Köszönöm, tanulságos volt!

Más.
Azért írtam, hogy a dolog elég összetett, mert:

Igazából nem mondható rá, hogy nem hallgat a nevére, mert van amikor egyértelműen hallgat. Olyan helyzetben is mikor nem látja az anyját vagy engem, háttal van éppen játszik valamivel. Tehát nem a szituációt ismeri fel, hanem konkrétan azt, hogy őt hívják. A nevét és az utasítást is. Csak ugye nem túl gyakran van ilyen , ezért leginkább úgy tűnik, hogy pont leszarja a dolgot a legtöbb esetben vagy épp nem érdekli.
Ugyanez van a tiltással is. Ha 2.-ra 3.-ra mondom, hogy nem szabad akkor abbahagyja amit csinál, sőt még mérgelődve gagyog is valamit mellé, mintha duzzogna amiért ezt neki nem szabad.
Szóval nem lehet rámondani, hogy nem hallgat a nevére és az utasításokra csak elég ritkán... Kb amikor olyan kedve van.

A mutogatás is hasonló. Azt mondta a képességfelmérést végző nő, hogy nem baj ha nem mutogat konkrétan, elég ha nyúl a tárgyakért és keresi őket a megszokott helyén. Ez pedig megvan, sőt. Pár hete vettük észre, hogy a szekrény tetején lévő autó felé mutat mikor elvisszük a közelében. Eddig nem tűnt fel mert a földről csak nézte, de mikor felvettük és mentünk kifele, észrevettük, hogy kinyújtott kézzel mutat felé (igaz nem kinyújtott mutatóujjal, de valami hasonló). De másra meg nemigazán mutat, inkább csak nyúl a dolgokért. Szóval itt se mondható el az, hogy nem mutat...

Kanállal is eszik már egyedül igaz kicsit esetlenül, de megy neki és a szájába is mindig beletalál. Persze ez is olyan dolog, hogy mindössze 1-2 hete gyakoroltatjuk vele az önálló evést mert nem tudtuk, hogy ezt kellene már... azt hittük ez még ráér mire bölcsibe megy. Sőt, a bölcsiben is azt mondták, hogy sokan vannak akiket még etetni kell. Ezért nem igazán foglalkoztunk a dologgal. De két hét alatt eljutottunk oda, hogy ha esetlenül is, néha kis segítséggel, de tud egyedül enni kanállal.

Lehet egyébként, hogy mi csesztük el, nem tudom. Sokáig ráhagytuk hogy hadd futkosson majd megunja. Közben meg teltek a hónapok. A képességfelmérő nő is azt mondta, hogy szétszórt a figyelme plusz mivel nála szinte teljesen kimaradt a mászás folyamata ezért nem beszél még. Aztán ennek utána néztem és tényleg hihetetlen sok dolog adódhat a mászás elmaradása miatt. Ugye a fiam már 8 hónaposan felállt két lábra. A mászást kb arra használta, hogy a járóka (vagy akármi) egyik végéből eljusson a másikba majd ott felállt. 10 hónaposan már egyedül, segítség nélkül járt. Majd 3 nappal később(!!!) már futott! Egyedül.
Szóval a mászás elmaradása miatt nem fejlődött megfelelő ütemben az idegrendszere. V.színű ezért nem figyel oda rendesen a dolgokra és ezért nem beszél még.
Plusz visszatérve a mi hibánkra... Most télen elég keveset vittük közösségbe. Plusz nem igazán tanítgattuk dolgokra se, mert egyrészt nem érdekelte, másrészt elvolt foglalva a futkározással. Így ráhagytuk a dolgot, lehet ez is probléma, illetve a kettő együtt.
Mert tanulni gyorsan tanul. Szerintem. Hétvégén 2x megmutattam neki hogy mászhat fel a székről az étkezőasztalra... Azóta abba se akarja hagyni. Ugyanígy van a telefonnal is meg a lépcsőzéssel is.
Na mindegy, remélem majd ez a figyelemserkentő torna segít, csak ugye a bárányhimlő miatt most nem tudjuk vinni megint... =/

Plusz egy pozitívum, hogy elkapta élete első nátháját. Múlthét csütörtök óta náthás. De elég rendesen. El is van dugulva az orra. Így viszont úgy néz ki le fog szokni a szopizásról! Végre! Mivel elvan dugulva az orra ezért ott nem kap levegőt, így nem is tud szopizni. Szegény még próbálkozott párat, de aztán feladta. Eddig is már csak éjszaka szopizott, de most már akkor se. Párom ma végre majdnem teljesen végigtudta aludni az éjszakát, 2 év után először. Vagyis mostmár hogy nem tud szopizni a gyerek se kel fel éjjel. Hihetetlen. Gyakorlatilag ma volt az első éjszakája az elmúlt 19 hónapban, amit végigaludt!
Ez plusz pozitívum, hogy a rossz illetve nyugtalan alvása se más probléma miatt volt, hanem v.színűleg a cicizés miatt. Bár még nem akarom elkiabálni.