- sziku69: Szólánc.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- 04ahgy: A múlt, a jelen, a jövő.
- A lány, aki átformálta az életem 2
- hcl: Kelj fel komám, ne aludjál
- GoodSpeed: AOMEI Backupper Professional Edition: Lifetime Subscription
- kreténtehén: Gazdit keresünk
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Batman2 #86798 üzenetére
Ott kevés a frekvencia, azért vesz fel sok áramot.
A videóba egészen biztos más volt a vas.
Én is küzdöttem 25 évvel ezelőtt önrezgő invertekkel, aztán feladtam.
Helyette csináltam ilyeneket, kb. 40 darabot. Piacos-vásározó voltam 8 évig és az autós izzók pillanatok alatt leszívták az akkut, egy 12/230V inverterrel és kompakt fénycsövekkel 10x annyi ideig világítottam, és az árustársaim is vettek tőlem ilyeneket.
Így nézett ki,Ez mire összeállt, irgalmatlan sok szívás volt pedig faék egyszerű, egy alap frekvencia generátor, egy 1/2 szimmetrikus osztó/meghajtó és a fetek+trafó.
Először 12V trafóval kezdtem, nem lehetett rendesen megterhelni.
Majd jött a 2x9V primer, ez már jó lett volna ha nem 1,4A a nyugalmi áramfelvétel. Majd felvittem 50Hz helyett kb. 80-90Hz-re, itt jó lett a nyugalmi, megállt 0,4-0,5ampernál. Mivel négyszög a meghajtás, megnőtt a vasveszteség, ezt kicsit ellensúlyozta a nagyobb frekvencia.
Feljebb vive a frekit nem volt érdemi javulás, több 100Hz környékén elkezdtek melegedni afetek és ismét megnőtt a nyugalmi áram, véleményem szerint a négyszög+vasveszteség miatt.
Ha kihagytam a játékból az 1mikrofarad/56 ohm tagot, akkor random 1 perc-1óra múlva üresjárásba valamelyik fet elszállt, gyanítom valami túllövés, túlfeszültség impulus átütötte.Csak azért írtam le mert ez a kapcsolás fényévekre van egy több 10-100kHz porvasmagos trafó meghajtásától, ott amúgy nemcsak a freki nagyobb hanem a terhelés függvényében erősen PWM-ezik is a meghajtás és ezt Te ezzel az egyszerű önrezgő kapcsolással nem tudod lemodellezni. Valamint ahogy nő a freki, egyre inkább szerepet kap a fetek korrekt gate meghajtása, és megnövekszik a primitív kapcsolás egybenyitási ideje is, ami = a fetek halálával.
Lesz még dolgod ezzel a kísérletezéssel
-
And
veterán
válasz
lanszelot #86797 üzenetére
Az MK484 egy szimpla AM-egyenesvevő IC (RF-erősítő, demodulátor és AGC fokozatokat tartalmaz). A rezgőkör által biztosított jelet demodulálja. Itt a tekercs az nem egy szimpla induktivitás, hanem maga a ferritrúdra tekert antenna. A rezonanciát és egyben a vételi frekvenciát a hangolókondenzátorral lehet beállítani. Ezt a pontot lehet azzal a képlettel kiszámolni a trimmer kapacitás és a ferritantenna induktivitásának ismeretében. A vevő képességei a felépítéséből adódóan eléggé limitáltak.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86796 üzenetére
Így gondoltam, hogy aszimmetrikus esetleg a tekercselés: [kép]
Azt tudom, hogy a tekercs nem tud különbséget tenni pozitív és negatív félperiódus között.
Tudom, hogy sántít a dolog, mivel az egész egyben van egyenirányítva és nem külön-külön a két oldal.
De ha nincs aszimmetria a tekercselésben, akkor pláne kifújt a tudományom, hogy mitől lehet, hogy mindig az egyik FET hevül, a másik hideg, mindegy melyik FETet használom és mindegy melyik trafót, mindegy melyik áramkört.Üdv.
-
lanszelot
addikt
válasz
#32277248 #86785 üzenetére
Először is köszönöm szépen a válaszokat.
Miért számolták ezt?
Ha ez segit:
Olyanról beszéltek, hogy a Tuning Capacitor rossz minőségű a kis AM rádióban.
Meg hogy át kellene számolni valamit a komponenseken, hogy jó e az összeállítás.
Ez egy kis készlet, így vette az egyetem. Azt mondta a prof, hogy régen jobb alkatrész volt benne.Az biztos , hogy a lényeg az volt hogy nem jó minőség és valamit javítani kellene, azért kezdték a számolást.
De mi lesz, ha kiszámolták? Mit mutat az a szám?
Kell még egy ellenállás? Vagy még 3at tekerni a tekercsre?
Nem értem mit lehet ezzel kezdeni./Bocsánat biztos hülyeségeket írok, csak próbálom megérteni/
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2 #86795 üzenetére
A tekercs nem tud különbséget tenni pozitív és negatív félperiódusok között, az csak a diódán múlik.
Közös vastag szekunder szolgálja ki, csak a pozitív ágba komolyabb diódák szükségesek, míg negatív ágon gyengébb diódák is megfelelnek.
Épp ezt lehet kiaknázni, ha ilyen tápegységben a negatív ági diódákat is kicseréljük erősebbre, meg persze a vékonyabb fóliarajzolatot / szűrőtekercseket is kiküszöböljük, akkor a negatív ág is erős lesz, hiszen a szekunder maga ugyanaz. Kétféle szisztémában is látható alább.
Szaggatott vonallal jelölik a hűtőbordás diódákat, a pozitív ágban:
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #86794 üzenetére
A lakás világítását akarom a napelemes akkuról hajtani, ameddig van szufla, ha pedig kimerült akkor egy relé automatikusan átkapcsolja hálózatra a lámpákat.
A zaj kérdése jó kérdés, mivel a lakásban azért sok méter vezeték megy.
Viszont direkt azért próbáltam ki a LED lámpáimat, hogy mennek e egyenáramról, mert akkor a kimenetet egyenirányítás után lehet szűrni is, akkor talán nem megy túlzott mértékű zavarjel a vezetéken.
Frekvencia problémára gondolok én is, abból a jelenségből kifolyólag, hogy ha a trafó dupla huzalos 5V-os tekercseléséből csak az egyik szál van bekötve, akkor úgy-ahogy megy, ha mindkét szál be van kötve, tehát nagyobb keresztmetszet, azonos menetszámmal, akkor pedig egyáltalán nem megy és hatalmas lesz az áramfelvétel, hogy alacsony a frekvencia, mivel vastagabb vezeték, azonos menetszámhoz szerintem magasabb frekvencia kell, hogy ne csak vezetékként viselkedjen.
Csak a videót nem értem, hogy ott az illetőnek megy minden az eredeti tekercseléssel és huszonpár kilohertzen, nekem meg nem.
Lehet neki másfajta EI-33-as trafója van ?
Másik gondolatom, hogy az ATX trafó 5V-os, középleágazásos tekercselése sem azonos minkét oldalt, mivel + és - ágon nem azonos áramot igényelnek az eszközök, ha pedig nem szimmetrikus a tekercselés, akkor persze, hogy felemásan melegednek a tranzisztorok.
Ki akartam szedni egy másik trafót is, de végül nem tettem, mivel a forrasztási oldalon lábak bekötése már eleve nem szimmetrikus tekercs elrendezést sugall.
[kép] [kép]
Inkább majd áttekercselek, akkor biztosan tudom, hogy a tekercselés legalább jó.
Köszi a infót !Üdv.
-
ecaddsell
aktív tag
válasz
Batman2 #86793 üzenetére
Az ATX tápok kezdetben kb. 30kHz-en jártak, majd ahogy haladunk az időben úgy mentek fel frekvenciában akár 200kHz-re vagy felette is.
Amivel hajtod az kb. 22kHz, ami attól függően honnan bányásztad (mikori időből származik) lehet csak kicsit, meg nagyon sokkal alatta az ideálisnak, lehet akár több is mint 50kHz-re tervezték.
Azt meg, hogy a MOSFET-ek mennyire összevissza kapcsolnak egy szkóppal meg megfelelő mérőfejjel lehetne nézni, de ez még nem fog javítani rajta.
Persze ha sok felesleges MOSFET-ed van amit nem sajnálsz ezzel is el lehet játszani.A végcél nekem még mindig nem világos.
Hagyományos izzóban 12V voltost simán lehet venni, sőt ma azt talán egyszerűbben is mint 230V-osat, azaz oda ez nem kell, ha világítás a cél
LEDeket is simán lehet 12V DC-ről hajtani, oda sem kell (max egy normális driver, pl. amit lámpákhoz szoktak használni).
A legtöbb fogyasztó nem fogja szeretni ezt a nagyobb frekis kapcsolgatós jelet.
Egyébként meg bármi hosszabb vezeték a terhelés felé antennaként fog viselkedni és jól megszórod a környéket zajjal (EMI). Azaz ez sem igazán célszerű. -
Batman2
őstag
Össze raktam egy 555-ös négyszögjeles kapcsolást a két FETtel és ugyanazzal az EI-33-as trafóval. A viselkedés szinte ugyanaz, megint csak ugyanazon oldali FET melegszik. A 12V-os tekercselést használva most is alig van kimenőfeszültség, cserébe még több áramot vesz fel.
Valami defektes lehet ez a trafó, vagy nem 25 hanem 50KHz-re van tervezve, majd neki látok, áttekercselem.Üdv.
-
pchris
tag
válasz
tordaitibi #86783 üzenetére
Nem kell combosabb az elég lenne, ami eddig benne volt. Viszont kivitelre ugyanilyennek kellene lennie SOT669 ha nem tévedek. Ez barkácsolás nélkül menne a helyére. De köszönöm.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Még egyszer megpróbálkoztam ezzel a kapcsolással.
Kicseréltem mindkét 2N2222-eset, viselkedés ugyanaz, majd az egyik 2,2nF-os kondit, semmi változás, majd 2,7, illetve 3,3nF-ossal is próbáltam párban.
Ahogy csökkent a frekvencia, még rosszabb lett, több áram be, kevesebb áram ki.
Próbáltam másik FETtel is, azzal is ugyanaz, az egyik gyorsan felmelegszik.
Ellenállásokat ellenőriztem, azonosak a két oldalt.
Érdekes, a trafón felcseréltem a két primer tekercs kapcsolt vezetékeit és némileg változott a melegedés, kevésbé forrósodott az eddigi oldal, de azért jó így sem lett.
A kapcsolás legjobb állapotában is instabil, ha védő ellenállás nélkül, direktben kötöm az akkura, akkor egy darabig1,4A az áramfelvétel, majd hirtelen megugrik, a 20A-es méréshatárból kimegy, ilyenkor pillanatok alatt forr az egyik FET, ez szállt el korábban kétszer is.
De még 0,33ohmos ellenállás mellett is előfordult, hogy megszaladt, az addigi 1,3A-ről hirtelen felugrott 11A-ra.
Igaz, hogy ilyenkor jobban világított a trafó kimenetére kötött 230V-40W-os izzó, de persze ez öngyilkos állapot.
Az EI-33-as trafónak leírás szerint több szálból áll az 5V-os tekercse, ha nem egy szálat kötök be, hanem többet (több láb összekötve), akkor a kimenet feszültsége leesik és rögtön forr a FET. a két 12V-os kivezetéssel egyáltalán nem működik a kapcsolás, feladom.
Lehet, áttekercselt trafóval jobb lenne.Üdv.
-
Pötyi
őstag
válasz
#32277248 #86788 üzenetére
+1
Indexelt tudás. Érdekes, nekünk is valami hasonlót vertek a fejünkbe, szintén kb. negyed évszázada. Elég azt tudnod, hogy a könyvespolc bal felső részén kell lennie egy kb. három centi vastag mikroelektronika könyvnek, amit nagyjából az első harmadánál kinyitva ott lesz a kérdéses infó.
-
-
aujjobba
addikt
válasz
lanszelot #86782 üzenetére
Az LC körnek van egy olyan frekvencia, amit ha ráadsz az impedanciájuk épp kioltja egymást, azaz ezen a frekvencián semmilyen ellenállást nem képviselnek.
Engem erre emlékeztet a képlet, de ma kijavítanak ha mégse.capacitive reactance/inductive reactance témának nézz utána, ha jól sejtem angol nyelvterületen vagy.
Ha mégse akkor reaktanciaEgyébként, miért nem kérdezed meg a profot?
Nem szégyen segítséget kérni, biztosan téged is valahogy képbe hozott volna. -
lanszelot
addikt
Hello,
Ma megint elektro szakkörön voltam, és a végén a prof el kezdett beszélgetni az egyik diákkal.
Hogy lehetne a kis AM rádiónkat jobbá tenni
Ott maradtam, hallgatni. De hatalmas pislogásokon kívül nem sokat tudtam.
Szót se értettem.
Nagyon kezdő vagyok.
Kérlek segítsetek már hogy mit számolgattak ott ketten?
Ami a táblán volt:
A kis am radio rajza /tudom az ic-t rosszul rajzoltam, sajnos nem tudtam hogy kell, már megmutatták/
-
pchris
tag
válasz
fatpingvin #86780 üzenetére
Igen, azt hiszem amit linkeltél az az. Csak az AliExpress -en találtam hasonlókat. Pl: [link] vagy [link]
Nem tudom, hogy ezek jók lennének-e.
Azon is gondolkozom, hogy valami kevésbé combos mosfet megy a helyére, amire nem direktbe, hanem egy másik mosfeten keresztül lenne a fűtés bekötve. ilyenem van is a fiókban. Persze ha ezt megcsinálom, akkor is cél, hogy ha kell eredeti állapotába is visszaalakítható legyen a nyomtató. Tehát egyenlőre az eredetivel egyező/vagy azt kiváltani képes mosfetet keresek. -
válasz
tordaitibi #86769 üzenetére
Ezt egyszerű leprogramozni. Mondjuk a Raspberry-ben nem tudom, van-e A/D konverter, de az Arduinoban van. A Raspberry natúr Linuxon fut, szóval arra nem nehéz programozni. Arudinohoz egy Nokia kijelző meghajtása előre meg van írva, programozni sem nehéz, A/D viszont csak kb. 5 bemeneten van, szóval esetleg kell majd hozzá némi tranzisztoros bonyolítás.
-
Csak érdeklődés szintjén mert úgy nézek a mirokonrollerre és társaira mint tyúk a piros kukoricára.
Az elképzelés, 7S litium pakk ellánkénti figyelése, cellánkénti beállíthaó alsó és felső határártéknél riasztás, egy kimenet,
és ha látnám a 7 cella feszültségét 2 tizedesig kiírva egy lcd vagy bármilyen kicsike kijelzőn.
Elkezdtem nézelődni RPi és Arduino vonalon de félelemmel vegyes tisztelettel be is zártam a böngészőt.
Lehetséges ezt megvalósítanom úgy hogy életembe közelébe se voltam ilyen programozható cuccoknak?
Van illetve sajnos csak volt ilyen cucc készen ami tökéletes lenne nekem de megszűnt és alig pár külföldi oldalról rendelhető.
Celllog8 a neve.
Ilyesmi kéne nekem. -
aujjobba
addikt
Igazad van, ez tenyleg hamvaba holt elkepzeles.
Egyebkent kiprobaltam 5V referenciaval, egy potit pedig a 3.3V - GND koze kotve, teljesen feltekerve kb. 45e/65536 olvasott le az ADC (16 bitre alakitja a kod).
Ezek szerint csak szerencsem volt, tobbet nem probalkozok akkor ezzel, nehogy kinyirjam a Pico-t. -
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
A csatolt kalkulátor alapján 24-25KHz-en megy a kapcsolgatás a megadott alkatrészekkel.
Ahogyan a leírás is írja, mikor bekapcsolt a tranzisztir, akkor a kollektorán a nyitófeszültségének megfelelő értéket lehet mérni, nos én pont ezt mértem mindkét tranzisztoron egyszerre, mikor az 530-as FETek gate ellenállás nélkül voltak vekötve, ebből feltételeztem, hogy esetleg túlterhelt a kapcsolás, nem indul be az oszcilláció, mert így mindkét 2Nes nyitva és mindkét FET zárva volt.
Nem is volt áramfelvétel, csak ami a két 680ohmoson folyt a tranzisztorok felé.
Úgyhogy magában egyszerű a vibrátor kapcsolás, de ha már valamit meghajt, az befolyásolja a működését.Üdv.
-
And
veterán
válasz
aujjobba #86761 üzenetére
Szerintem tényleg felesleges oda nem csak a tranzisztor, de az OPA is. Az adatlap csak a negatív referenciához, vagy a zajérzékeny alkalmazásokhoz ajánl OPA-t a ref. forrás után, utóbbi esetben is valószínűleg csak azért kell a pufferelés, mert az RC-szűrés után biztosítani kell az alacsony forrásimpedanciát. A Pico (RP2040) analóg inputja adatlap szerint 100 kΩ, az MCP1541 pedig < 1mV / mA terhelési stabilitással rendelkezik. Az OPA a maga ofszethibájával csak 'elrontja' a referenciát, bár ez 1mV-os LSB-nél nem olyan feltűnő hibaforrás.
Az megint egy érdekes dolog, hogy a Pico szeretni fogja-e a 4.1 V-os referenciát, mikor az analóg (és egyben a digitális) portjaira kapcsolható feszültség az ADC_AVDD értékéig mehet, ami névleg 3.3 V. Az abszolút maximum ennél csak 0.5 V-tal magasabb.. -
aujjobba
addikt
válasz
Batman2 #86764 üzenetére
Az 50%-os kitoltesu 555-os negyszogjel tokeletesen mukodik ezzel a kapcsolassal:
(forras)Ra es Rb egyformanak kell lennie, 10nF kondival es 2db 2k2 ellenallassal 24kHz kozotti jelet ad nalam.
49.5% kitoltest mond a szkop, de az ellenallasok sima 5%-osak (nem valogattam ossze oket), ebbol adodhat elteres az 50%-tol gondolom. -
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Szevasz
A frekvencia keltő kapcsoláat én is pont gyerekkoromból, LEDes villogóból ismerem, csak ott 27K-os volt a bázis-kondi ellenállás, és asszem mindösze 220ohm a LED ellenállás, mindez 9V os telepről !
A rajzon valóvan lemaradt a második tranyó emitterének földpontra kötése, de csak a rajzon, nézdd el nekem, későn rajzoltam.
A két 2N-es tranzisztor biztosan nem egyforma, mert nem azonos értékeket mérek a két oldalt, ha pedig nem 50%-os a négyszögjel kitöltése, az már biztosan valamelyik oldal (FET) túlterhelését jelenti, mint tapasztaltam is az eltérő melegedésből, illetve torzul miatta a kimeneti jelalak, hatásfok, stb. Ezt nem tudom mennyire lehet belőni egy ilyen egyszerű vibrátor kapcsolásnál.
Illwtve ez a bajom az 555-össel való FET meghajtásaal is, hogy annak sem 50%-os a négyatög jel kitöltése, hanem kicsit eltolt, ez nem emlékszem, hogy mennyire lehet kompenzálni alkatrészekkel. Ilyen szenpontból talán pontosabb egy 4047-es, vagy milyen IC, vagy akkor precízebben, akár visszacsatolva TL494, vagy SG 3525, csak pusztán lámpák üzemeltetéséhez gondoltam egyszerűbb kapcsolás is elêg.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #86762 üzenetére
Szevasz
Egy szóval sem írtam, hogy 50Hz-es akarom üzemeltetni az ATX trafót.
A kapcsolásfrekvenciáját ugyan nem számoltam, de biztosan kilohertzes tartományban van, ami nagyjából azért jó kellene elgyen az ATX trafóhoz.
Mivel nekem is lámpához kelle, vagy LED, vagy ízzó, így mindegy a frekvencia és az áramnem is.
A FETre eredetileg irfz44-eset írtak, mivel az pont nem volt otthon, ezért is kisérleteztem más fajtákkal, végül is ez egy átlag felhasználást jelentő kapcsolás FET szempontból, csak N csatrnás és teljesítmény FET legyen.Üdv.
-
ecaddsell
aktív tag
válasz
Batman2 #86755 üzenetére
Ez egy ötletes, de viszonylag veszélyes és nem sok mindenre jó játék.
Problémák:
1) Azt a trafót vsz. nem 50Hz-re tervezték, hanem jóval többre. Innentől vagy nem 50Hz lesz a kimenet (a 15k, 2.2nF határozza meg) vagy nem azon a frekvencián megy amire tervezték (vagy e között valahol, most vsz. ez van). Persze az izzónak nem (kevésbé) számít.
2) Ez úgy kellene működjön, hogy amikor az egyik FET zár a másik nyit és fordítva. Viszont ezt most gyártási szórások határozzák meg (mi a FET aktuális nyitófeszültsége, a gate kapacitás mennyi stb). A MT3205 nagyobb gate kapacitása vsz. ezt ellensúlyozta ill. az IRF530-nál a soros ellenállás. Viszont mivel a MOSFET-ek nem együtt járnak az előbb vagy utóbb az egyik halálát fogja okozni mint tapasztaltad is.Ennél tartósabb megoldás lenne, hogy valami mikró vezérli a MOSFET-eket ellenfázisban, de az még mindig marad, hogy vagy a trafónak vagy a terhelésnek nem lesz optimális a kimenő frekvencia mivelhogy ezt egy nagyobb frekvenciás DC-DC konverterhez tervezték.
A következő lépés meg az lehetne, hogy pl. ezt megtartod DC-DC konverternek, a 230V/50Hz-re meg csinálsz egy MOSFET hidat. -
aujjobba
addikt
Nem ragaszkodom az opamp utani tranzisztorhoz, majd kiprobalom anelkul is.
Az ADC a Pico sajatja, alapbol a belso 3.3V-os feszultseget hasznalja referencianak, de az ADC_VREF labon be lehet neki adni kulso referenciat.
Elsore probakepp egy TL431-et kotottem ra kozvetlenul (5V-ra beallitva) az ADC_VREF-re, de leesett a feszultsege 4V ala.
TL431->OPA->NPN->ADC_VREF sorral mukodik szepen, amint beszeltuk a tr. kihagyasaval is kiprobalom majd, lehet valoban nem kell.
A cel MCP1541 hasznalata, ez elvileg 2mA-ig terhelheto, az adatlapja is OPA beiktatasat javasolja ADC-hez felhasznalasra. -
And
veterán
válasz
aujjobba #86758 üzenetére
Megfelelhet. Bár a hiba- vagy ofszetfeszültsége nem a legjobb, 12-bites ADC mellé elmegy. Viszont továbbra sem értem, hogy egy OPA, mint pufferfokozat után minek kell még egy emitterkövető kapcsolás, ami szintén puffer. Eleve: milyen forrásból származik az a referencia és milyen ADC-ben (ha jól értem, ez a Pico) köt ki? Ha az eredeti ref-forrás valami erre dedikált cucc, akár egymagában is megfelelő lehet: kellően alacsony kimeneti impedanciájú, az ADC-k meg nem szoktak nagy terhelést képviselni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2 #86755 üzenetére
Önmagában az astabil multivibrátor gyerekjáték, legalábbis én már gyerekként ilyennel szórakoztam, LED-villogóként.
https://www.electronics-tutorials.ws/waveforms/astable.html
https://www.homemade-circuits.com/transistor-astable-multivibrator-amv-calculator/
A frekvenciát úgy kell belőni, hogy a trafó impedanciájához megfelelő legyen, hiszen túl alacsony frekvencián már csak "drótként" működik a pár menetes tekercs. Esetedben nem is érdemes rögtön bekötni a trafót, hanem azt két 100 ohmos ellenállással is tudod helyettesíteni, tesztelni. Így nem durran el a MOSFET, ha gond lenne.
Még így sem garantált, hogy a trafóra cserélve nem adódhatnak gondok, a jelforma meredeksége sem ideális, de azért valami kijöhet belőle elvileg.
A második tranzisztor emittere bizonyára csak a rajzodon szerepel hibásan. A videó készítője linkelte:
http://www.mediafire.com/file/5mlmis6rjx3vnqd/150Watt2019.rar
-
aujjobba
addikt
Előző témára szerinted ez jó lehet?
LMV358
[link]Tehát 5V lenne a Vcc+, 4.096V referencia menne az inputra, aztán vagy egy NPN emitterkovetoben, vagy közvetlen az opamp kimenete menne az MCU ADCref lábára.
Az output swing és a bemeneti max szint alapján jónak tűnik, de hátha van még valami amit nem látok.
Köszi! -
ViZion
félisten
válasz
#32277248 #86754 üzenetére
Kész, vezetéken is rövidítettem. Optocsatolóval... hááát, nem is jutott eszembe, nagy ritkán foglalkozok ilyesmivel, ez a verzió is csak átmenet, ameddig nem lesz több helyen szenzor.
Ez valóban nightly build, ilyenkor van időm erre. Optocsatolónak utána kell olvasnom, h mi kell hozzá (áram limitálás, zajszűrés). Ha van megoldásod, akkor megnézem, h mit tudok beszerezni (ma rendeltünk netről kollégákkal).
Ezeket találtam: [link] , [link]
Köszönöm! -
Batman2
őstag
Összeraktam ezt az egyszerű ATX trafós inverter kapcsolást:
Ebben a videóban építik ugyanezt a kapcsolást: [link]Mivel épp csak IRF530-asom volt, így azzal csináltam meg.
Az ATX trafó 2x5V-os tekercsére kötöttem rá, először nem csinált semmit.
Azután cseréltem benne FETet, MT3205-ös találtam asszem még itthon.
Azzal egy pillanatra felparázslott az izzó, azután durr, elpukkant az egyik FET.
Ekkor még nem volt ellenállás a FETek vezérlő lábán.
Azután visszatértem az 530-asokra.
Megintcsak semmi.
Méricskéltem, az oszcillátor FET csomópontján alig ehetett mérni feszültséget, csak 0,8V körül.
Gondoltam, túlságosan leterheli a FET. FET nélkül 5,5-6V volt abban a csomópontban.
Azután tettem be a 22ohmos ellenállásokat.
Erre már volt oszcilláció, emelkedett a feszültség a FET vezérlő lábon, előté ellenállással próbálva a kapcsolást, parázslott az izzó, de mikor direktbe kötöttem az akkura, megint eldurrant az egyik FET. (2x12V-os tekercs bekötéssel egyáltalán nem működött)
Annyit még észre vettem, hogy mindig csak ugyanazon oldali FET melegedett kicsit és mindig ugyanazon oldali durrant el.
A mérhető feszültségek is asszimetrikusak voltak, egyik oldalon több, másikon kevesebb.
Szerencse is kell egy ilyen kapcsolás működőképességéhez, vagy kamu az egész, amit a videókban mutatnak, nem működik így ?
Próbáltam előtte csak ellenállással operáló két tranyós kapcsolást is, még kevesebb sikerrel.Üdv.
-
ViZion
félisten
Sziasztok!
Wemos D1 mini-re kell gomb az egyik GPIO-ra. Eredeti felállásban 230 V-os relé zárta az áramkört, GND-t kapcsolva a logikai magas GPIO-ra. Itt a programban belső ellenállást adtam meg, hogy használja (3,3V és a pin között 10K ellenállás), elvileg ez stabilizálja a logikai 1-et. Kb. 2 hét után kezdett variálni, ekkor fordítottam a dolgon, a relé 3,3V-ot kapcsolja a GPIO-ra. Kb. 1 hetet bírt és a bemenet nem vett semmit, logikai 0-án volt.
Leírás szerint csináltam, bár van, ahol külső ellenállást írnak, de a belső pull-up lényege pont az, h nem kell külső ellenállás. Reset még nem volt, dolgozik, csak másik pin-re raktam. De tudni kellene az okot, mielőtt elfogynak a pin-ek...
Amire gyanakszom:
- Wemos klón, esetleg gyenge minőség, bár más gond nem volt, korábbi is működik rég, igaz azon nincs gomb.
- 230 V-os finder reléből "zaj" vagy feszültség tüskék lesznek a bemeneten és megölik a pin-t. Apropó, a finder elé nem kell vmi korlátozás? Eléggé melegszik. Zajra vmi kondit a föld és a jel közé?
- sok áramot kapott a pin, bár a Wemos saját 3,3 V-os belső tápját kapcsoltam rá. Igazán 1,7 V már logikai magas, fesz osztón is gondolkodtam.Mi lehet még az ok? Milyen megoldás lehet?
-
And
veterán
válasz
aujjobba #86726 üzenetére
"Egyebkent hihetetlen, hogy egy 12 bites ADC 2-3ezer Ft, hozza egy PIC/AVR megint nem olcso, aztan gondolom a programozasahoz is kell eszkoz.
Ehhez kepest egy raspberry pico-n integralva van az ADC, tud PWM-et, egyszeru szoftverezni, mindezt 1500 forintert nagyjabol."
(Azért tegyük hozzá, hogy sok egyszerűbb kontrollerben is benne vannak ugyanezek: a 12 bites ADC-n és rakás PWM-csatornán felül plusz egy csomó másfajta periféria - ahogy a pico-ban is. Szoftverezni ugyanolyan egyszerű, sok fordító létezik hozzájuk, akad ingyenes is. A programozó hardvert pedig csak egyszer kell megvenni, és nem vág földhöz az ára. A kicsik előnye a rugalmasság /iszonyú sok típus létezik/, a kis fizikai méret /nem kell egy komplett modul, akár SOT23-6 is lehet, de egy SO8 vagy TSSOP14 tok is rengeteget tudhat/, alacsonyabb ár. A 'hátrányuk' pedig az, hogy mostanában igencsak beszerezhetetlenek. Nagyon jó dolog, hogy egy modulban benne van minden is, de sok alkalmazáshoz a többségükre egyszerűen nincs szükség, illetve a körítés is felesleges, elég maga az MCU.) -
-
válasz
#32277248 #86742 üzenetére
Hmmm...koszonom a megfejtest!
Eddig ezt nem tudtam,h el is kell inditani a mosast ahhoz,h kialudjon a led. Ugyh most lerongyoltam, es rainditottam es ment is (volna, ha nem lenne darabokban), hallottam ahogy berantja a kapcsolot. Megvarom,h kioldjon a bimetal, aztan osszerakom. Ugy nez ki a zarcsere megoldotta, csak mivel sosem hasznalom, igy nem tudtam,h ennek igy kell mukodni
Koszonom mindenkinek a segitseget, otleteket! -
#32277248
törölt tag
válasz
tomazin #86741 üzenetére
Amíg nem reteszeli az ajtót azt nyitottnak tekinti, függetlenül annak állásától. Nincs semmilyen erzékelő az ajtózáron kívül, ne keresd. Lehet panelhiba is, a fűtőpatront ami a bimetalt kapcsolja egy triak vezérli, az szeret meghalni, típusbetegsége ezeknek a gépeknek, filléres dolog javítani. Kár, hogy nem a közelemben laksz, segítenék szívesen.
@demars : Jó kis cuccnak tűnik, meddig bírja egy ilyen toll? Kell bele valami folyadék, vagy mi tisztít?
-
válasz
#32277248 #86737 üzenetére
Ugy van ez a csoda,h a fedelben nincs semmi csak egy rugo, ami elhuzza a kampot amikor felnyitom a fogoval. Amikor lecsukom az akad bele abba amit kicsereltem es kinlodtunk itt a bekotesevel (tehat az zsir uj). Ezen kivul nem talalok semmit ami a zarast erzekelhetne es arra se jottem ra,h az a bimetalos cucc hogyan tudna visszajelezni, h zart a teteje, mert az csak kinyom egy pockot ami miatt nem nyithato mosas kozben es amikor vegzett a mosassal akkor kihul a bimetal es visszaengedi a pockot. A teto siman leszedheto, nincs benne kabel. Ami kiall 2 femdarab a tetobol az is egy olyan lyukba megy be amiben nincs semmi, csak azert felel,h felnyiljon magatol, mert feszul benne egy rugo.
Vegigfogdostam a peremek alatt, de ott sincs vezetek.
Robbantott abrat meg kicsit nezegetem, hatha. -
demars
addikt
válasz
#32277248 #86739 üzenetére
Polír papír helyett én üvegszálas tisztító tollat használok.
Combosabb helyeken is bevált (erősáramú bekötéseknél a fázis síneket is ezzel tisztítjuk). Sokszor új bekötésnél le kell szedni a felületi lerakódásokat (olajköd, pára nyomait). Legutóbb egy AL öntődében tett jó szolgálatot. -
#32277248
törölt tag
válasz
Intruder2k5 #86738 üzenetére
Ja főleg kontakthiba miatt adják meg magukat, vagy a fűtőbetét nem érintkezik vagy a vagy az erősáramú kontaktus pogácsái tesznek ugyanígy, amíg nem vészes a helyzet a wd40 vagy más kontaktspray is megoldás, de az igazi az amikor szétszeded és minden érintkező felületet átcsiszolsz nagyon finom polírral.
-
válasz
tomazin #86698 üzenetére
Szia!
WD40-et neki, aztán csukd be, nyisd ki néhány tízszer, esetleg közben fújd be még, lehet segít. Édesanyám felültöltős gépe ugyanezt csinálta, én így oldottam meg, azóta is jó. Szerintem minimális víz, esetleg pára bejut valahogy a kapcsoló külső, mechanikus részébe, és vízkő rakódik le rá.
-
#32277248
törölt tag
válasz
tomazin #86736 üzenetére
Ha nyitott lakatra gondolsz, az félrevezető, annak inkább az ajtó nyitható kellene a neve legyen sőt az ajtó nincs reteszelve még jobb megnevezés. (Ha összekötöd a két piros vezetéket ami a zárba megy egyébként el kell induljon, de mivel ott hálózati feszültség van ez csak szakemberre bíznám, mi igy próbáljuk ki a gépeket). Az ajtó kilincse nem szorul? A nyelv ami belemegy a zárba nem törött/kopott/ deformálódott el?
Ugye az ajtózárat beszerelve próbáltad? Ha nincs a helyén szintén nem fog indulni a gép. -
Blackmate
őstag
-
aujjobba
addikt
válasz
PROTRON #86732 üzenetére
Köszi, tordaitibi-nek is.
Egyelőre ekkora teljesítményeket nem akarok kivenni, a fali adaptereim is ilyen 12V/1A körüliek csak.
A legnagyobb teher amit hajtottam eddig egy 6.4V/500mA DC motor.
Analóg cuccokkal kísérletezek (tranzisztorok, feszültség referencia, opamp, stb), most kicsit a digitális dolgokkal is (ADC, MCU, LCD kijelző, DAC, rotary encoder), egyik se igényel túl sokat egyelőre. -
#32277248
törölt tag
válasz
tomazin #86731 üzenetére
Közel se biztos, hogy az ajtózár a rossz, lehet a panelon lévő triak fingott el, vagy az aquastopp a ludas, akkor sem indul. Ki lehet próbálni ajtózár nélkül is két vezeték rövidrezárasával, de ha nincs hozzáértés inkább ne folyjunk bele. Remélem a szerelő sikerrel jár.
-
PROTRON
addikt
válasz
aujjobba #86726 üzenetére
Nem biztos hogy ugyanarra gondolok, de amikor méréseket végeztem, akkor az én 12 éves 450W-os FSP normál PC tápom alacsonyabb energia fogyasztással látta el ugyanazt a server PC-t(40-60 W-os terhelési tartományban), mint egy 150W AC-DC tégla táp + pico PSU DC-DC adapter kombóval...mármint a bemeneti 230V AC hálózaton mérve.
Ha jól emlékszem olyan 20%-os volt a különbség az FSP javára, cserébe ugye susog a ventilátor.
De a legbiztosabb ha Te is leméred, elvégre csak annak a statisztikának szabad hinni amit mi magunk hamisítunk.
Most gyors számolással az jött ki hogy 60W esetén ez a 20%-os különbség éves szinten kb 4000 huf. De ha csak 30W a max terhelés, akkor már csak 2 ezer huf 1 évre a csendesebb üzem ára ha jól mértem. -
-
válasz
aujjobba #86726 üzenetére
Elsőre,
az üresjárási az a mostani smps tápoknál nagyon minimális, ezt egy transzformátoros meg se tudja közelíteniu. pláne ha a kis teljesítményűeket nézzük, 10-50W, telefontöltő ilyesmi.
Teljes terhelésen meg attól függ, mennyi marad egy esetleges analóg szabályzón.
Az általad felvázolt megoldás valahol a kettő között lehet hatásfokba.
Nekem olyan a házi UPS akkutöltője mint amit kérdezel.
100VA toroid, graetz-puffer és erről megy egy step-down CC-CV modul. 13,8V/4,5A ez így 62W.
Üresbe 2,5W, ezt egy 60W smps röhögve megeszi, az 0,3-0,5W.
Teljes terhelésnél 78W, azaz 80% a hatásfoka, egy smps itt kb. 85-90%.
A 98-99% az urban legend. -
aujjobba
addikt
Van szignifikans hatekonysagkulonbseg egy eleve kapcsolouzemu AC-DC konverter, es egy hagyomanyos fali adapter majd utanakotott kapcsi DC-DC konverter kozott?
Gondolom a nagy trafon elmelegszik valamennyi, meg a diodahidon, bar diodak a kapcsi AC-DC-ben is vannak.Halozati feszhez en nem nyulok, regi stabilizalatlan fali adapterek vannak itthon, a nagy kover trafos fajta, kapcsi DC-DC-t mar tudok epiteni, a kerdes mennyire hatekony ez igy.
#86716 aujjobba
Itt vegul NPN-re csereltem a tranzisztort, meg persze az LM358 bemeneteit felcsereltem, emitterkovetobe kotve. Igy 7V bemenovel mar tartja a referenciat (5V-osat probaltam) 5mA-ig terhelve neztem. Az MCU-ra bekotve igy mar stabil az A/D referenciaja.Egyebkent hihetetlen, hogy egy 12 bites ADC 2-3ezer Ft, hozza egy PIC/AVR megint nem olcso, aztan gondolom a programozasahoz is kell eszkoz.
Ehhez kepest egy raspberry pico-n integralva van az ADC, tud PWM-et, egyszeru szoftverezni, mindezt 1500 forintert nagyjabol. -
-
#32277248
törölt tag
-
válasz
#32277248 #86717 üzenetére
Elvileg ez: w10464112
De gyakorlatilag csak kep alapjan azonositottam be, mert ahol vettem ott sajat belso szam alapjan van nyilvantarva, nem veletlen nem talaltam meg a honlapjukon sem.86718: ez igy ok, de eredetileg bal oldalra irtad a fazist, nem? Vagy csak a rohanasban beneztem?
-
aujjobba
addikt
A korabban mar megvalositott muterheles mintajara kezdtem neki, csak kicsit tobb kondival es kompaktabb formaban. A muterhelesnel egy 5V referencia kimenetet csavargatom a potival, az megy az LM358-ra, ami hajtja a PFET-et, az meg az 5 Ohm rezisztorpakkra kotve (valojaban 5.5 Ohm, a kek vezetek hozzaad sajnos). Igy kb. 1A a teteje, nyilvan a FET-re teszek majd hutobordat.
#86708 And
Koszi a magyarazatot!
Igen, a fent leirtak miatt hasonlit feszvezerelt aramgeneratorra.
4.096V referenciat akarok oda bekotni, azt meg RaspberryPico A/D konverter referencia bemenetere (12 bites).
Kiprobaltam 5V referenciat kozvetlen rakotni, de leesett a feszultseg, gondolom nem birta kozvetlen hajtani. Igazad lehet, az opamp kimenete talan eleg lesz tranzisztor nelkul is.#86712 Dr. Szilikát
Koszi neked is. -
válasz
#32277248 #86713 üzenetére
Lattam a kepet es jol ossze is omoltam mert a bal szelere raktad a fazist, a fenti kep es kabel szamozas alapjan meg kozepen van.
Azert nem akartam senkit hivni, mert asszony igy is ideges, mert hetvege ota nincs mosogep es napi tobbszor kellene mosnia, mire kijon valaki het vege lesz...
-
Jamby18
senior tag
válasz
tordaitibi #86628 üzenetére
Szia! Köszi az ötletelést sajna kb. amit tudtam megpróbàltam.
Egy DVI-HDMI kábellel is ezt csinàlja, illetve a mostani HDMI -HDMI kàbellel. Factory resetnél elfekeketedik 2mp re a kép aztán vissza jön a kép. De a probléma a következő bekapcsoláskor ugyanúgy fenn áll. Semmilyen power sawing mode-ot nem találtam a menüjében.
Ilyen a menüje. -
Dr. Szilikát
őstag
-
válasz
tomazin #86698 üzenetére
Közben megtaláltam a kapcsolási rajzot is (mármint a mosógép service manuáljában).
Ezzel így már megvan, hogy a kábelen 2-esnek jelzett lesz a L, a 3-es az N. (a csatlakozón a végek meg vannak számozva, az 1-es jelű ami kapcsolva van, tehát ha nyitva van a kapcsoló, akkor végtelen az ellenállása a másik 2lábon nézve)Viszont azt még mindig nem tudom, hogy az új kapcsolón akkor a 4-esnek jelzett lábra kellene kötnöm a fázist? (ugye azt írja, hogy 4-5 16(4), az 5ös láb a kapcsolt, így gondolom akkor a 4-en lesz az L).
Megköszönnék egy megerősítést, hogy nem totális baromság amit itt összehordtam.
Dr. Szilikát:
Igen, ezt sajnos nem sikerült megértenem, hogy mi alapján érzékeli, hogy le van-e csukva az ajtó, de mivel semmit nem találtam körben ami az érzékelésért felelhetne csak ezt (és meg is van feketedve a bimetálnál egy rész), így gondoltam ezt kicserélem. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tomazin #86698 üzenetére
Adott egy mosógép, aminek van egy bimetálos ajtókapcsolója ami nem műküdik, legalábbis a mosógép nem érzékelte már, hogyha lecsukom a fedelet.
Amit én ismerek, az öreg Energomat, ahol a bimetál bemelegedve az ajtót reteszeli. Van továbbá egy permanens-mágneses kapcsoló, ami az ajtó nyitását érzékeli. Ajtót felemelve nyitja az áramkört, lehajtva zár.
Ha a bimetált kiiktattam, akkor centrifugálás után nem kellett várakozni, rögtön felnyitható az ajtó. Más kérdés, hogy ez lehet balesetveszélyes, de ahol nincs gyerek, értelmes ember nem nyúl a forgó dobhoz (legfeljebb lehányja a még fröcskölő víz, ha túl hamar nyitja fel).
Majd kiderült az is, hogy az Energomat a bimetál fűtésének ellenállását használja a motor kíméletes indításához, centrifuga üzemmódban, a segédfázis körébe iktatva, ezért ajánlatos benne hagyni az áramkörben. Elvileg még a motor lehetséges leégésével is riogat egyik írás, bár ez nem bizonyosodott be. De nagyobb gyorsulással indult a motor.
Ehhez képest nem világos, hogy az eseted miről szól.
-
And
veterán
válasz
aujjobba #86695 üzenetére
Valószínűleg azért nem megy, mert ezek az OPA-k közel sem ideálisak, és a kimeneti feszültségük meg sem képes közelíteni a tápfeszültséget már pár mA-es terhelésnél sem. Ez egy bipoláris tranzisztor mellett azért gond, mert egész egyszerűen nem tudja normális tartományban vezérelni a tranzisztort, amelynek a szükséges nyitó- (bázis-emitter közti) feszültsége 0.7 V körüli. Egy PNP-t így képtelen lezárni. Erről úgy is meggyőződhetsz, hogy a szimulátorban szétválasztod a PNP emitterfeszültségét és az OPA pozitív tápját, utóbbit több volttal az előbbi fölé emelve. Mosfet-nél a nyitófeszültség több volt, ott nem feltétlenül jelentkezik ez. Mellesleg a valóságban az 'ős' 741-re is igaz ez, nem csak az LM358-ra (lásd az adatlapokon az output swing v. output voltage high limit paramétert).
Amúgy miért kell ehhez tranzisztor? Ha a meghajtani kívánt terhelés a gyakorlatban is sok kiloohm nagyságrendű, akkor jó esetben maga az OPA is elegendő a puffereléshez. A szimulált kapcsolás inkább egy feszültségvezérelt áramgenerátorra emlékeztet. -
mezis
félisten
válasz
MasterMark #86706 üzenetére
-
MasterMark
titán
válasz
tordaitibi #86704 üzenetére
Beszéltünk már róla innentől: [link]
Most jutottam oda hogy építem. A végfok egy Rotel RB-985 MKII, max. 800W áramfelvétel.
mezis: Nem tudom mi az a tranziens, de ha nem jó akkor kidobok mindent az ablakon.
-
mezis
félisten
válasz
MasterMark #86689 üzenetére
Jó ötlet hangerősítőt szilártest relével (triak-al) kapcsolni?
Nem lesznek a nullátmenetek környékén tranziensek?
-
válasz
MasterMark #86702 üzenetére
Én ezeket meg a 3fázisú nagytesóit évek óta építem be.
Eddig amikbe kellett azok amúgy is nagyteljesítményű ipari cuccok voltak, ott amúgy is minden földelt, oppardon védővezetős érintésvédelem van.
Így a hűtőborda alapból földelt.
Nálad mibe lenne, ha kettősszigetelésűbe, akkor se tennék gap padot hanem a hűtőbordát építeném be szigetelten.
Nem tudom mik az igényeid, ezek, különösen a 3 fázisúak a határterhelés környékén nem gyengén disszipálnak, akár 30-80 wattot is.Mire kell az ssr, ha pár A akkor sokkalta olcsóbban egyszerűbben megvalósíthatod egy közepes triak+MOC3041 kombóval, kb. 600 forintból.
-
MasterMark
titán
válasz
tordaitibi #86701 üzenetére
Pont arra gondolva hogy ha valami félremenne akkor ne kerüljön a házra a fázis. Tudom hogy üzem közben nem lenne gond.
De nem szabad ilyet csinálni, nem?
-
válasz
MasterMark #86685 üzenetére
Szigetelt a hűtőfelület, most fejből nem tudom meddig de kV nagyságrend, nyalogatni lehet az SSR padot üzem közben.
Minek bonyolítod?
Új hozzászólás Aktív témák
- LG 27GR95QL - 27" OLED / Limitált LoL Edition / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / NVIDIA G-Sync / FreeSync
- BESZÁMÍTÁS! ASROCK B550 R5 3600 16GB DDR4 250GB SSD 1TB HDD RX 5700 XT 8GB CM MasterBox MB500 700W
- 139 - Lenovo Yoga Pro 7 (14IMH9) - Intel Core Ultra 9 185H, RTX 4060
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad Yoga 260 - i5-G6 I 8GB I 256SSD I 12,5" Touch I W10 I Cam I Gari!
- BESZÁMÍTÁS! ASUS A620M R5 7500F 32GB DDR5 1TB SSD RTX 4070 SUPER 12GB Zalman M4 Corsair 650W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: FOTC
Város: Budapest