Hirdetés
- Hieronymus: Új biztosítási kártyát kap a nagymama
- eBay-es kütyük kis pénzért
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Rák
- vrob: Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Gyönyörű...
De ha már a rendszer egészét is nézni kell mindig, amit ugye az éppen aktuális 'leggyengébblánszem' leront, akkor...ehm...
...akkor az implicit statement alapján a következők már mind audiofil-kompatibilisek?
Net test:
- a Digi ONT-ja
- a TIDAL szerveroldal
- a TIDAL-ig vezető IE chain
- az bepöccintett Intel NIC
- az említett alaplapi integrált NICLocal test:
- a fentiek, plusz a háttértár, a háttértár csatlakoztatása, illetve az összes alaplapon jelenlévő komponens ami közrejátszik direct/indirect, hogy a bitek eljussanak a háttértártól a NIC-ig. -
beef
őstag
válasz
benedekco
#1901
üzenetére
Az volt a baj, hogy nem megfelő ethernet kábelen hallgatod!
Továbbá a ki- és belélegzés is befolyásolja a hangzást, javaslom egy albumot levegővisszatartással* végighallgatni, teljesen más élmény a végére!* mindenki csak saját felelősségre
Tudom, hogy az ethernetes cikk nem mp3 vs. flac, de kíváncsi lennék (szakmai?) véleményekre.
-
BUÉK.
Na tegnap volt egy jó kis vitám. MP3 vs FLAC.
Flac-ot ki lehet hallani. Szellősebb a zene, sokkal jobb a térérzet. Nem lehet ide oda kapcsolva megállapítani hanem végighallgatva a számot érzed hogy jobban szól.
1 letöltött random mp3 tesztelve egy flac-al
vitapartner -> jobb a flac
én - csinálni kellene egy olyan tesztet, hogy adott flac-ból csinálsz mp3-at te magad
-> ilyenekkel nem kell pöcsölni, le lehet tölteni az mp3-akat
de ha nem magad csinálod, kb nem tudod mivel tömörítették és hogy, a forrásról nem is beszélve, lehet hogy más masterből készült a flac mint az mp3, egyik CD másik SuperCD, ne adj isten vinyl
-> jó de a flac akkor is jobb mert több benne az információ, nem véletlenül sokkal nagyobb
lehet, hogy több, de hallod-e azt a plusz adatot?
-> most mondom, hogy hallom, hát végig hallgattam, letöltöttem
akkor le kellene tömöríteni egy lame 3.99-el v0-ba
-> én nem szarakodom ilyenekkel, mondom egy Miles Davis-t meghallgatva hallod "ordít" a különbség, sokkal szellősebb és nagyobb a tér
de az, hogy mp3 nem jelent semmit, milyen rátával lett tömörítve, milyen programmal?
-> de az nem lényeg, ez egy mp3 olyan nagy különbség nem lehet
elmagyarázom milyen különbségek vannak
-> de mondom, letöltöttem és hallottam
ő nyert
Na majd egyszer kiírok neki egy Miles Davis CD-t mp3 és flac számok váltakozásával, aztán hallgassa végig. Igaz nem tudom melyik család apa és mikor hallgat ma úgy zenét, hogy van ideje leülni egy órára és csak arra koncentrál, semmi másra nem. Főleg nem a rohangáló, bőgő gyerekekre.
-
Frawly
veterán
válasz
#71562240
#1898
üzenetére
Ez az első, amiben egyetértek veled. Befolyásolhatja a hangszínt. Bár ezt sem mindenki hallja meg, nem minden eszközön, nem minden hanganyagban. Nyilván, akinek annyira jó a hallása és annyira high-end hangcumón zenél (és nincs gyenge lánccszem a hangláncban), annak nem lesz való nem csak az mp3, de a többi veszteséges codec se. Ez tiszta sor, nem is nekik készült.
-
#20584850
törölt tag
válasz
#71562240
#1898
üzenetére
Persze, persze kimutatás meg kisérlet...
Pl Mikor 30 valahány vérnyomáscsökkentő gyógyszert évek múlva visszavonnak mert káros és veszélyes. Addig persze a kutatások meg a tesztek mindent bizonyította, hogy milyen jók...
El van b@szva itt ez az egész nem lefele kell volna alakítani konvertálni hanem felfele.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#71562240
törölt tag
válasz
#20584850
#1897
üzenetére
"így pl 192kHz-es változatban is kiadnák azon már nem tudom mit hallanának rajta jobbnak..."
Sokmindent. A belső felbontása még közelebb van a folyamatoshoz, az információtartalma az eredetihez, a dinamikaátfogása és mikrodinamikája a valóshoz, a frekvenciaátvitele a valóshoz. A "tónusa" kiterjedtebb elsősorban felfelé, de lefelé is.Azt régóta tapasztaljuk, hogy az ultrahang átvitele (természetesen) megváltoztatja a 20kHz alatti zenei hangok hangszínét, életszerűségét, terét... Egyre több kísérlet pedig olyat is mutat (erről nemrég Eartől olvashattál utalásokat a másik topikban), hogy mely agyi központokban milyen tevékenységek indulnak be ultrahang hatására.
-
#20584850
törölt tag
Magasabb tartományokban lévő hangokra szokták azt mondani, hogy igaz már nem hallod de a térérzetet befolyásolja.
Azt nem tudom, hogy ez mennyire igaz vagy nem.
[link] [link]
Az egyiken látszik, hogy neki mindegy ha levágnák 22050Hz-nél a másikat nem biztos, hogy le kellene...
Az egy más kérdés, hogy a jobbik zene 35kHz-ig majdnem elmegy de utána már nincs semmi, így pl 192kHz-es változatban is kiadnák azon már nem tudom mit hallanának rajta jobbnak de biztos hogy sokan kihallanák... -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1894
üzenetére
Nem, én veled sose személyeskedtem. Azért mert a cikkben írtakat szakmailag kritizálom, az nem egyenlő azzal, mintha a személyedet kritizálnám.
Ez a hullámforma méregetés, meg spektrumanalízis meg pont hogy nem a megfelelő a lossy kódolások megítélésére. A lossy tömörítéseknek pont az a lényege, hogy pszichoakusztikus alapon tömörítsen, azaz nem kell minden frekit, meg mindent megtartania. Pont az a jó encoder, az a jó pszichoakusztikus tömörítési modell, ami minél több olyan audioinformációt el tud hagyni, amit még nem hallasz meg. Ezért a lossy tömörítésnek mindig is szubjektív lesz a minősége, attól függően, hogy ki mit hal meg belőle.
Azzal, hogy objektíve méricskéled, azzal csak azt bizonyítod, amit a neve is elárul, hogy veszteséges tömörítés. Ettől azonban nem lesz rossz.
Azt meg beismerem, hogy a linuxos fejtegetéseim érdekeltennek tűnhetnek, de azt is kell látni, hogy zenét nem csak windowsos PC-n hallgatunk. Hanem mindenféle eszközön, hordozható lejátszó, okosteló, táblagép, NAS vagy médialejátszó, streamer, stb. valami DAC-ra, erősítőre kötve, stb., és kapaszkodj meg: ezek egyikén sem fut Windows, egyikén sem fut foobar2000, egyiken sincs ASIO, stb-stb. Itt jön a képbe az, hogy nem windowsos megoldások is szóba kerülnek. Ezt lehet megint nem szeretni, értem, hogy neked nem tetszik, akkor átugrod.
Bevallom őszintén nem tudom, hogy PONTOSAN hogy kell foobar2000-en belőne az ABX plugint, mert mint írtam, nem használom, de vannak rá leírások a neten, rendesen screenshotokkal tűzdelve, hogy mit honnan kell felrakni, hogy kell beállítani. Ha erre annyira nagy tömegigény van, keresek anyagot, linkelem.
Ez a hifista téma meg egyébként is ilyen, sok tévhit kering róla, a high restől, az analóg felsőbbrendűségén át, a lossy tömörítés lényegétől elkezdve az aranyozott csatlakozókig, meg az 5000 dolláros USB kábelig van mindenféle tévhiedelem, ami minden ilyen topikban rendszeresen előkerül. Ezekre csak azért tértem ki, ezekre próbtam nem csak saját kútfőből írni dolgokat, hanem cikkeket is linkeltem, meg videókat, aki vissza akarja ezeket keresni, visszaolvas a toikban, az első oldaltól kezdve.
-
szaszlaci
addikt
Úgynevezett szakmai indoklást szeretnél? Oké.
"Ebben talán igazad van, nem kell wav-ba, de anélkül nem tudom kipróbálni, mert Linuxon vagyok, és arra nincs foobar2000."
A kérdező arra volt kíváncsi, hogy ő miként tud vaktesztet készíteni. Ahhoz nem kell ide-oda konvertálgatni, elég lett volna az egyszerű leírásomat linkelni. Illetve elég lett volna csak semmit nem mondanod, mert linkeltem előtted.
Senkit nem érdekel, hogy nálad épp Linuxon hogy kell kínlódni a Foobar hiányában."A 16 kHz feletti levágásból meg több okból is lehet nem vettél észre semmit, vagy a hangkeltőd nem viszi nagyon át az efölöttieket, vagy csak olyan zenén próbáltad..."
Korábban leírtam, a kérdezgetésekre elég részletesen, hogy többek között Vifa DX25 magasak vannak, amik érdemben szólnak 40 kHz-en. Az több, mint 16 -. Még azt is megmagyaráztam, miért számít egy dómsugárzónál, hogy meg tudja-e szólatatni az egyébként értelmetlenül magas tartományt.
És igen, nyilván olyan zenével próbáltgattam, ahol nincs semmi 16 kHz fölött, hogy semmi értelme se legyen a tesztnek...
"Plusz 16 és főleg 20 kHz felett már csak felharmonikusok szoktak lenni általában, és ezeket a fül akkor is odahallja, ha nincsenek ott valójában."
Korábban azt állítottad, hogy zenében kb. 10 kHz felett úgy sincs értelmes zenei információ, ami elég meredek kijelentés. Akkor jeleztem, hogy de nagyon is van, és azonnal hallani a hiányát. Most úgy látszik, a 16 lett a szerencseszámod. Nem igazán tudlak követni.
Azzal meg, hogy a fül odahallja, szintén nem tudok mit kezdeni."Egyébként a 16 kHz feletti vágást én sem hallom meg..."
Akkor most mégis mit szeretnél mondani, mi a sokadik kö a kövön erejű álláspontod?Most nyilván valami egész másra fogsz válaszolni, a lényeg, hogy hallasd a hangod, és hogy ACikkAzHülyeség. Na ez az, ami baromi unalmas már.
-
szaszlaci
addikt
Valóban nem állok a PH szabályai felett, és ez így is van rendjén. Az üres fenyegetőzés helyett nyugodtan szólhatsz valamelyik moderátornak. De azt se feledd megemlíteni, hogy lassan egy éve próbálod kisiklatni azt, amit a cikkben elég sok munkával leírtam, és a topikjában időt nem kímélve újra és újra alátámasztok.
Az első hozzászólásod első sora ez volt: "Na, akkor én leszek az első, aki azt mondja, hogy nem jó ez a cikk." Azóta rengeteg tárgyilagos és alátámasztott indoklást írtam neked, de maximum egy nap alatt elfelejted, miről volt szó, és még mindig az idézett hozzáállásodak adsz hangot századszor is. Egy csöppet most már unalmas vagy. Hidd el, van jobb dolgom az unatkozó emberek aknamunkájának aknátlanításánál.Látszólag a bigott makacsságig erőltetett álláspontodat próbálod mindenkivel elfogadtatni, de valójában elcsúszol az indokláson, mikor mögé kérdezünk, és gyorsan másról írsz kisregényt, hogy elterelj. Ha egyszer írnál te is egy cikket, akkor az ottani kijelentéseidbe bele kellene állni, mint ahogy azt én is teszem. De te ilyet nem csinálsz, csak a topikban okoskodsz, betegesen túlzásba vitt kitartással. Amikor pedig erre rávilágítok, hisztizel, hogy ne személyeskedjek, mert jajj meg jujj, maradjunk a szakmánál, meg moderátort hívsz és akkor fúú mi lesz.
Hát akkor kérlek hívj egyet, akinek akkor elmondom, hogy az, amit te személyeskedésnek próbálsz degradálni, az valójában a lényegi problémára mutat rá, illetve irányt mutat a megoldásra.
Van ugyan egy beadott, hamarosan megjelenő írásom, de egyre kevesebb motivációt érzek, hogy újabbat készítsek a PH-nak, a hülyébbnél hülyébb fogadtatás miatt. Erős a gyanúm, hogy azt a hasonló irányultságú írásomat is széjjel fogják trollkodni, élen a Frawly-Kammerer párossal, elvéve a kedvét a hozzászólástól azoknak a normálisabb és érettebb arcoknak, akiknek az élet jobban bejött.Mégis miféle élőlények között zajlott kommunikáció lenne az, ami mentes a személyességtől? Üres facebook szmájlizgatás, és nem több. Amit én teszek, az nem személyeskedés, mivel nem az érzelmeim vezérelnek, és amit kijelentek, azt indoklom, valamint a tévedésemért vállalom a felelősséget.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1892
üzenetére
Nem, ez a te értelmezésed szerint van ez, és továbbra is csak személyeskedsz, szubjektív alapon. Még egyszer hangsúlyozom: ne a személyemmel és a stílusommal foglalkozz, ha valamivel tárgyilagos, szakmai alapon nem értesz egyet, akkor szakmai érvet írj rá, személyeskedésmentesen. Utoljára figyelmeztetlek, amíg én nem személyeskedek veled, addig te se tedd velem, ez így korrekt. Egyet nem érteni lehet, szakmailag kifejteni bárkinek megengedett bármit, azért fórum a fórum, hogy több ember több szempontot is le tud írni, több oldalról megvilágítani dolgokat. Az se érdekel, ha csak nem tetszik, amit írok, az még mindig egyéni szocproblem, akkor tartsd magadban. A következő már nem utolsó utáni figyelmeztetés lesz, hanem a moderátornak küldök jelzést, aminek egyébként nem vagyok nagy híve, mert óvodás szokás beárulgatni, helyette azt preferálom, hogy a vitapartnerek tudják a konfliktust felnőtt módjára normálisan rendezni, de ha annyira nem hagysz más választást, akkor 3/3-as stílusú bejelentgetés marad, nem érdekel. Annyit még nem árt, ha tudsz, hogy hiába a te blogposztot alá nyílt témáról van szó, attól még nem állsz PH szabályai felett.
-
szaszlaci
addikt
Az a baj, hogy amit te csinálsz, az nem a fórum egészséges használata. Kisajátítod az egészet, mert nem figyelsz senkire, ugyanis csak a te hiedelmeid és feltételezéseid léteznek a számodra. Hasonlóan, mint a Radikális Hifista Kommuna.
Tárgyilagos indoklást kaptál tőlem is rengeteget, teljesen hiába, mert csak a saját elképzeléseidet szajkózod véget nem érő módon. Ráadásul kényszeresen reagálsz, bármit is írok, méghozzá erősen tévesen. Járulékosan pedig magadat mindenki fölé helyezve. Vagyis okoskodsz.Amit írtam, nem bántásnak, hanem segítségnek szántam, mert érzek irányodba annyi empátiát. Rajtad áll, élsz-e vele.
-
szaszlaci
addikt
Drága batárom... Ha nem változtatsz drasztikusan és sürgősen az életeden, akkor ez így csak egyre rosszabb lesz. A fórumozást lehetőséged van lecserélni önismereti könyvekre, az életed megélésére és értékes szociális kapcsolatokra. Az okoskodást senki nem szereti, pláne, ha a teljes másikra való figyelmetlenséggel párosul. Az ilyesmit energiavámpírnak hívják, és messze elkerülik.
tamasgal: a zenének nincs hangulata, az benned jön létre, te teszed hozzá. Amin a hozzáállás, netán audiofool-ság, rengeteget ront. Ha nincs 10/10 vakteszt eredmény, akkor nincs miről beszélni.
A hallás viszonylatában messze nem olyan felfoghatatlanul összetett a Fourier-transzformációt alkalmazó pszichoakusztikus kódolás. David Bohm, a kvantumfizika atyja szerint, az összes emberi érzékelés és az agyunk is a Fourier-elv szerinti frekvenciaelemző, és a tudatunk is így működik. Akárcsak a holografikus univerzum valóság kivetülése. Szóval nem áll épp messze a "csúnya MP3" az emberi érzékeléstől, mint azt sok nagytudású hifista képzeli. Csak mint érdekesség. -
Frawly
veterán
válasz
tamasgal
#1888
üzenetére
A zene hangulatán pláne nem kéne változtasson. Azért a 128 kbit/sec-om is mérd újra, meg a V0 (legjobb minőségű VBR) ne csak a 320-at, mivel ha rég nézted, fejlődtek az encoderek. Konkrétan a LAME encoder legújabb verzióját használd, 3.100-as. A régi sztuyok mp3 encodereknél én is hallottam a 128 kbps hibáit, Blade, Xing encodereknél, de a Fraunhofer és LAME-nél mindig is jó volt.
-
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1886
üzenetére
Ebben talán igazad van, nem kell wav-ba, de anélkül nem tudom kipróbálni, mert Linuxon vagyok, és arra nincs foobar2000.
A 16 kHz feletti levágásból meg több okból is lehet nem vettél észre semmit, vagy a hangkeltőd nem viszi nagyon át az efölöttieket, vagy csak olyan zenén próbáltad, ahol az alsóbb tartományok annyival hangosabbak, annyira dominálnak, hogy elnyomják a legfelső tartományt. Plusz 16 és főleg 20 kHz felett már csak felharmonikusok szoktak lenni általában, és ezeket a fül akkor is odahallja, ha nincsenek ott valójában.
Egyébként a 16 kHz feletti vágást én sem hallom meg, pedig hallok 16 kHz felett, a legutóbbi hallásvizsgálat közel 18,5 kHz-re hozta ki, de még afölött is, csak el volt rontva a vizsgálat, mert a külföldi jómunkásember összevissza variált a hangjelző gombbal, meg dB értékekkel, és sokszor nem várta be, nem vette figyelembe a visszajelzéseimet, asszinkronban ment a jelzés, visszajelzés. Tömeges munkahelyi hallásvizsgálat volt (angol raktár), gondolom már csak nem volt türelme a vége felé. 39 vagyok egyébként, az se fiatal, és már így is szép észrevétlenül romlott az életkorral a hallásom, tinédzserként még 22 kHz felett is hallottam, és biztos vagyok benne, hogy fog még fokozatosan lemenni nálam is, előbb 14-15 kHz, majd 10 környékére.
-
Frawly
veterán
válasz
tamasgal
#1884
üzenetére
Mintákat magadnak kell csinálni. Olyan zenéből, amik losslessben vannak meg. Tehát lehet CD-ről grabelni, vagy valahonnan tölteni. Wav formátumba konvertálni, meg mp3-ba, onnan meg az mp3-at vissza wav-ba, és a két wav-ot összevetni, eredetit és visszakonvertáltat, persze úgy, hogy ne tudd melyik-melyik, a foobar2000 tud ABX tesztet csinálni, van hozzá plugin.
Az, hogy csak 14-15 kHz-ig hallasz, az ebben az életkorban teljesen elfogadható tartomány, és elvileg az mp3 vs. lossless felismerését nem lehetetleníti el, bár megnehezítheti. Próbát tenni ingyen van.
-
tamasgal
senior tag
Sziasztok! El olvastam a cikket és a hozzászólások zömét és szeretnék tenni egy próbát mp3 vs tömörítetlen anyaggal. Sajnos koromnál fogva (45) a magas hangokkal hadilábon állok már (14-15Khz a teteje legalábbis a munka orvosi vizsgálat alapján) viszont ettől függetlenül imádok hifizni. Honnan tudom letölteni a mintákat? Köszönöm szépen
-
#1883
szupervtom
újonc
szupervtom
újonc
Eredmény: 8/10
p: 5,47%
Füles: Earsonics ES5
Erősítő: Chord MojoCsak ezt az egy tesztet csináltam, nem készültem rá, nem volt teljes csönd körülöttem, stb.
Csak bizonyos részeknél véltem fölfedezni halvány árnyalatnyi különbségeket. Ha hozzágondolom, hogy mindezt egy igen jó mobil hifi szeten, akkor középkategóriás hifinél valószínűleg már ez a különbség is elmosódhat a két zenefájl között. Hozzátenném, hogy szubjektív véleményem szerint maga a zeneszám
nehezíti a különbségtételt, mert igen összemosottnak tűnt a gyakori háttérplömplömmel, és kevés különállóan tiszta résszel rendelkezik. Szóval nem egy opera. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1881
üzenetére
Ördögöd van, vettem egy rechte ugyanilyen BT fülest, ez egy Sennheiser BT modell, ugyanúgy néz ki, ahogy a képen. Az enyém 6-os verzió. Minőségben nem sok előrelépést hozott. Mint írtam, nem volt még időm meló mellett tesztelni az összes BT protokollal meg eszközzel.
Amit írtam, azt továbbra is tartom a BT-ről. Egy limitált technológia, a kényelemre koncentrálva. Mivel minimális helyigény és fogyasztás mentén kell megoldják a dolgokat, így mindig is lesznek korlátai egy rendesen hajtható, fullos, vezetékes megoldáshoz képest. Ezt nem én mondom, hanem a fizika törvénye, hogy ha valamit kis méretben, minimális fogyasztással oldanak meg, azért mindig valahol valamilyen oldalról kompromisszummal kell fizetni, lesz valami korlátja. Míg a vezetékesnek cserében csak egy hátránya van, a vezeték helyhez kötöttsége.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1879
üzenetére
Nem tökéletes. Ha a BT tökéletes lenne, az emberiség rég nyugdíjazta volna az összes vezetékes megoldást. Valami miatt mégse ez a helyzet. Ha nem lennél elfogult a BT irányában, azonnal belátnád, hogy a BT csak egy limitált megoldás lehet, már csak a méretében és energiafelhasználásából adódóan. Egy BT eszközben kevesebb a hely a tápnak, erősítőnek, DAC-nak, már innen hátrányból indul, egy rendesen meghajtott, erősített, profi DAC-os vezetékes megoldáshoz képest. Kb. ahogy a laptopok sem érik be soha az asztali gépeket, hiába is tesznek egyes laptopokba desktop procit, desktop RAM-ot, desktop GPU-t, akkor sem lesz desktop gép, mert nem fér bele akkora táp, nem tudnak olyan alaplapi VRM-et beletenni, mindenképp limitál a gép hordozhatósága, limitált a teljesítményfelvétele. Ugyanez van BT-nél. A mobilis megoldások sose a minőségről, meg a teljesítményről szóltak, hanem szimplán a kényelemről, aminek az oltárán beáldoztak egyes dolgokat.
Egyébként próbálgattam a telón ezt a Developer beállítást, meg vettem egy jobb BT fülest egyelőre, Sennheiser BT CX6.0, és így sem jobb a hangminőség. Kicsit az új fülessel javult, de még mindig messze van egy vele azonos árban lévő vezetékes megoldáshoz képest. Igaz telón sem tudtam még kipróbálni az összes BT protokollt (eddig AptX, meg AAC-t próbáltam), autóban még nem jutottam oda, hogy kipróbáljam, de nagy reményt nem fűznék hozzá. Nem tudom, hogy a teló kaka, vagy az én modellem gyártási hibás, vagy a kollégánál a neki „tökéletesen” szól mit jelent.
Persze nem állítom, hogy emiatt minden BT szar, mert abból is vannak jobb megoldások, rendes PC-n, rendes BT kártyával pl. tuti jobb lenne a minőség (majd próbálom tesztelni ebből az irányból is), meg ebből is vannak drágább árkategóriák. Hanem hogy kb. azonos áron mit tudnak hozzá képest a vezetékesek, ez a lényeg.
-
szaszlaci
addikt
Hát én is ezt mondom! Vezetéket mindenhova!
Nekem elég annyi, hogy a "Hifisták általános jelleggel kerülni szokták a BT-t," tovább nem is mérlegelek. Az csak hab a tortán, hogy te is ezt mondod, hiszen hitelességben, tájékozottságban és látókörben te még a hifistákat is felülmúlod! Elvégre nekik van egy világképük, amihez makacsul ragaszkodnak, de neked nincs, te a duális polaritás nélküli, abszolút monopoláris ellenpont vagy, mindig! Egy igazi kiteljesedett nehéz ember!
Francba a kényelemmel, amit a vezetékmentesség ad, elvégre csak a kényelmünket szolgáló eszközökről van szó!
Mindjárt ráragasztok itt egy vezetéket az eplő erpodszra – ami csak azért van, hogy felvágjak vele – mert tiszta béna, hogy nincs semmi útban a billentyűzet fölött! Meg a telefonon is kikapcsolom a mobilnetet meg a wifi-t, hisz a vezetékes net megbízhatóbb. Talán van még internet kávézó, vezetékes nettel, hát ott aztán hasít a net, óránként egy ezresért!
Sok problémát megold az is, ha vezetéket kötnek a halántékra, az elektrokonvulzív kezelés áldásos hatásainak élvezete céljából. Hát ez wifi-vel nehezen lehetne kivitelezhető ilyen minőségben és megbízhatóságban!Egyébként én nem azt mondom, hogy egy normálisan felépült BT kapcsolat tökéletes és bármire jó. Csak épp nem röpködnek a 10/10 vaktesztek a hangminőséget illetően. Addig pedig eszembe sincs komolyan venni ezt a BT-vezeték hisztit.
Fel is derengett most egy újabb cikk ködbevesző gondolata. Így egy nemsokára megrendelt, igen ajánlott, olcsóbb BT fejhallgató árnyékában. De félek, azt is széjjeltrollkodnád, úgyhogy valószínű hagyom. Sajnos van pár kommentelő, akik miatt nekem nem éri meg az ingyen munka, hogy hálából szívják a véremet, és kitartó aknamunkával kisajátítsák a topikját.Szerinted minimális a zenei információ 10 kHz fölött (LOL), és a legtöbb füles alig szólal már meg ott (LOL), de közben azon rugózól, hogy a BT átvitel 15 kHz-en már csökken 1 dB-t. Bár még ez sem feltétlen igaz, aljára görgetve.
Meg hogy az aptX HD kötelezően átrakja a 16 bites zenét 24 bitre. Hát borzalom, majdnem annyira, mint a fakocka hiánya a router alatt.
És nem, nincs kötelező újramintavételezés, tudja a szabványosabb kHz-eket.Az persze nem létező jelenség, hogy a vezeték előbb-utóbb biztosan eltörik, rosszabb esetben kiszakad, útban van, in-ear fülest jó eséllyel kimozdítja, elrakva gubancolódik stb.
"nem az írtam, hogy a BT használhatatlan"
Csak épp azt, hogy a normális kapcsolat felépülésének az esélye
1:100000000000000000000000.Itt most feladom. Fél éve lapátolod ide a hülyeséget, én pedig sok órát pazaroltam el arra, hogy észérveket mutassak neked. Nem fogok többet. Sajnos a netes fórumok a hozzád hasonló, unatkozó mindenttudóké.
Cikket persze nem nagyon írnak, mert az meló. Meg ott jobban számon kérhetőek a nyílvánvaló tévedések és önellentmondások. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1877
üzenetére
Értem az iróniát, de mégis beletaláltál vele. A vezetékes net akármikor a mobilnet helyett. Igen, megbízhatóbb, gyorsabb, kisebb ping-idők. A mobilnet, Wi-Fi a kényelemről szól. Épp így a BT is. Nem a minőségről, teljesítményről. Hifisták általános jelleggel kerülni szokták a BT-t, nem csak a hangminősége miatt, hanem ha BT-on hallgatnának mindent, dobhatnák ki azokat az erősítőket, méregdrága DAC-okat, stb., amilyük van. A minőségi vezetékessel a BT SOHA nem fog tudni versenyezni. Még futhatod a köröket, akkor sem. Ahogy a Wi-Fi sem fog soha versenyezni egy normális (1-10 gbites) vezetékes kapcsolattal, hiába a csitrillió GHz, meg nem tudom hányszáz Mbits az új Wi-Fi protokolloknál.
És valóban, rengeteg hibát hordoz magában a BT kérdésköre. Ezek mind megoldhatók, meg extra pénzégetéssel menthetők, de ugye nem az a jellemző, hogy az emberek ezzel tisztában vannak. Még egyszer kiemelem: nem az írtam, hogy a BT használhatatlan, hanem hogy egy vezetékes megoldással sokkal, de sokkal nehezebb mellényúlni. A baj nem is ezzel van, hanem hogy ezzel sokan nincsenek tisztában, és a BT-t hajlamosan egyenrangú alternatívaként kezelni.
-
szaszlaci
addikt
Igazad van, nem megbízható a vezeték nélküli adatátviteli technológia. Nem jó dolog, hogy nem látom, min megy a zene, meg hova csatlakoztatom. Rengeteg hibát hordoz magában. Szerintem a mobilnet se megbízható, egy csomó helyen nem tud csatlakozni. Nekem egyszer a pincében a kikapcsolt telefonom nem csatlakozott, tehát szar az egész technológia. A vezetékes net soha nem megy el, kivéve, ha valaki nagyon idióta filléreskedő, és 400 forintos UTP kábellel akar boldog lenni. Ha rajtam múlna, még a mobiltelefonálást is beszüntetném. Van egy csomó telefonoszlop, oda kell egy csatlakozót levezetni, és akkor lehet krokodilcsipesszel csatlakoztatni, na az a biztos, ott nem lenne szektorváltásnál kieső hang, meg szaggató telefonhívás! Az akkumulátoros dolgoknál még több a hiba, hisz idővel mind tönkremegy, de amíg nem, addig folyton lemerül. Akkor is csak a vezetékes megoldás tud bele újra életet lehelni. Hát én nem szívatom magam, egyből vezetékkel kötök be mindent, még az infrás távirányítót is! Az elektromos autó meg egy kész vicc. Lutri az egész: vagy megy, vagy nem. Hogy valahogy kitolják a hatótávot az akkukapacitás növelésével, a sok szakbarbár idióta méregeti a hullámformákat, meg az akkuk dielektrikumainak molekulaszintű kutatásával bohóckodik. Minek? Úgyis le fog merülni! Kábelt az autókhoz, és meg van oldva! Azt gondolod, nem működne? Troliról hallottál már? Csak dda kell tenni a vezetéket az utak fölé. Dodgemet láttál már a búcsúban? Egy egyszerű fémháló a plafonra, nem atomfizika. Ezt kell nagyban megcsinálni, ennyire egyszerű. Más meg nem romlik el érdemben egy elektromos autóban, hisz én olyanról még nem hallottam, így az nincs is.
-
#1876
Frawly
veterán
Kisgépkezelő
#1875
Frawly
veterán
válasz
Kisgépkezelő
#1875
üzenetére
Igen, erre gondoltam én is, csak el voltak dugva a beállítások a telón. Majd tesztelem, egyelőre BT fülessel, majd esetleg jövő héten az autóban is próbálkozok vele.
-
#1875
Kisgépkezelő
senior tag
Frawly
#1871
Kisgépkezelő
senior tag
Ha tippelnem kéne, akkor a kapcsolat módja lesz a probléma. Egy headsetet/kihangosítót két kimenetként lát a Windows, meg szerintem a Droid is hasonlóképp. Windowson ugye egyszerűen lehet váltani, droidon, meg általában eltalálja a rendszer, hogy mi kéne, de lehet, hogy a Xiaomi romjában van valami hiba. Egyszer találkoztam olyannal, Droidon, hogy így alacsony minőségben kezdett el lejátszani autós kihangosítóval, de egy újrapároztatás megoldotta. Lehet van valami beállítás amivel rá lehet erőltetni, hogy a megfelelő protokollt használja.
Windowson így néz ki a dolog. Ez most mondjuk nem egy kihangosító, hanem egy headset, de látszik, hogy ugyanaz az eszköz headphone-ként és headsetként is megjelenik a választható kimenetek közt, meg azt is kimásoltam mellé, hogy milyen minőség tartozik hozzájuk.
Itt egy hangminta is. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1873
üzenetére
Kösz, ezt a beállítást megnézem. Nem találtam ilyet természetesen, mert ezek szerint eldugott Developer beállítás, nem is értem, hogy ezt mi a ráknak kell így elrejteni. Addig is maradjunk annyiban, hogy lutri. Tud jól szólni, de sok előfeltétele van, és 99,999999999999999999999%, hogy az átlag zenehallgató, nem hifi/tömörítéssznob polgár belefut valamivel, amivel tuti nem fog jól szólni. Amit én mondtam: vezetékessel nehezebb mellényúlni. Sokkal nehezebb. Azzal sem lehetetlen persze, aki annyira idióta meg filléreskedő, az vesz egy 400 forintos fülest, és boldogan hallgatja a műanyag dobozhangon cincogást.
Nem azt mondtam, hogy 10 kHz felett vágni kell, hanem hogy onnan egyre redundánsabb infó van. El lehet vitatkozni, hogy meddig kellenek ezek, de egy biztos: ultrahangos mintavételezésre nincs szükség. És továbbá nem, én egy hangfalról meg fejesről sem tudok, ami ~20-25 kHz fölött elfogadható dB-lel tudna átvinni. Van, ami spec szerint átvisz többet, de valami nagyon halk dB aránnyal, ami hallhatatlan, vagy csak torzulásig csutkára húzott atomhangerővel hallható egy kicsit.
Ráadásul nem is azt akarom kihozni ebből, hogy ezek nem fontos dolgok, de a bitrátán, meg a lossy vs. FLAC témás vergődésen kívül sok más fontos dolgot is figyelembe kell venni, ezért nincs értelme a lossy veszteséget elemezgetni hullámformákat kivonva, meg hogy mi hány kbit per secundum, meg hogy hány kHz-nél vág az encoder meg hasonló baromságok. Előbb fog számítani a hangkeltő eszköz, az átviteli protokoll, erősítő, DAC, stb., ezek 100× jobban beleszólnak.
-
szaszlaci
addikt
Lehet tudni, melyik az az album? Más forrásból beszerezve is ilyet csinál?
Jó lenne a végére járni ennek az anomáliának.Frawly
Van az androidon egy ilyesmi beállítás, talán itt lehet kezdeni valamit.
Nem azt mondom, hogy 100 %-os a technológia, de a lutri az nagyon erős túlzás."Általában zenében kb. 10 kHz felett úgy sincs értelmes zenei információ"
Akkor vágd le 10 kHz fölött azt a "semmit". De tényleg, csináld már meg legaláb egyszer azt, amit ajánlok itt neked!Az ilyen hájgreszek hallgatásának az lenne a magyarázata, hogy mivel sűrűbb a mintavételezés, az egész zene pontosabb lesz, nem torzul a mintavételezés határán levő hullámok kezdőpontja. Bár szerintem ahhoz, hogy ezt valaki hallja, pont, hogy kellene érzékelnie a 20 kHz többszörösét is.
Amikor meg az "audiofool előadja komoly arccal", akkor azt a megfelelő helyen is kell kezelni.Ami a 22 kHz felett megszólaltatott szinuszokat illeti, a hangszóró az képes rá, és bizonyos kialakításoknál kell is, hogy kellően jó impulzusválasszal szólaltassa meg a hallható tartományt.
Most készülök eladni egy Vifa DX25-el szerelt randszert, az a magas bőven szól 40 kHz-en is érdemben.
Könnyű lengőrendszerrel készült ribbonok még tovább mennek.
Önmagukban persze az ilyen frekvencia megszólaltatásának semmi értelme, hiába mennek el azok a gyalázatosan felesleges szupertvíterek elvileg jó sokáig.Na mindjárt jön a Mester a perverz szunuszaival, meg a szupertvíterrel, úgyhogy inkább rendet teszek én magam:
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1869
üzenetére
Nem tudom milyen irányú, de én pont most szívok a Xiaomi A2 telómmal BT ügyben. Melóba menet a sofőr kolléga kocsijában BT-on keresztül hallgatunk zenét, minden nap más szolgáltatja a zenét. A kollégáknak iPhone és Samsung S20 van, drágább telók. Nekik elfogadhatóan szól, pedig szutyok 128 kbps-os YouTube-on hallgatnak rajta. Ahogy én kapcsolódok fel a telómmal, onnantól fogva, tompán, halkan, szarul szól az egész, hiába játszok FLAC-t, meg próbálkoztam eredeti CD-ről grabbelt FLAC-ból egyenesen bekódolt 320 kbps-os LAME mp3-mal, 320 kbps-os Apple aac-vel, 400 kbps-os Nero aac-vel, meg 500 kbps-os ogg Vorbis-szal, el is lettem tiltva, az én telómról nem hallgatunk zenét, nem a zene ellen esett kifogás, hanem a fos minőség ellen, amit a BT kapcsolat okoz. Nem tudom hányirányú kapcsolat, de kakán szól. Magyarán de, lutri, sok tényezős játék, aminek több buktatója is van. Próbáltam rajta állítani, de nem lehet, ennyit tud ez az olcsóbb androidos kínai teló, más is panaszkodik rá, hogy ezzel a modellel van ilyen BT minőségi gondja.
Grafikus felületen persze, hogy átmennek a tag-ek, mert a grafikus szoftver külön gondoskodik erről egy 3. lépésben, hogy beírogatja a tag-eket UTÓLAG. Néha már a 2. lépésben, konvertálás közben, ez codec/encoderfüggő. Az 1. lépés általában a wav-vá alakítás. De én itt pont azért a parancssori encoderekről elmélkedek, mert azoknál, ha jól csinálják, csak 1 lépés van, meg teljesen finomhangolni tudod az encoderbeállításokat.
Ultrahangos trollkodás: ezt sose értettem, hogy sok ember mit akar a highres-sel hallgatni. Az stúdiómunkára van, nem hallgatni. Az emberek úgyse hallanak ultrahang tartományban. Egyébként ez jó is, mert szerintem átok lenne, ha az embereknek általánosságban túl jó hallása lenne, sokkal nagyobb adatmennyiséget igényelne a jó minőségű digitális zene, drágább felszerelés is kéne hozzá. Így viszont nem kell, meg pszichoakusztikus lossy tömörítéses csalást is be lehet vetni. Szóval ha valakinek nem olyan jó a hallása, az inkább áldás, nem tudom, hogy sok audiofool miért akar magára átkot hozni.
Általában zenében kb. 10 kHz felett úgy sincs értelmes zenei információ, max. felharmonikusok, amik redundánsak, meg némi zajösszetevő. Az ilyen 96-384 kHz-es anyagoknak hallgatás szempontjából semmi értelme, hangkeltő eszközök (fejhallgató, hangfal) nem tud fizikilag ilyen frekiket reprodukálni, még ezeknek a felét sem, csak interferencia okozására jók, ami a minőséget nem hogy javítja, de rombolja. 48 kHz felett a mintavételezésnek nincs értelme, kivéve, ha denevéreknek állítunk össze zenei anyagot. Vagyis van értelme, ha stúdióban dolgoznak a high-res anyaggal, feldolgozzák, tömörítik, stb., akkor lehet előnye.
Én leginkább azon szoktam röhögni, mikor néhány audiofool előadja komoly arccal, hogy ő még az 384-512 kHz-es lossless PCM és lossless DSD között is hallja a különbséget, utóbbiban több a tér meg a magas frekis hang. Ja, persze. Biztosan szuperdenevérek leszármazotja.
-
szaszlaci
addikt
"Lutri, minőségileg vagy ilyen, vagy olyan."
Fenéket lutri, még nem futottam bele olyan hangkeltőbe, ahol a BT átvitellel lenne a gond.
A kétirányú kapcsolat, ahol beszélsz is, az más, az tényleg nagyon rosszul szól, mert az egy olyan protokoll. Zenénél nem azt használod, hanem az egyirányú SBC-t, amiből a high-ot tudja minden olyan eszköz, ahol ennek létjogosultsága van. Vagy jobbat is.
Nyilván keletkezik veszteség a dróthoz képest, amit mérni lehet, hallani nem hiszem."A legtöbb megfizethető (10-15k és az alatt) BT hangkeltő fos minőségű"
Ezeket ugyan nem hallottam, de:
Tribit XFree 15 körül van. (Akinek nagyon kiáll a füle, nyomhatja.)
Edifier W800BT tizenpárezer.
Nem hiszem, hogy ezek azért olyan nagyon fosok lennének. Főleg, ha egy ilyen árú, vezetékes fülest raksz a telefon analóg kimenetére, ami tényleg nem szokott csúcsminőség lenni. Annál ezek így biztos jobbak.Az, hogy kinek mi megfizethető, az egyéni. Ha veszel egy DAC-ot a telefonhoz, akkor egy valamirevaló fülessel már drágább, mint egy jobb BT-s fejhallgató. Mint pl. a már említett W830BT. (Egy ilyet úgy néz ki, fogok venni, akkor tudok tapasztalatot is mondani.)
Plusz a vezetéknélküliség előnyeiről se feledkezzünk meg, amikor nincs kábel a billentyűzeten vagy kersztül a szobán.Ha meg egyéb hangkeltő, Blitzwolf BW-AS2 sokszor elhozható picit 15 fölött, elvileg nincs rossz hangja. Főleg, hogy kompakt, kicsi, bárhova tehető, csak egy tápkábel kell, sokaknak ezek fontos szempontok. Vagy a Tronsmart 15 alatt itthonról, állítólag ez is kibírható.
És ne felejtsd el, hogy ezeknél mind teljes rendszert kapsz, amihez csak egy BT adó kell egy ezresért, ha PC.
Na meg persz jó eséllyel az egész megy a kukába, ha tönkremegy.---
"máris buktad a FLAC-ban lévő tageket, albumborítót, esetleg dalszöveget, amit a FLAC forrásból dolgozó encoderek simán átvesznek"
Nálam grafikus felületen a teg-ek szépen átmennek LAME konverterrel, szép is lenne, ha eltünnének. A fájlba integrált kép azt hiszem eltűnik, dalszöveget nem tudom."Meg a kényelem, nem kell külön wav átmeneti fájlokat tárolgatni, konvertálás után törölgetni, stb.."
Ezekre megint nem tudok mit mondani. GRAFIKUS FELÜLET! Semmit nem kell nekem törölgetni, meg semmiféle parancsot nem kell kiadnom. Pár kattintás és mindent megcsinál, kiadja a szükséges parancsokat a háttérben, és törli az átmeneti fájlokat.---
Amúgy meg, napitroll:
-
Frawly
veterán
Ez mindig valahol szubjektív. A szakma neked ad igazat, hogy a bitráta növekedésével a minőség nem arányos, egyre nagyobb bitráták már egyre kisebb % minőségkülönbséget jelentenek, ez a 20-80%-os szabály lecsapódása, ami sok területen megfigyelhető. Tehát ha a bitrátát és a minőséget grafikonon ábrázolnánk, akkor a növekvő görbe egyfajta függőleges aszimptotához közeledne egyre lassabban, azt soha el nem érve. Ez mindenfajta tömörítésnél így van, még losslessnél is, csak ott a minőség 100%-os mindig, így csak fájlméretben figyelhető meg, minél jobban felviszed a tömörítési fokot, annál lassabban tömörít, de annál jelentéktelenebb a tömörítési nyereség, pl. FLAC 4-5-ös tömörítési szintnél pár mp. alatt betömörít egy albumot, 8-as szintnél már majdnem 2-4 perc, -8ep maximum tömörítéssel már hosszú percek, és a fájlméretből egyre kevesebbet farag le, 55% majd 54,5% majd 54,1%, és ha még lennének egyre durvább tömörítési fokok, akkor szépen közeledne egy 53,95644324324234%-os láthatatlan aszimptotához, de cserébe órákig tömörítene és nem érné meg pár KB különbségért egy 300 megás albumnál. Ugyanez van a lossy codec-ekkel, csak itt szubjektív minőségre, a 128 kbps mondjuk 96%-os minőség (most csak hasraütésképp írtam egy számot), a 256 kbps 98%, a 320 kbps 99,5%, a 384 kbps 99,8%, az 500 kbps 99,98% az efölötti bitráták meg közelítenek a 99 egész sok-sok kilenc százalékhoz, a 100-at soha el nem érve, de cserébe egyre értelmetlenebb tárhelyet felemésztve. Nyilván onnan meg sem éri, ahonnan elérjük a lossless tömörítés bitrátafokát, ami kb. 400-1000 kbps körül szokott lenni.
De mivel az egész lossy tömörítés teljesen hallhatatlan, szubjektív, miután átlépte az ember a transzparenciahatárt, így maximum csak mítoszok vannak, meg ki miben hisz. Az Opus meg a 128 kbps is ilyen, hogy maximum hinni tudsz benne, hogy a legjobb, akkor is maximum abban, hogy ezen a bitrátán neked a legjobb, de igazából ez objektíve sose bizonyítható, hogy minden ember hallásához, mindenfajta zenéhez, mindenfajta hangeszközön pont ez az Opus lesz a legjobb, és 128 kbps lesz mindenhol a transzparenciahatár.
Abban is biztos vagyok, hogy amit én használok, Ogg Vorbis 320-500 kbps, az már erősen overkill lehet, de nekem belefér, lehet placebo, de legalább van benne tartalék a jövőre nézve, tárhelyen így is elférek, gépen FLAC van, telón Ogg Vorbis. A tömörített albumok meg így is fele-harmada a FLAC-ban lévőknek, és harmada-ötöde a tömörítetlen WAV-os változatnak, tehát így is megéri. Ilyen 128 kbps-ra még régi, lassú internet, pár MB belső tárhelyű mp3 lejátszók, meg jajj, férjek rá az írott CD-re korszakban volt utoljára szükségem, azóta mindig el voltam látva tárhellyel.
Ezzel az overkill bitrátával valószínű tárhelyet pocsékolok, de cserébe pszichés megnyugvás minden szinten, hogy majd egy jobb hangrendszeren sem hallok később sem bibit, meg kellően nagy bitrátán már kikerültem azt a bizonytalanságot is, hogy melyik codecet, encodert, milyen beállításon érdemes használni, mert 320 kbps-tól minden jól szól, egy mp2 is. Ilyen magas bitrátán már nincs azon morfondírozás, hogy jajj, milyen lowpass filterrel vág le, meg joint stereo vagy LR, meg VBR vs. CBR, és bitreservoir és kutyafüle. Egyfajta biztonságot veszek vele magamnak, amit extra tárfoglalással fizetek meg.
-
PuMbA
titán
OPUS-t már 128 vagy 160kbps fölött egyáltalán nem ajánlják sztereó zenére, mert kb. zéró minőségbeli különbséget kapsz
E fölötti bitrátának már csak 5.1 esetén van értelme. Emiatt nem szabad az OPUS-t egy lapon említeni a többi kodekkel, mert tök jó és felesleges vitatkozni a bitrátán, mikor kint vannak a hivatalos ajánlások. -
Frawly
veterán
Már nem tudom szerkeszteni: a NeroAacEnc hivatalosan tud 400 kbps-ot. Valójában viszont 517 kbps-nál van a vége. Azt nem tudom ennek mi az oka, hogy ezt miért írják 400-nak, meg miért pont 517, ami elég önkényes, miért nem 500, 512, 600?
Egyébként ez az ~500 körüli bitráta már végképp overkill, csak ultraparanoia és tárhelypocsékolás a szakik szerint, mert a minőség nem arányos a bitrátával. Bár azért ki tudja, pl. komplex metálzenénél az 1411 kbps-os CD WAV-hoz képest majdnem csak harmada, az ~1000 kbps-os FLAC-nak kb. fele. Minőségre meg ugyanott van a losslesshez képest, mind az 500 kbps-os ogg Vorbis, mind az 517 kbps-os Nero AAC, mind az 512 kbps-os Opus. Zenéje válogatja persze, vannak komolyzenéim, amik FLAC-ban 370 kbps-osak, ehhez képest nem éri meg, nem csak az 500 kbps, hanem a 320 sem. Ezért néha esélyt kell adni a FLAC-nak is a lossy tömörítés előtt.
517 kbps fölé már csak a mp3 LAME --freeformat (640 kbps a max.) és Wavpack lossy (ennek nincs felső korlátja) tud menni, de annak már tényleg kb. semmi értelme nincs. Valószínű a 320 kbps is már csak bitpazarlás.
-
Frawly
veterán
Még egy utolsó szösszenet így a Nero-féle AAC encoderrel kísérletezve: ez sem rossz. Vannak előnyei az Apple-féle encoderhez képest. Pl. 320 kbps helyett tud 400-at, van natív linuxos változata, egyszerűbbek a parancssori kapcsolói, ABR módban tud kétmenetes kódolást. Alacsonyabb bitrátán, ha van is hátránya az Apple-féle encoderrel szemben, ez 320 kbps környékén kiegyenlítődik, 400 kbps-ra pedig átveszi a vezetést. Így ha valaki 320 és 320+ kbps-os bitrátákon használja, akkor mindegy melyik AAC encodert használja a kettő közül, 320 alatt viszont továbbra is az Apple-félét ajánlom.
Amit még írni akartam, mert sok mítosz veszi körbe. Ezek a CBR, CVBR, ABR, TVBR, VBR tömörítési mód, főleg, hogy a legtöbb encoderben máshogy hívják őket, mikor nagyrészt ugyanarról a dologról van szó.
Kiindulásnak van a VBR. Ilyenkor az encoder nem cél/átlagbitrátára törekszik, hanem minőségszintre, azaz az encoder által tudott minőség 100%-ához képest mért minőségszázalékra. Pl. ha egy encoderben van 10 minőségi szint előre beállítva, és pl. valaki 5-ös szintű VBR-rel tömörít, akkor az encoder minden frame-nél törekszik az általa tudott 100%-os minőségszint 50%-ra (ez a pszichoakusztikus tömörési modell paramétereinek testre szabásában nyilvánul meg és mindig szubjektív minőségszint), és ezt próbálja minél alacsonyabb bitrátával elérni ebben a frame-ben. Ez viszont oda vezet, hogy a kész fájl mérete erősen tartalomfüggő, ingadozik, kiszámíthatatlan.
A következő kategóriát fél-VBR-nek lehet nevezni. Az egyes frame-ek itt is különböző bitrátával kódolódnak (ezért lényegében ez is VBR), mint teljes-VBR-nél, de itt az encoder már törekszik rá, hogy kész fájlnál azért egy átlagbitrátát körülbelül tartson. Így a frame-ek közötti bitráta kevésbé vadul ingadozik, és a kész fájl mérete sokkal kiszámíthatóbb, nem annyira függ a tartalomtól. Ezt a fél-VBR módot minden encoder máshogy hívja sajnos, a LAME mp3 encoder ABR-nek (arbitrary bitrate), az Apple/Nero encoder CVBR-nek (constraint VBR).
Végül van a tiszta CBR, azaz constant bitrate mód. Ez az, amikor minden audio frame azonos bitrátával tömörítődik, és a fájlméret teljesen kiszámítható, majdnem bájtra pontosan. Bár nagyon mély technikai szinten még ez sem igaz, mert a legtöbb lossy encoder ilyenkor hiába szán névlegesen minden frame-ra azonos bitrátát, a bitreservoir-ban azért tartalékolnak extra biteket, így néhány nehezebben tömöríthető, komplex frame-hez hozzá tudnak csapni pár kbps-ot, ez csak pár százaléknyi plusz szokott lenni, ha a CBR bitráta kellően magas, azaz 320kbps körüli, feletti.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1861
üzenetére
Azt elismerem, hogy a BT-hez nem annyira értek. De ennek az is az oka, hogy ahány eszköz és hangkeltő, annyiféle protokollt használnak, és ezt nem lehet mind előre ellenőrizni, hogy milyen eszköz milyen codec-kel fogja, milyen bitrátán kiküldeni, és a hangkeltő eszköz ebből mit támogat. Lutri, minőségileg vagy ilyen, vagy olyan. Kábelen ezek a különbségek megszűnnek. A legtöbb megfizethető (10-15k és az alatt) BT hangkeltő fos minőségű, és ez többször áttömörítéssel is van súlyosbítva, hiszen már eleve az ember ha lossy-t hallgat (pl. mp3, ogg, m4a/aac) és ezt az apt/aac protokoll újratömöríti szépen. A tanácsom a BT kerülésére pont azoknak szólt, akik ezzel nincsenek tisztában. Aki tisztában van, tudja mit támogat az eszköze, milyen bitrátán működik, történik-e átkódolás, annak eleve nem is szólt semmilyen tanácsom, mert neki nem lesz egy deka újdonság sem, tisztában van ezekkel a dolgokkal, encoderekkel, mindennel.
A parancssort nem csak én használom, hanem te is, meg mindenki, mert ezt hívják meg többségében a grafikus felületű programok is. Annyi, hogy én esetleg más opciókat is megadok neki és közvetlenül használom. A plusz egy paranccsal meg nem az a baj, hogy plusz egy, hanem plusz sok, mert pl. ahogy kitömöríted a FLAC-ot wav-ba flac -d segítségével, ez egy plusz parancs, de máris buktad a FLAC-ban lévő tageket, albumborítót, esetleg dalszöveget, amit a FLAC forrásból dolgozó encoderek simán átvesznek. Meg a kényelem, nem kell külön wav átmeneti fájlokat tárolgatni, konvertálás után törölgetni, stb.. Azért 2020-ban nehogy már ez nagy elvárás legyen, értem, hogy te előadod, hogy neked jó, én meg írom, hogy több embernek ez meg nem kóser ma már. Ez egy könnyen implementálható funkció lenne az encoderben, nem is adna túl sokat hozzá a kódbázishoz.
-
szaszlaci
addikt
Ne haragudj, de amit a BT-ről írsz, az már tényleg
nettó hülyeséginformáció hiánya okozta pontatlan végkövetkeztetés, szalmabábérvelés és az apróságok irreális eltúlzása azon egyetlen célból, hogy neked legyen igazad.Amit a másikról írsz, az meg ismét nyakatekert gittrágás, én ebben nem szeretnék részt venni. Nyilván te, vagy az ide írogatók, tömegesen konvertálnak zenét speciális hardvereken parancssorból, és ha igen, letörne a kezük plusz egy parancs kiadásától...
Nem is tudom, hármunkon kívül olvassa-e valaki ezt a topikot. Nézd, már Mulder is feladta!
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1857
üzenetére
Ez a BT mindig is kompromisszum lesz minőségileg, főleg hogy a legtöbben valami olcsó BT modult használnak az autóban, járműben, meg kényelemből 10k alatti BT füleseket, fejeseket, hangszórókat vesznek, amik elér rosszul szólnak. Már ott elkezdve, hogy hiába az aptX, mire EQ, újramintavételezés, stb. átmegy a kijövő anyagon, az durván megváltoztatja az eredeti anyag minőségét. Hajamra kenhetem a 24 bitet meg a 48 kHz-et, ha 16 bites, 44,1 kHz-es anyagokat hallgatok többségében, vezetéken meg kb. ez vándorol a fülembe.
FLAC2LAME: nem minden környezetben van grafikus frontend vagy felület. Pl. tömeges konvertálást végző szerveren, meg speciális hardveren nincs, és a parancssori encoder meg kell, ha tömegesen konvertál az ember, mert jól automatizálható, meg elérsz olyan kapcsolókat így, amiket normál grafikus programokból nem. Plusz helyben is kevesebbet foglal egy CLI encoder, mint egy komplett grafikus felületes alkalmazás. Én ezt csak azért nehezményezem, mert a FLAC-ból olvasást, mint feature-t nagyon könnyű minden encoderbe beleintegálni. Ma már az emberek 99%-a nem WAV-ból, hanem FLAC-ból konvertálna.
-
szaszlaci
addikt
"Majd ellenőrizd hány BT fejes/füles és eszköz tud AptX-et. Kb. a felsőkategóriások"
Ezt magyarázom, hogy nem nélkülözhtetetlen az aptX, jó esetben az SBC is tud 328 - és 345 kbps-ot.
Egyébként valahol tizenötezer fölött már meg szokott jelenni az aptX, nem hiszem, hogy az felsőkategória."Igen, van BT-sből is jó, de ott sokkal mélyebbre kell a zsebbe belenyúlni, mint vezetékesnél."
Mivel sokkal többet is kapsz érte: vevő, DAC, erősítő, akku. Az aláhúzottat is számold a képletbe."A BT a kényelemről szól, nem a minőségről."
Egy fejhallgatónak hangminőség irányából a legkisebb gondja az, hogy BT vagy vezetékes. Mindenesetre normálisaknál a BT egység épp, hogy javít a hangon, ha rendesen EQ-z.Az aptX HD 24 bit / 48 kHz. Az Apple viszont az aptX helyett AAC-t használ, elvileg 245 kbps körülit, és ez pszichoakusztikus, ezért energiaigényesebb is. Alább látható, hogy a sima SBC is több, mint elég, egyedül a Huawei AAC szenvedése a problémás, mert energiát akar spórolni. SBC-n az is jó lenne.
Jel/zaj arányban meg mind jó, még az AAC-k között is.
És csak ez után jön az aptX, szerintem magáért beszél.
Azt elfogadom, hogy tízezerért nem fogsz hájgend BT fülest kapni, de pl. az említett W830BT 25 körül elhozható EU raktárból, és állítólag igencsak jól szól.
"Ha grafikus frontendet használsz, akkor azok megoldják egy köztes FLAC → WAV lépéssel a LAME meghívása előtt"
Akkor miről beszélünk? Szvsz a parancssori felülethez való ragaszkodás a vergődés, így 2020-ban, de hát kinek mi. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1855
üzenetére
Majd ellenőrizd hány BT fejes/füles és eszköz tud AptX-et. Kb. a felsőkategóriások, de a legtöbb ember nem ilyet használ. Igen, van BT-sből is jó, de ott sokkal mélyebbre kell a zsebbe belenyúlni, mint vezetékesnél. A BT a kényelemről szól, nem a minőségről.
A LAME nem tud FLAC-ot fogadni. Mondom a LAME encoder, nem grafikus konvertáló frontendekről van szó, amik meghívják, hanem magáról a parancssoros vagy dll encoderről. Szerintem is nagyon kínos. Persze, működik így is, csak meg kell hívnom a flac -d kapcsolós parancsot, ami azért külön vergődés, a többi encoder javarészt nincs erre rászorulva. A FLAC forrást, meg a többszálú betömörítést megoldhatnák már így 2020-ban, nem lenne túl elhamarkodott. Ha grafikus frontendet használsz, akkor azok megoldják egy köztes FLAC → WAV lépéssel a LAME meghívása előtt, de te ezt nem látod, mert a háttérben csinálják, és betömörítés után törlik az ideiglenes WAV fájlokat.
A lassúságot úgy értem, hogy a többi hasonló minőséget nyújtó encoderhez képest, pl. oggenc, opusenc, qaac, stb.. Nyilván mai gépen azért már nem vészes, 1-2 perc betömöríteni egy albumot 1 prociszálon, ha foobar2000-rel konvertál az ember több szálon, akkor ennek is töredéke. De az ne felejtsük el, hogy ilyenkor meg a többi encoderrel a töredéknek is töredéke. Bár az is igaz, hogy a LAME sebessége ennek ellenére nem marad el sokkal, csak a -q0 kapcsoló az, ami annyira lelassítja a dolgokat, az is csak CBR-nél.
Ezek miatt dobtam az mp3-at. Régóta Ogg Vorbist használok helyette, mert
1) egyféle encoder van belőle, így nincs káosz, hogy milyen ecodert használjon az ember. Van persze Vorbisból is aotuv-változat, de annak a módosításait idővel mindig beleintegrálják a hivatalos Vorbis Tools-ban lévő oggenc/oggenc2 encoderbe
2) a kapcsolói tömörek, profilra bontottak, nem kell spéci kapcsolókkal fekete mágiát megvalósítani oggenc-ben, ahogy LAME-ben
3) nem hordozza magában az mp3 formátum kötöttségeit, mint a CBR-re tervezés (a VBR mp3-nál csak utángondolás, hack), 16 kHz feletti tartomány problémás kódolása a nem független sávegyütthatók miatt (sbf21k probléma),
4) gyorsabban tömörít azonos bitrátán vagy azonos minőségi szinten a LAME-hez képest
5) többet tud, támogat nagyobb felbontást, több csatornát, többféle tag-et, beépített albumborítót, LRC/SRT szövegkönyvet, FLAC forrásból betömörítést
6) alacsonyabb és azonos bitrátán veri az mp3-at
7) támogat 320 kbps-nál magasabb bitrátát is
8) ma már ezt is támogatja minden eszköz, ami nem teljesen elavult régiség
9) 2017-2019 előtt szólt egy olyan érv is mellette, hogy a Vorbis nyílt, nem licencköteles, nincs szabadalom által védve, de ez az érv megszűnt ellene, mióta az mp3-ra lejártak a szabadalmak mindenhol a világon.Persze ez nem azt jelenti, hogy az LAME mp3 rossz, mert amennyire el is marad, az meghallhatatlan magas bitrátán, szubjektív percepcióban nem hinném, hogy túl sok ember különbséget tudnak felfedezni az aac-hez vagy ogg Vorbishoz képest. Régi eszközökre ez is teljesen jó még, nem lehet azt mondani, hogy rosszabb minőségűnek hallatszana, ha a bitrátát rászánja az ember (VBR V0 vagy bitrátában efölött lévő, 256-320 kbps-os CBR). De ez meg azért nem érv mellette, mert ahogy írtam, magas bitrátán még az mp2 is tökéletesen szól. Sőt, vannak olyan audiofilek, akik magas bitrátán az mp2-re esküsznek az mp3 ellenében, azzal érvelve, hogy mivel egyszerűbb kódek, nem ereszt rá a forrásanyagra mindenféle bonyolult szűrőt meg noise shapinget, ezért magas bitrátán kevesebb artifact-tal tömörít, nincs pl. pre-echo. Alacsony bitrátán viszont az egyszerűség okán nem hatékony az mp2. Az, hogy ez konkrétan milyen bitrátaszinten van, az szubjektíve vitatható, egyesek szerint 192 mások szerint 224-256 kbps-tól kezdődik. Ráadásul minden mp3 lejátszó automatikusan visszafelé kompatibilis, és zavar nélkül lejátssza az mp2 fájlokat is. Azt, hogy magas bitrátán tényleg megéri-e az mp2, azt nem tudom, én nem hallok minőségkülönbséget, 320-384 kbps-on próbálva, de azt elismerem, hogy meglepően jól szól a twolame-mel kódolt mp2 ezeket az overkill bitrátákon.
-
szaszlaci
addikt
Felejtsük már el ezt a BT rossz hiedelmet. A alap A2DP protokoll, SBC kódolás esetén, egyirányú kapcsolatnál tud 345 kbps tömörített átvitelt, 48 kHz mellett. (És 328 kbps / 44.1 kHz.)
Aztán jön az aptX, 352 – 512 kbps. És van még egy a Sonynak, az 96 kHz és majdnem ezer kbps.
Itt egy fülesen mért átvitel és torzítás, gyakorlatilag megegyezik az SBC és aptX.
Meg egy kis érdekesség, gyakorlatilag meghallhatatlan.
Végül ne felejtsük el, hogy a BT füles – óriási praktikussága mellett – tudja korrigálni az átvitelt, amit lehet ésszel is csinálni: Edifier W830BT.
Az, ha egy BT füles tegyük fel rosszul szól, az nem a vezetéknélküliség hibája, hanem mert simán gagyi, vagy nem épült fel a megfelelő kapcsolat, és a kétirányú borzalom aktív. Ezek nem a 10+ éves dolgok már, és nem is az analóg bemenetes transzmitterek.
Sokan szívatják magukat vezetékes egérrel, mert hogy jajj a késés. Nekem tizenöt éve nélküli van abból is, billentyűből is, sőt, ugyan az a 15 éve vásárolt, és marhára nem kéne a vezeték. Pedig akkoriban játszottam is.
(Egyébként a hifim felszámolását tervezem, egy BT füles + soundbar-kategória szerintem kiszolgálja az igényeimet. Sőt...)A LAME nem tud FLAC-ket fogadni? Lehet, hogy a program csinál egy köztes lépést, amiről nem is tudok, de nekem nem volt ilyen gond soha. Ahogy azt se hiszem, hogy a kódolási sebesség lassú lenne manapság.
Hát, hogy az alaplapi hangkártya manapság szutyok lenne, nem hinném. Főleg nem egy 3 – 10 ezres füleshez.
Kalkbrenner, te csak ebben a topikban vagy fél tucat taghoz megpróbáltál odadörgölőzni, az igazán jellemes oszd meg és uralkodj elv mentén, de eddig mindenki tartja tőled a távolságot. Talán nem véletlenül.
-
Frawly
veterán
Néhány érdekesség a LAME encoderről, amit mostanában figyeltem meg. CBR-nél a -q0 kapcsoló nagyon lelassítja a bekódolást, kb. 7× lassabb, mint a -V0 VBR vagy a -q2 -b320 CBR.
Másrészt azért felesleges letiltani Joint Stereo módot, mert az encoder írogatja a statisztikát tömörítés közben, és magasabb bitrátákon ilyen 92-96%-ban LR sztereót használ, ami az -ms kapcsolónak felelne meg. Inkább alacsonyabb bitrátán használja csak a Joint Stereo-t, mikor többet váltogat az LR és MS sztereó között. Persze ez azt is jelenti, hogy mindegy. -b320 -q0 mellé nyugodtan oda lehet tenni a -ms kapcsolót, a minőségen nem fog sem emelni, sem rontani, max. csak vallási kérdésnek jó, hogy ki miben hisz. Ez is azt bizonyítja, hogy magas vagy max. bitrátán az egyes encoderek és encoderbeállítások között lényegében megszűnik a különbség.
Harmadrészt meg ezt a 320 kbps-os CBR-t azért sem éri meg használni, mert lassú. A többi q és VBR beállítás sokkal gyorsabb, meg a modern VBR kódekek is, sőt, CBR-ben még az mp2enc MP1/MP2, twolame MP2 encoderek is gyorsabbak. Azért meglátszik ezen, hogy a LAME egy elég régi encoder, mármint a lassúságon, meg olyan apróságokon, hogy pl. FLAC bemenetet nem eszik meg, mikor az oggenc, opusenc, twolame, mp2enc megeszi. Meg abból is látszik, hogy régi, hogy ilyenek vannak a dokumentációjában: „audio files can be played back by popular MP3 players such as mpg123 or madplay". Ez is valami huszoniksz évvel ezelőttről maradhatott benne, mikor az emberek még DOS-t meg korai Linuxot használtak, és még használt valaki ilyeneket, hogy mpxplay, mpg123, madplay, l3dec, stb.. Kb. a Winamp meg a hordozható lejátszók óta senki nem használ már ilyeneket. Másik gyöngyszem, szintén man doksiból:
„--noasm type Disable specific assembly optimizations ( mmx / 3dnow / sse ). Quality will not increase, only speed will be reduced. If you have problems running Lame on a Cyrix/Via processor, disabling mmx optimizations might solve your problem.” Ilyeneket sem használ már senki jó sok éve. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1851
üzenetére
A topikot nem sajátítottam ki, egyszerűen csak van mondanivalóm a témáról, meg próbálok újakat felvetni. Az mp3-mal semmi baj nincs 320 kbps-on. Nem a leghatékonyabb codec, de a 320 kbps sztereó anyagnál olyan magas bitráta, hogy azon még egy nálánál régibb, primitívebb mp2-vel sincs baj. Ilyen magas bitrátán már nem csak a codecek, de az encoderek közötti különbségek is elenyésznek, meg a különböző beállítások, mindegy, hogy CBR, vagy VBR, mindegy, hogy L/R vagy joint stereo, ekkora bitrátánál már egyik encoder sem alkalmaz lowpass filtert 20 kHz alatt, minden mindegy, annyira overkill bitráta. Ekkora bitrétesnél meg efölött lényegében mindegy mit használsz, amit az eszközeid támogatnak, meg neked megfelel. De örülök, hogy egyetértünk, hogy kicentizni nem érdemes az alacsony bitrátát, mert ma már nem éri meg.
(#1852) kammerer: de, alacsonyítgattam is az audiophoolokat is a 400 dolláros USB kábellel, meg a digitális jitterrel. De én magam nem vagyok se audiofil,, se FLAC-fetisiszta. Annak ellenére, hogy nekem is vannak anyagiam FLAC-ban, de csak a legnagyobb kedvencek, amiket a legtöbbet hallgatok az évek során. Azért FLAC, mert ha nem is hallom a különbséget a 320 kbps lossy-hoz képest, de
1) tárhelyben elfér
2) mindig lossless anyagból tudok kiindulni lossy-vá tömörítéskor, hogy különböző eszközökön tudjak különböző codeceket, encodereket, encoderbeállításokat tesztelni.Amit én vallok hangminőség terén, hogy meg kell találni egy észszerű optimumot. Amikor még az ember nem égetett el rá sok pénzt, de minőségben mégis relatíve egész léphet előre. Pl.
1) nem a beépített alaplapi szutykon, meg mobil eszközben a SoC-ra integrált fostos DAC-ot használja, hanem beszerez egy normálisabb DAC-ot 10-30k környékén már előrelépés lesz
2) nem a telóhoz kapott, meg 400 Ft-os fülest használ, hanem rááldoz a 3-10k körüli kategóriára
3) BT helyett vezetékes megoldást használ lehetőleg
4) nem az igénytelen, kásás Spotify-t meg a franc tudja ki által hányszor áttömörített YouTube-ot hallgatja, vagy torrentről letöltött olyan anyagot, amit nem tudni ki milyen beállítással tömörített, milyen forrásból, és nem fake anyag-e, hanem a lossless forrást tömöríti be normálisan, friss encoderrel, megfelelő profillal, transzkódolás nélkül, vagy normálisabb streamszolgáltatót keres.Ami szerintem nem éri meg, mert már nem optimum:
1) sok számjeggyel leírható összegek beleölése a témába, amikor már egyre kisebb a megtérülés minőségben
2) hi-res erőltetése, mikor nem hallani különbséget, és csak vágásra, masterelésre van kitalálva. Egy normál AudioCD is állati álleejtősen tud szólni, ha jó master és normális eszközön ki van hajtva minőségügyileg.
3) mindent hi-res-ben meg FLAC-ban tárolni, ami felesleges tárhely és sávszélpusztítás, eleve a zenék nagy része, főleg a maiak meg sem érdemlik ezt a minőséget, annyira igénytelenül vannak keverve, főleg a mainstream anyagokra igaz
4) vallási kérdést csinálni a témából, és 400 dolláros USB kábeleket, meg 1000 dolláros tápkábeleket venni, meg Hi-Fi/audiofil transziztorért extra összegeket kiadni. -
szaszlaci
addikt
Ez mind szép és jó, de szerintem mindenki el tudja dönteni, mire van szüksége, és mit preferál. Ehhez tud a topik és a témaindító írás konkrét tényekkel szolgálni, hogy biztosabb legyen a döntés.
Nálam 320 MP3 minden, de elfogadom, hogy rengeteg helyzet és igény van, ahol lehet bármi más. Be is került a cikkbe a többinek az eredménye; egy oldalból öt lett. Amiről mellesleg már a megjelenés napján (február elseje!!!) kijelentetted, hogy nem jó az egész, és azóta próbálod átnyomni, hogy szerinted mi az egyetlen optimum, meg hogyan kell ezt az egészet csinálni. Ha jön egy kérdező, detto. Marha fárasztó ám.
A gond ezzel, hogy mostanra teljesen kisajátítottad a topikot, és jobb híján velem veszekszel, aki már az elején azokat az alapvető irányokat fektette le, amit te újdonságként előadsz.
Fel se merül benned, hogy a másik nem teljesen dilettáns, frekvenciaválasz diagramok nézegetését ajánlod a számomra, aki – hát nem akarok nagyképű lenni – de tíz éve már a saját építésű dobozait mérte erre is, másra is.
Mi a célod tulajdonképpen?
Miért nem az audiofoolok irányába fordítod az energiádat, ismereteidet? -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1849
üzenetére
Az a baj, hogy nem olvasol figyelmesen, azért parttalan a vita. Azt írtam, hogy NÁLAM elvi minimum. Mert szerintem eleve kakarágás az, ha valaki 128 kbps-ot nem tud rááldozni arra, hogy a zenéjét élvezze, az a szememben nem is érdemel semmilyen minőséget. Ez a 128 kbps az, ami sztereóban a legtöbb lossy codec-kel már közelít a transzparenciához, és ha nem is éri el, de nem annyira artifactos, mobil eszközökhöz teljesen jó lehet, komoly hangfelszereléshez ezt ajánlani mégse lehet.
Most hallgattam amerikai és kanadai rock/country rádiókat (neten, de valódi rádiók, amik ott levegőben is adnak), ilyen 64-96 kbps aac, mp3, hát, mit ne mondjak, rettenet f0sch minőség, igaz ezeknél az is beleszól, hogy már eleve nem is a legjobb encoderekkel és tömörítési beállításokkal dolgoznak sajnos. Ugyanez a véleményem a 64-96 kbps-os mp2 DAB és AAC-HEv2 DAB+-ról is. A 128 kbps, meg egy normálisabb encoder már nagy upgrade lenne ezeknél. Vagy az Opus-ra váltás esetleg 96 kbps-nál, de én nem centizném ki. Szeretem, ha a technológiában van egy kis tartalék, hogy később ne azzal vergődjön az ember, hogy egy jobb hangfelszerelésre váltva újra kelljen tömörítenie mindent.
A 128 kbps meg ma már sem tárterületben nem nagy szám (akár csak egy SD, mikroSD kártyát is nézünk), sem netsávszélességben nem valami nagy igény, még mobilnetet nézve sem.
Persze tőlem mindegy mit hallgattok, én csak az én szempontjaimat írtam le, ajánlott bitrrátát (128-320), ajánlott codecek (ogg, aac, opus, mp3) és encoderek (oggenc, iTunes/QAAC, opusenc, LAME), tömörítési paraméterek. Ráadásul ezt úgy kell érteni, hogy nekem sem a hallásom, sem a hangfelszerelésem nem valami nagy szám, nem vagyok audiophool. Extrém zenéket sem hallgatok. Egyszerűen csak nem centizem ki az alsó határokat, ennyi.
-
szaszlaci
addikt
Nem akarlak megbántani, de nem győztél meg semmiről, csak épp nem látom értelmét parttalan viták folytatására.
Úgy látom, nem figyelsz a másikra. Van egy elképzelésed arról, mit mondott a másik, és aztán erre az elképzelésre reagálsz. Ráadásul ezek minden hozzászólásod után egyre távolabb kerülnek a kiindulási állapottól.Aztán meg különbözőek vagyunk, különböző igényekkel, ezért olyasmiket nem érdemes rendszeresen kijelenteni, hogy pl. 128 kbps alá nem mehet senki, mert hogy ez elvi minimum.
Stb. Ismered a mondást? Élni és élni hagyni. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1847
üzenetére
Örülök, hogy ha még aksilemerülés árán is, de meggyőztelek. Anno nekem sem tetszett a VBR, nem bíztam benne, fekete mágiának tartottam. Évekig ragaszkodtam mp3-nál a lame -b320 -q0 meg még előtte a -ms kapcsolóhoz is, mert kiszámíthatóbb volt a fájlméret, meg így biztosra mentem, hogy egyik tömörített frame minősége sem szenved csorbát. Ezeket a berögződéseket el kell tudni engedni, és ha egy mód van rá, nem szabad felülbírálni az encoderekben a defaultot (VBR), meg a preseteket (VBR minőségi szinteket), mert azok azért vannak benne, mert a fejlesztők szerint azokkal érdemes használni, azokkal lesz a végeredmény optimális. Ezeket a finomhangolós opciókat, mint a CBR, sztereókódolási mód, lowpass filter csak vész esetére hagyják benne az encoderekben, hogy ha lenne olyan anyag, amit véletlenül egy presetben artifactosra vagy hallhatóan nem kellően jó minőségre tömörítene, vagy valami legacy eszköz, program nem játszaná le megfelelően, akkor legyenek eszközök arra, hogy ezt kivételesen korrigálni lehessen. A zenék 99,9%-ánál teljesen elegek az encoder presetek és defaultok használata. Ezektől eltérés nehezen tömöríthető killer sample-eknél kell, meg hangoskönyveknél, kétnyelvű (dual mono) anyagoknál, vagy valami spéci streamnél.
Írom ezt annak ellenére, hogy a defaultokkal én sem értem mindig egyet. Pl. az opusenc-ben a default 44,1-48 kHz-es, sztereó bemeneti anyagnál a 96 kbps VBR, úgy értve, ha nem adsz meg semmilyen --bitrate kapcsolót. Ezt én túlzottan optimistának, alacsonynak érzem zenéhez. Vagy pl. lame encoderben már évek óta a default a -V4 VBR preset, ami kb. 160 kbps VBR-nek felel meg, ez talán nem is túlzóan alacsony, de -V2 (~190 kbps) alá már évek óta nem mentem, jellemzően -V0-t ajánlok mindenkinek (~245 kbps), mert ma már az sem tétel fájlméretben.
A 128 kbps sztereó zenénél nálam az abszolút elvi minimum, kódektől és encodertől függetlenül. Aki ekkora fájlméretet nem tud rászánni egy zenére, ma, így 2020-ban, az ne hallgasson semmit, vagy max. Kossuth Rádiót. 128 kbps alá csak mono hanganyagoknál mennék le, azoknál is max. 64 kbps-ig, de inkább még azokat is 128 kbps-mal tömöríteném.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1845
üzenetére
Majd nézegesd meg fülesek átviteli görbéjét, amin a Hz/dB tartományokat ábrázolják. Látni fogod, ha át is visz 10 kHz felett, a görbe ilyen negatív sok dB értékre süllyed, magyarán alig hallható. Alig-alig, akkor is csak akkora hallható valamennyire, ha szénné hajtod rajta a hangerőt. Ezért nem kell aggódni, hogy egy mp3 16 kHz felett mit csinál. Amelyik eszközön meg lehetne hallani, arra úgyse lowpass filteres alacsony bitrátás anyagokat fogsz gyártani. Ezzel nem azt mondom, hogy kötelező 10 meg 16 kHz felett vágni, hanem hogy ha egy encoder vág, akkor nem kell rugózni rajta, meg felülbírálni, főleg nem ilyen 32-128 kbps-os szinten.
Az, hogy nálad a végső fájlméret számít, azzal egyedül vagy. Az audio, videótömörítésből még a lossless is olyan, hogy nem tudod kiszámítani a végső fájlméretet, mert a bitráta mindig változik, frame-ről frame-re. De még akármilyen tömörítésnél is, ha adok egy játékot, szoftvercsomagot, nagy adag doksit, honnan fogod ELŐRE megtudni, hogy mekkora tömöríti be pl. a 7-zip vagy a WinRAR? Elárulom: ELŐRE sehonnan! Ezért mindenféle tesztnél a tömörítőbeállítást adják meg, amivel a fájlokat csinálták. Eleve csak így tudják versenyeztetni a 320 kbps-os ogg Vorbist a 320 kbps-os aac-vel, amikor konkrét fájlméretben egyik 339 kbps, a másik meg akár 349 kbps, nem zavar senkit, hogy mindkettő a 320-as kategóriában versenyez.
Mondom ez a fájlméret utoljára a CBR kódolásnál volt kérdés, de ezt rég meghaladta a technika. A VBR nem egzakt tudomány. Ha opusenc --bitrate 122-őn bekódolsz egy másik zenét, az lehet csak a 116 kbps lesz, vagy 130. Általában a tiszta, zajmentes komolyzenét, meg a halkabb unplugged anyagokat kevesebb bitrátára tömöríti ugyanaz a beállítás, mint a hangos rock, metál, gépzenét. Ezen túl kell tenned magad lelkileg. 1 kbps-os beállítás egyik encoderben sincs, és a 128-as VBR egyikben sem lesz 320-as fájlméretű. Túlozni azért nem kell.
Eleve sok encoder nem is kbps-os bitrátával dolgozik default, hanem ún. minőségszinttel, lásd a LAME V-vel jelölt VBR presetjeit, az Vorbis oggenc q-val jelölt -1-0 és 1-10-es minőségszintjeit, a QAAC --tvbr 0-127 beállításait. Ezek pont azért nem bitrátát használnak, mert egy pontosan 128 kbps-os anyagnál egy halk komolyzene nem ugyanolyan minőség lesz (jobb lesz), mint egy nagyobb bitrátát igénylő metálzene. A bitráta ezért nagy átlagban a minőségről nem mond semmit, vagy csak nagyon szélsőséges esetben, hiszen tudjuk, hogy a 32, 128, 320 nem egy kategóriában indul, de a kategóriák sokszor összemosódhatnak 128-160, 160-192, 192-256, 256-320 között.
Ez a konkrét CBR kbps még az mp2 és mp3-nál fontos volt, mert ott gyenge processzoros eszközökben gondolkodtak, amikben kevés RAM volt, meg ilyen MEGAbájt-okon kellett elférni, pl. egy mp3 lejátszó 64-128 megás belső tárán. Ma már a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy egy lossy tömörített album 117 vagy 130 MB, hiszen még a mobil eszközökbe is be van pattintva egy 32-64 gigás microSD kártya, vagy ennek megfelelő belső memória, így az ilyen különbségek elenyésznek.
Eleve kbps-ról azért sincs értelme beszélni VBR-nél, mert frame-enként változik, a csendes részek lehet 64 kbps alatti bitrátával vannak tömörítve, a hangosabbak 320 kbps fölé is mehetnek, akkor ez most szerinted melyik minőségi szint? Ugyanabban a fájlban vannak, csak másik részében. Mivel az egész ennyire ingadozik frame-enként és fájlonként is, azért közös nevezőre hozni a fájlokat csak az encoderbeállítással lehet.
Az Opus VBR-nél csak csűröd a szavakat. A csak VBR-t enged beállítani nem igaz. A titka az audiokódolásnak, hogy az 1) EREDETI (vagy legjobbnak tartott) parancssoros encoder, 2) LEGFRISSEBB verzióját kell használni!!! Amelyiknek pontosan meg tudod adni a kódolási paramétereket. Én ezért nem bíztam sose ezekben a csilivili grafikus felületű, ilyen-olyanszoft Ultra Pro Converter Pistike Edition, meg AudiophooldbPowerMegaAmp progikben, mert mikor tömörítenek befelé, nem látod:
1) milyen encodert használ
2) ha véletlenül még látnád is, pl. hogy milyen dll-jei vannak, akkor nem látod milyen verzió
3) ha véletlenül még az encoder, verzió ismert is, nem látod milyen beállításokkal csinálja
4) ha legjobb esetben mindennek tudatában is vagy, akkor sem lehet finomhangolni vagy átállítani benne a kódolási paramétereket, pl. pont ebbe futunk bele, amit írtál, hogy dikkcsák mo-re, nem engedi, csak a VBR-t. -
szaszlaci
addikt
"ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át"
Akkor keress egy ilyesmi eszközt, indítsd el ezt, nem baj, hogy youtube és 16 kHz.
Aztán vágd le 10 -, majd 12 -, esetleg 14 kHz fölött.
Aztán keresd meg az állad.
Ezt próbáltam magyarázni a hangfalépítős tapasztalattal."Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett."
Nálam meg az, hogy milyen lett valójában.
Mert akkor én csinálok egy kodeket, ahol 1 kbps beállítással csinál 320-at, és akkor az lesz a világ leghatékonyabb kodekje."Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.”"
Igen, ezt írtam, és nem azt, hogy idézet tőled:
"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged." -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1842
üzenetére
Az elég furcsa, az Opus 32 kbps alatt egy VoIP kódeket használ, valamin szűk sávú tömörítést. Ezek szerint nem vágja le, de nyilván a minőség mindenképp kaka lesz, nem lesz alkalmas zenére, ezért nincs értelme arról beszélni, hogy hol vág, hol nem. Mindenképp lo-fi minőséget eredményez. Továbbá de, ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át, ha át is visznek kicsivel többet, olyan alacsony dB értékkel, hogy vagy hallhatatlan, mert a hangosabb tartományok elnyomják, vagy torzulásig kell hozzá hajtani a hangerőt, de ennél a minőség megint csorbát szenved. Aki meg rendes 20-20kHz-et ténylegesen tudó berendezésen hallgatja, az meg nem 32-128 kbps-ot használ erre, hanem 320 kbps-ot vagy losslesst, ezért felesleges ezzel foglalkozni.
Egyébként meg rosszul teszi az Opus, hogy alacsony bitrátán nem vág. LAME-sek pont azért vágnak, mert úgy több bitráta jut a jobban hallható tartományokra, és nekik van igazuk. Nem azért vágnak, hogy a hifistákat meg a 20kHz-fetisisztákat szivassák, hanem mert megéri. Tudom, kompromisszum, de az alacsony bitráta mindig kompromisszumos, enélkül is.
Plusz mp3-nál azt is figyelembe kell venni, hogy vágási helytől függetlenül a 16 kHz feletti tartomány kódolása, ha nincs levágva, mindig pontatlanabb, ez a szabványból ered, lásd sfb21 problémája. Természetesen ez is elméleti probléma, mert ennek ellenére ezt a pontatlanságot pszichoakusztiusan azok sem hallják, akik hallanak 16 kHz felett, de elég sokan, főleg a nem fiatalok, úgyse hallanak ennél feljebb.
Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett. Tehát elfogadott a VBR 128 kbps, akkor is, ha az eredményezett fájl mondjuk 135 kbps-ra sikerül. Ez még ugyanaz a kategória, a lényeg, hogy ne lógjon át a 160 és 192 kbps-os kategóriában, mert az már más műfaj. Néhány encoder tud ABR-t (LAME) vagy CVBR-t (AAC), ezek is VBR-ek, de kicsit pontosabban tartják az átlag bitrátát. De még ezeknél is előfordul, hogy pár kbps-mal több lesz az adott fájl átlagbitrátája. Ebből nem kell ügyet csinálni, meg kapcsolókkal trükközni miatta.
A VBR sose egzakt tudomány. Nálam a 320 kbps-os CVBR és TVBR AAC is kb. 339-349 kbps-os fájlokat gyárt. Az Vorbis oggenc -q8-nak 256 kbps-nak kéne lennie, de sokszor már a 300-hoz van közelebb, és sokszor a -q9 (320 kbps-nak kéne lennie) alig foglal többet. De pl. a -q10 profilnak is 500 kbps-nak kéne lennie, és sokszor csak ilyen 447-459. Ez ahogy sikerül, a tömörítendő fájltól függ.
Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.” Erre írom, hogy nem, nem kell, de nagyon ajánlott, és nem érdemes CBR-rel felülbírálni. Ez a CBR még régi beidegződés sok embernél, az mp2-mp3 korszakból, mert ezek a codecek még CBR-re készültek alapvetően. Az ettől modernebbek viszont eleve VBR-re. Mégis sokan abban a tévhitben élnek, hogy a CBR a jobb minőség, pedig nincs így.
-
szaszlaci
addikt
Na ez igen off lesz.
"Ha valami olcsó füles, fejes, vagy valami beépített DAC-os átlag eszköz (pl. laptop, telefon, táblagép), akkor ott úgyse visz át a rendszer kb. 14-16 kHz felett, de sokszor már 10 felett sem, így teljesen mindegy, hogy ezek a felső frekitartományok le vannak-e vágva, vagy nem, mert nem hallatszanak."
Pl. 16 kHz fölött azért kell tudnia egy rendszernek megszólalnia, hogy megfelelően szóljon rajta a 16 k. Épp az előző két napban készítettem egy egyszerű kis aktív, sztereó dobozt, egy két mélyközepes centerből. A 6 centis mélyközépnek ilyen mért átvitele van.
Határeset volt, de tettem mellé magasat, leginkább a tér miatt. Egy ilyen átvitelűt.
Ezeket a szórókat nem igazán lehet jól egymáshoz váltani, de figyelembe véve a célokat, a mélyközép nem is kapott váltót. Reggel óta hallgatom, eddig jó hangja van.
Együtt így néz ki, hát, nem ezt adnám be referenciának.
EQ-val kiegyenesítettem, így néz ki, a zöld az.
Mégis a felső kéknek normálisabb hangja van egyelőre. Pedig ha összeveted az első méréssel, ami a mélyközép csupasz átvitele, akkor a magas még kevesebb is.
(Persze félre ne értse valaki, itt nem hifista marhaságokról van szó, hogy nem számít a mérés, és bármilyen rossz átvitel is szólhat jól, hanem arról, hogy értelmezni kell tudni a mérést és ismerni a hangszórók tulajdonságait.)A másik dolog, hogy pl. a monitorom belsejébe épített low-low-end hangszórók, amik hangja valahol felül talál ki, baromira minősíthetelenül kezd szólni bizonyos zenék alatt, ha levágom 10 kHz fölött. És azt is hallom, ha 14 kHz fölött vágok, épp úgy elkezdenek hiányozni a cinek, mint a jobb rendszeren.
Szóval ne mossuk össze a zene konkrét tárolt információit, a megszólaltatásra használt rendszer tulajdonságaival!
A különböző drágább DAC-ok szükségességéről más véleményen vagyok.
Nem vagyok biztos benne, hogy sokaknak menne a 10/10 vakteszt egy normál asztali PC alaplapi hangkátyájának analóg kimenetének kihívására.
Nem mintha én azt favorizálnám, de a sok megvető minősítés után, sokaknak erősen kellene magyarázkodni az 5/10 ABX után. -
szaszlaci
addikt
Amikor feltöltök egy tesztfájlt, azt írom, ami az igazából. Fájlméret osztva számhosszal. Tehát ezek szerint az OPUS 122 kbps beállítással lett 128. Így korrekt az összehasonlítás.
"Az Opus 32kbps felett 20 kHz-től felfelé vág le."
Nálam az OPUS 13 kbps-on még megtartja legalább 20 kHz-ig, és 12 kbps-on vág hirtelen egy nagyot.
"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged."
Valami félreértés lehetett, ilyet én nem írtam. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1656
üzenetére
Ezek között nem hallanék különbséget, ha nem lenne a FLAC-os verzió hangosabb, nincs normalizálva az opusos fájl. De amúgy minőségre nem tudok kiszúrni különbséget. Még külső high-res DAC-on sem. ABX tesztet nem csináltam, mert eleve gondolom, hogy nem hallanám egyforma hangerőnél, inkább csak belehallgattam véletlenszerűen mindkét fájlba.
A normalizálást nem tudom hogyan lehetne megejteni. Talán Audacity-vel vagy Goldwave-vel.
Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged. Alapból VBR-t használ, de --hard-cbr kapcsolóval lehet CBR-t is gyártani vele, igaz nem ajánlott. A modern lossy codecek mindegyike VBR-re van tervezve, azaz az aac és attól újabbak.
Egyébként látom opusinfo-val, hogy --bitrate 122 --vbr kapcsolókat adtál meg az opusenc-nek. A 122 fura választás, a vbr kapcsoló felesleges, mert eleve az az alapértelmezett. Helyette elég lett volna a --bitrate 128. Mondjuk ez az egy zavart mindig is az opusenc-ben, amellett, hogy 48 kHz-re újramintavételez, hogy csak --kapcsoló formátumú hosszú kapcsolói vannak, amiket nem lehet -k formában rövidíteni. Kényelmetlen.
Közben meg újra fut Linuxon egy Wine frissítés után a QAAC. A múltkor írt --tvbr-es kapcsoló ajánlását módosítanám qaac64 -v kbps alakúra (kbps helyére egy számot kell beírni, ami 64-320 között lehet, vagyis lehet 64 alatt és 320 felett, de sztereó anyagnál visszavágja 64-320-ra). Ezzel kötöttebb bitrátájú CVBR-t használ, elenyészően magasabb bitrátát eredményez, meg az a -v kapcsoló rövidebb.
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1839
üzenetére
Kényszerűség alacsony bitrátánál a 14-16-18 felett vágás, mert az ember inkább ebben a tartományban lévő hangokra figyelmes, érzékeny a legjobban, és amikor a bitráta nagyon szűkös, akkor ezekre kell jusson több bit. A legtöbb encoderben felül lehet bírálni, hogy mekkora freki felett vágjon, de ez nagyon nem ajánlott, mert akkor az a kevés bitráta elpocsékolódik a felső tartományra, ami úgyis kevésbé hallatszik, és kevesebb bit jut az azalatti sávokra, ami meg rosszabb minőséget eredményez.
De ez egyben attól is függ, hogy az ember min hallgatja a zenét. Ha valami olcsó füles, fejes, vagy valami beépített DAC-os átlag eszköz (pl. laptop, telefon, táblagép), akkor ott úgyse visz át a rendszer kb. 14-16 kHz felett, de sokszor már 10 felett sem, így teljesen mindegy, hogy ezek a felső frekitartományok le vannak-e vágva, vagy nem, mert nem hallatszanak. Rendes hifista berendezésen, meg külső DAC-nál meg lehet, hogy hallatszana, de ilyen eszközökre szánva meg nem 128 kbps-ra fog senki tömöríteni, hanem min. 320-ra, vagy még inkább a lossless-t erőltetik.
44100 Hz-nél a Vorbis oggenc -q5 és attól felfelé 5-10-es VBR profilok nem vágnak. Ez alatti minőségszinteken is felülbírálható a --advanced-encode-option lowpass_frequency=20 kapcsolóval. LAME encodernél a V0 egyáltalán nem vág le, a CBR és V1 egy nagyon minimálisan, de a --lowpass kapcsolóval felülbírálható.
Az Opus 32kbps felett 20 kHz-től felfelé vág le. AAC-nél encodere válogatja, hogy milyen profiloknál mekkora frekitől vág és ez milyen kapcsolóval bírálható felül.
-
szaszlaci
addikt
Könnyen egy kalap alá vehető a tömörítő bitrátája és az alapértelmezett frekvencia vágása. Ezért csináltam egy olyan teszt-féleséget, hogy egy bizonyos frekvencia fölött meredeken levágtam a magasakat, és ezt kapcsolgattam néhány általam hallgatott zeneszám alatt. Hangfalról szólt. Jóféle. Ugye ez a vágás nagyon meredek, nem életszerű, a tömörítők nem hiszem, hogy így működnek.
– 10 kHz fölött vágva az eredmény borzalmas.
– 11 kHz fölött tompa, "mosott" hang.
– 12 kHz: rossz hang, cinek hiányoznak.
– 13 kHz: sok cin hiányzik, nem jó hang.
– 14 kHz: cinek még mindig hiányoznak, egyébként teljes, jó hang.
– 15 kHz: cineken észrevehető, nem elég "tágas".
– 16 kHz: nem vettem észre semmit.A hallásomat is alávetettem némi tesztnek, mert túl magas labda lenne, hogy hát süket vagyok. Mivel annyira nem, azért is mertem publikálni a fenti eredményeket.
– 17.5 kHz: egyértelműen hallom minden szögből,
– 18 kHz: legtöbb szögből hangként hallom,
– 18.5 kHz: bizonyos szögekből érzékelem,
– 19 kHz: oldalról érzékelem, még van egy minimális hang jellege,
– 19.5 kHz: oldalról és közelről érzékelem,
– 20 kHz: egész közelről gyengén érzékelem,
– 20.5 kHz: egy bizonyos szögből éppen érzékelem,
– 21 kHz: nagyon minimálisan érzékelem,
– 21.5 kHz: teljesen közelről mintha lenne valami,
– 22 kHz: semmi.Ebből azt szűröm le, hogy az én hallójáratommal, szembe a hangforrással, 18 kHz fölött fizikailag igen kevéssé fog eljutni a hang dobhártyáig. Az általam próbált zenékhez pedig untig elég a 16 kHz.
Tehát igen, elég a 44.1 kHz-es mintavételezés 22 kHz-es felső határa. -
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1837
üzenetére
Nem tudom minek ezzel viccelni. Az AMD se jobb, azon meg nagyobb a jitter, és mélyek nem szántanak rendesen, mert le lesznek vágva, és nincs tér. Az a baj, hogy botfülűek vagytok, egyébként hallanátok
Most, hogy a telómat külső DAC-kal használom, a lossless CD FLAC fájljaimat elkezdtem mostanában újra átkonvertálni, és a telómon lecserélni a lossy gyűjteményt. Ezek régen LAME mp3 CBR 320-ba lettek konvertálva (-b320 -q0 kapcsolókkal), aztán szintén az eredeti forrás LAME -V0 VBR-re. Most Ogg Vorbis -q9 VBR, ami kb. 320 kbps. Értelme gyaníthatóan nincs sok, valószínű ilyen magas bitrátán eltűnnek a lossy codec-ek között a különbségek, a cucc fél-lossless-é válik.
Opus-t egyelőre nem vetem be, mert
1) gondja lehet egyes lejátszókon a gapless lejátszással
2) mindent újramintavételez 48 kHz-re
3) nincs reply gain funkció
4) nincs olyan program, ami frame-határon tudná vágni újratömörítés nélkül
5) alacsonyabb bitrátán emelkedik csak ki, 128 kbps vagy azalatt, ilyen alacsony értéken én nem tömörítek semmit a sok gigás SD kártyák és a több terás PC háttértárak korában.320 kbps fölé sem megyek, mert afölött 400-700 kbps-ra már a lossless tömörítők is tömörítenek. A lossy értelme megszűnik 320 kbps felett. Pedig a Vorbis és Opus támogatná 500-512 kbps-ig, csak értelme nincs sok.
Illetve ami még a topik témájába vághat és közérdeklődésre tarthat számot: állítólag 2017-ben lejárt a szabadalom az eredeti AAC-ra, azaz az AAC-LC-re. Az AAC-HE-re még tart, meg az AAC-HEv2 (AAC+)-ra is. Az mp3-ra 2019-ben. De az AAC-HE variánsoknak csak alacsony bitrátán van szerepük, 64 kbps-ig, aztán nem működnek, az AAC encoderek AAC-LC-re váltanak.
De így még mindig nem érzem értelmét az AAC-nek, hogy csak egy normális encoder van hozzá, a zárt Apple-féle, ami csak Windows és Mac only. Pedig ez sem lenne rossz formátum, 48 csatorna, 96 kHz-ig támogatja a mintavételezést, 1024 kbps-ig a bitrátát (sztereónál kimaxolódik 346-384 kbps-nál, de ennek nincs gyakorlati jelentősége).
Plusz találtam végre mp1 encodert. Igazából egy mp2 encoder, ami támogat mp1-et is, mp2enc a neve, Linuxokon általában az mjpegtools csomagban elérhető. Egyelőre 320-448 kbps-on teszteltem, és megkülönböztethetetlen a FLAC-tól. 320-384 kbps-nál az mp2 is megkülönböztethetetlen, talán kicsit alacsonyabbon is, a transzparencia alsó határát még nem kerestem meg, a 128 kbps egyértelműen rosszul szól, a 192 kbps határeset. mp2-höz viszont nem ez a mp2enc ajánlott, hanem a twolame nevű encoder, amit a lame mp3 encoder fejlesztői jegyeznek. Nyilván ez csak érdekességnek jó, meg legacy eszközökhöz van értelme.Az mp1 és mp2 lényegében ugyanaz, egész kevésben tér el a kettő, az mp1 egy visszavágott változat, így nem meglepő, hogy azonos bitrátán egyformán szólnak.
De ez is azt támasztja alá, hogy ha kellően magas a bitráta, akkor a kódek lényegében mindegy, 320+ kbps lényegében fél-lossless kategória. Ezek a kódekek inkább 128 kbps környékén és azalatt versenyeznek, ott látványos a különbség a régi és az új kódekek között. Esetleg lehet verseny 128-224 kbps között, ha nagyon régi és új kódekeket hasonlítunk össze.
-
Frawly
veterán
válasz
robogo81
#1835
üzenetére
Igazad van, ez is jó ötlet, az mkvtoolnix tuti kiszedi, mert az mkv mellett kéne tudnia kezelni az mka konténert is, ami igazából ugyanaz, csak a kiterjesztés van megváltoztatva, hogy utaljon rá, hogy nincs benne videósáv, csak hang.
Ennek ellenére még mindig ajánlom az FFmpeg és Handbrake megoldásokat (ez a kettő ugyanaz, az egyik a másiknak grafikus frontendje), mert univerzális megoldások, és igaz, hogy ezt az mka-ból kiszedést most az MkvToolnix is megcsinálná, de ha a jövőben Webm, Mp4, avi, stb. konténerekből kell kiszedni valamit, akkor lehet helyette megint valami más eszközt keresni. Ennyiből nem mindig a legegyszerűbb út mindig a legjárhatóbb.
-
Frawly
veterán
Linux alatt eltört a QAAC
Figyelmen kívül hagyja a neki megadott tömörítési paramétereket. Hiába adom meg milyen VBR profillal tömörítsen, nem azzal tömörít 
Zárt forráskód átka, ezért nem szeretem az AAC-t, nem lenne pedig egy rossz codec, de a normális encoder hozzá zárt forráskódú, Win/Mac only szoftver.A másik, amit megfigyeltem, hogy az Ogg Vorbis esetében sokszor egyes VBR profilok között alig eltérő méretű fájlokat állítanak elő. Pl. az oggenc -q8 és oggenc -q9 között sokszor elenyésző fájlméretbeli különbség van.
-
Frawly
veterán
Honnan vannak ezek az mka fájlok? Ez az, ahol két hangsáv is van egyetlen konténerben? FFmpeg letölt, Parancssor megnyit:
cd meghajtó:\bla-bla\ffmpeg\mappája
ffmpeg -i bemenet.mkaA fenti meg fogja mondani, hogy milyen sávok vannak benne, pl. Stream #0:1: Audio: Formátum, XY Hz, csatornaszám, bitmélység, stb.
Majd ezt kinyerjük:
ffmpeg -i bemenet.mka -map 0:1 -acodec copy kimenet.kiterjesztésA map kapcsolónál a 0:X számot, meg a kiterjesztést az első ffmpeg parancs kimenetéből kapod meg, ezek változnak a konkrét fájl függvényében. Így a látatlanban nem vagyok jósasszony, hogy neked hány darab sáv lesz az mka konténerben, mi lesz a számuk, milyen codec-ek.
Pl. nálam egy mkv konténeres videóban van egy videósáv, és egy magyar meg egy angol hangsáv, mindkettő AC3. Az angol hangsávot ezzel nyertem most ki:
ffmpeg -i video.mkv -map 0:2 - acodec copy english.ac3A foobar2000 szerintem nem tudja kiszedni a konténerből a hangsávokat. Lehet lejátssza őket, de kiszedni szerintem nem tudja, legalábbis én ilyenről nem hallottam. Ennek ellenére valami plugin lehet hozzá.
Handbrake-ben nem tudok segíteni, az is tudja, de én nem használom, így nem tudlak elkalauzolni, hogy melyik menü, melyik fülén, hogy állítsd be, hogy kiszedje. Erre neked kéne rágyere, végigzongorázva az összes lehetőséget.
-
Köszönöm szépen a tippeket! A handbraket használom videók konvertálására és vágására. Kipróbáltam most ezt a konténeres dolgot vele, nem nyitja meg az mka fájlokat. Megpróbálkozom az ffmpeg-el, remélem rájövök hogy kell használni.
A foobar2000 nem szedi ki a konténerből a sávokat? Úgy is ki szeretném próbálni sacd megnyitására.
-
Frawly
veterán
Igen, de ott gondolom valami hardveres célenkódert használnak, nem szoftvereset. Vagy szoftveresnél valami ilyen streamelő vagy videóvágó programba integrált régebbi dll-t használnak, nem ezt a parancssoros twolame enkódert. Persze ettől még fejlesztik, a 0.4.0-ás verzió 9 hónapos csak, szóval a fejlesztők még reszelgetnek rajta, mellékhobbija a lame-et készítő csapatnak. Gondolom olyan elmebajos rajtam kívül nincs is, aki akár csak kísérletképpen tömörítgetne vele csak úgy zenét, ha használja is valaki ezt a formátumot, akkor is csak MPEG-2 videókhoz meg broadcasthez.
Régen néztem rá magam is, talán egy jó 15 éve, akkor még toolame néven ment a projekt, a formátum már akkor is elavult volt, akkor sem fogott meg. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a kora ellenére egész használható kódek, még ha pöttyet túl nagy fájlméret mellett tudja csak tartani a ma elvárható szintet.
-
Frawly
veterán
Az utóbbi pár napban mp2-vel kísérletezek, twolame encoderrel készítettem pár próbafájlt. Hát, 320-384 kbps-os bitrátán nem tudom ezt se megkülönböztetni a FLAC forrástól. Az is igaz, hogy az 5 fontos USB kábel lehet a baj
Pedig még nem is biztos, hogy a legjobb kapcsolókat használom az encoderben, ehhez nincsenek ajánlások. Jelenleg így konvertálok: twolame -b384 -mj bemenet.wav
A Hydrogenaudio fórumán viszont -ms kapcsolót használják a legtöbben, nem tudom melyik a jobb. Annyi tisztázott csak, hogy mp2 VBR-t nem érdemes használni, mert nem része a hivatalos szabványnak.
Teljesen jó a magas bitrátás mp2 is, egy baja van az mp3-hoz, ogg-hoz, opus-hoz, aac-hez képest, a fájlméret nagyobb, de végül is nem annyira vészes. Nem mintha sok értelme lenne ilyen régi kódeket erőltetni, 31 éves, az már autóból meg országútból is öreg, de minden esetre érdekes. Az is látszik, hogy ezt a kódeket már nem nagyon használja a kutya sem egy évtizede, hogy a legújabb 0.4.0-ás verzió csak Linuxra, BSD-re, stb. van lefordítva, Windowsra még egy 10+ éves 0.3.13-as verzió az, ami elérhető.
Annak a demonstrálására jó, hogy a DAB rádióknál nem a régi mp2 kódek az oka, hogy nem szólnak jól, hanem az alacsony bitrátára tömörítés, ilyen 64-128 kbps, ami vicc kategória, főleg mp2-nél, ami nagyobb bitrátát igényelne a modernebb kódekeknél.
-
szaszlaci
addikt
válasz
#71562240
#1822
üzenetére
Ismét példás tanúbizonyságát tetted kisebbrendűségi komplexusodnak, ezzel a végtelenül öncélú, tudálékos okoskodással. Igen, épp ezt próbáltam szerény képességeimmel kifigurázni, de te bebizonyítottad, hogy az eredeti nyomába sem érhetek!
Legalább olyan fájdalmas téged olvasni, mint azokat a szovjet szájenszfiksön regényeket, ahonnét a neved és az aláírásod is kölcsönözted. Valószínűleg onnét erednek a tőled megszokott Tudományos és Fantasztikus HiFi Elméletek. Csak épp ott tévedtél el, hogy a sci-fi nem mond ellent az aktuális tudománynak, ellenben a te képzelgéseid mindenhol.Egyébként Fischer Sándor, Beszédtechnika c. alapműve, tartalmi idézet:
"Nem az ír és beszél szépen, aki egyszerű gondolatait túlcifrázva adja elő, hanem aki a bonyolult gondolatait képes egyszerűen kifejezni."(Ui.: Válaszd az életet címmel írt Louise Hay is, bizonyára hasznodra válna, ha inkább tőle olvasnál.)
Donki Hóte, a pont nálad, nekem meg jár egy körmös. Mentségemre szóljon, hogy ókori mitológiával kezdtem, aztán átfogalmaztam, és hát, nem szúrt szemet...
-
#1826
#71562240
törölt tag
Donki Hóte
#1825
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte
#1825
üzenetére
"OFF-ba tettem, mert ha valami nem tartozik a topik tárgyához, akkor azt OFF-ba kell tenni"
Egyetértek, én is csodálkoztam, hogy Szerző a topik tárgyához illőnek ítélte a tematikát, amikor idehozta.
-
#1825
Donki Hóte
veterán
#71562240
#1822
-
Frawly
veterán
válasz
szaszlaci
#1819
üzenetére
Ezzel az ABX teszttel csak a baj, hogy az esetek 99%-ában felesleges. Normális ember anélkül is hallja, hogy nem hall különbséget. Én se csináltam soha ABX tesztet, mert tudom, hogy NEM hallom a különbséget, max. csak ilyen 50-50%-os tippelési szórással tudnék teljesíteni egy ilyen teszten. Ezt az egész ABX-ezést csak ilyen saját magukat pszichológiai placebóalapon becsapó audiofooloknak találták ki, akik a technikailag jobb forrást jobbnak akarják hallani, mert tudják melyik-melyik. Ez az ABX lényegében az ő leépítésükre van, hogy felnyíljon a szemük.
Annyit még elmondanék, hogy ABX tesztet mindenre lehet csinálni, nem csak mp3 vs. FLAC témában, hanem FLAC vs. WAV, 400 vs 10 dolláros USB/HDMI kábel, stb.. vonatkozásában is.
-
Frawly
veterán
Kicsit lehet sarkítva írtam, de tartom, hogy lényegében továbbra is igaz. Ha a vevőnél a digitális folyam rekonstruálható, akkor addig a szintig a jitter nem értelmezhető jelenség, legalábbis a minőséget érintően, mert ugyanazokat az 1-es és 0-s adabitek egymásutánját kapod meg. Azok nem tudnak jitterelni.
Pont az van, amit a Donki Hóte ír, hogy sok audiofool értelmezi rosszul a digitális jittert, pont ilyen mítoszokkal, hogy fátyolos hang, meg romló sztereó színkép, meg egyéb baromságok. Na, ez az, ami digitális adatnál nem létezik. Pont ezért is lett kitalálva, hogy az analóg jelfeldolgozásnak, és jelátvitelnek az összes gyengeségét kiküszöbölje, ne legyen se jitter, se wow/flutter, se zaj, se minőségbeli degradáció a másolatok és átvitt adatok között.
-
#1822
#71562240
törölt tag
Donki Hóte
#1821
#71562240
törölt tag
válasz
Donki Hóte
#1821
üzenetére
"utalván a görög mitológiára, Jupiterre és a kisökör példázatára, amit a mindenki által ismert középkori latin mondás találóan kifejez"
"Jupiter a rómaiak mitológiájában volt főisten, a görög mitológiában Zeusznak hívták"Hehe, nem tudom, miért éppen ezt érezhetted szükségét javítani a sok zagyvalékból, amelynek rengeteg szándékos és szándékolatlan ferdítése között akár ez is lehet szándékos (bár ezt elég nehéz lenne igazolni), de ha már így alakult, tegyük rendbe.
1. A tudomány mai állása szerint a szállóigévé vált szófordulat a rabszolgából vígjátékíróvá híresült Publius Terentius Afer művésznevű szerző szatírikus darabjában bukkant fel először az i.e. 2. században. Ergo ókori latin profanizmus.
2. Köze nem csak a görög, a latin mitológiához sincs, nagyon is profán, vígjátéki eredetű kiszólás.
3. Se a latin mitológiában nincsen Jupiter és ökör vagy a görögben Zeusz és ökör, de a hindi, a dakota, inuit, kelta, skandináv, germán... mitológiában sincs olyan mítosz, amely főisten és egy vagy több ökör találkozását taglalná a hatalmi viszonyokat ábrázolandó tanmeseileg. Annyiban persze alappal kapcsolódhat bármely mitológiához, hogy az "amit szabad a hatalmasoknak, nem szabad az alárendelteknek" értelem természetesen az istenek versus nemistenek viszonylatában is példázatos nagyjából bármely kultúrában. Ilyen alapon azonban Feydeau Osztrigás Micijének "Ezt a tésztát!" szállóigéje is kapcsolódik bármely mitológiához - vagy a Mágnás Miskából a "Szilvalé, rongyő!"... Hozzáteendő, a magyar nyelv ezirányú "szerencséje", hogy bizonyos korokban a ragrím elfogadott volt mint költői eszköz, így nem kellett az ökröt más élőlénnyel helyettesíteni az asszonánc kedvéért ("Mit megtehet Jupiter, nem teheti Lucifer!"... - és akkor újabb mitológiát is sikerülne idezagyválni).
4. A konkrét szállóigének alkalmasint leginkább éppen az úgynevezett középkorhoz nincs köze, az ókori Római Birodalom és annak irodalmi-kulturális élete hanyatlásával hosszú interregnum következett a bon mot-ra, melyet még csak nem is reneszánsz, hanem az újkori, Moliere művésznevű Terentius-epigon tett újra szállóigévé, szintén profán vígjátékilag - ámdeviszontazonbanennekellenére a francia mitológiához sincs köze.(Szerk.: Azért írtam "on"-ban, mivel "on"-ban írtra vonatkozik.)
-
#1821
Donki Hóte
veterán
szaszlaci
#1819
-
szaszlaci
addikt
A sok halláskárosult mind csak minősíteni tud bennünket, tekintélyes, prominens személyeket, akik sosem hivalkodnak színvonalas tudásukkal. Hiszen minél többet tud valaki, annál többet tud.
Mi mértéktartóan visszafogott, megbecsülten kompetens szakértelmünket önzetlenül adományozzuk a köz javára.Csupán némi renoméért sóvárgunk naphosszat, utalván a görög mitológiára, Jupiterre és a kisökör példázatára, amit a mindenki által ismert középkori latin mondás találóan kifejez: Quod licet Jovi, non licet bovi.
Audio kultúrában, és egyéb téren kevéssé tájékozottak kedvéért, azt jelenti, amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Jelen vonatkozásban a tudás és tapasztalat Jupitere, valamint a tudatlanság kicsi ökröcskéje.Ami a vaktesztet illeti, magától értetődően bármikor el tudnánk végezni, akár épp hifi szakmagazin olvasás közepette, a legjobb mp3-tömörítvényre vonatkoztatva, és így nézne ki.
Csupán meglehetősen elfoglalt emberek lévén, kik magas önbecsülés közepette éljük kiteljesedett életünket, nem óhajtunk századszor is ilyesmivel bíbelődni, néhány akadékoskodó és elmaradott egyén kedvéért, amilyen a cikkíró és "szellemi" holdudvara is.
-
#1818
qnadam
veterán
Donki Hóte
#1817
válasz
Donki Hóte
#1817
üzenetére
egyetértünk, én csak erre reagáltam: A digitális átvitelnek az a lényege, hogy diszkrét, bufferelhető, nem érinti se a jitter, se a wow/flutter, nincs benne zaj.
-
#1817
Donki Hóte
veterán
qnadam
#1815
A jitter analóg rendszerekben is előfordul, hiszen lejátszás közben az analóg jel amplitúdó folyama is el tud térni a felvételkor beállított periódusságtól. Pl. a lemezjátszó futómű apró remegései befolyásolják a lejátszott jelfolyamot. Ez ellen elektronikus úton elég nehéz bármit is tenni
Akkor a hang vagy remegős lesz, vagy nyávog, A jitter a digitális hangrögzítésben is létező jelenség, és szerencsére a digitális technikában lehet kezelni (egy bizonyos mértékig, természetesen
). Ha a jitter egy bizonyos szint alatt van, akkor az eredeti jelfolyam tökéletesen visszaállítható, tehát olyan, mintha nem is lett volna jitter.
Ha a jitter meghalad egy bizonyos mértéket, akkor viszont nem állítható vissza a jel a CRC-k segítségével sem, ilyen esetben a jel egyszerűen eltűnik, a hang megszakad
Vagyis aki azt mondja, hogy a jitter esetén a digitális hangrögzítés a hang "fátyolos" lesz, vagy "romlik a sztereó színpadkép" az egyszerűen nem tudja, hogy miről beszél
-
Frawly
veterán
Egy szint felett kezelendő. Mikor már olyan súlyos problémákat okoz, hogy lényegében a vétel lehetetlenül el miatta. De akkor sem 400 dolláros ezüstmadzag kezelési szintjét igényli. Hanem csak egy átlagos, normálisan legyártott kábelt, ami nem ilyen sztenderdeket meg nem ütő, factory reject bóvli. Ezt általában már kézbe vételkor érezni, hogy rendes rajta az árnyékolás, burkolat, nem túl vékony, nem túlolcsósított műanyag, és pl. akadály nélkül csúszik be a slotba a csatlakozója is, nem kell feszegetni vagy ilyesmi. Már ilyen alap dolgokon ki lehet szűrni a nem megfelelő kábeleket, ha ezen a teszten átmennek, akkor elég valami adatot áttolni rajtuk, ha az sem „vételhibás”, akkor nem kell azzal foglalkozni, hogy audiofil grade vagy nem.
Egyébként még 1-2 dolláros kábel is lehet megfelelő, én csak azért nem ajánlom, mert ebben az ársávban túl nagy az esélye, hogy az ember bóvlit fogjon ki. Azért érdemes kicsit feljebb menni árban. De ez nem csak a kábelekkel, hanem mindenből így van, legalsó árkategóriában általában fájdalmasan sok szemetet kapni, amiknél egész kicsi árkülönbözetekért sokkal jobb termékeket kap az ember, ezért nem szabad semmiből a legolcsóbbra rámenni, hanem inkább az ár/értékarányt nézni. Mert azt kell érteni, hogy igazából a 400 dodós kábellel sincs probléma, nem rossz vagy ilyesmi, csak mivel ultralehúzás, ezért az ár/értékaránya hihetetlenül rossz. Azt a +390 dodót inkább érdemesebb drágább DAC, jobb erősítő, jobb hangfal/füles árához hozzátenni, ezek tényleg hozzájárulnak a hangminőséghez, nem csak placebó szintjén.
-
Frawly
veterán
Ilyen Fis-Foschsoft Converter Mega Ultra Pro Edition helyett ajánlom az FFmpeg-et. Látszólag primitív, parancssoros program, de ez 1-2 mp. alatt újrakódolás nélkül eredeti formában kiszedi a sávokat akármilyen konténerből. Ingyenes, open-source progi, lehet portable módban is használni, nem telepít fel semmilyen szutykot, toolbart, malware-t, codec-et a gépre. Többet között én is erre használom, csak Linux alatt, pl. YouTube-ról youtube-dl-lel letöltött (-f251) WEBM konténeres audióból kiszedem vele az Opus formátumú sztereó hangsávot, ehhez így paraméterezem:
ffmpeg -i bementei_fájl.kiterjesztés -acodec copy kimenet.opusHa annyira nem fekszik neked a parancssor, akkor használhatod helyette a Handbrake-et, az is az FFmpeg frontendje, konténerből hangsávokat, meg akármilyen sávokat az is ki tud szedni, és ennek már grafikus felülete is van.
Mindegy milyen programot használsz erre, mert ha jól csinálják, nem kódolódik újra a hangsáv, csak ki lesz másolva a konténerből, ez onnan is érzékelhető, hogy kb. pár másodperc alatt megvan az egész.
-
Frawly
veterán
Mert digitálisnál szerinted milyen jitter van? Akadoznak az 1-es és a 0-ák a bufferbe érés előtt? Onnantól, hogy a DAC nyomja kifelé bufferből a digitális adatokat analógba, a saját órája, oszcilácciója alapján, onnantól semmilyen jitter, flutter, grószmutter nincs.
Az egy nagyon extrém eset, amikor annyira rossz az analóg kapcsolat két digitális eszköz között, hogy pl. DAC-ban már kiürül a buffer, és nem érkezik meg időben a feladótól a következő digitális adatcsomag. Ez valóban kínos, de ezt már nem jitternek hívják, hanem a fizikai közvetítő közeg annyira problémás ilyenkor, hogy lényegében már nem közvetít az a bizonyos közeg, hosszabb jelkihagyások vannak, ez nem Hi-Fi kategória, ilyenkor már pl. egy router vagy switch eldobogadja teljesen a kapcsolatot, USB kábelre kötött pendrive-nél fájlátviteli hibák lesznek, eszköz nem elérhető hibák jelentkeznek, műholdvevő, meg digitális tuner meg be sem hoz semmilyen adást, elve az adókat sem ismeri fel. Ezt okozhatja gyenge jelerősség, nagyon extrém interferencia, kábelnél ha a kábel annyira csúnyán meg van törve, hogy lényegében az erek nem, vagy alig érintkeznek, és olyan, mintha a kábel lényegében ketté lenne vágva, egyszerűen nem bírnak átmenni rajta az adatok. Ez már nem a 10 vs. 400 dolláros USB kábel kérdése, hanem a működő 10 dolláros vs. egyáltalán nem működő, 0 dollárt érő, kukaérett kábel kérdése.
Annyit még hozzátennék, hogy minden fizikai átviteli közeg analóg. Nincs olyan, hogy digitális kábel. A levegő, Wi-Fi/Bt rádiójel, kábelek mind analógok. Amit én „digitális” kábel címszó alatt irkáltam, azt úgy kell érteni, hogy a kábel, vagy közeg két végén digitális eszköz ül, és digitálisan értelmezik a jelet.
Olyan digitális tunert már én is láttam, ami a signal strength mellett irkált „jitter” adatokat is, de ez meg nem azt jelenti, hogy a kép vagy hang rosszabb lesz, hanem csak figyelmeztette a felhasználót, hogy tekergesse még az antennát, lavort, mert ennél ideálisabb vételi pozíció ajánlott. Lényegében Ethernetnél a válaszidő, eldobott csomagok aránya is „jitter”, de ettől még ha te letöltesz egy .iso fájlt jó nettel jittermentesen, meg én letöltöm szarabb nettel, ami tele van jitterrel, a csomagok fele lassan érkezik, másik felét még eldobni, újraküldeni is kell, attól még nálam is bitre pontosan ugyanaz az .iso fájl vagy .flac fájl fog letöltődni, SHA-akárhányas ellenőrzőösszegek stimmelni fognak. Persze, tovább fog tartani, mire rosszabb netről, szarabb hálózati kapcsolattal nálam leér, de ennek addig nincs szerepe, míg az adat nem kell időre, vagy ha időre kell, de a bufferben mindig van annyi adat előre, hogy stream nem akad meg. Ezt nem értik az audiophoolok, hogy míg nincs teljes hang, jelkihagyás, nem akadozik, vagy teljesen artifactosodik a tartalom, addig a digitális átvitelre használt kábel, közeg mindegy. Nem szól bele a hangminősége, még a legcsekélyebb ezrelékben sem.
Szóval a lényeg lényege, hogy nem kell ezüst 400 dolláros USB kábel. Elég a 10 dolláros is. Sőt, akár az 5 dolláros is, mert szerintem már a 10 dodó is lehúzás egy rövid USB kábelért, de az még nem vállalhatatlan árkategória. Egyedül az 1-2 dolláros kábeleket kell kerülni, mert az legtöbbször már made in kínaipiac, meg factory reject kategória, ami egy csomó hibához vezet egy egyszerű pendrive-ot használva rajta, ehhez nem kell hifistának meg audiofilnek lenni, hogy az ember tudja, hogy ilyenekkel nem érdemes szopni, mert az a párszáz forint spórolás nem éri meg. Tehát nyilván a másik végletbe sem jó esni, 400 dolláros kábel után 1-2 dolláros, a köztes aranyutat kell megtalálni, jó minőségű, megfelelően árnyékolt kábel, reális áron.
Sajnos a múltban én is volt, hogy olcsójánoskodtam. Pl. ócska piaci USB kábellel töltöttem a telót. Egyébként működött is, töltötte, adatot is lehetett rajta keresztül átmásolni. De a csati nem volt szabványos mérettartományban, és rövid távon szétnyírta a teló USB csatiját, onnantól már hiába csatlakoztattam bele normális kábel, kilötyögött belőle, érintkezési hibák voltak. Természetesen azóta én is figyelek, milyen kábelt veszek, de elárulom a fenti Mr. Flac Van Veszteség kollégának, hogy nem 400 dodós ezüst USB kábelt. Most legutóbb egy 5 GBP-s USBC-C kábelt vettem a Fiio K3 high-res DAC-hoz, teljesen megfelel, nem bóvli, teszi a dolgát. Még ennél is lehetett volna olcsóbb, mert csak egy pár centis nyamvadt kis valami, de gyorsan kellett, így olyan választottam, ami volt a helyi Amazonon raktáron, gyors, ingyenes kiszállítással, így erre esett a választás. Biztos vagyok benne, hogy nem ezüst, de ha annyira akarom, később mégis hordhatom karkötőnek. De az a USBC-B kábel is, ami a DAC-hoz járt gyárilag, az is kb. 5 fontos kategória, teljesen átlagos, normál USB kábel, nem réz, nem ezüst, nem arany, nem gyémánt. Hangminőség azzal is jó, de nyilván másikat kellett vegyek, mert az USB-B-t nem tudom beledugni az USB-C-s telefonba.
-
-
#1803
Frawly
veterán
scarabaeus
#1798
Frawly
veterán
válasz
scarabaeus
#1798
üzenetére
Ja ezen én is mulatok mindig, hogy a gép meg a diff sem tudja megmondani a különbséget, mert bitre pontosan ugyanaz az információ van a kábel mindkét végén, vagy két lossless formátum között, de az audiophoolok hallják a különbséget, biztos megtanultak a meglévő bitek közé képzelt virtuális biteket hallani, vagy ilyesmi. Nem, de komolyan: ők HALLJÁK!
De lehet csak tényleg mi nem értünk hozzá, és a földfelszíni meg műholdas digitális műsorszolgáltatóknak is szólni kéne, hogy 400 dollár/méteráras ezüst USB kábelen szállítsák le az adást, nehogy a levegőben a Zinter Ferenczilya meg az Impedopotonecilyapedencia lerontsa a digitális adatfolyam minőségét
-
Frawly
veterán
válasz
#71562240
#1799
üzenetére
Igen, azt látom, hogy te itt rendszeresen szakértőnek tünteted fel magad, csak még szakmai konkrétumot nem láttalak írni.
A szememben már a topikban lévő első hozzászólásoddal komolytalanná váltál, mikor taglaltad, hogy a FLAC, APE, ALAC, zip, rar veszteséges. Olyan szintű alapismereteid hiányoznak a témában, hogy neki sem állok kijavítani, egyrészt mert nem az én feladatom, másrészt nekiállnál feljebb, és így beadnád, hogy jobban értesz hozzá.
Azt persze elmagyarázhatod, hogy ha betömörítek egy WAV-vot akár FLAC- ba, vagy zip-be, vagy rar-ba, majd FLAC-ból vissza WAV-ba, vagy a zip/rar-t kibontom, és visszaállítják bitre pontosan ugyanazt a fájlt, akkor hol van veszteségük. Csak hogy meghallgassuk a szakértőt is. Mert ugye azt kell látni, ha vissza van állítva ugyanaz a fájl, bitre pontosan ugyanazzal a tartalommal, akkor honnan mondod meg, hogy átment-e tömörítésen, vagy sose ment még át?
De ha ilyen nehezen fogalmazós emberke vagy, könnyíthetek is dolgon, magyarázat helyett az is elég, ha legrabbelsz CD-ről egy számot WAV-ba, majd betömöríted FLAC-ba, amit kikódolsz WAV-ba, és csinálsz egy 16/16-os ABX foobar2000 vaktesztet, amiben megmondod, hogy melyik az „eredeti”, melyik nem.
Ha ezen továbbjutunk, akkor sor kerülhet a digitális jelátvitel taglalására.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Akkor vágd le 10 kHz fölött azt a "semmit". De tényleg, csináld már meg legaláb egyszer azt, amit ajánlok itt neked!
Figyelmen kívül hagyja a neki megadott tömörítési paramétereket. Hiába adom meg milyen VBR profillal tömörítsen, nem azzal tömörít 
Zárt forráskód átka, ezért nem szeretem az AAC-t, nem lenne pedig egy rossz codec, de a normális encoder hozzá zárt forráskódú, Win/Mac only szoftver.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket.
- Melyik tápegységet vegyem?
- Lightyear - befektetési app
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Milyen TV-t vegyek?
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Android szakmai topik
- Politika
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Jövőre ismét csak három Galaxy S csúcsmodell lesz?
- Házimozi haladó szinten
- További aktív témák...
- FÓLIÁS! LG UltraGear 27GS95QE-B OLED GAMER Monitor! 2560x1440 / 240Hz / 0.03ms / G-Sync / FreeSync
- FÓLIÁS! LG UltraGear 32GS95UE-B OLED GAMING Monitor! 3840x2160 / 480Hz / 0,03ms / G-Sync / FreeSync
- FÓLIÁS! LG UltraWide UltraGear 49GR85DC-B VA Monitor! 5120x1440 / 240Hz / 1ms / FreeSync
- FÓLIÁS! Inno3D RTX 4080 SUPER 16GB GDDR6X Videokártya! BeszámítOK!
- TUF F15 FX506LU 15.6" FHD IPS i7-10870H GTX 1660 Ti 16GB 512GB NVMe + 2TB HDD magyar vbill gar
- Használt Intel procik - Core 2 - Dual Core
- AKCIÓ! Asus Vivobook M1502IA 15 notebook - R5 4600H 8GB RAM 256GB SSD AMD Radeon Vega IGP WIN
- Laptop felvásárlás , egy darab, több darab, új , használt ! Korrekt áron !
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RTX 3050 6GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i5 14600KF 32GB DDR4 1TB SSD RX 6700XT 12GB Zalman Z1 Plus Seasonic 650W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest