1. "meg tudjuk-e érteni mások motivációit"
egyrészt tudjuk-e, másrészt (szerintem hangsúlyosabb, hogy) akarjuk-e (szándék az érdek függvényében)... A politikában szerintem az (önös) érdekvezérelt érdektelenség a másik motivációja (érdeke) iránt a fő problémaforrás.
3. "Szerintem a semleges megközelítés nem lehet elvárás"
Eddigi érvelésed (pl. ld. abortusz-kérdést) alapján ez új fejlemény... kivéve, ha az egyoldalú önfeladás elvárás-mozzanat helyénvaló felismerésem volt (szándék --> érdek --> motiváció(?))...
"Aha, szóval te Bidenről feltételezed hogy megtagadja a katolikus hitének erkölcsét, csak hogy megfeleljen az elnök szerepének?"
Gőzöm nincs, minek, miért akar megfelelni (valójában), de az tény (megszólalásai, érvelései, tevékenysége alapján), hogy a katolikus hitnek nem felel meg (pl. abortusz-pártiság, abc-lobbi tolása, önző háborús-gazdasági kizsákmányolás-politika).
"Az EU-s dolog kapcsán meg az a kérdésed, miért ragaszkodtak a 100% egyetértéshez, és most miért akarják feladni ugye?"
NEM!
Szó sem volt eredetileg! 100%-os egyetértésről, de többségi döntéshozatalról igen, és ennek keretében egy garanciális fékként van jelen a kicsik számára a vétó, hogy ne a nagyhatalmi gőzhenger gyalulja le fék nélkül a "gyarmat"-tömörülést, hanem igenis egyezkedni kelljen (mindenkinek mindenkivel).
De itt az ős-kérdés a probléma: az EU eredetileg csak szuverén európai államok gazdasági együttműködéseként jött létre, majd bővült (piac-gyarmatosítási szándékvezérlettel), és később megjelent - nyilván nem elválaszthatatlanul attól a mozzanattól, hogy (legkésőbb) 1945-től a nyugati államok ( =ős-EU) paternalista gyámja az USA, mint "minta-szerveződés", ami meg a német szövetségi államtól, de akár Nagy-Britanniától sem áll messze, viszont a többi államtól szigorúan véve igen, miközben az önkormányzatiság, megyerendszer, stb. hajaz rá valamelyest, de mégis kulturális-történelmi (nemzeti) hagyományokat tekintve markánsan elkülönülő blokkokról (nemzetállamokról) van szó Európa földrajzi keretén belül - az egyesült Európa (USE) koncepció-célja, aminek a lobbija ma ezerrel dübörög. Miközben ez is leegyszerűsítés, hiszen a szuverenisták is felvetnek pl. közös hadsereg-tematikát, stb., tehát részletekbe menően nem ilyen éles az elválasztás az "USE vs. szuverenisták" táborának cicaharcos felfogása közt... de ez az EU-létének, mikéntjének alapvetését jelentő aktuális kérdéskör (abszolút off topik).
A vétót magát azért emeltem be (logikai mintaként), mert kívánatos konszenzusról beszélsz, ahol az autoritás nem egzakt teljhatalmú Damoklész-kardjaként lóg a felek feje fölött, és lám, pont a kereszténységet alapokiratában kihagyó (megtagadó) szekuláris EU, a konszenzuális döntésmechanizmusra építő intézményrendszerével, immáron nem átlátható konszenzust, hanem egyre inkább felülről diktált utasításos autokrata-bürokratikus (centralizált) szervezetet óhajt megvalósítani (hátsó szobákban titkos tárgyalásos lobbizás mentén alakítva a koncepció-táborokat, melyek aztán összecsapnak a viták során), kiiktatva a "mérettől függetlenül egyenlő felek" egyezkedési kényszerét a "közös együttműködés" mechanizmusából (hisz pont ezt akarja leépíteni).
Államok diplomáciai együttműködése helyett ügyvezetői igazgatáson alapuló cégstruktúrát generálna a tömörülésből egy csoport, miközben mások meg nem akarják ezt. Erre felmerül, hogy vegyük el az eszközt, mely garanciát nyújt mindannak, aki nem akarja, hogy elnyomják, mint "érdektelen résztvevőt".
A konszenzusodat tiporják páros lábbal, jó reggelt!
"Szerintem."