Igen, azt látom, hogy te itt rendszeresen szakértőnek tünteted fel magad, csak még szakmai konkrétumot nem láttalak írni.

A szememben már a topikban lévő első hozzászólásoddal komolytalanná váltál, mikor taglaltad, hogy a FLAC, APE, ALAC, zip, rar veszteséges. Olyan szintű alapismereteid hiányoznak a témában, hogy neki sem állok kijavítani, egyrészt mert nem az én feladatom, másrészt nekiállnál feljebb, és így beadnád, hogy jobban értesz hozzá.

Azt persze elmagyarázhatod, hogy ha betömörítek egy WAV-vot akár FLAC- ba, vagy zip-be, vagy rar-ba, majd FLAC-ból vissza WAV-ba, vagy a zip/rar-t kibontom, és visszaállítják bitre pontosan ugyanazt a fájlt, akkor hol van veszteségük. Csak hogy meghallgassuk a szakértőt is. Mert ugye azt kell látni, ha vissza van állítva ugyanaz a fájl, bitre pontosan ugyanazzal a tartalommal, akkor honnan mondod meg, hogy átment-e tömörítésen, vagy sose ment még át?

De ha ilyen nehezen fogalmazós emberke vagy, könnyíthetek is dolgon, magyarázat helyett az is elég, ha legrabbelsz CD-ről egy számot WAV-ba, majd betömöríted FLAC-ba, amit kikódolsz WAV-ba, és csinálsz egy 16/16-os ABX foobar2000 vaktesztet, amiben megmondod, hogy melyik az „eredeti”, melyik nem.

Ha ezen továbbjutunk, akkor sor kerülhet a digitális jelátvitel taglalására.

Ja ezen én is mulatok mindig, hogy a gép meg a diff sem tudja megmondani a különbséget, mert bitre pontosan ugyanaz az információ van a kábel mindkét végén, vagy két lossless formátum között, de az audiophoolok hallják a különbséget, biztos megtanultak a meglévő bitek közé képzelt virtuális biteket hallani, vagy ilyesmi. Nem, de komolyan: ők HALLJÁK!

De lehet csak tényleg mi nem értünk hozzá, és a földfelszíni meg műholdas digitális műsorszolgáltatóknak is szólni kéne, hogy 400 dollár/méteráras ezüst USB kábelen szállítsák le az adást, nehogy a levegőben a Zinter Ferenczilya meg az Impedopotonecilyapedencia lerontsa a digitális adatfolyam minőségét

Amennyiben feltelepítem a foobar2000 nevű progit és hozzá pluginokat, sacd, lame stb, az nem kavar be a jelenleg fent lévő dolgaimba? Mpc-hc kódekjei , ilyesmik.

a rendszerbe egyik se telepít kodekeket, így nem.

Frawly: azért azt állítani, hogy jitter csak analóg átvitelben van...

istálló? gazemberség? hupákolás?

Köszönöm!

Azt nem tudod véletlenül, hogy olyan konténerfájloknál, ahol két hangsávot is tartalmaz a konténerfájl, milyen progival lehetne úgy tömöríteni, hogy kiválaszthassam, melyik hangsávot nyerje ki? Vagy akár ugyanúgy választható legyen?

[ Szerkesztve ]

ha több van benne, eleve választható.

istálló? gazemberség? hupákolás?

Az Ez cd audio converter - t használva sajnos nem.

ha egy konténerben több hangsáv van, akkor mi történik, ha nem válaszható?

istálló? gazemberség? hupákolás?

Az opusban csak egy sztereó hangsáv lesz.

az opus egy kodek, nem konténer.

istálló? gazemberség? hupákolás?

Igen, ez megvolt.

Mert digitálisnál szerinted milyen jitter van? Akadoznak az 1-es és a 0-ák a bufferbe érés előtt? Onnantól, hogy a DAC nyomja kifelé bufferből a digitális adatokat analógba, a saját órája, oszcilácciója alapján, onnantól semmilyen jitter, flutter, grószmutter nincs.

Az egy nagyon extrém eset, amikor annyira rossz az analóg kapcsolat két digitális eszköz között, hogy pl. DAC-ban már kiürül a buffer, és nem érkezik meg időben a feladótól a következő digitális adatcsomag. Ez valóban kínos, de ezt már nem jitternek hívják, hanem a fizikai közvetítő közeg annyira problémás ilyenkor, hogy lényegében már nem közvetít az a bizonyos közeg, hosszabb jelkihagyások vannak, ez nem Hi-Fi kategória, ilyenkor már pl. egy router vagy switch eldobogadja teljesen a kapcsolatot, USB kábelre kötött pendrive-nél fájlátviteli hibák lesznek, eszköz nem elérhető hibák jelentkeznek, műholdvevő, meg digitális tuner meg be sem hoz semmilyen adást, elve az adókat sem ismeri fel. Ezt okozhatja gyenge jelerősség, nagyon extrém interferencia, kábelnél ha a kábel annyira csúnyán meg van törve, hogy lényegében az erek nem, vagy alig érintkeznek, és olyan, mintha a kábel lényegében ketté lenne vágva, egyszerűen nem bírnak átmenni rajta az adatok. Ez már nem a 10 vs. 400 dolláros USB kábel kérdése, hanem a működő 10 dolláros vs. egyáltalán nem működő, 0 dollárt érő, kukaérett kábel kérdése.

Annyit még hozzátennék, hogy minden fizikai átviteli közeg analóg. Nincs olyan, hogy digitális kábel. A levegő, Wi-Fi/Bt rádiójel, kábelek mind analógok. Amit én „digitális” kábel címszó alatt irkáltam, azt úgy kell érteni, hogy a kábel, vagy közeg két végén digitális eszköz ül, és digitálisan értelmezik a jelet.

Olyan digitális tunert már én is láttam, ami a signal strength mellett irkált „jitter” adatokat is, de ez meg nem azt jelenti, hogy a kép vagy hang rosszabb lesz, hanem csak figyelmeztette a felhasználót, hogy tekergesse még az antennát, lavort, mert ennél ideálisabb vételi pozíció ajánlott. Lényegében Ethernetnél a válaszidő, eldobott csomagok aránya is „jitter”, de ettől még ha te letöltesz egy .iso fájlt jó nettel jittermentesen, meg én letöltöm szarabb nettel, ami tele van jitterrel, a csomagok fele lassan érkezik, másik felét még eldobni, újraküldeni is kell, attól még nálam is bitre pontosan ugyanaz az .iso fájl vagy .flac fájl fog letöltődni, SHA-akárhányas ellenőrzőösszegek stimmelni fognak. Persze, tovább fog tartani, mire rosszabb netről, szarabb hálózati kapcsolattal nálam leér, de ennek addig nincs szerepe, míg az adat nem kell időre, vagy ha időre kell, de a bufferben mindig van annyi adat előre, hogy stream nem akad meg. Ezt nem értik az audiophoolok, hogy míg nincs teljes hang, jelkihagyás, nem akadozik, vagy teljesen artifactosodik a tartalom, addig a digitális átvitelre használt kábel, közeg mindegy. Nem szól bele a hangminősége, még a legcsekélyebb ezrelékben sem.

Szóval a lényeg lényege, hogy nem kell ezüst 400 dolláros USB kábel. Elég a 10 dolláros is. Sőt, akár az 5 dolláros is, mert szerintem már a 10 dodó is lehúzás egy rövid USB kábelért, de az még nem vállalhatatlan árkategória. Egyedül az 1-2 dolláros kábeleket kell kerülni, mert az legtöbbször már made in kínaipiac, meg factory reject kategória, ami egy csomó hibához vezet egy egyszerű pendrive-ot használva rajta, ehhez nem kell hifistának meg audiofilnek lenni, hogy az ember tudja, hogy ilyenekkel nem érdemes szopni, mert az a párszáz forint spórolás nem éri meg. Tehát nyilván a másik végletbe sem jó esni, 400 dolláros kábel után 1-2 dolláros, a köztes aranyutat kell megtalálni, jó minőségű, megfelelően árnyékolt kábel, reális áron.

Sajnos a múltban én is volt, hogy olcsójánoskodtam. Pl. ócska piaci USB kábellel töltöttem a telót. Egyébként működött is, töltötte, adatot is lehetett rajta keresztül átmásolni. De a csati nem volt szabványos mérettartományban, és rövid távon szétnyírta a teló USB csatiját, onnantól már hiába csatlakoztattam bele normális kábel, kilötyögött belőle, érintkezési hibák voltak. Természetesen azóta én is figyelek, milyen kábelt veszek, de elárulom a fenti Mr. Flac Van Veszteség kollégának, hogy nem 400 dodós ezüst USB kábelt. Most legutóbb egy 5 GBP-s USBC-C kábelt vettem a Fiio K3 high-res DAC-hoz, teljesen megfelel, nem bóvli, teszi a dolgát. Még ennél is lehetett volna olcsóbb, mert csak egy pár centis nyamvadt kis valami, de gyorsan kellett, így olyan választottam, ami volt a helyi Amazonon raktáron, gyors, ingyenes kiszállítással, így erre esett a választás. Biztos vagyok benne, hogy nem ezüst, de ha annyira akarom, később mégis hordhatom karkötőnek. De az a USBC-B kábel is, ami a DAC-hoz járt gyárilag, az is kb. 5 fontos kategória, teljesen átlagos, normál USB kábel, nem réz, nem ezüst, nem arany, nem gyémánt. Hangminőség azzal is jó, de nyilván másikat kellett vegyek, mert az USB-B-t nem tudom beledugni az USB-C-s telefonba.

Ilyen Fis-Foschsoft Converter Mega Ultra Pro Edition helyett ajánlom az FFmpeg-et. Látszólag primitív, parancssoros program, de ez 1-2 mp. alatt újrakódolás nélkül eredeti formában kiszedi a sávokat akármilyen konténerből. Ingyenes, open-source progi, lehet portable módban is használni, nem telepít fel semmilyen szutykot, toolbart, malware-t, codec-et a gépre. Többet között én is erre használom, csak Linux alatt, pl. YouTube-ról youtube-dl-lel letöltött (-f251) WEBM konténeres audióból kiszedem vele az Opus formátumú sztereó hangsávot, ehhez így paraméterezem:
ffmpeg -i bementei_fájl.kiterjesztés -acodec copy kimenet.opus

Ha annyira nem fekszik neked a parancssor, akkor használhatod helyette a Handbrake-et, az is az FFmpeg frontendje, konténerből hangsávokat, meg akármilyen sávokat az is ki tud szedni, és ennek már grafikus felülete is van.

Mindegy milyen programot használsz erre, mert ha jól csinálják, nem kódolódik újra a hangsáv, csak ki lesz másolva a konténerből, ez onnan is érzékelhető, hogy kb. pár másodperc alatt megvan az egész.

hol mondtam olyat, hogy kell az ezüstmadzag?
de attól még a jitter igenis létező és kezelendő probléma a digitális átviteltechnikában.

istálló? gazemberség? hupákolás?

Egy szint felett kezelendő. Mikor már olyan súlyos problémákat okoz, hogy lényegében a vétel lehetetlenül el miatta. De akkor sem 400 dolláros ezüstmadzag kezelési szintjét igényli. Hanem csak egy átlagos, normálisan legyártott kábelt, ami nem ilyen sztenderdeket meg nem ütő, factory reject bóvli. Ezt általában már kézbe vételkor érezni, hogy rendes rajta az árnyékolás, burkolat, nem túl vékony, nem túlolcsósított műanyag, és pl. akadály nélkül csúszik be a slotba a csatlakozója is, nem kell feszegetni vagy ilyesmi. Már ilyen alap dolgokon ki lehet szűrni a nem megfelelő kábeleket, ha ezen a teszten átmennek, akkor elég valami adatot áttolni rajtuk, ha az sem „vételhibás”, akkor nem kell azzal foglalkozni, hogy audiofil grade vagy nem.

Egyébként még 1-2 dolláros kábel is lehet megfelelő, én csak azért nem ajánlom, mert ebben az ársávban túl nagy az esélye, hogy az ember bóvlit fogjon ki. Azért érdemes kicsit feljebb menni árban. De ez nem csak a kábelekkel, hanem mindenből így van, legalsó árkategóriában általában fájdalmasan sok szemetet kapni, amiknél egész kicsi árkülönbözetekért sokkal jobb termékeket kap az ember, ezért nem szabad semmiből a legolcsóbbra rámenni, hanem inkább az ár/értékarányt nézni. Mert azt kell érteni, hogy igazából a 400 dodós kábellel sincs probléma, nem rossz vagy ilyesmi, csak mivel ultralehúzás, ezért az ár/értékaránya hihetetlenül rossz. Azt a +390 dodót inkább érdemesebb drágább DAC, jobb erősítő, jobb hangfal/füles árához hozzátenni, ezek tényleg hozzájárulnak a hangminőséghez, nem csak placebó szintjén.

A jitter analóg rendszerekben is előfordul, hiszen lejátszás közben az analóg jel amplitúdó folyama is el tud térni a felvételkor beállított periódusságtól. Pl. a lemezjátszó futómű apró remegései befolyásolják a lejátszott jelfolyamot. Ez ellen elektronikus úton elég nehéz bármit is tenni Akkor a hang vagy remegős lesz, vagy nyávog,

A jitter a digitális hangrögzítésben is létező jelenség, és szerencsére a digitális technikában lehet kezelni (egy bizonyos mértékig, természetesen ).

Ha a jitter egy bizonyos szint alatt van, akkor az eredeti jelfolyam tökéletesen visszaállítható, tehát olyan, mintha nem is lett volna jitter.

Ha a jitter meghalad egy bizonyos mértéket, akkor viszont nem állítható vissza a jel a CRC-k segítségével sem, ilyen esetben a jel egyszerűen eltűnik, a hang megszakad

Vagyis aki azt mondja, hogy a jitter esetén a digitális hangrögzítés a hang "fátyolos" lesz, vagy "romlik a sztereó színpadkép" az egyszerűen nem tudja, hogy miről beszél

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

egyetértünk, én csak erre reagáltam: A digitális átvitelnek az a lényege, hogy diszkrét, bufferelhető, nem érinti se a jitter, se a wow/flutter, nincs benne zaj.

istálló? gazemberség? hupákolás?

A sok halláskárosult mind csak minősíteni tud bennünket, tekintélyes, prominens személyeket, akik sosem hivalkodnak színvonalas tudásukkal. Hiszen minél többet tud valaki, annál többet tud.
Mi mértéktartóan visszafogott, megbecsülten kompetens szakértelmünket önzetlenül adományozzuk a köz javára.

Csupán némi renoméért sóvárgunk naphosszat, utalván a görög mitológiára, Jupiterre és a kisökör példázatára, amit a mindenki által ismert középkori latin mondás találóan kifejez: Quod licet Jovi, non licet bovi.
Audio kultúrában, és egyéb téren kevéssé tájékozottak kedvéért, azt jelenti, amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Jelen vonatkozásban a tudás és tapasztalat Jupitere, valamint a tudatlanság kicsi ökröcskéje.

Ami a vaktesztet illeti, magától értetődően bármikor el tudnánk végezni, akár épp hifi szakmagazin olvasás közepette, a legjobb mp3-tömörítvényre vonatkoztatva, és így nézne ki.

Csupán meglehetősen elfoglalt emberek lévén, kik magas önbecsülés közepette éljük kiteljesedett életünket, nem óhajtunk századszor is ilyesmivel bíbelődni, néhány akadékoskodó és elmaradott egyén kedvéért, amilyen a cikkíró és "szellemi" holdudvara is.

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Amikor olyan hamar eltalálod a helyeset, hogy az ABX teszt dupla pontot ad.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

"utalván a görög mitológiára, Jupiterre és a kisökör példázatára, amit a mindenki által ismert középkori latin mondás találóan kifejez"
"Jupiter a rómaiak mitológiájában volt főisten, a görög mitológiában Zeusznak hívták"

Hehe, nem tudom, miért éppen ezt érezhetted szükségét javítani a sok zagyvalékból, amelynek rengeteg szándékos és szándékolatlan ferdítése között akár ez is lehet szándékos (bár ezt elég nehéz lenne igazolni), de ha már így alakult, tegyük rendbe.
1. A tudomány mai állása szerint a szállóigévé vált szófordulat a rabszolgából vígjátékíróvá híresült Publius Terentius Afer művésznevű szerző szatírikus darabjában bukkant fel először az i.e. 2. században. Ergo ókori latin profanizmus.
2. Köze nem csak a görög, a latin mitológiához sincs, nagyon is profán, vígjátéki eredetű kiszólás.
3. Se a latin mitológiában nincsen Jupiter és ökör vagy a görögben Zeusz és ökör, de a hindi, a dakota, inuit, kelta, skandináv, germán... mitológiában sincs olyan mítosz, amely főisten és egy vagy több ökör találkozását taglalná a hatalmi viszonyokat ábrázolandó tanmeseileg. Annyiban persze alappal kapcsolódhat bármely mitológiához, hogy az "amit szabad a hatalmasoknak, nem szabad az alárendelteknek" értelem természetesen az istenek versus nemistenek viszonylatában is példázatos nagyjából bármely kultúrában. Ilyen alapon azonban Feydeau Osztrigás Micijének "Ezt a tésztát!" szállóigéje is kapcsolódik bármely mitológiához - vagy a Mágnás Miskából a "Szilvalé, rongyő!"... Hozzáteendő, a magyar nyelv ezirányú "szerencséje", hogy bizonyos korokban a ragrím elfogadott volt mint költői eszköz, így nem kellett az ökröt más élőlénnyel helyettesíteni az asszonánc kedvéért ("Mit megtehet Jupiter, nem teheti Lucifer!"... - és akkor újabb mitológiát is sikerülne idezagyválni).
4. A konkrét szállóigének alkalmasint leginkább éppen az úgynevezett középkorhoz nincs köze, az ókori Római Birodalom és annak irodalmi-kulturális élete hanyatlásával hosszú interregnum következett a bon mot-ra, melyet még csak nem is reneszánsz, hanem az újkori, Moliere művésznevű Terentius-epigon tett újra szállóigévé, szintén profán vígjátékilag - ámdeviszontazonbanennekellenére a francia mitológiához sincs köze.

(Szerk.: Azért írtam "on"-ban, mivel "on"-ban írtra vonatkozik.)

[ Szerkesztve ]

Kicsit lehet sarkítva írtam, de tartom, hogy lényegében továbbra is igaz. Ha a vevőnél a digitális folyam rekonstruálható, akkor addig a szintig a jitter nem értelmezhető jelenség, legalábbis a minőséget érintően, mert ugyanazokat az 1-es és 0-s adabitek egymásutánját kapod meg. Azok nem tudnak jitterelni.

Pont az van, amit a Donki Hóte ír, hogy sok audiofool értelmezi rosszul a digitális jittert, pont ilyen mítoszokkal, hogy fátyolos hang, meg romló sztereó színkép, meg egyéb baromságok. Na, ez az, ami digitális adatnál nem létezik. Pont ezért is lett kitalálva, hogy az analóg jelfeldolgozásnak, és jelátvitelnek az összes gyengeségét kiküszöbölje, ne legyen se jitter, se wow/flutter, se zaj, se minőségbeli degradáció a másolatok és átvitt adatok között.

Ezzel az ABX teszttel csak a baj, hogy az esetek 99%-ában felesleges. Normális ember anélkül is hallja, hogy nem hall különbséget. Én se csináltam soha ABX tesztet, mert tudom, hogy NEM hallom a különbséget, max. csak ilyen 50-50%-os tippelési szórással tudnék teljesíteni egy ilyen teszten. Ezt az egész ABX-ezést csak ilyen saját magukat pszichológiai placebóalapon becsapó audiofooloknak találták ki, akik a technikailag jobb forrást jobbnak akarják hallani, mert tudják melyik-melyik. Ez az ABX lényegében az ő leépítésükre van, hogy felnyíljon a szemük.

Annyit még elmondanék, hogy ABX tesztet mindenre lehet csinálni, nem csak mp3 vs. FLAC témában, hanem FLAC vs. WAV, 400 vs 10 dolláros USB/HDMI kábel, stb.. vonatkozásában is.

"OFF-ba tettem, mert ha valami nem tartozik a topik tárgyához, akkor azt OFF-ba kell tenni"

Egyetértek, én is csodálkoztam, hogy Szerző a topik tárgyához illőnek ítélte a tematikát, amikor idehozta.

gyanítom, azt a lufi, pszeudoértelmiségi és fájóan üres, öncélú, igazából a semmire fennhéjázó tudálékosságot próbálta kifigurázni, amit képviselsz. amolyan tejberessziász, a tejberizs utánzat módon.

[ Szerkesztve ]

Az utóbbi pár napban mp2-vel kísérletezek, twolame encoderrel készítettem pár próbafájlt. Hát, 320-384 kbps-os bitrátán nem tudom ezt se megkülönböztetni a FLAC forrástól. Az is igaz, hogy az 5 fontos USB kábel lehet a baj

Pedig még nem is biztos, hogy a legjobb kapcsolókat használom az encoderben, ehhez nincsenek ajánlások. Jelenleg így konvertálok: twolame -b384 -mj bemenet.wav

A Hydrogenaudio fórumán viszont -ms kapcsolót használják a legtöbben, nem tudom melyik a jobb. Annyi tisztázott csak, hogy mp2 VBR-t nem érdemes használni, mert nem része a hivatalos szabványnak.

Teljesen jó a magas bitrátás mp2 is, egy baja van az mp3-hoz, ogg-hoz, opus-hoz, aac-hez képest, a fájlméret nagyobb, de végül is nem annyira vészes. Nem mintha sok értelme lenne ilyen régi kódeket erőltetni, 31 éves, az már autóból meg országútból is öreg, de minden esetre érdekes. Az is látszik, hogy ezt a kódeket már nem nagyon használja a kutya sem egy évtizede, hogy a legújabb 0.4.0-ás verzió csak Linuxra, BSD-re, stb. van lefordítva, Windowsra még egy 10+ éves 0.3.13-as verzió az, ami elérhető.

Annak a demonstrálására jó, hogy a DAB rádióknál nem a régi mp2 kódek az oka, hogy nem szólnak jól, hanem az alacsony bitrátára tömörítés, ilyen 64-128 kbps, ami vicc kategória, főleg mp2-nél, ami nagyobb bitrátát igényelne a modernebb kódekeknél.

[ Szerkesztve ]

ezt a kódeket már nem nagyon használja a kutya sem egy évtizede

broadcast világban még mindig elég elterjedt.

istálló? gazemberség? hupákolás?

Igen, de ott gondolom valami hardveres célenkódert használnak, nem szoftvereset. Vagy szoftveresnél valami ilyen streamelő vagy videóvágó programba integrált régebbi dll-t használnak, nem ezt a parancssoros twolame enkódert. Persze ettől még fejlesztik, a 0.4.0-ás verzió 9 hónapos csak, szóval a fejlesztők még reszelgetnek rajta, mellékhobbija a lame-et készítő csapatnak. Gondolom olyan elmebajos rajtam kívül nincs is, aki akár csak kísérletképpen tömörítgetne vele csak úgy zenét, ha használja is valaki ezt a formátumot, akkor is csak MPEG-2 videókhoz meg broadcasthez.

Régen néztem rá magam is, talán egy jó 15 éve, akkor még toolame néven ment a projekt, a formátum már akkor is elavult volt, akkor sem fogott meg. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a kora ellenére egész használható kódek, még ha pöttyet túl nagy fájlméret mellett tudja csak tartani a ma elvárható szintet.

Köszönöm szépen a tippeket! A handbraket használom videók konvertálására és vágására. Kipróbáltam most ezt a konténeres dolgot vele, nem nyitja meg az mka fájlokat. Megpróbálkozom az ffmpeg-el, remélem rájövök hogy kell használni.

A foobar2000 nem szedi ki a konténerből a sávokat? Úgy is ki szeretném próbálni sacd megnyitására.

[ Szerkesztve ]

Honnan vannak ezek az mka fájlok? Ez az, ahol két hangsáv is van egyetlen konténerben? FFmpeg letölt, Parancssor megnyit:
cd meghajtó:\bla-bla\ffmpeg\mappája
ffmpeg -i bemenet.mka

A fenti meg fogja mondani, hogy milyen sávok vannak benne, pl. Stream #0:1: Audio: Formátum, XY Hz, csatornaszám, bitmélység, stb.

Majd ezt kinyerjük:
ffmpeg -i bemenet.mka -map 0:1 -acodec copy kimenet.kiterjesztés

A map kapcsolónál a 0:X számot, meg a kiterjesztést az első ffmpeg parancs kimenetéből kapod meg, ezek változnak a konkrét fájl függvényében. Így a látatlanban nem vagyok jósasszony, hogy neked hány darab sáv lesz az mka konténerben, mi lesz a számuk, milyen codec-ek.

Pl. nálam egy mkv konténeres videóban van egy videósáv, és egy magyar meg egy angol hangsáv, mindkettő AC3. Az angol hangsávot ezzel nyertem most ki:
ffmpeg -i video.mkv -map 0:2 - acodec copy english.ac3

A foobar2000 szerintem nem tudja kiszedni a konténerből a hangsávokat. Lehet lejátssza őket, de kiszedni szerintem nem tudja, legalábbis én ilyenről nem hallottam. Ennek ellenére valami plugin lehet hozzá.

Handbrake-ben nem tudok segíteni, az is tudja, de én nem használom, így nem tudlak elkalauzolni, hogy melyik menü, melyik fülén, hogy állítsd be, hogy kiszedje. Erre neked kéne rágyere, végigzongorázva az összes lehetőséget.

[ Szerkesztve ]

Linux alatt eltört a QAAC Figyelmen kívül hagyja a neki megadott tömörítési paramétereket. Hiába adom meg milyen VBR profillal tömörítsen, nem azzal tömörít Zárt forráskód átka, ezért nem szeretem az AAC-t, nem lenne pedig egy rossz codec, de a normális encoder hozzá zárt forráskódú, Win/Mac only szoftver.

A másik, amit megfigyeltem, hogy az Ogg Vorbis esetében sokszor egyes VBR profilok között alig eltérő méretű fájlokat állítanak elő. Pl. az oggenc -q8 és oggenc -q9 között sokszor elenyésző fájlméretbeli különbség van.

Igazad van, ez is jó ötlet, az mkvtoolnix tuti kiszedi, mert az mkv mellett kéne tudnia kezelni az mka konténert is, ami igazából ugyanaz, csak a kiterjesztés van megváltoztatva, hogy utaljon rá, hogy nincs benne videósáv, csak hang.

Ennek ellenére még mindig ajánlom az FFmpeg és Handbrake megoldásokat (ez a kettő ugyanaz, az egyik a másiknak grafikus frontendje), mert univerzális megoldások, és igaz, hogy ezt az mka-ból kiszedést most az MkvToolnix is megcsinálná, de ha a jövőben Webm, Mp4, avi, stb. konténerekből kell kiszedni valamit, akkor lehet helyette megint valami más eszközt keresni. Ennyiből nem mindig a legegyszerűbb út mindig a legjárhatóbb.

Nem tudom minek ezzel viccelni. Az AMD se jobb, azon meg nagyobb a jitter, és mélyek nem szántanak rendesen, mert le lesznek vágva, és nincs tér. Az a baj, hogy botfülűek vagytok, egyébként hallanátok

Most, hogy a telómat külső DAC-kal használom, a lossless CD FLAC fájljaimat elkezdtem mostanában újra átkonvertálni, és a telómon lecserélni a lossy gyűjteményt. Ezek régen LAME mp3 CBR 320-ba lettek konvertálva (-b320 -q0 kapcsolókkal), aztán szintén az eredeti forrás LAME -V0 VBR-re. Most Ogg Vorbis -q9 VBR, ami kb. 320 kbps. Értelme gyaníthatóan nincs sok, valószínű ilyen magas bitrátán eltűnnek a lossy codec-ek között a különbségek, a cucc fél-lossless-é válik.

Opus-t egyelőre nem vetem be, mert
1) gondja lehet egyes lejátszókon a gapless lejátszással
2) mindent újramintavételez 48 kHz-re
3) nincs reply gain funkció
4) nincs olyan program, ami frame-határon tudná vágni újratömörítés nélkül
5) alacsonyabb bitrátán emelkedik csak ki, 128 kbps vagy azalatt, ilyen alacsony értéken én nem tömörítek semmit a sok gigás SD kártyák és a több terás PC háttértárak korában.

320 kbps fölé sem megyek, mert afölött 400-700 kbps-ra már a lossless tömörítők is tömörítenek. A lossy értelme megszűnik 320 kbps felett. Pedig a Vorbis és Opus támogatná 500-512 kbps-ig, csak értelme nincs sok.

Illetve ami még a topik témájába vághat és közérdeklődésre tarthat számot: állítólag 2017-ben lejárt a szabadalom az eredeti AAC-ra, azaz az AAC-LC-re. Az AAC-HE-re még tart, meg az AAC-HEv2 (AAC+)-ra is. Az mp3-ra 2019-ben. De az AAC-HE variánsoknak csak alacsony bitrátán van szerepük, 64 kbps-ig, aztán nem működnek, az AAC encoderek AAC-LC-re váltanak.

De így még mindig nem érzem értelmét az AAC-nek, hogy csak egy normális encoder van hozzá, a zárt Apple-féle, ami csak Windows és Mac only. Pedig ez sem lenne rossz formátum, 48 csatorna, 96 kHz-ig támogatja a mintavételezést, 1024 kbps-ig a bitrátát (sztereónál kimaxolódik 346-384 kbps-nál, de ennek nincs gyakorlati jelentősége).

Plusz találtam végre mp1 encodert. Igazából egy mp2 encoder, ami támogat mp1-et is, mp2enc a neve, Linuxokon általában az mjpegtools csomagban elérhető. Egyelőre 320-448 kbps-on teszteltem, és megkülönböztethetetlen a FLAC-tól. 320-384 kbps-nál az mp2 is megkülönböztethetetlen, talán kicsit alacsonyabbon is, a transzparencia alsó határát még nem kerestem meg, a 128 kbps egyértelműen rosszul szól, a 192 kbps határeset. mp2-höz viszont nem ez a mp2enc ajánlott, hanem a twolame nevű encoder, amit a lame mp3 encoder fejlesztői jegyeznek. Nyilván ez csak érdekességnek jó, meg legacy eszközökhöz van értelme.Az mp1 és mp2 lényegében ugyanaz, egész kevésben tér el a kettő, az mp1 egy visszavágott változat, így nem meglepő, hogy azonos bitrátán egyformán szólnak.

De ez is azt támasztja alá, hogy ha kellően magas a bitráta, akkor a kódek lényegében mindegy, 320+ kbps lényegében fél-lossless kategória. Ezek a kódekek inkább 128 kbps környékén és azalatt versenyeznek, ott látványos a különbség a régi és az új kódekek között. Esetleg lehet verseny 128-224 kbps között, ha nagyon régi és új kódekeket hasonlítunk össze.

Könnyen egy kalap alá vehető a tömörítő bitrátája és az alapértelmezett frekvencia vágása. Ezért csináltam egy olyan teszt-féleséget, hogy egy bizonyos frekvencia fölött meredeken levágtam a magasakat, és ezt kapcsolgattam néhány általam hallgatott zeneszám alatt. Hangfalról szólt. Jóféle. Ugye ez a vágás nagyon meredek, nem életszerű, a tömörítők nem hiszem, hogy így működnek.

– 10 kHz fölött vágva az eredmény borzalmas.
– 11 kHz fölött tompa, "mosott" hang.
– 12 kHz: rossz hang, cinek hiányoznak.
– 13 kHz: sok cin hiányzik, nem jó hang.
– 14 kHz: cinek még mindig hiányoznak, egyébként teljes, jó hang.
– 15 kHz: cineken észrevehető, nem elég "tágas".
– 16 kHz: nem vettem észre semmit.

A hallásomat is alávetettem némi tesztnek, mert túl magas labda lenne, hogy hát süket vagyok. Mivel annyira nem, azért is mertem publikálni a fenti eredményeket.

– 17.5 kHz: egyértelműen hallom minden szögből,
– 18 kHz: legtöbb szögből hangként hallom,
– 18.5 kHz: bizonyos szögekből érzékelem,
– 19 kHz: oldalról érzékelem, még van egy minimális hang jellege,
– 19.5 kHz: oldalról és közelről érzékelem,
– 20 kHz: egész közelről gyengén érzékelem,
– 20.5 kHz: egy bizonyos szögből éppen érzékelem,
– 21 kHz: nagyon minimálisan érzékelem,
– 21.5 kHz: teljesen közelről mintha lenne valami,
– 22 kHz: semmi.

Ebből azt szűröm le, hogy az én hallójáratommal, szembe a hangforrással, 18 kHz fölött fizikailag igen kevéssé fog eljutni a hang dobhártyáig. Az általam próbált zenékhez pedig untig elég a 16 kHz.
Tehát igen, elég a 44.1 kHz-es mintavételezés 22 kHz-es felső határa.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Kényszerűség alacsony bitrátánál a 14-16-18 felett vágás, mert az ember inkább ebben a tartományban lévő hangokra figyelmes, érzékeny a legjobban, és amikor a bitráta nagyon szűkös, akkor ezekre kell jusson több bit. A legtöbb encoderben felül lehet bírálni, hogy mekkora freki felett vágjon, de ez nagyon nem ajánlott, mert akkor az a kevés bitráta elpocsékolódik a felső tartományra, ami úgyis kevésbé hallatszik, és kevesebb bit jut az azalatti sávokra, ami meg rosszabb minőséget eredményez.

De ez egyben attól is függ, hogy az ember min hallgatja a zenét. Ha valami olcsó füles, fejes, vagy valami beépített DAC-os átlag eszköz (pl. laptop, telefon, táblagép), akkor ott úgyse visz át a rendszer kb. 14-16 kHz felett, de sokszor már 10 felett sem, így teljesen mindegy, hogy ezek a felső frekitartományok le vannak-e vágva, vagy nem, mert nem hallatszanak. Rendes hifista berendezésen, meg külső DAC-nál meg lehet, hogy hallatszana, de ilyen eszközökre szánva meg nem 128 kbps-ra fog senki tömöríteni, hanem min. 320-ra, vagy még inkább a lossless-t erőltetik.

44100 Hz-nél a Vorbis oggenc -q5 és attól felfelé 5-10-es VBR profilok nem vágnak. Ez alatti minőségszinteken is felülbírálható a --advanced-encode-option lowpass_frequency=20 kapcsolóval. LAME encodernél a V0 egyáltalán nem vág le, a CBR és V1 egy nagyon minimálisan, de a --lowpass kapcsolóval felülbírálható.

Az Opus 32kbps felett 20 kHz-től felfelé vág le. AAC-nél encodere válogatja, hogy milyen profiloknál mekkora frekitől vág és ez milyen kapcsolóval bírálható felül.

Ezek között nem hallanék különbséget, ha nem lenne a FLAC-os verzió hangosabb, nincs normalizálva az opusos fájl. De amúgy minőségre nem tudok kiszúrni különbséget. Még külső high-res DAC-on sem. ABX tesztet nem csináltam, mert eleve gondolom, hogy nem hallanám egyforma hangerőnél, inkább csak belehallgattam véletlenszerűen mindkét fájlba.

A normalizálást nem tudom hogyan lehetne megejteni. Talán Audacity-vel vagy Goldwave-vel.

Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged. Alapból VBR-t használ, de --hard-cbr kapcsolóval lehet CBR-t is gyártani vele, igaz nem ajánlott. A modern lossy codecek mindegyike VBR-re van tervezve, azaz az aac és attól újabbak.

Egyébként látom opusinfo-val, hogy --bitrate 122 --vbr kapcsolókat adtál meg az opusenc-nek. A 122 fura választás, a vbr kapcsoló felesleges, mert eleve az az alapértelmezett. Helyette elég lett volna a --bitrate 128. Mondjuk ez az egy zavart mindig is az opusenc-ben, amellett, hogy 48 kHz-re újramintavételez, hogy csak --kapcsoló formátumú hosszú kapcsolói vannak, amiket nem lehet -k formában rövidíteni. Kényelmetlen.

Közben meg újra fut Linuxon egy Wine frissítés után a QAAC. A múltkor írt --tvbr-es kapcsoló ajánlását módosítanám qaac64 -v kbps alakúra (kbps helyére egy számot kell beírni, ami 64-320 között lehet, vagyis lehet 64 alatt és 320 felett, de sztereó anyagnál visszavágja 64-320-ra). Ezzel kötöttebb bitrátájú CVBR-t használ, elenyészően magasabb bitrátát eredményez, meg az a -v kapcsoló rövidebb.

[ Szerkesztve ]

Amikor feltöltök egy tesztfájlt, azt írom, ami az igazából. Fájlméret osztva számhosszal. Tehát ezek szerint az OPUS 122 kbps beállítással lett 128. Így korrekt az összehasonlítás.

"Az Opus 32kbps felett 20 kHz-től felfelé vág le."
Nálam az OPUS 13 kbps-on még megtartja legalább 20 kHz-ig, és 12 kbps-on vág hirtelen egy nagyot.

"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged."
Valami félreértés lehetett, ilyet én nem írtam.

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Az elég furcsa, az Opus 32 kbps alatt egy VoIP kódeket használ, valamin szűk sávú tömörítést. Ezek szerint nem vágja le, de nyilván a minőség mindenképp kaka lesz, nem lesz alkalmas zenére, ezért nincs értelme arról beszélni, hogy hol vág, hol nem. Mindenképp lo-fi minőséget eredményez. Továbbá de, ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át, ha át is visznek kicsivel többet, olyan alacsony dB értékkel, hogy vagy hallhatatlan, mert a hangosabb tartományok elnyomják, vagy torzulásig kell hozzá hajtani a hangerőt, de ennél a minőség megint csorbát szenved. Aki meg rendes 20-20kHz-et ténylegesen tudó berendezésen hallgatja, az meg nem 32-128 kbps-ot használ erre, hanem 320 kbps-ot vagy losslesst, ezért felesleges ezzel foglalkozni.

Egyébként meg rosszul teszi az Opus, hogy alacsony bitrátán nem vág. LAME-sek pont azért vágnak, mert úgy több bitráta jut a jobban hallható tartományokra, és nekik van igazuk. Nem azért vágnak, hogy a hifistákat meg a 20kHz-fetisisztákat szivassák, hanem mert megéri. Tudom, kompromisszum, de az alacsony bitráta mindig kompromisszumos, enélkül is.

Plusz mp3-nál azt is figyelembe kell venni, hogy vágási helytől függetlenül a 16 kHz feletti tartomány kódolása, ha nincs levágva, mindig pontatlanabb, ez a szabványból ered, lásd sfb21 problémája. Természetesen ez is elméleti probléma, mert ennek ellenére ezt a pontatlanságot pszichoakusztiusan azok sem hallják, akik hallanak 16 kHz felett, de elég sokan, főleg a nem fiatalok, úgyse hallanak ennél feljebb.

Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett. Tehát elfogadott a VBR 128 kbps, akkor is, ha az eredményezett fájl mondjuk 135 kbps-ra sikerül. Ez még ugyanaz a kategória, a lényeg, hogy ne lógjon át a 160 és 192 kbps-os kategóriában, mert az már más műfaj. Néhány encoder tud ABR-t (LAME) vagy CVBR-t (AAC), ezek is VBR-ek, de kicsit pontosabban tartják az átlag bitrátát. De még ezeknél is előfordul, hogy pár kbps-mal több lesz az adott fájl átlagbitrátája. Ebből nem kell ügyet csinálni, meg kapcsolókkal trükközni miatta.

A VBR sose egzakt tudomány. Nálam a 320 kbps-os CVBR és TVBR AAC is kb. 339-349 kbps-os fájlokat gyárt. Az Vorbis oggenc -q8-nak 256 kbps-nak kéne lennie, de sokszor már a 300-hoz van közelebb, és sokszor a -q9 (320 kbps-nak kéne lennie) alig foglal többet. De pl. a -q10 profilnak is 500 kbps-nak kéne lennie, és sokszor csak ilyen 447-459. Ez ahogy sikerül, a tömörítendő fájltól függ.

Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.” Erre írom, hogy nem, nem kell, de nagyon ajánlott, és nem érdemes CBR-rel felülbírálni. Ez a CBR még régi beidegződés sok embernél, az mp2-mp3 korszakból, mert ezek a codecek még CBR-re készültek alapvetően. Az ettől modernebbek viszont eleve VBR-re. Mégis sokan abban a tévhitben élnek, hogy a CBR a jobb minőség, pedig nincs így.

[ Szerkesztve ]

"ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át"
Akkor keress egy ilyesmi eszközt, indítsd el ezt, nem baj, hogy youtube és 16 kHz.
Aztán vágd le 10 -, majd 12 -, esetleg 14 kHz fölött.
Aztán keresd meg az állad.
Ezt próbáltam magyarázni a hangfalépítős tapasztalattal.

"Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett."
Nálam meg az, hogy milyen lett valójában.
Mert akkor én csinálok egy kodeket, ahol 1 kbps beállítással csinál 320-at, és akkor az lesz a világ leghatékonyabb kodekje.

"Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.”"
Igen, ezt írtam, és nem azt, hogy idézet tőled:
"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged."

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Majd nézegesd meg fülesek átviteli görbéjét, amin a Hz/dB tartományokat ábrázolják. Látni fogod, ha át is visz 10 kHz felett, a görbe ilyen negatív sok dB értékre süllyed, magyarán alig hallható. Alig-alig, akkor is csak akkora hallható valamennyire, ha szénné hajtod rajta a hangerőt. Ezért nem kell aggódni, hogy egy mp3 16 kHz felett mit csinál. Amelyik eszközön meg lehetne hallani, arra úgyse lowpass filteres alacsony bitrátás anyagokat fogsz gyártani. Ezzel nem azt mondom, hogy kötelező 10 meg 16 kHz felett vágni, hanem hogy ha egy encoder vág, akkor nem kell rugózni rajta, meg felülbírálni, főleg nem ilyen 32-128 kbps-os szinten.

Az, hogy nálad a végső fájlméret számít, azzal egyedül vagy. Az audio, videótömörítésből még a lossless is olyan, hogy nem tudod kiszámítani a végső fájlméretet, mert a bitráta mindig változik, frame-ről frame-re. De még akármilyen tömörítésnél is, ha adok egy játékot, szoftvercsomagot, nagy adag doksit, honnan fogod ELŐRE megtudni, hogy mekkora tömöríti be pl. a 7-zip vagy a WinRAR? Elárulom: ELŐRE sehonnan! Ezért mindenféle tesztnél a tömörítőbeállítást adják meg, amivel a fájlokat csinálták. Eleve csak így tudják versenyeztetni a 320 kbps-os ogg Vorbist a 320 kbps-os aac-vel, amikor konkrét fájlméretben egyik 339 kbps, a másik meg akár 349 kbps, nem zavar senkit, hogy mindkettő a 320-as kategóriában versenyez.

Mondom ez a fájlméret utoljára a CBR kódolásnál volt kérdés, de ezt rég meghaladta a technika. A VBR nem egzakt tudomány. Ha opusenc --bitrate 122-őn bekódolsz egy másik zenét, az lehet csak a 116 kbps lesz, vagy 130. Általában a tiszta, zajmentes komolyzenét, meg a halkabb unplugged anyagokat kevesebb bitrátára tömöríti ugyanaz a beállítás, mint a hangos rock, metál, gépzenét. Ezen túl kell tenned magad lelkileg. 1 kbps-os beállítás egyik encoderben sincs, és a 128-as VBR egyikben sem lesz 320-as fájlméretű. Túlozni azért nem kell.

Eleve sok encoder nem is kbps-os bitrátával dolgozik default, hanem ún. minőségszinttel, lásd a LAME V-vel jelölt VBR presetjeit, az Vorbis oggenc q-val jelölt -1-0 és 1-10-es minőségszintjeit, a QAAC --tvbr 0-127 beállításait. Ezek pont azért nem bitrátát használnak, mert egy pontosan 128 kbps-os anyagnál egy halk komolyzene nem ugyanolyan minőség lesz (jobb lesz), mint egy nagyobb bitrátát igénylő metálzene. A bitráta ezért nagy átlagban a minőségről nem mond semmit, vagy csak nagyon szélsőséges esetben, hiszen tudjuk, hogy a 32, 128, 320 nem egy kategóriában indul, de a kategóriák sokszor összemosódhatnak 128-160, 160-192, 192-256, 256-320 között.

Ez a konkrét CBR kbps még az mp2 és mp3-nál fontos volt, mert ott gyenge processzoros eszközökben gondolkodtak, amikben kevés RAM volt, meg ilyen MEGAbájt-okon kellett elférni, pl. egy mp3 lejátszó 64-128 megás belső tárán. Ma már a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy egy lossy tömörített album 117 vagy 130 MB, hiszen még a mobil eszközökbe is be van pattintva egy 32-64 gigás microSD kártya, vagy ennek megfelelő belső memória, így az ilyen különbségek elenyésznek.

