Üdv!

Elvileg megfelelhet, legalábbis olyan szempontból, hogy bizonyára a HDD és a külső ház is SATA-s. Viszont nem ismert a HDD pontos típusa és egyben a magassága (pl. 7/9,5 mm), ahogyan a külső háznál sem, hogy mekkora fér bele, belül milyen az elhelyezési és rögzítési lehetőség stb. De ránézésre 9,5 mm magas merevlemez valószínűleg belemegy, ahogyan az alapján akkor egy annál kisebb is. A kompatibilitás viszont már más dolog, pláne egy játékkonzol esetében. Erre vonatkozóan a téma fő topikjában pl. ebben és ebben a hozzászólásban le van írva a lényeg. Vagyis ez ügyben már a játékkonzol topikjában, azaz a PlayStation 4 topikban kellene érdeklődni.

Ha opció másik külső ház is, akkor a téma-összefoglalóban vannak beszámolók, tesztek, ajánlott modellek. 2-3 ezer forint körül már lehet venni a hazai boltokban USB 3.0-s típust újan, az egyes nemzetközi online piacterekről rendelve pedig akár még olcsóbban is.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Erre a magam részéről kb. ugyanazt tudnám mondani, amit nemrég a másik topikban egy hasonló kérdésre adott válaszban. Volt aki ott korábban pl. ilyet vett, de ez mostanra már kifutott modell. Viszont vannak a gyártó kínálatában egyéb USB-elosztók is, ahogyan más gyártóknál szintén, nem muszáj az előbbiek közül választani. Ha kifejezetten egy nemzetközi online piactér kínálatából akarod megvenni, akkor viszont célszerű pl. az eBay / eBay-es kütyük kis pénzért, vagy az Aliexpress tapasztalatok topikokban is rákeresni a tapasztalatokra, érdeklődni mások milyet vettek, mi most a best buy stb.

Egyébként akár egy Y-kábel is opció lehet, ha van 2 db USB-port az androidos médialejátszón és bírja a tápegysége. Ellenkező esetben viszont biztosabb megoldás egy aktív USB-hub az eszköz stabil tápellátásának biztosításához.

[ Szerkesztve ]

Itt egyrészt elképzelhető, hogy pont a RAID 1 miatt van ez, mivel ilyenkor a 2 lemezt elvileg 1 lemezként kezeli a külső ház és az OS, pl. a lemezkezelőben, illetve a fájlkezelőben is 1 db kötet jelenik meg. Ellenben pl. a SINGLE módnál a 2 lemez kezelése külön-külön történik, az operációs rendszerben és a programokban is 2 külön meghajtóként jelennek meg. De, ha célirányosan a RAID 1 módot használod, akkor nyilván nem opció átállítani másikra, pláne hogy ilyenkor a reset miatt rendszerint a HDD-k tartalma is törlődik. Bár ennél a külső háznál elvileg a RAID 1 —► SINGLE esetében még nem, de fordítva már igen.

Másrészt azt nem írtad, hogy a HDS-nek melyik verzióját használod. Ami azért is lényeges, mert pl. a legújabb stabil, azaz az 5.20-as verzióban vannak ezen külső ház, illetve az ASM1352R USB 3.1 (Gen 2) RAID vezérlő teljes támogatását érintő olyan fejlesztések, amelyek a program korábbi verzióiban még nem feltétlen voltak benne. Ugyan nem írják feltételként, de akár még a megfelelő firmware is számíthat a teljes támogatásnál. Viszont a külső háznál sok opció amúgy sincsen erre vonatkozóan, mert a rajta lévő gyári firmware mellé nem nagyon szoktak a gyártók további újabb verziókat biztosítani. Esetleg max. külső forrásból lehetne ilyeneket beszerezni, de azokat is csak szükség esetén és csak saját felelősségre!

