Van az a frekvencia, ahol már nem számít a jelalak, az alapharmonikuson (szinusz) kívül mást már nem hallasz belőle. Ez a 10kHz feletti tartomány. Az ottani jelek a gyakorlatban már eleve felharmonikusok, átlag zenében önállóan nem jellemzőek.

Bármilyen átviteli eszköz, a felső határfrekvenciájától egy oktávon belül szinuszosít, a határfrekvenciához közeledve egyre kisebb torzítású szinusz marad a jelből.

+1, sok komolyzenénél 12-13kHz fölött semmi nincs, csak ilyen -70dB-es vagy alacsonyabb jelszintű dolgok.

[ Szerkesztve ]

Ezeket a reakciókat vártam.

Oké, rendben van, akkor tényleg úgy tűnik, hogy simán annyira sok az összetevő. Mert hát esetleg lehet(ett) volna más ok is, valami hanganyag vagy tömörítő anomália.
Azért a zenekészítőnek annyi megkötése kéne legyen, hogy ne csináljon annyira torz jelet – amiről itt szó sincs –, ami leégeti a hangszórót. Mert egyáltalán nem biztos, hogy szűrve van, kimehet hangfalra az 1 Hz is akár. Sőt, szerintem az a jó, ha ki tud menni.

Tulku
A színpadkép "mélysége" kialakul egyetlen darab mono hangsugárzóból is, egész más rá a magyarázat, korábban írtam: lineáris frekvenciaválasz, normális torzítási értékek.
A BT-t nem kellene idekeverni, nem hiszem, hogy úgy tömörít, mint a legújabb Lame. (Még ha az aptx HD 512 kbps körül is van.) Viszont egy 10/10 ABX-et biztosan nem vennénk rossz néven. Legalább egy 160-as OPUS-szal, azt használja a youtube már. Az csak a fele a 320-nak.

Kammerer
"Neked a vidám siker bizonyítéka. Mások számára pedig a szomorú kudarcé."
Kamme' bratyó, a lemeztisztító folyadékot, azt nem meginni kéne ám!

"Azok számára, akik tudják, hogy mennyire de mennyire távol álltak a mintavételi frekvencia közelében dolgozó hangszer periódusai a szinuszgörbétől az adott frekvencián."
Ők a Kiválasztottak, ők a Tudók, a Nagy Arkánum Topik lakói.

Mi meg csak azt látjuk, hogy 44.1 kHz meintavételi frekvencia esetén a 20 kHz-es összetevőket tökéletesen visszaalakíthatóan tárolja. Ezt nem éri el egy hangszer felharmonikusa sem, rögzített hanganyagok spektrogramjával megmutattam, legutóbb itt, egy nyávogásig húzott hegedűvel.
A hangszer egyedi hangja, amit a felharmonikusok adnak, azok mind szabályos szinuszokból tevődnek össze. Az egész hangja összerakható ezekből, és beférnek 20 kHz alá.

Gondolom 10/10 ABX-el nincs kedved vacakolni, hisz te tudod az eredményt.
Legalább a 80 kbps tesztet elvégezhetnéd, hogy legyen némi vidám sikered!

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Ez most komoly ,valóban ennyi a legjobb hangcucc amit a háztartásodban találsz és neki kezded sózni a zagyvaságot?
Ne haragudj ,de épp egy hangmérnökkel beszélsz ,és be mersz linkelni egy apró/ultra gagyi/ műanyag hangfalnak sem nevezhető valamit (ennél bármelyik Genius is jobb) ,vagy jössz nekem egy 3 ezer forintos fejhallgatóval?

Ne haragudj ,nem akarlak inkább megbántani ,viccnek is rossz.

"Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket."

Erről szól a cikk. Nem a milliós hifi cuccokról.

Konkrét linkeket küldött ,bocsánat.
ABX hogyan és mivel?
Rengeteg eredeti audio lemezem van (gyűjtöm őket) vagy saját cucc ,szívesen csinálok mérést...

[ Szerkesztve ]

"ne csináljon annyira torz jelet – amiről itt szó sincs –, ami leégeti a hangszórót. Mert egyáltalán nem biztos, hogy szűrve van, kimehet hangfalra az 1 Hz is akár. Sőt, szerintem az a jó, ha ki tud menni."

Igen ezt így kell, s így is szokták. Szűrni nem kell, ugyanis eleve nem tesznek be ilyen alacsony frekvenciát. A dnb jellemzően 40 Hz alá nem megy, csak nagyon ritkán. Ez igaz az összes többi elektronikus zenére is. Egyetlen kivétel hiphopnak az a bizonyos autós yopeacemotherfucker alműfaja, ahol a 20-30 Hz egyáltalán nem ritka. De ezek a mélyek inkább arról szólnak, hogy jó sok levegőt mozgasson meg, s akkor ennek van egyfajta fizikai élménye, hogy szétrázza magát az autó.

Annyit még hozzátennék, hogy a mély hangoknál technikailag nem attól kell félni, hogy leég a lengőtekercs, ugyanis nagyon mély hangoknál (50-60 Hz alatt) előbb mechanikai limitekbe ütközik a hangszóró, azaz egyszerűen nem tud elég nagyot kitérni, mondjuk s kiszakad a membrán széle vagy a pille. Ez azért van, mert fizikája úgy működik a dolognak, oktávonként lefelé négyszereződik a kitérés. Tehát ha pl 1 watt teljesítményre 160 Hz-en 0.25 mm-t tér ki a hangszóró, akkor 80 Hz-en 1 mm-t, 40 Hz-en 4 mm-t, 20 Hz-en 16 mm-t (!!!) fog kitérni. És ez végig 1 Watt volt, csak a frekvenciát változtattam.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ezzekel a vizuális méréssekkel a saját időd pocsékolod. Senki nem állította, hogy a lossy codec-ek visszaadják az eredeti audioinfókat. Azért veszteséges a tömörítés, mert az eredeti anyag információtartalmának egy része elveszik, változik a hullámforma, változik a színkép. Ez objektív tény, mérhető. Senki nem vitatja. Azt sem vitatja senki, hogy vannak emberek, akik hallanak némi különbséget. Kevés ilyen van, de vannak ilyen egyének. Ez vitathatatlan.

De!!! Az emberi fül, meg a idegrendszer hallásközpontja viszont szubjektív meg pszichikus alapon működik. Nem a hullámformát meg az szélessávú spektrumot nézi. Megvannak a maga korlátai, tévpercepciói. Ezért elég relatív, hogy a veszteséges tömörítők veszteségeiből ki milyen bitrátán mit hall meg.

Azaz senki nem állította, hogy a FLAC-nak, stb.-nek ne lenne értelme. Van, azért is találták ki, nem dísznek létezik. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek 99,99%-a azokon a zenék 99,99%-a esetében a 99,99% legrosszabb (azaz legátlagosabb, leggyakrabban haszált) hangrendszeren/hangláncon a vaktesztek tanulsága szerint igazából nem hall különbséget a transzparens lossy és lossless között. Persze, lehet janizni, meg hipszternek lenni, hogy valaki a 3 milliós hangfelszerelésén egy falusi malacól röfögéshangjait hallgatja, meg a világűrből érkező rádiófreki-spektrumot, az univerzmus háttérzaját, mert az cool, meg ultramodern és avantgard, és ő akkor sem ilyen mainstream fosokat hallgat, meg megtanult tömörítési hibákat keresni, és neki milyen jóleső érzés a 0,01%-ba tartozni, és jár is nekik simi a fejecskéjükre, csak azt nem értik meg ezek az emberek, hogy ezt a többi 99,99% leszarja nagy ívben. A zenék és a veszteséges codecek, a webes audiostream-szolgáltatások, hivatalos kiadók zenei kiadásai nem a 0,01%-nak készültek. Ennyi.

Az egész még így rendben is lenne, de mikor nyílik egy fórumon egy ilyen topik, hogy lossless vs. lossy, egyből az egybegyűltek 99%-a elkezdi hallani a különbséget, meg mindenféle fal elméleteket, meg hifista/audiofil tévhitek mentén félremagyarázni dolgokat. Na, ez a része kínos, hogy hirtelen mindenki a 0,01%-a tartozik. Persze-persze. Vagy csak sokan szeretnek nagyon mondani, mert utálnak átlagosak lenni.

Kedves olvasók!

Noha nem olvastam végig az összes hozzászólást, úgy látom, több probléma van itt. Végigolvastam viszont a cikket, és abban még több. Egy része elméleti (a szerző nem tudja pontosan, hogyan szól a mintavételi tétel) másik része - és ez a lényegesebb - a tesztelésnek sem az objektív, sem a szubjektív alapvető előírásait nem ismeri, ezért hamis eredményeket mér. További gond, hogy a pszichoakusztikai legalapvetőbb ismeretei is hiányosak.

Ami a méréseket illeti, a mérőeszközeinknek több nagyságrenddel illenék pontosabbnak lennie, mint amit mérünk. Ez azt jelenti, hogy pl. mérőjelként nem egy már amúgy is digitalizált forrást használunk, ls főként nem olyat, amelynek a paraméterei nem lényegesen jobbak, mint amit mérni akarunk. Sem a wav, sem az ebből képzett CDA nem ilyen forrás. Még egy SACD is jobb volna, de az igazi az lenne, ha egy nagyon jó sztereó mikrofonpárral egy akusztikailag megfelelő, a műfajhoz igazodó teremben készítene felvételt úgy, hogy az egyrészt FLAC-ban, másrészt mp3-ban kódolódna. Nem kéne egy hatalmas szimfonikus zenekarra gondolni, elég pl. egy zongora-fuvola felvétel készítése, persze, megfelelő hangmérnöki tudás birtokában.

Az AD átalakításhoz és a kódolásokhoz persze nem akármilyen hangkártya kell, sajnos, az ezt a célt szolgáló külső hangmodulok több százezer forintba is kerülhetnek, és akkor még egy csomó paraméterről nem is beszéltünk. Az Audacity és társai meg aztán végképp nem mérőeszközök, az arra jók, amire kitalálták őket, elsősorban egyébként montírozásra, Ideértve pl. a visszahallgatáshoz szükséges, kvázi-szabványos lehallgató helyiséget, annak berendezését, stb.

Sokkal nagyobb probléma az a sok - elnézést, most nagyon finoman fogalmazok ám - ostoba baromság, amit a 'mit hallunk" témakörben ír a szerző. Ugyanis ott kezdődik a dolog, hogy az érzékelő rendszerünk nem csupán akusztikai értelemben működik, tehát nemcsak hall. Noha jóval többet hall, mint amit a szerző feltételez, de a lényeg nem ez, hanem az, hogy az ingerek hatására a hallórendszer hogyan reagál. Ez a reagálás roppant érdekes, a soulmusic.hu honlapon a XXI. századi Diszkónika sorozatom első csaknem 100 része ezzel foglalkozik. Nyilván most nem fogom idemásolni az ott olvasható kb. egymillió karaktert, de néhány alapvető dolgot azért megemlítek. Pl. azt, hogy jóval 20 kiloherz fölött is érzékeljük a hangokat, és különösen érzékeljük e hangok hatását a hallhatónak nevezett tartományban. Ha a 20k fölötti részt eltávolítjuk, az onnan derül ki, hogy egyre inkább a pofánkban szól minden, kezd eltűnni a térérzet, nehezül a hangforrás lokalizációja. Nagyon lényeges, hogy un. hallásfejlesztéssel elég hamar elérhető, hogy olyan jelenségeket is észrevegyen a hallgató, amit ugyan eddig is érzékelt, csak nem tudott róla, de a hallórendszere reagált rá. Egy nagyon egyszerű példát mondok. Ha egy szobában a számítógép ventilátora halkan zúg, akkor egy idő után a hallórendszer "zajzára" nem tudatosítja ezt a zajt. De ha kikapcsoljuk a gépet, fellélegzünk, hogy de jó. A hangmérnököket arra képezzük, hogy az ilyen forrásokat is felismerjék, sőt, ennél kevésné feltűnőeket is. Ezért van az, hogy mi kapásból meg tudjuk mondani, hogy flacot vagy mp3-at hallunk-e.

Azt nem állítom, hogy a szakemberek tévedhetetlenek, de a placebo hatásra kevésbé fogékonyak.

kevered a benchmarkolast az embereken vegzett kiserletekkel, innentol pedig eleg nehezen lehet komolyan venni ahogy a metodikat kritizalod.

amit leirtal a hangszerrel meg a specialis felvetellel az egyetlen egy case: worst-best casekent hivatkozol ra, de igazabol ez az allitasod se feltetlenul igaz. a nagyon jo mikrofonok egy resze szinten nem vesz fel semmit az ember alltal hallhato tartomanyon kivul (mert felesleges).

Ha egy szobában a számítógép ventilátora halkan zúg, akkor egy idő után a hallórendszer "zajzára" nem tudatosítja ezt a zajt. De ha kikapcsoljuk a gépet, fellélegzünk, hogy de jó.
Kevered (vagy siman osszemosod) az emberi kogniciot a ful fizikai erzekelesevel. 20kHz felett nem azert nem hallunk, mert filterezi az agy, hanem azert, mert egyszeruen az emberi ful fizikailag alkalmatlan ra. Ez egy eleg lenyeges kulonbseg, mert eppen olyan dologbol probalsz generalizalni, aminek koze sincs a temahoz.

blogposztot, ujsag bejegyzest vagy konyvet meg barki irhat anelkul, hogy barmennyire is ertene a temahoz. egyik se peer-reviewed medium, foleg nem olyan feluleten, ahol valamennyire ugyelnek is a minosegre.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Hogy mindig felbukkan egy ilyen ember bárhol, aki mindent IS jobban tud...

Azért bemásolom újra a #1157-es hszemet (kis kiegészítéssel):

"Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket."
Erről szól a cikk. Nem a milliós hifi cuccokról.

Vagyis: itt az átlagembereknek szóló hangminőségről van szó, amit a folyamat végén megkapsz és hallgatod a saját berendezéseden, nem arról, hogy egy hangmérnök mit hall ki a sokmilliós cuccán.

" A hangmérnököket arra képezzük, hogy az ilyen forrásokat is felismerjék, sőt, ennél kevésné feltűnőeket is. Ezért van az, hogy mi kapásból meg tudjuk mondani, hogy flacot vagy mp3-at hallunk-e."
Ahogy azt fentebb írták már sokszor, egy 10/10-es ABX-et erről jó lenne mellékelned, plusz az általad képzett hangmérnökök hallásáról is.
Addig csak a levegőbe beszélsz.

Ilyen kommentekért olvastam végig az 1000 hozzászólást.
Sok mindenben nem értünk egyet, sőt, de remélem írsz még ide és hozzáadsz a topikhoz.
Ezt a diszkónia témát meg elolvasgatom. Köszönöm.

És aki ilyen videót rak fel a youtube-ra: [link]
Nos... annak minden IS megengedett. :-)
"nyomja meg az AV gombot. Ez egy veszélyes gomb!"

[ Szerkesztve ]

Azt ezért vedd hozzá a membrán kitéréséhez, hogy a lengőrendszer csillapítása ritka esetben lineáris, tehát minél jobban kitér, annál erősebben fogja meg az egész mozgó tömeget. Ezért írtam, hogy egy elmebeteg 1 Hz érdemben nem torzítja a többi hangot, de azért valamennyire igen, mivel mikor erős kitérésben van a membrán, akkor a magasabb frekvenciák kitérése is torzul a középen lévő, nyugalmi helyzethez képest. Meg ebbe a doppler hatás is beleszól, ha az adott konstrukcióban a membrán nagyobb úton mozog, de ezekkel főleg a kábelhívők foglalkoznának, ha tudomásukra jutna.
Ami viszont fontosabb, hogy ha nem zárt a hangdoboz, akkor a hangolási frekvencia(k) közelében a membrán kitérése jó esetben szinte nullára csökken, mert akkor "nem a hangszóró szól". Ezt erősen figyelembe kell venni tervezéskor. Még abban az esetben is, ha ez itt épp giga off és én mégis onba teszem.

cskadar
"Végigolvastam viszont a cikket"
Célszerű volna ismét nekifutni, és értelmezni is az olvasottakat.

"honlapon a XXI. századi Diszkónika sorozatom első csaknem 100 része ezzel foglalkozik"
Ez volt a lényeg. Hamarost itt a Pulitzer-díj!

"jóval 20 kiloherz fölött is érzékeljük a hangokat ..."
Egymillió karakter után nyilván elgépelés az, hogy kiloherz. De az semmi ahhoz képest, hogy ismét egy Kiválasztott jött el közénk, aki nem csak hogy érzékeli az ultrahangokat, de még nem is a fülével teszi!

"... és különösen érzékeljük e hangok hatását a hallhatónak nevezett tartományban"
Nem csak érzékeli, de még az alharmonikusait is meghallja a 80 – 120 dB-es csillapítású ultrahangoknak.
M...m...mester...

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Pl. azt, hogy jóval 20 kiloherz fölött is érzékeljük a hangokat, és különösen érzékeljük e hangok hatását a hallhatónak nevezett tartományban.

Egy CD-ből előállított FLAC állomány mennyi 20 kHz feletti összetevőt tartalmaz

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

az igazi profi azt is érzékeli ami nincs rögzítve

Na igen, ennyire nem értek hozzá, így ideális esetet vettem alapul. Valóban, maga a mágnes is ellenáll, meg ugye reflexes doboznál a hangolási frekvencia is erősen befolyásoló tényező. Meg még nem tudom mi. Az 1 Hz tényleg elmebeteg, legalábbis nagyon közel van ahhoz, mintha egyenáramot küldenél a tekercsre, ami ugye simán gyilkos lehet. Az általam felhozott mechanikai limit inkább a megszólaltatható tartomány legalján illetve alatt szokott lenni.

Aktív rendszereknél (pl stúdió monitorok) szűrni szokás a kimenetet valamilyen módon, hogy a hangfal számára megszólaltathatatlan frekvenciák ne tehessenek kárt a hangszóróban. Nagyon mély hangoknál akkor ez a DC feszültség (jellegű) illetve mechanikai. Magasnál meg ugye az ultrahangok... irónikus, amikor egy nagyon hangos 30 kHz-es hang teszi tönkre a magassugárzót.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

+1

-.-.-.-.-.-.-.-.-

Egyébként, aki szórakoztatóelektronikai kérdésekben kényszert érez nyilvánosan megszólalni, illene legalább fogalma lennie arról, hogy például Cs. Kádár kicsoda.

"az egybegyűltek 99%-a elkezdi hallani a különbséget,"

Lehet hogy van némi összefüggés a topik témája és az ide írogató emberek affinitása között...például nem a mofém csapok tömbszelencéjének cseréje iránt érdeklődnek, hanem a kapott hang minősége érdekli őket...de ezt csak feltételezem,nem állítom

Ja, pontosan ahogy aki bármilyen kérdésben kényszert érez itt ezen fórumon nyilvánosan megszólalni, illene legalább fogalma lennie arról, hogy lezso6 kicsoda.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

és még azt is meghallják ami nem szerepel a felvételen, mert annyira érdekli őket.

jóval 20 kiloherz fölött is érzékeljük a hangokat, és különösen érzékeljük e hangok hatását a hallhatónak nevezett tartományban. Ha a 20k fölötti részt eltávolítjuk, az onnan derül ki, hogy egyre inkább a pofánkban szól minden, kezd eltűnni a térérzet, nehezül a hangforrás lokalizációja.
Mennyi is az a jóval fölötte kb számszerűsítve?
pl A 40 év körüli átlag embereknek hallásvizsgálat során zenehallgatási hangerő szinten kb14-15kHz-ig terjed addig érzékel, 60 körüli ismerősöm 11kHz-ig érzékelt.
Még azt sem halljuk ami a halló tartományon belül hallható lenne az nem baj, de a 88.2kHz vagy a 176,4kHz meg legyen mert az az igazi tér érzet, 100-200K láncokon?

[ Szerkesztve ]

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/tekintelyre-hivatkozas

Ezt miből gondolod? Se nem érveltem, se nem hivatkoztam tekintélyre. Megállapítottam egy tényt.

A te kommunikációs hibád a közösségi médiában kismilliószor elcsépelt, fantáziátlan mémek használata oda nem illő helyzetekben.

Nem biztos, hogy az ide írogató emberek mindegyikét a kapott hang minősége érdekli, de az biztos, hogy az ide írogató emberek mindegyikét a kapott hang minősége érdekli vagy nem érdekli.

Azert neeem teljesen, ha Linux fejleszto vagy, akkor illik tudni, ki az a Linus Torvalds, annak ellenere, hogy o nem tudja, hogy te ki vagy...

@borix: az alapveto felreertes ott van, hogy a hallasvizsgalaton hallast vizsgalnak, nem pedig erzekelest. A hallasvizsgalton egy ingert erzekelsz, aztan kontextusba helyezed, megnevezed, hogy jabazmeg, a jobb fulemnel sipol ez a szar. A hanghatasok erzekelese nem merul ki ennyiben. Van tudatos hallas es nem tudatos hallas. Utobbi, mikor erzed, hogy mas, de nem tudod korulirni, hogy mi az.

A masik dolog, hogy a topicban mar minden ossze van mosva mindennel. Az alaptema az volt, hogy van-e ertelme a FLAC-nek. A valasz pedig az, hogy van, nagyon szuk reteg nagyon keves, nagyon specialis eszkozeivel. Erre most arrol megy a diskurzus, hogy hogyan hall az ember. MIT? Barmilyen rogzitese a hangoknak egy mintavetelezes, kiragadung a valosagbol egy tartomanyt, amit egyaltalan rogziteni tudunk, aztan azt visszaadjuk valahogy. Ezt hogyan halljuk? Mihez kepest? Kicsoda?

@arnyekxxx: a te ervelesi hibad meg az, hogy nem tudomanyos ervelest folytatsz, ahol a cel a kozos helyes allaspont megtalalasa, hanem te meggyozni akarsz, ahol az a lenyeg, hogy neked legyen igazad. Ennek az embernek a stilusa nekem sem szimpatikus, de elkepesztoen atfogo szaktudassal rendelkezik. Nem irta senki, hogy neki van igaza, csak azt, hogy illik ismerni a szakmaban a nevet, es erdemes odafigyelni arra, amit ir. Ellenem viszont nem kell ervelned, sporoljuk meg a valaszt, latatlanban leirom, hogy neked van igazad, es akkor nyertel is.

A hallas a legbonyolultabb es legosszetettebb erzekeles. Egy hangyafasznit lehetne tobb tisztelettel lenni azok iranyaba, akiknek a hallas tobbet jelent annal, hogy hallom-e a hallasvizsgalaton a 18,9kHz-es sinust.

Ezt most emésztem a hétvégén, ha megengeded....

Az nem sima sípolás hanem bizonyos hangfrekvenciák hallhatók.
Pl [link] Be lehet állítani 20kHz-ra és húzni lefelé mikor kezd el az ember valamit is meghallani? 14-15-16K?
A végén még megmagyarázzuk a hülyeséget, hogy az egyik fülére alig hall valaki, a másikra még annyira se, de a 88,2kHz tartományig a térérzet az megvan neki, mert ha nincs csak 22kHz azt egyből észreveszi és zavarja.

Másik pedig az, hogy aki komolyabban veszi a zene hallgatást és ért is hozzá én nem de még én is meghagyom vesztesség mentes formátumba a minőségi zenéket és mindegy ki mit méreget, mit hisz, mit hall ki, mire hivatkozik.

[ Szerkesztve ]

"Az alaptema az volt, hogy van-e ertelme a FLAC-nek. A valasz pedig az, hogy van, nagyon szuk reteg nagyon keves, nagyon specialis eszkozeivel."

Kitörne az általános világbéke és visszafordíthatatlan lenne a túlnépesedés ha egyszer az életben bele lehetne verni a sok gyépés furijankó fejibe azt az egyszerű életigét hogy

"Nem vagyok különleges azért mert ezt a hobbit választottam, sőt a választott hobbim sem különleges és nagy valószínűséggel objektíven nézve felesleges marhaság. Az csak és kizárólag az én örömöm hogy engem boldoggá tesz."

legyen ez akármilyen fília linugztól denevérhalláson át veteránbarkácsig.

Szerencsére azonban az emberek korlátoltak és elemi igényük van arra, hogy valamilyen akármilyen modvacsinált indoknál fogva különlegesebbebbnek érezzék magukat mindenkinél IS (merugye különben disszonancia van a létezésben) így hát aztán ecce homo gyilkolják a szerencsétlen biteket meg a szerves vegyületeket hogy beleverjék a másik hülye fejibe hogy ÉRTÉKES VAGYOK VAZZEG!!!

[ Szerkesztve ]

Az ide írogató emberek mindegyike a kapott hang minősége miatt írogat ide. Egyik része azért, mert nem érdekli a kapott hang minősége, másik része azért, mert érdekli a kapott hang minősége.

Nem, ezt nem magyarazom meg, mert ez marhasag nyilvan, de peldaul egy Stradivari hegedu hangjat nem veletlenul olyan borzalmasan nehez felvetelen visszaadni.

Jomagam harmonikazom, es - bar a flac vs mp3-320 teszten siman es azonnal elvereztem - barmikor vallalom, hogy elo es felvett harmonika hang megkulonboztetesbol 10/10 AXB-t csinaljak. Egyreszt mert ezt nagyon tudatosan hallom (ertsd: ra van allva a fulem), masreszt meg ha megb@szod, sem lehet visszaadni a hangjat.