Technics Class AA osztályú 2x70W sztereó erősitőm nekem is volt. A végfok hűtése tényleg hőcsőves volt... Hangzásra amúgy egy trágya volt és melegedett rendesen, hatalmas csalódást jelentett a "konzumer" Sony TA-FE 2x50W erősitő után. Utána érkeztem meg a házimozierősitők világába átmenetileg egy Pioneer középkategóriával, ami elég vékony és dinamikátlan volt zenehallgatásra és filmnézésre egyaránt. Yamaha egy zeneileg jobb szintet képvisel, amit még a Denon tud nyújtani ezen az árszinten.

Yamaha, Sony és a Marantz, meg a többi nagy márkára jellemző egyedi hangzásvilág nem nagyon volt jellemző a Technics erősitőkre. Hangfalválasztás is egyszerűbb a konzumer erősitőkre, mert az érzékeny és nagy hangfalakat is szépen ki tudják hajtani. Hangfalkábelen igazán csodálkozom, mert a nagy tisztaságú réz és a megfelelő átmérő kell a hangfalak meghajtására.
Nem rontja az egyenletes frekvenciaátvitelt és vágja a frekvenciaszéleket, nem rontja a sztereó szinpadképet.
Nyilván nem High-End kábelekről beszéltem (Van Den Hul), de a telefonkábeltől a KáCsa is tudna jobbat ajánlani olcsóbban...

[ Szerkesztve ]

Szerintem akinek az igényeinek megfelel az mp3 zenehallgatás, az a Flac/CD/DSD zenei forrásokra sem fog nagyon igényt tartani. Az erősitő és a hangfalválasztás, a kábelek szelektálása sem foglalkoztatja olyan szinten, mert nem akar elmélyedni jobban az audióhangzás világában. Érthető ez, ahogyan a casual gaming is teljesen elfogadott. Valakinek a jó hangzás és a fejlettebb videómegjelenités egyaránt fontos és igényli az eszközeitől ezt a minőségi szintet. Lehet kényelmesen mp3-at vagy CD lemezeket is hallgatni, ahogy a FullHD/144Hz játék vagy a 4K filmnézés szintje alatt is van pont elég élmény amit egyszerűbben el lehet érni...

Kössz az infót. Akkor jól tudtam, de nem mertem írni, hogy felmehet elméleti 640-re az új lame kodek. Ezért isd állítottam be annak idején a q0-t.
Esetleg azt tudod hogy V0 és a preset extreme között van-e különbség vagy tök ugyanaz?

Nagyon jó kis infó áradatot zúdítottál ide. Ez alapján az egész cikket lehetne is újra írni.

re: (#50)lezso6
Csak annyiban nem értek egyet, hogy szerintem a rádióban szóló mai popslágerekre még a 128kbps is pazarlás.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Hát még egy milla felettin.

"Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni"

Már hogyne lehetne. Ahol már nagy nehezen meghallani összehasonlítás után az eltérést, ott már ordítóan látható mindkét vizsgálati módszernél, csak értelmezni kell tudni a látottakat.

Ezen kívül szeretném felhívni a figyelmed arra a részre, ahol az eredeti 96k FLAC és 320 kbps MP3 között kapcsolgatok, másodpercenként tízszer. Négyszögjellel, ami már önmagában egy igen durva recsegő-kattogó zajt ad hozzá. Még ezt se lehet hallani, annyira halk, tehát anyira alacsony az eltérés!
Innét tölthető, eddig összesen HÁRMAN(!!!) tették ezt meg, közben tízszer ennyien írták meg a frankót, hogy baromság ez a cikk.

Semmilyen rendszeren nincs értelme 320 mp3 fölé menni, mert fizikai képtelenség meghallani az eltérést még összehasonlítás útján is. Legalábbis ha a hangsugárzód frekvenciamenete +- 8dB-en belül van(!), akkor sehogy nem lehet meghallani. Igaz, ezt jó pár drága hangfal nem(!) teljesíti, főleg fülesek esetén. (Innét jön aztán az ilyen meg olyan hangkarakter baromság, meg hogy ehhez meg ahhoz a zenéhez való, meg légies, meg túlrészletez, lágy, stb. agyhalál.)

A 20 kHz fölötti hangsáv megtartása teljesen értelmetlen, nem hallani. Nem kell túldimenzionálni az emberi hallást. Ettől függetlenül 320 MP3 alapbeállításon egy nagyon kicsi azért így is megmarad. – a szintén igen csekély eredeti tartalomból.

Az a FLAC nálad, ami 370 kbps, nyilvánvalóan olyan kevés információt tartalmaz, hogy úgy kb. 99 % feletti egyezést mutat egy 128 kbps VBR MP3-al, és még messze túlzás is ilyen "magas" értékre kódolni. (Ettől függetlenül nem ajánlok ilyen bitrátát, csak mondom.)

Csináltam részletesebb AAC és Vorbis tesztet, alacsonyabb bitrátákat vizsgálva, meg még sok egyebet is, de a cikk méretét erősen kordában akartam tartani. Nem igaz, hogy sokkal hatékonyabb, nagyjából tíz százalék volt az előnye az MP3-hoz képest. És ez sem olyan egyértelmű, mert kicsit máshogy vágta a frekvenciákat, ergo több helye maradt a hallható(bb) tartomány eltárolására, úgyhogy könnyen lehet, más beállításokkal az MP3-nál is elérhető lett volna ez az eredmény. Pont, hogy az általad fontosnak tartott legfelső tartományból jobban elvett, magas bitrátán valahol 18 kHz fölött már. Mérések.
Ami nekem nem tetszett bennük, hogy hanganyagtól függően, látszólag random módon variálja a beállításait, míg az MP3 értelmes határokon belül mindig azt csinálja, nem fog meglepetés érni, miután mondjuk átraktam a FLAC gyűjteményt egyéb formátumba.

A másik, ami az MP3 mellett szól, hogy széles a kompatibilitása és ingyenes. (A 640-es MP3-ról nem tudom, ez mennyire mondható el. Azon kívül értelmét se látom, mert a 320 CBR is untig elég.)
Bevallom, hogy az Apple kódolót – milyen meglepő – nem is sikerült normálisan működésre bírni, FDK-t használtam. Persze, most hogy ezt beismertem, majd szépen kiderül, hogy ha az Apple-ét használom, akkor fele akkora lesz a fájlméret és még jobban is szól. Hagyjuk már...

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

"Jack vs. RCA vs. RCA balanced vs. XLR balanced ki és bemenetek és kábelek összehasonlítása?"

8 – 10 éve ilyeneken is meg egyéb dolgokon is végeztem egy halom mérést, meg hallgatásokat. Előtte persze időt nem sajnálva beleményedtem a "audiphile-nek" csúfolt eszmékbe is. (Öregített ezüsttel megforrasztott csatlakozó kihűlési idejének lényegessége a megfelelő kristályszerkezet kialakulásában. Hangfalkábel, ahol akkuval van szinkronba rendezve a fémvezető kristályrácsa. Stb.)
A vicc, hogy "hallottam" az eltérést, ha a tömör banáncsatlakozót üregesre cseréltem. Mert elhittem és hallani akartam.

Az a nagy helyzet, hogy amit ma az audiotechnikában nem tudunk megmérni, azt nem is lehet hallani. Ami pedig mérhető, azt is a helyén kell kezelni.

A gond ott van, amikor valaki kompenzálásra használja ezeket – vagy más – dolgokat, mert azt hiszi, ha a hangrendszere tökéletes lesz, akkor az élete is az lesz, és boldog lesz. Ezért minden idióta marhaságba elvakultan kapaszkodik. És ha valaki azt mondja, gondold már végig, hát attól nem szólhat jobban a cuccod, ha a több kilométer villanyoszlop légvezetéke után még teszel kétszázezerért egy hálózati bekötőkábelt, akkor a létét érzi veszélyben és támad. Ahogy otthon hangsugárzó bekötésére a filléres, semmilyen presztízzsel nem bíró, hármas zománchuzal fölé sincs értelme menni. A legjobb nem csatázni velük.

Ja igen, a kérdésre a válaszom, gondolom sejthető. Minimális szint felett nincs értelmük. Cikket feleslegesnek tartok ezekről írni, az előzőekben kifejtett okok miatt.

Ami magasan a legtöbbet számít, az a hangfal. A vásárló szemszögéből ez csak egy komponens, de valójában ez a valódi rendszer, rengeteg olyan összetevővel, amikkel érdemes foglalkozni. Tárgyilagosan, megértve, megmérve, nem ködbe burkolózott magazinos dolgokra alapozva, Platón-barlangjának lakóihoz hasonlóan anekdotázva. Kétszázezres hangfalak közül IS általában hót' mindegy az összes többi komponens is.
Számít még az erősítő, de az is csak egy bizonyos határig, és manapság ez nem különösebben zsebbenyúlós tétel. Mondjuk újként ötvenezer, ha nem kell nagy erő, ott már jók az esélyek. Ha mérve jó, akkor jól fog szólni.

Amiket mondok, az nem igénytelenség, bárki eljuthat ide. Nem fogok négyszer vagy tízszer annyit fizetni egy kocsiért, mert 0.1 lóerővel több. Engedd meg, hogy egy példával illusztráljam!

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

A pozitív fogadtatást és elismerő szavakat pedig köszönöm, mindig jól esik az ilyesmi!

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

15 éve hangosítok. Jelenleg aktív dB hangfalakkal járok rendezvényekre, Yamaha keverőt használok, Pioneer controllerel és igen drága USB kábellel kötöm a laptophoz a controllert. Nekem még az égvilágon senki nem jött oda, hogy a buli közben játszott dal az nem elég jó minőségű, és bizony előfordult, hogy nem volt meg egy kért dal és YouTube-ról rántottam le gyorsan 128kbit minőségben. Ugyan úgy buliztak rá mint a 320kbit-es alapokra. Ennyit erről. Laulikus ember soha nem fogja megmondani a különbséget.

Akkor minek az igen drága usb kábel?

"Music is your only friend. Until the end!"

Tényleg jó anyag! Köszi!
Külön tetszik, hogy képekkel megmutatod a különbséget.
Amúgy a VBR V0 q0 tényleg kisebb file-okat eredményez és jobb minőség. Szerintem perpill ez a legjobb tömörített forma. Ha nem használtad eddig, lehet érdemes vele egy próbát tenned.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

hiába, hosszú volt az út a blade-től (meg xingtől - brrr).
de a nagy vita feljebb csak nagyon kis hányadot érint akkor, amikor térünk vissza a 70-es 80-as évekbe, és a külkök szokol rádiót hallgatnak buszon-utcán. csak a szokol kisebb lett és van rajta szép nagy képernyő (aki még mindig nem értené: mobil). jobb esetben fejhallgató (nem muszáj mindenkinek azt hallgatni, amit neked), de legyen bt és occó -> sbc kodek. a kleer meg ment a süllyesztőbe kb, nem felelt meg a modern "igényeknek".
a kicsit igényesebb átlaghülének (nekem) pedig megfelel az mp3 (sajnálom, hogy itt is a piac döntött, és vorbis/opus nem lett új kváziszabvány, dehát a ziphez is visszatértünk), veszteségmentesek napi használatra meg maradjanak a fehérfülűek (és sznobok) játékszerei.
azt teljesen meg tudom érteni viszont, ha valaki a gyűjteményét flac-be archiválja. ilyen célra az ember az (f)elérhető legjobbat akarja. fényképeinket sem olyan felbontásban/tömörítésben tesszük el az utókornak, h kb hasonlítson az eredetire...

[ Szerkesztve ]

Nem értek egyet a cikk konklúziójával.

Nem állítom, hogy minden helyzetben egyértelműen megállíptható a különbség, de vizuális különbségek alapján arra a megállapításra jutni, hogy az égvilágon semmi értlme 320-as mp3-nál jobb minőségnek... Mókás.

Szerinted a hangsugárzókábelek között sincs különbség? Interkonnekt dettó?
Talán az is mindegy, milyen erősítőn hallgatsz zenét, hisz mindegyik ugyanúgy ellátja a feladatát?

Nem említetted, milyen rendszeren végeztél meghallgatást? Megosztanád velünk?

[ Szerkesztve ]

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Jó kis cikk! Szerintem az évtizedes mp3-ak is nagyon jók. (Kb. 15 éve csináltam egy összehasonlító tesztet magamnak.) A köztudatban szerintem azért terjedt el a rossz minőségű mp3, mert rosszul tömörítik és tömörítették: túl alacsony bitráta és normal/fast encoding algoritmus a high helyett (ez utóbbi nagyon sokat javít és nem keverendő össze a VBR minőséggel).

Jevons paradox

Azért egész más egy buli/rendezvény, ahol tömegek vannak, mint otthon nyugiban leölni és zenét hallgattni.
Az, hogy nem megy oda senki szólni, nem jelenti azt, hogy nincs különbség.

A kommunizmus nagyon jó dolog volt, sőt, a legjobb, hisz egyik újságban se lehetett látni, olyat, hogy milyen sz.r.

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Abban igazad van, hogy nem lett megemlítve a rendszer. Én is szívesen olvasnám. De azon valahogy átugrottál, hogy hallgatás utáni tesztek alapján döntött úgy, hogy vizualizálható tesztekkel igazolja azt, amit hall. Anno én is csináltam egy vaktesztet egy whitefüles haverommal. Kb 50%-ban találta el, hogy mikor ment a FLAC vagy az abból, általam tömörített mp3 (nem gagyi, netről szedett). Azért az 50% statisztikai alapon sem meggyőző. Pedig white füles a srác, hidd el. Igaz, lehet, hogy a HK Go&Play,AUX bemenet, Laptop kombó szűk keresztmetszet volt. Majd megismételjük egyszer az otthoni rendszerén, mert az, akkor csak a "mobil zeneszobája" volt. Az otthoni már tényleg elég jó... majd ha kilátogatok hozzá külföldre, viszek egy tesztcsomagot neki.

Jevons paradox

hát nem tudom: volt szerencsém primare i22-t és spa22-t összemérni. sokkal jobb volt a sztereo.

Luxman L-507ux II, Primare i22, Yamaha A-S801 // Pro-Ject Dac Box S2, SMSL SU-9 PRO // Elac Vela 408, Elac FS 147, Q Acoustics 3030i

Abszolút egyetértek abban, hogy a hangosítás teljesen más, mint otthon, egy csendes szobában, egy jó és jól beállított rendszert hallgatni. Hangosításnál eleve az akusztika szar kisebb vagy nagyobb mértékben, hacsak nem egy akusztikailag megtervezett koncerteremről van szó. De akkor is számít, hogy az ideális pontokon üljünk.
A hangosítás arra lehet jó, hogy tapasztalatot ad nagyon sok téren.

Jevons paradox

Igaz, a tesztet tegnap olvastam, és jól fel is húztam magam. Elolvasom megint.

Szóval a pszichoakusztika csak akkor jelent valamit, ha hallani akarod a különbséget, de akkor nem, ha bizonyítani akarod, hogy ez egy hülyeség? (Ez nem neked szól)

Mint mondtam, nem állítom, hogy mindig kiszúrható a különbség. Valószínűleg nem tűnne fel, hogy most épp egy mp3 fájl szól, ha az jól van kódolva, de hajlok arra, hogy feltűnne, ha egymás után hallgatnám.

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Nem egészen értek egyet a cikkel. Mert igaz, hogy a 20khz felett már nem halljuk a hangokat, de ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nem is érzékeljük őket. Ezért van az, hogy habár Flac és MP3 között nem halljuk a difit, de ugyanakkor más érzelmeket kelthet. Ja és volt egy cikk, ami pont ugyanarról szólt, és érdekes módon mást hoztak ki a tesztből.

A hangzásbeli különbség a CD lejátszó D/A konvertere és a CD lejátszó egyéb processzei miatt lehet. Ebben szinte biztos vagyok. Másrészről biztos, hogy nem spotify mp3-mal hasonlítanám össze, hanem saját rippel.

Jevons paradox

Nem, sajnos, ez is csak egy audiofool körökben terjedő önáltató baromság, hogy szükség van az ultrahangra. Volt anno teszt, de nem az volt a konklúzió, hogy szükség van rá. S nem is az, hogy az ember -- ha nem is fülével, de -- valahogy érzékeli az ultrahangot. Ugyanis különbséget tényleg észrevették az emberek az adott tesztben, azonban ennek oka nem tisztázott, nagyon valószínű hogy az ultrahang megszólaltatása során keletkező intermodulációs torzítás volt, tehát hibás volt a teszt. Sok más teszt meg ilyen szokásos ~50%-os találati arányt mutattak, szóval nincs különbség.

Szóval a konklúzió az, hogy ne hallgass Hi-Res anyagot, mert attól csak nagyobb lesz az intermodulációs torzítás. Kivéve ha olyan erősítőd van, ahol figyeltek erre, de az meg rettenet drága, cserébe meg nem ad semmit.

Ja, a cikkedben lévő "teszt"' meg nem teszt, csupán arról van szó, hogy a veszteségmentes népszerűbb. De nem jobb. A cikk a népszerűséggel érvel, azaz hogy azért jobb, mert sokan használják. Ez pedig érvelési hiba (hamis okozat).

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

"A köztudatban szerintem azért terjedt el a rossz minőségű mp3, mert rosszul tömörítik és tömörítették: túl alacsony bitráta "
Persze, mivel az MP3 a '90-es és 2000-es évek meghatározó algoritmusa volt. Ehhez viszont igen korlátozott háttértár párosult. Pl. én évekig Nokia 5510-et használtam zenehallgatásra, aminek a 64 MegaByte belső háttértára arra volt elég, hogy esténként 1 (!) CD-t beleszuszakoljak 96 kbps minőségben.
Ja és ezt is csak a telefon saját szoftverével tudtam megtenni, és kb. 45 perc volt az album digitalizálása. Minden nap.
És persze az a 96 kbps elég hallható volt.

Úgyhogy ez nem annyira köztudat volt, hanem technikai korlát. Kb. 10 évig.

Egy nagy nyitott terben is maskepp szol a zene mint, otthon egy jol szigetelt szurt szobaban.
A "buli" nem is a zenei minosegrol szol. A reszletek kihallasa komolyzenenel, nagyon draga rendszeren kihallhato ez teny. A tobbi tenyleg placebo, foleg elektoronikus zenenel.
Ilyen tipusu zenenel idod sincs kihallani a kulonbseget, olyan gyors a BPM-je.
[link]

Melyik a legjobb MP3 tömörítő és milyen beállítással ? Ha már a témánál vagyunk...

"Nem vagyok senki, űzöm a vadat, Másoknak hajtok, mások hajtanak."

Szerintem az album keverése is hozzájárul ahhoz, hogy hallható-e a különbség.
Nálam ritka az, hogy számottevő különbséget halljak, de előfordul... legutóbb ennél a lemeznél szólt jobban a flac, mint a 320-as tömörített.
Mondjuk nálam 15khz felett megáll a tudomány, múltkor töltöttem le teszthangokat, a gyerekek még a 18.000 hz-nél is jeleztek, de nekem már a 16khz sem jött át.
Meg a rendszerem is low cost....

https://www.flickr.com/photos/86396338@N05/

Az MP3 lenézése javarészt annak köszönhető, hogy a forrás amiből készül az valami annál jóval gagyibb verzió, akár YT-ról letöltött kacatok vagy százszor áttömörített kitudja honnan származó darabok.
Rendes forrásfájlból elkészítve a 320-as MP3 bőven elég, fotókból sem a raw fájlokat nézegetjük, hanem egy abból készült tömörített jpg-t.
Akit zavar az hallgat magasabb felbontású fájlokat, de kicsit túl van gondolva.

"A reszletek kihallasa komolyzenenel, nagyon draga rendszeren kihallhato ez teny. A tobbi tenyleg placebo, foleg elektoronikus zenenel. Ilyen tipusu zenenel idod sincs kihallani a kulonbseget, olyan gyors a BPM-je."

Minél gyorsabb (darálósabb) a zene, annál több az információ, azaz részlet; minél durvább tömörítés, annál jobban mossa a részleteket. Szóval pont az ellenkezője igaz, az általad linkelt zene kifejezetten igényli a jó minőséget. Más kérdés, hogy tetszik-e vagy sem (szerintem borzalmas ).

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

CES-en volt a témához passzoló beszélgetés (index cikk).

Érthető az ott és itt a fórumon megfogalmazott vélemény a minőségi váltással kapcsolatban, azonban érdemes a nagy többség zenehallgatási szokásait is figyelembe venni. A teljes csoportnak csak töredéke hallgat visszajátszott zenét dedikált környezetben és időben.

Az esetek túlnyomó részében valamilyen tevékenység kísérője a zene hallgatás - pl. utazás, munka, tanulás, edzés, házimunka. Ráadásul a teljes felhasználói bázisnak csak töredéke rendelkezik a minőségi hallgatáshoz közelítő eszközzel. Például a nagy átlag 15-20 usd kategóriájú fülesen illetve bluetooth mono hangfalszerűségeken hallgat zenét!

Tehát a felhasználók 80-90% nem fog észrevenni semmilyen különbséget egy jobb forrás esetében. Illetve amit észrevesz az neki inkább negatív, mivel már hozzászokott a gyengébb veszteségmentes források "egyedi" hangzásához.

Szintén a nagy átlag estében fontosabb a kényelem - egyszerű és direkt elérhetőség, előkészületek és rákészülés nélkül - tehát fontosabb a nagy repertoár amiben megtalálja ami neki tetszik, mint egy szűkebb de lényegesen jobb minőségű tartalom. A piac mainstream része pedig azt fogja kiszolgálni amiből nagyobb haszon van. A többiekre pedig specializálódnak a kisebbek.

@szaszlaci - kösz a cikket és munkádat!

[ Szerkesztve ]

320-as spotify

Rettenetes hangzása van egy letöltött MP3-hoz képest, ezt ne vedd összehasonlítási alapnak.

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Lame encoder és 320 kbps CBR vagy v0 VBR, ha nem akarsz lowpass filtert.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Páran leírták, hogy a megfelelő körülmények között tartott vakteszteken is 50% a találati arány. Elmehetnék én is, de minek? Nem olyan körülmények között és nem olyan eszközökön fogok zenét hallgatni. Ráadásul, ahogy írtam is, a jobb fülem nem tökéletes.
Ezek miatt írtam, hogy nekem fölösleges.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Alapesetben igaz amit irsz en is igy altam hozza.
de tobb mint 20 eve egy oreg nad analog radioserositot hasznalok ket epitett hangfallal.
Nos ezen kijon a kulonbseg, szamitogepem mellett altec lansing van azon is bar kevesbe.
haloban genius nos ott nem.
mondok egy egyszeru peldat analog felvetel tehat AAD cd hallatszik ahogy a gitar fejen jar az ujj az epitett rendszeren, fadobozos geniuson nem igazan.
Ahogy az enekes belefujtatt legvetel kozben a mikrofonba ez mind elveszhet a tomorites hatasara.
Visszaterve az epitett rendszeren min 320as mp3 kell hogy elegedett legyek.
FLAC bol pedig AAD anyag.
nem mindegy min hallgatod. Elvesznek olyan reszletek amik a mintavetelezes normalizas eltuntett. 96-os mintvetelezes csodakra kepes a 44-hez kepest.

Egy olyan jellegu teszt mondjuk jobban erdekelne, hogy portable devicen mint pl audioeszkos, vagy okostelefon; milyen hatassal van az akkuidore a flac, vbr mp3 vagy ogg stb..

A mai eszközök számítási kapacitása már olyan szinten magas, hogy gyakorlatilag elhanyagoldható a különbség.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Reszben cafolnam, mert nem vagyunk egyformak. Csinaltunk tesztet alapesetben 14-17hz es 14khz korul vag a fulem, az felett 18-19khz en hallok meg, de tolni kell ra egy "erositest" elmultam messze 40, motorozom evi 10-20e km szelzaj terheles, fuldugot hasznalok. Valoszinuleg fiatalon 20 felett volt a hallasom, de akkor meg nem volt ra elerheto technika tesztelni.
Sajat hangfal erosito teszt.
Nem koltottem vagyonokat, alap hangfalkabel jo vastag nagy csatik hogy nagy feluleten adja at a jelet.

FiiO X3 DAP lejátszón egyenletes hangerőn az mp3 zenehallgatás kevésbé meriti le az akksimat mint a Flac zenék hallgatása közben, de a 192 kbps és a 320 kbps mp3-ak között már nem érezhető jelentős különbség az akkuidőben.

Azért az mp3-as idők előtt volt még egy másik tömöritési eljárás: az ATRAC. Mini Disc lemezekre lehetett felvenni a CD-ről zenéket és jó nagy mamlasz voltam, amikor még a kazettákra másoltattam a zenéimet. Az mp3 @160-192 kbps hangminőség volt a plafon, de később az ATRAC 3 kodek javitott a minőségen. Kazetták régen elkoptak és amit tudtam CD-n és az mp3-ban megszereztem, de sajnos sok jó zeném elveszett. Az mp3 megalkotása legalább az ilyen problémákra megoldást jelentett, de ha fejlődőtt volna bitrátában (elméletben nem a 320 kbps a legjobb), akkor időtállóbb zenei formátum lenne.

(#140) CPT.Pirk

Belépő Denon házimozierősitőknek zenehallgatásra picikét vékonyabb hangzása van mint a Yamaha-nak, viszont a bemérőmikrofon vagy az EQ használatával képes javitani a hangzáson...

[ Szerkesztve ]

Az csak a magam megnyugtatására van. Nem akartam a gagyi nyomtatókábelt használni. Azért én magam kényes vagyok a minőségre, de a legtöbb ember nem az.

Persze, ebben is van igazság, de én azért rosszul érezném magam ha vállalhatatlan lenne, amit csinálok, szóval törekszem a normális hangosításra. Volt már olyan MP3, amire én is azt mondtam, hogy nem játszom le, mert egyszerűen nem lehetett volna sehogy értékelhetően hangosítani.

40 hsz-t és a cikket elolvasva körvonalazódik bennem a kérdés: Miért? Miért próbálja újra és újra bizonygatni valaki, hogy márpőedig az empéhárom pont elegendő, minden más csak placebó és kész..?
Persze hogy egyértelmű: a hegedű hangja (ami gyakorlatilag leirhatatlan mennyiségű adatot jelent, ha a teljesen megeggyező hangot akarod reprodukálni) tökéletesen megvan pár megányi adaton is, a flachoz képest, semmi különbség. Megérteném ezeket az ostobaságokat, ha drága lenne az adattároló, de igy...sokan leirjátok, hogy kommersz rendszert hallgattok, de ott nem hallotok különbséget, pedig jó minőségű kommerszet hallgattok...ez pont olyan, mint a tárcsafék vagy dobfék hatása a jeges úton kopott gumival:tökéletesen szar lesz mindkettő, de máris meglesz a bizonyiték, hogy egyforma a hatása. Van különbség, s ha olyan rendszered van, ahiol százezreket költesz egy tápkábelezésre, akkor meg fogod hallani és ott kezdődik el a hifizés, egyébiránt csak szórakoztató elektronikáról beszélhetünk, amik zajkeltők, oda teljesen elég az MP3.
Vaktesztelésről: akkor van értelme, ha valaki sokat hallgatta az éppen aktuális zenét, megszokta nagyfelbontásban a részleteit hifi rendszeren (nem kommersz), és ezután ugyanezen hifirendszeren hallgatja az ebből készült mp3-at vaktesztelve. Ismerni fogja a részleteket és hallani fogja, hol, mi tűnik el, jellegében hogyan változik. S itt lassitson megint mindenki, mielőtt torokra ugrik: miért kéne a kevesebbel megelégedned, ha a nagyobb felbontás többet ad? Honnan tudod aprólékos tanulás nélkül, hogy valójában mennyi hang van a felvételen, vagy ha nem tudod megjegyezni, akkor már nem is kell hallgatni? Ennyi erővel senki el ne menjen élő előadásokra hangversenyekre, hiszen az MP3 felvételen is felismerhető az a zene....
A tesztről meg annyit, hogy ha két pont között egy vonallal összeköti a program a diagrammot, akkor az a vonal nem fog információt tartalmazni, tehát a pontok holléte megeggyezhet a flac és az mp3 alatt, vagy hasonlithat, de a flac a több adattal több pontot hoz létre, aholis a pont valós adatot tartalmaz. További jó mp3 hallgatást mindenkinek.

Jónéhány "nullával való szorzás" van a cikk "egyenleteiben". Minden ilyen eset után már nem tud arról szólni a szövegrész, amiről látszólag szól.
Csak hármat emelek ki.

1. Elharapózott, hogy a FLAC ilyenkor úgy van emlegetve, mint valami etalon, referencia. Mint valami audioformátum. Nem az. A FLAC tömörítési forma. Ugyanúgy tömörítési forma, mint az MP3, Ogg és társai.
A FLAC audioformátummá (ergo, adatformátummá) mosása persze amiatt van, hogy ki lett kiáltva veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... és társai. (Hogy az MQA körüli, egészen a "jobb mint az eredeti" mérhetetlen pimaszságig ugrott marketinghájpról meg ne is beszéljünk.) Megdöbbentő, hogy egy tömörítési formátumból etalon audioformátum lett a közbeszédben.
De ez a FLAC-ügy még a "legkisebb baj" a "nullával való szorzások" terén.

2. Kérdezném a cikk szerzőjét, hogy tesztelt-e már olyat hallásilag, hogy egy "hagyományos" két vagy háromutas hangdoboz hangja hasonlítva azzal, hogy ugyanerre a dobozra pluszban rákapcsol egy 25-50kHz között dolgozó úgynevezett super tweetert? Ha próbált ilyet, ugye nem állítja, hogy az általa érzékelni bírt 20Hz-20kHz közötti tartományban a két hallott hangkép között nem volt drasztikus különbség a hangkép minden lehetséges paraméterét, tekintve?! Függetlenül attól, hogy hány kHz-ig átvinni képes formátumról szólt a zene?!

3. Most arról ne beszéljünk, hogy a mérések és mérésjátékok mit képesek és mit nem képesek mérni a hangjelenség ismertebb és még ismeretlen paramétereiből és azok elektronikai készülékekben való jelmanipulációiból. Nézzük a hallást.
Nem hogy azt nem hiszem el, hogy a cikk szerzője és lelkes hívei nem hallanak ("jelentős") különbséget például 44,1kHz/16bit WAV és a belőle készített, a lehető legnagyobb bitrátájú MP3 között (akár vakteszten), mert hát persze, hogy hallanak, hogyne hallanának - ha nem zárják be a fülüket, agyukat. A két hangfájl közötti minőségkülönbség mellett már csak azért is hallanak hangkülönbséget, mert más lejátszóegység játssza le az MP3-at és a WAV-ot - más hardverrészek és/vagy más szoftverrészek. Szóval, azt sem hiszem el, hogy nem hallanak ("jelentős") különbséget az eredeti WAV fájl és a belőle készített MP3-ból WAV-vá visszakonvertált fájl hangminősége között. Nem hiszem el, hogy nem hallja a szerző a különbségeket (akár vakteszten). Hát még ha nagyfelbontású WAV-ból készített MP3-ról lenne szó.

Jó a cím, én is éppen ilyen címmel írnék cikket, hogy "Viszlát, FLAC!". De abban a cikkben arról lenne szó, hogy miért az eredeti, például miért WAV a tömörítvénye - például FLAC - helyett. És persze sokan mások is erről írnának. De erre most itt inkább nem térek ki, pedig emiatt kezdtem el a kommentet, hehe.

FLAC audioformátummá (ergo, adatformátummá) mosása persze amiatt van, hogy ki lett kiáltva veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... és társai.

I did nothing, the pavement was his enemy!

Tetszik és érdekel is a téma, amit a cikk irója is feszeget, azonban segítséget kérlek a grafikonok értelmezésében, mert bizonyára az én tudatlanságomat mutatja, de már az első diagram kifogott rajtam:

Ha jól sejtem X tengely idő, Y az amplitúdió változása.
A bal oldali FLAC -> és a jobb oldali <- MP3 -at hogyan kell értelmezni?
Mi a világosszürke és a sötét jelentése?