdésekre adott válaszok határozzák meg, mit hiszel arról, milyen könnyű társat, vagy szerelmet lelni.

A szerelem valójában olyan, mint a kisgyerek lelkesedése minden új iránt. Teljesen odaadja magát a dolognak, szinte megszállottan foglalkozik az újdonsággal, napokig dédelgeti, kötődik hozzá, és addig játszik, tapasztalja az adott dolgot, míg mindent meg nem tanul róla. Egy gyerek tudata feltétel nélkül nyitott még az új dolgokra, ezért gyorsan tud rajongani, és gyorsan ki is tanulja arajongása tárgyát. Egy felnőtt már a hiedelmein, elvárásain keresztül tanul, és lesz nyitott mindenre, így a szerelmére is. Ezért tud tovább szerelmes lenni, és hosszabb időszakig tanulni a dologból. Ráadásul, mivel egy társ általában egy másik emberi lény, aki szintén változik, és bonyolult, így nehezen megismerhető, így egy életen át nyújthat újdonságot, felfedezni vágyást. A kapcsolatok halála általában a kisgyerek unalma. Meguntuk a másikat, megismertük, már nem tudunk örömöt lelni a jelenlétében, sőt, gyakran terhes is a jelenléte, vagy akad más dolog, ami fontosabb. gyakorlatilag eldobjuk magunktól, mint egy megunt játékmackót. persze, ezt próbáljuk elegánsan, felnőttek módjára tenni, ezért bonyolítjuk a kérdést, és nem vagyunk olyan szívtelenek, mint a játékmackóval,de a lélektani állapot gyakorlatilag ugyanaz.
Persze, egy másik emebri lény révén mi is sokat fejlődünk, tanulunk, tudunk meg magunkról. Hálásak vagyunk a tőle kapott szeretetért, figyelemért, elfogadásért, és azért a tükörért, amibe ha belenézünk, valaki jobbnak látjuk magunkat. Emiatt mindig valahol szeretni fogjuk a másikat, és kötődünk hozzá.
Ezek nem kérdéses dolgok. Az a kérdés, vajon elhisszük-e, hogy jön valaki más, aki tud iylen tükröt tartani, vajon jön-e valaki msá, aki izgalmas, és érdekes, és szeretetre méltó, akin keresztül oylan világ tárul elénk - hiszen egy emberi lény külön Univerzum -, ami tetszik nekünk, és fel szeretnénk fedezni, elkalandozni benne, és abban a világban ragadni jó hosszú időre. A kérdések mindig ezek köré csoportosulnak. A kérdés pedig kételyt tud szülni. A kétely félelmeket. A félelem bizonytalanságot, és tehetetlenséget. És ha ez előállt, akkor az adott illető inkább az ismerten, az elmúlton rágódik és időzik, mert az már megtaapsztalt, ismert, bizonyos, így könnyebb is...

Lehetne még részletezni, tovább vinni..

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

De olyan jók azok a tévhitek. Lehet sajnáltatni magunkat, plusz mentesülünk a felelősségtől, hogy rajtunk múlik találni egy újat...

A vér nem válik VAZZE!™

Ez a Koki- vagy a Pala-effektus

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

A
legkönnyebb
elkerülni a felelősséget,
ha kijelented: "Enyém
a felelősség."

Életutadon
A benned élő, tanuló lény vezet,
a játékos szellem,
aki
igazi önmagad.

Ne fordulj el
a lehetséges jövőktől,
mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs
mit tanulnod belőlük

.

Szabadságodban áll
meggondolnod magad. Választhatsz
másik jövőt, vagy
másik
múltat.

Nem kél
olyan vágy benned, melyhez
ne kelne erő is benned
valóra váltani.

Meglehet,
hogy azért meg kell
dolgoznod érte.

Azért,
hogy szabadon, boldogan élhess,
fel kell áldoznod
az unalmat.

Nem mindig könnyű
ez az áldozat.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Az első tételt értem ugyan, de nem feltétlenül értek vele egyet, ráadásul nem is a témához kapcsolódó jelenséghez van köze, legfeljebb az írott alakjuk hasonlít.

A vér nem válik VAZZE!™

Az egyetértést a tapasztalat hívja életre.
Én 13 éve forgatom ezt a könyvet. mármint ahonnan az idézet való. Mindig megdöbbenve tapasztalom, mennyi bölcsességet tartalmaz, amiket az évek során halmoztam fel magam is.
Pont ezért, az idevonatkozása is tapasztalatfüggő. Talán maj pár év múlva többet gog jelenteni Neked is. De a párkapcsolatokhoz ezek alapvető igazságok. Az már egyéni, ki hogyan ismeri fel őket, és alkalmazza az élete során.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Na jó, lehet rosszul fogalmaztam. egyetértek vele, csak szerintem nem jön a Kokkantas-féle témához közvetlenül. Mérmint felismerni azt, hogy egy helyzetben igenis mi vagyunk az okozók és nem vagyunk kiszolgáltatottak, nem ugyanaz, mint ha beleesünk az idézet által felvázolt csapdába (amit volt szerencsém megtapasztalni, bár eleddig soha nem gondoltam bele).

A vér nem válik VAZZE!™

Hohó, ha egyben nézed a kiemelt idézeteket, nagyon is a Kokkantas-féle problémakör!

Kokkantas azt játsza, hogy mindig talál kifogást arra, miért kínlódjon. Ezt Berne "Igen, de..." játszmának nevezte el. Ha abbahagyná ezt a játszmát, akkor végre felismerné, hopgy ő a felelős a múltjáért is, a jelenéért is, és a jövőjéért is. ha ezt felismerné, akkor rádöbbenne, hogy mitől nem változik semmi. ha felismerné a változatlanságot, felismerné, hogy halálosan unja azt, ami van, ezért játszmázik. Ha fel tudná áldozni az unalmat a szabadságáért és a boldogságáért, akkor végre jutna valahova. de mivel nem tudja feláldozni, így felmerülnek kérdések, hogy miért is nem. És akkor jönnének azok a válaszok, amikkel nem szívesen néz szembe. S aztán a válaszokra megoldást kellene kerítenie, ami megint újabb nehézség. Ezt tudat alatt tudja is, és le is írja, újra és újra leírja ide, nekünk. Csak éppen nem lép ennél tovább. Mert mi kiszolgáljuk a játszmáját, és csapdában tartjuk továbbra is. Így mi is felelősek vagyunk. És akkor innen indul a saját körünk, ami Kokkantáséval hasonló, de mindenkinek másról szól.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

ez a kacsintás a végén...

És hogy/mivel nem szolgáljuk ki Koki hülyeségét? Közösítsük ki?

A vér nem válik VAZZE!™

Nem. Azt kell neki mondani, hogy úgy jó, ahogyan van. Csinálja azt, amit most csinál, de akkor elkötelezettebben. Ne is próbálkozzon mással. Pl. azzal, hogy barátnő után néz. Zárkózzon be, és tisztességesen adjon a tömegiszonyának is. Azaz nehogy kimenjen emberek közé, meg ilyesmik. A lányokat csak a számítógépen keresztül nézze, de ha teheti, még úgy se, mert akkor még véletlenül eszébe jut a csajozás gondolata, az meg nem illik hozzá. Szedje elő a volt nőjének képeit, és tegye vele teli a szobáját. Minden egyes napot töltsön el azzal, hogy róla ábrándozik, és sajnálja, hogy nincs vele. Eméssze magát, és sírjon is, jó sokat ha kell. Aztán előbb-utóbb talán megunja ezt is, és lép. De még erre van szüksége, hát, bíztassuk, tegye azt, amire szüksége van. Mert ha másra volna szüksége, mást tenne. Mindenkit arra kell biztatni, amire szüksége van. És ez egyáltalán nem vicc, nem gúny. Ezt most nagyon komolyan mondom.

[ Szerkesztve ]

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Én hatásosabbnak találnám akkor már, ha valamelyikünk felszendé az ex barátnőjét

Egyébként értem, amit mondasz, kipróbáljuk szegény Koki...

