- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- weiss: Filmzene hasonlóság
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Doky586: SecureBoot kulcsok frissítése (2026 nyara)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Lalikiraly: Macbook NEO 2
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- potyautas: Sára és a párja.
- sziku69: Szólánc.
-
LOGOUT
LOGOUT
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
j0k3r!
őstag
https://www.bea.gov/news/2023/personal-income-and-outlays-july-2023
Lesz még itt egy emelés a FED-től szeptemberben szerintem. Jelenleg 11.5% esélyt ad neki a piac.
-
stingy2
senior tag
10% feletti eurós állampapírhozam Magyarországon - Az mégis hogy?
- na, Árgyelán megint alakított, ráadásul fizetős tartalom. 'há, b+, ez az újságírónak nevezett valami tényleg ilyen clickbait címmel akarja rávanni a pü-ileg kevésbé művelt olvasót az előfizetésre? Ez kb. olyan, mint ha azt mondanám, hogy 500% hozam Amerikában, és betenném fizetős cikkbe, hogy aki vett 2022.októberben NVDA-t, az mára ötszörözött. És ez egy "komoly" gazdasági portál
-
Teljesen a partvonalon soha sem ültem. Jelenleg kb. 50% részvény, 5% IDTL, 45% cash (ennek egy részének kéne valami DKJ jellegű helyet találnom dollár alapon...). Egyébként augusztusban is csipegettem egy-két részvényt
Én továbbra is azt gondolom, hogy lehet majd alacsonyabb értékeltségen vásárolni részvényeket. Azt is el tudom képzelni, hogy most nem Amerika húzza bele a világot a recesszióba, mint 2008-ban, hanem fordítva lesz. Példaként ott van mondjuk a kanadai és angol ingatlanpiac, ahol 2-5 év az átlag kamatperiódus, tehát a hitelek fele pár év alatt át fog árazódni és szemmel láthatóan többet kell majd fizetni a törlesztőre. Ez például elszívhat jövőbeli költéseket máshonnan, ami megjelenhet a tőzsdei cégek bevételében (nem csak ebben a két országban). Sok ilyen kis "apróságot" fognak hozni a magas kamatok, kevesebbet lehet költeni "dolgokra", többet adósságszolgálatra. Magyarországon ezt nem látod az idióta stoppolós intézkedések miatt, szóval becsapós.
Az USD/JPY-t is figyelgetem mostanában. Sokat gyengült a dollárhoz képest, eközben felütötte a fejét az infláció Japánban is. Azért fontos ez, mert a yen-t használják legtöbbször carry trade-ként, viszont ha a BoJ elkezd kamatot emelni, vagy éppen amerikai államkötvény eladásba kezd (lehet, hogy ez már most is történik?), hogy megvédje a yen-t, az egy szép kis globális rug pull lehet. "Okosok" szerint $150 körül lehet a határ, de szerintem ők is csak tippelnek.
Japán mellett Kína is fontos, mert ott sincs minden rendben. Felütötte a fejét a defláció plusz az ingatlanos cégek csődjei. Talán ott meg pont az lesz a megoldás, hogy gyengítik a jüan-t, aminek a hatására 1) inflációt importálnak Kínába 2) deflációt exportálnak a világba.
-
Celithrandi
addikt
-
attiati
veterán
Több helyről jön vissza az, hogy az EURHUF árfolyamnak ebbe és ebbe az irányba kell menni, mert a HUF inflációja magasabb, mint az euroé és ennek meg kell jelenni az árfolyamban.
Itt nem a reálkamatok különbségét kellene nézni?
Euro reálkamat - huf reálkamat.
Nem téves az a megközelítés, hogy az inflációs különbségből következtetni az árfolyamra?Azt hittem egy sima google kereséssel találok majd adatokat reálkamat historikus alakulására, de nem ilyen egyszerű. Össze lehetne dobni a chartot, de a módszertan is kérdéses. Főleg úgy, hogy itthon komplex a monetáris eszköztár és jelentősen el is térnek a kamatok: alapkamat, jegybanki O/N betét kamat. Lehetne a referencia az egy éves hozam is, de abban most jelentős torzulás van a befalapok átterelése miatt. Lehetne a 10 éves hozam is.
Több jegybanki elemzésben is azt látom, hogy az inflációnál az 12 hónapos várakozásokat veszik figyelembe.
szerk: mégis találtam adatokat
MNB ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról (2023. július)
10. ábra reálkamat
Mondjuk a 2023. februárban publikált grafikonon máshogy néz ki a februári adat.... mint a júliusi grafikonon a február szakasz
Ez a februári grafikon.Van valakinek tippje, hogy mi az oka az eltérésnek?
-3% helyett +3%
Dán jegybank elemzésében pedig az EUR (és USD) reálkamatra találtam adatot, de ez sajnos 2023. február (2. ábra). Ők az O/N betét kamatát veszik figyelembe? (monetary policy rates)
-
Celithrandi
addikt
-
Egyetértünk
, azzal a különbséggel, hogy amit te írsz OTP-nél, az nekem inkább a befektetés kategória. Ebből gondolom:" de fundamentálisan szerinte többet ér vagy többet fog érni"
De ha csak azért átlagol, mert esik a papír, akkor hülye.
Azért ne felejtsük el, hogy 2008-ban az OTP is simán beborulhatott volna (voltak is róla pletykák). Sztem akik akkor 2000 alatt vették - Csányit meg a bennfenteseket leszámítva - inkább orosz rulettet játszottak, mint felelős befektetőt.
"Sose vegyél egy részvényből csak azért, mert nagyot esett az utóbbi időben"
A lényeg, hogy nagyon nem mindegy az ok, hogy miért vesz vki.
"Sose keverd a spekulációt a befektetéssel"
Asszem ma ellőttem az éves idézet adagomat -
Ez csak nyelvészkedés és szubjektív, de szerintem amiről ebben a topicban szó van, az mind árfolyamspekuláció
Persze, de azért jelentős különbség van kockázat/hozam, várható árfolyammozgások tekintetében ezen belül is. Kockázatos spekuláció a kamu kínai EV cég tartása/shortolása is meg a 30 éves USA államkötvények árfolyammozgásaira fogadás, mégis van különbség.
Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben valami olyasmit jelent, hogy birtokolni akarom azt a céget, vétel után figyelem minden rezdülését, mintha a "saját vendéglőm" lenne, sőt, akár még bele is szólnék a működésébe, ha lenne hozzá elég részvényem.
Egyébként Buffet ténylegesen ezt csinálja? Azt tudom, hogy erről papol, a gyakorlatban viszont nekem nagyon úgy tűnik, elemzői munka alapján adja-veszi csak ő is a papírokat mint a konkurensei többsége. Annyi hogy neki a value a heppje, meg is határozza ez a faktor nagyrészt a teljesítményét (na meg csomó olyan lehetősége van ami nekünk nincs, pl. olcsó leverage a biztosítóin keresztül, ezt gyakran elfelejtik megemlíteni amikor az eredményeiről van szó...)
-
stingy2
senior tag
Akkor csak röviden azokra, ami közben jött:
#4071Hi!King
" OTP-vel teszik, és azzal pont nem fürödtek be ezidáig" - nem tudhatod. Biztos nincs olyan, aki elkezdett átlagolni csúcstól lefele, aztán dobta az egészet mondjuk 10e-nél 50% körüli bukóban? Elmélet, meg gyakorlat. Sztem van akinek bejött van aki meg bukott.#4073ngaba
"amit te írtál, nem tűnik jó ökölszabálynak" - mire gondolsz? A pozíció építésre? Mert az elég jó szabály, hogy ne tegyünk fel egyben mindent a pirosra. (spekulációról beszélünk)#4076ngaba
"Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben" - és ő is több részletben vásárol/ad el, ráadásul nem is mindig csak lefelé növeli a pozícióját, és általában nem is egyszerre szabadul meg egy cégtől. (mondjuk légitársaságokból így tárazott ki, de az inkább a kivétel erősíti a szabályt volt.)#4074julius666
"A te definíciód szerint hol ér véget a speki és hol kezdődik a befektetés?"
