Tegyük fel, a jobb érthetőség kedvéért, hogy létezik Isten. Tegyük fel, mivel keresztény vagyok, hogy ez a keresztények Istene, és nem személytelen erő stb.
És tegyük fel, hogy többek között azért is nevezzük Istennek, mert minden tudásban és képességben jóval felettünk áll.
Nos, ezek után, el tudod képzelni, hogy te odaállsz, megvizsgálod az összes vallást, majd ráböksz pld az Istenre, és azt mondod, ez tetszik nekem. Véges értelmemmel döntöttem arról, hogy téged tartalak Istenemnek. Innen alárendelem az életem neked.
Szerintem az az ember, aki egy marketből választ, azzal azt fejezi ki, hogy a másik elégítse ki az igényeit, kvázi álljon a szolgálatába az őt választó embernek.
A végtelen Istent, az ember sok töprengés, és kísérletezés után kiválasztja a bölcs, és elfogulatlan ember.
Szerintem ez kabaré a javából.
Ha létezik keresztények Istene, azt nem lehet csak úgy választani, ha létezik Teremtőm, akkor azt a sok filozófia nem szoríthatja ki. Utólag nem dönthetem el, hogy ez jobban áll a habitusomhoz, ez az én teremtő istenem.
Mintha az ember utólag választana magának anyát...
Nos, lehet, hogy liberális szemmel korrektnek tűnik a színpalettából egy árnyalat tetszés szerinti kiválasztása, amennyiben létezik Jahve, ez nem működik. Nem az ember választ istent, hanem az Isten választja az embert.
Ha pedig nem létezik Jahve, akkor meg van jobb dolgom is, mint hogy értelmetlen mesékre pazaroljam erőmet, energiámat.... nem fogok csak azért választani, hogy megnyugodjak, jó helyen vagyok, egy boltban, ahol kedvemre válogathatok a szemétben....

www.refujvaros.hu