Lehet, hogy kellene csinálni valami filtert, hogy csak az írhat ide, aki előbb megcsinál egy ABX tesztet (tökmindegy mennyit talál el, csak ott lenne a neve mellett az eredmény). Még sokkal viccesebbek lennének a hozzászólások ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Aki él és nem boldog, az téved!
Apple-féle megoldás jó QAAC
Apple Lossless nem jó mert a vége ugyan olyan fájlméret lesz kb mint az eredeti FLAC.
Foobar (AAC Apple) konvertálással Low-Complexity AAC: mp4a.40.2 kódolást használ.
AAC: mp4a.40.2
1 AAC LC 145kbit/s fölötti kódoláshoz
2 HE AAC v1 max 145kbit/s
3 HEAAC v2 alacsony max 80kbit/s.
Az Opus nem csak újramintavételez 48kHZ-re hanem 20kHz-nál le is vág.
[ Szerkesztve ]
"Nem ismered a szóbanforgó akkukat, sose próbáltál még összehasonlítani ilyesmit, fogalmad sincs arról, hogy miről van szó. De máris magyarázod, hogy márpedig az elég áramot ad elég gyorsan. Mert te olvastad a marketinganyagban, esetleg még tankönyvben is, hogy mennyi az annyi."
Eléggé tévedsz, a közelmúltban összeraktam pár kapcsolást erősítők táplálására, vannak közvetlen tapasztalataim. Csináltam próba tápegységeket közvetlenül 26650-es lítium akkukkal és kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha nem az akkuk sorba (és párhuzamos) kötésével állítom elő a tápfeszültséget, hanem step-up konverterrel állítom elő a szükséges tápfeszt a párhuzamosan kötött akkuk által biztosított áramból.
Az általam használt Liitokala gyártmányú 26650-es lítium akkuk egyesével kb. 30-40 ampert tudnak leadni folyamatosan, párat párhuzamosan kötve már elég jó áram vehető ki ebből a rendszerből.
A konklúzió az volt, hogy step-up konverterrel felemelt feszültséggel meghajtva az erősítőt az valóban nem nyújtott elég friss hangzást, de amikor a kettesével párhuzamosan kötött akkuk soros kötésével állítottam elő a szükséges +/- 24 voltot, akkor nagyon friss, decens hangot produkált az erősítő (egy LM3886-os IC-kre épülő dual GainClone monoblokk).
Ezt maximálisan alátámasztja az a tény, hogy ez kísérlet pontosan egybeesett azzal, amikor eladtam egy pár Mission M72 hangszórót. Az eladónak az előszobában adtam át a hangfalakat és praktikus okból a GainClone erősítővel hajtottam meg őket kipróbáláskor, amiket éppen akkor a lítium akkus tápegység látott el naftával.
A vevő megvette a hangfalakat, aztán hívott, hogy valami nem jó velük, mert nagyon gyengén szólnak. Mondtam, hogy semmi gond, hozza vissza, visszaadom a pénzt.
Amikor visszahozta, akkor beszélgettünk egy kicsit, de közben azért próbaképpen bekötöttem a hangfalakat, hogy megnézzem, hogy amúgy épek-e, nem lett-e valami bajuk időközben. Ahogy bekötöttem, a vevő elég furán nézett, mert szerinte nálam sokkal jobban szólnak a dobozok, mint nála, így szépen vissza is vitte magával a dobozokat, mondván, hogy kerít egy jobb erősítőt hozzájuk 
Ezután már én is elkezdtem próbálgatni a dolgokat, jobb hangfallal is kipróbálva a dolgot és azt állapítottam meg, hogy igenis nagyon szépen szól a lítiumos akkuval táplált erősítő, a hangra gyakorolt hatása pozítív.
A praktikussága viszont a béka feneke alatt van, egy csomó akku kell hozzá, a töltésük problémás, szóval hiába a jó hang, gyakorlatban nem használható.
"Nekem van fogalmam arról, hogy miről van szó, hasonlítottam már ilyesmit"
Hát ez az, amit itt sokan kétségbe vonnak, sokak szerint te csak trollkodsz itt, valódi gyakorlati tapasztalatok nélkül 
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
"Nem ismered a..."
"Eléggé tévedsz, a közelmúltban összeraktam pár kapcsolást erősítők táplálására, vannak közvetlen tapasztalataim. Csináltam próba..."
Elnézést a téves előfeltételezésért. Nem szoktam előítéletesen gondolkodni, rögtön vakvágányra is futottam. Elnézést.
Veszteséges formátumokba magas minőségben kódolva. Opus csak 160 kbit/s, állítólag nem érdemes magasabban.
Hallható különbség nem igen van, de mérésben látni. [link]
Ez szép volt. 
wow, durva, hogy ezt tenyleg ki is probaltad gyakorlatban.
neha elfelejtem, hogy a forumon szakmai topikokban mindig lesz valaki, aki probalta mar az adott dolgot, akarmennyire is extrem / nem praktikus.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
Pedig gondolhatod, hogy mire itt valakinek eszébe jut valami, addigra már pár ember régen túl a kipróbáláson
A dolog úgy kezdődött, hogy először egy 2x50 wattos D osztályú bluetooth-os erősítőt építettem akkus táppal, hogy kint a szabadban is lehessen döngetni, de nem gagyi bluetooth-os speakerrel, hanem rendes méretű hangfalakkal.
Aztán jött egy szintén D osztályú 2x50 + 100 W-os bluetooth erősítő, amihez már rendesebb akkus tápot kellett csinálni, hogy kibírjon egy délutánt-estét a 230-as hálózattól távol.
Aztán jött egy sima B osztályú erősítő, aztán jött a dual monoblokkos Gainclone meghajtása a már megépített akkus tápról (persze ezek már nem kültéri használatra, hanem bentire).
Innen van az a tapasztalat is, hogy sajnos a B osztályú erősítők nem bánnak olyan takarékosan az akkukkal, mint a D osztályú erősítők, szebben szólnak, de fele annyi üzemidőt sem tud egy töltéssel az akku egy B osztályú erősítőt hajtva, mint egy D osztályossal döngetve 
A 2x50 W-os, plusz 100 W szub D osztályú erősítő most is megvan akkuról üzemeltetve. A B osztályúakkal viszont visszatértem a rendes tápegységre, a hangbeli előny eléggé kicsi, de a vesződség az akkuk töltögetésével egyértelműen tetemes hátrányt jelent
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
Alapvetően én is analóg láncokat hallgatok (van lemezjátszóm viszonylag jó hangszedővel és van ütős szalagos magnóm, ami Type-II alapú szalagot is tud felvenni/lejátszani), de zenét hordozható eszközről már én is digitális módon hallgatok.
Van pár klasszikus walkmanem is, legutóbb 4 éve egy tengerparti nyaralásra vittem el walkmant pár kazettával, hát azt a megdöbbenést a középkorú emberek arcán videózni kellett volna, amikor cserélgettem a kazettákat a walkmanben 
(A fiatalok meg azt se tudták, hogy mik ezek a cuccok 
)
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
Köszönöm.
ja, mondjuk ahogy leirod igy vegulis evidens, csak otthonra ez olyan maceranak tunik amit nem nagyon szokas bevallalni.
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
Elsőre én is azt gondoltam hogy tuti jobb zajvédelem egy ilyen targonca akku és akkor nem kell milliós tápkábel, meg tápfolyósó, meg highend kismegszakító...
De aztán rájöttem hogy az akku és az erősítő közé ugyanúgy kell tápkábel és NYÍLVÁN egy milliós tápkábelel "kinyílna a tér, élesebb lenne a színpad kép és az addig levegőben lebegő magasak határozottabbak lennének"
Na és az se mindegy milyen elektronokat töltünk az akkuba...
Szóval cseverből vederbe.
Valamiért a Sennheiser Orpheus sem akkuról megy pedig biztos meglehetett volna oldani.
de ha közelebb teszed az akksit, rövidebb kábel is elegendő. persze az se mindegy, hogy mivel töltöd
istálló? gazemberség? hupákolás?
AAC-re az a megoldás teljesen jó, amit írsz.
Az Apple lossless megoldásával, az ALAC-kal nem lenne semmi baj. Nyilván minőségben a lossless codec-ek nem versenyeznek, mert mindegyik full minőség, nincs veszteség, egymásba bármikor átkonvertálhatók. Fájlméretben, be/kikódolási sebességben/erőforrásigényben versenyeznek, de ezeknél sincs nagy különbség közöttük, meg ilyenkor is csak egymással versenyeznek, nem a lossy codecekkel. Az ALAC is teljesen jó, a FLAC azért népszerűbb, mert nyílt, ingyenes szabvány, ezért szinte minden eszköz támogatja, az ALAC-ot inkább csak Apple-termékek.
A 20 kHz-nél vágást ki lehet kapcsolni Opusban is. Csak nem érdemes, mert nem véletlen, hogy minden lossy codec vág default 20 kHz felett (ahogy az sem véletlen, hogy default mindegyik joint stereot és VBR-t használ), hiszen így a tényleg hallható tartományra nagyobb bitrátahányad jut. Ki lehet kapcsolni, de akkor a hallható tartományra kevesebb bitet lehet elhasználni. Ezért nem javasolják a 20 kHz feletti vágást kikapcsolni.
Igen, mi is arra gondoltunk, meg a cikkíró, mint költő is arra gondolt. Ezt nem is vitatta senki. VAN különbség az mp3 és a FLAC között, mérhető, számolható, bizonyítható, erről szól a cikk is, ami alá írogatunk. Vannak emberek, akik hallják is, vaktesztettel bizonyíthatóan a különbséget. Csak elég kevesen, és itt jön a lényeg, hogy zenénél a szubjektív tényezők, meg a hallás korlátai játszanak nagyobb szerepet, ezért felesleges ragozni, hogy mekkora a különbség, 1% vagy 0,1%, vagy akármi, ha egyszer az emberek 99+%-a NEM hallja, vakteszteken lényegében tippelgetnek, meg 50% körüli arányt produkálnak. Magyarán nem hallják. Persze, rugózhatsz azon, hogy objektíve van különbség, meg méricskélhetsz mindenféle módszerrel, azon nem fog változtatni, hogy az emberek elsöprő többsége nem hallja. Még egyszer leírom lassabban, hogy megértsd: nem azért nem hallják, mert igénytelenek, meg hülyék, hanem nem képesek rá, az emberi hallás így működik, megvannak a korlátai. A veszteséges tömörítések pedig pont az utóbbi miatt jöttek létre, ezt használják ki.
Ahogy a látásnak is megvannak a korlátai, nem látjuk a teljes spektrumot, pl. infra. Csak ez képi információ tárolásánál azért nem probléma, mert kamerák csak a látható tartományt veszik fel. De pl. mozgóképnél már újabb fogyatékosságai jönnek elő az emberi látásnak, hogy pl. egy-két képkockán, meg gyors mozgásnál nem látjuk úgy a különbséget, mint állóképnél, erre építenek a videótömörítések is. Mind színben, mind pixelinformációban, az emberi szem nem látja a RAW videó, meg a lossy tömörített közötti különbséget (hacsak nem alacsony a bitráta, tele a képi anyag artifactokkal, stb.).
Az m4a konvertálásnál 320 VBR- t használok Joint stereo kikapcsolva és 22kHz-ig. Férjen bele bele is fér mert ahol szükséges ott többet használ van, hogy a max 400-420ig is elmegy.
[ Szerkesztve ]
"Fakocka = FLAC?"
Sokan hallani vélik, hogy a FLAC jó, a 320 MP3 pedig rossz. Sokan hallani vélik, hogy a fakocka javít a hangon.
Így értettem, hozzáállás terén, hogy nagyon hasonló a kettő.
Ha beviszel egy szobába egy fakockát, változtat az akusztikai rendszeren, tehát a hangzáson, mégha azt kimérni is esélytelen. A router bitjeibe természetesen nem szól bele.
Az MP3 eltérése sem túl sokkal több, legalábbis emberi hallás szempontjából.
Figyeld meg, mennyire hasonlóan fogalmazottak a jellemzések az összes ilyen esetben: tágabb tér, rendezettebb basszusok, szellősebb közepek, jobban elkülöníthető hangszerek, új részletek felfedezése stb., tipikus nesze semmi fogd meg jól.
Ha az ember akarja, tényleg hallja, hogy jobb a FLAC vagy a fakockával kezelt router.
Na erre nagyon jó az ABX teszt, saját magunknak, hogy amikor halljuk, megmutatja, hogy nem, nem azt hallottuk, hogy a FLAC másképp szól, hisz ott lesz az ~5/10.
Perdöntő erőnek már sokkal kevésbé alkalmas az ABX, mert aki meg akarja mutatni, hogy márpedig hallja, nagyobb az esélye a csalásnak, sajnos. Amiért egy ideje mégis kérek már én is tesztet, az a notórius teszteredményt be nem mutatók táborának szélsőségessége. Bár sokat az se változtatna, de azért legalább lenne valami.
Donki Hóte
"A konklúzió az volt, hogy step-up konverterrel felemelt feszültséggel meghajtva az erősítőt az valóban nem nyújtott elég friss hangzást"
Hát milyen meglepő. 
Az egyik legnagyobb hiba, amit el lehetett követni hájgend táplálás téren. Bocsánat, nem téged akarlak cikizni, ne vedd magadra, de ez tökéletesen tipikus hifista dolog, hogy gondolkodás nélkül csinálunk butaságokat.
Alapjáraton ilyenek jönnek ki egy ilyen áramkörből:
Ez pedig még szép, amit terhelésre kezdenek el művelni, na AZ, az lesz majd az igazán szép. Túllövések, kapcsolásból fakadó tranziensek, lassú/gyors reagálás a visszacsatolásra, sosem megfelelő értékű tároló induktivitás stb.
Természetesen lehet pufferelni, szűrni, ez elengedhetetlen.
Persze lehet játszani a frekvenciákkal 30 – 50 kHz-től kezdődően MHz-es tartományig, de annál kényesebb lesz az áramkör mind kiépítésre, mind terhelésre.
De azért lítium akku azért, hogy audiophilebb legyen...
Bocs, tényleg nem ellened szól, de ez olyan jól megragadott egy bizonyos hozzáállást.
Ehhez képest, ami a konnektorban van, laborban, hitelesítéshez használható etalon. Alacsony frekvencia, könnyen simítható, szűrhető.
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
Más topikokból láttam, hogy még aktív ez is, pedig azt gondoltam (reméltem), hogy a legutóbbi hozzászólásommal lezáródik ez az értelmetlen hadakozás.
Megfogadtam akkor, hogy leszarom ezt a hímvesszősséget, de találtam egy jó kis videót, ami ismét felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt.
Így utólag elnézést kérek azoktól, akik reagáltak a legutolsó hsz.-emre, de nem olvastam tovább a topikot, így nem reagáltam és nem fogok visszaolvasni sem. Még az eleje-felé írtam, hogy -nyugodtan- keressetek priviben, de ezt csak páran tették meg.
A videóhoz tartozóan van egy vakteszt:
Itt a tesztoldal közvetlen linkje.
A formátumok véletlenszerűen vannak sorrendbe helyezve, tehát nem lesz kétszer ugyanott az adott formátum.
Ajánlásaim a teszthez:
- Olvasd el a korábbi hsz.-emet. (igen, olvasd el!)
- Használj fül- / fejhallgatót (minimum).
- Ez egy vakteszt, csukd be a szemed úgy hallgasd. (szó szerint)
- Ne akard "megoldani", ez nem egy (olyan) feladat.
- Nem kerget a Tatár, hagyj magadnak elég időt, mielőtt választ adsz.
- Próbálj meg elfogulatlan lenni.
- Fogadd el az eredményt.
- Olvasd el figyelmesen a tipped után megjelenő leírást.
Q&A:
Mennyi lett az én eredményem? 4/6
Min hallgattam? X-Fi Xtreme Gamer -> Zalman R1 HD Audio front-panel -> Logitech H120 headset.
Miért pont ezen a "szaron"? Lusta vagyok és nem hinném, hogy jobb lett volna az eredményem. 
Más eredmény született volna, ha előveszem a stúdió fejhallgatómat? Lehet, ha lesz időm majd kipróbálom.
Mivel nincs SPOILER formázás itt, ezért csak akkor olvass tovább, ha nem zavar az -enyhe- spoiler!
Egyébként meg ugorj a végére.
Most leszögezem, hogy eszemben sincs magyarázni a bizonyítványt, ember vagyok és elismerem a korlátaimat.
A tesztet úgy végeztem, hogy megpróbáltam kiszűrni, hogy melyik a 128 kbit/s -es mp3 és utána a 320-ast próbáltam "tetten érni" a tömörítetlennel szemben.
1. Az első hanganyag a tipikus "jó alapanyag" nem okozott különösebb erőfeszítést.
2. A második már nem ennyire egyszerű, de el lehet vele boldogulni.
3. A harmadik "becsapós" itt egy eleve tömörített állományt hallgathatunk. Itt jön elő az, hogy minél több utat kell megtennie egy adott hanganyagnak annál több károsodást szenved el, még akkor is, ha az digitális út (kódolás/dekódolás). Itt nem is tudtam megállapítani, mert mindegyik -szinte- egyformán szólt.
4. A negyedik esetében ismerős volt a dolog, de amikor ezt tanultam az már majd' 20 éve volt. Itt jön elő az, hogy mennyi mérnöki munkát fektettek az mp3 formátum megalkotásába. Tényleg, le a kalappal. Ezt használták anno kiindulási alapként a német mérnökök.
5. Ez egyszerűbb, mint a második, de nehezebb az elsőnél.
6. Ez nagyjából a másodikkal van egálban, itt is tetten érhető az mp3.
+Bónusz kérdés:
Itt leírják, hogy miként lehet még inkább növelni az esélyeidet a helyes megoldásokra.
Ezen kívül egyet értek azzal, hogy az mp3 a mérnöki zsenialitás oszlopos példája és ahol lehet és indokolt ezt használom.
Ahol viszont szükségét érzem ott veszteségmentest fogok hallgatni.
Kicsit meg is nyugodtam, hogy "vénemberként" még van némi hallásom.
És végül itt van a jegyzetem, amit a teszt alatt csináltam:
![[/L]](http://cdn.rios.hu/dl/upc/2020-02/29/2889_er4wpdanwd34asnw_6.jpg "[/L]")
Jó tesztelgetést.
Pusszantás!
[ Szerkesztve ]
Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
Nincs semmilyen értelmetlen hadakozás. Legfeljebb te akarod ezt látni, hogy a magas lóról leszólhass ide, hogy "jajj, ti még mindig itt tartotok?". Egyáltalán nem arról van szó, hogy a FLAC vs MP3, s akkor most csak egy maradhat. 
Nyilván ha lehet, akkor hallgasson mindenki FLAC-ot, mert ártani nem árt, a terabájtos korában nem foglal sokat.
A kérdés a transzparencia. Azaz, hogy egyáltalán hallható-e a különbség egy 320 kbps MP3 és FLAC között. Illetve, hogy az Opus 80 kbps tényleg elég transzparens-e. S egyelőre úgy tűnik, hogy igen, ugyanis senki sem postolt 10/10-et még az Opus 80 kbps vs FLAC tesztre sem. Én sem tudtam.
Ez "jegyzet" kép meg remélem csak vicc, mert ez minden, csak nem hiteles. Csinálj foobarral ABX tesztet, az ellenőrizhető, nem hamisítható. Amúgy meg nem hiszem el, hogy még mindig én vagyok az egyetlen a topikban, aki postolt a topikba hiteles 10/10 ABX tesztet. S ráadásul 320 kbps MP3 vs FLAC témában, de itt fontos megjegyezni, hogy a zene eléggé komplex, valószínűleg ezért hallom a különbséget. Legalábbis elvileg, mert más azóta sem postolt 10/10-et ezzel, csak le lett fikázva, hogy alkalmatlan ABX-re mert csak. Legalább ezzel készülhetett volna egy csomó 10/10, s akkor bizonyítva lenne, hogy van az a zene, ami kifog az MP3-on. Viszont az is nagyon fontos, hogy számomra a különbség olyan kicsi, hogy ha óránként lehetne csak váltogatni a FLAC és MP3 között, szerintem nem tudnám megmondani, hogy melyik szól.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
4/6
Mytek 192 és AKG K500
Nos. Nagyon régen bohóckodtam olyannal, hogy formátumokat hallgassak egymással szemben.
1. A 128-as mp3 tök más hangosság. Egyértelműen komprimált. Ezt viszonylag könnyű kiszúrni.
2. A 320 és a FLAC között a vacak hangminőségű JAY Z és a Katy Perry számoknál nem találtam különbséget.
3. A Katy Perry szám egy Max Martin produkció 2013-ból. MM-é minden tiszteletem, de ez sok mindent elmond a végeredményről. A JAY Z szám pedig szerintem szándékosan rontott hangminőségű (ez is egy művészeti kifejezőeszköz).
4. A Coldplay számot ugyan eltaláltam, de tuti biztos, hogy a FLAC változat sem nyers, hanem már megjárta az mp3 átkódolást korábban az élettörténete valamelyik fázisában.
Ettől függetlenül a 4/6 egy 3-as választásos teszten egész jó (itt ugyebár 2/6 a véletlenszerű eredmény)
evDirect villanyautós töltőhálózat
A jegyzetem arról szól, hogy mennyire találtam el / lőttem mellé a teszt alatt, amit linkeltem.
Miféle hitelességről beszélünk?? Simán csak a korlátaimat mutatja be.
Fingom sincs mi az az ABX teszt, mint említettem nem követtem a topikot és nem is fogom.
Ritkán használok Foobar-t, Winamp és Spotify.
Ha jól emlékszem, de visszaolvasva igen, jól emlékszem azt írtam, hogy mindkét formátumra szükség van. De tovább megyek, az összes formátumnak valós és szükséges helye van a világban.
Sosem foglalkoztam Opus kódolással és nem is fogok, mert van más, amit használok és annyi bőven elég. Transzparenciát az átlátszó.hu-n keresek.
Örülök, hogy odáig már eljutott a topik, hogy igenis van különbség a formátumok között és hadakozás már nincs. És annak is örülök, hogy ezt te (is) hallod.
A legutóbb, amikor egy másik topikban olvastam erről a topikról még sárdobálás folyt.
#1472 schawo:
Húha, basszus, benéztem egy kicsit. A teszt oldal nem csak a formátumok, hanem a zenék sorrendjét is változtatja, amit nem vettem figyelembe.
Nálam:
1. Zongora koncert
2. Jay-Z
3. Coldplay (eleve tömörített volt)
4. Suzanne Vega (mp3 fejlesztési alap)
5. Neil Young
6. Katy Perry
volt a sorrend.
A 4/6 amúgy szerintem is jónak számít. Én a 3. és 4. -et nem találtam el.
Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
Tudok ajánlani egy baromi jó site-ot. Ez segít mindenben.
"Örülök, hogy odáig már eljutott a topik, hogy igenis van különbség a formátumok között és hadakozás már nincs. És annak is örülök, hogy ezt te (is) hallod."
Ez sose volt kérdés! Különbség van, a kérdés hogy ki hallja meg, ezen ment a vita, meg azon hogy mi éri meg.
[ Szerkesztve ]
Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
Te azt írtad arra a zenére (az első posztodról van szó, mert utána még tettél fel párat ha jól emlékszem), hogy a kódolt verzió egyértelműen halkabb, így simán hoztad a 10/10-et. Megmondom neked őszintén, én ilyen eltérést nem fedeztem fel. Nem ilyen zenékhez vagyok szokva, nekem egyszerűen az jött át, hogy minden túl hangos abban a zenében. Ha évek óta ilyesmit hallgatnék, lehet kihallanám amit mondasz.
A véleményem viszont az, hogy ilyen jellegű (jobb szó híján "túlvezérelt") zene továbbra sem arra való, hogy ezzel vizsgáljuk a hallásunkat vagy egy audio lánc milyenségét. És nem, nem a stílust kritizálom, hanem az ilyen zene jellegét tartom alkalmatlannak a feladatra. De ezt leírtuk neked érvekkel többen is, nem az volt a magyarázat, hogy "mert csak".
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
A 80 kbps Opus volt észrevehetően halkabb. A halkság oka egyszerű: annyi minden részlet hiányzott belőle, annyira tompa volt, hogy az eredmény érezhetően halkabb lett. A 320 kbps MP3 nem volt halkabb, csak egy hangyafingnyit tompább.
Ne menjünk már megint bele ebbe a hülyeségbe, hogy mi alkalmas és mi nem. Te most megint azt mondod, hogy a keverés és master jellege nem tetszik (amit amúgy teljesen megértek, ezek a számok másképp készülnek mint az akusztikusok), ezért nem alkalmas. Pont hogy az a legalkalmasabb egy tömörítés és hallás mérésére, ami nehezen tömöríthető, hiszen az több és komplexebb hangokat tartalmaz, ebből következően jobb fül, jobb hangkeltő kell hozzá.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Átfogalmazom, mert nem jól írtam. Az opus meg a hallásunk gyengeségeinek tesztelésére valóban megfelelő az a fajta zene, de hangcuccot nem tesztelnék vele. A véleményem szubjektív, leírom a lényegét:
A zene nem csak hangok meg effektek összessége. Amikor ezt egy élő ember adja elő, akkor ezzel együtt érzések is átadódnak. Mondok erre 4 példát:
Roger Water - Outside of the wall [link]
Johnny Cash - The man comes around [link]
Piramis - Ha volna két életem [link]
Anna and the Barbies - Márti dala [link]
Ezek a számok erős érzéseket tudnak kiváltani, különösen az utolsó, amit egy barátjuk halála miatt írtak... Nem leszólni akarom azt a fajta zenét amit linkeltél, de az nem igazán közvetít érzéseket, inkább csak hangokat.
Az én szubjektív véleményem meg az, hogy ha az érzések is átjönnek egy meghallgatás alkalmával, akkor az egy jó hangcucc és ezért tesztelünk hangcuccot élő ember által felénekelt felvétellel, amiben vannak mindenféle hangszerek, halk és hangos részek egyaránt.
Amit itt leírtam, az már túl van a méréssel mérhető paramétereken. De emberek vagyunk, így joggal elvárható, hogy egy zene érzéseket keltsen bennünk. Na az érzéseket se lehet mérni, mégis vannak...
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
De ez tök szubjektív, hogy milyen érzelmeket vált ki az adott mű. Nyilván ha te tesztelsz, akkor elsősorban olyan zenével tesztelj, amit ismersz és szeretsz. Másodsorban meg lehetőleg olyannal, ami komplex, tehát nem csak egy gitár + ének, mert ez a legprimitívebb műfaj. Ennyi a lényeg szerintem.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Azt írtam, hogy mindenféle hangszer. Az kicsit több, mint egy vacak gitár.
Amúgy az Ágoston könyv (erősítők építéséről szól) egyik meghallgatásos tesztjét tudnám említeni. Ott írnak egy esetet, hogy az amúgy "jóhangú" hangfal nem tudta kiadni a gordonka hangszer hangját, de ezt olyan módon tette, hogy nem is tűnt volna fel, ha nem tudod, hogy van ott még egy gordonka is a háttérben.
Az ilyen dolgok miatt állítom, hogy egy láncot olyan zenével kell beállítani, mint pl. a korábban már említett Kelly Family "Gold" c. lemeze. Amin az jól szól és az a bizonyos mögöttes tartalom is átjön, az egy jó hangrendszer. Pár embernél már állítottam be mindenféle hangcuccot így, azóta is boldogok.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Félre értettél. Nem is érdekel, hogy mi az. 
Elsősorban élvezni akarom a zenét és nem elemezni azt.
Elemeztem már eleget.
Mostanában inkább a LEGO® elemek kötnek le, azokkal elemezek, meg a Control+ -al. 
Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
Nem értettelek félre. "Fingom sincs mi az az ABX teszt, mint említettem nem követtem a topikot és nem is fogom."
Nem írtad le hogy nem érdekel. De itt kiszállok a mondat elemzésekből
re: CPT.Pirk
Nem értem mondjuk miért kellene nekem Kelly Family-vel beállítani a rendszert ha Lagzilajcsiban találtam meg életem zenéjét és soha nem fogok mást hallgatni. És ez fordítva is igaz.
Ha lezso6 zuzatós elektronyos zenét hallgat amit szétcsesz a tömörítés, akkor nyilván elgondolkodhat rajta, hogy megéri-e neki flac-ban tárolni. De ha kellifemilin hallgatja meg a tesztet és nem hallja akkor abban a hitben él, hogy úgysem hallja azt, miközben a saját zenéjében igenis van különbség.
[ Szerkesztve ]
Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
Tömörítést igen, rendszert nem.
Amúgy nem tudjuk, hogy KF alatt hallja-e az opus problémáit, innen nem próbálta meg senki. Itt vannak a feltöltött számok a #1103-ban, én 7/10-et produkáltam. Nálam gyakorlottabb ABX-es szerintem többet is ki tudna hozni ebből. Abban az esetben meg áll, amit írtam lentebb.
*Viszont mint írtam, a véleményem szubjektív. Nem adtam utasításba senkinek, hogy mit mivel kellene, de van egy erős véleményem ebben a témában a tapasztaltaim alapján.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Az a baj, hogy elég sokat kellene nekem fizetnie valakinek, ahhoz hogy KF-et hallgassak.
Namost ha a büdös életben nem fogok KF-et hallgatni akkor szerintem tök értelmetlen nekem azon tesztelni a tömörítést. Lezso is benyomta az elektronikus zenéjét, de ha nem fogok olyat hallgatni akkor tök mindegy. Ott-on annak idején teszteltem, nem hallottam szart se, az is elektronyikus, csak laza, lágyabb. Azaz én nem hallgatok olyan zenét amin az mp3 számomra hátrányt okozna. Ennyi. Még a zúzósabb Hallucinogen-sem annyira sűrű mint a durvítós drum&bass-ek.
Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
Ja, nem azt mondom, hogy amit hallgatsz az gitár + ének, csak mint extremitást hoztam fel az egyszerűségre.
Ha valami halk részlet nem hallatszik egy hangfallal, akkor ott egyértelműen dinamikahiány van. Lánc beállítása alatt mit értesz? Az adott KF számok technikai minősége egyébként tényleg jó, habár az egyiknél (az akusztikusnál) 10 mp-nél van egy hiba a felvételen.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Na, habár ilyet magamtól én sem hallgatnék soha, azért sokkal-sokkal jobb, mint a korábbi Ten Sharp - You.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Vonatkoztass el a személyes preferenciádtól. Megmondom őszintén, én sem szoktam KF-et hallgatni. Én speciel nagy AC/DC rajongó vagyok, itthoniak közül meg nagyon szeretem az Aurórát vagy a Prosectúrát meg a Picsát és sokat is hallgatom ezeket, de mégsem ezekkel állok neki teszteni egy hangcuccot, mert ezek a zenék se arra valók.
Azt már nem is említem, hogy elég gyakran csak hagyom szólni a kedvenc Bulgáriai netrádiómat mert alig beszélnek rajta (és azt sem értem), azon kívül meg szinte csak a nekem tetsző számokat adják. Na gondolom a netrádió ?128k? streamjével már csak nem kellene tesztelni, hiába szól órákon át.
De ha meg akarom mutatni valakinek, hogy hogyan szól a cuccom, akkor berakok egy-két KF számot.
lezso6:
Az az eltűnt hangszer esete sok dolgon múlhat. Ugye van egy amplitudó karakterisztikája az erősítőnek (ami főleg akkor lesz problémás, ha nem A, hanem a tranzisztoros erősítőknél inkább megszokott AB osztályú beállításban működik, hogy ne fogyasszon annyit a cucc), van egy amplitudó karakterisztikája a hangfalnak amit a hangszóró a hangdobozzal együtt alkot, meg van egy karakterisztikája a forrásnak is.
Mivel ezeket nem tudjuk itthoni eszközökkel megmérni, így csak találgatni lehet, hogy ha veszek egy erősítőt meg egy hangfalat hozzá és azt rákötöm valamire, akkor milyen lesz a végeredmény, miután egymásra lapolódnak az amplitudó menetek és kialakulnak a puklik meg a hullámvölgyek, meg ezek keverékei.
A másik érdekes kérdés a torzítások esete. Ismerősöm járt úgy, hogy volt egy épített, bejáratott erősítője meg hozzá hangfal és jól is szóltak együtt. Aztán rászánta a pénzt és vett minőségi hangfalat az erősítő mellé, de ebből az lett, hogy jelentősen rosszabbul szólt az egész, mint az előző, gagyibb hangfalakkal.
Pár mérés után kiderült, hogy az erősítő torzítása volt túl nagy, de az előző hangfal nem rendelkezett olyan tulajdonságokkal, hogy ez kihallható legyen... Ezek után átépítette az erősítőt és úgy már az új hangfalakkal minőségben lenyomta az előző összeállítást a cucc.
Saját célra a fentebb írtak miatt már pár éve tervezek építeni amplitudó + fázismenet mérő műszert (egyfajta wobbler szkóp), hogy mondjuk egy erősítőt ki tudjak mérni, de nem egyszerű a téma és bár a nyákterv már készen van, még egy jó adag programozás is kelleni fog hozzá, meg idő. Amennyire tudom, ilyen jellegű műszert venni sem nagyon lehet, pedig lenne rá igény.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
A te 10/10-es ABX teszted én azért kezelem fenntartással, mert extrém, meg killer sample-kkel teszteltél. De a lényeg a legutolsó sorban van eldugva, hogy ha nem lehetne váltogatni közöttük, nem tudnád melyik szól. Pontosan erről szól a topik.
A 80 kbps-os Opust hagyjuk, az se normál zenével lett csinálva, és a bitráta is extrém alacsony. Csatornánként kb. 40 kbps, az nagyjából semmi. Aki zenélni akar, az min. 64 kbps-nál kezdi, de ezt is csak tesztelni, mert ha tényleg élvezni akarja a zenét, meg hosszú távon hallgatni, szerintem csatornánkét 128 kbps alá nem érdemes menni.
Kapitány kollégánál van az igazság, hogy nem csak azokkal a zenékkel kell tesztelni, amik kedvencek. Nekem is sok olyan kedvenc van, amit jónak tartok, de tesztelni nem a legjobbak, ezért nem is azokon tesztelek hangcumót, mert elismerem, hogy arra nem jók, nem valók, nem a legjobb keverések, ezért nem mérvadóak ilyen szempontból.
Ugyanarról beszélünk. Amit írsz, attól mind csökken a dinamika, ezek ugye a lehetséges okok. Akkor most beállítás alatt azt kéne érteni, hogy azt teszteled, hogy jó-e a szinergia?
Egyébként meg igen, a punkzene valóban nem tesztelésre való, hisz annál pont a koncepció, hogy a hangszerelés a lehető legigénytelenebb legyen, ott a szöveg a lényeg. Esetleg még az ACDC lehetne teszt alany (az ugye nem punk), de ott meg az a probléma, hogy a keményebb rock masterek sajnos elég csapnivalóak szoktak lenni, úgy általánosságban. Habár lehet van ACDC-ből van jó master.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Igen, csak akkor dinamika-menet változás lenne a megfelelő kifejezés.
Amúgy jobb eszköz híjján csak a fülünk marad. Ezért szoktam a KF számokat elővenni, vannak bennük finom hangszerek meg erőteljes részletek, amik ha szépen szólnak, akkor rendben van a cucc.
Többet sajnos otthon nem tudunk csinálni. Ez alól csak a mérő mikrofonos DSP-s házimozi erősítők a kivételek, de azok meg gyakran valami 2 IC-s végfokot tartalmaznak, ami nem szokott a minőség csúcsa lenni és a DSP se igazán olyasmi, amit szeretenék egy zenei erősítőben látni (hallani )...
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Abban az értelemben killer, hogy komplexebb, mint a többi itt linkelt zene. De ez miért rossz? Pont ezzel érdemes tesztelni, hisz ebben van annyi információ, ami kihívás egy tömörítő-algoritmusnak. Vagy egy hangfalnak. Úgy könnyebb észrevenni a problémákat. Persze nyilván nem önmagában kell tesztelni, egy stílus az kevés.
Ez a gridlok szám (meg úgy általában a dnb) leginkább egy lánc sebességét teszi próbára a teljes spektrumban (40 Hz és 20 kHz között), szvsz konkrétan erre való. Ha lassú, akkor egy mosott foshalmaz lesz belőle. A legtöbb itt lévő szám az egyébként mind lassú, ebben a technikai értelemben (tehát nem tempóban, ha tranziens-válaszban).
"De a lényeg a legutolsó sorban van eldugva, hogy ha nem lehetne váltogatni közöttük, nem tudnád melyik szól. Pontosan erről szól a topik."
Persze, igen, ez a konklúzió. Ugyanúgy elég az 320kbps MP3, hiába hallom bizonyítottan azt a hanggyafingnyi a különbséget, ha csak közvetlenül hasonlítva megy.
"Kapitány kollégánál van az igazság, hogy nem csak azokkal a zenékkel kell tesztelni, amik kedvencek."
Én sem ezt mondtam, hogy kedvenc zenékkel kéne tesztelni. Azt mondtam, hogy azzal kell tesztelni amit szeretsz és ismersz. Előbbi gondolom magától értetődő, hisz utált zenével tesztelni mazochizmus. Utóbbi meg azt jelenti, hogy ismerned kell az összes hangot benne, tudod milyen szetten hogyan szól, stb.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
Szvsz egy zene minél inkább közel áll hozzánk és hat az érzelmekre, annál kevésbé alkalmas tesztelésre.
Itt hideg fejre, racionalitásra, szinte spekulatív elemzésre van szükség. Nálam a teszt ritka alkalmai az emelkedő színusz sípolásával kezdődnek.
Végül persze sorra kerül a kedvencek közül is, mert tudni vélem, hogy kellene szólniuk, de ez veszélyes, könnyen vezet tévútra a megszokás miatt.
Lezso elektromos zenéje jó tömörítés tesztre, csak nem szabad az ott tapasztaltakat általános érvényűnek tekinteni.
"van egy amplitudó karakterisztikája a hangfalnak amit a hangszóró a hangdobozzal együtt alkot, meg van egy karakterisztikája a forrásnak is"
Frekvenciaválaszra gondolsz?
Valamire való erősítő vonalzó egyenes, akárcsak az egyéb előtte lévő komponenseké.
Ha mégis gond van, az inkább nagyobb terhelésnél mérhető erőtlenedés mélytartományban a gynge táp miatt. Netán kiemelés, hogy kellemes, meleg hangja legyen. Vagy általában gyengébb paraméterű alkatrészek miatt nagyfrekvenciás tranziens válasz gondok, ez torzítást fog eredményezni. (Nem az alkatrészek "hangjára" gondolok, az nem létező paraméter. Legalábbis ott, ahol nem mérhető villamos paraméter eltérés.)
Erősítő-hangfal párosítással gyakorlatilag csak csövesnél van értelme beszélni, mert az áramerősítő, nem feszültségerősítő. Ezért ajánlott a nagyimpedanciás, keveset terhelő hangfal ezekhez, jó érzékenységgel, hogy szóljon is. (Meg a viszonylag egyenes impedanciamenet, hogy ne tegyen még rá az erősítő emiatt változó kimenőteljesítménye.)
Hangsugárzó átvitele mérhető, DIN45500 "hifi-szabvány": +-3 dB valahol 50 – 16'000 Hz között. Ez nagyon jó, ha igazi méréssel, valóban teljesíti. A legtöbb drága, "hájend" hangfal nem tudja, sok MP3-ra legyintő rendszere jó, ha 15 dB-en belül van. Ekkor jönnek az olyan vad ködösítések, hogy ilyen meg olyan hangarakter.
Ezek mérésére, hacsak nem egy erősítő hibakeresés-hibajavítás vázisában vagy, bőven elég a PC hangkártya, felesleges célműszer.
Fázismenet is mérhető, de túl sokat kezdeni vele nem lehet.
Ebben a hozzászólásban az utolsó képen a SZÜRKE a fázismenet. Már a megszokott kialakítású hangszórók is +- 45 fokon belül vannak, de sokat ez nem jelent, úgysem a fázist hallgatjuk, hanem annak következményét, ami a hangnyomás-frekvencia diagram változása lesz keresztezési frekvencián, amire koncentrálunk építéskor.
unclefucka
Köszönjük a fáradozást.
Foobar ABX plugin letölt.
Elindít.
Foobar ablak alkalmaz.
Foobarban megnyit a két tesztzene.
Mindkettőt kijelölni. Jobb klikk, Utilities -> ABX tester
Megkérdezi, hány próbát akarsz.
Mehet a teszt, azt kell kitalálni, hogy "A" az "X" vagy az "Y".
[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
Igen, frekvenciamenetre gondoltam, de igazából ugyanarról beszélünk.
A valamire való erősítővel az a baj, hogy a tranzisztoros erősítők többsége nem A, hanem AB osztályú beállításban működik praktikus megfontolások miatt, mert úgy nem fűt annyit és nagyobb hangerőn mikor átmegy B osztályba a működés, ott már nem akkora probléma a keresztezési torzítás.
Érdemes még beszélni arról is, hogy különböző vagy azonos nemű tranzisztorok alkotják a végerősítőt. PNP-NPN párossal egyszerűbb a kapcsolás, de a két különböző nemű tranzisztor sosem fog ugyanúgy szólni, mert egyszerűen a fizikai működésük más és ez is kihat az erősített jelre.
A fázismenet meg a másik érdekes kérdés, még a szakdogámhoz akartam csinálni frekimenet mérést bolti erősítőn, de az akkori mérőrendszerem nem tudott mit kezdeni a fázistolás problémájával (egyszerű RC szűrőt még jól meg tudott mérni), így meg sem tudtam mérni, mert már a mély tartományban totálisan szét volt csúszva a fázismenet. És akkor még EQ nem is volt a körben, csak egy generátor.
"Erősítő-hangfal párosítással gyakorlatilag csak csövesnél van értelme beszélni, mert az áramerősítő, nem feszültségerősítő. Ezért ajánlott a nagyimpedanciás, keveset terhelő hangfal ezekhez, jó érzékenységgel, hogy szóljon is. (Meg a viszonylag egyenes impedanciamenet, hogy ne tegyen még rá az erősítő emiatt változó kimenőteljesítménye.)"
Ezzel így nem tudok egyetérteni, mert mindegy milyen technikát nézünk, egy feszültség erősítő fokozatot követ egy teljesítmény erősítő. Csőnél is ez van, de a végerősítő csövek kOhm nagyságrendű impedanciáját vagy transzformátorral illesztik a hangfalhoz (itt a cső és a trafó együtt hozza létre az úgynevezett "csöves hangzást"), vagy több végcső párhuzamos kapcsolásával (OTL erősítők) érik el ennek csökkenését. Ez utóbbi is "csöves hangzás"-t produkál, csak másmilyent.
Gyakorlati példa az én PCL86 SE (azaz Single Ended ami a tranyós A osztály megfelelője) kapcsolású csöves erősítőm esete, ami csatornánként olyan 1.5W (tényleg csak ennyi) teljesítmény leadására képes. Ez a 1.5W elég volt hozzá, hogy a gagyi MNC Eclipse1 hangszórókból épített hangfalam hallható torzítás nélküli hangereje nagyobb volt egy panelben megengedhető hangerőnél. Szóval nincs itt semmilyen szükség az összehangolásra.
Az OTL csöves fejhallgató erősítőmnek (optimalizált Morgan Jones kapcsolás) se okoz semmiféle problémát meghajtani a 12ohm körüli gagyi fejhallgatókat nagy hangerővel, nem kell hozzá drága 120 meg 300ohm-os fejest venni.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Az AB osztályról amit írsz igaz, persze, csak mégis mennyit számít az egy korszerű kiépítésnél, hogy a B munkapontnál nem egyenes, meg hogy tranzisztorpárral oldható csak meg? Szerintem ezeket mára tökéletesre korrigálták.
Meg ha MNC szórókkal meghallanád az erősítő torzítását, akkor ott tényleg komoly gondok volnának.
No de mennyi a csöves erősítő illesztőtrafó utáni belső ellenállása? Hát baromi sok.
Mennyi egy tranzisztorosé? Névleges 4 – 8 Ohmos hangfalaknál olyan kicsi, hogy nem is foglalkozunk vele.
Ha akarsz még mérni, akkor itt egy kis leírás a hangszórókhoz (csak mert korábban írtad, hogy házilag nehéz hangszórót mérni, de hallyel-közel azért lehet).
A mindenen kívül tudsz vele mérni átvitelt is, nálam nem okozott gondot erősítőnél se. Arra már nem emlélszem, melyiket kell hozzá indítani és mit állítani, de tíz perc alatt rá lehet jönni. (Értelemszerűen akkor valamelyik bemenetet használod egy sima kábellel, az ellenállásos a fázismenet méréshez kell.)
[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
Nem igazán világos, hogy az illesztőtrafó utáni belső ellenállás alatt mit értesz. Csőnél van egy belső ellenállás adat, meg egy ennél kisebb, optimális illesztési adat. Ez utóbbi mellett van a legkisebb torzítás de legnagyobb kivehető teljesítmény, ilyen értékű ellenállást vár az anód körbe.
A kimenő trafó (ami ráadásul légréses, mert egyenáram folyik rajta kivezérlés nélkül is), az megoldja ezt a feladatot, a cső pedig boldog lesz.
Az AB osztályról meg annyit, hogy bolti cuccoknál még mindig kérdéses a minőség. Járt már pár tranyós erősítő a kezem alatt, de elég vegyes volt a felhozatal minőség terén. Sajnos mérési jegyzőkönyvet nem adnak melléjük, így csak a fül marad. Meg a műszerem, ha egyszer befejezem.
A TS méréses linked meg köszi, érdekes. Mondjuk már nem szeretnék megint hangfalat építeni, drága mulatság ha jót akarok.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Hát arra gondolok a belső ellenállásnál, hogy fogod az egész bedobozolt csöves erősítőt, és annak mennyi a hangsugárzó csatlakozója felől nézve a kimeneti ellenállása?
Ugye a bemenetre kapcsolsz valamilyen frekvenciájú szinuszt, és a kimeneten mérve üresjárati feszültség, meg aztán egy terhelt érték. Az üresjárati és az így eső feszültségből és a terhelőellenállás értékéből kiszámolható, hogy mekkora annak az erősítőnek a belső ellenállása. Mint áramgenerátor. Pár frekvencián megmérve, 20 -, 100 -, 1000 Hz stb. ami szimpatikus. (Oké, nevezzük impedanciának, csak hogy bele ne kössön valaki.)
De hát tudnod kell a mérési metódust, nálam jobban is, ha ilyen témájú szakdolgozatot írtál, meg csövesekkel mazohizálod magad.
Az biztos, hogy a csöves erősítőre áramgenerátorként tekintünk, ezért kell a nagyimpedanciás hangsugárzó hozzá. Ellenkező esetben annak nem lineáris impedanciamenete össze-vissza terhelné az erősítőt, így a kilépő feszültség is össze-vissza változna. Vagyis frekvenciától függően más-más teljesítményértéket kapna a hangsugárzó, amit lehetőleg minimalizálni kell.
Persze hifista jól rákapcsolja a nyóc ómját az új hájgned csövesére, mire csinál egy szép U-karaktert az átvitel, és örül, milyen telten meg lágyan szól.
A tranzisztorosoknál meg ugye nem kell ilyesmivel foglalkozni, mert annak porzasztóan pici a kimeneti ellenállása, feszültséggenerátorként viselkednek. Akár negatív is lehet ez az ellenállás, ugye, hogy a kábel ellenállásást – tudományosan damping faktorát – korrigálják, ilyen beteg egy meg fél Ohmos hangszóróknál.
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
Jah értem. Érdekes vizsgálat lenne, de valszeg az is más-más eredményt adna, ha egyszer 8Ohm mérőellenállás, egyszer meg 8ohm-os hangfal lenne rajta. Vagy csak hangszóró, hangváltó nélkül... Nem emlékszem, hogy láttam volna ilyen jellegű mérést csöves cuccról, de az igaz, hogy a csöves cuccot hallani kell, nem mérni.
Kis érdekes háttéranyag a kimenő trafóról: [link]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Én kérek elnézést, de muszáj megmutatni hogy mennyire kinyílik a tér ha a
Commodore64 zene vinylen szól egy valamire való csöves erősítővel.
(nem értek ennyire hozzá. jó cuccon hallgatja?)
Csöves erősítőtől nyílna ki? Lejátszó, hangszedő tű, hangfal másodlagos? [link]
Foobar + Crossfeed esetén is kinyílik a tér. A szegények high-end megoldása. 
[ Szerkesztve ]
hát ha én elköltenék 15ezermillió eurodollárt qurváracsillivillimenő audiocuccra, de a péniszem mégis maradna mikro, én is kitalálnék minden fasságot, hogy miért volt mégis jó biznisz a dolog, pld mutogatnám a világnak tecsőn, hogy szerintem jó dolog egy őseredendően digitális zeneanyagot analógizálni . amíg szar van, addig veréb is van.
All systems gone! Prepare for downcount! 5....4....3....1! Off blast!
Mindezt felvette egy telefon mikrofonjával, tényleg csodálatos. Amúgy meg vinyl + tube saturator VST, 'szt kész. Lesznek fasza felharmonikusok, kisimult fűrészjelek, halk pattogás.
Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar
