Hááát, olvasom itt a történést...Én nem szeretnék megbántani senkit. Mert nem szeretem, ha engem bántanak. Itt vagyunk egy bolygón, és a gravitációnak hála, röghöz vagyunk kötve. Kéretik ezt figyelembe venni, mikor olvassátok!
Egy biztos: a vallás, a hit az egyik olyan dolog a világon, mely TELJESEN szubjektív.
Én minden évben kétszer elmegyek a közeli templomba a családommal. (egyszer karácsony napján) Mostanában élvezetes ez a két mise, gitár/fuvola/nagybőgő/zongora-kísérettel.
Édesanyám minden vasárnap elmegy.
Édesapám egyszer sem.
Nagymamám sem, de minden nap 4 órát tölt a könyvei és a Katolikus Rádió előtt. 88 éves.
Fiam járt hittanórára.
Aztán kérdéseket tett fel az órákon. Aztán meg nekem.
Nem tudtam érdemben válaszolni neki.
Azt nem mondhattam, hogy ez vagy az a dolog, emez vagy amaz elmélet pontosan így igaz.
Mert halvány gőzöm sem volt róluk. Mit mondhattam volna?
Hazudni nem szeretek. Így nem járt tovább hittanórára, nem kényszerítettem. Majd később, ha lesz kedve és még mindig érdekli, akkor elmegy.
De most is kérdéseket tesz fel.
Nem a vallásról. Fekete lyukakról, meg kvazárokról. A végtelenről. A kezdetekről.
Például: Mi volt az ősrobbanás előtt? Ez a kérdés amúgy alapjában véve fekete lyuk, ezt az ateistáknak különöse ajánlom a figyelmükbe!!
Meg az evolúcióról is kérdezget. A piramisokról. A Hold sajátságairól. (az egyik fele mindig ránk tekint) Az Uránusz miért forog ellentétes irányba? Minek a neutron-bomba? És legfőképp: mi végre a skorpió vagy a kúpcsiga?
Könyörgöm! Annyi mindenre csak tippelni tudunk...
Annyi mindent megmagyarázunk, filozófiákat állítunk össze.
És nem ritkán vallásokat.
Mert így védjük meg magunkat. A lehető legrosszabbtól, ami egy gondolkodó élőlény számára előfordulhat: a tudatlanságtól.
Szerény véleményem szerint a tudás megfelelő kezelése és birtoklása olyan, mint a politika; jó kampány, rengeteg szereplés, népszerűség. Jó helyszínek.
És voilá: valaki győzni fog.
Most a győztesek: a Biblia, a Korán, Darwin, Hawkins.
Én mégis hiszek valamiben. Közben rettegek a haláltól.
Legjobban az zavar, hogy nem leszek itt, mikor vége lesz. Mert ha látnám, ha egyetlen pillanatot elcsíphetnék abból, na, én akkor nyugodnék meg. Úgy képzelném, hogy a fiam is velem lenne. És azt mondanám ott neki: - Látod, na, kérlek, EZ az igazság.
Addig meg csak tippelünk, magyarázunk, elméleteket állítunk, könyveket írunk fizikából, kémiából, vagy éppen vallástudományról.
Készül egy könyvem. nem tudom, megjelenik-e valaha.
Abban leírom, hogy ha létezik Isten, akkor neki vannak szeszélyei, egyáltalán nem tévedhetetlen, továbbá szereti a kubai szivart és a szilvapálinkát. Mivel tudja, hogy sok milliárd élet felett egyszerre őrködni lehetetlen feladat, ezért sajátos névvel illeti önmagát: Kellően Hányaveti Isten. És a Tadzs Mahal pontos földi másában lakozik. Szép kis épület.
És vár engem, hogy elmagyarázzon nekem egyszer mindent egy szédületes iszákolás közepette.
Hogy megnyugtasson, hogy meggyőzzön: a világ mégis csak így jó, és a fiam is pont így jó, és a kérdések is így jók. Ekkor majd megkérdezem tőle: - És a válaszok?
Erre ő ezt feleli majd: - Tölthetek még?

[ Szerkesztve ]

"Semmi ok nincs rá,hogy a jó miért ne diadalmaskodhatna éppolyan gyakran,mint a rossz. A győzelem mindig szervezés kérdése. Ha vannak angyalok,remélem,úgy szervezkednek,mint a maffia." K. Vonnegut