A Spotify valóban kásás, fos, halkított minőségű. De nem a codec-ek miatt, amit használ, hanem az encoderük beállítása lehet csalós, hogy ne foglaljon sok szerveridőt, vagy némi normalizációképpen ráeresztenek valami gagyi EQ-t még tömörítés előtt. Én erre tippelek. Nyugodtan meggyőződhetsz magad is, grabeld le az egyik olyan saját CD-d, ami megvan Spotify-on is. A saját CD RIP-et tömörítsd be 160 és 320 kbps-os ogg Vorbisba, a legújabb verziós oggenc-kel. Aztán hasonlítsd össze azzal, ami a Spotify-on van. Egyértelmű lesz, hogy a különbség nem a codec miatt van. Természetesen ennél az ogg Vorbis jobb minőséget tudna.

Sokan az mp3-at is azért írják le a mai napig, mert a korai, rosszabb minőségű mp3 encoderek (korai Fraunhofer, Blade, Xing) tapasztalataiból indulnak ki. Közben meg a LAME rég kifejlődte magát. Ugyanis az mp3-nak csak a kitömörítése van szabványosítva, a betömörítése nem. Tehát bárhogy betömörítheted, amíg egy szabványos referenciadecoder ki tudja bontani, addig szabványos lesz. De az nincs meghatározva, hogy a tömörítésnek mik a részeltei, milyen információkat hagyhatsz el az eredeti anyagból. Ezért encoder és encoder között, meg azonos encoder különböző verziói között is nagy különbségek lehetnek.

teljesen mindegy az én, vagy bárki màs más szubjektív/objektív véleménye.. üljön le egyszer mindenki a kis otthoni hifije után egy odafigyelve összerakott mark&levinson (csak mondtam egy ‘jobb’ márkát)-setup elé, rakjon be egy 320as mp3at, aztán ugyanazt normàlis flac-ben.. aztán jöhet a mosoly a cikkíró próbálkozásán, ahogy igyekezett felnyitni a maga módján mindenki szem vagy fülfedőjét

Az semmi! Én azt is meghallom a felcsendülő zenéből borotválkozás közben a fürdőszobából, hogy a barátnőm megvakarta-e a nunciját a műszálas bugyingójában, mielőtt betette a CD-t a CD játszóba

Na, komolyra fordítva a szót, a fül nem megbízható, de a számítógépes összehasonlítás általában korrekt. A következő kísérletet mindenki elvégezheti otthon.

A kedvenc CD-jéről be-grabbeli a kedvenc számát wav-ba.

Ezt wav állományt (egy lame 3.100 enkóderrel) átkonvertálja MP3-ba, mondjuk 320 kbps bitrátával.

Ezt az MP3 állományt (ha nincs profibb program, akkor mondjuk egy AudaCity programmal, de szerintem mindenkinek van bevált profi hangszerkesztő programja) 180 fokos fázisfordításnak veti alá.

Aztán az eredeti wav állományt (mondjuk a fenti Audacity programmal, ha nincs jobb) összemergeli a negált fázisú MP3 állománnyal.

Ha a konvertált MP3 állomány a pontos mása lenne a wav állománynak, akkor a mergelt állomány végig nulla biteket tartalmazna, hiszen valamit összeadunk a pontos negáltjával, akkor nullákat kapunk.

Természetesen nem kapunk nulla biteket, a különbséget lehet nézegetni, de white-fülűek akár meg is hallgathatják

Ha sok zeneszámmal megcsinálja ezt az ember, akkor rájön, hogy semmi különösebb következtetés levonására nem alkalmas a módszer, mert néha szinte semmi különbség sincs a két fájl között, néha meg furán nagy eltérések adódnak.

Privát véleményem szerint ott, ahol nincs lényegi eltérés, ott már az eredeti gyári CD-t is bizony MP3-ból írták vissza

Ahol meg túl nagy eltérés van, ott szintén hibás a CD, vagy az AD, vagy a DA konverter nem működik megfelelően.

Szóval az esetek egy kis részében füllel jól hallható különbség is adódhat a wav és az MP3 között, az esetek egy részében a különbség nem éri el egy párszáz ezer forintos otthoni HiFi rendszer felbontóképességét, viszont az esetek egy jó részében semmilyen objektív különbség sincs a wav és a belőle készült 320kbps MP3 állomány között.

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

Ugyanabba a hibába esel, mint a cikkíró. Pont ez az, hogy a fül nem megbízható. A lossy codecek pont ezt használják, hogy az emberi hallásmechanizmusnak vannak fogyatékosságai, nem vesz figyelembe egy csomó audioinformációt, meg egy csomó redundanciát és meghallhatatlan részletet kiszűr. Pont ezen nyernek a tömörítésben, hogy az ilyen érzékelhetetlen információkat már a tömörítés ELŐTT eldobják. Az emberi fül meg nem fogja észrevenni, pontosan azért, mert nem megbízható egyáltalán. Egy ultraszonikus hallású denevér, kutya, meg egy gép/elemzőszoftver észreveszi, mi emberek nem. Már pedig a zene, meg az azt tömörítő codec nekünk készül, nem az előbb soroltakat akarjuk vele kielégíteni.

Az mp3-ból visszakonvertált CD-ket ki lehet szűrni Tau Analyzer, Lossless Audio Checker programokkal. Ezek az mp3-at azonnal kiszúrják 100%-os megbízhatósággal, de egyéb hasonló codec-et is kb. 320 kbps-os bitrátáig (ogg, aac, stb.). Viszont 500+ kbps-os ogg-gal átverhetők sajnos.

A párszáz ezer forintos Hi-Fi berendezés megint nem szokott segíteni. Általában akik ilyenre hivatkoznak, ABX vakteszten simán elvéreznek, mindegy milyen drága cuccal esnek neki.

AKUSZTIKA?

A helyiség akusztikáról sajnos nincs szó, pedig az is nagyon fontos!
A ,,süketszoba" vagyis a falak, mennyezet tökéletes hangelnyelése,
ill. a visszaverődő hang szétszórása.
Sokkal fontosabb, mint a nüansznyi magasabb frekvencia, amit az
ember 50 fölött már nemigen hall!

Ennél nem egyszerűbb egy foobar ABX teszt?

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

Fordítva, a preset extreme az VBR, az insane az a 320 CBR. De szerintem ez a wiki cikk nem teljesen friss.

Amúgy az extreme-ben nincs lowpass, szóval azzal kéne újra próbálni a cikket, nem vágna bele annyira a hangba. Persze a végszón nem változtatna, hisz már itt sem érzékelte a különbséget a cikkíró (de én sem és valszeg az emberek több mint 90% se).

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

lezso6 Van ami nem igényli. Az előző kocsimban vagy fél évig be volt szakadva az egyik hangszóró membránja, amitől kb. egy tiszta hang nem jött ki belőle, de nem zavart amíg ilyeneket hallgattam. Persze kicsit fűszerezte a hangzást, dehát a csöves technika hívei is azt mondják, hogy az apróbb tökéletlenségek teszik igazán élettel telivé a zenét.
CPT.Pirk Még itt a Ph-n is volt régebben valami dühöngős topic ezzel kapcsolatban, de a környezetemben is mindenkit zavar zavar. A koncertre járogató társaságunkból én voltam az első aki vett füldugót, de egyre többen kértik tőlem, hogy ilyet szerezzek nekik is. Sajnos a keverőpult mellé állás sem segít nagyon. Néha annyira túltolják, hogy legfeljebb a vécén elviselhető a hangzás. Talán ha több koncerthelyszín lenne, akkor lenne köztük valami verseny, aztán a rosszabb helyek is vagy fejlődnének, vagy kihalnak.
Goose-T Egy rokonom is hasonló cipőben jár. Én mindig mondtam neki, hogy a valós körülmények figyelembevételével kell keverni a zenét, úgyhogy mivel én voltam a legközelebbi akinek kocsija van, ezért tesztként mp3-ba konvertálva, bluetoothos fm. transmitteren átküldve hallgattuk autórádión. Le volt törve, hogy a kisbőröndnyi studióhangfalak előtt, heteken át tökéletesre kevert számai milyen rosszul szólnak. Aztán pár héttel később jött valami új renderrel, amiben már nem interferált annyira a lábdob a rosszul lerakott csatornafedelekkel, úgyhogy az lett a végleges. Cserében állítólag rendes rendszeren elég ergyán szólt.
DEJVID Amikor először rottyantottam az új lakásomban rögtön megmondtam, hogy a felső szomszédom Hajdú Energomatot indított el. Aznap kicsit túl is pakolta.

Nem.
-q0 3,3mb / 55x-ös cpu speed
-q9 2,6mb / 93x-os cpu speed

Ami érdekes, hogy q0-t jelez vissza q9-nél is a szentem. Gondolom ez egy bug.

re: (#184) Goose-T
Mindig te tömöríts, külső progikban ne bízz csak ha te írtad őket vagy ha semmi mást nem csinál csak batch-el neked az általad megadott paraméterekkel az általad megadott tömörítővel.
Lame 3.100, és mint fentebb extrem-el próbáld tömöríteni a 192khz-es hangodat, aztán vessd őket össze. Aztán kiderül az igazság.

[ Szerkesztve ]

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Ja, összekevertem az insane és extreme presetet. Én nem így használom, hanem -V0 és -b320 formában.

A lényeg, hogy a -V-s VBR-ek figyelmen kívül hagyják a q kapcsolót. De ezek szerint azért, mert pl. a -V0 mindenképp 0-ra állítja a q-t is, ez nekem is új. Sőt, ami még jobban meglep, hogy annak ellenére, hogy q=0-át jelez vissza mindkettőre, a tömörítési időben és a fájlméretben is lesz különbség. Nem értem miért.

Amit én még hiányolok ezekből az encoder-ekből, de mindegyikből: egy szálon tudnak csak tömöríteni, ez 2020-ban már ciki. Tudom, a szerzők úgy vannak vele, hogy audiotömörítésben ma már minden proci olyan erős egy szálon, hogy azt is ki lehet várni, de azért jó lenne, ha megcsinálnák többszálúra. Nagy diszkográfiák és gyűjtemények teljes konvertálásánál azért nagyon nem mindegy, hogy negyed/nyolcad idő alatt végez-e. Persze, a foobar2000 tudja párhuzamosan kódolni, több encoder indításával, de akkor is ciki.

Ezt a külső tömörítős dolgot jó is hogy írod, akartam én is, csak elfelejtettem. Tehát tömörítésnél mindig a létező legjobb külső, parancssoros encoderrel tömörítsünk, legújabb verzió, azaz lame, oggenc, qaac, stb.. Ez azért fontos, mert ha más encodert használunk, vagy az alkalmazás beépített encoder-ét, akkor nem tudjuk, hogy mivel tömöríti (jó ez lehet kideríthető, ha pl. van benne winlame.dll), milyen verzióval, és milyen beállításokkal. Ez így nagyon lutri, hogy ismeretlen beállításokkal milyen minőségre fog tömöríteni.

A másik fontos, hogy az encoderek beépített default presetjeit használjuk leginkább, azoktól csak nagyon speciális, indokolt esetben lehet eltérni. Tehát nem szabad saját presetet összegányolni 10 féle saját paraméterrel. Az encoderek szerzői nem véletlenül állították be azt defaultnak, ami. Így általában default VBR-nél kell maradni, esetleg azt lehet a defaultnál jobb minőségűre venni, pl. lame-ben -V0 (a default -V3 helyett), vagy oggenc-ben -q8 (a default -q5 helyett).

[ Szerkesztve ]

Nem tudom már újraszerkeszteni: ez alapján a régi topik alapján mégis csak hatással van a -q kapcsoló a LAME VBR-re, de csak korlátozottan: egyes szinteken figyelmen hagy különbségeket, emiatt több -q szint is összemosódik eggyé. A lényeg, hogy VBR-nél nem kell megadni, mert automatikusan a legjobb (q=0). Nincs is ok, hogy q=9-et adjon meg valaki, ugyan felgyorsítja a tömörítést, de a minőség rovására. Ha már valaki veszteségesen tömörít, legyen türelmes. Ezeknek a -q kapcsolóknak régen az volt az értelmük, hogy 486-os, P1-P2-es gépeken eleve egy örökkévalóság volt mp3-at tömöríteni, nagyon sokat befolyásolt, ha az ember visszavette a -q kapcsolót. De kb. a P3-P4-től (és ezekkel erőben megegyező AMD-ken) már holt mindegy, akkora időbeli diffit nem okoz, hogy ne lehessen kivárni. Mai modern gépen, ami legalább C2D vagy ezt elérő erejű, meg aztán végképp semmi értelme hozzányúlni, csak önszivatásra jó. Vagyis -b CBR-nél be lehet próbálkozni a default -q3 helyett -q0-val, az lassabb egy kicsit, de nem vészes.

[ Szerkesztve ]

Itt, és mindenütt az internetet nagyon túltolják ezt a kérdést. A zene minősége elsősorban, másodsorban és harmadsorban is nem a hangfájl kódolásától, hanem a masteringtől függ (ha leszámítjuk a zenehallgatási láncot). Adott esetben egy 128-as mp3 is sokkal jobb minőségű lehet, mint akár egy SACD, ha az utóbbinál elrontják a masteringet.

A vinyl pedig elsősorban azért jobb általában mint más hanghordozó formátum, mert ott sokkal jobban ügyelnek a jó masteringre, mert jórészt csak vájt fülűek veszik, akik odafigyelnek a minőségre. Például a loudness war elkerülte a vinylt.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

vájt fülűek veszik
Hagyjuk már!
Mi a garancia, hogy az újabb (minőséginek nevezett) vinyl lemezek is analóg módon lettek rögzítve és nem csak digitálisan rögzített, elcseszett lett rá kiírva?

Rá van írva. Ha pedig nem hiszed el az interneten megtalálod. Ha ezeknek sem hiszel, akkor ilyen alapon soha, más leírásnak sem szabad hinned. Akkor mi marad kiinduló pontnak? Semmi. Tehát a föld lapos és gyíkemberek irányítják a chemtrail segítségével.
Persze van, amit digitálisan rögzítettek. Olyan vinyl is van, ami masteringje rossz, de kevés ilyen van. A CD-éknél sokkal nagyobb a minőségi szórás.

Másrészt én nem az analóg rögzítésről írtam, hanem a jó masteringről. Hatalmas különbség! Továbbá a digitálisan elkészített hangforrás is lehet jó.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Először elhűltem, hogy 2020 elején, a terabájtok korszakában még egyáltalán kérdés valakinek, hogy most MP3, vagy FLAC, vagy WAV, vagy miben is tárolja motyóit. Olyan iszonyú tárhely mennyiségekkel rendelkezünk már a zsebünkben is, hogy egyáltalán, minek tömöríteni ? De értem én, nálam is többszáz Giga csak a zene, FLAC-ban szigorúan minden, ha ez WAV lenne, 1 tera felett lenne, így adott, hogy tömörítsem.

Na de itt egy meglehetősen nagy kollekcióról beszélek, amit akarva sem szeretnék a zsebemben hordozni, sem a telómon, sem az autóhifiben. Amit a gépről kiszedek és tényleg kimásolok telóra, máshova, hogy hallgassam ott és azon, max 10-20 album és azok még WAV-ban is röhögve elférnek bármilyen pendrive-on vagy telefon belső memóriában, vagy SD-n akár..

Én komolyan nem értem ezt az mp3 meghalljuk-e nemhalljuk-e kérdést ilyen tárhelyek mellett. Túl azon, hogy számtalanszor le lehet vaktesztelni magunkat, meghalljuk-e a különbséget vagy sem, mi a szent szarért jön képbe 2020-ban még mindig a veszteséges tömörítés, mint állatfaj ? Úgy egyáltalán.

Nem azt kérdezem, miért tart valaki kutyát vagy miért macskát, és miért nem a másikat. Az a kérdés, miért tartunk egyáltalán állatot. (Ha szemléltetni kéne).

K*ra elég a tárhelyünk ma PCM 44.1/16bit tömkelegének tárolására, nem egyszerűbb békében nyugodtan hallgatózni úgy, hogy nem kell szarakodni az átkonvertálással ?

Szép analízis, fasza cikk, de én megszabadultam a létező összes veszteségesemtől, miközben egy profibb fülest is vettem. Kinyílt a világ.

Kicsit olyan ez, hogy "nincs teljesítménycsökkenés a 95-ös ukrán benzinnel, járok azzal" miközben seggünk alatt egy 6 literes S Merci és bizonygatjuk mindenkinek, hogy márpedig nekünk az az üzemanyag is tök elég. Mintha nem lenne lóvénk OMV 100-as, csökkentett etanoltartalmú E5-re.

Béláim ! Gondolkodjunk.

PS: amúgy kiváló hitvita és flame generáló poszt, ilyen szempontból hibátlan

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Sokan vannak még 32 GB vagy kisebb telóval. És nem a zenére tartalékolnak általában, hanem inkább képekre.
Plusz az online zenehallgatásnál se mindegy, mennyit töltesz le.
Nem mindenki wifizik.

"Mi a garancia, hogy az újabb (minőséginek nevezett) vinyl lemezek is analóg módon lettek rögzítve és nem csak digitálisan rögzített, elcseszett lett rá kiírva?"

A vinyl lényege, hogy nem tudsz rá annyira kifacsart dinamikatartományú felvételt rakni, mint egy CD-re, mert kiugrik a tű Nem az, amit írtál, hogy végig analóg rögzítésű a cucc. Ettől eltekintve vannak olyan vinylek amelyek szinte ugyanazt a masteringet kapják, mint a CD-k, mert kisebb trükkel megoldják a dinamika gondot, de a CD-k, digitális formátumok esetében a legnagyobb részben a "legrosszabb" masteringet kapod.

[ Szerkesztve ]

Online-ban oké, mobilon nem hiszek a minőségi zenehallgatásban, ha viszont otthon vagyok vezetékes neten, ... De amúgy értelek én, csak a mobilon hallgatás szerintem sehol sincs minőségben a csendes, odafigyelős szobaihoz képest, amolyan igazi hifista módon. Szóval eleve nem is van annyira legitimitása minőség téren.

Szerintem, de vágom, mit írsz, igen... én is munkahelyen Deezer-ezek a céges laptop Realtek-jéről, 320 a max, nemrossz nemrossz (az más, hogy tesz rá némi normalizálást, a dinamika marhára lapos az otthonihoz képest és hallhatóan berogyik néha annak, ami otthon szétcsapja a fejem kb).

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Nekem mp3-ban van több száz giga zeném, érted. Annak a fele felmásolva a telefonra. Azt hol tároljam flac-ban? 3,5" HDD nem opció, 2,5" HDD vagy SSD pedig nem racionális választás 2TB fölött.

Elolvastam a cikket.
Nem értek egyet.

Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.

Szerintem pont, hogy te csinálsz ebből itt hitvitát. Mindkét formátumnak megvan az előnye. Mindenki azt haszál amit akar. Nem minden érhető el FLAC-ban. Sőt, bizonyos esetekben 320 kbps MP3-ban sem.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

K*ra elég a tárhelyünk ma PCM 44.1/16bit tömkelegének tárolására, nem egyszerűbb békében nyugodtan hallgatózni úgy, hogy nem kell szarakodni az átkonvertálással ?

Hát ez az Sokak szerint a 44.1kHz/16 biten rögzített zene pont annyira tömörített egy 192kH/24 biten rögzített zenéhez képest, mint egy MP3 a 44.1/16 bithez képest

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

És az mégis kit érdekel, hogy egyetértesz vagy sem? Az sokkal érdekesebb lenne, hogy miért nem értesz egyet.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Az akusztika az egyik legfontosabb. S pont audiofool körökben nem figyelnek rá, vagy alig. De a 200ezer forint / méter tápkábelt azért megveszik.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

+1

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

+1. Akusztika, mastering. A hangformátum később jön a fontossági rangsorban, csakhát milyen egyszerű valamit "jobb" formátumba beszerezni, mint nekiállni akusztikát javítani

[ Szerkesztve ]

A vinyl a világ legnagyobb átbaszása ma már Hatalmas faszaság volt, mikor indult, tartott is egy jó darabig, aztán a CD (bocs: PCM 44.1/16) jött és felmossa vele a padlót azóta is. A CD formátummal semmi baj, ja de, már a korong és a transzport sem kell, de amúgy a formátum kiváló, a gond a DAC-ok minőségével van, sokszor vagy halálgagyival dekódolják (lásd első CD játszók, hulladék DAC-okkal), vagy még ha jó is a DAC chip, a körítés lesz szar, filtering, analóg line stage mögötte... Ha ezek rendesen helyén vannak + egy fasza rendszer mögötte, azt semmilyen vinyl nem veri, dinamikában a CD meg alapból bucira veri a vinyl-t, halláskárosodásra képes dinamika van benne (a 24 meg már egyenesen overkill consumer-ben).

A vinyl és a CD ugyanarról a - többnyire - alsóhangon második generációs, tehát 3dB dinamika-bukott, tehát másolt mesterszalagról kerül továbbmasterelésre. Jobb helyeken a formátumok ugyanolyan masteringet kapnak defaultból, vagy analóg módon (és akkor újabb 3dB bukta a tape -> tape másolással), vagy sokbites digitálisan, jobb helyeken. Bárhogy is legyen végül, a CD "csak" egy 16bitre lehozást kap, a redbook formátumnak megfelelőt és jónapot, a vinyl-en történik még olyan, hogy RIAA korrekció, amikor is gyártótól függően ~80Hz környékétől jelentősen csillapítják a mélyeket, hogy beférjen a barázdába a tű a mélyhangokra, kap ugyanez a mélytartományt egy mono konverziót (!), a magasak kiemelést kapnak, majd így kerül az egész írársra egy zajos médiumra. Tehát szét van b*va a jó kis analóg hangod n+1 filterrel, fázist és hasonlókat nem ecsetelnék, mindez forrás szinten már, mielőtt betolnád bármilyen hiper erősítőbe az LP-d jelét. Aztán jön lejátszáskor a tű milyensége, hangszedő és annak kábelezése, előerősítő milyensége, újabb RIAA korrekció, ami visszahozza a mélyeket és a magasakat is normál szinre hozza le, így kapunk egy viszonylag flat frekimenetet, majd ezt nyomja ki olyan minőségben, amilyenben, a Line-Out-ra. És a fél világ erre veri.

Sosem értettem. Sem dinamikatartományban, sem minőségben közelében sincs a CD-nek.

Az angolul értőknek mindig ezt a linket szoktam javasolni, szíves tanulmányozásra, Dr. Mark Waldrep HD Audio engineer előadása arról, mi Hi-Res és mi nem. Bár az alaptéma a Hi-Res világ kamuja és próbálja az egyszerű embert megvédeni a nagy átveréstől, csodásan kitér a fentebbiekre és arra is, mennyi de mennyi hülyítés megy most az audio érában, beleértve a vinyl-t is.

Azt azért hozzátenném - vele egyetértésben - hogy imádom én is a vinyl hangját, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy rohadtul köszönőviszonyban sincs a felvételhez legközelebb álló reprodukcióval. A kettő elválik, csak ezt az élvezeti értéke miatt nagyon sokan nem ismerik fel, mert a minimum szintet már a vinyl is megugorja, sőt, olyan torzításokat és hangvilágot hoz, ami kifejezetten kellemes a fülnek, agynak. A CD ennél többet tud és tisztességes rendszeren hozza is.

Szóval a vinyl minden, csak nem precíz

Megnyugtatok mindenkit, a nagy lemezkiadók úgy működnek már lassan, mint valami spermabankok. Kell egy vinyl új kiadás mondjuk egy Elvis-ből, de legyen egy Jean Michel Jarre, egy Queen, egy Dire Straits, vagy bármi hasonló, annak forrásául ma már nem is a kőeredeti master tape első vagy második generációs másolata szolgál (attól függően, mennyire kopottak), hanem egy 24/96-os digitális nyers "scan", amit a hangmérnök aztán saját ízlése szerint remasterel, nyilván már tökdigitális domain-ben az egész, majd ez megy ki LP-re és CD-re, online streaming-be, akármibe, ki hogy kéri.

A mastering lehet ugyanúgy szar vinyl és CD és SACD és bármi esetén, nem függ attól, milyen a médium, amin megkapod. Nagyon jó példa erre pont a Jean-Michel Jarre Equinoxe, ami az eredeti CD kiadásban és egy új, Remastered kiadásban eléggé eltérő. Az eredeti CD kiadás anno-ról (+LP persze) a formátumból adódó eltérésektől eltekintve ugyanúgy ugyanazt a zajszűrt verziót kapták meg és szólnak, ahogy szólnak (szépen amúgy - nekem legalábbis). De a Remastered verzió meg mikor beteszed, úgy indul, hogy "pffffffffffffffffffffff" és az egész album alatt hallasz egy kis szalagzajt, ami csendes passzusoknál, főleg az album elején nyilvánvaló, amikor pedig beindul, már tök "eltűnik" (az agyad miatt). Én az utóbbit szeretem, nincs rajta annyi Dolby, olyan nyersebben, élénkebben szólnak a szintik, a magasak csodásan csilingelnek, a közepek selymesek mint az állat, egyszerűen imádom. Feleslegessé teszi az összes vinyl-t belőle.

És ugyanígy felesleges minden 24/96-os (vagy még nagyobb) formátum, tele lesz nullákkal, a DSD meg zajjal, szóval kicsit hülye irányba ment el a világ audio téren, de 7.5 milliárd emberből mindig lesz, aki megvezethető mindenfélével.

A CD-nél jobb minőséget ma egyetlen dolog jelenti: ha eleve instant 24/48, 24/96-os analóg-digitál konverzió történik már felvételkor minden mikrofon mögött, de azonnal. Nincs se szalag, se egyéb analóg cucc, a forrást azonnal teszik digitális domain-be. Ezt csinálja a fentebb linkelt Mark Waldrep is, ott azért lehet látni rendesen a teszt fájljain, hogy egyrészt spektrogramon is hihetően audiofil a zene minősége, láthatóan 44.1kHz határai fölé megy, másrészt hallva is azonnal "uhhhh" feeling van. Az egyetlen baj ezzel, hogy nem éppen egy Metallica, vagy akár Dire Straits, vagy Led Zeppelin, vagy LoreenaMcKennitt, vagy akármi fogyasztható, hanem ilyen nagyon réteg zenék, van köztük jó, de leginkább tesztelni jó csak, az élvezhetőbb produkciók még ma sem így készülnék. Még Mark Knopfler SACD-i sem, pedig a Shangri-La egy mestermű szvsz.

De amikor valaki a Money For Nothing bevezető dobpergőjével tesztel audiofil rendszert, legyen tisztában azzal, hogy szalagot hallgat és annak masteringtől függően szét-EQ-zott változatát tehát ha a rendszere elismerően hozza annak dinamikáját és mindenki bólogat, még közelében sem jár az ember a CD dinamikatartományának. Per pillanat az egyetlen előnye a 24/96/192-nek lejátszáskor az a DAC filtering eltérő módja, így ugyanaz a 16/44.1-ből, vagy analóg szalagról készült felvétel máshogy szólhat lejátszáskor, nem véletlenül rendelkeznek komolyabb DAC-ok ma többféle filtering móddal, kinek mi az ízlése hangzásban. De ehhez olyan rendszer is kell, ami ezt tudja nyilván.

Nézd meg a youtube vidit, érdemes. Nem kell messzire menni se formátumban, se semmiben a minőségért, csak helyén legyen az eszed, amikor a vinyl szóba kerül (ugyanúgy, mint amikor a mai Hi-Res-nek csúfolt anyagok szóba kerülnek).

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Ezzel nem is vitatkozok, eddig hibátlan az érvelés.

Amit kihagy a képletből, az az, amit közgázban úgy hívnak, hogy csökkenő határhaszon elv, miszerint minden egyes pótlólagos jószágegység elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.

Lefordítva magyarra - Hölgyeim és Uraim, Mikroökönómia következik, bocs - annyi van, hogy az első szelet torta a legfinomabb mindig, utána ahogy eszel egyre többet és többet, már egyre kevésbé értékeled őket, majd egyszercsak telítődsz és már egy újabb szelet torta semmi többletélvezetet nem ad.

Kicsit az analógiája a nevezett "sokaknak" is ilyen, mert azt nem veszik számításba, hogy mp3 -> CD közötti minőségi ugrás élvezeti értéke nagyobb, mint CD -> ről Hi-Res-re ugrásnak, pláne ha számításba vesszük, hogy az elérhető Hi-Res anyagok 95%-a analóg rip többgenerációs mesterszalagról

És a topic úgy indult, hogy még az mp3-CD közötti különbséget sem mindenki hallja meg, mint látjuk. Tehát az mp3->CD ugrás nagyobb deltája is marginális, hát akkor mennyit jelenthet a CD->HiRes-re ugrás ennél mégkisebb deltája ?

Ne dőlj be a "sokak"-nak. Ezer légy nem tévedhet ..

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

"Tehát szét van b*va a jó kis analóg hangod n+1 filterrel, fázist és hasonlókat nem ecsetelnék, mindez forrás szinten már, mielőtt betolnád bármilyen hiper erősítőbe az LP-d jelét. Aztán jön lejátszáskor a tű milyensége, hangszedő és annak kábelezése, előerősítő milyensége, újabb RIAA korrekció, ami visszahozza a mélyeket és a magasakat is normál szinre hozza le, így kapunk egy viszonylag flat frekimenetet, majd ezt nyomja ki olyan minőségben, amilyenben, a Line-Out-ra. És a fél világ erre veri."

Bocs, de hadd verjem már ki erre a megoldásra. Mármint, hogy a pre-emphasis (meg a noise shaping) az egy nagyon jó technika. Ugyanis ha az adott médiumnak nem egyenletes a jel-zaj aránya frekvenciamenetben, akkor ezzel megoldható, hogy mégis az legyen, így a minőség tartható. De lehet emberi szemszögből is nézni, mi pl a magas meg a mély frekvenciákra nem vagyunk annyira érzékenyek, mint a középre, így ennek kihasználásával is növelhető az ember által érzékelhető dinamika. Lásd pl CD pre-emphasis. Vagy SACD-nél a dithered noise shaping.

Abban egyébként egyetértek, hogy a vinyl nagyon túl van értékelve, a CD egyértelműen jobb.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

-

[ Szerkesztve ]

Nekem volt logout cikkem a témában, szerintem arra gondolsz. De örülök, hogy nem csak engem zavar ez a dolog.

Dißnäëß: én csak azt tudom, hogy megvettem a Liwe Wire-t meg a Number of the beast-et a lemezkuckóban eredeti régi bakeliten és egyszerűen jobb volt hallgatni őket, mint ezek Flac-es, pc-s verzióját. Több ember aki hallotta nálam, ők is így vélekedtek róla.
Ezen a ponton nem érdekel, hogy precíz-e vagy sem, mert az egésznek az a célja, hogy a zenehallgatás után elégedetten keljünk fel a székből.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

De ezt írom én is, imádnivaló a vinyl hangja amúgy Csak aki CD-vel (inkább úgy írom: PCM-el) veti össze, általában töredékét használja ki annak, amit a formátum helyből tud és digi formátum ellenére elég sokminden kell ott is ahhoz, hogy "aztakurva" módon szóljon.

Itt van például egy mérési eredmény DAC-okról, ha lenyitod, elég beszédes. Az emberek zömének a lista végén kullogó DAC minősége sincs meg, egyébként pedig szégyen, hogy igen komoly motyók milyen minőségben alakítanak át és miközben 24-bitezünk és próbálunk denevéreknek is zenélni, a DAC-unk nagy márka létére is tud siralmas minőségben átalakítani, ami a normál CD formátumnyi dinamikával is küzd, mindez audiofil kategóriában.

Szóval sűrű erdő ez is, nem csodálkozom, ha kellemesebb a vinyl.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Na, ez tényleg nagyon fontos a Hi-Res bullshit témájában, hogy nincs olyan eszközünk, ami tudna 24 bitet. Már az nagyon jó, ha a 16 bit összejön. 20 bit felé meg megy nem megy semmi.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Így van
És ha menne is ? Ha egy könyvtár síri csendjét vennénk a noise floor aljának (egy nappali ennél hangosabb általában), akkor is beférne már 16 bitbe is annyi, mintha egy sugárhajtóművet hallgatnánk abban a szobában, szóval konkrétan halláskárosodáshoz közel kerülünk vele.

Tényleg csak azért érdemes a nagyobb sampling rate-et használni, mert a DAC filteringet befolyásolja, de jelszintben nagyon elég az a 16bit is akármire.

(És már ez is érdekes, mert én spec. lemértem magam, 15.5K-ig hallok így 41 évesen és ha efölött el vagyok "meszesedve" - értsd jól - akkor ott érezni sem fogok semmit, max tényleg full placebo és örülök, hogy juj, "kihallom" a tápkábelt... )

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Szerintem is jobb a vinyl, mint a CD.
Sőt, egy csúcsminőségű CrO2 kazetta is jobb tud lenni. Egyszer haverral próbáltuk ugyanazt az albumot, és sokkal dinamikusabb, teltebb volt kazettáról, mint a kilúgozott CD-hangzással.

Kis számolgatás...

Hány decibel a 24 bit? 144 dB. Mivel 0 dB(A) a hallásküszöb, és 120 dB(A) a fájdalomküszöb, ezért ha az ember nem mazochista, 120 dB (azaz 20 bitnyi) dinamikánál többnek nincs is értelme. Ha pedig a 16 bitet nézzük, akkor meg minimum 96 dB(A) hangerőn kell hallgatnunk a zenét, különben a dinamikatartomány alja elveszik.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

De ha felveszed a vinylt vagy a kazettát digitálisan és úgy hallgatod, akkor mi van? A nagyobb dinamika megmarad és a "teltség" is, mert a különbség főként a masteringben lesz.

[ Szerkesztve ]

"Szerintem is jobb a vinyl, mint a CD."

Igen, ha CD mastere gagyibb illetve a DA konverzió gyenge, akkor igen. Sajnos nem elengedő, hogy csak a médium (CD) jobb, nagyon fontos a körítés (DAC, master, stb) is. Ha pedig belekeverjük a szubjektumot, akkor oda jutunk, mint a csövesnél: a nagyobb, másfajta torzítás miatt tartjuk jobbnak a hangot.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Régi felvételeket bizony nem egyszer másképp "mastereltek" (utólag) a CD verzióban, mint az analóg hordozókon.
Emiatt lehet egy hallható különbség.

Saját tapasztalatom, sokszor utólagos felskálázással érik el a 24 bitet, ami nyilván így nem lesz hallhatóan jobb.

Saját felvételeim között, az audio CD formátum fölötti különbségeket az én eszközeimmel nem igazán hallom.

Viszont, az MP3 320 kBit vs audio CD-t (amennyiben a forrás elég jó minőségű volt) mindig kihallom.

Bizony, nagyon nem mindegy mi a forrás...

Naja, így kell tesztelni. Ha a vinyl illetve kazetta rip digitalizálva ugyanolyan jól hangzik, mint az eredeti analóg hordozón, akkor egyértelműen a master különbözik. Ha digitalizálás után romlik a minőség, akkor pedig az AD- illetve DA-konverzió a szűk keresztmetszet.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

""Szerintem is jobb a vinyl, mint a CD."

Igen, ha CD mastere gagyibb illetve a DA konverzió gyenge, akkor igen. "

Mivel a vinyl-ek átlagban jobb masteringgel készülnek ezért jobb a vinyil átlagban, annak ellenére, hogy a CD (Red book) elméletileg jobb minőségű. Szerintem.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Ja, de érted, ez ilyen tipikus pálya széléről bekiabálás, facebook színvonal. Tartalma nincs, célja csupán öncélú fennhéjázás. Ha valami bajod van a cikkel, akkor fejtsd ki. Amúgy én se értek egyet a cikkel sok helyen, hogy miért, azt meg már mások (pl Frawly) leírták részletesen.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

"Nem említetted, milyen rendszeren végeztél meghallgatást?"

Szerettem volna a cikkel más irányból közelíteni. Egyébként semmi olyan nincs, amit szép tételesen fel lehet sorolni, péniszméregetés céljából. Épített hangsugárzóról van szó, hirtelen ezt tudom róla mutatni.
A frekimenetet valahol 200 Hz-től lehet nézni, és szeretném jelezni, hogy ez igazi mérés, nem a marketing osztályon rajzolt vagy kivasalt dolgok. Alacsony frekvenciás átvitelre szimuláció és egyéb mérések vannak, illetve csak voltak, hadd ne szöszöljek velük; rendben van. Torzításról teljesen hiteles mérést nem tudok, de oké. Csoportfutás meg egyebek is.
Persze ez csak egy kis szelet, és nem is akarok tippelgetni, hogy mennyibe kerül egy ilyen hang gyárból, de nem 1 – 200 forint.
Erősítőnek valami nem drága Yamaha, jól sikerült darab. A többi meg az aprópénzes kategória, úgyhogy tudom, innentől fogva valamire való igényessségű hifista nem vesz komolyan. Hát ha még azt is leírom, hogy az erősítő DAC-ját használom...

Aztán a rendszerem hangfal utáni második legfontosabb eleme, a szoba, hát az most nem a legjobb. Bizony, sokkal lényegesebb, mint sokan hinnék. Nem csak az alacsony frekvenciára gyakorolt hatása miatt, hanem az összes többire is.

Ha már elkanyarodtunk, akkor a csöves erősítők szóba jöttek, meg a szeretett hangjuk. Ha tisztelt delikvens tisztában van az impedanciamenet fogalmával, akkor láthatja, hogy mind a hangszóró, mind a hangsugárzó impedanciája, illetve "ellenállása" változik a frekvencia függvényében.
Ehhez hozzáveszi a csöves erősítő nagy belső ellenállását, ami miatt nem feszültségerősítőként, hanem áramerősítőként fog viselkedni. (Ehhez még ráadásként hozzájön a ki tudja milyen kimenőtrafó a ki tudja milyen hangfallal.)
Az eredmény az lesz, hogy a hangsugárzó rezonanciafrekvenciáján (is) jóval magasabb impedancia helyén az erősítőből nagyobb teljesítmény fog "kijönni". (Mert ugye a körülbelül konstans áram a változó ellenálláson nagyobb feszültséget fog eredményezni. A teljesítmény az ellenálláshoz képest pedig négyzetesen változik.)
Eredmény, hogy a csöves erősítő mélykiemelést csinál, és általában magasban is emel még, tehát kész is a "diszkómosoly". Persze hogy "kellemesebb" ez a hang. De ha valaki ugyenezt equalizerrel csinálja meg, na aaaz aztán eretnek, lenézendő, méltóságon aluli dolog.
Csak azért írtam ezt itt le, mert nem nagyon láttam, hogy erről szó lenne a "Nagyon ciki lennék-e a húszezres S/PDIF kábellel?" kérdések között.

"Szerinted a hangsugárzókábelek között sincs különbség?"

De van. Egyfelől ellenállás/vezetőképesség, damping faktor méréssel ezt is meg lehet mérni házilag igen pontosan. Ez a kritérium fillérekből teljesíthető.
Kapacitás, mérhető, egy bizonyos szint fölött gond, mert nagyfrekvencián terhel egy nagyobbat az erősítőre, amit eltárol, és kis fáziskéséssel "továbbmegy" a hangfalra. Eredmény, hogy kiemel, nehezen mérhetően, de zavaró lehet. A gyakorlatban vegyesen(!) bekötött CAT kábelnél gond ez, külön vezetve ott se.
Skin hatás ilyen frekvencián, figyelembe véve a magas hangok teljesítményét, lényegtelen és "nem mérhető" amlítúdó csökkenést jelent tömör vezetéknél is.
Fém tisztasága: szir-szaroknál talán, de mondom újra, egy zománchuzalnál több nem kell.
Induktivitás lényegtelen.
Tehát ha tényleg van eltérés egy-egy drágább kábel közt, akkor az egyik abból biztosan kritikán aluli. Olyan meg természetesen nincs, hogy valaki beképzeli azt, ami nincs.

Azt kéne megérten, hogy bármi, ami (érdemben!) változtat az eredeti anyagon, mint a "Milyen erősítőn hallgatsz zenét?", stb., az hiba és kerülendő. Lehet egyik hibát a másikkal pofozgatni, de én azt mondom, inkább értsük meg a miérteket, hogy lássuk a célt. Így a közbenső elemeknél teljesen felesleges drága dolgokra költeni.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

"segítséget kérlek a grafikonok értelmezésében"

Amit mutattál, ott igen, az X az idő, és az Y az amlitúdó. Nagyon erősen belenagyítva!
Ennél a bal oldali a FLAC, és jobb oldalról rá van téve az MP3. A halványszürkénél csak az eredetik látszódnak, míg a sötétszürkénél a kettő egymáson, fedésben van. Tehát a sötétnél két görbét látsz, ha jól megnézed, láthatod, hogy néhol nagyon pici eltérések vannak.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

"A zene ott kezdődik mikor az ember meghallja értékeli a kifinomult, kiforrott énekhangot minőségi zenei kísérettel élvezet hallani, FLAC minőségben."

Elkerülhette a figyelmed, de a cikkben kitértem erre is. Hegedűre /Vivaldi/, ami abszolút nem áll sem sok, és főleg nem nagyfrekvenciás összetevőből. Az emberi hangre ez méginkább igaz /Dire Straits/. Meglepően kis tárhelyigényük van ezeknek.
Ellenben a Michael Jackson zenéje – ami nem véletlenül került be –, rengeteg nagyfrekvenciás összetevőt tartalmaz.
A hullámforma.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Csak a mindentudóktól ments meg, ó Uram!

"Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező."

Hát akkor nézzük meg, drága barátom! Az eszmei szinuszgörbét inkább ne, mert az egy lenyalt csúcsú fűrészjel, nem szinusz.
352.8 kHz-es mintavételezésű digitális shit elég lesz? Ez nyolcszor több, mint az audio CD.
Frank Bridge - Romance megfelelő? Hegedű van az van, meg cselló és zongora, egyszerre. Azért itt van fel- meg minden fajta harmonikus. (Még ha Jackson zenéje többször ennyit tartalmaz is.)

Hát ott a proli MP3 és nem változott! A kis kereszt a mintavételi pont. Hiába a 44.1 kHz, még a 14 dB-es erősítésnél se látszik az eltérés. Persze te hallod az 50 kHz-es szupertvíterrel a zenében max negyen ekkora jelenlévő frekvenciákat. Szuper vagy. Te is, meg a füled is és a rendszered is és tisztelünk, szeretünk. Hát még hogy tiszteljük azt, aki képes beleállni, hogy évtizedeken leresztül baromságot hitt és mondott!

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt