Az ilyen használattal kapcsolatban az alábbi hozzászólásban említett dolgokat szoktam mondani. Tehát azt már a készülék gyártójának a topikjában kellene megkérdezni, hogy ezen modellhez melyek a bevált külső HDD-k. Már csak azért is, mert ennél szintén előfordultak érdekes esetek.

A lejátszást pedig PC + desktop OS környezetben is le kellene tesztelni. Ha ott normálisan mennek a filmek és nem akadoznak, illetve a külső meghajtó állapota (HDS) is rendben van, akkor szintén a TV topikjában kellene érdeklődni. Nemrég egyébként másnak is volt hasonló lejátszási problémája. Viszont utólag kiderült, hogy nem a külső HDD volt az oka, hanem alapvetően a készülék beállításaitól és lejátszási képességeitől függ a dolog.

[ Szerkesztve ]

Helló!

4 TB-os tárolókapacitásnál általában még 3,5"-os méretű külső HDD-ket szokott venni a többség. Az összefoglalóban említve vannak különféle alternatívák, illetve akár egy ilyen külső házas megoldás is opció lehet. Utóbbi témának, valamint a merevlemezeknek pedig vannak külön topikjai.

Azonban, ha kimondottan fontos a mobilitás, akkor egy 2,5"-os méretű külső HDD nyilván praktikusabb megoldás lenne. Illetve ezeknél vannak már 5 TB-os modellek is, szóval ez sem jelent akadályt. Bár arról nemrég volt szó, hogy ezekkel az extra nagy tárolókapacitású mobil változatokkal jelenleg még kevés a tapasztalat. Egyébként az alábbi logout bejegyzésben említve vannak különféle alternatívák gyári és külső házas kivitelben egyaránt. Illetve az előbbin belül vannak például ütésálló típusok is, amelyeknél általában a rázkódásvédelem is meg van oldva. Szóval egy ilyen megint ideális lenne utazáshoz. De azért egy 2,5 colos külső merevlemezhez egy tokot is célszerű venni, amelyben lehet hordozni.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

A többségnek itt a topikban inkább a különféle Ultra modellekkel van tapasztalata, ellenben a legújabb sorozattal még nem igazán. Illetve korábban volt szó arról, hogy például a garanciaidő tekintetében előnyösebb lehet a korábbi sorozat. Viszont most az újnál is elvileg módosítva lett 3 évre, legalábbis az adatlapján már annyi szerepel. Igaz, a régin még 2 év volt, de a wdbrand oldal képeinél, valamint az egyes webshopokban szintén 3 év van feltüntetve. Egyébként az új modelleknél a dizájnon kívül más jelentős változás valószínűleg nem nagyon van. Illetve például a bennük lévő merevlemezek is ugyanazok lehetnek, mint a korábbi generációnál.

Egyébként az előbb említett logout bejegyzésben a konkurens termékek árait is le lehet csekkolni. Az USB 3.0 hub témáról legutóbb meg például az alábbi hozzászólásban volt szó.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

A külső HDD-k eleve adathordozásra, illetve adattárolásra valók, valamint USB 3.0-n már a másolási sebesség is mondhatni megfelelő. Továbbá nyilván a filmek közvetlen lejátszásához is jók, bár az PC-s környezetben egyéb tényezőktől is függhet. Szóval ilyen alapon mindhárom megfelelhet a célra. Aztán, hogy ezek közül melyik lenne a legjobb választás, ahhoz nem ártana előtte eldönteni bizonyos dolgokat. Amúgy nagyjából mindhárom egykutya és olyan nagy különbségek nincsenek köztük. A megbízhatóságról pedig például ezen hozzászólásban volt szó.

Egyébként a tárolókapacitást is érdemes még megfontolni, mert például 2,5"-os méretben az 1 TB-os külső HDD-k ár-érték aránya jobb, mint az 500 GB-os változatoké.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Általános célra (adattárolás) végül is megfelelhet, ha nincsen semmilyen extra igény. A megbízhatóságról az összefoglalóban, illetve az ahhoz kapcsolódó dolgokról itt a topikban is már több alkalommal volt szó.

Az adatátviteli sebesség több tényezőtől is függ, illetve vannak a cache méreténél fontosabb paraméterek. Ha annyira gyors külső HDD kell, akkor egy korábbi hozzászólásban össze lett szedve néhány típus. Ahol például az is látszik, hogy ezeknél a gyorsítótár akkor számít igazán, ha az átlagnál jóval nagyobb méretű (DDR cache).

[ Szerkesztve ]

Nem mondanám, mert egyrészt máshol is nagyjából ennyibe kerül. Másrészt 20 ezer körül van még pár olcsóbb típus, amit például ezen cikk is részletez. Harmadrészt, amelyek x db ezressel drágábbak, azoknál rendszerint a márkanév, illetve bizonyos extrák képezik a felárat. Egyébként vannak a gyártó kínálatában komolyabb és jobban felszerelt modellek is, viszont azok már drágábbak. Persze a célra akár a fapados Basics is megfelelhet. Na meg általában ugyanolyan merevlemez szokott lenni mindegyikben, mármint egy adott tárolókapacitásnál.

Az aktív USB 2.0/3.0 hub témánál annyi a lényeg, hogy hiába a külső tápellátás, azért egyszerre túl sok nagy fogyasztású eszközt nem feltétlen érdemes rácsatlakoztatni. Aztán, hogy pontosan hány eszközt bír el egyik-másik típus, az többek között például a 2,5"-os külső HDD-k fogyasztásától, az USB-s adatkábelek hosszától, illetve magától az elosztótól (hub), annak tápegységétől is függ.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Nemrég kérdezett más is hasonlót, amelyre az alábbi válasz született. Ahogyan nemrég volt szó az olcsóbb, 2,5"-os méretű külső HDD-kről is. Illetve esetedben szintén célszerű ilyen fizikális méretben gondolkodni, mivel manapság 3,5"-os külső HDD-t nem igazán érdemes, sőt egyes gyártóknál már nem is lehet 1 TB-os kivitelben venni. Továbbá a TV-n történő használatot illetően is említve voltak bizonyos dolgok.

[ Szerkesztve ]

Nemrég erről is volt szó például ezen hozzászólásban.
Egyébként, ha használod a topik keresőjét, akkor találhatsz róla infókat. Viszont nem feltétlen kell bizonyos esetek alapján téves következtetéseket levonni. Például a legutóbbinál is kiderült, hogy nem az eszköz volt hibás, hanem az illetőnél volt valami nagyon elállítódva az OS-ben.

[ Szerkesztve ]

Népszerű és sokaknál bevált ezen sorozat, szóval általánosan mondhatni igen. Viszont egyrészt az egyéni igények függvénye is, hogy kinek éppen melyik 2 TB-os mobil külső merevlemez a legideálisabb. Másrészt, ha már adatmentésről van szó, akkor különösen fontos a biztonsági másolatok készítése. Valamint nyilván az eszköz megfelelő használata is, ha nem akarjuk, hogy idő előtt tönkremenjen.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

A strapabíróságot lehet külsőleg, illetve belsőleg is fokozni, amiről nemrég volt szó. Ellenben a felsoroltak ilyen téren mind átlagos modellek, szóval nem igazán lehetne egyet kiemelni, amely annyival jobb és tartósabb a többinél. Illetve, hogy kinek melyik a legjobb választás, az a saját igényeitől is függ.

Viszont, mivel az említett készülékhez lesz, itt akkor meg is állhatunk! Ugyanis ez esetben kicsit más a helyzet: [link], [link], [link]. Tehát majd az alábbi topikokban megmondják, hogy milyen külső HDD-k passzolnak hozzá:

• Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
• Milyen Android TV BOX-ot vegyek?

Egyébként egy ilyen gazda készülék egy 2,5"-os külső HDD tápellátása terén sem lehet a legideálisabb. Mármint gondolom nem USB 3.0 portok és nem is ilyenek vannak rajta. Viszont az alábbi kép alapján a portokból legalább 2 db van, tehát szükség esetén opció lehet az Y-kábeles megoldás. Bár mondjuk az meg a másik, hogy egy ilyen mini PC ki tudja mennyire bír el egy nagyobb fogyasztású eszközt. Szóval lehet célszerűbb volna inkább 3,5"-os külső HDD-t venni hozzá a stabil tápellátás miatt. Vagy olyan 2,5"-os típust, amelyen van külön DC tápbemenet egy külső tápegység számára.

[ Szerkesztve ]

Itt a kompatibilitás az egyes USB-szabványok visszafelé kompatibilitására vonatkozik. Tehát egy USB 3.0 eszköz használható USB 2.0 portban is, legalábbis az adatkapcsolat és a kezelés működni fog. Ellenben az adott eszköz működéséhez szükséges tápellátás már más dolog.

Egy korábbi hozzászólásban részletezve volt, hogy az USB 2.0 névleges értékei és egy 2,5"-os külső HDD energiaigénye nem feltétlen vannak összhangban. Egy másikban pedig volt szó arról, hogy ilyen téren fontos maga a gazda (gép) is. Az ott említett videóban látszik, hogy egyes laptopok USB 2.0 portja kevés lehet egy mobil külső merevlemez meghajtásához. Ellenben USB 3.0 porton, illetve egy PC USB 2.0 portja esetében már nem volt ilyen gond. Bár utóbbiaknál is általában a hátlapi portok szoktak stabilabbak lenni ilyen téren, míg az előlapon lévők nem minden esetben felelnek meg. Aztán ott vannak a különféle TV-k, lejátszók, mini PC-k, tabletek, routerek, játékkonzolok stb., amelyeknél 1 db USB 2.0 port esetében szintén előfordulhatnak tápellátási problémák. Egyes készülékeken nem véletlenül szokott lenni a korábban említett "HDD 5V 1A" jelölésű speciális port, amely nyilván stabilabb ilyen téren.

Aztán az meg a másik, hogy az csak egy dolog, ha jó esetben felpörög a drive USB 2.0 portra csatlakoztatva is. Viszont ezeknek működés közben szintén van egy áramigénye, amely például terhelés hatására változhat. Ezt pedig, ha a port nem képes egyenletesen biztosítani, akkor az megint okozhat problémát. Erről a fórumon lévő adatmentő szakemberek, mondjuk például az alábbi illető is tudna mesélni, aki USB 2.0 esetén alapból az Y-kábel használatát javasolja: [link], [link]. Sőt, például a Transcend a mobil külső merevlemezeinek felhasználói útmutatójában (6-7. old.) szintén ezt a megoldást említi.

Egyébként abban a bizonyos hozzászólásban a tápellátás kapcsán említve voltak a "van, hogy elegendő" és a "szükség lehet" kifejezések. Vagyis lehetnek olyan esetek, amikor elég akár 1 db USB 2.0 port is. Viszont utóbbi kijelentést nem feltétlen lehet általánosítani és bizony bőven akad példa az ellenkezőjére is. A többi dolog fontosságát meg talán nem szükséges külön magyarázni és bizonygatni.

[ Szerkesztve ]

Ez a "widows nem ismeri fel" mit is jelent pontosan??

Mert, ha csak a fájlkezelőben nem jelenik meg, az semmi, az nem mérvadó információ. Itt az a fontos, hogy mit mutat például az eszközkezelő, a lemezkezelő, illetve olyan diagnosztikai programok felismerik-e, mint például a HDS. Valamint az is lényeges infó lenne, hogy például a tápellátás rendben van-e, felpörög-e rendesen a külső HDD stb. Továbbá, ha a TV formázta a külső meghajtót, vagy felvétel történt rá, akkor lehet esetedben is az alábbi hozzászólásban említettek miatt van a probléma.

[ Szerkesztve ]

Egy sima formázástól még működnie kellene rendesen. Illetve, ha az adott fájlrendszert nem tudja kezelni a Windows, attól még a lemezkezelőben meg kellene jelennie magának a lemeznek, illetve betűjel nélkül a partíciónak is. Valamint például a HDS-nek szintén fel kellene ismernie a külső meghajtót.

Ha ismeretlen az eszközillesztő, akkor az alábbi hozzászólásban említett módszert lehetne megpróbálni. Ha ismeretlen fájlrendszer van rajta, akkor meg fentebb említve voltak külső driverek és egyéb módszerek a hozzáféréshez. De, ha nem tartalmaz semmilyen fontos adatot, akkor az újraparticionálást meg lehet oldani ezen módszer alapján is.

Egyébként meg ki tudja, hogy nálad az adott hardver- és szoftverkörnyezetben nincs-e valami egyéb probléma. Például legutóbb volt egy szintén eszközillesztő problémával kapcsolatos eset, ahol egyértelműen az illetőnél volt valami nagyon elállítódva az OS-ben.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Particionálás, illetve formázás tekintetében max. annyi extra szokott lenni az egyes nagyobb tárolókapacitású típusoknál, amiről például ezen hozzászólásban volt szó. Illetve ezzel kapcsolatban egy másikban a különféle logikai / fizikai szektorméretekről. Egyébként a mai (külső) HDD-knél már AF szokott lenni, de abból is az 512e, hogy például a régebbi rendszereken is használhatók legyenek. Az előbbin túl más extra nem nagyon jellemző, hacsak például a 32 GB-nál nagyobb FAT32-es partíció nem számít annak. Ugyanis a Windows annál nagyobbat nem enged létrehozni, ellenben kezelni már tudja. A létrehozáshoz külső programok szükségesek. A gyári fájlrendszer egyébként a legtöbb típusnál általában FAT32 / NTFS szokott lenni, valamint a Mac modelleknél HFS+J.

Mit jelent pontosan ez a "felismeri, a tartalmát már nem látja"?

Eszközkezelőben, lemezkezelőben, fájlkezelőben rendben megjelenik, ellenben a rajta lévő fájlok már nem? Mert, ha a korábbi, ugyancsak NTFS fájlrendszerű Elements működött rendesen, akkor elsőre azt gondolná az ember, hogy az újnál inkább például egy másfajta USB-chip & eszközillesztő okozhat problémát. Volt akinél a rendszer még egy USB 2.0-s külső házhoz sem tudott eszközillesztőt telepíteni. Azonban, ha csak szimplán a partíció tartalmát nem látja, akkor esetleg meg lehet próbálni az általad említett módszert. Vagyis lemezkezelőben leválasztani a partícióból egy részt és azt W2K alatt NTFS-re formázni. Vagy egy FAT32-es partíciót létrehozni, amit elvileg minden rendszernek megfelelően kellene kezelnie. Aztán, hogy ilyen felállásnál működni fog-e oda-vissza rendesen, azt passzolom.

Egyébként az meg a másik, hogy ezen OS-nek már 2010-ben (!) megszűnt a támogatása, ahogyan közel 3 éve az XP-nek is. Az újabb gyártású eszközök dobozán pedig valószínűleg ezért nem tüntetik már fel az utóbbit sem. Illetve emiatt például a gyártónál sem nagyon lehetne reklamálni, hiszen annyira nem meglepő, ha egy újabb eszköz nem működik (megfelelően) egy rég nem támogatott operációs rendszeren.

[ Szerkesztve ]

Ha már a formázás opció aktív volt a lemezkezelőben, akkor meghajtóbetűjelet nem engedett hozzárendelni?

Az a leírtak alapján nem teljesen világos, hogy ez a "sima" USB-hub esetedben pontosan mit is jelent. De, ha passzív és 1 db USB 2.0 portról ment, akkor annál azért annyira nem meglepő, hogy az elégtelen tápellátás miatt kattogott a rácsatlakoztatott 2,5"-os külső HDD.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Pont Ilyen nevű WD külső HDD nincsen. A My Book 3,5"-os méretű, a My Passport Ultra pedig 2,5"-os. Az a bizonyos egybeépített NYÁK, vagy más néven a SATA csatlakozóra integrált USB-aljzat pedig az utóbbiaknál van. Továbbá még a hardveres titkosítás az, ami adatmentés szempontjából fontos lehet ezeknél.

Ha ennyire nem működik a drive, akkor legcélszerűbb elvinni adatmentő szakemberhez az otthoni kísérletezgetés helyett. A másik téma topikjában pedig már kaptál is egy erre utaló választ.

Egyébként egyazon kérdést elég 1 topikban feltenni!

[ Szerkesztve ]

Helló!

Volt szó már ebben a topikban sok mindenről, többek között a különféle operációs rendszerek futtatásáról is. Vagyis ilyen téren nemcsak az USB 2.0/3.0/3.1 csatlakozás és adatátviteli mód, hanem magának az eszköznek a sebessége is számít. Tehát, ha fontos a minél gyorsabb működés, akkor egy külső SSD jobb választás lehet ilyen célra. Ahogyan az SSD például SATA-n is egy HDD ellenében. Továbbá a pendrive-oknál vannak ilyen használatra hivatalos WTG modellek, illetve egyéb, komolyabb sebességet produkáló típusok.

[ Szerkesztve ]

Operációs rendszerek futtatásánál inkább például a 4K értékek, az elérési idők stb. a mérvadóbbak, hiszen sok apró fájlról van szó. Ezt például az egyik SSD topik összefoglalójában is említik. Illetve ezen tesztben látszik, hogy egy 2,5"-os külső HDD-nél hiába a viszonylag jó szekvenciális írás / olvasás, ha ellenben a 4K értékek elég gyatrák. Ilyen téren a tesztben lévő USB 3.0-s pendrive is übereli. Ahogyan más modellek szintén, ha megnézed az alábbi topik tesztjeit. Valamint például az elérési idők tekintetében is komoly különbségek lehetnek a két eszköz között: pendrive vs. külső HDD.

A hivatalos WTG pendrive-ok általában valóban nem filléres kategória. Viszont ezek az extra sebességek eléréséhez elvileg már SSD technológiát használnak, valamint az írási terhelhetőségük is jobb lehet az átlagosnál. Ezt pedig nyilván meg kell fizetni. De elvileg egy normál, az átlagnál gyorsabb típus is megfelelhet ilyen célra. Illetve a komolyabbak már ezeknél is hasonlóak az előbb említettekhez. Viszont ez ügyben már a téma topikjában kellene érdeklődni!

[ Szerkesztve ]