"De ha tényleg a szeretet, óvás, figyelmesség van mögötte akkor nincs gond Nem a fájdalom okozás a cél, ezt magyarázza itt mindenki, de te csak azért is kötöd az ebet a karóhoz, hogy a gyereknevelés célja hogy fájdalmat okozzunk a gyereknek, DE NEM."
Megértettem. Az a cél, hogy közöld a gyerekkel, hogy valami helytelen.
Szerintem ezt lehet "erőszakosságra utaló fizikai kontaktus nélkül" is.
(azért az idézőjel, hogy átmenjen az "értem, hogy nem vered agyon a gyereket")
(#13918) Ujjlenyomat:
"Először is szeretnék gratulálni a gyermek nevelésedhez."
"Viszont nagyon sajnálom, hogy annak ellenére, hogy kihangsúlyoztam, hogy nem agyon veri a gyermeket a szülő amikor ad egy fülest,
mégis úgy válaszoltál, mintha én egy agresszív vadállatként folyamatosan verném a gyermekemet."
Szerintem olvasd el újra, "előítélet" nélkül.
"Szerintem egy "atyai füles" akkor kell, amikor a többszöri felszólításod, tájékoztatásod ellenére, a gyermeked direkt életveszélyes helyzetbe hozza magát, de éppen nem lesz baj.(Mármint nem sérül meg.)
Azt is be kell látnod, hogy nem minden gyermek olyan normális és szelíd mint a tied.
Ez ritkaságnak számít. Gondolom nem esett messze az alma a fájától."
A gyerekek figyelmet igényelnek nagyon-nagyon sokat.
Lehet csak azért hozza magát "veszélyes" helyzetbe, mert akkor odafigyelsz rá.
A figyelem a "legnagyobb jutalom" a gyereknek.
Amit odafigyeléssel jutalmazol, azt fogja csinálni.
Ha a hisztire figyelsz oda, akkor hisztizni fog, ha a veszélyes helyzetre, akkor veszélybe sodorja magát, ha a "balesetekre" akkor "összetöri magát".
Ha arra, hogy táncol és énekel, akkor táncolni és énekelni fog.
A másik nagyon fontos, hogy hagyni kell a gyereket "segíteni".
Tudom, hogy egy kisgyerek inkább hátráltat a takarításban/főzésben/mosásban/stb.
De nagyon-nagyon fontos, hogy a saját képességei szerint hozzájárulhasson a családi feladatokhoz.
Tisztában vagyok vele, hogy "próbára teszi" az ember idegeit amikor a gyerek egy 20x20cm-es kockát porszívóz egy negyed óráig és te meg "haladnál".
De fontos, hogy ő is hasznosnak érezhesse magát.
Majd ügyesebb lesz, de hagyni kell gyakorolni.
Ugyanígy fontos, hogy örömmel fogadjuk azokat amikkel próbál nekünk kedveskedni, az énekléssel, gyerekrajzokkal, vagy csak azzal az egymásba rakott 5 építőkockával amit odahoz, hogy "tessék".
[ Szerkesztve ]