- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Argos: Szeretem az ecetfát
- No Voice in the Galaxy
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- bambano: Bambanő háza tája
-
LOGOUT
Tőzsde és gazdaság:
Hasznos információk az összefoglalóban!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#4099
Oppenheimer
nagyúr
stingy2
#4096
-
j0k3r!
őstag
https://www.bea.gov/news/2023/personal-income-and-outlays-july-2023
Lesz még itt egy emelés a FED-től szeptemberben szerintem. Jelenleg 11.5% esélyt ad neki a piac.
-
stingy2
senior tag
10% feletti eurós állampapírhozam Magyarországon - Az mégis hogy?
- na, Árgyelán megint alakított, ráadásul fizetős tartalom. 'há, b+, ez az újságírónak nevezett valami tényleg ilyen clickbait címmel akarja rávanni a pü-ileg kevésbé művelt olvasót az előfizetésre? Ez kb. olyan, mint ha azt mondanám, hogy 500% hozam Amerikában, és betenném fizetős cikkbe, hogy aki vett 2022.októberben NVDA-t, az mára ötszörözött. És ez egy "komoly" gazdasági portál
-
j0k3r!
őstag
IDTL-t én elsődlegesen a potenciális árfolyamnyereség miatt veszem, a kamat az csak hab a tortán, amit majd ugyanúgy kezelek, mint a többi cash-t. Nem tervezem visszaforgatni, vagy ilyesmi.
7USH-hoz sajnos nem értek, erre vannak itt nálam sokkal tájékozottabbak ETF ügyben. Természetesen látom mit tart, de nem tudom, hogy van-e jobb alternatívája.
#notafinancialadvice
-
#4092
j0k3r!
őstag
Oppenheimer
#4090
j0k3r!
őstag
válasz
Oppenheimer
#4090
üzenetére
Teljesen a partvonalon soha sem ültem. Jelenleg kb. 50% részvény, 5% IDTL, 45% cash (ennek egy részének kéne valami DKJ jellegű helyet találnom dollár alapon...). Egyébként augusztusban is csipegettem egy-két részvényt
Én továbbra is azt gondolom, hogy lehet majd alacsonyabb értékeltségen vásárolni részvényeket. Azt is el tudom képzelni, hogy most nem Amerika húzza bele a világot a recesszióba, mint 2008-ban, hanem fordítva lesz. Példaként ott van mondjuk a kanadai és angol ingatlanpiac, ahol 2-5 év az átlag kamatperiódus, tehát a hitelek fele pár év alatt át fog árazódni és szemmel láthatóan többet kell majd fizetni a törlesztőre. Ez például elszívhat jövőbeli költéseket máshonnan, ami megjelenhet a tőzsdei cégek bevételében (nem csak ebben a két országban). Sok ilyen kis "apróságot" fognak hozni a magas kamatok, kevesebbet lehet költeni "dolgokra", többet adósságszolgálatra. Magyarországon ezt nem látod az idióta stoppolós intézkedések miatt, szóval becsapós.
Az USD/JPY-t is figyelgetem mostanában. Sokat gyengült a dollárhoz képest, eközben felütötte a fejét az infláció Japánban is. Azért fontos ez, mert a yen-t használják legtöbbször carry trade-ként, viszont ha a BoJ elkezd kamatot emelni, vagy éppen amerikai államkötvény eladásba kezd (lehet, hogy ez már most is történik?), hogy megvédje a yen-t, az egy szép kis globális rug pull lehet. "Okosok" szerint $150 körül lehet a határ, de szerintem ők is csak tippelnek.
Japán mellett Kína is fontos, mert ott sincs minden rendben. Felütötte a fejét a defláció plusz az ingatlanos cégek csődjei. Talán ott meg pont az lesz a megoldás, hogy gyengítik a jüan-t, aminek a hatására 1) inflációt importálnak Kínába 2) deflációt exportálnak a világba.
-
#4091
Ixion77
Topikgazda
Oppenheimer
#4090
Ixion77
Topikgazda
válasz
Oppenheimer
#4090
üzenetére
Én nagyrészt igen. Kötvények és arany arányát növeltem.
-
Ixion77
Topikgazda
Rengeteg ok lenne az esésre. A gond csak az, hogy eddig is rengeteg volt, aztán nézd meg mi történt idén...
Még csak azt sem lehet mondani, hogy csak az USA bigtechben. Pl. OTP 8K->14K, OPUS 100->400, BUX 44K->56K stb. Nem ki erősödések, és nehéz belelátnom hogy mire fel. -
j0k3r!
őstag
-
#4087
Hi!King
őstag
Celithrandi
#4086
Hi!King
őstag
válasz
Celithrandi
#4086
üzenetére
Az OTP-nek ha jól látom 30 ezer milliárd Ft a mérlegfőösszege, és kb. 3.5 ezer milliárd Ft a szavatoló tőkéje. Bankcsődnél simán lehetséges, hogy hirtelen a szavatoló tőkénél nagyobb összeg vagy akár többszöröse lenne szükséges a bank megmentéséhez, és válságban nem valószínű, hogy a magyar állam ekkora összeget tud biztosítani, hacsak nem inflálja el még brutálisabban a forintot, akkor viszont az OTP miután helyrebillen, reálértéken nem mostanában pattanna vissza a mostani árfolyamra. Meg ugye egy ekkora léptékű segítség egyben azt is jelentené, hogy az állam átvenné a tulajdonrész jelentős részét, hogy aztán később a megmentés után eladja (vagy megtartsa), így az eredeti tulajdonosok tulajdonaránya is csökkenne.
Szerk.:
Egyébként az OTP-nek az volt a szerencséje a válságban, hogy nagyon sok nyugdíjas és középkorú ügyfele van, akik nem vitték sehová a pénzt, nem pánikoltak, nem is nagyon értették hogy válság van. -
Hi!King
őstag
válasz
stingy2
#4081
üzenetére
Szerintem nincs éles határ a befektetés és a spekuláció között. Ha hosszútávú befektetésnél bármilyen módon időzítem a vételt vagy az eladást, akkor abban már van spekuláció, és egyáltalán nem ördögtől való ha ezzel így keveredik a kettő.
Az meg szerintem inkább spekuláció, ha valaki azért vesz OTP-t, mert úgy gondolja fundamentálisan elemezve alulértékelt a tőzsdei árfolyama, de amint már nem gondolja alulértékeltnek, eladja. Mert tisztán befektetés az lenne, ha időzítés nélkül mikor rendelkezésre áll egy összeg, akkor veszi és kész, ráadásul ez esetben eleve nem jó egyedi részvényt venni, hiszen akár csődbe is mehet a cég.
Igen, akik 2000-en vettek, azok nagyot kockáztattak, arra fogadva hogy nem fog csődbe menni az OTP. Ez tipikus példája a spekulációnak.
-
attiati
veterán
Több helyről jön vissza az, hogy az EURHUF árfolyamnak ebbe és ebbe az irányba kell menni, mert a HUF inflációja magasabb, mint az euroé és ennek meg kell jelenni az árfolyamban.
Itt nem a reálkamatok különbségét kellene nézni?
Euro reálkamat - huf reálkamat.
Nem téves az a megközelítés, hogy az inflációs különbségből következtetni az árfolyamra?Azt hittem egy sima google kereséssel találok majd adatokat reálkamat historikus alakulására, de nem ilyen egyszerű. Össze lehetne dobni a chartot, de a módszertan is kérdéses. Főleg úgy, hogy itthon komplex a monetáris eszköztár és jelentősen el is térnek a kamatok: alapkamat, jegybanki O/N betét kamat. Lehetne a referencia az egy éves hozam is, de abban most jelentős torzulás van a befalapok átterelése miatt. Lehetne a 10 éves hozam is.
Több jegybanki elemzésben is azt látom, hogy az inflációnál az 12 hónapos várakozásokat veszik figyelembe.
szerk: mégis találtam adatokat
MNB ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról (2023. július)
10. ábra reálkamat
Mondjuk a 2023. februárban publikált grafikonon máshogy néz ki a februári adat.... mint a júliusi grafikonon a február szakasz
Ez a februári grafikon.Van valakinek tippje, hogy mi az oka az eltérésnek?
-3% helyett +3%
Dán jegybank elemzésében pedig az EUR (és USD) reálkamatra találtam adatot, de ez sajnos 2023. február (2. ábra). Ők az O/N betét kamatát veszik figyelembe? (monetary policy rates)
-
ngaba
aktív tag
válasz
julius666
#4078
üzenetére
Szerintem a 30 éves USA államkötvény árfolyamára spekulálni (rövid távon) és a kínai junk részvényre kábé ugyanaz, csak más a kockázat.
Ha te hosszabb távra belerakod az USA államkötvénybe, mert "biztonságban érzed ott a pénzed, és még a jelenlegi hozamszint is szimpatikus", az már jobban hajlik az én szememben a befektetésre. De ez tényleg szubjektív.
-
stingy2
senior tag
válasz
Hi!King
#4079
üzenetére
Egyetértünk
, azzal a különbséggel, hogy amit te írsz OTP-nél, az nekem inkább a befektetés kategória. Ebből gondolom:" de fundamentálisan szerinte többet ér vagy többet fog érni"
De ha csak azért átlagol, mert esik a papír, akkor hülye.
Azért ne felejtsük el, hogy 2008-ban az OTP is simán beborulhatott volna (voltak is róla pletykák). Sztem akik akkor 2000 alatt vették - Csányit meg a bennfenteseket leszámítva - inkább orosz rulettet játszottak, mint felelős befektetőt.
"Sose vegyél egy részvényből csak azért, mert nagyot esett az utóbbi időben"
A lényeg, hogy nagyon nem mindegy az ok, hogy miért vesz vki.
"Sose keverd a spekulációt a befektetéssel"
Asszem ma ellőttem az éves idézet adagomat -
-
Hi!King
őstag
válasz
stingy2
#4077
üzenetére
Persze, bukhattak rajta, de szerintem itt az a lényeg, hogy aki átlagol, azzal számol, hogy ugyan eső trendben van a részvény, de fundamentálisan szerinte többet ér vagy többet fog érni, ezért úgy gondolja idővel vissza fog pattanni. Ha tovább esett és szerinte a fundamentális tényező nem változott, akkor pont hogy logikus, hogy még olcsóbban is belevesz. És pont ez a veszély, hogy ha téved, és akár soha nem jön vissza oda az árfolyam ahol volt, vagy csak nagyon sok év múlva. Az OTP meg arra a példa, hogy ezek a spekulációk, hogy vissza fog pattanni mind a 2008-09-es válság után, mind a covid idején és a tavalyi esés után is bejött. Hogy valaki mégis eladta idő előtt az más kérdés.
Ezzel együtt persze mint írtam, ebben nagy a kockázat, mert járhat úgy az OTP mint a német bankok, leesik harmadára-negyedére az árfolyam, aztán ott is marad. Főleg ha mondjuk a szuperbanknak játszik át mindent a kormány.
-
julius666
addikt
Ez csak nyelvészkedés és szubjektív, de szerintem amiről ebben a topicban szó van, az mind árfolyamspekuláció
Persze, de azért jelentős különbség van kockázat/hozam, várható árfolyammozgások tekintetében ezen belül is. Kockázatos spekuláció a kamu kínai EV cég tartása/shortolása is meg a 30 éves USA államkötvények árfolyammozgásaira fogadás, mégis van különbség.
Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben valami olyasmit jelent, hogy birtokolni akarom azt a céget, vétel után figyelem minden rezdülését, mintha a "saját vendéglőm" lenne, sőt, akár még bele is szólnék a működésébe, ha lenne hozzá elég részvényem.
Egyébként Buffet ténylegesen ezt csinálja? Azt tudom, hogy erről papol, a gyakorlatban viszont nekem nagyon úgy tűnik, elemzői munka alapján adja-veszi csak ő is a papírokat mint a konkurensei többsége. Annyi hogy neki a value a heppje, meg is határozza ez a faktor nagyrészt a teljesítményét (na meg csomó olyan lehetősége van ami nekünk nincs, pl. olcsó leverage a biztosítóin keresztül, ezt gyakran elfelejtik megemlíteni amikor az eredményeiről van szó...)
-
stingy2
senior tag
Akkor csak röviden azokra, ami közben jött:
#4071Hi!King
" OTP-vel teszik, és azzal pont nem fürödtek be ezidáig" - nem tudhatod. Biztos nincs olyan, aki elkezdett átlagolni csúcstól lefele, aztán dobta az egészet mondjuk 10e-nél 50% körüli bukóban? Elmélet, meg gyakorlat. Sztem van akinek bejött van aki meg bukott.#4073ngaba
"amit te írtál, nem tűnik jó ökölszabálynak" - mire gondolsz? A pozíció építésre? Mert az elég jó szabály, hogy ne tegyünk fel egyben mindent a pirosra. (spekulációról beszélünk)#4076ngaba
"Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben" - és ő is több részletben vásárol/ad el, ráadásul nem is mindig csak lefelé növeli a pozícióját, és általában nem is egyszerre szabadul meg egy cégtől. (mondjuk légitársaságokból így tárazott ki, de az inkább a kivétel erősíti a szabályt volt.)#4074julius666
"A te definíciód szerint hol ér véget a speki és hol kezdődik a befektetés?"
Ez nehéz kérdés. Szerintem az egész életünk egy nagy folyamatos spekuláció. Ha szűkítjük a kört tőzsdére, akkor vagy időtávnál, vagy módszernél húznék vonalat. Pl 5-10 évre ETF-et venni B&H módszerrel, az nekem befektetés. Max. 1 évig tartani egy pozit spex. Fundás módszerrel meghatározni egy cég belső értékét, és így adni/venni befektetés. Valamilyen momentum stratégiával, technikai eszközzel tenni ugyanezt inkább spekuláció. Aztán lehetne mondani kevert stratégiát is, meg még 1000+1 módszert, szóval van az egyik véglet: megveszem és rá se nézek 30 évig, a másik az 1 percesen keresem a trendet. Az egyik tiszta befektetés, a másik tiszta spekuláció. A kettő közt meg van a "szürke zóna". Hogy hol a határ? Ki tudja... -
ngaba
aktív tag
válasz
julius666
#4074
üzenetére
Ez csak nyelvészkedés és szubjektív, de szerintem amiről ebben a topicban szó van, az mind árfolyamspekuláció (nem pejoratív értelemben).
Ha már a vétel pillanatában azon gondolkodsz, hogy mikor mennyiért fogod eladni; illetve a short szerintem definíció szerint az.Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben valami olyasmit jelent, hogy birtokolni akarom azt a céget, vétel után figyelem minden rezdülését, mintha a "saját vendéglőm" lenne, sőt, akár még bele is szólnék a működésébe, ha lenne hozzá elég részvényem.
Amit itt csinálunk, akár az ETF-ekkel is, az valami hasonló, mint használt laptopokkal üzletelni hardveraprón. Az osztalék alig érdekel már valakit. (Annyi különbséggel, hogy a buy-and-holdosok szerint a használt laptopok ára hosszútávon mindig nő, ezért jó ülni rajta.) -
stingy2
senior tag
"pl. hosszutavu befektetönek"
Ez is ott van
:
"Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás."
Amúgy nem kell ezeket totál szó szerint venni, inkább iránymutatás. Nincs kőbe vésve, hogy egy pozit 5 részletben nyissunk, vagy 3-ban. A pozícióépítés lényege, hogy ne egyben nyissuk be full tőkével, mert ha ellenünk megy, akkor nagy a bukó, a jövőt meg senki sem ismeri.
A "Semmi esetre se menj szembe a piaccal"-t gondolom nem kell magyarázni. Hosszú befektetésnél persze kiüli az ember. (mondjuk egy rosszkor benyitott pozit akár évekig) de rövid időtávon trend ellen menni egyenlő a számla ledarálásával. Persze lehet ezt még cifrázni azzal, hogy a trend időtáv függő: pl. 10, 30, 60 percesen emelkedő, de 4 óráson v naposon eső a trend, akkor merre is az arra?
Nem nyújtom, mert regény lesz belőle: a lényeg, hogy máshogy kell megközelíteni a befektetést, és megint máshogy a spekulációt. Szerintem. Aztán mindenki azt csinál, amit akar. -
julius666
addikt
válasz
stingy2
#4068
üzenetére
Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás.
A te definíciód szerint hol ér véget a speki és hol kezdődik a befektetés? Ennél a XELA sztorinál ez nyilván nem kérdés persze, aki a nyilad környékén vette arra más tőzsdei közhelyeket is el lehetne sütni (alapból hulló késbe nyúltak).
Szerintem egyébként a leátlagolás amúgy akkor igazán veszélyes, ha a pozíciód/teóriád felülvizsgálata helyett vérszemet kapsz, hogy ez így még nagyobb buli mint eredetileg gondoltad és akár nagyobb kitettséget szerzel mint eredetileg tervezted, egy egyébként a piac által szemétnek értékelt cuccból.
