"Hiszen miféle legitimitása van egy ilyen törvénynek, ha az emberek abban sem tudnak megegyezni Isten mit akar?"
Hiszen miféle legitimitása van egy ilyen törvénynek, ha az emberek abban sem tudnak megegyezni mit akarnak?
+ "A demokrácia meg nem a többség diktatúrája (ahogy a kisebbségé sem)."
+ "Dehogynem"
"A szekuláris államban az állam nem szólhat bele a vallásos ügyeidbe. Nyugodtan imádkozhatsz ahol akarsz (amíg nem sértesz törvényt)."
"De ha az állam kivételezni kezd valamelyik vallással (akár a történelemre hivatkozva), akkor a többi már hátrányt szenved."
A szekuláris állam találkozik egy külső erővel (iszlám bevándorlók milliós tömegeivel + többedik generációs iszlám hitű "európaival"), amely akként kezeli a dolgot, ami: konkurenciaharc, értékverseny (identitásharc).
Ki fog nyerni? A szekuláris állam ,amely egy mesterséges álvalóság szabályai szerint tesz-vesz-matat, miközben a valóság püföli, vagy az iszlám (stb.), ami a természetes, ösztönös csoportmegmaradás, identitás, érdek mentén teszi a dolgát és területet, teret, harcot nyer...?
Az meg másik kérdés, hogy te mit értesz szekuláris államon (mit vársz el működésében) és mások mit értenek alatta (miket várnak el)...
"Azzal, hogy nem engedünk vallási dogmákat törvénybe, minden egyházat védünk minden másiktól. A vallási alapú diszkrimináció tiltása pedig biztosítja, hogy szabadon gyakorolja mindenki a hitét (vagyis az államtól véd)."
Baromság.
Az egyházak /vallások/tömegek megütközhetnek az állami törvényhozás keretein kívül is - no go területek, ahonnan kiszorul a szekuláris állam (pl. covid - Párizs külvárosi részei, rendőrség - szabályok betartatása...stb., stb.), vagyis valóság és technokrata-bürokrata álvalóság nem találkozik.
Másrészről, ha nincs immunrendszere a szekuláris államnak (=minden vallás, minden hit, minden közösség szent és sérthetetlen, mert egyenlőség, elidegeníthetetlen jogok, stb. blabla), akkor elbukik azzal szemben, ami tesz a szek. állam saját magára vonatkoztatott szabályaira, és a hagyományos/természetes metodikával bedarálja azt (pl. iszlám a szek. államot - vagy polgárháború tör ki az őslakos megcsömörlött nép, mely fellázad az áruló vezetése és a betörő, beilleszkedni nem, teret nyerni viszont akaró idegen tömegek közt).
Miről szól a történelem évezredeinek tanulsága, ha nem erről? (Nagyhatalmi politikai reflexek=Katalónia/Minority Safe Pack kuss; no go területek=menekülő őslakosok (település-szociológiai folyamatok, kivándorlás, stb.); erős (vallásos) identitás vs. önfeladás=népességcsere, új államok alakulása; stb.)
"Ha szerinted a demokrácia a többség diktatúrája, akkor gondold végig, mi a célja az államnak."
Állam feladata kezdettől fogva a már kezelhetetlen méretű közösség életének megszervezése, rendszerben, gyarapodásra optimalizált célzattal. (Kinőtte a tömeg a család, törzs méretét.)
Az állam hierarchikus. A vezető(k)nek erős, stabil támogatottsága kell, hogy legyen (=(többségi) aktív támogatottság + passzív elégedettek + kisebbségi elégedetlenek).
Amikor a kisebbség diktál, akkor a csendes többség addig fortyog, míg végül rendet nem tesz. Ha a kisebbség elég erőszakos/félelmetes/elszánt-gátlástalan, akkor megzabolázhatja (terror alatt tarthatja) a tömegeket (=kommunizmus, nemzetiszocializmus - bárki bármikor áldozat lehet, így kushadnak).
"Ha a kisebbség úgy érzi hogy vele bármit megtehet a többség, akkor nincs érdekében betartani a szabályokat."
Vagy a hatalmat akarja, vagy más okból, de =lázad=forradalom (győz vagy bukik).
"A demokrácia meg csak akkor működik, ha a nép zöme úgy gondolja hogy a hatalom legitim."
Vagyis a nép zöme (=a többség) adja az állam legitimációját (=öngól, cáfolod saját magad).
"Az lmbtq-törekvések meg semmiben nem másak, mint a polgárjogi mozgalmak."
A 'polgárjogi mozgalmak' egy gyűjtőfogalom, minden is beletartozik...
Polgárjog/demokrácia: ókori görögök vagy Ryszard Legutko – A közönséges ember diadala/A demokrácia csúfsága
"a problémát (...) a szólásszabadságot fenyegető PC-kultúra jelenti."
Valóban probléma.
Szakkönyvek...
"Szerintem."