[ Szerkesztve ]

"lsusb szerint ASMedia 1051, 1051E, 1053, 1050E van rajta (fura, hogy ez így mind egyszerre)"

Nyilván csak az egyik chip van benne, nem egyszerre mind. Ebből is látszik, hogy az lsusb parancs kimenete nem minden esetben tükrözi a valóságot, illetve nem mindig ad pontos információt a vezérlőről. 100%-osan megbizonyosodni az USB-chip típusáról eleve csak fizikai szemrevételezéssel lehet. Pont ezért szokás itt a topikban is szétszedni a külső házakat és ténylegesen lecsekkolni a chipen lévő feliratot (példa). Egy ilyen adapternél viszont már macerásabb ez, pláne ha csak roncsolással oldható meg a szétszerelés.

Arról pedig ugye már volt szó, hogy elsődlegesen mindig a gyártó weboldala a mérvadó az eszközzel kapcsolatos információk terén, nem az ilyen-olyan webshopok által közölt adatok. De például az ORICO 27UTS esetében mondjuk sikerült az utóbbi helyen is eltalálni, mert a gyártó szerint is JMS578 chip van benne és támogatja az UASP-t. Viszont a TRIM támogatását már nem tünteti fel a gyártó, tehát pont ezért esélyes, hogy nem fog működni. Mondjuk az nem derült ki, hogy hogyan tesztelted ezt, de annyira nem meglepő az eredmény. Ugyan ebben a topikban is volt arról szó, hogy akár USB 3.0-s eszközöknél is lehet példa működő TRIM-re, viszont általánosan inkább az USB 3.1 Gen 2-es típusoknál szokott erre nagyobb esély lenni. A S.M.A.R.T. támogatása manapság mondhatni alap dolog USB-n is és pont ezért nem mindig szokták külön feltüntetni sem. Viszont az, hogy Linuxnál nem működik, vagy legalábbis egyes programok nem támogatják (rendesen) az adott USB-vezérlőt (példák), az még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem is támogatja USB-n ezt a funkciót az adott adapter, illetve külső ház.

A harmadik adapterben lévő JMS578 chip eleve SATA 6 Gbps alapra épül és támogatja az UASP-t, bár az utóbbi tényleges működése az OS mellett a firmware-től is függhet. Ha UASP módban működik az adapter Linux alatt, akkor egy SATA3-as SSD-vel elvileg minden adott ahhoz, hogy ki lehessen használni az USB 3.0 szabvány maximális adatátviteli sebességét. Viszont itt lehet eltérés egy szintetikus teszt és egy tényleges fájlmásolás értéke között. Az utóbbit eleve több dolog is befolyásolhatja, ezért elsődlegesen a szintetikus sebességteszteket érdemes ilyenkor megnézni. SSD-vel UASP módban kb. ilyen értékeket kellene kapni USB 3.0-n. De ez az adott hardver- és szoftverkörnyezet függvénye is lehet, ezért emiatt másoknál, másik környezetben előfordulhatnak +/- eltérések. Ha pedig asztali PC-ről van szó, akkor azoknál ilyenkor eleve a hátlapon lévő USB 3.0 portokat célszerű használni, mert egyes hardvereknél az előlapon lévők akár adatátviteli sebesség terén is valamivel "gyengébbek" lehetnek.

Köszönjük a beszámolókat!

[ Szerkesztve ]

Gondolom erre a korábbi logout blogbejegyzésre célzol, az előbbi screenshot is onnan van. Mértem ott anno többféle programmal, illetve Linux és Windows alatt egyaránt, ahol volt amelyiknél az írási sebesség is megközelítette az USB 3.0 szabvány maximumát. Ahogyan itt a fórumon egy házi tesztnél szintén. De annál mondjuk a SATA3-as SSD eleve korlátozta a szabvány maximumát, ami bővebben ki lett fejtve. Illetve egy SATA3-as se csak annyit tud USB 3.1 alapon, amit egy másik teszt szemléltet. Tehát az nem újdonság és eddig is tudtuk, hogy az USB 3.0-val nem lehet teljesen kihajtani egy ilyen SSD-t és 550 MB/s szekvenciális értéket elérni. Viszont USB 3.1 Gen 2 alapon már nyilván igen, sőt annál 1 db SATA3-as SSD eleve kevés is a szabvány max. adatátviteli sebességének kihasználásához. Ahhoz már pl. RAID megoldás kell (példa).

[ Szerkesztve ]

Az előző válaszban már leírtam, hogy az USB 3.0-nál nem meglepő, hogy nem lehet vele teljesen kihajtani egy SATA3-as SSD-t, ezt eddig is tudtuk. Ahogyan az is le van írva világosan, illetve az adott szövegkörnyezetben és a másik topikból linkelt hozzászólásból is azért egyértelmű, hogy nem az USB 3.0-hoz, hanem az USB 3.1 Gen 2-höz kevés egy SATA3-as SSD. Sőt, még tesztekkel is alá van támasztva. Az adatátviteli sebesség max. értékeinél megint keversz valamit, mert az USB 3.0-nál is eleve 8b/10b kódolás van, vagyis max. 500 MB/s lehet az elméleti effektív érték (bővebben). Viszont a gyakorlatban ezt nem szokta elérni, 450 MB/s körüli szokott lenni a maximum UASP módban. De ennyi erővel a SATA3 sem tud 600 MB/s értéket, annál is kevesebb a tényleges.

A korábbi tesztben nálam JMS567 chip volt a külső házban, nem JMS578. De az utóbbi is hasonló és normál esetben hoznia kellene kb. azokat az értékeket USB 3.0-n, mint az előbbinek. Viszont az a tesztkörnyezet, valamint az adott USB-tárolóeszközöknél a bennük lévő háttértár mellett a firmware függvénye is lehet, hogy USB 3.0-n milyen adatátviteli sebességeket produkálnak az egyes vezérlőkkel. Ilyen téren pedig lehetnek eltérések egyik és másik teszt, valamint 2 USB-tárolóeszköz között is, hiába van mindkettőben ugyanaz az USB-chip és HDD / SSD meghajtó. Példák: teszt 1, teszt 2. Tehát az utóbbinál a szintetikus tesztekben a JMS578 chipes külső ház is hozta UASP módban az elvárható értékeket. Vagyis tud az többet is, mint amit neked sikerült mérned, legalábbis a szintetikus teszteknél. De ideális esetben akár a ténylegesen fájlmásolásnál is, viszont ez utóbbi értékét több dolog befolyásolhatja, mint már említve volt.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Ha egy gyárilag összeszerelt külső HDD-t veszel és USB-n lesz csatlakoztatva a médialejátszóhoz, akkor ahhoz nyilván nem kell még külön külső ház is, ez így eleve értelmetlen. Ha natúrban egy (belső) HDD-t veszel, akkor ahhoz kell adapter / külső ház / dokkoló stb., hogy USB-n csatlakoztatni lehessen. De vannak már olyan médialejátszók is, amelyek belsejébe beépíthető és csatlakoztatható SATA-n a merevlemez, illetve kívül akár még közvetlen SATA csatlakozási lehetőség is van rajtuk. Egy ilyennél értelemszerűen akár SATA-n is megoldható a dolog, nem muszáj USB-s külső meghajtót használni.

Ha egy passzív hűtéses, zárt, műanyag külső házról van szó, akkor abban nagyobb terhelés (pl. hosszabb idejű, intenzív írás / olvasás), illetve magasabb környezeti hőmérséklet (pl. nyáron) hatására az átlagnál eleve jobban melegedhet a merevlemez. De egyrészt pont ezért előnyösebb a passzív hűtéses típusoknál egy olyan, amin vannak szellőnyílások, full alumínium, vagyis jobb hővezető stb. Másrészt, ha melegedik a külső házban a merevlemez, akkor azt egy plusz külső rack, vagyis még egy külső burkolat inkább csak tovább fokozná. Ha a hűtés a lényeg, akkor ilyenkor van aki pl. egy ventilátort tesz a külső HDD mellé és azzal biztosítja ezt, mármint kívülről az aktív hűtést. Maga a ventilátor lehet akár USB-s típus is, sőt volt aki pl. a notebookhoz vásárolt hűtőpadot használta ilyen célra.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Ez a topik 2,5"-os (USB-s) külső házakkal foglalkozik, mint azt értelemszerűen a neve is mutatja. Abból külső merevlemez úgy lesz, hogy venni kell hozzá egy (belső) merevlemezt, viszont az utóbbi már másik topik témája. Ahogyan a gyárilag összeszerelt külső merevlemezek is, ha olyan és nem külső házas megoldás kell. Egyébként ahogyan ennek a topiknak, úgy a másik kettőnek is van téma-összefoglalója. Vagyis elég akár csak azokat elolvasni, mindegyiknél vannak konkrét példák a milyet vegyünk kérdésre is.

• Milyen merevlemezt vegyek?
• Külső merevlemezek - USB, eSATA, FireWire HDD

[ Szerkesztve ]

Ez a merevlemez az adatlapja szerint 7 mm magas, tehát ennél figyelni kell a külső ház belsejében történő elhelyezésre, illetve rögzítésre. Az általad felsorolt külső házak közül inkább az ORICO egyes modelljeivel vannak itt a topikban tapasztalatok. Legutóbb pl. a 2518S3-as modellt vette egy fórumtag, amiről tesztet is készített. Esetében szintén 7 mm magas volt a merevlemez, aminek stabil belső elhelyezéséhez a külső háznál lévő csavaros rögzítési lehetőség pont előnyös volt. A 2599US3-V1 a gyártó weboldala alapján tool-free típus, illetve itt a topikban megfordult már olyan fórumtag, aki ilyet használt (példa). De akkor más volt a téma és nem kifejezetten a külső ház jellemzői. A Gembird EE2-U3S-2-ről szintén vannak a gyártó weboldalán információk, de itt a topikban nincsen vele különösebb tapasztalat. Az alábbi videó alapján viszont az látszik, hogy hasonló felépítésű, mint itt a topikban egy korábban tesztelt külső ház. Vagyis ennél is lényeges szempont lehet, hogy pl. van-e a hátsó zárófedélnél szivacs, máskülönben lötyögni fog a külső házban a merevlemez.

A felsoroltak közül az ORICO 2518S3 külső ház esetedben is opció, illetve jó választás lehet. De, ha esetleg másmilyen kell, akkor a téma-összefoglalóban vannak beszámolók, tesztek, információk stb. más gyártók termékeiről is.

[ Szerkesztve ]

A Gembird esetében az előző válaszban említettek alapján a csavarokkal a külső házhoz az elülső és a hátsó zárolófedeleket, illetve az előbbinél egyben a SATA-USB átalakító panelt lehet rögzíteni. Viszont magát a merevlemezt már nem, azt csak bele kell csúsztatni a külső házba és az elülső zárófedélnél a panelen lévő SATA fizikai csatlakozó tartja. Annál ezért lényeges, hogy hátul van-e szivacs, ami megtámasztja. Ellenben az említett ORICO külső háznál a csavarok kívülről nemcsak a külső házat fogják össze a belül lévő beépítőkerettel, hanem egyben magát a merevlemezt is fixen rögzítik. Ez a tesztből vett képen is egyébként látszik. Az pedig egyértelmű, hogy a merevlemez stabil belső rögzítése szempontjából ilyenkor nyilván az utóbbi megoldás az előnyösebb, pláne ha csak 7 mm magas a merevlemez, ellenben a külső ház alapvetően inkább a normál méretűekre (9,5 mm) van szabva.

A külső házakban lévő chip típusa jó esetben megtalálható a gyártó weboldalán, illetve itteni és külső teszteknél is rendszerint kitérnek rá. Az ORICO 2518S3-nál a JMicron JMS578 chip jónak mondható és egyre gyakoribb más gyártók termékeinél is. A Gembird belsejében a gyártó weboldala alapján ASMedia ASM1153-as chip van. Alapvetően az sem rossz, de ha pont olyan, mint az előző válaszban linkelt tesztben, akkor azért nem is a legjobb. ASMedia fronton az ASM1153E a szerencsésebb, pláne PID: 55AA azonosítóval. Annál ugyanis a tesztben említett egyes funkciók biztosabb támogatása mellett szükség esetén a firmware frissítése is megoldható. Ellenben a sima ASM1153-nál nemcsak a BOT only adatátviteli mód stb. a gyakorta jellemző, hanem a PID: 1153-as azonosító is, ami miatt eleve nincsen lehetőség az ilyen külső házaknál a firmware frissítésére a téma-összefoglalóban részletezett módon.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Ha USB 3.0 módban és sebességgel akarod használni a külső SSD-t, akkor mindenképpen. Ugyanis, ha a kábel USB 2.0-s, akkor csak olyan adatátviteli sebességgel fog működni az eszköz. Az USB 2.0 pedig nemhogy egy SSD-t, de még egy 2,5"-os HDD-t is korlátoz ilyen téren.

Erről a külső házról egyébként készült egy teszt itt a fórumon, amiben látszik az alábbi képen, hogy kb. 55 cm a mellékelt USB 3.0 kábel, ami azért nem olyan rövid. Ha vannak az asztali PC-knél az előlapon USB 3.0 portok, akkor azokhoz csatlakoztatva kényelmesen használható lenne a gyári kábellel. De némi kompromisszummal akár még a hátlapi portokhoz csatlakoztatva is. Az meg a másik, hogy egy 2,5"-os, csak USB-ről működő külső meghajtónál az sem jó, ha túl hosszú az USB-kábel. A hosszabb kábel ellenállása nagyobb, ami miatt a feszültség és az áramerősség csökkenthet, az pedig a tápellátásnál gondot okozhat. Egy külső SSD ugyan lehet valamivel kevesebbet fogyaszt, mint egy mobil külső HDD, de azért az előbbinél sem teljesen mindegy. A 1,5-2 méteres hossz még beleférhet, de ha a gyári kábelhez lesz hozzátoldva a másik, akkor az úgy már + 0,5 m. Jó esetben akár még úgy is működhet, de meg lehetne ezt 1 db kábellel is oldani, ami előnyösebb lehet több kábel egymásba toldása helyett. Vannak USB 3.0 Type-A (apa) - Micro-B (apa) típusok is olcsón (példák).

Egyébként, ha már SSD, akkor ennél a külső háznál USB-n a TRIM működésével mi a helyzet? Ha Windowst használsz, akkor pl. ezzel a módszerrel is le lehet tesztelni, volt már rá példa itt a topikban.

[ Szerkesztve ]

Ez esetben mindenképpen USB 3.0 kábelre lesz szükséged, mint már említve volt. Maga az USB 3.0 port névleges 900 mA-es áramerőssége stabilan elég lesz az SSD-nek, viszont hogy a kábel hosszának és minőségének függvényében mennyit esnek majd az áramértékek, az már más dolog. De az, hogy az előző válaszban leírtak után végül milyen kábelt veszel, milyen csatlakozótípussal és hosszal, az már a te dolgod. A Windows 7 valóban nem támogatja natívan az UASP-t, ezért azzal nem lesz kihasználható a szabvány maximuma. De még így jóval gyorsabb lesz a külső SSD az USB 2.0 gyakorlati maximumánál, azaz a max. 35-4X MB/s értéknél. Az egyes USB-szabványokról, a kábelek típusáról és felépítéséről pedig tele van az internet leírásokkal, képekkel stb. Példák: [kép], [link], [link], [link]. USB-n a TRIM működése pedig úgy fog kiderülni ennél a külső háznál, ha arra alkalmas programokkal lecsekkolod, illetve az előző válaszban említett módon leteszteled. Ezzel kapcsolatban ott van mintaként egy korábbi teszt is.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Az nem éppen valószínű, hogy ez a külső ház miatt lenne. Itt inkább csak a szokásos problémáról lehet szó, ha Windowszal használod és nem a megfelelő módon csekkolod le a köteten a foglalt területet, illetve a fájlok és mappák méretét. Példák: [link], [link], [link], [link].

[ Szerkesztve ]

Szia!

Ez a külső ház úgymond elég fullos és tud kb. mindent amit kell, még külön tápkapcsoló is van rajta. Tehát ez eleve jó választás és kezel nyilván SATA III-as HDD / SSD meghajtókat is. Illetve az egyes SATA-szabványok eleve visszafelé kompatibilisek és használható SATA3-as HDD akár névlegesen csak SATA2-t támogató külső házban is. A külső háznál a gyártó weboldalán lévő adatlap ugyan valóban csak SATA2-ig említi a támogatást, de többen használtak már ennél a típusnál SATA3-as HDD-t (példa), mert az előbbiek értelmében nyilván azt is kezeli. Sőt, olyan is volt, aki pont 1 TB-os WD Black merevlemezzel használja (példa), ami szintén SATA3-as. Plusz a külső házban lévő ASM1153E chip is eleve SATA 6 Gbps alapú és az UASP adatátviteli módot is támogatja. Vagyis egy SSD-vel javarészt annak az adatátviteli sebessége, valamint egyúttal az USB 3.0 szabvány maximuma is kihasználható lesz. Ha csak HDD kerül bele, annál meg valójában kb. mindegy is, mert azok többnyire még a SATA 3 Gbps szabvány határait sem feszegetik, pláne 2.5"-os kivitelben.

A másik válaszban ajánlott ORICO 2518S3 külső ház szintén jóféle, fémházas, csavarral rögzíthető a HDD, az USB-chip SATA 6 Gbps alapú, támogatja az UASP-t stb. Ha azt választod, azzal szintén jól jársz.

[ Szerkesztve ]

A tápkapcsoló akkor lehet hasznos, ha pl. folyamatosan a géphez van csatlakoztatva a külső HDD, ellenben nincsen mindig aktívan használva. Ez nem olyan régen ki volt fejtve bővebben. Egyébként a 2,5"-os külső házakon általában nem szokott lenni ilyen tápkapcsoló, sőt meglehetősen ritka. Ezért is számít extrának az UA0015 esetében.

A 2,5"-os WD Black eleve 7200 RPM-es merevlemez, vagyis az emiatt egyrészt jobban melegedhet. Ezért javasolt lehetőleg egy jó hővezető képességű alumínium külső házat használni hozzá. Másrészt egy 7200-as HDD energiaigénye is valamivel nagyobb lehet egy 5400-as típusnál, ezért az előbbinél a stabil tápellátás végett pláne az USB 3.X portok használata javasolt. A biztos működés pedig eleve a megfelelő használat függvénye is, ami az előbbiek mellett még egyéb dolgokra is kiterjed.

Az az előző válaszban már le volt írva, hogy mindkét külső ház jó választás lehet és megfelelhet az említett merevlemezhez. Viszont a LogiLink UA0115 valamivel többet tud, összességében az úgymond a "fullosabb".

[ Szerkesztve ]

Mellékelni szoktak a külső házakhoz használati útmutatót, amely rendszerint tartalmaz egy rövid leírást, vagy ábrát a beüzemelésről. Viszont általában menni szokott anélkül is, mivel a HDD-t belehelyezni a külső házba, majd csatlakoztatni az abban lévő SATA fizikai interfészhez, végül pedig az említett típusnál a rögzítéshez becsavarni pár csavart azért egyáltalán nem olyan bonyolult dolog. Továbbá az első használatbavétel előtt a vadonatúj HDD (WD Black) particionálása az operációs rendszerben szintén nem ördöngösség. Ha Windowst használsz, akkor pl. az ebben a hozzászólásban részletezett módon lehet megoldani. Az pedig az előző válaszban már le volt írva, hogy az USB-tárolóeszköz megfelelő működése a megfelelő használaton is múlik.

[ Szerkesztve ]