2. Fórumok
  3. Technika, hobbi, otthon
  4. Repülős topic

Új hozzászólás Aktív témák

  • #2517 Gyantusz tag #65675776 #2516
    Új Válasz #2517
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #2516 üzenetére

    pedig én ma már nem akartam írni... - de jó is egy jó OCR-program...

    "a szélnyírás (windshear). Nem keverendő a keresztszéllel (crosswind), lévén az vízszintes, míg a szélnyírás függőleges irányú légmozgás"

    Tévedés, de íme:
    [I]"7.3.3 Az alacsony szintű szélnyírás fajtái és hatásuk a repülőgépekre

    A repülésmeteorológiában meteorológiai szempontból háromféle szélnyírást szoktunk megkülönböztetni:
    - a függőleges szélnyírást, a szélvektornak a magassággal történő megváltozását,
    - a vízszintes szélnyírást, a szélvektorok vízszintes irányú megváltozását,
    - a le- és feláramlási szélnyírást, a szélvektor függőleges komponensében bekövetkező változást.
    A szélnyírás repülőgépre gyakorolt hatásának tanulmányozásához a szélvektort célszerű a repülőgépre vonatkoztatott koordináta-rendszer szerinti komponensekre bontani, és ezeknek a változását vizsgálni. Ebből a szempontból osztályozva beszélhetünk:
    - szembeszél-szélnyírásról, amelynél a repülőgép levegőhöz viszonyított sebessége nő, ezért emelkedni fog,
    - hátszél-szélnyírásról, amelynél a repülőgép levegőhöz viszonyított sebessége csökken, ezért magasságot fog veszíteni,
    - oladlszélnyírásról, amikor a repülőgép jobbra, vagy balra elsodródik,
    - le- és feláramlási szélnyírásról, amelynél a repülőgép a függőleges áramlásoknál bekövetkező nyírás miatt hírtelen süllyed vagy emelkedik.
    [...]"[/I]

    Sándor Valéria - Wantuch Ferenc (2005) Repülésmeteorológia. Országos Meteorológiai Szolgálat. 155. o.
    <elég hülye egy forrásmegjelölési módszer, de úgy tünik az Akadémia így írja, meg egyes szakok a szakdogák forráslistáját is így kérik... de ettől még ritka hülyén néz ki...>

    Tehát amiről beszélünk most, az a magyarban oldalszélnyírás (ettől még lehet az angol crosswind, a kettő nem zárja ki egymást, angol terminológiákra egyébként is jellemző(bb) a hanyagság). A fentebbi idézetből kitünik, hogy van mocskosabb fajtája is a szélnyírásnak, történetesen a szembe- vagy hátszél-nyírás, a non plus ultra pedig, ha az oldalszélnyírással valamelyik másik is párosul.

    De menjünk tovább, folytatva az előzőt:

    "Nézzük meg, hogy egy leszálló gép hogyan viselkedik szélnyírásban (7-4. ábra)! Tételezzük fel, hogy a gép közeledéskor szembeszélben repül, mely egy bizonyos magasságon – a szélnyírási szinten – hir­telen lecsökken. Ez a repülőgépre ható erők egyensúlyának megbomlását vonja maga után. A leve­gőhöz viszonyított sebessége kisebb lesz, mégpedig a két réteg szélsebességének különbségével, kö­vetkezésképp csökken a felhajtóerő és az ellenállás. A felhajtóerőben jelentkező veszteség a repülőgép gyorsulását idézi elő a megváltozott erők eredőjének irányába, ami lefelé mutat, tehát a gép a sikló­pálya alá süllyed. A megváltozott erők hatására bólintó nyomaték lép fel, azaz a gép orrnehézzé vá­lik, és addig fog gyorsulni, míg az egyensúlyi állapot ismét be nem áll.
    A befejező megközelítésnél kis magasságban nincs elegendő hely és idő az „önkorrekcióra", mert a gép „rövidre" jön, azaz a futópálya előtt ér földet. A pilótának közbe kell avatkoznia, gázadással és kormánymozdulatokkal vissza kell vinnie a gépet a siklópályára. Ilyenkor azonban fennáll a túlkorrigálás veszélye, s a gép a siklópálya fölé kerül, a nagy sebességgel „hosszúra" érkezik, azaz a pálya kö­zepén ér földet. Ennek az lehet a következménye, hogy a pilóta nem tudja gépét lefékezni, és lefut a pályáról (7-5. ábra).
    Amikor a leszálló gép hátszélben közeledik, mely a nyírási szintnél hirtelen legyengül, esetleg szem­beszéllé változik, a levegőhöz viszonyított sebesség és a felhajtóerő hirtelen megnövekedése miatt a siklópálya fölé emelkedik. Ilyen esetben is helyesbíteni kell, mert különben „hosszúra" érkezik.
    Amennyiben a szélnyírás oldalszélnél következik be, a pilótának az oldalirányú elsodródással is meg kell küzdenie.
    A nagy szállítógépek siklópályára való visszavezetése rendszerint csak többszöri helyesbítéssel ér­hető el, nagy tehetetlenségüknél fogva ugyanis hol a siklópálya fölé, hol alá kerülnek, illetve oldal szél­nyírásnál jobbra vagy balra térnek el a siklópályától. Ezért nagyon lényeges, hogy milyen magasság­ban helyezkedik el a szélnyírási szint, a pilótának van-e ideje a megfelelő korrekciók elvégzésére. Ha túlságosan alacsonyan, 100 m alatt van, és a szélnyírás erős, a helyesbítés nagyon nehezen fog sike­rülni. Ilyenkor legjobb megoldás az átstartolás, s az előző tapasztalatok figyelembevételével esetleg újból meg kell kísérelni a leszállást."     - 156. o.

    Szembeszél esetén ha az megszünik a köszöb előtt, a gép nagy valség szerint pofával beleáll a pályába... A pilóta azt csinálhatja, hogy csutkagáz és felrántja az orrát, de a kopp mindenképpen fennáll... Hátszél esetén max. hosszúra megy, Wave off-ot kap, és megy egy újabb körre.
    Ezért kell a két ember, hogy a lehető leghamarább reagálják le a témát.
    Egyébként érdekes megfigyelni, hogy a B 777 mennyire nyugodtan viselkedik oldalszélnyírás közben. Bármelyik főfutóra teszi a pilóta, a gép tök nyugodtan beáll egyenesbe... Igaz, ez a többi nagyra is elmondható. Nem tudom, figyelted-e S W A T, de a második gép egy B 747 SP.
    A másik, hogy a zürichi 747-esnél remekül látszik a pálya előtti PAPI vörös-fehér fényei.
    De hogy az "erbuszok" se maradjanak szégyenben.
    És még egy csipet.
    Emmáról - OMSZ (még nem olvastam).
    A380-futó kis féktesztje.

Új hozzászólás Aktív témák