-
ngaba
aktív tag
válasz
stingy2
#4066
üzenetére
Én is akartam kérni, hogy fejtsd ki kérlek a második bekezdést bővebben, mert többféleképpen lehet értelmezni (a helyes értelmezés már kiderült), és szerintem ez mélyebb indoklásra szorul.
Nekem laikusként se az átlagolás, se az, amit te írtál, nem tűnik jó ökölszabálynak.
-
-
Hi!King
őstag
válasz
stingy2
#4068
üzenetére
Szerintem meg ugyanúgy rossz az az ökölszabály, hogy ha 1/5-öt befektetted amennyit akarsz, és nem mutat profitot, akkor tévedtél, és nem veszel bele többet, mint csak azért lefelé átlagolni, mert sokat esett már az adott részvény.
Ha azt várod, hogy az adott részvény vissza fog pattanni, azt nem lehet csak egy chartra alapozni, hanem valamilyen okot tulajdonítasz neki, ha eltelik egy idő, és tovább esett lefelé, annak önmagában nem kellene változtatnia a stratégiádon, amennyiben az általad feltételezett fundamentális tényező még mindig fennáll.
BTW én nem alkalmazok átlagolást egyedi részvényre, ellenben akik hazai fórumokon csinálják, azok majdnem mind OTP-vel teszik, és azzal pont nem fürödtek be ezidáig, persze lehet vele befürödni, lásd pl. DB és Commerzbank is bukó volt ha valaki ezt művelte vele.
-
SzGee
aktív tag
-
#4068
stingy2
senior tag
Celithrandi
#4067
stingy2
senior tag
válasz
Celithrandi
#4067
üzenetére
Akkor még néhány jótanács a Mestertől
:
"Az összes spekulációs baklövés közt alig van nagyobb, mint leátlagolni egy vesztő játszmát."
"Elsőre elég megvennie a tervezett pozíció ötödét. Ha ez nem mutat profitot, ne építse tovább a pozíciót, hiszen láthatóan tévedett."
"Az igazán nagy pénzt azok a kötések hozzák, amik már a kezdetektől nyereséget mutatnak."
"Semmi esetre se menj szembe a piaccal"
Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás. Én nem csinálom, mert minek üljek bukóban, ha pénzt is kereshetek?Amúgy másfél éve a Pf fórumon is kiosztottak a penisztokk topikban ezért (onnan már kiregeltem, sok ott az agyhalott)...aztán szép csendben bebukták a teljes xela pozit. Utána már nagy lett a csend. A 814-es hsz-nél kezdődött az eszmecsere, még a naaagy Boole is beszállt, aki már könyvet is írt a tőzsdéről
. "Bankos" nick is átlagolt szorgalmasan, hiába szóltam, utána meg okoskodott, hogy jaaa, csak a tőkénk kis részét tesszük ide (persze, ha bukó van akkor jön a magyarázkodás a sok tőzsdemájertől).
A fehér nyílnál szóltam segítő szándékkal, aztán jött az oltás. Utána még hónapokig átlagoltak, de én kiszálltam, galambbal nem sakkozok. Azóta század részére esett a rv ára.
Szóval attól hogy nem érted a trendkövetést, még működik. De ha neked a leátlagolás jön be, akkor csináld azt. -
#4067
Celithrandi
addikt
stingy2
#4066
Celithrandi
addikt
válasz
stingy2
#4066
üzenetére
Tőzsdei gyorstalpaló by Jesse Livermore ? Azt hittem ezt viccnek szántad, erre kiderül, hogy véresen komoly. Ha ezt értelmezzük amúgy akkor 22-es csapdája. Akkor kezdj újba ha van profit az elsőn? Tehát ússz az árral és reménykedj, hogy nem fordul a trend? Olvastam én is ilyesmit, sose értettem. Akkor kell rányitni amikor már szépen minuszban van majd így tovább sávosan míg meg nem találod a tetejét vagy éppen az alját
-
-
Ixion77
Topikgazda
Tippem szerint az, hogy az új állások száma az USA-ban a várt növekedés helyett jelentősen csökkent. Azaz gyengül az USA gazdasága, ezért arra számít a piac hogy a FED mégis hamarabb kezd kamatcsökkentésbe. Ez a várakozás jót tesz a high-béta részvényeknek (pl. ARKK) és a kriptóknak, a dollárt pedig gyengíti.
Amúgy az egész gondolkodás nekem nagyon torz. Ha jó adat jön, akkor azért emelkedünk mert erős a gazdaság, ha rossz, akkor azért emelkedünk, mert majd a FED úgyis lazítani fog.
-
Ringman
félisten
-
I02S3F
addikt
válasz
buherton
#4054
üzenetére
Na! Megértettem, hogy az állam nem azért várja meg, hogy a hidak, vagy a metró tönkremenésig amortizálódjanak és aztán radikális, szinte újjá építést legyen szükséges csinálni, hanem mert nincs pénze az inkrementális karbantartásra.
Az állam beszedi a bérünk után az adót és abból tudja fenntartani a gazdaságot. Ehhez megnövekedett hozzáadott értékű munkára van szükség. Ráadásul, ha ezt a sápot az állam nem fenntartható módon költi el, az további életszínvonal romlást eredményez
Puszilom a gazdaságpolitikusainkat! (De egyébként nekem házi feladat megérteni, az ő álláspontjukat!)
-
aAron_
őstag
Patrick Boyle: China - Don't Say Deflation! - YouTube
Azt hiszem, ebben a storyban lesznek még finomságok. Még ha a CCP ki is nyújtja időben, mint a rétestásztát.
-
buherton
őstag
-
Ringman
félisten
Egy átlagos magyar 40 ezer forint mínuszban van a hónap végén
Egyre több magyar bankszámlás nem jön ki a hónap végéig a fizetéséből, 250 milliárd forint az ilyenkor kényszerűségből felhasznált folyószámlahitelek teljes összege. Ez ugyan kézenfekvő megoldás, ha vésztartalékra van szükség, de drága mulatság folyamatosan mínuszban tartani a folyószámlát, derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
-
julius666
addikt
válasz
Ixion77
#4042
üzenetére
Általánosságban igazad van: a kötvényeket akkor veszik, amikor menekülni kell másból.
Nem csak ezért emelkedik az árfolyam válságos időkben. Ha így lenne akkor kb. az arannyal mozogna együtt. Válságnál azt árazza a piac, hogy a FED kamatot fog csökkenteni, meg (most már) újabb QE indul. Mindkettő jelentősen csökkenti a hozamokat/növeli az árfolyamot, főleg hosszú oldalon ugye.
-
Ixion77
Topikgazda
Szerintem ez számunkra a lényeg:
"6.Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a tartós befektetési számlán keletkezett kamatjövedelmeket?
Nem, a tartós befektetésből származó jövedelem az szja-rendszeren belül egy önálló jövedelemkategória, így a kamatjövedelem utáni szochofizetés nem merülhet fel."Az USA pedig állítólag nem adóztat álampapír hozamot ha az nem US resident tulajdonában van.
#4045 ngaba
Hét közben néztem, nekem elég egyszerűnek tűnt. A spread kicsi volt, a vételi költség 5 dollár, az adózás meg úgyis sok majd lejárat után derül ki. -
j0k3r!
őstag
válasz
Ixion77
#4042
üzenetére
Szerintem az erős dollár és magas kamatok idővel összenyomják mind az USA, mind a globális gazdasági növekedést. A jelenlegi
neoliberáliskapitalista gazdasági berendezkedés a 80-as évek óta (Reagan, Thatcher, stb.) a folyamatosan növekvő hitel állományra épül, csak így tud növekedni. Én ezért nem gondolom, hogy be fog tudni ragadni az infláció növekedés nélkül. Ha nem nő a GDP, nem nőnek a bevételek, profitok, bérek, akkor infláció sem lesz.Sovereign válság esetén én szintén azt várom, hogy ide "menekül" majd a pénz. Tavaly ősszel még messze volt a kamatemelés vége (3% körül jártak), de most már majdnem itt a vége (szerintem), szóval lehet, hogy csak kivárás volt + a részvénypiac is technikailag nagyon túladott volt. Ez utóbbi persze csak spekuláció, viszont most pozitív reálkamat van, ami tavaly ősszel a 8%-os infláció mellett nem volt.
Ja és persze #notafinancialadvice, szóval senki ne rohanjon hétfőn vásárolni, csak azért mert itt erről hangosan gondolkodunk
-
Ixion77
Topikgazda
"az emlitett kotvenyekre tudnal linket mutatni?"
Itt vannak mindig a frissek:
https://www.treasurydirect.gov/auctions/announcements-data-results/
Azok az 5.3%-os kamatok dollárban a 3%-os inflációjukat figyelembe véve jobbak, mint a PMÁP a +1%-kal (illetve már csak +0.25%). Ráadásul sokkal erősebb másodpiacuk van, nem lehet "beléjük ragadni".#4041 j0k3r!
"az gazdaságuk nem kerül válságba" - Historikus tapasztalatok alapján pont ilyenkor fog emelkedni az árfolyama, szóval az nekem jó.
Általánosságban igazad van: a kötvényeket akkor veszik, amikor menekülni kell másból. De azért számít, hogy mi lesz a válság oka. Ha sovereign debt válság lesz, akkor nem fogadnék a dollár kötvényekre (sem).
A történelmi tapasztalatok néha félrevezetnek. Azok alapján pl. tavaly ősszel szembe kellett volna menniük a kötvényeknek a részvénypiaccal. Ehelyett együtt estek. -
j0k3r!
őstag
Nem bízok a forintban, meg nincs is sok belőle (váltani meg nem akarok). Itt én elsősorban a kötvény árfolyam emelkedésére játszom, a kamat (osztalék formában) az csak a ráadás
#4039 Ixion77: "az gazdaságuk nem kerül válságba" - Historikus tapasztalatok alapján pont ilyenkor fog emelkedni az árfolyama, szóval a válság/recesszió nekem jó. Én itt arra fogadok, hogy tartósan (3-5 év) nem fognak itt maradni a hosszú kamatok. Rövid távon (~ 1 év) mehet még feljebb, sőt örülnék is neki, mert akkor egyre olcsóbb lesz az IDTL.
-
-
Ixion77
Topikgazda
Akkor jó alternatíva, ha úgy gondolod hogy az infláció az USA-ba már nem tér vissza, az gazdaságuk nem kerül válságba, államadósságukat továbbra is finanszírozni fogják tudni, és a kereslet az államkötvényeire növekedni fog.
Összességében valószínűleg igen, jó alternatíva. Hogy pont ez az ETF a legjobb-e, azt nem néztem. Én DTLA-t és SPPX-et szoktam venni. Ehéten jól fel is bosszantott, mert hétfőn elhatároztam hogy kedden venni fogok egy jelentős adagot belőle, de aznap kiment a fejemből, szerdán meg mire eszembe jutott már csak verhettem a fejem a falba. Remélem, lesz még egy kör lefelé.
Vedd figyelembe, hogy ezek kvázi tőkeáttételes eszközök, a US hosszú távú kötvények hozamának esésére fogadsz velük, és jelentős mozgásokat produkálhatnak bármely irányba. Ha IB-nél vagy, akkor vehetsz helyettük direkt US államkötvényeket is. Az 1 évnél rövidebb lejáratúak már 5% feletti fix kamatot hoznak, és biztosan nem esnek. -
j0k3r!
őstag
Egyetértek a leírtakkal, személy szerint folytatom az IDTL vásárlást. Jelenlegi tudásom alapján szerintem a portfólió 10%-a ez lesz nálam (pár éves időtávú "trade" jelleggel)
-
-
Azért lenne értelmetlen kiforgatni mindenkire, mert ahogy írtam, beruházásként fogja fel a módszertan. Beruházást pedig nem elfogyasztod, az értéke jellemzően növekszik hosszú távon, ergo a pénzednél leszel a jövőben is. Ennek nyilván van költsége, a kamatterhet talán berakja az infla kosárba, ezt most passzolom.
Lefordítva: ha te hitelre veszel egy ingatlant, akkor a teljes időhorizontra vetítve (akár a halálod pillanatáig) az neked a hitel kamatterheibe fog kerülni, nem többe, mivel t1 időpontban az ingatlan továbbra is értéket képvisel. Ezzel szemben a bérlés esetén a lejáratot követően nem lesz semmid, ergo az telibe fogyasztás volt.
-
válasz
attiati
#4008
üzenetére
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!Tipik magyar mentalitás. Pedig nem.
A valóságban a következőn érdemes elgondolkodni: hogyan lehet az, hogy Ausztriában a Lidl pénztáros 3x annyit keres, mint Magyarországon, miközben ugyanazokat a termékeket árulja ugyanolyan áron?
#4006j0k3r!
Hja, ez egy örök dilemma az ingatlanokkal kapcsolatban. Módszertani különbség van USA és Európa között, de egyébként USA-ban sincs nagy súlya a kosárban. Ott is extrém módon nőttek az ingatlanárak, mégsem szállt el az infláció. A lényeg az, hogy az ingatlan vásárlását Európa nem fogyasztási, hanem beruházási jószágnak tartja, az inflában viszont csak a fogyasztási cikkek vannak benne. Persze a bérlet bekerül, de mivel nálunk az például a lakosság elég kis részét érinti, ezért kicsi a súlya is. Szóval még a legnagyobb jóindulat mellett is torz eredményt hoz. Illetve nem torz, a megadott módszer szerint ez a jó eredmény, csak aki ingatlant akar venni, az nem ezt érzékeli. De hát erre meg az a válasz, hogy sorry, az infla nem ezt méri. -
j0k3r!
őstag
Egy laza kerekasztal beszélgetés a monetáris politikáról meg egyebekről, akit esetleg érdekel: [link] [VIDEÓ]
(Jeff csatornáján is van egy videó az elejéről, de van átfedés a kettő között)Remélem majd feltöltik egyszer a teljes beszélgetést is. George-tól eltekintve szerintem mind a hárman nagy koponyák.
OFF-ba rakom, mert szerintem kevés embert érdekel(het)
-
Ixion77
Topikgazda
A gondjuk nem csak az, hogy ne tudnának elég célzottan stimulálni, hanem mint Powell pedzegette már néhányszor, a gazdaság nem egy lineáris egyenlet. Újságírók rendre megkérdezik tőle, hogy erről vagy arról a tényezőről mi a véleményük, amire virágnyelven elmondja, hogy ők nem egy, hanem több száz tényezőt néznek. A világ legjobb közgazdászaik dolgoznak náluk, a legjobb szimulátorokkal dolgoznak, de mégsem tudják megjósolni a jövőt. Szerintem erre próbált attiati célozni.
Ugyanezért tartom viccesnek amikor fórumozók a fotelból, vagy épp Youtube-rek sajnálják le a FED-et hogy "hogy nem látta ezt meg azt". Nem az a gond, hogy nem látták, hanem hogy több száz egyebet is láttak, csak azt nem hogy a több száz lehetséges problémából melyik válik kritikussá. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy nyilvánvalóan (világ)politikai célokat is erősen figyelembe kell venniük. -
Wn2tl
aktív tag
válasz
attiati
#4022
üzenetére
"A FED is pont ezzel szenvedhet, hogy túl komplex és mire valamelyik tényező dominánsan megmutatja magát, addigra már csak futni tudnak az események után."
Elméletben ezt a dilemmát próbálja majd kiküszöbölni a digitális $ és €. A pénzügyi stimulusok sokkal célzottabbak és hatékonyabbak lesznek. -
attiati
veterán
válasz
julius666
#4019
üzenetére
Bocs, amúgy jó volt a gondolatmeneted.
Csak nem szerettem volna még több tényezőt behozni, előzményt és következményt vizsgálni. Csak rámutatni J0k3rnek, hogy kimaradt a béremelés fedezete az elméleti példából, kizárólag a 3 paraméterrel vizsgálva.Amúgy tök igaz, hogy a kiegyenlítődés csak elméleti marad. Éppen a túl sok tényező miatt.
A gyakorlatban bejönnek azok a tényezők, amiket írtál és kibogozni is nehéz, hogy mi mitől van.A FED is pont ezzel szenvedhet, hogy túl komplex és mire valamelyik tényező dominánsan megmutatja magát, addigra már csak futni tudnak az események után.
-
#4021
I02S3F
addikt
PredatorZoli
#4020
I02S3F
addikt
válasz
PredatorZoli
#4020
üzenetére
Köszönöm!
-
julius666
addikt
válasz
attiati
#4016
üzenetére
Nem értem, hogy amiket én írtam azok miért nem tudnak válaszok lenni a kérdésedre.
A csökkenő kamatkörnyezet pl. a mérleg mindkét oldalát "tolja": az ingatlanárakhoz szerintem nem kell magyarázat, de mivel a munkaadó oldalán is valszeg költség csökkentést jelent (vagy többlet beruházást ami több profitot tud termelni) ezért a munkabér emelésnek is több tere marad (amit aztán megint multiplikálnak a csökkenő kamatú hitelek ingatlan vásárlásnál
).Elméleti szinten egyetértek veled, szerintem is kiegyenlítődik hosszútávon minden, de az elmúlt évtized azért szép gyakorlati példát adott arra, hogy ez nagyon hosszútáv is tud lenni, ha van elég buffer a rendszerben.
-
j0k3r!
őstag
válasz
attiati
#4008
üzenetére
Oké, ez igaz
A próba kedvéért megnéztem, hogy a 2016 óta
- mennyi volt az infláció? kb. 35%
- mennyit nőttek a budapesti bérek (átlag, nem medián)? kb. 80%
- mennyit nőttek az ingatlan árak? kb. 200-250%
- mennyit ment a BUX? kb. 150%Szóval elég komplex a probléma, de azt továbbra is tartom, hogy a lakhatásra fordított pénz (hitel törlesztő vagy bérleti díj) az egy szemmel látható összeg a legtöbb magyar háztartásban és alul van reprezentálva az infláció számítása során, amikor kijönnek az éves 2-4%-os inflációs adatokkal (2016-2020).
Én nagyon várom, hogy kiegyenlítődjenek végre azok a hatások
-
attiati
veterán
Ilyen a végzettség és voltam tizenplusz évet alapkezelőnél, de sajnos egyáltalán nem témába vágó munkakörben. Azért így is ragadt a megbeszéléseken a szemlélet. Főleg, hogyha valakit érdekel is. Mondjuk már fősulin is szerettem a monetáris politika tantárgyat. De nevezzük inkább lelkes érdeklődőnek. Szerintem manapság alapszükséglet, persze kinek mi a hobbija
-
julius666
addikt
válasz
attiati
#4008
üzenetére
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!
Vagy:
- Csökkennek a költségei (energiaköltség pl.)
- Csökken a hiteleihez tartozó törlesztési teher a csökkenő hitelkamatok miatt (vagy: több hitelt tud felvenni fix törlesztő mellett beruházni és ezzel hatékonyságot növelni)
- Saját profitját csökkenti a növekvő verseny miatt (ez lehet akár munkaerőpiaci verseny miatt is)Összetett ez.
-
attiati
veterán
Bocs, egyszerűsítettem munka közben.
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!A való életben persze nem lesz egyből 50%-os béremelés, ha 50%-ot drágul az albi.
Időben sem azonnal jelentkezik, hanem amikor felmond a dolgozó, vagy rendkívüli béremelést kér, vagy a legközelebbi rendes béremeléskor. De legtöbb esetben csak pár év múlva sikerül elkérni béremelésben a teljes lakhatási költség drágulást. Ezért írtam, hogy "Középtávon a lakhatási költségek beépülnek a bérigénybe és azon keresztül az inflációba".Ezek a hatások kiegyenlítődnek.
Szóval időben elnyújtva, de megjelenik a lakásár infla a só árában akkor is, ha a KSH nem pakolja bele az indexbe a lakásár emelkedést.
-
j0k3r!
őstag
-
j0k3r!
őstag
válasz
attiati
#4004
üzenetére
Első bekezdésre: zavaros ez a gondolat. Tegyük fel, hogy egy kiló só 100 forint, egy havi lakbér meg 100 ezer forint. Emel a lakás tulaj 50 ezer forintot a bérleti díjon. Bemész a főnökhöz kapsz 50 ezer forint emelést, amit gyakorlatilag egy az egyben tovább is adsz minden hónapban a lakás tulajdonosnak. A só ára továbbra is 100 forint, tehát a KSH amikor számolja az inflációt, akkor nem lát ebből semmit. Kicsit sarkítottam, de a lényeg, hogy ha valamit nem mérsz, akkor csak egy töredékét fogod látni végül a béreken keresztül az inflációban.
2015 és 2022 között kb. tripláztak a budapesti lakás árak (kb. éves 15-20%), viszont ezzel párhuzamosan 0 és 5% közötti volt az infláció? Bérletre vagy lakáshitel törlesztőre simán elmegy a fizetések negyede, harmada. Akkor a maradék termék ára nem változott, netán defláció volt ebben az időszakban? Szerintem Magyarországon szándékos sumákolás megy, mert ha az USA-hoz hasonlóan bekerülne normálisan a lakhatás az inflációs kosárba, akkor az említett időszakon +5% lenne simán az infláció évente, tehát már 2020-ban 10% körül jártunk volna.
A többi kérdésedre én is keresem a válaszokat
-
julius666
addikt
válasz
attiati
#4002
üzenetére
De a jegybankoknak nagyjából tudni kellene, hogy milyen hatások okozzák a deflációt.
Pl. globális ellátási láncok tökéletes működése, globalizáció.
És ahogy ebben( vagy bármely más faktorban) sérülést látnak, úgy vélhető volt, hogy a dezinflációs támogató hatás kiesik.... nem fogja ellensúlyozni többé a pénznyomda inflációs hatását.Pontosan azt csinálták a jegybankárok amire a mandátumukat kapták. Egy jelentős policy change beláthatatlan kockázatait nyilván nem fogja bevállalni senki dagály idején, max amikor már ég a ház (vagy akkor se). Nincs ebben semmi meglepő.
Diskurzus a témáról meg már régóta megy, egyik ötletként pl. hogy az infláció mellett az eszközárak változását (főleg ingatlan) jobban be kéne vonni a jegybank által figyelt mutatók körébe. Ha visszatér a ZIRP és ugyanez lesz a vége akkor gondolom ezt meg is fogják majd lépni.
-
attiati
veterán
Középtávon a lakhatási költségek beépülnek a bérigénybe és azon keresztül az inflációba.
Szóval megjelenik a kenyér árában is, így az inflációs mutatóban is.
Illetve pontosítanám a kérdést:
Miért nem lett a pénznyomtatással nagyjából arányos infláció a 2010-es években?
A jegybankok azonosították ezeket tényezőket?
Illetve monitorozták, hogy mikor szűnnek meg ezek a tényezők? -
j0k3r!
őstag
válasz
attiati
#4002
üzenetére
"Az még mindig jó kérdés, hogy miért tehették meg = miért nem volt infláció? Valószínűleg a globalizáció és a hatékonyság növekedés támogatólag (dezinflációsan) hatott."
Eszközár infláció azért lett (részvények, ingatlanok), csak ezeket vagy kis súllyal (USA), vagy kvázi egyátalán nem (Magyarország*) mérik.
-
attiati
veterán
válasz
Ixion77
#4001
üzenetére
Még azon is gondolkodtam, hogy hogyan jutottunk el napjainkig, 2008-tól.
A 2008-as válság egy likviditási válságként indult.
Befagyott a bankközi piac, mert semelyik bank nem tudta, hogy melyik szereplő megy csődbe következőként. Ezért inkább nem is adott kölcsön senki.
A jegybankok részéről tök jó volt, hogy odalocsoltak egy csomó pénzt és megszüntették a likviditási gondokat.De aztán tartós eszköz lett belőle.
Szerintem kellene lenni egy olyan szabálynak, hogy a pénzmennyiséget annyival növeled, amennyivel a gazdaság (GDP) is növekszik. Erről a szabályról tartósan letértek a jegybankok, mert azt látták, hogy büntetlenül megtehetik. Hisz' nem okoz inflációt a pénznyomtatás.Az még mindig jó kérdés, hogy miért tehették meg = miért nem volt infláció? Valószínűleg a globalizáció és a hatékonyság növekedés támogatólag (dezinflációsan) hatott.
A jegybankok ezt fordítva élték meg, küzdöttek a defláció ellen, amit a globalizáció okozott, ezért nyomták a pénzt (nagyjából Mato is erre utalt, hogy nekik végre sikerült inflát csiholni)De bárhogy is nézzük, a jegybankok 15 éve több pénzt tartanak a rendszerben, mint amennyi a GDP. A gazdaságok és a részvényindexek már rég emelkedő pályán voltak, amikor még mindig ódzkodtak visszavonni a többlet likviditást.
Tegyük fel azért, mert tartottak a deflációs hatástól....De a jegybankoknak nagyjából tudni kellene, hogy milyen hatások okozzák a deflációt.
Pl. globális ellátási láncok tökéletes működése, globalizáció.
És ahogy ebben( vagy bármely más faktorban) sérülést látnak, úgy vélhető volt, hogy a dezinflációs támogató hatás kiesik.... nem fogja ellensúlyozni többé a pénznyomda inflációs hatását.Nagyon kíváncsi leszek, hogy a történelemben a 2010-es évek ZIRP-je (Zero Interest Rate Policy) hol találja meg a helyét. Egyszeri kirívó eset volt, amit mindenki örök életűnek hitt. Vagy egy-egy inflációs időszakot követően újra és újra visszatérünk egyre mélyebb kamatszintekhez.
Most is az tudná kihúzni a jegybankokat a csávából, ha az AI robbanásszerűen javítaná a hatékonyságot és dezinflációs hatása lenne.
-
Ixion77
Topikgazda
válasz
attiati
#3995
üzenetére
Kicsit nézegetve, kinagyítva ezt a chartot nekem az alábbiak jönnek le:
1, Az ECB sokkal komolyabban veszi a szigorítást, mint a Fed. De kénytelenek is, mert rosszabb pozícióból is indultak. Nem csoda, hogy az infláció durva lett Európában.
2, Ha beindul egy igazi világszintű recesszió, akkor a kínaiaknak (PBoC) nincs igazán sok lehetőségük mivel kistimulálni magukat belőle.
3, Japán egy egészen durva pályán mozog. Ezek vagy megtalálták a bölcsek kövét, vagy óriási pofára esés lesz a vége.
4, Kanada (BoC) extra prüdens volt 2020-ig. Kár volt a covid alatt eldobni az eszüket, de szépen igyekeznek visszakozni.
:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
en alapvetoen usa parti vagyok, es bizom az o gazdasagukban, tenyleg baromi erosnek tunik. az emlitett kotvenyekre tudnal linket mutatni? flatexen vasarolok most, hatha ott is elerheto. ha nem, akkor veszek ezen kotvenyekbol IB-n
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Vicces videók
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- E-roller topik
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Autós topik
- CPU léghűtés kibeszélő
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Melyik tápegységet vegyem?
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Linux Mint
- További aktív témák...
- HP 13"FullHD IPS,i5 8265u(8x3,9Ghz)Villágító billentyűzet,8GB Ram,256-512SSD,jó akku,Szép állapot
- Újszerű Asus,játékra is,17,3"FullHD,i7 8550(8X4Ghz)GT920mx 2/4GB DDR5 VGA16GB RAM,SSD+HDD,
- Elado szamitogep (gephaz nelkul)
- Corsair K100 RGB INGYEN FOXPOST
- Ryzen 7 5800X / RX 7700 XT Nitro+ / B550M / 16GB vagy 32GB RAM / 256GB M.2 + 1TB M.2 SSD / 750W
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- iKing.Hu - Samsung S25 Ultra - Titanium Black - Használt, karcmentes
- Telefon felvásárlás!! iPhone X/iPhone Xs/iPhone XR/iPhone Xs Max
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- TELJES KÖRŰ IT BESZERZÉS
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged