Mi számít defaultnak? A bitrára számít, nem kel semmi szakértelem. A 320-at nehéz észrevenni. A 256-ot már lehet, a 192-től lefelé meg simán. Én pl hülyét kapok a youtube-os zenétől, mert az is 128 kbps AAC, ami végülis jobb, mint MP3 lenne, de attól még simán hallható.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Formátumról volt szó, nem hangkeltőkről.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Mit értesz hozzá hasonló alatt? Értelmeset mondott. Tényleg szubjektív kérdés a hallás. Tényleg van különbség a 320kbps MP3 és a FLAC/CD között, persze ez függ a füledtől, attól, hogy min hallgatod, de függ a forrástól is. Hallottam én már olyat, amikor a jóval alacsonyabb bitrátával kódolt MP3 nem különbözött hallásra. Nyilván ez nem egy modern stúdióban készült felvétel volt.

Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)

Akkor biztos valami fos, alacsony bitrátás konverzió volt. A legelterjedtebb a 128 kbps.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

A LAME encodernek azért akad pár parancssori kapcsolója...
Persze nem tudom, mi mennyit számít.

Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)

A FLAC-nak nagyon is van értelme, csak nem mindegy hol használja ki az ember a benne rejlő lehetőségeket. Hétköznapi zenehallgatásra valóban elfogadható a veszteségesen tömörített zene. Viszont vannak helyzetek amikor a FLAC, WAV, APE és társai verhetetlenek. Ha pl. valaki rádiót üzemeltet (legyen az netrádió vagy FM), akkor ott a lehető legjobb kimenő adás minőségre kell törekedni ami már eleve veszteséges (aac+, mp3, ogg, stb…). És innentől már nagyon nem mindegy, hogy az adás mp3 formátuma FLAC-ból lesz, vagy az mp3 zene kerül konvertálásra még egyszer egy másik veszteséges formátumba. Utóbbi esetén olyan mint régen a magnókazettáról magnókazettára való másolás, amikor minden következő másolat szarabb lett. Továbbá a tárhelyproblémák sem indokolják a FLAC zenék mp3-ba való konvertálását. Ha nincs hely a jelenlegi diszken, akkor a régi nem használt, de még működő és elegendő méretű HDD-ket kiválóan lehet használni ezeknek a tárolására.
Veszteséges formátumoknál átlagos (azaz már normálisan szóló, de nem stúdióminőségű) hangcuccon a következő bitráták azok az alsó határok melyek már normálisan szólnak egy átlagos hallgató számára:
- mp3, 224 kbps
- aac, 224 kbps
- ogg, 160 kbps

A kedvenc zenéimet igyekeztem mindig beszerezni FLAC-ben. Nem azért, mert problémám lett volna a 320-as mp3-al, de már a tudat is zavart, hogy az bizony veszteséges és gondja van a magas tartomány precíz kódolásával. Nehezen leírható, de zenében a 20kHz feletti tartalom is befolyásolja, hogy végül milyennek érezzük a zenét, ezért szokás egy erősítőt is 20kHz sávszélesség fölé méretezni, jellemzően 100kHz-ig célszerű.

Aztán most került hozzám egy régi, de jobbfajta lemezjátszó és beszereztem hozzá pár kedvenc albumomat lemezen is. Ugyanazokat a számokat meghallgatva (van hozzá saját építésű JLH végfokos erősítő méretes hangfalakkal meg Asus Xonar hangkártyával a gépben) bakelitról az a kellemes meglepetés ért, hogy minden máshogy szól, különösen a basszus lett jelentősen erőteljesebb, de az egész zene úgy általában teltebbnek, élőbbnek hat.
Nyilván nehéz pontosan leírni mert erősen szubjektív az ember véleménye, de azt tudom javasolni, hogy akinek van rá lehetősége, adjon egy esélyt a bakelitnek. - meg is lepődtem, hogy tegnap a Mediamarktban egy új, bakelittel teli pultot fedeztem fel.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Sajnos hallatszik. Mark Levinson - Martin Logan esl 9 páros egy "szar" Roksan bakelitről hallgatva 10 ből 11x eltalálom melyik az mp3 bármilyen "szuper" számítógépről jön az mp3

Ha már lúd legyen kövér: én csak a saját vonósnégyesem előadását bírom hallgatni, mert az CD / SACD túlságosan digitális a magas nívójú füleimnek...

többször hívtam már stinget a nappaliba de b@szott eljönni

Nem vagyok zenebuzi, szóval bőven jó nekem a 320 kbps-es mp3, ezt eddig is tudtam. De azért érdekes volt az írás.

Én nem értem ezt az egész tesztet. Se szűz kolibrivérben pácolt hangfalmembrán, se 20 évig érlelt rézből kovácsolt USB kábel? Hogy lehet így tesztelni?

Aki él és nem boldog, az téved!

...hát látod, nem is sikerült nagy különbséget kimutatnia!

Azért ha bizonyos dolgokról meggyőződöttek csak akkor kapnának enni, ha legalább 60 %-os találati arányuk lenne 320 mp3, kábelek, kódekek, stb. vaktesztekben... Bármilyen rendszeren... Azt hiszem, igen alacsony lenne az élelmezési költség.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Van, de nézd meg hogy ebből hány hat a minőségre. Nem sok.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Remek cikk, köszönet érte!
MP3@320 otthoni környezetben a mindenre is elég, pedig ezt úgy mondom, hogy rendszerint az épített A osztályú füles erősítőmmel hallgatok zenét, drágább külső hangkártyákkal. Hibát/torzítást hallok ki jól hanganyagokból, így 192kbps és rosszabb kódolásnál, vagy ezen bitráta alatt válik kellemetlenné a cintányérok hangja.
Sajnálatos, hogy több hanganyagnál előfordul, hogy már a stúdióban elszúrják az anyagot azzal, hogy túlvezérlik és jönnek a kellemes négyszögjelek...

"Sum ergo cogito; cogito ergo dubito" - Jonathan Hepburn

Rimuru jól mondja A 160kbps-es OPUS pedig 200-224kbps-es AAC körül van hangminőségben.

Közben ezt találtam, úgy tűnik mindenkinek igaza van meg nem is:

For AAC, Youtube will play a maximum audio bitrate of around 126 kbps. For Opus, it can be between 56 kbps and 165 kbps. This is regardless of the audio source format being uploaded, because Youtube will automatically re-encode videos to use their format. So even if you upload a video with 24/96 lossless audio, Youtube will convert it to 126 kbps AAC in an MP4 container. (forrás)

Szóval kétféle videokodek van és variable bitrate. Ezért olyan mocskos rossz.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ja, megmaradt az AAC a régebbi eszközök kompatibilitása miatt, mellé jött be az OPUS, de ma már szinte csak az OPUS játszódik le. Ha jobb klikkelsz egy YouTube videón és Statisztikákra kattintasz, akkor láthatod, hogy opus a codecs sorban. Egyébként az OPUS 130kbps körül van és alig variálódik a bitráta, +- 10kbps, ha letöltöd youtube-dl-lel.

[ Szerkesztve ]

van különbség, de sokaknak, bőven lehetséges, h köztük neked is, vagy akár neki is, ha addig kellene fél lábon állnia, mire jól összetippelgeti a helyes sorrendet egy bármilyen tetszőleges rendszeren, egy olyan cd-ről amiben nem tudja, hogy melyik szám 320-as mp3/aac/ogg és társairól konvertált, melyik az eredeti wav, akkor bizony inkább hazamenne vagy megdöntené a fél lábon állás guinness rekordját.
és nem, ne keverjük bele a külünböző mastereket, analóg forrást és formátumot.
mielőtt még, voltam olyan szituban, hogy ez valakinek 2x lefuttatva is 1-2 kivétellel sikerült, kb. 3 cédén, volt ahol 10 mp alatt kibökte, ezeket jellemzően a kedvenc zenéiből, viszont a kivétel minden esetben számára teljesen ismeretlen zene volt, egy általa utált zenei irányzatból. és nem a saját hangrendszerén már sokkal többet hibázott.

[ Szerkesztve ]

Erősitő evolució szerint a Hi-Fi sztereó erősitőket a jóféle házimozierősitők már be tudják érni hangminőségben és a technikai paraméterekben. High-End erősitőket a felső kategóriában olyan szakértelemmel kivitelezik, ami miatt a felhasznált anyagok és alkatrészek miatt is már egy vagyonba kerülnek. Alapjában az erősitő tápegység, DAC és a végfok megépitésének jó kivitelezése nagyon fontos.
Viszont a hangfal választáson és a kábelek minőségén nagyobb mértékben múlhat a jó hangminőség. Itt jelentkezhet az a sok zavaró torzulás, és a zenei felbontóképességet könnyedén leronthatja egy rosszul megválasztott hangfal és kábel. Lejátszóeszközök és a müsorforrások között csak egy minőségi szinten átlépve kimutatható érdemi különbség. Meghallani a kábelek közti különbségeket és az egyéb zajforrásokat (akár a zenében) viszont csak kiválló hallás és némi odafigyelés árán tapasztalható meg... Ezeknek hiányában nem mindenkinek okoz gondot az alacsony mintavételezés és bitráta, akár az eredeti master okozta hanghibák.

[ Szerkesztve ]

Így van, mindig a leggyengébb láncem hangját lehet hallani csak egy rendszerben. A kábelek között nagy különbség van, azt még egy laikus is meghallhatja. Egy időben sokat teszteltem mert érdekelt, de soha nem mentem el saját szettben az irreális felé. Plusz van egy szint ami már csak ego kategória szerintem.

Ahogy mondod, sokszor összehasonlítottam én is, és kihallható a különbség egy jobb hangcuccal (/füllel?). Anno én is csináltam vakteszteket (helymegtakarítási céllal), pl. beraktam playlistbe az mp3 és flac fájlokat, majd kevertem a listát, és mindig eltaláltam, melyk a flac. Az mp3 mindig "kevesebbnek" érződött, nehéz leírni az érzést, de hallottam, hogy nem annyira "teli" a hangzás Egyszer hibáztam, mikor csak beszéd ment, de ez azt hiszem, megbocsátható.

"[...] Még akkor is, ha a Galaxy Note-tal nem sikerült kategóriát teremteniük." :)

Nem kell ebből túl nagy ügyet csinálni. Én mindíg az elérhető jobb minőséget választom (mp3 és FLAC közül habozás nélkül FLAC, most komolyan, miért ne?), ha csak 320-as mp3 van, az sem dráma (pl Amazon), a 256-os mp3 az már gond, ott inkább utána kell járni jobb forrásnak.

Ez a flac vs mp3 "csata" annyiból fura, hogy bizonygatva van itt, hogy mennyire jó a 320-as mp3, de valójában ha már valaki mp3-azik, az ritkán 320-al nyomja... Nekem mondjuk kevés zeném van mp3-ban és az ismerőseimnek is, de megtippelném, hogy a legtöbb mp3-at hallgató embernek nem 320-as fájljai vannak. Talán azoknak sem, akik itt törik a pálcát az mp3 mellet. És az úgy már egész más tészta.

[ Szerkesztve ]

Amikor semmi sem biztos, akkor minden lehetséges.

Nem, ez inkább pont hogy igazolná, hiszen az alsóbb kategóriákban szokott nagy lenni a szórás (még egyazon típuson belül is!), a fent már egyre kisebbek a különbségek.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Szerintem ne ez vagy másik cikk erősítsen meg, hanem csinálj egy tisztességes ABX tesztet. Abból egyértelműen kiderül, hogy azon a felvételen hallod-e a különbséget. Aztán el tudod dönteni, hogy ez fontos vagy sem.

Különbség van, ez tény. Az viszont szubjektív, hogy ez kinek mekkora különbség.

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

3 kategóriát említett a kolléga. Nem csak alsokat. És ha 3 kategória közt nem hallják ki a különbséget, oda tényleg elég lehet az MP3. A saját rendszeremben simán megmondom melyik MP3 melyik flac. Csinálok egy vaktesztet az asszonnyal.

[ Szerkesztve ]

"Music is your only friend. Until the end!"

Jujj, mit is mondhatnék, inkább most semmit... Inkább azt, hogy mi jöhetne még:

Jack vs. RCA vs. RCA balanced vs. XLR balanced ki és bemenetek és kábelek összehasonlítása?

Aztán 1000 vs. 10000 vs. 50000.Ft-os USB, SPDIF és analóg kábelek tesztje?

Nem (teljesen ) cinizmus, csak ugye ez már inkább hardver level, mint ahogyan a DAC/hangkártya és hangszóró béli különbségek is sok igen konkrétan kihallható eltérést/minőség különbséget eredményezhetnek...

Azt hiszem ennek így sosem jutunk a végére...

Na, akkor én leszek az első, aki azt mondja, hogy nem jó ez a cikk. Csupa olyan tévhiedelmre épül, ami már sok éve kering. Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni, sem két hullámforma kivonásából. Az emberi idegrendszer hallásközpontjának pszichoakusztikus érzékelése nem így működik. Régen pont ebbe a hibába estek bele a Xing és a Blade mp3 encoder fejlesztői is, arra mentek rá, hogy a sptekrogram minél jobban hasonlítson az eredeti audioanyagra, és szemre jól is nézett ki, több részlet és frekvencia maradt látszólag megőrizve, csak hallásra volt egy nagy fos a tömörített anyag. A zenét nem a szemünkkel hallgatjuk, hanem a fülünkkel, utóbbival hallgatva kell jól szólnia, nem a színképet meg a hullámformát nézegetni, és biteket kivonni.

Amit viszont mégis jól értelmez a szerző:
1) ha mp3, csakis LAME
2) ha LAME, akkor csakis a legfrissebb verzió (jelenleg 3.100, de még a 3.99 sem olyan régi, ettől régebbit viszont nem érdemes használni), ezt Windowshoz innen lehet letölteni, Linuxon meg a disztró hivatalos tárolóiból csomagkezelővel.
3) 320kbps bőven jó, overkill bitráta, messze a transzparenciahatár fölött, nemigen fog senki minőségbeli eltérést érzékelni egy CD RIP FLAC-hoz képest. Legfeljebb valami extrém különleges anyagnál, amit nem hallgat senki, akkor is csak úgy lehet kiszúrni, ha valaki jó hallást fejleszt ki a tömörítési artifactokra, azaz ilyenkor sem minőségbeli eltérést fedez fel, hanem előre betanulhatóan felismerhető tömörítési hibákat szúr ki, ami inkább már szőrszálhasogatás, nem érdemi minőségbeli különbség.

Amivel még nem értek egyet: ne erőltessük a 320 kbps-ot mp3-ban. LAME-ben a V0-ás VBR jobb minőségű, mint a b320 CBR. Ezt nem én állítom, hanem a Hydrogenadio fórumán jelen lévő LAME fejlesztők és a Hydrogenaudio szerkesztői. Ugyanis V0-nál a bit reservoirt arra használja az encoder, hogy amit a kevésbé komplex részeken megspórolt bitrátában, azt a nagyon nehezen tömöríthető, komplex részeken hozzá tudja adni, és így egyes részeken 320 kbit fölé is mehet a bitráta, egészen 640 kbitig. Másrészt meg a V0 VBR fájlmérete is kisebb. Harmadrészt a b320 CBR -Y beállítást használ és lowpass filtert 20 kHz fölött, ami hátrányosan érintheti a minőséget (bár valószínű nem lesz hallható), míg a V0 VBR ilyen trükköt nem használ.

Illetve a FLAC-ot sem kell temetni, mert zenefüggő nagyon. Nekem pl. nem egyszer volt, hogy halkabb, harmonikusabb hangzású akkusztikus felvételeket (klasszikus gitár, komoly zene, Bob Dylan albumok) kb. 370 kbps-os átlagbitrátára betömörített a FLAC level8, ami alig több, mint az mp3 320kbps-ja. Egyes esetekben igenis megérheti. Ráadásul a FLAC-on még sokszor lehet nyerni egy nagyon minimálisan kicsi extra fájlméretcsökkentést, ha a hivatalos FLAC encoder helyett az ffmpeg FLAC encoder-ét használja az ember level12-es tömörítésen.

Másrészt ha nem overkill bitrátára megy az ember, akkor meg kell fontolni a Vorbis (ogg) és Opus kódekeket is, mivel alacsonyabb bitrátán hozzák az mp3 szintjét, lejjebb viszik bitrátaügyileg a transzparenciahatárt. Nyilván 320 kbps olyan magas bitráta lossy tömörítésnél, hogy egyik formátum között sem lesz hallható különbség, a kérdés az ilyen 128-256 kbps esetén érdekesebb inkább, hogy milyen kódeket érdemes használni.

Ott van még az aac is, abból meg szigorúan csak az Apple-féle qaac encodert érdemes használni (iTunes-ből kinyerhető), ha valaki aac-re esküszik. Annak a legjobb a minősége, meg ez nyeri a legtöbb ABX vaktesztet, mármint az összes létező lossy formátum között, mindenféle bitrátakategóriában. Ennek ellenére a fölényét sok szakoldalon vitatják.

Én részemről Vorbis-t használok, legfrissebb verziós hivatalos encoderrel, oggenc -q8 beállításon, ha zenéről van szó. Nem lesz nagyobb, mint egy V0 VBR vagy b320 CBR mp3. Jó az opus is, ami abban nem tetszik, hogy mindenképp erőlteti az újramintavételezést 48 kHz-re, akkor is, ha a forrásanyag 44,1 kHz-es. Az Opusnak inkább nagyon alacsony bitrátán van előnye, kb. audiokönyveknél, 64 kbps és azalatt.

Mp3-at már csak olyan eszközön használnék, ami nem támogat Vorbist. Akkor is szigorúan LAME -V0 beállítással. Illetve ha olyan az anyag, akkor a FLAC elől sem kell elzárkózni, mindenképp meg kell nézni, hogy azzal mekkora lesz a fájlméret.

Ami meg a high res audiót illeti, egy érdekes videó, nekem felnyitotta a szemem, de szöveges formában is elérhető.

[ Szerkesztve ]

Szeretem, amikor botfülü, de pénzes sznobok előadják, hogy mekkora hangmérnökök, csak mert milliós hifin hallgatnak zenét 😂😂😂