[ Szerkesztve ]

A vér nem válik VAZZE!™

"Ne nézz hátra" kontra effektusra gondolsz?

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Nos, amiről beszélek, az két dologból áll. Egy paradox indukcióból, hogy szenvedésre bíztatunk. Másik, hogy ha nincs feldolgozva egy veszteség, akkor muszáj feldolgozni. De azt úgy nem lehet, hogy közben valami mást csinálunk, és látszólag lépni karunk tovább. A lélek máshova néz, nem előre. Akkor a viselkedést is ehhez kell igazítani.

Orbano: Ehh, biztos, hogy így akarod szívatni magadat?;o))

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Szerintem is... csak sokan sajnos pont az ellenkezőjét erőltetik, ami semmiféleképpen nem nevezhető megoldásnak.

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Azért ha mér valaki eljutott oda, hogy az ellenkezőjét "erőltesse", arra nem feltétlenül állnak Oris előbbi megállapításai. Ha Kokkantás is úgy jönne ide, hogy "Na srácok, hol lehet a legkönnyebben csajokat felszedni?", akkor nem lenne túl célravezető azt mondani neki, hogy "Te inkább húzódj meg a sarokban és sirasd csak az exedet"

A vér nem válik VAZZE!™

Nem igazán

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Szerintem meg de... Mert hiába jön azzal, hogy az ellenkezőjét erőltesse, amikor nem megy neki. Nem kéne erőltetni, ami nem megy...
Az Ő esetében meg ez elég nyilvánvaló, nem?

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Szerintem meg nem. Ha valaki komolyan úgy érzi, hogy tovább tud lépni, annak nem igazán ajánlatos az előző „bukásaira” emlékeztetni... ha pedig látni, hogy ténylegesen erőlteteti, akkor meg más a helyzet.
"Nem kéne erőltetni, ami nem megy" - ebben 100%-ig egyetértek

[ Szerkesztve ]

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Ha bukásnak könyveli el, régen rossz. Akkor igenis dolga van még vele. Nem fejlődte meg. Hogy akar bárki is tovább lépni, ha nem békélt meg a múltjával? Mindegy. A ti dolgotok.
Egyelőre nekem ennyi volt a nőügyek terén;o)

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

akkor legyen:
Na srácok, hol lehet a legkönnyebben csajokat felszedni?

"Hmm," sed teh lolrus. "Maybe we shud go ask Ceiling Cat?"

Igaz, nem hiába az idézőjel.
A múltat elkel fogadni, olyannak amilyen > nem szabad, sem csúfítani, sem túlszépíteni... olyan amilyen > de a jövőt/lehetőségeket nem szabad végleg eltemetni. SOHA

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Ahol a földön hevernek.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

ingyen vagy pénzért?

"You're going to negotiate with a girl, who thinks she's a space station? - When you put it like that, it does kinda sound crazy." - Audio-GD NFB-11.32 DAC/fejeserősítő eladó - https://tinyurl.com/Tim82HA

ááá, pedig gondoltam, hogy odaírom zárójelben...

természetesen ingyen

"Hmm," sed teh lolrus. "Maybe we shud go ask Ceiling Cat?"

Bukásnak könyvelem el. Az okát privátban leírhatom.

Inkább azon merengj, mit tanultál belőle, és miképpen lehetne ezt úgy elkönyvelni, hogy nem bukás, csak szükségszerűség. Erre jobban kíváncsi volnék, ha nem haragszol. Vedd "terápiás házinak";o))

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

A végéből mit tanultam?

Btw, most túl korán van vagy túl késő?

(#10016) Cs.Orsolya:Itt meg lenni az a lényeg, hogy merülni én minél jobban bele a saját szaromba?

[ Szerkesztve ]

Nekem ez egyáltalán nem nyilvánvaló önmagában attól, hogy csajozni akar(na).

A vér nem válik VAZZE!™

A "szarodból" saját magadnak kel kimásznod, de első sorban tisztázni kel a trágyadomb létének okát, majd utána jól „letusolni”, mert a „bűze” az összes többi nőt elriasztja.
ui: Fürgyéle!

http://www.youtube.com/watch?v=GVA20Wh0TY4&feature=channel

Nem csak a végéből, hanem az egészből.

Nem merülni minél jobban a szarodba, mert nyakig ülsz benne, és fuldokolsz. hanem végre szembenézni azzal, hogy nyakig ülsz benen, és rendesen fuldokolni tőle. Nem pedig úgy csinálni, mintha nem nyakig ülnél eleve a szarban, hanem csak úgy lógatod a lábadat a pöcegöödörbe. Mert az van, hogy az ember vagy nyakig ül a szarban, vagy elkerüli azt. A kettő közötti állapotok meg olyan gyorsak, hogy csak úgy lógászni a lábunkat a redvába, nem szokás. Lélektanilag abszurd dolog. tetszik érteni?

Szóval, az van, hogy tessék már végre megkínlódni tisztességesen ezt a dolgot! Utána tudsz majd tovább lépni. Ez nem pusztán a Te kudarcod. Nincs olyan, hogy kudarcos egy kapcsolat. Először is, mert egy kapcsolathoz két ember kell. A végéhez is. A kínlódáshoz is ketten kellenek. Szóval, lehet, hogy szeretted, és lehet, hogy százmillió dolgot hiszel arról, mit jelent ennyire szeretni valakit, és milyen lénynek kell lennie ahhoz, hogy ennyire szeretni tudd. De lásd már be, hogy a szereteted tette azzá ezt az egészet, nem pedig a lány valódi minőségei! Aztán tekints bele a kapcsolatotok azon felébe, ami konfliktusos volt. Nézz rá melyikőtök mennyit tett azért, hogy működjön, és melyikőtök mennyit azért, hogy maradjon ez a csikicsuki helyzet. Ő hogy ment el, hogy zártátok le, hogy engedted el, és ha nem engedted el, miért nem.
Aztán kismillió kérdést kellene átbeszélnünk, mert hogy ez nem egy fórumos téma, és az "Igen, de.." játszmához én most halálosan türelmetlen vagyok.

[ Szerkesztve ]

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Szívem. Elmész sportolni, moziba, színházba, koncertre. Beülsz valami szórakozóhelyre, beíratkozol egy tánctanfolyamra, vagy egy nyelvi tanfolyamra (javaslom a franciát ). Lemész sétálni a parkba, kölcsönkéred a haverod kutyáját, és kipécézel egy kutyás csajt a szomszédból. Liftben, lépcsőházban, parkolóban a szupermarket előtt. Boltbana sorban. Elmész teljesítménytúrázni, kirándulni. Bemész mondjuk egy tametikus fórzumra, csatlakozol a témához, ahol sok csaj beszélget, lelkizel velük, majd randira hívod őket.
Egyelőre elég?

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Azt tanultam, hogy nem vagyok képes egy kapcsolatra, akármit teszek nem jó (pontosabban lehet, hogy jó, de nem nagyon lett mutatva ), mindig minden az én hibám. Ez a lényeg lényege.

Ez butaság. Kitől tanultad ezt a kapcsolataidban először? Ki az, akinek sosem tudsz megfelelni a családodban? Kitől tanultad azt meg, hogy sosem csinálhatsz semmit sem jól, és minden a te hibád?
Nem hiszem, hogy az exedtől ezt tanultad volna. Az exed maximum ráerősített erre a mintára. De ez hülyeség, úgy ahogy van. Szóval, itt az első körös feladat, hogy ránézz végre önmagadra józanul, és reálisan, nem azon keresztül, amit a kapcsolataidból hibásan veszel ki...

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Bármivel. Pl Hány óra? vagy Ezt és ezt keresem, meg tudod mondani/mutatni hol van? Figyelj pizzát szeretnék sütni, mit vegyek még hozzá?

Nem kell nagy dolgokra gondolni. A humor és a magabiztosság a lényeg.

Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.

Pl: - Erre kell menni az Atlanti Óceán felé? / az Atlanti Óceánt be lehet helyettesíteni egy közelebbi hellyel is, ha konzervatívabb a hölgy. /

[ Szerkesztve ]

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /