Nálam is elbuktak évekkel ezelőtt. Drágák, és nem kommunikálnak.

Nem, nem hangfalnak hívják, gyűjtőnéven hangsugárzónak. A hangfal egy valamekkora tetszőleges geometriájú lapba épített hangszóró.

Évekkel ezelőtt megjelentek a hírek szerint Triton termékekkel a faipari kiállításon. Akkoriban felhívtam őket érdeklődni, annyit tudtak mondani, hogy folynak a tárgyalások. Aztán az idei kiállítás idején kiadtak egy akciós szórólapot, ahol a Triton maró most is jóval drágább volt, mint az uni-max nem akciós ára.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Amit az évek során összemazsolázgattam, aszerint a Freud keze van a dologban. De ha jó a lap, akkor ez lényegtelen, mert a lényeg az, hogy jó. (Úgy tűnik, ez már nem az agyonmarketingelt 4-6 ezer forintos gigaszuper Bosch lap, amire az ára is mint ha utalna.) Viszont a Freud lapokat érezhetően sokkal drágábban mérik, mint amihez régebben hozzászokhattam. Nem sajnálok értük ennyit sem, de így már felvetődik, hogy megérne egy próbát kísérletképpen a konkurenciáról vásárolni. Az se olcsó, de kicsit szolidabb.

Több fa van, mint asztalos!

+1

Több fa van, mint asztalos!

Sziasztok!

Még mindig a felsőmarón dilemmázom. Meg nem volt olyan kihagyhatatlan akció, így inkább a karácsony előtt nem vettem még meg. Viszont az Aldiban lesz felsőmaró és felsőtiplimaró. Azt szeretném kérdezni, hogy ezekről van valakinek tapasztalata minőség tekintetében?
Felsőmaróból Makita MT M3600-at akartam venni, de első gépnek ha szerintetek nem rossz minőségű, akkor lehet, hogy kipróbálnám, főleg ilyen olcsón. Illetve a lapostiplimaróban is látok fantáziát, így a minőségi kérdésem ezzel kapcsolatban is áll továbbra is.

Köszi és üdv:
spgabor

Azt tudd, hogy a lapos tiplihez szorítókat kell használni.
Nem úgy van, mintaköldökcsapnál, hogy összeütöm gumikalapáccsal és áll, mint Katiban a gyerek.
Alapos nem tart annyira. Míg a ragacs meg nem szárad. Azután már igen.

Tudom.

Sziasztok!

Építettek nálunk galériát, fenyőből. A lakkozás van hátra. A kivitelező szerint elég 2 réteg lakk vagy alapozó+1 réteg. Viszont sok helyen olvasom, hogy lenolajas alapozó+2 réteg kellene. Nyilván mindegyikben van igazságmégis mi a különbség?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

Függ ez attól is, hogy milyen lakk, és mivel felhordva.
Nekem általában a vízbázisú lakkok jönnek be inkább, és többnyire a Milesi-t favorizálom. A gyártóknak mindenhez van ajánlásuk - kövesd azt.

Több fa van, mint asztalos!

Ha a galérián járni, vagy egyáltalán élni szeretnél, akkor oda célszerű lenne parkettalakkot használni. Az alján, egyéb helyeken nyilván nem muszáj. Nekünk Bona parkettalakk van, azt alapozó nélkül rakták fel, maximum 2 rétegben (lehet, hogy csak 1, már nem emlékszem igazán jól), és tökéletesen működik elég régóta. Tényleg lakkfüggő a dolog.
Speciel a lenolajos alapozónál meg szerintem vannak sokkal jobbak is, ha szükséges, de ezt is érdemes a lakkhoz megválasztani.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Én vízbázisú Murexin parkettalakkal oldottam meg. Ez elég tartós.

never go full retard

Én itthon minden fa bútort lakkoztam. ha nem alapozol akkor az első réteget teljesen beszívja, sőt a második sem fog teljesen fedni, így kell 3 réteg. Ha lenolajjal alapozol akkor a fát kicsit megszínezi, kap egy sötétebb árnyalatot, nekem kifejezetten tetszik, nálunk minden azzal készült, egy réteg lenolaj két óra múlva szöszmentes ruhával áttöröl, így lejön a felesleg kb két nap múlva kentem a lakkot a beltéri ajtókra. Ha teszel bele hígítót a lenolajba akkor hamarabb szárad, nem kell két nap, így készült már a konyhaszekrény. A kérdés az, hogy melyik a drágább 3 réteg lakk, vagy 1 réteg alapozás plussz két réteg lakk. Jahh az első réteg lakk után finoman át kell csiszolni a felületet, mivel "felszőrözi a fát"! én 320-as csiszolás után lakkoztam az első réteget és még így is felszőrözte. Ha jól emlékszem van teljesen színmentes alapozó is lakk alá.

[ Szerkesztve ]

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Itt Sz.fehérváron van egy cég aki bevonatokat tesz szerszámokra. Teljesen más ügyből összefutottam egy ott dolgozó sráccal akivel elbeszélgettem. Leginkább a fémiparban forgácsoló szerszámokra tesznek ilyen bevonatot, mert gondolom horror drágák és az élezésük is, így viszont ki tudják tolni az élezési időt 3-4x-esre.
Azt mondja bárkinek tesznek rá bevonatot, de faipari szerszámoknál inkább az a jellemzp, hogy nagy gyártók sok-sok új lapját kezelik le.
Viszont az éltartósság nem itt kezdődik.
Maga az élezést kb. 4-5 köszörükővel kellene végezni, hogy minél kevesebb barázda maradjon az élen, sőt állítólag vannak olyan köszörűkövek amikben olyan szemcsék vannak amik a barázdákat feltöltik, tehát építik a vágóélt.
Szóval először kellene egy normális élezés(általában ez nem működik a faiparban, vagy megkérik az árát), és utána egy bevonat(ez még annyira sem működik, mert sokan nem is tudnak róla), akkor lenne ott a lap minősége kb. mint az újonnan megvett lapé...vagy jobb.

[ Szerkesztve ]

Ma is okosodtam itt kicsikét.

Köszi!

Több fa van, mint asztalos!

Pedig lehet hogy lenne rá igény,egy reális összegért.

Esetleg ezt olvasd még el.

thyeby, pali923, redwhite78, Kiscsőke: nagyon köszönöm a válaszokat! Akkor 2 réteg parkettalakk lesz, aztán meglátom, kell-e harmadik.

Urak:
szükségem lenne 60*80 cm 12-es OSB lapra és egy 180 cm 25*5 cm-es (vagy 2x180 12,5*5-ös) fenyő deszkadarabra. Mindenhol csak táblákat meg sok méteres léceket látok. Hol tudnának segíteni nekem?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

Csak ma! Vegyétek!

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

A galéria két rövidebb fala festve lesz, de a hosszabbik falon a fal elé kb 5 cm-vel építek egy gipszkarton előfalat. A kérdésem az, hogy mennyire gáz, ha a fal és a gipszkarton közötti terület csak egyszer van lakkozva? Időben úgy jönnék ki jól, ha felrakok egy réteget, kb 24 ra múlva felépítem a gipszkartont, amikor az kész kap még egy réteget a karton előtti rész. Ez így rendben van lévén h ott úgyse történik semmi?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

Több fa van, mint asztalos!

Személyes véleményem szerint teljesen rendben van, lévén takart felületről van szó.

Több fa van, mint asztalos!

Veszel egy tábla egy emberes (ez fél tábla méretet jelent, ára cca 4.000 HUF) OSB-t, és levág(at)od a méretedet belőle. Van, ahol (kb 30%-al emelt áron persze), de nem kell megvenned, csak a neked szükséges darabot.
A lécekkel egyszerű a dolgod. Bemégy az OBI-ba, és veszel 2 m-es szálat. Ha nincs szerencséd, akkor hosszabbat, és elvágod magadnak. Nem tétel a maradék anyag ára.

Több fa van, mint asztalos!

Régen egy parkettás szaki okosított ki, hogy mit tegyek, ha nem szeretném, hogy a lakk besötétítse a parkettát.
Első rétegnek kenjek rá nitro lakkot. (Tudni kell róla, hogy rendesen be lehet rúgni a nitro szagától, pláne nagy felület kenésekor. Hiába szellőztetsz, hiába extra gyorsan szárad, megszédíti az embert, míg elkészül. A következő réteg (nem nitro) teljesen megfogta az erős szagot.)
Kipróbáltam, működött. Olyan fehér maradt a parketta, mint a gyúródeszka.

Több fa van, mint asztalos!

köszönöm a válaszokat!

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

Köszönöm az okosítást, eszembe sem jutott volna. Elcsábultam, postán van a Triton

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Azért én egy jóféle gázszűrős félálarcban jobban hiszek, mint a sörben. Meg aztán van egy gyanúm, hogy azok a szakemberek épp sört kívántak, és elmondták rá az imát. Az mondjuk evidencia, hogy nem répapürével kísérleteztek közömbösítés-ügyileg.

Több fa van, mint asztalos!

Annyi a lényeg, hogy az oldószerekben lévő méreganyagok a vizelettel ürülnek a szervezetből, amit a sör igen kedvezően befolyásol.
Aztán lehet, hogy van benne olyan anyag amire jó az alkohol, pl a metil alkohol mérgezés hagyományos alkohollal gyógyítják, mert azzal együtt képes csak a szervezet megszabadulni tőle.

Kűlönben a régi jól bevált oldószeres lakkok már nem nyújtják azt a kopásállóságot mint régen, picit környezet és egészségvédelmi okokból ki lettek könnyítve.
Egy vagy két komponensű pu alapú vízbázisú lakkok sokkal strapabíróbbak.

Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.

Hello mindenkinek! Segítséget szeretnék kérni. Új beltéri lucfenyő ajtókat szeretnék lazúrral festeni. Szeretném hogy tartós és szép része legyen a lakásnak. A következő műveleti sorrendre gondoltam:

1. Felvizezés
2. Csiszolás 120- 180 -as papírral
3. Kettő réteg Helios Bori oldószeres vékonylazúr
4. Egy réteg vízbázisú parkettalakk
5. Csiszolás
6. Második réteg parkettalakk

Jó e ez így?
A 2. és 3. pont között milyen alapozó és/vagy pórustömítő réteg kellene?
Lakkból két típus elérhető nálunk a környékbeli festékboltokban, az egyik az a Köber Ecolac bútor és parkettalakk, a másik pedig a Factor aqua parkettalakk. Valakinek van tapasztalata valamelyik termékkel? Melyiket válasszam?
A segítséget előre is köszönöm!

Az oldószeres és vizesbázisú anyagokat nem keverném. A beltéri ajtók szerintem egy normál használat mellett nincsenek kitéve akkora igénybevételnek, hogy indokolt legyen egy parkettalakk felvitele a felületre.
A lúcfenyő anygában sem mondható egy tömör fajtának, ha nem kellően száraz, abban a vizet bezárni egy rossz rétegrenddel vétek lenne.

Kb. 10 perce jöttem be a műhelyből, éppen Factor lakkal kezdtem kenni a konyhaszekrényt, eddig 2 darab készült el. Ezt a lakkot nem ismertem, egy litert vettem kipróbálni. Érdekes, hogy nincs rajta, hol készül, csak a forgalmazó, és az, hogy magyar termék. Nekem nem tetszik igazán. Nagyon sokat kell csiszolni az első réteg után, lassan szárad, és az a benyomásom, hogy elég sok fogy belőle, pedig még az első darab sincs kész. Szóval én nem ajánlom, de hogy mi lesz helyette, még én sem tudom.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Hello! Végeztem próbafestést, nem 'veszett össze' a lazúr meg a lakk. Festékboltokban azt mondták hogy fordítva nem szabad, vízbázísúra oldószerest. Parkettalakkra azért gondoltam, mert talán a tisztítószereknek ellenállóbb. Akkor a szálfelhúzáshoz mit ajánlanál? Hogy nézne ki egy helyes rétegrend?

pali923 Köszönöm. Akkor dobom a Factor lakkot.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok,

Abszolút hobby célra, milyen árkategóriától és gyártótól szabad gérvágót venni?
Nyilván talál az ember már huszonezrektől, de olyanra nem adnék pénzt ami már új korában is totál pontatlan..
, de mivel közel sem ez a szakmám, így 250.000ft-ot sem szánnék egy Dewalt-ra, Makita-ra.

Ház körüli dolgokra használnám, most pl. parkettaszegélyeket kellene vágnom.
Vagy arra vegyek egy tolós, kézi gérvágót?

"Kinek a pap, kinek a wlan" :-) • A forum arra hivatott, hogy a kérdéseiteket ott tegyétek fel, s ne privát üzenet formájában felém! Köszönöm!

Könnyű kérdés, nehéz válasz.

Elvileg egy párezer forintos illesztőfűrésszel, vagy akár egy japán fűrésszel, és egy házilag készített gérládával is lehet ugyanolyan pontos illesztéseket csinálni, mint egy negyedmillió forintos precíziós gérvágóval. Nyilván lassabban. Hogy ez gyakorlatilag is így van-e, az tisztán az affinitásodtól, akkurátusságodtól függ.
Magyarul, ha tisztán az árát nézzük, akkor még a linkelt kézi gérvágó is drága egy parkettaszegély lerakásához - annyiért egy szakember nem csak beszabja, hanem fel is teszi neked.
Azonban ha mégis egy viszonylag stabil gép vétele a vonzó beruházás számodra, akkor talán ez lehet egy szolidabb alternatíva. Persze minél többet fordítasz ilyenre, annál jobbat kapsz. 100 körül már remek kék Bosch is elérhető, vagy egy jó AEG, elég nagy vágási tartománnyal.

Több fa van, mint asztalos!

Nyár elején vettem lidl-ben 30000Ft-ért kihúzható gérvágót. Elég sokat használtam, most pl. egy létrát csinálok gyerkőcnek galériás ágyhoz (ezzel csinálom a ferde csapolásokat). Nekem nagyon bejött. Első dolgom az volt, hogy egy lécből vágtam 45 fokos darabokat, kíváncsi voltam össze áll-e téglalappá - összeállt. Lehet csak mázlim volt, de nagyon jó kis szerszám, gyorsan lehet vele dolgozni, hogy nem kell méricskélni a szögeket, merőlegeseket.
Biztos van jobb ilyen szerszám is, de amennyit használom, arra egyelőre bőven elég (nekem az nem szempont, hogy bírja a több órás folyamatos üzemet vagy hasonló, és vigyázni is szoktam a cuccaimra (takarítás, olajozás/zsírozás stb).

Szia, jogos a felvetés, viszont már annó is többször kellett volna, ezért mindenképpen úgy terveznék vele, h a jövőben is bármikor szolgáljon, ha szükség van rá. Szóval nem kifejezetten ezen egy projekt miatt szánnék rá többet (mondjuk br. 85k-ig).

Oks, ezt mentem, és átgondolom.
Viszont érdemes akkor már sínesben gondolkodni? Azzal mégiscsak szélesebb munkadarabot lehet vágni.
Pl. az általad is említett kék Bosch.

Köszi a többieknek is!

jeriko2

Köszi!
Ez a Parkside márka lesz? Van esetleg pontos típusinfod?

[ Szerkesztve ]

"Kinek a pap, kinek a wlan" :-) • A forum arra hivatott, hogy a kérdéseiteket ott tegyétek fel, s ne privát üzenet formájában felém! Köszönöm!

Nem ismerek rád, te festoolguru!
Még a kérdező is jól ráérzett, hogy nem mindegy, melyik gép a jó.
(Nem akarom most ismételni, hogy mennyire befürödtem egy márkás, ipari darabbal, amivel sohasem sikerült két egyforma vágást produkálnom, ajtókitámasztónak meg nagy, drága, és nehéz.)

Több fa van, mint asztalos!

Szerintem ez az a Parkside: http://fusti.blog.hu/2015/04/17/gepjavitas_parkside_pzks_1500_a1_gervago

Részemről a sínesre szavazok, bár nem vagyok nagy guru, de van pár dolog, amit ezzel meg tudsz oldani. Lehet rögzíteni pl. a lap magasságát (ne vágja át az anyagot, csak X mm mélyen menjen bele), és egymás mellett többnút vágásával szép csapolásokat lehet készíteni pillanatok alatt (mint ez a video, csak ez asztali körfűrész: https://www.youtube.com/watch?v=tR1hVLNTPz8)

Persze a sín is egy plusz dolog, ami el tud romlani / takarítani kell, de szerintem amatőr felhasználásra sokoldalúbb.

"Viszont érdemes akkor már sínesben gondolkodni?"

Mindenek előtt tudni köll, hogy általában minél nagyobb a vágási tartomány, annál drágább egy gép, és ennek ellenére, hiába ipari, annál több a meghibásodási lehetőség, valamint annál nagyobb veszélyben a pontosság. Még a 200 ezer+ gépek sem kompromisszum nélküliek, mi több a Festool legendás Kapex gépje sem nyújtja majd 400 ezerért azt, amit ennyiért és ettől a márkától én elvárnék.
Fentiek okán jómagam inkább egy nem dönthető és nem kihúzható gépet választottam majd tíz éve, amit eddig soha nem is bántam meg.
De nem ennyire egyszerű ez mégsem.
Ha azt akarod, hogy a faiparban gyakran használatos méretekkel stabilan megbírkózzon a gép, az általad is linkelt, és nekem tényleg nagyon tetsző Bosch például egy 100x100-as gerendánál (nem keveset használt méretről beszéltem) már elvérzik. Ő a 70-es anyagokig jó. De ezzel is óvatosan ám, mert ha túlméretes a fa (a visszaszáradás miatt a jobb fűrésztelepek márpedig így vágják), és ez a Bosch 71 mm-en már elakad, akkor izé.
Én úgy tekintek erre a gépre, hogy a palló méretig tuti stabil.
Akkor ott van az, hogy 27 cm-ig kihúzható. Sok, vagy kevés? Tulajdonképpen sok. Vannak ugyan 15 cm-nél szélesebb anyagok a fűrésztelepeken, de azok már ritkák. Ha azt vesszük, hogy egy átlagos szekrényajtó szélessége már jól meghaladja a 40 cm-t, erre egyetlen "sínes" gérvágó sem képes. Erőlködnek a gyártók, de néha magam sem értem, hogy min. Talán épp azon, hogy az olyan vásárlókat meggyőzzék, mint magad is vagy? Minél nagyobb vágási tartományt a vevőnek! De mire? Vazze, megy a Bugatti, meg a Koenigsegg 400-al, az télleg kurvagyors. De hoool ?
Elég sokmindent, és elég gyakran vágok gérvágóval. Jó, ha tud egy gép öt centi vastagat stabilan, és tizenöt centi széleset is akár még ilyen vastagból is. De amelyik gép ennek is fölébe erőszakolja jól magát, az már kúvájul nem a barkácsolók esete. Nem mondom, kerül nem ritkán a kezembe 50 cm-nél is szélesebb faanyag, amit keresztbe kell vágnom. (Szélezetlen deszka formájában.) De ha lenne hozzá csilió forintos gérvágóm, akkor is egyszerűbb lenne a láncfűrésszel nyesni.

Összefoglalva:
Gondold át tehát, hogy mekkora anyagokat valószínűsítesz, amiket bedugsz majd a leendő gérvágód alá. Ha ezt eltalálod jól, akkor könnyű lesz a döntés, mert hamar mérlegelhető, hogy mennyi plusz mennyi többletkiadást ér meg számodra. Kétségtelen, hogy elég szar életérzés, amikor az ember a tízcenti széles deszkákat szépen át tudja vágni, de a 12-15 centissel már nem boldogul egy billentéssel. Ám ha lehet, még töketlenebb életérzés az, amikor az ember évek után eszmél rá, hogy a pluszt, amit vastagon kifizetett egykor, tíz év óta egyszer sem használta ki?

Több fa van, mint asztalos!

Én egy ilyet vettem a nyáron: Parkside PZKS 1500 B2

Szigorúan hobbi célra, ház körüli barkácsoláshoz, de nagyon megszerettem. Gyorsan és pontosan lehet vele dolgozni. Csináltam eddig vele dupla falú szigetelt kutyaházat, szivattyút eltakaró kis díszkutat, garázsajtót leburkoltam lambériával, meg sok apróbb vágás. Minden forintját megérte.

A másik Lidl-is cucc ami minden pénzt megér, a Parkside PTSS 1200 B1 merülőfűrész. Nagy táblás anyagokat, méteres léceket is milliméter pontosan tudok vele vágni, ami korábban elképzelhetetlen volt számomra. Ez a két barkács szerszámom, amit legjobban szeretek.

[ Szerkesztve ]

"Mindent azért kell tudni mert kérdezik, nem azért mert hasznos."

Sziasztok!

Nagyon nem találom a megfelelő mosogató tálcát. Eleve nem volt nagyobb helyem és a víz helye is fix volt. 48 cm-em maradt a mosogató tálcára szélességében. Ráadásul a szekrénysor szélére kerül. Ha alaposabban megnéztem volna akkor sem lett volna más lehetőségem. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy a legkisebb tálcák egyike sem fog beférni.

Van valami ötletetek, hol keresgélhetnék? 444 mm van szélességében, ugye ha leszámolom a lapokat. Felmerült még, hogy kivágom a mellette lévő szekrény oldalát, de azt nagyon nem szeretném .

Köszönöm

Azt hiszem úgy fogom megoldani, hogy elcsalom: kicsit forgatok rajta, így lesz a másik szárnyon is hézag, cserébe az egyiken csökken. Már így szabattam le a lapot. Remélem jó elgondolás. Amúgy pedig, ha nem lesz megfelelő, akkor azt fogom tenni a mit írsz. Megtoldom valami léccel. Köszi a tippet.

Tényleg kíváncsi lennék rá, a szakik ezt hogy orvosolják.