Az USB 3.1 Gen 1 = USB 3.0 port, ami tápellátás szempontjából nyilván oké, annál nem szükséges Y-kábel használata. Meg a "csak adatátvitelre jó" itt a normál használatot jelenti, ahol USB 3.0 esetén egyszerre adatkapcsolat + tápellátás is megy a porton és a kábelen. Vannak csak töltési célra való USB 3.X portok, azoknál szokták azt (csak töltéshez) kihangsúlyozni. Valamint ha vannak Type-A portok a laptopokon és a külső házhoz mellékelt gyári kábel gazda (gép) felőli vége is eleve olyan, akkor nyilván felesleges a Type-C porttal és annak használatához még külön vásárolt adapterrel/kábellel bíbelődni, ami a termékspecifikáció alapján amúgy szintén csak Gen 1-es, azaz USB 3.0 alapú.

Egyébként le volt írva előzőleg, hogy mit lehetne megnézni, azaz pl. az USB-port aljzata és az USB-kábel csatlakozója közötti érintkezést. Nekem is van ilyen külső házam, ahol volt hogy a gyári kábellel a laptophoz USB 3.0 porton csatlakoztatva nem ismerte fel a Windows 10, majd a kábel csatlakozóját kicsit megmozgatva a portban már igen, meg volt amikor egy újraindítás után már működött rendesen. Azaz a laptopon lévő USB-port érintkezői is "kophatnak", lehet amiatt érintkezési, illetve adatkapcsolati probléma, ahogyan akár a rajta futó Windowsnál is előfordulhat gond. Ahol az utóbbinál azt írtad, hogy a lemezkezelőben állítólag nem jelenik meg az eszköz, de az nem derült ki, hogy az eszközkezelőben mi a helyzet, nincs-e hibakód. Ha egyáltalán nem jelenik meg az eszközkezelőben sem a külső SSD, illetve még ismeretlen eszközként sem, akkor az általában azt jelenti, hogy nincsen adatkapcsolat, vagyis ilyenkor a tápellátás mellett nem árt ellenőrizni a fizikai csatlakozást, pláne ha még az állapotjelző LED sem világít a külső házon. + Ha van rá lehetőség és nincsen letiltva a céges laptopoknál az USB boot, akkor meg lehetne nézni másik OS, akár pl. egy pendrive-ról bootolt Linux Live rendszer alól, hogy ott mi a helyzet. Ha ott sem működik a külső SSD, akkor lehet hardveres eredetű a probléma, pl. a fizikai csatlakozásnál van a gond. Ha működik, akkor meg a laptopon lévő Windowsoknál, lehet mégis van valami rendszergazda szintű korlátozás/tiltás, vagy a szoftverkörnyezetnél valami ütközés, lásd az OS topikjából vett példát.
Az meg továbbra is adott, hogy ha az asztali PC-ken használva gond nélkül működik a külső SSD, ellenben a laptopoknál nem, akkor egyértelműen az utóbbiaknál nem stimmelhet valami, azok a probléma forrása. Valamint ha a külső SSD, illetve a jelen topik témáját érintően maga a külső ház eleve rendben van, akkor a probléma okát az előbb leírtakon túl már nem feltétlen ennek a topiknak a témája tovább fejtegetni, van külön topikja itt a fórumon a HP laptopoknak, meg a rajtuk lévő Windows 10-nek is, stb.

[ Szerkesztve ]

Lásd egy másik esetnél leírtakat, azokat lehetne ellenőrizni, kipróbálni. Illetve az evidens, hogy az USB 3.X adatátviteli sebességhez mind az eszköz (külső ház) és annak USB-kábele, mind a hardver (gép, alaplap) és azon lévő USB-port, mind az OS (Windows?) felől kell a megfelelő támogatás. Ha a felsoroltak közül bármelyik is hibádzik, akkor nem fog összejönni, akkor pl. csak USB 2.0-s szintű lesz. Az adatátviteli sebességről a linkelt példához hasonlóan meg egy CDM tesztet kellene betenni, nem szimplán csak a fájlkezelős másolást nézni, amit eleve több tényező befolyásolhat. Amúgy SSD-vel a 90 MB/s írás is karcsú, annak szekvenciálisan jóval többet kellene tudnia USB 3.X csatlakozásnál nemhogy UASP, de még BOT módban is (példa).
+ Ha már SSD, akkor USB-n az UNMAP (TRIM) működését is lehetne tesztelni. A termékről az információk szemléltetéséhez meg lehetőleg a gyártó weboldalát kellene linkelni az ilyen-olyan webáruházak helyenként esetlegesen hiányos, pontatlan termékleírásai helyett.

[ Szerkesztve ]

Igen, a 2,5"-os külső házak kínálata elég nagy, ezért ilyenkor célszerű pontosítani, bővebben részletezni az igényeket, hogy célirányosan annak megfelelően lehessen ajánlani. Példák: [link], [link]. Meg itt az sem lett megadva, hogy most USB 2.0/3.X interfészeszel szerelt külső ház kell-e. Ha csak USB 2.0 portok vannak a laptopon, akkor az előbbi is elég lehet, de az USB 3.X megoldás időtállóbb, később jól jöhet, ha hardverfejlesztés/hardvercsere lesz és az új gépen már lesz USB 3.X port. Meg manapság már amúgy is elég alap az USB 3.0 vagy akár újabb szabványra épülő eszközök használata, sőt a PC-ken is az olyan portok, míg USB 2.0-s eszközökből, illetve jelen esetben külső házakból a kínálat is egyre szűkebb. + Azt is érdemes letisztázni, hogy esetleg nem-e kell részlegesen ütésálló, vízálló külső ház (példák), ha fennáll az esetlegesen leejtés, leöntés stb. veszélye. Valamint ha hordozva lesz a tárolóeszköz, akkor célszerű hozzá majd külön venni egy hordozótokot.

Az USB only tápellátás kapcsán egy korábbi hozzászólásban le van írva, hogy Y-kábel használatára USB 2.0 portok esetén lehet szükség, ellenben USB 3.X portoknál nem. Ha a termékspecifikáció alapján 3 db USB 2.0 port van a laptopon, akkor igen, előfordulhat hogy 1 db port nem fog megfelelő tápellátást biztosítani a 2,5"-os külső merevlemeznek és Y-kábelre, azaz 2 db port együttes használatára lehet szükség. Viszont ha USB 3.X külső ház kell, akkor azokhoz Y-kábelt már nem nagyon, sőt elég ritkán szoktak gyárilag mellékelni pont az előbbi ok miatt, azaz alapesetben USB 3.X porton történő használatot feltételezve. Bár lehet kivétel, mint pl. az LC-25U3-Becrux. Amelyik külső házhoz nem mellékelnek gyárilag Y-kábelt, ahhoz külön kell megvásárolni, ahol ha Micro-B típusú az eszköz felőli csatlakozó, akkor lásd a társtopik egyik hozzászólásában leírtakat.

[ Szerkesztve ]

Mármint ha szimplán a fizikai csatlakozók típusára célzol, akkor annak leginkább kényelem, robusztusság tekintetében lehet jelentősége, ellenben adatátviteli sebességet és energiaellátási képességet illetően nem, mivel az utóbbiak alapvetően az eszköz és gazda felőli USB-portok típusától függnek. Sőt, ilyen alapon pl. a manapság divatos Type-C / USB-C fizikai interfész mögött akár USB 2.0/3.0 vezérlő is lehet, nem kizárólag csak USB 3.1 Gen 2 és USB 3.2 Gen 2x2, ahol maga az új csatlakozószabvány adta nagyobb adatátviteli sebesség és áramleadási képesség nyilván az utóbbi szabványokra épülő portok, kábelek esetén használható ki. + Az adatátviteli sebesség az előbbiek mellett függ attól is, hogy HDD / SSD meghajtó van-e a külső házban, amit a linkelt példák is jól szemléltetnek USB 3.0 alapon.

