Új hozzászólás Aktív témák

• #1717 #65675776 törölt tag Tüzi #1708

  Új Válasz 2007-06-22 00:03:53 #1717

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz Tüzi #1708 üzenetére

  Jó lesz az egyenként 9405kg-nak is. Mellesleg a dash 412A-kat csak a korai szériákon alkalmazták, később visszamenőleg is a dash 414A-t alkalmazták. De ez is édes kevés volt, a Tomcat nem is gyorsult jobban mint egy MiG-21bisz. Közismerten alulmotorizált volt az A, a megoldást az F110-GE-400 jelentette, az viszont későn jött, és csak az utolsó 135 gép kapta meg (azokból viszont 50 átépített A-volt). A TF30 eredetileg csak átmeneti típus lett volna, amíg az F401-PW-400 el nem készül. Abból viszont nem lett semmi, a PW az F100-ak problémáit is alig bírta megoldani. Így az F401 program túl drága lett. Szóval egy átmeneti típusváltozat lett a legnagyobb számban gyártott (557). Az F-14B lett volna az F401 hajtóműves verzió, ennek első példánya lett később a tesztgép minden hajtóműváltozathoz és egyéb módosításhoz.
  
  Amit még tudni kell a TF30-ról: a Tomcat-be építésekor már totálisan elavult volt. Legnagyobb hibája, hogy eredetileg az F-111-hez tervezték, ami viszont egyáltalán nem manőverezésre lett kitalálva. Az Aardvark-okban nem is volt velük probléma lényegében soha sem, ahogy az A-7-ekben sem. A Tomcat-ben viszont elvéreztek. Ráadásul a csöves égőtér miatt rohadt sokat fogyasztottak.
  
  A Tomcat-et eredetileg színtisztán elfogóvadásznak tervezték. Viszont nem igazán terveztek az utóbbi 30-40 évben olyan vadászgépet az amerikaiak, amelyik ne lett volna képes valamilyen szinten bombákat bevetni (a Tomcat-re pl 6611kg-nyit lehet aggatni). Az F-15 teljesen hasonló céllal épült. Az F/A-18 volt az első gép, amit tudatosan többfeladatúra terveztek, ennek megfelelő avionikai felszereltséggel. (Az F-4 Phantom II csak később vált igazán csapásmérővé, a B/C verziók ezen képességei erősen korlátozottak voltak.) Amíg a Tomcat szolgálatban állt, addig vadászfeladatokra csak kiegészítő szerepkörben alkalmazták. A Tomcat-ek feladatát a Super Hornet-ek vették át, bár a Phoenix szintű kapacitás egyelőre hiányzik. Ez meg fog változni az AIM-120D rendszeresítésével, amit a Raptorokkal párhuzamosan kapnak meg. A radar képességei az APG-79 esetében sok tekintetben felűlmúlják az APG-71-ét is. Szóval nem kell leírni őket. Hatósugárban viszont jelentős az elmaradásuk a Tomcat bármely változatához képest.
  
  Amit a feladatelosztásról írtál teljesen téves, erről majd később.
  
  A Tomcat csak 6 Phoenix-et tudott hordozni, de ennyivel már nem szállhatott le hajófedélzeten, szóval nem is volt jellemző az ilyen fegyverzet.
  
  
  bandiras2: Ami a függesztőket illeti: nem magukkal a függesztőkkel volt a probléma, hanem a belső pilonok és a hajtómű beömlőcsatorna helyzetével. A kettő között ugyanis hátrafelé szélesedő rés van, ami légritkulást, ergo szívóhatást eredményez. Emiatt a függesztmények leválasztásakoz azok sok esetben kiszámíthatatlan irányba indultak. Ezen azzal segítettek, hogy a függesztőket a beömlőcsatornával közel párhuzamosan szerelték fel. Ez viszon növeli a légellenállást, ennek következtében viszont csökkent a hatótávolság (pont az, amin leginkább javítani akartak az A/B/C/D változatokhoz képest). Egyébként a Hornet család érdekes típus. Az eredeti változatok az F-4 és A-7 típusokat váltották, a SuperHornet-ek viszont az F-14 és A-6 típusokat.
  
  
  Boeing 737: Tökéletes gép nincs, és soha nem is lesz. Ez csak látszólag nagy probléma, nem nehéz kijavítani. Egyébként már tavaly, sőt tavaly előtt is lehetett látni, hogy az Airbus hamar elveszítette a lendületét.
  
  
  tompi03: Azárt kellett megsemmisíteni, mert fekete program volt, azaz sokáig hivatalosan a létezését sem ismerték el.

Új hozzászólás Aktív témák