Eleve kbps-ról azért sincs értelme beszélni VBR-nél, mert frame-enként változik, a csendes részek lehet 64 kbps alatti bitrátával vannak tömörítve, a hangosabbak 320 kbps fölé is mehetnek, akkor ez most szerinted melyik minőségi szint? Ugyanabban a fájlban vannak, csak másik részében. Mivel az egész ennyire ingadozik frame-enként és fájlonként is, azért közös nevezőre hozni a fájlokat csak az encoderbeállítással lehet.

Az Opus VBR-nél csak csűröd a szavakat. A csak VBR-t enged beállítani nem igaz. A titka az audiokódolásnak, hogy az 1) EREDETI (vagy legjobbnak tartott) parancssoros encoder, 2) LEGFRISSEBB verzióját kell használni!!! Amelyiknek pontosan meg tudod adni a kódolási paramétereket. Én ezért nem bíztam sose ezekben a csilivili grafikus felületű, ilyen-olyanszoft Ultra Pro Converter Pistike Edition, meg AudiophooldbPowerMegaAmp progikben, mert mikor tömörítenek befelé, nem látod:
1) milyen encodert használ
2) ha véletlenül még látnád is, pl. hogy milyen dll-jei vannak, akkor nem látod milyen verzió
3) ha véletlenül még az encoder, verzió ismert is, nem látod milyen beállításokkal csinálja
4) ha legjobb esetben mindennek tudatában is vagy, akkor sem lehet finomhangolni vagy átállítani benne a kódolási paramétereket, pl. pont ebbe futunk bele, amit írtál, hogy dikkcsák mo-re, nem engedi, csak a VBR-t.

Oké.

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Örülök, hogy ha még aksilemerülés árán is, de meggyőztelek. Anno nekem sem tetszett a VBR, nem bíztam benne, fekete mágiának tartottam. Évekig ragaszkodtam mp3-nál a lame -b320 -q0 meg még előtte a -ms kapcsolóhoz is, mert kiszámíthatóbb volt a fájlméret, meg így biztosra mentem, hogy egyik tömörített frame minősége sem szenved csorbát. Ezeket a berögződéseket el kell tudni engedni, és ha egy mód van rá, nem szabad felülbírálni az encoderekben a defaultot (VBR), meg a preseteket (VBR minőségi szinteket), mert azok azért vannak benne, mert a fejlesztők szerint azokkal érdemes használni, azokkal lesz a végeredmény optimális. Ezeket a finomhangolós opciókat, mint a CBR, sztereókódolási mód, lowpass filter csak vész esetére hagyják benne az encoderekben, hogy ha lenne olyan anyag, amit véletlenül egy presetben artifactosra vagy hallhatóan nem kellően jó minőségre tömörítene, vagy valami legacy eszköz, program nem játszaná le megfelelően, akkor legyenek eszközök arra, hogy ezt kivételesen korrigálni lehessen. A zenék 99,9%-ánál teljesen elegek az encoder presetek és defaultok használata. Ezektől eltérés nehezen tömöríthető killer sample-eknél kell, meg hangoskönyveknél, kétnyelvű (dual mono) anyagoknál, vagy valami spéci streamnél.

Írom ezt annak ellenére, hogy a defaultokkal én sem értem mindig egyet. Pl. az opusenc-ben a default 44,1-48 kHz-es, sztereó bemeneti anyagnál a 96 kbps VBR, úgy értve, ha nem adsz meg semmilyen --bitrate kapcsolót. Ezt én túlzottan optimistának, alacsonynak érzem zenéhez. Vagy pl. lame encoderben már évek óta a default a -V4 VBR preset, ami kb. 160 kbps VBR-nek felel meg, ez talán nem is túlzóan alacsony, de -V2 (~190 kbps) alá már évek óta nem mentem, jellemzően -V0-t ajánlok mindenkinek (~245 kbps), mert ma már az sem tétel fájlméretben.

A 128 kbps sztereó zenénél nálam az abszolút elvi minimum, kódektől és encodertől függetlenül. Aki ekkora fájlméretet nem tud rászánni egy zenére, ma, így 2020-ban, az ne hallgasson semmit, vagy max. Kossuth Rádiót. 128 kbps alá csak mono hanganyagoknál mennék le, azoknál is max. 64 kbps-ig, de inkább még azokat is 128 kbps-mal tömöríteném.

Az a baj, hogy nem olvasol figyelmesen, azért parttalan a vita. Azt írtam, hogy NÁLAM elvi minimum. Mert szerintem eleve kakarágás az, ha valaki 128 kbps-ot nem tud rááldozni arra, hogy a zenéjét élvezze, az a szememben nem is érdemel semmilyen minőséget. Ez a 128 kbps az, ami sztereóban a legtöbb lossy codec-kel már közelít a transzparenciához, és ha nem is éri el, de nem annyira artifactos, mobil eszközökhöz teljesen jó lehet, komoly hangfelszereléshez ezt ajánlani mégse lehet.

Most hallgattam amerikai és kanadai rock/country rádiókat (neten, de valódi rádiók, amik ott levegőben is adnak), ilyen 64-96 kbps aac, mp3, hát, mit ne mondjak, rettenet f0sch minőség, igaz ezeknél az is beleszól, hogy már eleve nem is a legjobb encoderekkel és tömörítési beállításokkal dolgoznak sajnos. Ugyanez a véleményem a 64-96 kbps-os mp2 DAB és AAC-HEv2 DAB+-ról is. A 128 kbps, meg egy normálisabb encoder már nagy upgrade lenne ezeknél. Vagy az Opus-ra váltás esetleg 96 kbps-nál, de én nem centizném ki. Szeretem, ha a technológiában van egy kis tartalék, hogy később ne azzal vergődjön az ember, hogy egy jobb hangfelszerelésre váltva újra kelljen tömörítenie mindent.

A 128 kbps meg ma már sem tárterületben nem nagy szám (akár csak egy SD, mikroSD kártyát is nézünk), sem netsávszélességben nem valami nagy igény, még mobilnetet nézve sem.

Persze tőlem mindegy mit hallgattok, én csak az én szempontjaimat írtam le, ajánlott bitrrátát (128-320), ajánlott codecek (ogg, aac, opus, mp3) és encoderek (oggenc, iTunes/QAAC, opusenc, LAME), tömörítési paraméterek. Ráadásul ezt úgy kell érteni, hogy nekem sem a hallásom, sem a hangfelszerelésem nem valami nagy szám, nem vagyok audiophool. Extrém zenéket sem hallgatok. Egyszerűen csak nem centizem ki az alsó határokat, ennyi.