Az eszköz felőli oldalon (külső ház) általánosan jónak mondható a JMS578 és az ASM1153 / ASM1153E chip is, meg USB 3.0 alapon amúgy is ezek manapság a legelterjedtebbek és gyakran használatosak. Viszont az már az adott külső háztól, illetve a benne lévő USB-chip esetében a firmware-től, annak beállításaitól is függ, + ASMedia esetén a PID azonosítótól (pl. 1153 vs. 55AA), hogy ténylegesen mit tud, mit támogat (pl. ezek közül), ezért sem feltéten lehet általánosítva és kategorikusan kijelenteni, hogy egyik / másik a jobb. Meg ahhoz tudni kellene, hogy pontosan milyen külső házakról van szó, milyen jellemzőkkel stb. és akkor azok alapján "egyben" értékelni, majd attól függően kihozni jobbnak egyiket / másikat.

[ Szerkesztve ]

Itt a topikban a Gembird USB 3.0-s kínálatából leginkább az EE2-U3S-2 külső házzal van tapasztalat, aminél a robusztus Type-A fizikai interfész előnyös, de pl. a PID: 1153 azonosító már kevésbé. Mármint az utóbbi a korábbi gyártású modelleknél, mert a gyártó weboldalán már JMS578 chipet írnak, vagyis akkor ezek szerint újabban már az utóbbival szerelve forgalmazzák. Amúgy az EE2-U3S-5-S ránézésre tetszetős, a Mini-B fizikai interfész is valamivel előnyösebb, mint a 2,5"-os USB 3.0-s külső házaknál standard Micro-B, ellenben ezzel a modellel nincsen itt konkrét tapasztalat.
ORICO 2518S3 külső házat már többen vettek a topikba látogatók közül és többször volt már téma itt, sőt blogbejegyzés is készült róla. Ez szintén JMS578 chipes, az előbbiekkel ellentétben Micro-B fizikai interfészes, a HDD/SSD csavarral rögzíthető ami mindenképen előnyös, többeknél bevált és minőségi darab, stb. Viszont ezt manapság nehezebb beszerezni és kicsivel drágább is, mint egyes helyeken az előbbi Gembird külső ház.

Ha csak USB 2.0 portok vannak a laptopon, akkor úgy nyilván nem lehet kihasználni az USB 3.0-s külső háznál a nagyobb adatátviteli sebességet, ezért alapesetben felesleges lenne az utóbbi és megfelelne egy USB 2.0-s modell is (példa). De manapság USB 2.0-s külső merevlemezt, külső házat már nem nagyon érdemes venni, a kínálat is egyre szűköbb ezekből, valamint sok esetben alig olcsóbbak az USB 3.0-s változatoknál. + Ha a másik számítógépen vannak USB 3.0 portok, akkor annál nyilván kihasználható a szabvény nagyobb adatátviteli sebessége, valamint az USB 3.0 szabvány is eleve visszafelé kompatibilis, azaz az USB 3.0-s külső ház használható USB 2.0 porthoz csatlakoztatva is.

[ Szerkesztve ]

Adapter alatt alapesetben pl. az ilyen SATA-USB adapter értendő. A külső házon meg az, amikről nemrég volt szó itt. Az UASP támogatása pedig manapság kb. alap szokott lenni a legtöbb modern, USB 3.0-s adapternél, külső háznál. A tényleges működése viszont függ a gazda hardvertől, annál az USB 3.X vezérlőtől és az OS-től is, ha azok nem támogatják megfelelően, akkor nem fog működni.

"Szerintem a 4es pi-hez már nem kell külön táp"

A hivatalos weboldal, illetve az ott lévő ábra alapján azon már USB 3.0 portok is vannak, amik használatánál normál esetben tényleg rendben lehet egy 2,5"-os külső merevlemez tápellátása és nem szükséges kiegészítő/külső tápellátás (bővebben). Viszont kérdés, hogy ezt maga a gazda hardver (Raspberry Pi 4), annak a tápadaptere bírja-e, pláne több eszköz egyidejű csatlakoztatásánál, használatánál. Ugyancsak a hivatalos weboldalról vett kép alapján működhet, aztán hogy ténylegesen mennyire egy adott felállásnál, párosításnál, az más dolog.

"Olyan típus kellene, ami biztosan működik"

Normál esetben minden típusnak, modellnek működni kellene, legalábbis pl. az elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezetben, ami = PC, Mac & desktop OS. Ellenben ettől eltérőnél nem feltétlen adott minden esetben a megfelelő kompatibilitás és működés, pont ezért javasolt ilyenkor az azzal foglalkozó topikban - lásd Raspberry Pi - is érdeklődni a tapasztalatok felől, mások milyeneket használnak, stb.

[ Szerkesztve ]

Ilyenkor kérdés, hogy USB-n a fizikai csatlakozás (port, kábel) rendben van-e, szükség esetén másik porton, másik kábellel és lehetőség szerint másik gépen, másik OS alatt ki volt-e próbálva a külső meghajtó, 2,5"-os 2-lemezes külső ház lévén a megfelelő tápellátás biztosított-e külön tápadapterrel, milyen a belehelyezett HDD-k állapota (HDS), másik HDD/SSD meghajtóval ki volt-e próbálva és ha igen annál is fennállt-e a fagyás, stb.

Az alap, hogy lehetőleg közvetlenül kellene a PC USB-portjához csatlakoztatni az eszközt ilyen-olyan USB-elosztó (hub), + kábel stb. közbeiktatása nélkül, mert az utóbbiak használata + hibaforrás lehet. Meg ha USB-hub, akkor 2,5"-os külső merevlemezeknél eleve aktív típust javasolt használni a megfelelő tápellátás miatt. Valamint ha már tápellátás, akkor egy 2,5"-os, 2-lemezes külső ház 1 db mezei USB 3.0 portról max. 1 db HDD-vel működhet, ellenben ha mindkettő benne van, akkor alap hogy használni kellene a külső tápadaptert.

Windowson elsődlegesen az a lényeg, hogy mit mutat az eszközkezelő és a lemezkezelő, ott megjelenik-e a külső meghajtó. Az, hogy a HDS-nél hogyan jelennek meg a lemezek, illetve a JBOD és RAID 0/1 módoktól függően, az másodlagos. Meg inkább az a kérdés, hogy milyen a HDD-k állapota, nincs-e rajtuk gyenge/hibás szektor, stb.
Windowson a drivert max. akkor kell piszkálni, ha gond, hibakód van az eszközkezelőben, többi USB-s tárolóeszköz sem működik megfelelően stb., ellenkező esetben felesleges. Meg akkor, ha pl. ugyanazon gépen másik operációs rendszerrel (akár pendrive-ról bootolt Linux Live / WinPE) megfelelően működik az eszköz, mivel akkor ez esetben valószínűleg a nálad telepített Windowsnál nem stimmelhet valami.

Az meg ugye nem meglepő, ha váltás történik az egyes RAID módok között, akkor törlődhet a lemezek tartalma. Valamint az sem mindegy, hogy PMR (CMR) / SMR HDD-kről van-e szó, ahol az utóbbi típusnál lehet belassulás, meg ha eltérő a 2, akkor azt úgy nem feltétlen szerencsés RAID-ben használni.

[ Szerkesztve ]

Az eredeti "fagy tőle a gép, a HD sentinel nem ismeri fel" állítás alapján nekem először az jött le, hogy egyáltalán nem ismeri fel a gép, a rajta lévő Windows a külső meghajtót, erre most kiderült, hogy de felismeri, a fagyás sem minden esetben van, stb. Érdekes.

Az előző válaszokban leírtakat kellene kipróbálni, tisztázni, addig a magam részéről mást nem tudok mondani, javasolni. Meg pl. fagyás lehet az USB-kábel hibája, illetve csatlakozási, érintkezési probléma miatt is, ezért is célszerű a másik port mellett másik kábellel is kipróbálni az eszközt. Valamint ha van rá lehetőség, akkor másik gépen, ha nincsen akkor legalább ugyanazon gépen akár egy pendrive-ról bootolt live rendszer alatt, hogy kiderüljön a nálad telepített Windowsnál nem stimmel valami, vagy alapból gond van a külső ház működésével.

Az, hogy a HDS a különféle RAID módoktól függően hogyan ismeri fel a külső házat, a benne lévő lemezeket, eleve másodlagos, mint már említve volt. Illetve az nem hiba, ha nem minden RAID módnál jelennek meg külön-külön, ahol ha az utóbbi a cél, akkor az pl. a JBOD (Single) módnál szokott úgy működni.
Ez "az egyik 2015-ös, a másik meg 2020-as" így elég semmitmondó a konkrét típusok és modellszámok nélkül, az előbbi alapján max. esetleg tippelni lehet, hogy talán lehet PMR (CMR) / SMR eltérés. Ha van, akkor arról a belső merevlemezekkel foglalkozó topikban, valamint több SMR HDD-kkel kapcsolatos cikknél (példa) is volt szó, hogy nem feltétlen szerencsés RAID-ben keverni a kettőt, előfordulhatnak amiatt gondok.

[ Szerkesztve ]

Akkor még másik gépen és másik operációs rendszerrel kellene kipróbálni, ahol az utóbbi a mostani laptopnál lehet pendrive-ról bootolt live rendszer is, mint már említve volt.

Az az előbb már le volt írva világosan, hogy az alkalmazott RAID módoktól is függ hogy 2 külön lemezként, vagy 1 lemezként látszik az OS-ben, illetve a HDS programban a kétlemezes külső HDD-ben lévő 2 db HDD, valamint hogy a 2 külön lemez felállás pl. JBOD (Single) módnál teljesülhet.

De, a 7 mm magas WD10SPZX pont érintett, az eleve SMR-es. Ha a másik HDD PMR (CMR) és úgy lett RAID-be rakva a 2 lemez, akkor az nem feltétlen a legjobb megoldás, mint már említve volt.

Nem feltétlen csak pendrive jöhet szóba ilyen célra, lehet az egyéb USB-s tárolóeszköz, pl. külső HDD/SSD meghajtó is. + Ha van a laptopban ODD, vagy akár külön USB-s ODD és kéznél optikai lemez (DVD), akkor másik megoldásként az is használható.

Az már az adott külső háztól is függhet, hogy annál mi és hogyan működik, az egyes RAID módok esetén hogyan jelennek meg a lemezek, stb. A gyártó weboldalán viszont nem sok információ van erről a külső házról, meg ezen gyártó is új keletűnek tűnik ebben a termékkategóriában.

SMR HDD ügyben lásd az előbbi válaszokban, ott linkelt cikkekben, topikokban leírtakat.

Például az előzőleg linkelt SMR cikkben le van írva, hogy a sávok átlapolása miatt az ilyen merevlemezeknél csökkenhet az írási sebesség. Bár a WD10SPZX esetében támogatott az SSD-knél is használatos TRIM funkció ennek (részleges) kompenzálására, ami működéséhez USB-n UASP adatátviteli mód és azt támogató külső ház + OS szükséges.
A RAID-re, pl. a NAS-okban lévő RAID tömbökre vonatkozóan meg az előzőleg linkelt cikkben és topikban van fejtegetve, hogy milyen gondok lehetnek SMR HDD használatánál, illetve hogy lehetőleg PMR - PMR, vagy esetleg SMR - SMR felállást javasolt használni, nem pedig keverni a kettőt és adott esetben amiatt ütközni problémába.

Azt, ami eddig le volt írva.
Az eredeti gépen mindenképpen kipróbálnám másik operációs rendszerrel is a külső házat, + ha van rá lehetőség, akkor másik gépen is, így lehetne megtalálni a probléma forrását, adott esetben kizárni egyik/másik tényezőt, stb.

[ Szerkesztve ]

Erről már volt szó az egyik előző válaszban, linkelve példák pendrive-ról bootolható live rendszerekre.

A külső házzal kapcsolatos információk hiteles forrása mindig a gyártó weboldala, az ott lévő adatlap stb., nem az ilyen-olyan webshopok esetlegesen hiányos, pontatlan termékleírásai. De amúgy a JMS561 chip reális USB 3.0-SATA RAID felállásnál.

Ez a "megtápoltam máshonnan" nem teljesen világos mit jelent, de az már előzőleg említve volt, hogy egy ilyen kétlemezes külső háznál pláne 2 db HDD egyidejű használatánál értelemszerűen használni kellene a gyárilag mellékelt külső tápadaptert, vagy + USB-s tápkábelt az alábbi kép alapján. Ha ez eddig nem történt meg, vagy nem megfelelően, akkor valószínűleg az lehetett a probléma oka.

De hisz az eddig leírtak alapján most is detektálja a HDS, az hogy az alkalmazott RAID módoktól is függően egyben, vagy külön-külön a 2 lemezt, az már másodlagos, meg előzőleg már ki lett ez tárgyalva. A firmware piszkálását nem feltétlen kellene erőltetni csak emiatt, meg ha ugye van hozzá egyáltalán megfelelő firmware, meg olyan aminél esetleg lehet ezen módosítani, meg nem "téglásítás" lesz a vége, stb. Ha ilyen formában nem felel meg számodra ez a külső ház és pl. a CrystalDiskInfo esetében is az előbbi a helyzet, akkor nagyon egyszerű, vissza kell vinni/küldeni, vagy akár itt hardveraprón meghirdetni, aztán másikat - ami megfelel a kívánalmaknak - venni helyette, ennyi.

Az már előzőleg le volt írva, hogy egy dolog az aktív USB-elosztó (hub), de attól még ennek a külső háznak kell a + tápellátás a biztos működéshez, pláne 2 db HDD egyidejű használata esetén, mivel ahhoz nem elég 1 db USB 3.0 port. Ahol az USB DC tápkábelt alapesetben közvetlenül a gazda hardver (PC) USB-portjához szokás, javasolt csatlakoztatni, nem egy USB-elosztóhoz, pláne ha az utóbbin egyidőben egyéb USB-s eszközök is használatban vannak. Vagyis nem feltétlen kell ide powerbank a kiegészítő tápellátáshoz, normál esetben az előbbi megoldásnak is működni kellene.

[ Szerkesztve ]

Ha eleve 3,5"-os HDD-hez keresel USB-s külső házat, akkor nem világos miért a 2,5"-os külső házakkal foglalkozó topikban érdeklődsz ez ügyben. Az előbbiekkel az egyik társtopik, a külső 3,5'' mobil rack-ek topikja foglalkozik, ott kellene legközelebb feltenni az ilyen kérdéseket. Illetve a mit kérdésre most lásd válaszként onnan mások eseteit, az ott említett, linkelt 3,5"-os külső házakat.

A másik topikban nemrég már ugye ki lett tárgyalva, hogy ha nem támogatja a külső ház firmware szinten az alvó, más néven készenléti állapotot, akkor nem fog működni, valamint a szoftveres leválasztás után sem kikapcsolni, leállni benne a HDD, ha pl. Windows 7-et használsz és ott nincsen ez registry szinten beállítva. Ahol a Windowsnál szoftveres leválasztás után az eszköz újracsatlakoztatása akár az USB-kábel kihúzása-bedugása nélkül is megoldható többféleképpen, lásd az alábbi leírást. Illetve ehhez külső program sem feltétlen kell, megoldható az eszközkezelőben is az eszköz letiltásával-újraengedélyezésével, vagy inkább az USB-gyökérhub letiltásával-újraengedélyezésével, ahol az utóbbi módszer a rendszer újraindítását sem igényli. Annyi kontra viszont van ez utóbbi megoldásnál, hogy ilyenkor akkor a többi, USB-n csatlakoztatott eszköz esetében is megtörténik a leválasztás - újracsatlakoztatás.

Az egyébként nem derült ki a leírtakból, hogy milyen USB-chip - amit legbiztosabban fizikai szemrevételezéssel lehetne megállapítani (példa) - van ebben az Ewent EW7044 külső házban, HDS szerint mi a VID és PID azonosítója, stb. Ha olyan, aminél támogatott a firmware frissítése, módosítása az itteni téma összefoglalóban szemléltetett módon, akkor esetleg saját felelősségre (!) lehet próbálkozni azzal az alvó mód támogatásának beállításához. Ha nem olyan, vagy rossz esetben az esetleges "téglásítás" kockázata miatt amúgy sem cél a firmware piszkálása, akkor marad az előzőleg említett módszer. Vagy másik megoldás eleve olyan külső házat venni és használni a jelenlegi helyett, ami támogatja a készenléti állapotot, lásd pl. a téma összefoglalóban lévő beszámolókat, teszteket, információs táblázatot.

[ Szerkesztve ]