Amit csak össze kell dugni, az nagyjából olyan "életérzést" ad mint a laminált "parketta". (ha valaki megszokja a ragasztott padlót, annak olyan bizonytalan érzés egy "instabil" felületen járni, de mondom, ez szokás kérdése) Szerintem ne az legyen a szempont, hogy elb.aszod vagy nem... Szakszerűen kell megcsinálni.
Abban igazad van, hogy ma már lakkozott kész parketttákat, svédpadlót lehet kapni. (külföldön is svédpadlónak hívják?) Tiszta, száraz érzés, de ennek azért van két nagyon szigorú feltétele: teljesen sík aljzat és hibátlan geometriájú padlóelemek. És vastag pénztárca. Az én svédpadlóm nem volt hibátlan ilyen szempontból. Egy napos melóval átválogattam az összeset és például három különböző szélességű halmazra osztottam őket. Ezt a parkettás sosem csinálta volna. Én adogattam a kezébe, hogy most melyik következik... És ragasztás után az összes kritikus helyet lesúlyoztam könyvesdobozokkal (több mint ezer könyvvel és más egyéb költözési nehezékkel) Nem bántam meg, azóta is jó érzés ezen élni, legfeljebb bosszant, amikor a gyerekek nem vigyáznak rá.