Itt is gratulálnék Tody-nak a honlaphoz és az új fejlesztésekhez.

De ne csak OFF legyek, meg gazsuláljak régi ismerősökkel, elmesélem mit gondolok a radikról meg egyebekről dióhéjban. Úgy is fel akarom éleszteni a tavalyi projektem... egy tronyházban.

Van egy combos konfigom és a CPU-t meg a VGA-t akarom extrém hüteni.
Mekkora radit is vegyek hozzá? meg mekkora szivattyút? meg milyen vastag csővel szereljem?
És melyik mit is csinál?

Tételetzzük fel, hogy tuning fan vagyok és ezért csak a terhelt állapotok érdekelnek, azért kell nekem a víz, hogy legyen... meg hogy kicsit jobban tuningolhassak.
A CPU és a VGA hőt termel, ha vizzel, ha léggel hütőm, ugyanannyi hőt termelnek és azt el kell szállítani a CPU/GPU felületéről valahogy a gépházon kivülre.
Mennyi hőt? Q-t
Q = Qcpu + Qvga, ennyi termelődik és kb. ennyit is kell a radinak a környezetbe leadnia.
Van egy jó Quadom, amit 1,4 volton hajtok szét, és képletből meg grafikonból tudom, hogy kb. 130W-ot eszik.
A VGA-am még újjabb, hogy a game menjen 1920x1080-ban akadásmentesen full izével akkor is ha már unom.
10%-val feljebb nyomom az órajelet meg a feszkót igy megeszik 250W-ot.

Q= 130 + 250 = 380W --> És akkor most mekkora radi kell?
Lapozom a katalógusokat meg webboltokat, de sehol sem írják hogy a radi hány wattos.
No nem baj... tapasztalatból, meg a néhány gyártói diagramból azért lehet tudni hogy egy átlagos tripla 400W-ot le tud adni.

Akkor már happy is lehetek, mert megveszem a blokkokat egy közepes szivattyút és kész is a cucc. Vagy mégsem?

Régi elméletem, hogy a radiátor állítja be a víz hőmérsékletét (környezethez képest), a blokkok meg a hűtendő alkatrész hőmérsékletét. (a hűtővizhez képest)

A szívattyú biztosítja, hogy egységnyi idő alatt elegendő térfogatú (tömegű) hütőfolyadék áramoljon keresztül minden alkatrészen.
Ezt szokták térfogatáramnak nevezni. De már megint jönnek a bajok, mert a szivattyúra csak a max térfogatáramot adják meg. (persze léteznek gyártói diagrammok is)

Nade térjünk vissza a "400W"-os tripla radihoz, mert ez csak akkor tud leadni 400W-ot, ha a hütőfolyadék és a levegő hőmérséklete között kb 10°C van és elegendő levegőt fuvatunk át rajta. Mondjuk 2-3 db 12cm-s átlagventivel.

Ha a környezet (szoba) hőmérséklete 25°C, akkor a vizünk máris 35°C és sivítanak a ventik.
Ha halkabb hütést akarunk ugyanezzel a radival, a vizhőfok könnyen 40°C főlé szökik.
Úgy tünik a radik hőleadó képessége sokkal jobban függ a rajtuk áthajtott légmennyiségtől, mint a bennük áthaladó folyadék térfogatáramától.
Miért is van ez?
Mert a folyadék/fém felületen sokkal több hő adódik át mint a fém/gáz(levegő) felületen.
Ha kb százszoros a különbség, akkor amig 4l vizet nyomunk át a radin, addig 400l levegőt kéne átpréselni a lemmellái között.
Kisebb légszállításnál csökken a hőleadó képesség, a hütőfolyadék térfogatáramának csökkenésekor (kevesebb víz megy át rajta) alig változik a helyzet, mivel úgy sem tudunk a ennek megfelelő légmennyiséget kivül átmozgatni.

Ebből arra lehet következtetni hogy a hűtőfolyadék hőmérsékletét (egy adott hőmennyiség szállítása esetén) leginkább a radiátor mérete és a rajta áthaladó légtérfogat határozza meg.

Tuningos user mit csinál? Vesz 2 triplát vagy ha nem érdekli a zaj max fordulaton járatja a ventiket. Végre van hűvős víz!!!!
De ez a hűvös relatív... mert egyrészt nem lehet alacsonyabb a környezetnél (hacsaknem aktív hűtéssel) és minnél közelebb jutunk a környezeti hőmérséklethez, annál nehezebb újabb fokokat vagy tized fokokat nyerni.
Tuningos user boldog, ha 3 órás LOAD-nál 25 fokos szobában a víz 30 fokos.
Sac/kb ehhez 2 tripla kéne, a 35 fokos vizhez meg 1 tripla, ha a kezdeti példa szerint CPU + VGA 380W-ot termel.

Ja...szerintem hihető hogy a H50 elviszi 65 fokon a tuningos I7-et, mert az a kis radi kb 120-150W-ot ad le, miközben a víz 45 fok..... (szoba 25°C)
De hova lesz a maradék 20 fok? Megeszi a Cpu_blokk?

Ezt nem tudom... (azonos feszen és frekin nézted?), de 2 dolog biztos:
- Nálam a tuningolt E8xxx-ek jobban melegedtek, mint az E6xxx-ek azonos mértékű túlhúzásnál.
- Vizhűtésnél a proci "szenzorai" kiesehetnek a pontos tartományból. Proci függő.

Meg tán lapfüggő is. Igy nem sok értelme van egymás CPU hőfok eredményeit hasonlítgatni, talán kivéve a hűtővíz hőmérsékletét.

Szóval van hűvös víz tripla radival, olyan radival amit PC hütésre fejlesztettek, azaz a méretéhez képest könnyen lehet rajta levegőt átnyomni.
Tessék megnézni egy gépkocsi fütés radit.... nem az a baj, hogy ronda (nem mind), hanem hogy sürű(bb) a lamellázata mint a PC-s cuccé.
Mivel? és milyen zajjal fogunk a 400W-nak, avagy a benne áthaladó víznek megfelelő légmennyiséget átnyomni rajta?
Persze a gpk radik sem gyengék, mert nagy a méretük.
Egy sürű lamellás gpk fűtés radi, kb megfelel egy jobb dupla PC radinak, a nagy motorhütésre használt radik meg sok triplának, na de egy autóban, vagy ZIL-ben egy hatalmas venti hatalmas zajjal nyomja át a levgőt.
Ezek a cuccok inkább passzív üzemmódféleségben mennek jól PCn, és arról már szó se essék, hogy ellenálásuk mennyire nem tervezhető. (=> nem tudjuk mekkora)
Tuningos vizes userek végigjárják az utat... de a legtöbbjuk rájön, hogy mind dizájn, mind ár tekintetében a végső elszámolásnál az "olcsó" PC radi nyer. (vagy ami hozzá hasonló)

Radi kilőve, van 2 dupla, vagy 1 tripla vagy egyéb kombináció, amit a pénztárca elbír, és hüvős vizet csinál(nak) akár terhelésnél, akár netezésnél....
De hova lesz az a 20 fok? Miért 50 fokos a széttunigolt proci prime alatt ha csak 30 fokos a víz. És vajon feljebb megy, ha VGA-ra ráküldünk egy furmarkot?

Az a 20fok a blokk és CPU/GPU hőátadásánál veszik el.
Ez a blokkok keresztje, vagy delta T-je.
Ez a deltaT sok mindentől függ, de elsősorban a blokk hőátadó képeségétől, amibe most lazán értsük bele a csatlakozó felületek tulajdonságait (méret, pasztázás, ferde felrakás, stb)
A blokk hőátadő képessége tervezéskor és gyártáskor eldől, viszont erős függést mutat a benne átáramló viz mennyiségétől azaz a térfogatáramtól.
A legújabb blokkok között alig van különbség, még a sokat szidott TT kigyós blokk is csak 10-20%-val marad el a legjobbaktól. (CPU maghőfokban ez lehet 6-8 fok is). A Tody féle CPU blokkok meg az élbolyban lehetnének, ha nem csak a Kárpátmedencébe termelne,,,,
Ügy tünik minden OK, mert tuningos usernek nincs más dolga, mint több és még több vizet átpréselni a jól megválasztott szép blokkjain.

De sajnos nem..... 2 dolog miatt, egyrészt a térfogatárammal nem arányosan növekszik a hőátadóképesség, másrészt a PC-be szerelhető szivattyúk véges teljesítőképességűek.

A blokkok és radiátorok és a csövek is ellenállást képeznek a szívattyú munkavégzésével szemben. Minnél szükebb (és geometriailag kiokosított) egy keresztmetszet, annál nehezebb rajta átpréselni adott térfogatú vizet egységnyi idő alatt.
Erős túlzással az a jó szivattyú amelyik halk, de nagy ellenállást leküzdve is nagy térfogatáramot biztosít.
A szivattyúnak fontos paramétere az emelőmagasság, ez tulajdonképpen szabadkifolyású cső esetén azt jelentené, hogy ilyen magasra képes emelni a vizet.
De a blokkok és csövek, és radik ezzel szemben fejtik ki a hatásukat. Ellenállások összegződik egy soros körben. A szivattyú munkadiagramjáról olvasható le, hogy X summa ellennálás esetén még mennyi vizet képes szállítani.
A max. szállítási kapacítás meg arra az esetre vonatkozik, ha 0 ellenállású rendszerben kéne a vizet keringetnie....
Átlagos PC vizhűtésben talán 30-60% a tényleges szállítási kapacítás. Ez a természetes.

Ezekből megint arra következtet a tuningos user, hogy olyan blokkot kell vegyen, amely jó hőátadó képességű, de egyben kis ellenállású is. Nézegeti a teszteket.....
A második szempont a gyengébb, mert vehet jó "erős" szívattyút, feltéve ha nincs pénz korlátja.
Ha nincs sok blokk a rendszerben nem fog a térfogatáram a kritius szint alá csökkenni.
Kb. 150-400l/h közé érdemes belőni a térfogatáramot a ma kapható bokkokkal. Radinak majdnem mindegy, alatta kezdenek leromlani a blokkok képességei, felette meg nem nagyon változnak csak a szivattyú kinlódik, vagy akár behabosodik a rosszul légtelenített víz.

Marad a csövek kérdése. A cső is ellenállást képez a szivattyúval szemben, ezért legyen minnél rövidebb és minnél nagyobb átmérőjű, de....
Megint egy tapasztalati intervallum 2-3m hossznyi csőre: belső átmérő 6mm és alatta már összemérhető az ellánállása egy hűdejó blokkal, 12mm felett meg hiába "tágítjuk" a legszükebb keresztmetszet úgy is a CPU blokk lesz, inkább csődizájnba érdemes invesztálni. Ha a HF csatinak 9-10mm a belső átmérője, akkor a csőnek sem kell sokkal többnek lennie. Inkább ne törjön a fala....
6mm csővel is lehet kis hűtést jól csinálni, 4mm-vel már nem annyira, de még müxik, 12-14mm meg feleslegesnek tünik, főleg ha bilincsezni kell.

****

Mi történik a CPU-val, ha VGA-ra furmarkot küldünk (higyük azt nincs ++ CPU terhelés)? És a VGA van előbb a körben.
Megemelkedik a maghő.... de nem azért, mert a VGA közvetlenül "felmelegíti" a vizet, hiszen a ki/bemenő csonkjain alig van hőmérséklet különbség - köszönhetően a viz csodálatos tulajdonságának a rendkivül magas fajhőnek - hanem azért mert a radinak mostmár nem csak Qcpu, hanem Qcpu+Qgpu hőmennyiséget kell a levegővel cserélnie.
Ha az áthaladó levegő mennyisége változatlan a radin, akkor a ++ terhelés miatt megnövekszik a vizhőfok, és közel ennyivel fog feljebb menni a vétlen CPU maghőfoka is.
Tulajdonképpen mégis felmelegítette a vizet a VGA, de a radi volt a felelős ezért.
És miközben a VGA 20-30°C-vel megugrott a CPU csak 2-4 fokkal.
Ha szenzoros vezerlésű légszállításunk lenne, akkor bizonyos határok között változó hőleadás mellett is állandó vízhőfok lenne és az előző példában a CPU hőfoka gyak. változatlan maradna.

****
Összefoglalva:
- A hűtővíz hőmérséklete az egész rendszerben azonosnak tekinthető (van hőlépcső, de elhanyagolható)
- Radi állítja be a vizhőfokot
- Légszállítás befolyásolja a radi hőleadő képességét
- Blokk állítja be a hőleadó alkatrész üzemi hőmérsékletét.
- Blokk + Radi + cső adja a rendszer ellenállását
- Szivattyú biztosítja a térfogatáramot a rendszer ellenállásával szemben.
- Térfogatáram befolyásolja a blokkok hőleadó képességét.

És minden mindennel összefügg.
Nem lehet pontosan tervezni PC vízhűtést, mert a legtöbb alkatrész tulajdonságát a gyártó nem közli részletesen.
Az egyedi PC hűtések tapasztalat és szájhagyomány alapján épülnek. Szinte mind erősen túlméretezett.
Átlag felhasználás esetén nem sok értelme van a vízhűtésnek, mert léghűtésre tervezték a PC-k 99%-át. CPU/VGA elöbb elavul, minthogy élettartama végére érne. (minek túlhűteni?)
Átlag felhasználás esetén léghűtés is lehet halk, legfeljebb magasabb hőmérsékleti jellemzőkkel.
Persze ezeket lehet vitatni... vagy nem, de mégis van a vizhűtésnek egy fillingje, amit kár lenne kihagyni.

Bocsi!
Mi is a gond ezzel a "kaki" Bigwater 745-vel? Csöpög? Folyik? Zajos? Ronda?
Vagy 1 éven belül meghibásodik átlagusernél? (365*5 = 1825 üzemóra)

Mert igy ránézésre pont annyit tud, mint amire tervezték. Cél: 1 db cpu hűtése léghűtésnél jobban. Két év múlva géppel együtt kidobandó. Lajtától nyugatra hamarabb.
A 2+1 radi alacsony venti fordulaton is kiköhögi a 200W-ot. Van egy átlagos dT-je körny/vízre pl. 8-10°C. Happy user.
A CPU blokk régi és gyenge versenyző, mondjuk 6-8°C-vel maradjon le a TOP listáról full terhelésnél. Tuningnál jobban lemarad... De nem a tuningos user veszi az ilyet.

Tehát ha helyette invesztálunk egy triplaradis 3 hangosventis + jódrága CPUblokkos cuccot, bazinagy szivattyúval + jóvastag csővel, akkor kb. 12-15°C-vel kapunk jobb maghőfokokat.
És?
Átlag usernek ugyanakkora élvezet... megmutatni anyunak, jóskapistának meg barátnőnek a zöd vizet, meghogy lement a hőfok: ugyehogy megérte. Légnél jobban hűt az tuti, és megvan az első vizes filling.
Persze nem igazán bővíthető , meg cserélgethető, de nem biztos, hogy mindenki belefog majd a fokok farigcsálásába X időnyi Bigwaterezés után. Lehet vele együttélni hosszabb távon is.

Az első autóm egy koszlott LADA1200 volt, aztán Wartburg, Opel, stb.
Miért ne járhatná valaki vízhűtésben is ezt az utat, ha tényleg ráérez.
De lehet, hogy már az első koccanás után bérletet vesz és élete végéig léggel hűt, vagy nem is foglalkozik az egésszel és csak az entert akarja majd nyomni....
30K-t el lehet bukni első nekifutásra, 100K-t már fájóbb. Mert ugye elég nehéz eladni a megunt nem bevált lecserélendő vizess alkatrészeket. Tehát igyis-úgyis el van bukva legalább 30K, ha az ember rászokik a vízre.
De szóljatok, ha mozgolódik a vizes piac, mert van egy ládányi cuccom, csak eladhatatlan.

Tudnék tippelni néhány nicknevet (magamat is beleértve), akik sok 10 vagy akár néhány 100K-t is eltapsoltak már vízhűtésre.
De még mindig jobb szórakozás, mint napi 2 doboz Pall Mall-t elszívni.
(3 hónap alatt megvan egy jobb vizhűtés az árából.)

Szóval ez a TT épp annyira értelmetlen beruházás, mint az összes többi (egyedi) PC vízhűtés, kivéve ha...
És itt mindenki felsorolhatná a saját mentségeit, amiért ebbe a hobbyba öli pénzét és idejét.

[ Szerkesztve ]

A peltieres prototipusok után készült 2 rendszer, amelyeket késöbb eladtam. (egyik nem PC alkalmazás)
A harmadik project szakadt meg tavaly, abban egy külső egység a hűtős cucc. Amolyan Tribe-hibrid.
Ezenkivül van egy 2 emeletes toronyházba szerelt tuningkonfigom, amiből eladtam a procit, meg a vizhűtés drágább/eladhatóbb részeit.
De tervezem feléleszteni...

**
Helkis-nek igaza van, a procik felületén nem egyenletes a hőeloszlás vagy hőátadás (főleg a középső ~40% "aktív") és lehet, hogy az E8xxx-nél ez kedvezőtlenebb, igy azonos hőátadás mellett is magasabb hőfokon üzemel.
Erre nem gondoltam a tegnapi hsz-emben.

**
Az épületgépészeti radiátorok alkalmzása szerintem sem a legjobb/leggazdaságosabb ötlet, de konkrétan tudok olyan esetekről, mikor 1KW-os lapradiátorokat ilyen célra vásároltak.
Télen, akciósan alig több mint 10K. Ellenállása kicsi, a csatlakozás is könnyen megoldható.
2 db 1KW-osat kirakni az erkélyre.... már a tömegük és a hütőfolyadék mennyisége miatt is alkalmas tuning csúcskisérletekkre. Talán 10-15 percig 0 fok alatt tartja a vizet, aztán szép lassan melegszik. nem egy LN2, de párszáz HZ-t javíthat a mezei vízhez képest.
Folyamatos üzemnél, alacsony vizhőfokot megcélozni "szobai" lapradiátorral már neces lehet, de szerintem aki passzív radiátorokat alkalmaz (azaz nincs rajta venti) az beletörödik abba, hogy az átlágnál magasabb a vízhőfoka terhelésnél.
Viszont cserébe teljesen halk a rendszer.
(ha a szivattyút jól leszigeteli... mert a "halk" nagyon relatív fogalom)

Én nem akarok senkivel vitatkozni, mert akik a Bigwatert szidják nyilván tapasztalatból beszélnek, volt ilyen rendszerük, volt gondjuk vele, és ezért óvnak másokat ettől a beruházástól.

Sajna nekem egyik gépemben sem volt ilyen ilyen cucc, ezért kénytelen voltam összevásárolgatni az apróból mindenféle TT alkatrészt (a kigyós blokktól a legkisebb BW szivattyúig) és ezeket egy tesztkonfigban kipróbálni.

*************

A teszt EP45 + Q6600@3.500Mhz / 1.45V (150W) konfiggal készült.
Minden esetben a 4 mag átlagát mértem és a környezeti hőmérséklethez viszonyítottam (dT), az IHS/Körny kölönbséget is mértem, ebből számolható a hűtés C/W-je.

A légventik alatt a 3. sorban van a BigWater eredeti konfigja (az még csak szimpla radis volt, nem úgy mint a 745-ös), alatta a moddolt verziós BigWater dupla radival.

A Piros oszlop mutatja a maghőmérséklet dT-ket (változó köryn. hőmérsékletnél ezek adnak összehasonlíttási alapot) a kék oszlop mutatja, hogy a stock ventinél mennyivel jobb az adott hűtés.
A Zöld oszlop mutatja, hogy az orig. 1 szimpla radis BigWater mennyivel tér el más hűtésektől.
A moddolt TT kigyós sornál kibukik hogy a blokkok között alig van különbség, a szimpla -> dupla radi váltás hozott legalább annyi hőfokcsökenést.

***

És akkor lehet csodálkozni.... A TOP kategóriás TODY V3 meg a SCW-1 csak 8-9°C-vel veri meg a Bigwatert, úgy hogy 2x akkor radiátorral megy és erősebb szivattyúval.
A mért térfogatáram 230-270 l/h, mig a BW-ben messze 200 alatt maradt .
A vízhőfokok 10-11°C-vel magasabbak a körny-nél (kis légszállítás), mig a BW 15%-nál magasabb ez az érték, a víz elérte a 40°C-t is.
Csodák nincsenek... a viz "ereje" a gagyi cuccban is ott van.

És persze igazad van, mert azt is láthatjuk, hogy a Hyper 212 légnél alig jobb a BW.
Na de combosabb vizhűtés is csak 10°C-t ver rá a léghűtésre!!!
Zajban pedig kb. ugyanazt nyújtják.

***

Persze ha nem csak CPU-t hűtünk, akkor már több indok is szólhat a víz mellett a léghűtéssel szemben, nem csak ez az elég szerény 10°C CPU maghőfok nyereség. (LOAD!)

[ Szerkesztve ]

Szerintem nem elég jó ez a víz hőfok, és ez az alulméretezet radiátornak köszönhető.
A TT szimpla radi kb 90-120W-ot tud leadni, úgy hogy 10°C-nél ne legyen nagyobb a hűtőfolyadék és a környezet hőm. különbsége. (átlag ventivel)

A konfigodban hűtött alkatrészek LOAD-nál ezt az értéket messze meghaladják, ezért megy 15°C főlé a vizhőm. különbséged, azaz egy 23 fokos lakásban akár 42°C re.
Önmagában nem gond a magas vízhőfok, de ha 45 fok fölé megy akkor a CPU IHS és a mag közötti hőlépcső miatt a mag elérheti a C2D-nél kritikus 65-70°C-t.
Azt a hőlépcsőt nem tudjuk befolyásolni a CPU tulajdonsága. (tipustől és hőleadástól függ kb. 8-15°C full terhelésnél)

Én azt gondolom nem hiba, ha túlméretezzük a radiátort. Ennek csak 3 dolog szabhat határt:
- Pénztárca
- Esztétikai elvárás (és/vagy helyszűke)
- Ésszerűség

Az ésszerűségbe tartozik az, hogy felesleges 5 triplát venni, mert úgysem tudjuk a vizet a körny. hőmérsklet alá vinni, elég azt pár fokkal megközelíteni, ehhez elég 2-3 szorosan túlméretezni a radi oldalt. A radiátorok ellenállása általában kisebb, mint a blokkoké, de ha többet sorba kötünk, akkor már lényegesen csökkenthetik a térfogatáromot, ezzel a blokkok hőátadó képességét is csökkentve.
Igy amit nyerünk radi oldalon, el is veszithetjük a blokkoknál.

**

Ha van helyed és pénzed akkor én egy tripla radit ajánlanék (a szimpla is maradhat), legfeljebb mindig 5V-n mennek majd a ventijeid. De már egy dupla radi is hozhat 4-5 foknyi javulást.
Nehéz ezt számolni, saccolni... próbálgatni kell.

Nem tartom buta ötletnek egy PWM-es venti alkalmazását sem, amit az alaplap szabályoz és akkor nem kell annyit csavargatni.
Érdemes lenne kipróbázni mi történik, ha 3 ventit kötünk párhuzamosan a PWM-s CPU csatira..
Lehet az alaplap nem bírná?