Kösz! hasznos volt amit linkeltél elektől.
Jól rávilágit az áramlási sebesség fontosságára, mert a "hőátadási együttható" egy részét készen kapjuk a megvásárolt hőcserélőkkel. Lényeges mértékben az áramlási sebességgel tudjuk változtatni. (és a légszállítás mennyiségével radiknál)
Szerintem azt is érdemes megjegyezni, hogy a hőszállítási együttható, nem lineárisan változik a közeg áramlási sebességével (térfogatárammal), hanem egyre kisebb mértékben.
Az "ellaposodó" görbe jól mutatja ezt a gyártói adatlapokon: [link] Cpu: [link]
Tehát kell lenie egy optimumnak, amin túl már nem nagyon érdemes növelni az áramlási sebességet, főleg ha a hőtanon kivüli szempontokat is figyelembe veszünk.
Ebben talán volt némi igazsága "vak" topictársunknak, aki "világtalannoknak" válaszolt.
Én úgy gondolom hogy a szükséges max. áramlási sebességet kisérletekkel, mások tapasztalata alapján, és/vagy a hőcserélők gyári adatlapjainak elemzése alapján lehet megbecsülni.
Rögtön adódik 3 probléma
- nincs elegendő pénzünk, lehetőségünk a kisérletektre különböző eszközökkel
- nem mindig megbizhatóak azok a tapasztalatok, amit hozzánk hasonló laikusok leírnak
- nem minden hőcserélőhöz mellékel a gyártó hőátadási tényezőre vonatkozó diagrammot.
Apróság de.. szerinted az helyes állítás, hogy áramló_folyadék->szilárdanyag és a szilárdanyag->áramló_folyadék irányú hőszállításokra ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek?
.
Mert mintha a "hőátadási együttható" kifejtésében az egyik befolyásoló tényező a hőáramlás iránya lenne.
Lehet rosszul emléxem, vagy lehet elhanyagolható ez a tényező a többihez képest.( Pl geometriai kialakítás, közeg tulajdonságai, stb )