Ez nehéz kérdés. Szerintem az egész életünk egy nagy folyamatos spekuláció. Ha szűkítjük a kört tőzsdére, akkor vagy időtávnál, vagy módszernél húznék vonalat. Pl 5-10 évre ETF-et venni B&H módszerrel, az nekem befektetés. Max. 1 évig tartani egy pozit spex. Fundás módszerrel meghatározni egy cég belső értékét, és így adni/venni befektetés. Valamilyen momentum stratégiával, technikai eszközzel tenni ugyanezt inkább spekuláció. Aztán lehetne mondani kevert stratégiát is, meg még 1000+1 módszert, szóval van az egyik véglet: megveszem és rá se nézek 30 évig, a másik az 1 percesen keresem a trendet. Az egyik tiszta befektetés, a másik tiszta spekuláció. A kettő közt meg van a "szürke zóna". Hogy hol a határ? Ki tudja... -
Ez csak nyelvészkedés és szubjektív, de szerintem amiről ebben a topicban szó van, az mind árfolyamspekuláció (nem pejoratív értelemben).
Ha már a vétel pillanatában azon gondolkodsz, hogy mikor mennyiért fogod eladni; illetve a short szerintem definíció szerint az.Nekem a (részvénybe) "befektetés" buffeti értelemben valami olyasmit jelent, hogy birtokolni akarom azt a céget, vétel után figyelem minden rezdülését, mintha a "saját vendéglőm" lenne, sőt, akár még bele is szólnék a működésébe, ha lenne hozzá elég részvényem.
Amit itt csinálunk, akár az ETF-ekkel is, az valami hasonló, mint használt laptopokkal üzletelni hardveraprón. Az osztalék alig érdekel már valakit. (Annyi különbséggel, hogy a buy-and-holdosok szerint a használt laptopok ára hosszútávon mindig nő, ezért jó ülni rajta.) -
"pl. hosszutavu befektetönek"
Ez is ott van
:
"Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás."
Amúgy nem kell ezeket totál szó szerint venni, inkább iránymutatás. Nincs kőbe vésve, hogy egy pozit 5 részletben nyissunk, vagy 3-ban. A pozícióépítés lényege, hogy ne egyben nyissuk be full tőkével, mert ha ellenünk megy, akkor nagy a bukó, a jövőt meg senki sem ismeri.
A "Semmi esetre se menj szembe a piaccal"-t gondolom nem kell magyarázni. Hosszú befektetésnél persze kiüli az ember. (mondjuk egy rosszkor benyitott pozit akár évekig) de rövid időtávon trend ellen menni egyenlő a számla ledarálásával. Persze lehet ezt még cifrázni azzal, hogy a trend időtáv függő: pl. 10, 30, 60 percesen emelkedő, de 4 óráson v naposon eső a trend, akkor merre is az arra?
Nem nyújtom, mert regény lesz belőle: a lényeg, hogy máshogy kell megközelíteni a befektetést, és megint máshogy a spekulációt. Szerintem. Aztán mindenki azt csinál, amit akar. -
-
stingy2
senior tag
Akkor még néhány jótanács a Mestertől
:
"Az összes spekulációs baklövés közt alig van nagyobb, mint leátlagolni egy vesztő játszmát."
"Elsőre elég megvennie a tervezett pozíció ötödét. Ha ez nem mutat profitot, ne építse tovább a pozíciót, hiszen láthatóan tévedett."
"Az igazán nagy pénzt azok a kötések hozzák, amik már a kezdetektől nyereséget mutatnak."
"Semmi esetre se menj szembe a piaccal"
Ezek persze spekulációra vonatkoznak, a befektetés más kávéház, ott működhet a leátlagolás. Én nem csinálom, mert minek üljek bukóban, ha pénzt is kereshetek?Amúgy másfél éve a Pf fórumon is kiosztottak a penisztokk topikban ezért (onnan már kiregeltem, sok ott az agyhalott)...aztán szép csendben bebukták a teljes xela pozit. Utána már nagy lett a csend. A 814-es hsz-nél kezdődött az eszmecsere, még a naaagy Boole is beszállt, aki már könyvet is írt a tőzsdéről
. "Bankos" nick is átlagolt szorgalmasan, hiába szóltam, utána meg okoskodott, hogy jaaa, csak a tőkénk kis részét tesszük ide (persze, ha bukó van akkor jön a magyarázkodás a sok tőzsdemájertől).
A fehér nyílnál szóltam segítő szándékkal, aztán jött az oltás. Utána még hónapokig átlagoltak, de én kiszálltam, galambbal nem sakkozok. Azóta század részére esett a rv ára.
Szóval attól hogy nem érted a trendkövetést, még működik. De ha neked a leátlagolás jön be, akkor csináld azt. -
Celithrandi
addikt
Tőzsdei gyorstalpaló by Jesse Livermore ? Azt hittem ezt viccnek szántad, erre kiderül, hogy véresen komoly. Ha ezt értelmezzük amúgy akkor 22-es csapdája. Akkor kezdj újba ha van profit az elsőn? Tehát ússz az árral és reménykedj, hogy nem fordul a trend? Olvastam én is ilyesmit, sose értettem. Akkor kell rányitni amikor már szépen minuszban van majd így tovább sávosan míg meg nem találod a tetejét vagy éppen az alját
-
Celithrandi
addikt
-
Na! Megértettem, hogy az állam nem azért várja meg, hogy a hidak, vagy a metró tönkremenésig amortizálódjanak és aztán radikális, szinte újjá építést legyen szükséges csinálni, hanem mert nincs pénze az inkrementális karbantartásra.
Az állam beszedi a bérünk után az adót és abból tudja fenntartani a gazdaságot. Ehhez megnövekedett hozzáadott értékű munkára van szükség. Ráadásul, ha ezt a sápot az állam nem fenntartható módon költi el, az további életszínvonal romlást eredményez
Puszilom a gazdaságpolitikusainkat! (De egyébként nekem házi feladat megérteni, az ő álláspontjukat!)
-
Szerintem az erős dollár és magas kamatok idővel összenyomják mind az USA, mind a globális gazdasági növekedést. A jelenlegi
neoliberáliskapitalista gazdasági berendezkedés a 80-as évek óta (Reagan, Thatcher, stb.) a folyamatosan növekvő hitel állományra épül, csak így tud növekedni. Én ezért nem gondolom, hogy be fog tudni ragadni az infláció növekedés nélkül. Ha nem nő a GDP, nem nőnek a bevételek, profitok, bérek, akkor infláció sem lesz.Sovereign válság esetén én szintén azt várom, hogy ide "menekül" majd a pénz. Tavaly ősszel még messze volt a kamatemelés vége (3% körül jártak), de most már majdnem itt a vége (szerintem), szóval lehet, hogy csak kivárás volt + a részvénypiac is technikailag nagyon túladott volt. Ez utóbbi persze csak spekuláció, viszont most pozitív reálkamat van, ami tavaly ősszel a 8%-os infláció mellett nem volt.
Ja és persze #notafinancialadvice, szóval senki ne rohanjon hétfőn vásárolni, csak azért mert itt erről hangosan gondolkodunk
-
Nem bízok a forintban, meg nincs is sok belőle (váltani meg nem akarok). Itt én elsősorban a kötvény árfolyam emelkedésére játszom, a kamat (osztalék formában) az csak a ráadás
#4039 Ixion77: "az gazdaságuk nem kerül válságba" - Historikus tapasztalatok alapján pont ilyenkor fog emelkedni az árfolyama, szóval a válság/recesszió nekem jó. Én itt arra fogadok, hogy tartósan (3-5 év) nem fognak itt maradni a hosszú kamatok. Rövid távon (~ 1 év) mehet még feljebb, sőt örülnék is neki, mert akkor egyre olcsóbb lesz az IDTL.
-
-
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!Tipik magyar mentalitás. Pedig nem.
A valóságban a következőn érdemes elgondolkodni: hogyan lehet az, hogy Ausztriában a Lidl pénztáros 3x annyit keres, mint Magyarországon, miközben ugyanazokat a termékeket árulja ugyanolyan áron?
#4006j0k3r!
Hja, ez egy örök dilemma az ingatlanokkal kapcsolatban. Módszertani különbség van USA és Európa között, de egyébként USA-ban sincs nagy súlya a kosárban. Ott is extrém módon nőttek az ingatlanárak, mégsem szállt el az infláció. A lényeg az, hogy az ingatlan vásárlását Európa nem fogyasztási, hanem beruházási jószágnak tartja, az inflában viszont csak a fogyasztási cikkek vannak benne. Persze a bérlet bekerül, de mivel nálunk az például a lakosság elég kis részét érinti, ezért kicsi a súlya is. Szóval még a legnagyobb jóindulat mellett is torz eredményt hoz. Illetve nem torz, a megadott módszer szerint ez a jó eredmény, csak aki ingatlant akar venni, az nem ezt érzékeli. De hát erre meg az a válasz, hogy sorry, az infla nem ezt méri. -
j0k3r!
őstag
Egy laza kerekasztal beszélgetés a monetáris politikáról meg egyebekről, akit esetleg érdekel: [link] [VIDEÓ]
(Jeff csatornáján is van egy videó az elejéről, de van átfedés a kettő között)Remélem majd feltöltik egyszer a teljes beszélgetést is. George-tól eltekintve szerintem mind a hárman nagy koponyák.
OFF-ba rakom, mert szerintem kevés embert érdekel(het)
-
I02S3F
addikt
-
PredatorZoli
senior tag
-
Nem értem, hogy amiket én írtam azok miért nem tudnak válaszok lenni a kérdésedre.
A csökkenő kamatkörnyezet pl. a mérleg mindkét oldalát "tolja": az ingatlanárakhoz szerintem nem kell magyarázat, de mivel a munkaadó oldalán is valszeg költség csökkentést jelent (vagy többlet beruházást ami több profitot tud termelni) ezért a munkabér emelésnek is több tere marad (amit aztán megint multiplikálnak a csökkenő kamatú hitelek ingatlan vásárlásnál
).Elméleti szinten egyetértek veled, szerintem is kiegyenlítődik hosszútávon minden, de az elmúlt évtized azért szép gyakorlati példát adott arra, hogy ez nagyon hosszútáv is tud lenni, ha van elég buffer a rendszerben.
-
Oké, ez igaz
A próba kedvéért megnéztem, hogy a 2016 óta
- mennyi volt az infláció? kb. 35%
- mennyit nőttek a budapesti bérek (átlag, nem medián)? kb. 80%
- mennyit nőttek az ingatlan árak? kb. 200-250%
- mennyit ment a BUX? kb. 150%Szóval elég komplex a probléma, de azt továbbra is tartom, hogy a lakhatásra fordított pénz (hitel törlesztő vagy bérleti díj) az egy szemmel látható összeg a legtöbb magyar háztartásban és alul van reprezentálva az infláció számítása során, amikor kijönnek az éves 2-4%-os inflációs adatokkal (2016-2020).
Én nagyon várom, hogy kiegyenlítődjenek végre azok a hatások
-
Ilyen a végzettség és voltam tizenplusz évet alapkezelőnél, de sajnos egyáltalán nem témába vágó munkakörben. Azért így is ragadt a megbeszéléseken a szemlélet. Főleg, hogyha valakit érdekel is. Mondjuk már fősulin is szerettem a monetáris politika tantárgyat. De nevezzük inkább lelkes érdeklődőnek. Szerintem manapság alapszükséglet, persze kinek mi a hobbija
-
Első bekezdésre: zavaros ez a gondolat. Tegyük fel, hogy egy kiló só 100 forint, egy havi lakbér meg 100 ezer forint. Emel a lakás tulaj 50 ezer forintot a bérleti díjon. Bemész a főnökhöz kapsz 50 ezer forint emelést, amit gyakorlatilag egy az egyben tovább is adsz minden hónapban a lakás tulajdonosnak. A só ára továbbra is 100 forint, tehát a KSH amikor számolja az inflációt, akkor nem lát ebből semmit. Kicsit sarkítottam, de a lényeg, hogy ha valamit nem mérsz, akkor csak egy töredékét fogod látni végül a béreken keresztül az inflációban.
2015 és 2022 között kb. tripláztak a budapesti lakás árak (kb. éves 15-20%), viszont ezzel párhuzamosan 0 és 5% közötti volt az infláció? Bérletre vagy lakáshitel törlesztőre simán elmegy a fizetések negyede, harmada. Akkor a maradék termék ára nem változott, netán defláció volt ebben az időszakban? Szerintem Magyarországon szándékos sumákolás megy, mert ha az USA-hoz hasonlóan bekerülne normálisan a lakhatás az inflációs kosárba, akkor az említett időszakon +5% lenne simán az infláció évente, tehát már 2020-ban 10% körül jártunk volna.
A többi kérdésedre én is keresem a válaszokat
-
Még azon is gondolkodtam, hogy hogyan jutottunk el napjainkig, 2008-tól.
A 2008-as válság egy likviditási válságként indult.
Befagyott a bankközi piac, mert semelyik bank nem tudta, hogy melyik szereplő megy csődbe következőként. Ezért inkább nem is adott kölcsön senki.
A jegybankok részéről tök jó volt, hogy odalocsoltak egy csomó pénzt és megszüntették a likviditási gondokat.De aztán tartós eszköz lett belőle.
Szerintem kellene lenni egy olyan szabálynak, hogy a pénzmennyiséget annyival növeled, amennyivel a gazdaság (GDP) is növekszik. Erről a szabályról tartósan letértek a jegybankok, mert azt látták, hogy büntetlenül megtehetik. Hisz' nem okoz inflációt a pénznyomtatás.Az még mindig jó kérdés, hogy miért tehették meg = miért nem volt infláció? Valószínűleg a globalizáció és a hatékonyság növekedés támogatólag (dezinflációsan) hatott.
A jegybankok ezt fordítva élték meg, küzdöttek a defláció ellen, amit a globalizáció okozott, ezért nyomták a pénzt (nagyjából Mato is erre utalt, hogy nekik végre sikerült inflát csiholni)De bárhogy is nézzük, a jegybankok 15 éve több pénzt tartanak a rendszerben, mint amennyi a GDP. A gazdaságok és a részvényindexek már rég emelkedő pályán voltak, amikor még mindig ódzkodtak visszavonni a többlet likviditást.
Tegyük fel azért, mert tartottak a deflációs hatástól....De a jegybankoknak nagyjából tudni kellene, hogy milyen hatások okozzák a deflációt.
Pl. globális ellátási láncok tökéletes működése, globalizáció.
És ahogy ebben( vagy bármely más faktorban) sérülést látnak, úgy vélhető volt, hogy a dezinflációs támogató hatás kiesik.... nem fogja ellensúlyozni többé a pénznyomda inflációs hatását.Nagyon kíváncsi leszek, hogy a történelemben a 2010-es évek ZIRP-je (Zero Interest Rate Policy) hol találja meg a helyét. Egyszeri kirívó eset volt, amit mindenki örök életűnek hitt. Vagy egy-egy inflációs időszakot követően újra és újra visszatérünk egyre mélyebb kamatszintekhez.
Most is az tudná kihúzni a jegybankokat a csávából, ha az AI robbanásszerűen javítaná a hatékonyságot és dezinflációs hatása lenne.
-
Kicsit nézegetve, kinagyítva ezt a chartot nekem az alábbiak jönnek le:
1, Az ECB sokkal komolyabban veszi a szigorítást, mint a Fed. De kénytelenek is, mert rosszabb pozícióból is indultak. Nem csoda, hogy az infláció durva lett Európában.
2, Ha beindul egy igazi világszintű recesszió, akkor a kínaiaknak (PBoC) nincs igazán sok lehetőségük mivel kistimulálni magukat belőle.
3, Japán egy egészen durva pályán mozog. Ezek vagy megtalálták a bölcsek kövét, vagy óriási pofára esés lesz a vége.
4, Kanada (BoC) extra prüdens volt 2020-ig. Kár volt a covid alatt eldobni az eszüket, de szépen igyekeznek visszakozni.
:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
en alapvetoen usa parti vagyok, es bizom az o gazdasagukban, tenyleg baromi erosnek tunik. az emlitett kotvenyekre tudnal linket mutatni? flatexen vasarolok most, hatha ott is elerheto. ha nem, akkor veszek ezen kotvenyekbol IB-n
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Dell Latitude 5530 Core i5 1245U, 16GB RAM, SSD, jó akku, számla, 6 hó gar
- Prémium minőségű HOFI üvegfóliák Tech Protect tokok és 20W Adapterek iPhone 13 14 15 16 17 szériához
- AKCIÓ! ASUS ROG Crosshair VIII Extreme alaplap garanciával hibátlan működéssel
- iPad felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- HP EliteBook 830 G5, G6 13,3" i5, 16GB RAM, SSD, jó akku, számla, 6 hó gar
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest