Pásztor, mint prédikátor.

Nyilván.

Elég sok jelentős irodalmi alkotást őrült írt Viccet félretéve, tele van a világ urban legendekkel, régen meg aztán szinte csak azzal volt tele.

Noddy: Miért siklik el mindenki afölött, hogy nem magát az erkölcsöt tartom fölöslegesnek, hanem annak a tanórai oktatását károsnak? (Pláne, hogy felsőben valláselméletre tervezik. WTF? Akor hívják valláselméletnek.) Megjegyzendő, eddig sem oktatták. Ami pedig azt illeti, hogy "mindenki eltudja dönteni, hogy mi a jó és rossz", az egyéni hozzáállásról beszéltem, egyik gyerek sem fogja elismerni az erkölcstan tanárának, hogy hibázott, duzzogni fognak és ellenszegülni, akár igazuk van, akár nincs. (A poén, hogy ebben a vaskalapos kommunista-maradvány általános iskolai rendszerben sokszor igazuk is van.) Amiként ez ma is megy ofőn, etikán, meg ami épp van.

[ Szerkesztve ]

Nem kell tudnunk pontosan, hogy milyen is az, amikor Isten egy prófétához látomásban beszél. A lényeg, hogy tudjuk, hogy Isten beszél hozzá, s hogy ezáltal nekünk mit mond.
Persze a próféta sem tudta azt, hogy milyen az amikor Isten megszólítja, amíg meg nem tette. Utána már nem volt kérdéses a számára, főleg úgy, hogy volt, aki még próbára is tette Istent. (:
Ma pedig nincsenek olyanok, akikhez Isten látomásban szólna. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy a Bibliában le van írva, hogy az utolsó időkben a Fiú által szólt hozzánk Isten, aki maga volt a tökéletes kijelentés. Azt pedig, hogy Ő mit mondott megtudhatjuk a Bibliából. Innentől kezdve nincs szükség arra, hogy Isten mondjon még valamit látomásban is.

A következő feltételezésed itt bukik meg: "a kívülállók, akik aztán összerendezték a Bibliát". Nem kívülállók voltak. Ennek az egész dolognak meg volt a pontos rendje, amiről korábban már írtam.

dezz: A kérdésedre már válaszoltam. Az, hogy belekerült a "saját véleményük", vagy azért van, mert az ebből következő Istennel folytatott párbeszédük olyan dologhoz vezet, ami minket tanít, vagy mert, főleg a történeti könyvekben le van írva az emberek véleménye, mert ebből látható, hogy utána mi miért következik, stb...
Egyébként meg, ha olvasod a történeteket, akkor magad is rájöhetsz, hogy mi miért lett leírva, szóval nem értem minek ez az egész. Ha pedig konkrét választ akarsz, akkor hozzál konkrét példát, s nagy eséllyel az, aki rendszeresen olvassa a Bibliát, meg tudja neked mondani, hogy miért azt mondta, vagy ilyen.

Amúgy meg igen, hiszek Istenbe, s szeretném, hogy ezzel mindenki így legyen. Ezzel együtt persze látom azt, hogy van, aki nem hisz, ez nyilván nem tölt el örömmel, mert tudom, hogy ennek mi lesz a következménye, s azt senkinek sem kívánom.

Az pedig, hogy nem látod át a Bibliai összefüggéseket, azért van, mert nem olvasod, s úgy próbálsz róla beszélni. Ezért van az, hogy olyan téves következtetésekre jutsz, minthogy "több isten van".

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Szériatartozék, meg hogy az ember tud dönteni jó és rossz között....
Igaz is ez a kettős állítás meg nem is. Igaz, mert Isten lelkiismeretet adott nekünk, ami időnként elég jól működik. És a jó és a rossz között gyakran hozunk döntéseket.
A Biblia első lapjai erről szólnak az ember viszonylatában. De most nem megyek bele a részletekbe.
Valójában a kérdés, hogy az ÉN képes-e jó és rossz között választani, és hogy ezt maga akarja eldönteni vagy rábízza Istenre, valójában a bűn értelmezéséhez vezet. A Biblia szerint az a bűn állapota, hogy az ember maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz, miközben ez Isten "hatáskörében" van.
A bűnbeesés pont a jó és a rossz tudásának fájánál történik, és történik a mai napig is.
De az ÉN eléggé korlátosan tud dönteni jó és rossz között, leegyszerűsítve, ami NEKEM jó és NEKEM rossz.
De még ebben sem tudunk jól dönteni. Fontos döntés az életünkben, hogy ki legyen a társunk.Valószínű, hogy sokat foglalkozunk a kérdéssel, ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy nem igazán tudunk jól választani.
De számos más példa is mutatja, hogy nem tudunk jól választani. Elromlott bennünk valami. Sokszor tartjuk jónak, amiről később kiderül, hogy rossz, és értékelünk helyből rossznak dolgokat, amiben pedig nincs semmi hiba.
A Biblia szerint a bűn miatt elromlott ez a szériatartozék, és házilag, tanfolyamokkal, kurzusokkal, tréningekkel nem is javítható.
Ehhez Isten jelenléte kell.

www.refujvaros.hu

"Ezzel együtt persze látom azt, hogy van, aki nem hisz, ez nyilván nem tölt el örömmel, mert tudom, hogy ennek mi lesz a következménye, s azt senkinek sem kívánom."
Mi lesz a következménye?

(#15105) kymco: Igen, az idők során sokaknál elromlott a "belső iránytű".
Viszont számos példa mutatja azt, hogy képesek az emberek jót dönteni, a világ minden részén vallás és felekezettől függetlenül.
Még ebben a "romlott világban" is több az emberi jóság, mint azt a média sugallja.

"hogy mi a jó és mi a rossz, miközben ez Isten "hatáskörében" van."
Így is fogalmazhatunk, vagy úgy is, hogy az "univerzum" bizonyos "szabályok" szerint működik.

A "nekem jó és nekem rossz" pedig egyszerűen önzőség.
Azért ettől sokkal több változóval képes számolni az ember.

[ Szerkesztve ]

"...aki pedig nem hisz, elkárhozik." (Mk 16,16)

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Azaz?

Azaz a pokolba, vagy -ra kerül.
Persze, itt nem azt a fogalmat kell érteni, ami a mesékben szerepel, ahol az ördögök kártyáznak, meg főzik a levest...
A pokol, a kárhozat egy olyan "hely" ami a mennyország tökéletes ellentéte. A mennyben ugyanis örök boldogság, öröm van, amit betölt Isten dicsősége.
A kárhozatot ellenben úgy kell elképzelni, ahol "Isten haragja" van. (Jn 3,36)
Természetesen nem tudok róla pontos leírást adni, ahogy a mennyről sem, de amiképpen az egyik a földi ésszel el nem képzelhető örök boldogság, úgy a másik ennek az ellentéte, örökké tartó testi-lelki szenvedés.
Jézus is így példázta:
"A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás." (Mt 25,30)

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

ha a pokol az örök gyötrelem helye akkor hogyan értelmezed a következő verset?
károlyi forditásban: Jelenések 20:13. És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.

Hja kérem az élet nem egy habostorta

Kognitív disszonanciával válaszolsz, csak azt látod meg a hozzászólásomban, amit akarsz.

Azt mondtam, hogy amiként ma is van egy csomó elmebajos, aki Istennel való kommunikációt hallucinál, úgy régen is lehetett - miért ne lehetett volna? És ezer évekkel ezelőtt, amikor mindenki hitt a legendákban meg mítoszokban, akár prófétának is tarthatták.

"mert tudom, hogy ennek mi lesz a következménye, s azt senkinek sem kívánom." - Nem tudod, hanem úgy hiszed.

"A pokol, a kárhozat egy olyan "hely" ami a mennyország tökéletes ellentéte. A mennyben ugyanis örök boldogság, öröm van" - Te, akkor a mélabús, komor, melankolikus magyar irodalom a pokol maga? Bocs, ezt nem hagyhattam ki. Tudod, megrögzött melankólia-hívő vagyok.

kymco: Ezzel az elgondolással többek közt az is a probléma, hogy ezzel "lerosszemberezed" pl. az összes buddhistát, és kijelented, hogy velejükig bűnösek, mert maguk döntenek. Ami abszurd.

[ Szerkesztve ]

Jó ember csak egy volt: Jézus...
Mindenki vétkezett és nélkülözi Isten dicsőségét... mondja a Biblia. És ebbe minden ember benne van, én is. Isten dicsősége csak Jézusban és Jézussal lehet jelen az életemben.

www.refujvaros.hu

Csak amit korábban is mondtuk, hogy ezek az emberek hitelesítve voltak, nem a levegőbe összevissza hallucináltak és attól hogy te valamit nem fogadsz el az még létezik.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Ki hitelesítette őket, a rákövetkező próféta?

kymco: Az eredendő bűn tana természetesen nem fér össze a világnézetemmel. Mi több, maga a bűn is csak viszonyítás kérdése - sejtem, micsoda szentségtörés ilyet kijelenteni egy vallástopikban. De jónak és rossznak csak a társadalom viszonyában van értelme.

Ezaz! Ezt szeretem! Aki nem abban és úgy hisz, mint te az mind a pokolra kerül!
Mert voltaképp pontosan ezt mondtad.

"aki nem hisz, ez nyilván nem tölt el örömmel, mert tudom, hogy ennek mi lesz a következménye, s azt senkinek sem kívánom." "Azaz a pokolba, vagy -ra kerül."

Szuper. Vagyis velünk vagy ellenünk! Ez a szép ebben az egészben és itt kapcsolódnak össze a dolgok igazán. A már korábban említett választás lehetősége meg az Isten által kapott szabad akarat lehetősége. Persze, mindent lehet de ha nem hiszel a pokolra jutsz. Ez ám a szép "mondanivaló" ha nem velünk vagy akkor ellenünk. Véletlenül se lehet esetleg egy harmadik variáció is.

Ennek amúgy nyilván nincs semmi valóságalapja. Azért lett kitalálva és leírva a Bibliába, hogy ezáltal is több hívőt szerezzenek. És itt jön a képbe a megfélemlítés rész. Hiszen ha nem hiszel és nem abban nem úgy, ahogy az a nagykönyvben le van írva, akkor mész a pokolba! Persze hogy a kisember egyből megtér, hiszen fél a pokoltól. Más választása nincs is, hiszen vagy a hit vagy a pokol. Az már képtelenség, hogy valaki másban is higgyen hiszen az már kapásból út a pokolba... Szép, mondhatom.

[ Szerkesztve ]

Nagyon érdekesen gondolkozol.... persze ez egy hívő embernek gondolom az alap.
"De az ÉN eléggé korlátosan tud dönteni jó és rossz között, leegyszerűsítve, ami NEKEM jó és NEKEM rossz."
Tehát ezek szerint a tűzoltó aki az égő házból élete kockáztatásával kihoz egy gyermeket az csak vallásos ember lehet? Hisz ő ebben az esetben olyant tesz ami NEKI rossz, veszélyes stb....
A házassági példád is nagyon rossz! Csak abban az esetben hozhatna tökéletes döntést egy ember ha a világ összes lehetséges házastárs jelöltjét ismerné. Te még nem jártál úgy, hogy megkóstoltál egy ételt, italt, édességet akármit és azt mondtad ez a kedvencem, majd egy hétre rá kóstoltál egy finomabbat és attól kezdve az lett az első számú?

[ Szerkesztve ]

Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......

Úgy tűnik nekem, hogy a vallásos emberek nagyon nehezen (vagy sehogy) nem tudják feldolgozni, hogy valaki Isten nélkül is lehet jó, dönthet jól stb....

Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......

Egyszer azt hallottam egy nálam okosabb embertől, hogy a vallás és annak alapgondolata mindig nemes és tiszta. Az intézményt viszont, ami köré épül, emberek működtetik. Az ember pedig gyarló.

Egyébként nem vagyok megkeresztelve, de Jézus tanaiból engem az elfogadás és a szeretet fogott meg. Ez nem fér össze a pokollal.

Egy isten nevében gyilkolni vagy az embereket riogatni, hogy tartsátok be a szabályokat vagy nagyon rossz lesz nektek, világi gondolatoknak tartom. Lehet tévúton járok, de ezeket inkább tudom be az intézménynek és annak gyarlóságának, mint isteni igének.

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

Nem arról van szó, hogy nem tud jól dönteni, hanem arról, hogy nem dönt mindig jól és ez a keresztyénre is igaz. Az ember szériatartozéka rossz és ez a hittel se javul meg, csak esetleg tud segítséget kapni.

Egy gyerekeket mentő tűzoltó is lehet alkoholista aki otthon veri a feleségét.

[ Szerkesztve ]

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Lényegében mi az, hogy "jól dönteni"? Ami engem illet, nem emlékszem egyetlen rossz döntésemre sem.

