Teljesen érthető megközelítés - nem vagy vele egyedül.
Mi került ezen a fotelon 7.200 Forintba?
Elsőre magam is elég sok dologhoz ugyanígy álltam hozzá. Aztán ahogy telt az idő, azon vettem észre magam, hogy valahogy mégis került néhány gyöngyszem a műhelybe jó drágáér', mert nem tudtam, micsinájjak a pízemmel. (Amikor egy vállalkozás beállt egy fenntarthatónak látható növekedési pályára, rendszerint szerepel a bevételnek egy százalékos összege fejlesztésre. Ahol ez hiányzik, ott valószínűleg hektikusabb a jövedelmezőségi görbe. Nos, amikor az embernek nincs ideje a sok feladattól alaposan átgondolni, hogy az idén mire költsön ebből a keretből, előfordulhat hirtelen felindulásból beruházni olyanra is, ami elsőre ellentmond minden józan logikának.)
Meg osztán: Van mindenkinek valami becsípődése. Vannak, aki ótókra költenek vagyonokat, mások telefonokra (Nézd csak meg, a rothadó nyugaton a bolt előtt sátoroznak ijesztő tömegek, amikor az almás bejelent egy legújabb ájfont.) De sokan meg egyszerűen legurítják a torkukon a vagyonokat. Nno, ehhez képest igen konszolidált költés fiftinmillion dollárt kicsapni egy ilyen fájintos vinkliért - tekintve, hogy ez nem menetrendszerű "pénzkidobás", mint a teló, az ótó, a pia, hanem csupán egyszeri, a használat élvezete viszont mindennapi.
(A szuzukim már idestova nagykorú, a toyota is menstruál egy ideje, két éve még nokia 5110-el intéztem a telefonhívásaimat, de most is csak nyomógomboson hallózok, és nyugodtan mondhatom, hogy van annak, aki nem issza meg az árát. A szomszédom kocsija évtizedek óta mindig garanciás, iPhone x-ről hív fel, hogy kölcsönadnám-e a szerszámomat, utánfutómat, istencsapásomat? Van, aki nagy bagós, arra nem sajnáli a pízt, de egy izmos DW akkumulátor árától felakad a szeme, holott havonta elfüstöli egy szemrevaló példánynak az árát.
Nem megkeresni nehíz a pízt, hanem okoson elkölteni. )
Több fa van, mint asztalos!
