Igen, tudnak.
Tisztában vannak vele, ha meg fognak halni. Sokszor el is húzódnak.
Az emberek azt hiszik sokkal különbek, költőként fogalmaznak, éhezik az életet, stb., az életük értelme viszont végeredményben nem sokban különbözik egy állatétól. És most nem az embert akarom degradálni, hanem az állatokat nem lebecsülni.
Érdekes módon egy lakásban élő állat sokkal "értékesebb" viselkedésmódot tud felmutatni, mint egy szabadban élő. Intelligensebb, érzelmesebb, sokszor még egész önzetlen is tud lenni. Rendszeresen rácsodálkozunk pl a macskánkra, hogy milyen emberi tud lenni. Kb egy gyerek szintjén van. Hogy hány évesén, nem tudom, de ugyanúgy viselkedik. Meg tud sértődni, ki lehet engesztelni, tud hülyéskedni, vigasztalni, és elég széles spektrumát mutatja fel az érzelmeknek. Egyszer pl. haza kellett jöjjünk egy utazásból, mert a szomszéd hívott, akire a cicánkat bíztuk, hogy nem eszik, mióta elmentünk...
Egyre inkább úgy látom, ahogy telnek az évek, hogy van annyira fontos egy állat élete, mint egy emberé (megintcsak nem az emberélet fontosságát degradálnám, hanem az állatét fel) és azon vagyok, hogy az állatomnak nemcsak normális, de élvezetes életet biztosítsak, mintha a gyerekem lenne.
Egyébként az Isten mellett érvelők sokszor ezzel forgatják fel a gyomrom, hogy azt mondják, Isten nem kegyetlen, hogy az állatokat szenvedni hagyja a vadonban és egymást eszik. Nem érzik ők a fájdalmat úgy, mint az ember, nem szomorúak a halál miatt, stb.
Az ilyennek nem volt még szoros kapcsolata állattal és nem látta hogyan élik meg ezeket a traumákat. Nem vitte orvoshoz a cicáját, mert egy másik neki ment és megharapta a lábát és nem volt mellette, amíg lábadozott és fájlalta. Nem volt macskája, aki elhúzódott meghalni. Nem látott macskát begolyózni attól, hogy elveszítette az egyik újszülöttjét.
Biztosan csak az ösztönök okozzák ezeket... Akkor az emberi fájdalom is csupán az agy szüleménye. Nem fáj az, csak úgy érzed... A szerelem is csak kémia. A filozofálás is csak a sok gomba eredménye, amit a majmok túl sokat eszegettek.
Az emberek olyan idióták tudnak lenni, hogy képesek azt gondolni, hogy egy másik bőrszínű vagy máshonnan származó ember nem érzi ugyanúgy a fájdalmat, vagy nem kell törődni vele, mert ő alacsonyabb rendű ember, nem baj, ha szenved, vagy elhullik, esetleg halomra van írtva.
[ Szerkesztve ]