Itt arról van szó, hogy az ítélet napján mindenki meglátja a Fiút, s megítéltetik cselekedetei szerint. Magyarán senki sem menekül meg az ítélettől (persze, azok, akik hisznek nem lesznek elítélve).

Crystalheart: Igen, régen is voltak hamis próféták, de ez előbb utóbb ki is derült, mert amit mondtak, az nem következett be.
"De ha majd beteljesedik - mert beteljesedik! - akkor megtudják, hogy próféta volt közöttük." (Ez 33,33)
A felvetésedre pedig az a válaszom, hogy tudom, mert ezt Isten mondta, s mert Ő nem hazudik.

Dany007: Ezt te felfoghatod úgy is, hogy amiben én hiszek, viszont úgy is, ami már sokkal inkább célszerűbb fogalmazás, hogy amit Jézus mond. S igen, aki nem hisz Jézusban, az a pokolra jut.
Szóval itt nem rólam van szó, nem én vagyok a mérce, nem magamhoz viszonyítok. Itt az a hit a mérce, amiről Jézus beszél, s Ő fog ítéletet tartani.
A "szabad akarattal" kapcsolatban pedig ajánlom figyelmedbe a II. Helvét Hitvallás 9. fejezetét.
Amit arról írsz, hogy nincs harmadik variáció, az úgy is van. Vagy hiszel Jézusban, vagy nem hiszel. Ez két lehetőség.

Az pedig, amit a továbbiakban írsz, hogy "nincs semmi valóságalapja" a pokolnak, nyilván abból adódik, hogy nem hiszel Isten szavának, hiszen ezt Ő mondja. Innentől kezdve lásd feljebb.
Mert igen, csak két út van. Egy széles, amin sokan járnak,s egy keskeny, amin kevesen.

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Erre csak azt tudom mondani, hogy jó neked, akkor te vagy az az ember, bár tényleges nem ismerlek, aki mindenben jól döntött. Az hogy nem bántad meg az mást jelent, mert mást megbánthattál, de ha annyira jó vagy biztos még soha mást se bántottál meg.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Ez a II. Helvét Hitvallás nem a Biblia része, jól gondolom?

Illetve egy altalanosabb kerdes. Latom nem ertetek egyet azon, h mi a jo/helyes...
Meg a kulonbozo felekezetek sem ertenek ebben egyet...(pl.fogamzasgatlas vagy Isten szolgajanak colibatusa..) Akkor honnan tudhatja barki biztosan, h a helyes uton jar? Azt az utat jarjatok, amit helyesnek tartotok, m ezt tanitottak/gondoljatok. Ahogyan en is. Honnan tudjatok, h tietek az egyetemes?

[ Szerkesztve ]

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

"Az pedig, amit a továbbiakban írsz, hogy "nincs semmi valóságalapja" a pokolnak, nyilván abból adódik, hogy nem hiszel Isten szavának, hiszen ezt Ő mondja. "

Okés, de akkor valami nincs rendben. Mert azt mondtátok, hogy nincs megfélemlítés, hittérítés megfélemlítéssel. Hogy a keresztény erkölcsöket az emberek azért tartják be, mert hogy ez egy hála meg ilyesmi.

Viszont azt kijelenteni, hogy aki nem hisz benne - ráadásul úgy ahogy "kell" a Biblia szerint - az a pokolra jut, nos ez nem más, mint megfélemlítés!
Ráadásul hittérítés miatti megfélemlítés.

Ugyanis aki hívő az nem jut a pokolra. Ergo őket ez a rész nem érinti. Viszont aki nem hisz az kerül a pokolra. Vagyis ez a nem hívőknek szól, őket félemlíti meg(!) hogyha nem hisztek benne akkor a pokolra kerültök. Márpedig ez a fajta hozzáállás minden csak nem pozitív eszme. Ez leginkább egy diktatúrára hasonlít. Azért gondolkodjunk már...
Neked hogy esne, ha a Földön jelenlévő 150 másik vallás azt állítaná hogy ha nem benne hiszel akkor a pokolra jutsz!? Márpedig elhiheted, hogy ők is ugyanolyan szentül hiszik, hogy nekik van igazuk, mint neked.

@Polllen:

Én ugyanezt hallottam csak vallás helyett politikai eszmékkel. És egyébként van benne igazság. Az alapgondolat a legtöbb esetben tényleg jó irányt mutat. Viszont jön az ember és eltorzítja azt.

"Azt az utat jarjatok, amit helyesnek tartotok, m ezt tanitottak/gondoljatok. Ahogyan en is. Honnan tudjatok, h tietek az egyetemes?"

Na ez egy érdekes kérdés. Ők nem tudják, hanem hiszik. Ha "tudnák" akkor azt csak akkor lehetne kijelenteni ha be is tudnák bizonyítani, márpedig a hit épp arra alapul, hogy elhiszed bizonyíték nélkül is. Máskülönben ténynek neveznénk.

[ Szerkesztve ]

Jóról és rosszról beszéltek ti is, ezek szerint van ilyen, nem? Hiszen ezek alapján mondjátok jónak magatokat.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Hol irtam, h jo vagyok? Es pont azt kerdeztem, honnan tudtok kulonbseget tenni jo es rossz kozott ilyen biztosan? A romai katolikus vagy a gorog katolikus az igazi? Vagy a kulonbsegeket el lehet maszatolni?

Hiszen aki nem hivo, pusztan ezert a pokolra jut. Gyanitom a rossz hivo is. De mi az, h rossz es jo?

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

"Jó" cselekedet, ami a világ javára válik, "rossz" ami a világ kárára.
Ami több jót okoz mint rosszat, az jó.

Pl. agyonlőni egy terroristát mielőtt felrobbant egy buszt jó cselekedet, hiába oltottál ki közben egy életet.
Nem vagyok én "jó", meg mittoménmi. Csak több "jót" teszek a világban, mint rosszat.
Ha mindenki így tenne, mindig szebb holnapra ébrednénk.
Biztos Istennek is tetszene, de ha mégse pont úgy létezik ahogy elképzeljük, nekünk akkor is jobb lenne.

Igen, a II. HH nem a Biblia egy könyve, viszont abban összegezve szerepelnek a különböző témákhoz kapcsolódó tudnivalók, amiket a Biblia alapján teológusok állítottak össze.
Azért hivatkoztam most erre, mert időhiány miatt nekem nincs időm minden egyes mondatrészt pontosan megválaszolni. Ez utóbbit sajnálom, de most nem tudok mit csinálni. :/

Ennek a rövidségnek a jegyében reagálnék az általad továbbiakban írottakra.
Az, hogy mi a jó, mi a helyes, magunktól nem tudjuk tökéletesen megítélni, mivel a bűnös ember (mindenki) értelme elhomályosult. Tehát a helyes utat önmagunktól nem találhatjuk meg, csak ha Isten megmutatja azt nekünk. Jézus mondja: "én vagyok az út, az igazság és az élet".
Egyébiránt nem kérdéses, hogy a hétköznapi, közömbös dolgok terén tudunk a saját belátásunk szerint dönteni.

Dany007: Erre, ha nem haragszol holnap reagálok, mert már fáradt vagyok. (Csak azért írom le, hogy tudd, nem felejtettelek ki.)

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Ne kerj bocsanatot, azert kerdeztem, mert nem ismerem, csak a Bibliat&nem emlekeztem ilyenre.

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

Pontosan tudom mi a "jó" és mi a "rossz", képes vagyok különbséget tenni "helyes" és "helytelen" között bármiféle szentírás nélkül, pusztán a józan ész segítségével.

Erre majdnem minden ember képes, nincs benne semmi különleges.

Inkább az a kérdés, hogy amiről te tudni véled (bármi alapján), hogy jó, az vajon mennyire biztos, hogy tényleg az? Egyáltalán milyen mércével mérve? A jó és a rossz eleve szubjektív fogalmak. Ami egyik mércével jó, a másikkal lehet, hogy pont az ellenkezője. Melyik mérce az "igazi"? És miért pont az? Ember legyen a talpán, aki erre minden kétséget kizáró választ ad.

Pala jól megfogalmazta előttem, én is ilyesmit akartam.

Mások megbántása elkerülhetetlen, hiszen nem mindenki végtelenül toleráns. Olyat is sikerült már megbántanom, aki csak a szomszédjától hallott egy elferdített, félreértett idézetet tőlem, mire felhúzta az orrát. De ezzel nem lehet mit tenni, más emberek korlátoltsága nem ok arra, hogy valakit bűnösnek kiáltsunk ki. Engem folyton sértegetnek, kibeszélnek, elmondanak mindennek, mégsem bántott meg senki még, mióta az eszemet tudom. Akik pedig így vélekednek rólam, azokra áldozom az életem. Tudom, hogy aki igazán bölcs, nem kérkedik, én sem azt teszem, csak leírom, ami engem motivál: mindent, amit valaha tettem, jó szándék vezérelt. Egészen kisgyerekkorom óta az lebeg a szemem előtt, mondhatni az a rögeszmém, hogy segíteni akarok, hogy jó akarok lenni. Ekképp valóban semmit nem bántam meg, nem volt mit, hiszen ha valami nem is úgy sült el, mint vártam, és utólag bebizonyosodott, hogy jobban is dönthettem volna, akkor is tanultam belőle, bölcsebbé tett. Az én filozófiám szerint nincs rossz döntés, amíg szeretetből fakad.

Jóról és rosszról csakis valamihez képest van értelme beszélni. Általában a társadalomhoz képest tesszük, a családunkhoz, a csapatunkhoz képest. Gyilkolni bűn. Gyilkolással megvédeni a szeretteinket egy gyűlölettől vezérelt támadótól bűn? Ha azt mondod, hogy igen, akkor a vallás elavult.

AssAssynn: Jócskán van még a Bibliában, ami nem valósult meg, ami pedig igen, az mind a végleges összeállítása előtt történt. Miért kellene hinnem abban, hogy majd minden beválik?

"Jézus mondja: "én vagyok az út, az igazság és az élet"." - És Jézus jól mondja, tényleg jó dolgokat tanított, mert amit mondott és amit tett, az mind a feltétel nélküli szeretetről szól. Hiszek abban is, hogy élt, létezett, bár a leírt csodákat fenntartásokkal kezelem.

[ Szerkesztve ]

Én értelek titeket, de a jó és rossz nem relatív fogalom. Mert ti magatok is látjátok, hogy lehetne jobb és tökéletesebb, csak az itt a földön nem valósul meg. Attól, hogy ti relativizáljátok látszik, hogy csak menteni próbáljátok magatokat, "hogy nem lehet..., meg a másikon múlik..., én mindent megtettem..."
Az nagyon szép, hogy törekedtek és próbálkoztok jól élni, de ez attól még nem lesz jó, maximum neked, mert nyugtatod magad, hogy van egy szép eszméd és azért megtettél mindent és milyen hálátlan a világ, hogy ezt nem érti meg.
Erre lehet mondani, hogy egy romlott világban élünk. Csak erről senki nem szeret beszélni, mert akkor még kiderül, hogy a Bibliának van igaza.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Ilyenről nem is beszéltem. Vagy abból következtetted ki, hogy: "engem folyton sértegetnek, kibeszélnek, elmondanak mindennek"? Azt csak azért írtam, hogy demonstráljam, csak azt lehet megbántani, aki ilyen szempontból gyönge jellem. A világ nem romlott, hanem alakítható, és én alakítani is fogok rajta, lehetőleg minél jelentősebben.

Nem nyugtatgatom én magam semmivel, legalább olyan stabil a meggyőződésem, mint akár neked a hited. A jó és rossz viszonylagosságát nem csak én, de számos jelentős filozófus is felvetette, vagy életszemléletének tartotta az etika-elméletekben (már az ókorban). A Biblia egyfajta támpontot adott a régmúlt zabolátlan embertömegeinek, az adott társadalmi berendezkedés, technológiai szint és történelmi tapasztalathoz mérten - mint manapság a méterrúd a hosszúságban, de attól még létezik a yard is.

[ Szerkesztve ]

A megfélemlítés szerintem nem megfelelő fogalom, ugyanis itt arról van szó, hogy egy valós helyzetet, állapotot közölnek az emberekkel, amire ráadásul segítséget is kínálnak.
Olyan ez, mint ha bombázás lenne, s azt mondanák az embereknek, hogy menjenek le a pincébe, különben meghalnak. Egyrészt egyik esetben sem kényszerítik az embert, másrészt mindkét esetben egy valós veszélyre hívják fel a figyelmet, amire azután egy segítséget is felkínálnak.

Az pedig, hogy a föld többi vallása mit mond, nem zavar, mert az ő szavuk mit sem ér. Itt Isten szava számít, aki "...haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen..." (Róm 1,18)

Crystalheart: Igen, van még a Bibliában olyan, ami nem történt meg. Ezek nagy része, ha nem egésze az utolsó napokról szól.
Az pedig, hogy sok prófécia már a "végleges összeállítás előtt" beteljesedett szintén azt igazolja, hogy miért olvashatjuk most is a Bibliában, illetve ez azért ad egyfajta bizonyosságot, hogy ha egy könyv prófétai igéinek már a nagy része beteljesedett, akkor a maradék is befog. (:

D1Rect: "Pontosan tudom mi a "jó" és mi a "rossz", képes vagyok különbséget tenni "helyes" és "helytelen" között bármiféle szentírás nélkül, pusztán a józan ész segítségével."
Ebben teljesen biztos vagy? Nem kell messzire menni, hogy megértsük, miért nincs így, ugyanis, ha valóban így lenne, akkor egyrészt nem kellene a gyereket tanítani, nevelni, másrészt az emberek nem vitatkoznának azon, hogy "mi a helyes" egy-egy ügyben. Ha mindenki tudja, hogy mi a jó, miért van szükség bíróságra? Illetve, miért adott volna Isten parancsolatokat (Tízparancsolat) az Ő népének, ha maguktól is tudnák, hogy mi a jó?
Ha pedig azt gondoljuk magunkról, hogy ismerjük a jót, a helyes utat, akkor pedig már végképp nincsen mentségünk. Hiszen akkor miért nem cselekedtünk aszerint?

Ezzel persze, félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy egyáltalán nem tudunk jót tenni, hanem azt hogy magunktól nem tudjuk eldönteni a legtöbb esetben, hogy mi a jó és mi a rossz.

"Igen nagy hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság!" (Préd 12,8)

Jó megfogalmazás, jó érvelés!
Egy ponton azonban sántít a dolog. Mégpedig ott, hogy te tényként kezeled azt, hogy aki nem hisz az a pokolra jut. Pedig ez nem tény, hiszen nem tudod hitelt érdemlően bizonyítani ugyanis "csak" hiszel benne! De ez normális, különben nem "hitnek" neveznénk.

És emiatt botlik meg a hasonlat is, amit szintén jónak találok, ezt kivéve.
Ugyanis ha bombázás van, akkor azt bizony az összes ember látja / tudja / hallja, esetleg érzi is, vagy már korábban meg is tapasztalta hogy milyen. Naná, hogy elfogadja a segítségnyújtást.

Szóval azt, hogy a pokolra jutsz vagy sem nem tudhatod, max hiheted. Bizonyos lehetsz benne, de nem biztos.

Ezért tűnik ez nekünk nem hívőknek - vagy nem teljesen abban hívőknek - megfélemlítésként. "Csatlakozz vagy meghalsz (pokolra jutsz)". De amíg ez egy bombázás alkalmával egyértelmű tény(!) addig jelen esetben egyfajta hit kérdése.

"Az pedig, hogy a föld többi vallása mit mond, nem zavar, mert az ő szavuk mit sem ér. "

Csak az a különbség - és ezt próbáltam éreztetni -, hogy más vallások hívői is pontosan 100%-ig ugyanúgy hisznek abban amit mondanak, mint Te! Mivel sem neki sem neked nincs rá több bizonyítéka. Ők is megvannak győződve róla, hogy az Ő hitük az egyetlen az igaz, nekik is biztos megvan a maguk Bibliája meg prófétái és így tovább.
És valószínű ők is azt mondják, hogy a Te szavad semmit se ér, mert az ő istenük az ő igéjük az igazi és a többi humbug.

Miért cselekedtünk úgy? Csak. Szeretetből. Miért vitatkoznak az emberek a helyes úton? Mert különbözik a véleményük, hogy az adott szituációban (valamihez képest) melyik lehet a legjobb megoldás. Viszont az nem jelenti, hogy nem lehet mindkét út jó. Például Vácon akarsz északról délre eljutni, mehetsz a parti sétányon, de mehetsz a belvárosban is, és mindkettő kellemes élmény. Vagy nagyon jól demonstrálja a kérdést Radnóti esete: el is menekülhetett volna, ahogy azt mindenki tanácsolta neki, mi több, összevesztek vele emiatt, ő mégis maradt, pedig látta előre a halálát. Mégsem lehet azt mondani egyik félre sem, hogy nem volt igaza, vagy hogy az egyikük útja jobb.

Igen, biztos.
Az, hogy a világ egy része őrültként futkos körbe-körbe, egy állapot.
Változtatható, nem statikus.

Miért nem cselekszik mindenki helyesen? Több oka is lehet.
Leggyakrabban azért, mert még nem jött rá, hogy a "könnyebb út" a nehezebb.

Például a gyerekekkel való bánásmódunk is elrontja őket.
Az oktatási rendszer egyik nagy csapdája az, hogy csalásra tanít.
A "jóléti állam" is arra tanít, hogy nem kell dolgozni.
Nem az ördög vagy a világ rontja el a gyerekeket és teszi bűnözővé, hanem "mi".

A Biblia Istene nem csak a keresztények Istene, hanem a világmindenség teremtője. Találkozhatunk önzetlenséggel, találkozhatunk akár önfeláldozással, hihetetlen példaértékű cselekedetekkel és még csak nem is a keresztények között is. A Bibliában is szerepel pld Cirrus perzsa király, aki hazaengedi fogságból a népét. Nehémiással, a zsidó származású szolgájával szeretettel bánik, és ez vezet a zsidó nép újbóli államalapításához.
Nem zsidó, még csak nem is hisz Izrael Istenében, jót tesz, és még a Biblia is megemlékezik róla. És Isten tervének részese, végrehajtója.
Sok eseteben tapasztalt "jó cselekedetek" a nem hívő emberek részéről valójában Isten munkája, szeretetének öntudatlan megnyilvánulása. Mennyivel teljesebb lenne minden, ha ezt Isten ismeretének tudatában tehetnék...
De ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne akár a "jó cselekedeteket" tevők életében is.
Volt egy magyar tanárom. Nagyon nehéz életet élt tisztességben, becsületben. A megtérésem után azt gondoltam, hogy az lenne igazságos, ha ő és nem én lennék a kegyelem alatt. De minden jó szándéka, helyes világlátása, jó tettei ellenére elveszett volt, mert az iránytűje nem Istenre mutatott. Sokat beszélgettem vele egy időben, jó volt a társaságában lenni.
Majd én más településre költöztem, alig-alig találkoztunk. Egyszer egy nagyáruházban összefutottunk, és örömmel újságolta, hogy megtért, bűnbánattal fordult Isten felé, és egy fővárosi karizmatikus gyülekezet tagja lett. Nagyon megörültem neki. Nála is szükség volt az iránytű cserére.
A Biblia Istene nem csak a keresztények Istene, nem csak a keresztényeken uralkodik, nem csak a keresztények hajtják végre terveit. A különbség még csak nem is feltétlen az erkölcsösebb életben van, hanem abban, hogy Isten jelenlétéről van tudomásuk, és hálásak a jelenlétért. (kicsit pongyolán fogalmaztam, de szerintem így is igaz)

www.refujvaros.hu

"Az oktatási rendszer egyik nagy csapdája az, hogy csalásra tanít."
Ezt kifejtenéd ?

Miért tőlem kérdezed?

www.refujvaros.hu

Miért alapvetés az, hogy a nem hívő, erkölcsös ember csakis elveszett lehet, csakis rosszul mehet az élete? (Egyébként meg, ha rosszul is megy, az tán a leginspirálóbb a művészetben, bőven megéri. Sosem kívánnék magamnak végtelen, felhőtlen boldogságot, az az ihlet halála volna!)

"Sok eseteben tapasztalt "jó cselekedetek" a nem hívő emberek részéről valójában Isten munkája, szeretetének öntudatlan megnyilvánulása. Mennyivel teljesebb lenne minden, ha ezt Isten ismeretének tudatában tehetnék..."
Fogalmazzunk úgy, hogy a "nem keresztények"-et Isten más módon szólította meg.
Számomra ezért visszásak az ilyen "Az pedig, hogy a föld többi vallása mit mond, nem zavar, mert az ő szavuk mit sem ér." kijelentések.

(#15145) asuspc96: Csak nézd meg mekkora kreativitással puskáznak/másolják a házit, stb. a gyerekek.

(#15147) Crystalheart: Sztem a művész sokkal produktívabb, ha a körülményei megfelelőek.

[ Szerkesztve ]

Nem a megszólítás mássága más, valójában Isten eszköze öntudatlanul. A megszólítottsága Krisztus által van nekik is.
A két dolog nem ugyanaz. A magyartanárom bár öntudatlanul Isten eszköze sok esetben, Krisztus váltsága által lett Isten gyermeke. Isten eszköze, és Isten gyermeke, a kettő nem ugyanaz.

www.refujvaros.hu

Mi okozta nála a "nehéz életet"? Ez miben nyilvánult meg nála?