"Be nem tenném ezt a splittert az AQ Carbon HDMI kábeleim közé"

Bocsáss meg, de tényleg indokolatlan ez a hozzáállás. Nem azért kardoskodom amellett, hogy teljesen felesleges az AQ Carbon kábel használata itt, mert vitatkozni szeretnék. Azért teszem, mert az összes eddig olvasott - szakszerűen elvégzett - HDMI kábel teszt egyöntetűen azt hozta ki, hogy a legolcsóbb kábelek éppen olyan jók, mint a legdrágábbak, ha teljesítik a kategóriájukban előírt technikai jellemzőket.

Sajnos, azok a kábel reklámként felfogható írások, amelyekre itt hivatkozni szokás, nagyon szakszerűtlen, egyáltalán nem kritikus, hanem sokkal inkább marketing szemléletű leírások - mondhatni inkább reklámok.

Pl. a Hama cég odaad néhány jó drága kábelt "tesztelésre". Összekötik, megnézik, jön a kép. A "tesztelés" eredménye: a kábel megéri az árát. Na de ez mi? Mi alapján éri meg az árát? Mert jön a kép? És ha a fele annyiért kapható kábellel is jön a kép? De ezt már neked kell átgondolnod, mert az álteszt erről nem beszél.

Kérem, higgyétek már el, hogy ez technika, nincs benne semmi hókuszpókusz. Technika, de a készülékek működésének és az adattárolásnak, az adatok visszanyerésének, az adattovábbítás elvi tárgyalása magas szintű fizikai, elektronikai és műszaki ismereteket kíván meg. Ezért ezt itt nem lehet megtárgyalni. De ez még nem jelenti azt, hogy akik jól ismerik ezt a területet, azok be akarnák csapni az érdeklődőket. Sokkal inkább azok csapják be őket, akik anyagi, vagy egó-építési szándékok miatt álteszteket készítenek és hókuszpókuszos stílusban drága dolgok megvásárlására veszik rá azokat, akik hajlamosak felülni az olyan ámításoknak, mint pl., hogy a drága az jobb, igenis vannak UFO-k, a piros pöttyös hangfal jobban szól, az aranyozás nélküli kábel nem kábel, stb.

Tehát: próbálj ke egy ilyen splittert. Ha a kép nem lesz hiányos, szín-pötty kimaradásos, akkor használd bátran. Ha bármi igaz lenne ebből a kábel mizériából, akkor nem lehetne pl. kábeltelevízió rendszereket kiépíteni sok kilométernyi kábel kialakításával. Az egész digitális technika egy nagy nulla lenne. De nem az!

Csak még egy gondolat, hogy próbáljam eloszlatni az úgy nevezett splitter-ekkel kapcsolatos aggodalmakat. Amikor a kábeltelevízió (digitális TV műsor, internet, internetes telefon) elindul a stúdióból, rákeverik mindezt pl. egy üvegszálas kábelre. Ez digitális trechnikával történik őúgy, hogy több száz televízió és adat csatorna fut ugyan azon a kábelen. Útközben a lakásig erősítőkön, leválasztókon halad keresztül a jel - no és splittereken is, mert időnként el kell ágaztatni a jeleket. Amikor beér a társasházba, ott megint át kell mennie splittereken is, hiszen ahány lakás, annyi egymástól elszeparált médiabox és külön-külön IP szám. Ennek a hálózatnak az adatsebessége sokszorosa annak, ami egy HDMI kábelen zajlik.

Másik példa: egy munkahelyre bemegy egyetlen hálózati gerinc kábel. Ott olykor több száz, vagy több ezer számítógép kap külön-külön IP számokat, internet kapcsolatot splitterek és erősítők segítségével úgy, hogy a kapcsolat minősége nem romlik. Természetesen a splitterek csillapítanak, de ha a jelszint még a szabványi minimum fölött van, akkor digitális rendszerekben ez éppen olyan jó minőséget ad, mintha a jelszint 100% lenne.

Ha a splitter csillapítása, jeltorzítása túl nagy lenne, akkor ez okozhat gondot - ezért írtam, hogy ki kell próbálni. Ha a jel túl kicsi lenne, erősítőt kell beiktatni - ez szokás 20 méter fölötti HDMI kábel esetén is.

"Már párszor leírtam az erősítős fórumban, hogy mennyit szívtam olcsóbb HDMI kábelekkel......nem mágnesezhető"

Nagyon kérlek, írd meg itt is - járjunk máűr a végére ennek - hogy mi volt a gondod! A nem mágnesezhető kitétel külön érdekelne. Biztosan nem fognak haragudni a többiek sem, mert valamennyiünk érdeke, hogy ne legyenek megalapozatlan hiedelmek szakmai fórumokon.

"De az ipben van hibajavítás(már mint a hálózati adatátvitelben), a hdmi átvitel esetén nincs. Ezért ezt a kettőt ne hasonlítsd össze."

Jogosan hasonlítom össze, mert itt most nem a kommunikációs protokollról van szó, hanem magáról a hardverről! Ha maga a hardver (kábelek, erősítők, splitterek, stb.) nem biztosítanák a megfelelő adattovábbítást, akkor maga a TCP/IP protokoll (tehát a szoftver!) nem tudna működni

Az ilyen hálózatokon a legritkább esetben zajlik csupán egyféle hálózati forgalom. Legtöbbször számos más célra is használják az ilyen kiépített hálózati hardvereket és ezek a különféle adatcsomagok jól megvannak egymás mellett - ez is azt tükrözi, hogy ez az egész nem zöldfülűek által barkácsolt kütyük, hanem nagyon professzionális megoldások.

Na, kiváló, hogy épp most jött egy írás, ami tökéletesen mutatja azokat a hibákat, amiket jogosan kifogásolhatunk. Sorra veszem a mondatokat és kommentelem.

'Már az általam 1981-ben használt VHS magnónak is alapszolgáltatása volt a kockánkénti léptetés."

Az első VHS videó lejátszó 1978-ban került Európába (Anglia), óriási kasznival és olyan horribilis áron, hogy komoly kétségeim vannak afelől, hogy a hozzászóló barátunk ilyennel szórakozhatott volna 1981-ben.

"A Dune TV-102 számára sem okoz gondot. Sajnos visszafelé nem tudja ezt, amit nehezményezek. Nem pornófilmek nézésekor, hanem bármikor jól jön, ha meg akarok nézni egy akció jelenetet aprólékosan."

Nagyon kétlem, hogy az említett 1 képkocka vissza, az valóban 1 képkocka minden videó anyagnál! A beíró kolléga az akció jelenet aprólékos megnézésére utalva azt akarja jelezni az olvasónak, hogy Ő nagyon nagy szakember, aki a TV képernyőjének aprólékos vizsgálatával csodákra is képes. Ekkor viszont illene tudnia, hogy videó technikában az egyenkénti képkocka meghatározása egyáltalán nem egy egyszerű dolog. Esetenként a félképenkénti lejátszás, az mpeg és a többi tömörítési formák sajátosságai olykor megoldhatatlan feladatot jelentenének a kockánkénti lépegetés megvalósításához. Különösen visszafelé irányban! Ugyanis, pl. a DVD mpeg2-es kódolásánál csak 15 kockánként jön egy teljes értékű frame. Ha a két teljes frame közötti valamelyiket akarja egészében megnézni valaki, akkor a lejátszónak mind a 15 kockát meg kell keresnie és ezekből kiszámolnia a keresettet, ami -különösen visszafelé- nagyon időigényes. Pláne akkor, ha a dvd-től még sokkal bonyolultabb kódolású és nagyobb bitrátájú HD filmekről van szó. És akkor még nem említettem azokat a bit-stream jellegű kódolásokat, ahol a képkockáknak nincs is olyan abszolút időkódja, mint ami a DVD-nél van. Ennek az időkódnak a megléte biztosítja a dvd filmek chapter-elhetőségét és könnyű mozgatását előre-hátra, ellentétben pl. a divX filmekkel.

Egyébként a Mede8er 600-nál (hálózaton próbáltam!) 1/16-ig le lehet lassítani a képet, ami több mint elég.

"A Dunék bal- és jobboldali gombjaival 10 másodperces, a fel és le gombokkal 1 perces ugrásokat lehet elérni, előre és hátra is. Ez szerintem zseniális ötlet"

Lehet, hogy zseniális, de a Mede8er 600 még zseniálisabb. Azon van egy gyors-tekerő előre, hátra és van egy "scroll bar" funkció előre hátra, amellyel a nyomva tartás idejétől függően, lassan gyorsulva, időkijelzővel lehet a filmben mozogni. Ezen kívül van egy csendes "skip" funkció is, amellyel lejátszás nélkül lehet átugrani jeleneteket.

"Popcornék is alkalmazzák."

Ezzel a becéző "popcornék" kifejezéssel a szerző megint csak a saját bennfentességét szeretné hangsúlyozni és azt, hogy a szövege támadhatatlanul szakszerű - ámbár szerintem semmitmondó, fellengzős.

"A számgombokkal a film bizonyos (10, 20, 30, stb.) százalékára ugrás szintén mindkét gyártó készülékein megtalálható."

Lehet, hogy megtalálható, de értelme nincs. Ugyanis, a filmek nem százalékokra vannak osztva, hanem jelenetekre és így egy scroll bar jellegű keresőnek értelme is van - lásd Mede8er.

"A pontos időpontra keresés, illetve ugrás is nagyon hasznos szolgáltatás."

Ez a szolgáltatás, egy korábbi állítással ellentétben, természetesen a Mede8er lejátszón is megtalálható.

"A meder nem írja ki sem a hang, sem a kép bitrátáját."

Valóban, mivel semmi értelme nem lenne. Kiírja a hang típusát, mintavételezési frekvenciáját és a kép kódolását, valamint a képfrekvenciát. Kell ennél több? Hogy a képernyőből minél kevesebbet lássunk? Aki tesztelgetni, élvezkedni akar, az egy hálózati számítógépen keresztül bármikor rátolhatja az egeret a film címére és minden technikai adatot kiolvashat pl. a MediaInfo segítségével. Minek ilyesmivel lassítani a média lejátszót? Hogy elaléljanak a sznobériára hajlamosak? Vagy a beíró barátunk hozzátartozói gyakran rákérdeznek mozizás közben, hogy ugyan már, meg tudnád mondani, hogy mekkora bitrátával megy ez a fantasztikus Die Hard 3?

"A Dune a pillanatnyit, az átlagot és a maximumot is."

Fantasztikus! De a True HD, az is megy mindig?

"És a legfontosabbról, a kép- és hangminőségről még nem is ejtettem szót."

Na ez az a mondat, amiért mindenképpen jó, ha értékén kezelitek az ilyen beírásokat! Csak úgy odaveti ezt a mondatot! Azt próbálja sejtetni vele rosszindulattal, hogy erről is lenne még jó sok negatív mondanivalója, de megkímél minket ettől! Mintha komoly, szakszerűen kivitelezett kettős vaktesztekkel összehasonlította volna a kép- és a hang-minőségeket és ajjaj! ÁM a valóságban semmi ilyen nem történt! Információ tartalom nélkül, indok, alátámasztás nélkül lesajnál, leszól egy készüléket. Rossz hírét kelti és ezzel a saját érdekeltségét reklámozza. Pedig azt a 4 betűs készüléket egyetlen komoly szakmai folyóirat sem dicséri. Csupán hazai és orosz kiadványok emlegetik, a jó szoftvere és nem a jó kép és hang miatt!

Legyünk észnél!

[ Szerkesztve ]