Igen, vélhetően nem véletlenül készültek azok a táblázatok, amik szemléltetik, hogy a különféle MacBook modellek és SSD-k használatánál milyen eltérések lehetnek Thunderbolt 3 / 4 porton az adott külső ház adatátviteli sebességénél.

Nem világos, hogy ez a "Nagy fàjlok màsolàsànàl minden ssd sebessége beesik a mem modul sebességére kiépítéstől függetlenül. Jellemzöen 6 Gbps-ra" általánosítás honnan jött minden SSD-re vonatkozóan. Az lett leírva az előbb, hogy a kellően hatékony és nagy méretű DRAM + SLC gyorsítótárral rendelkező SSD-k kevésbé / nem lassulnak be fájlmásolásnál, ellenben amelyiknél egyáltalán nincsen gyorsítótár vagy csak SLC van a szabad területtől függően és kevés a szabad terület, vagy HMB esetén nincsen kellő mennyiségű szabad rendszermemória (RAM), azok eleve hajlamosabbak a belassulásra, ami tény.
Úgy jön ide, ami le lett írva, azaz az adatátviteli sebességnél a szintetikus teszteknél kapott értékek egy dolog, ellenben a tényleges fájlmásolásnál lehet azoktól az értékektől eltérés.

Az "egyetlen gyàrtó külső rackja sem képes hozni a szabvànyt" kijelentésnél nem világos mi lenne az a szabványos érték, amit kötelezően tudnia kellene a külső házaknak, meg aminek a jelenlegi modellek nem felelnek meg. Thunderbolt 3 / 4 alapon most is egész jól megközelíthető egy M.2 PCIe 3.0 x4 (Gen 3x4) NVMe SSD adatátviteli sebessége, mint azt az előzőleg linkelt példa is jól szemlélteti.
Ha a névleges értékre (40 Gb/s) vonatkozik a "matrica szinten", akkor ott viszont nem újdonság, hogy a névleges sávszélesség és az abból származtatott elméletileg elérhető max. adatátviteli sebesség ≠ tényleges adatátviteli sebesség, ami korábban pl. az egyes USB-szabványoknál már részletezve lett.

[ Szerkesztve ]

Nem, nem pont úgy van, mivel a DRAM puffer mérete adott sorozattól és tárolókapacitástól függően lehet pl. 512 MB - 4 GB közötti, vagy akár még nagyobb is. + Ott van az előző válaszban példával szemléltetett SLC gyorsítótár az SSD szabad területét használva, ami megint nem 1 GB, mint az a grafikonon jól látszik. + Ha HMB-s az SSD, akkor a szabad rendszermemóriát használja gyorsítótárként, ahol ha van elég szabad RAM, akkor az megint több GB lehet és nem mindössze 1 GB.
Vagyis nyilván nem arról van szó, hogy 1 GB-nál nagyobb méretű fájlokat, akár pl. egy 4-5 GB-os Windows ISO-fájlt nem lehet belassulás nélkül rámásolni (írni) az SSD-kre, meg hogy pl. egy NVMe SSD ilyenkor az említett 6 Gb/s (~ 500-600 MB/s) értékre lassulna, amely utóbbi amúgy is érdekes lenne.

Pedig lehetne azokkal mit kezdeni, mivel konkrét példával lett szemléltetve az USB-s szabványoknál és külön le is lett írva, hogy a névleges max. sávszélesség és az abból származtatott elméletileg elérhető max. adatátviteli sebesség ≠ tényleges adatátviteli sebesség, ami a Thunderbolt 3 / 4 esetén ugyanúgy érvényes a 40 Gb/s és 5 GB/s vonatkozásában. + A Thunderbolt 3 szabványról linkelt leírásban szerepel az is, hogy a 40 Gbit/s (5 GB/s) az elméleti maximum, ellenben pl. PCIe 3.0 x4 alapon max. 32,4 Gb/s (~ 4 GB/s) érhető el.
A "legjobb 6-7 ezer MBps tempójú SSD-k" emlegetése itt most eleve irreleváns, mivel nem PCIe 4.0 x4 (Gen 4 x4), hanem PCIe 3.0 x4 (Gen 3 x4) Kingmax AX3480 SSD-ről van szó, amely utóbbinál PCIe 3.0 x4 alapon max. 4 GB/s érhető el. Viszont az az elméleti maximum, ellenben maga az SSD eleve nem tud annyit, pl. a hasonló AQ3480 sorozat 2 TB-os modelljénél is max. 3400 / 2800 MB/s olvasási és írási sebesség van megadva. Annyi pedig egy Thunderbolt 3 / 4 interfészes külső házzal is majdnem elérhető, amit a már linkelt példa jól szemléltet.
Nem feltétlen "2500-at futnak" általánosan, az előbb linkelt példában is kb. 3000 MB/s olvasási sebességet és 2800 MB/s írási sebességet tudott az ORICO M2V01-C4 külső ház Macen Thunderbolt 3 / 4 porton.
Ha maga a hardverkörnyezet, azaz a mostani esetnél egy másik válaszban leírtak alapján a Mac és annál az adott M1 chip a szűk keresztmetszet az adatátviteli sebességnél, akkor ahhoz ugye semmi köze nincsen magának a külső háznak, nem az utóbbi, hanem eleve az előbbi hibája.
Dehogy fogyasztóvédelem, itt nem sok alapja van reklamálni a felhasználónak pusztán a Thunderbolt 3 / 4 interfész adatátviteli sebessége miatt, ha pl. az előzőleg említett Acasis TBU401 külső háznál eleve megadja a gyártó a 2800 MB/s és 2500 MB/s értékeket és azokat kb. hozza is az egyes teszteknél (példa), valamint ha eleve megadja a gyártó ezen és ezen táblázatokban, hogy a hardverkörnyezet (PC / Mac) és a külső házba tett SSD függvényében milyen adatátviteli sebességeket kell tudnia a külső háznak. Reklamálni az adatátviteli sebesség vonatkozásában itt max. akkor lehetne, ha az adott SSD és Mac / PC párosításnál nem hozza a megadott értékeket a külső ház, vagy még akkor sem feltétlen minden esetben, mivel ráfogható, hogy a felhasználó saját hardver- és szoftverkörnyezete a probléma forrása és nem feltétlen a külső ház. Valamint lehet a Thunderbolt kábel hibája is a sebességprobléma oka, mint a linkelt példában, akkor lehet még jogos a reklamáció és indokolt a garanciális csere, mármint ha a gyártó által mellékelt kábelről van szó.

Egy 40 Gb/s Thunderbolt 3 / Thunderbolt 4 / USB4 interfészes külső házzal kb. max. ilyen és ilyen értékek érhetők el jelenleg 40 Gb/s Thunderbolt 3 / Thunderbolt 4 / USB4 porton. Ha a kedves felhasználónak ezen értékek nem felelnek meg és annyira kevesli - bár egy M.2 PCIe 3.0 x4 (Gen 3 x4) NVMe SSD-hez kb. pont elég lehet - , valamint a hardverkonfigurációja amúgy sem teszi lehetővé még ennek az adatátviteli sebességnek sem az elérését, akkor értelemszerűen nem feltétlen kell ilyen külső házat vásárolni és használni.
Az előbbinél gyorsabb a Thunderbolt 5 és az USB4 Version 2.0 szabvány lehet 80 Gb/s alapon és jöhet jól főleg az M.2 PCIe 4.0 x4 (Gen 4 x4) NVMe SSD-ket tartalmazó külső meghajtóknál. Viszont ez egyelőre még nem igazán elterjedt, sőt nem is nagyon találni jelenleg ilyen interfészes külső házakat és ilyen portokkal szerelt Macet / PC-t.

[ Szerkesztve ]

• A leírtakból nem derült ki, hogy pontosan milyen 2,5"-os HDD-ről van szó, meg hogy 7 / 9,5 / 15 mm magas-e, 5400 / 7200 RPM-es, stb.
• Egy 2,5"-os, USB-s tápellátású külső merevlemez működéséhez normál esetben nem szükséges külső tápellátás, alapesetben ezért sem szoktak mellékelni a különálló 2,5"-os külső házakhoz, adapterekhez sem külső áramforrást a gyártók. Megfelelő gazda hardver (pl. PC, Mac) használatánál max. kiegészítő tápellátásra lehet szükség Y-kábellel és arra is leginkább csak akkor, ha csak USB 2.0 portok vannak a gazda hardveren. Ellenben USB 3.X portoknál rendszerint nem szükséges, sőt akár egy 2,5" 7200 RPM külső HDD megfelelő működéséhez is elég lehet 1 db USB 3.X port.
• Egy 2,5"-os külső merevlemezhez külső tápadapter használata max. akkor indokolt, ha a gazda hardver 1-2 db USB-portja nem képes megfelelő tápellátást biztosítani az eszköznek. Ami pl. router, Raspberry Pi, okostelefon, tablet, tévé esetén lehet reális, ellenben egy laptopnál és asztali PC-nél kevésbé, nem igazán. Vagyis egy laptopnál normál esetben felesleges a külső tápellátással bajlódni, sőt ha csak USB 2.0 port van rajta, még az sem feltétlen gond, mivel ha több darab USB 2.0 port van a készüléken, akkor eleve adott 2 darab port használatának lehetősége Y-kábellel.
• Ha kiegészítő tápellátásra lehet szükség, akkor SATA-USB adapterből értelemszerűen olyat célszerű vásárolni, aminek Y-kábeles végződése van, azaz 2 db USB-portól történik a 2,5"-os külső merevlemez tápellátása (példa).
• Ha nem kell okvetlenül egy hagyományos 2,5" SATA-USB külső ház, akkor köztes megoldásként pl. az AXAGON ADSA-1S6 jó választás lehet, ami használható különálló SATA-USB adapterként és (9,5 mm-es meghajtómagasságig) külső házként egyaránt. Igaz ahhoz nem Y-kábelt mellékelnek, de ha USB 3.X portok vannak a laptopon, akkor normál esetben nincs is szükség Y-kábellel 2 db USB-portra egy 2,5"-os külső merevlemez megfelelő tápellátásához.
• Ez a "mert nem szeretném a laptop usb-jét terhelni. Egy laptop alaplapot már megsütöttem áram túlterheléssel, és nem olcsó mulatság." elsőre kissé abszurd, normál esetben nem nagyon van olyan, hogy egy 2,5"-os külső merevlemez csatlakoztatása ilyet okozna.
• Ha mindenképpen olyan megoldás kell, amihez van külső tápellátás, külső tápegység, akkor ez a 2,5"-os SATA-USB külső házaknál és SATA-USB adaptereknél max. olyan formában valósítható meg, ha pl. van a külső házon DC tápbemenet (példák) és ahhoz külön vásárolunk egy 5 V-os külső tápegységet.
• Ha mindenképpen olyan megoldás kell, amihez van külső tápellátás, külső tápadapter, akkor másik lehetőség külső tápellátással rendelkező aktív USB-elosztó (hub) vagy HDD dokkoló (+ példa) használata. Vagy olyan IDE/SATA-USB adapter használata, amelyhez eleve mellékel a gyártó külső tápegységet (példa).

[ Szerkesztve ]

Ha 2,5"-os SATA SSD-hez kell USB 3.X külső ház, akkor lásd egy másik válaszban leírtakat, az ott linkelt példákat.

Ha az AXAGON kínálatából kell USB 3.0-s és TRIM (UNMAP) képes külső ház 2,5"-os SATA SSD-hez, akkor onnan értelemszerűen úgy lehet célirányosan választani, ha fixen meg van határozva, hogy pontosan milyen jellemzőknek - amik eleve fel vannak tüntetve a termékek weboldalán - megfelelő külső ház kell.

• Csavaros rögzítésű, Micro-B fizikai csatlakozós (a külső ház felől), részben fémházas: EE25-XA6
• Csavarmentes rögzítésű (tool-free), Micro-B fizikai csatlakozós (a külső ház felől), részben fémházas: EE25-A6M, EE25-F6B
• Csavarmentes rögzítésű (tool-free), Micro-B fizikai csatlakozós (a külső ház felől), teljesen fémházas: EE25-F6B (fekete színű) / EE25-F6G (szürke színű) / EE25-F6S (ezüst színű)
• Csavarmentes rögzítésű (tool-free), Micro-B fizikai csatlakozós (a külső ház felől), műanyag házas: EE25-SL, ADSA-1S6
• Használható különálló adapterként és külső házként egyaránt, csavarmentes rögzítésű (tool-free), Micro-B fizikai csatlakozós (a külső ház felől), műanyag házas: ADSA-1S6
• USB-C (Type-C) fizikai csatlakozós (a külső ház felől), csavarmentes rögzítésű (tool-free), részben fémházas / műanyag házas: EE25-SLC, EE25-A6C

"ne tegye alvó üzemmódba az SSD-t, ha épp úgy érzi, nincs használatban."

A felsorolt AXAGON külső házak mind támogatják a készenléti (alvó) módot 10 perc inaktivitás után, sőt általában a többi hasonló külső ház is szokta, mivel alapesetben az energiatakarékos működés az elvárt. Ahol a készenléti mód normál esetben csak átmeneti állapot, abból felébred és újra használatra kész lesz a külső meghajtó, amint az operációs rendszer vagy egy program hozzáférést intéz a külső meghajtóhoz.
Ha az a cél, hogy egyáltalán ne váltson készenléti módba a külső ház és benne az SSD, akkor az könnyen beállítható (tiltható) szoftveresen pl. a HDS programban a lemezek leállásának akadályozása funkció használatával. De akár úgy is megoldható a tiltás, hogy mindig van valamilyen olvasási / írási művelet (pl. torrent feltöltés / letöltés, film / zene folyamatos lejátszása) a külső meghajtón, ami ezáltal meggátolja a 10 perces teljesen inaktív állapotot a készenléti módba váltáshoz.

[ Szerkesztve ]

A kérdésre eleve adott a válasz, a termék angol nyelvű és magyar nyelvű hivatalos weboldalán - elsődlegesen eleve azt kellene nézni, nem az egyes webáruházak esetenként hiányos (és akár pontatlan) termékleírásait - is le van írva az alábbi.

"ROG Strix Arion Lite fits* 2230/2242/2260/2280 M.2 PCIe NVM Express® SSD up to 2TB with M key/ B+M key."

"A ROG Strix Arion egy 2230/2242/2260/2280 méretű M.2 PCIe NVM Express® SSD-t képes befogadni max. 2 TB-ig, M key vagy B+M key elrendezéssel."

Egyébként van ASUS ROG Strix Arion Lite és ASUS ROG Strix Arion külső ház is, tapasztalat az utóbbival van (példa). Ahol a kettő eleve nagyon hasonló, sőt kb. ugyanaz, max. például olyan eltérések vannak, hogy míg a ROG Strix Arion esetében mellékelnek a gyártó leírása alapján az USB-C - USB-C mellé USB-C - USB-A kábelt is, addig a "Lite" változathoz csak USB-C - USB-C kábelt.

[ Szerkesztve ]

Nem feltétlen lehet kiemelni a sok közül egy külső házat ami a legjobb, meg az eleve attól is függ, hogy a felsoroltakon kívül még milyen egyéb jellemzőknek kell megfeleljen. Ahol nemrég egy másik válaszban a TRIM (UNMAP) támogatással rendelkező USB 3.X interfészes és 2,5" méretformátumú AXAGON külső házaknál szemléltetve lett, hogy pl. a csavarmentes rögzítés (tool-free) mellett a műanyag / részben fém / teljesen fém kivitel, valamint Micro-B / USB-C fizikai csatlakozó szerint is lehet csoportosítani.

Az ATA TRIM illetve USB-s csatlakozásnál az SCSI UNMAP funkció működéséhez a külső ház és az operációs rendszer felől egyaránt szükséges a támogatás, önmagában az utóbbi nyilván nem elég, meg hogy Windowsoknál Windows 8 óta a meghajtóoptimalizálás = trimmelés SATA SSD-knél és SMR HDD-knél. Valamint az UASP támogatása és működése is feltétele a TRIM illetve UNMAP működésének, ami Windowsoknál Windows 8 óta támogatott natívan.

Azért az ilyen árukeresős és hasonló weboldalakon található pár soros "véleményeket" nem feltétlen kell minden esetben készpénznek venni, meg nem mindegy, hogy egy adott külső ház eleve rossz sorozat, vagy csak a vásárló fogott ki hibás terméket, vagy a saját a hardver- és szoftverkörnyezetében nem stimmel valami és azért nem megfelelő a működés, vagy akár a nem megfelelő használat miatt ment idő előtt tönkre. Ahol pl. az adatkapcsolat megszakadásának eleve több oka is lehet (példa), korántsem csak a külső ház hibája.

Az AXAGON ADSA-1S6 külső ház extrája a TRIM (UNMAP) támogatása mellett az, hogy különálló adapterként és külső házként egyaránt használható, viszont maga a külső ház része gagyi, egy egyszerű kis műanyag doboz. Ellenben annyira azért nem feltétlen, hogy a műanyag zárópatentok csak úgy letörjenek a nyitásnál - zárásnál, az utóbbihoz általában erősebb feszegetés szükséges, ami ez esetben inkább felhasználói hiba (user error), vagy nagyrészt annak eredménye is...
A kb. 20 cm-es USB-kábel valóban elég rövid és lehetne valamivel hosszabb is. De ez amúgy nem véletlen, mivel 2,5"-os külső HDD / SSD meghajtóknál a túl hosszú USB-kábel tápellátási és adatkapcsolati problémákat okozhat, ezért is ritkán szoktak pl. 50-60 cm-nél hosszabb kábeleket mellékelni a gyártók.

Az Ewent EW7044 eleve USB 3.2 Gen 1 (USB 3.1 Gen 1 = USB 3.0 | 5 Gb/s) interfészes külső ház, az egy USB 2.0-s (480 Mb/s) modellnél nyilván nem lehet lassabb. Az hogy egyik-másik külső házban maga a HDD / SSD mit tud olvasásnál és írásnál, vagy éppen a gyári / másik / rövid / hosszú USB-kábel mennyire biztosít stabil adatkapcsolatot és működést, az nem keverendő azzal, hogy maga a külső ház, az abban lévő USB 3.X (5 Gb/s) - SATA 6 Gb/s chip milyen adatátviteli sebességre képes. + Az is számíthat az adatátviteli sebességnél, hogy Windowson az adott eszköznél, külső háznál engedélyezve van-e az írási gyorsítótárazás vagy sem. Mérni az adatátviteli sebességet pedig alapesetben először szintetikus teszttel szokás (pl. ATTO, CDM, WinSAT), mivel a fájlkezelős fájlmásolás értékét eleve több tényező befolyásolhatja.

[ Szerkesztve ]

Nem, az AXAGON ADSA-1S6 külső háznál kb. 20 cm hosszú a gyárilag mellékelt USB-kábel, ami a nemrég linkelt termékbemutató videóban is látható a termék dobozán és magán a kábelen egyaránt, a termék hivatalos weboldalán feltüntetett 10 cm-es kábelhossz elírás lehet. Na meg van ilyen külső házam, onnan is a pontos méret ismerete.
Ha olyan csavarmentes rögzítésű (tool-free) és TRIM (UNMAP) képes 2,5" | USB 3.0 külső ház kell, amihez gyárilag az előbbinél hosszabb USB-kábelt mellékelnek, akkor ott van pl. az AXAGON EE25-F6B, annál 60 cm a kábel hossza.

[ Szerkesztve ]

M.2 PCIe NVMe SSD-khez való külső házak felől lásd a téma összefoglaló "Milyen külső házat SSD-hez?" fejezetében és egy másik válaszban leírtakat, az ott linkelt példákat attól függően, hogy pontosan milyen jellemzőknek - azon kívül, hogy M.2 PCIe NVMe SSD-t (is) támogat - megfelelő külső ház kell.
Ha olyan külső ház kell, amihez USB-C - USB-C és USB-C - USB-A kábelt is mellékelnek, akkor mostanában több olyan is említve és linkelve lett itt, megosztották mások hogy milyeneket vettek, stb. Példák: [link], [link], [link].

[ Szerkesztve ]

Nyilván gyorsabb egy USB 3.0-s külső ház USB 3.0 porton mint egy USB 2.0-s, ez nem is lehet kérdés, SSD-vel még látványosabb lenne a különbség. Na meg ha nem közel 80%-ig lenne leterhelve (telemásolva) a HDD, akkor valószínűleg magasabb szekvenciális értékek jöttek volna ki az USB 3.0-s külső háznál.

Ha ugyanaz a HDD az USB 3.0-s Ewent külső házban döcögősebben működik, mint az USB 2.0-s LogiLink külső házban, meg egy törlés —► újraparticionálás —► újraformázás sem oldja meg, akkor van miről beszélni.
Ha az előbbi a helyzet, akkor az Ewent külső háznál a döcögős működés oka lehet akár az USB-kábel hibája is, ezért másik kábellel is érdemes kipróbálni. Ahol javasolt figyelni arra is, hogy a kábel ne legyen túl hosszú, mert ugye a túl hosszú kábel miatt lehet tápellátási és adatkapcsolati probléma, asztali PC-knél elsődlegesen a hátlapon lévő és ne az előlapon lévő USB-porthoz legyen csatlakoztatva, közvetlenül az USB-porthoz legyen csatlakoztatva és ne USB-elosztón (hubon) keresztül, stb.
Ha az előbbiek mind ki lettek próbálva, mind rendben vannak, ellenben továbbra is fennáll a probléma, akkor érdemes ellenőrizni az előzőleg linkelt hozzászólásban leírt egyéb dolgokat is, azaz nincs-e pl. USB 3.0 - Bluetooth / Wi-Fi interferencia, kipróbálni a külső házat másik PC-n és másik operációs rendszerrel is, stb.
Ha az előbbiek mind ki lettek próbálva, mind rendben vannak, ellenben továbbra is fennáll a probléma, akkor szóba jöhet akár a külső ház hibája is. Azzal viszont sok mindent nem lehet kezdeni, max. garanciális cserét intézni ha még garanciális a termék, vagy ha nem, akkor esetleg saját felelősségre megpróbálni a firmware-t frissíteni. Az utóbbihoz viszont tudni kellene, hogy pontosan milyen USB-chip van a külső házban, ami legtöbbször csak fizikai szemrevételezéssel állapítható meg pontosan.

[ Szerkesztve ]

A kis méretű és nagy méretű fájlokkal végzett műveletek általános sebessége nagyban függ a külső házban lévő HDD / SSD meghajtótól, annak adatátviteli sebességétől. A külső ház, az abban lévő vezérlő az adatátviteli sebességet attól függően határozza meg, hogy pl. USB 2.0-s vagy USB 3.0-s, támogatja-e az UASP adatátviteli módot vagy sem. + A már említett írási gyorsítótárazás is számíthat, ami bekapcsolt állapotban főleg a kis méretű fájlokkal végzett műveletek sebességén javíthat, gyorsíthat.
Egy lassú, 5400 RPM-es 2,5"-os HDD-nél nem meglepő, ha a kis méretű fájlokat lassan, míg a nagy méretű fájlokat gyorsabban másolja és törli, ahol ez normál esetben HDD és nem külső ház specifikus. De ugyanúgy pl. SSD-knél is hiába tud egy USB 3.0-s külső ház max. ~ 46X MB/s szekvenciális olvasási és írási sebességet, ha X GB másolása (írása) után maga az SSD belassul, mert nincsen benne DRAM cache, elfogyott az SLC cache (példa), stb. Ahol ez ilyenkor nyilván megint meghajtó (SSD) és nem külső ház specifikus probléma.

[ Szerkesztve ]

A 8 TB-os SSD kezeléséhez értelemszerűen olyan külső házak jöhetnek szóba, amelyeknél vagy odaírják a gyártók hogy támogatnak 8 TB-os HDD / SSD meghajtókat, vagy azt írják oda hogy nincsen korlátozva a tárolókapacitás.
Az utóbbi kritériumnak pedig megfelelnek pl. a nem olyan régen egy másik válaszban említett AXAGON 2,5" | USB 3.0 külső házak, ahol pl. az EE25-F6B modellnél világosan fel van tüntetve az alábbi.

"Támogatja a 2.5" SATA III / II / I HDD és SSD merevlemezeket a maximális kapacitás korlátozása nélkül, max. 9.5 mm magasságig."

Egy 2,5"-os külső háznál a külső tápellátás nélküli működés eleve adott, USB 3.X port használatánál pedig normál esetben kiegészítő tápellátás sem szükséges.

A "legegyszerűbb" érthető pl. a csavarmentes rögzítésre (tool-free) is, ami az előbb említett AXAGON EE25-F6B külső háznál szintén adott, ahogyan a TRIM illetve UNMAP funkció támogatása is, amely utóbbi SSD használatánál ugye jól jöhet.

A "legkisebb", vagyis a fizikai méret a 2,5"-os külső házaknál eleve adott és behatárolt, annál kisebbek max. az mSATA, valamint az M.2 SATA / PCIe NVMe SSD-khez való külső házak lehetnek.

A Linuxon történő működés és támogatás szintén adott, az említett külső ház hivatalos weboldalán is le van írva az alábbi.

"MS Windows XP / Vista / 7 / 8 / 8.1 / 10 vagy újabb, Windows Server 2003 / 2008 / 2012 / 2016 vagy újabb (az összes 32- és 64-bites Windows rendszer támogatott), Mac OS X 10.x vagy újabb, Linux 2.6.x kernellel vagy afelett."

Ellenben az, hogy pl. a S.M.A.R.T. információk olvasása és a TRIM (UNMAP) funkció működik-e, az már az adott Linux disztribúciótól, az azon lévő programverzióktól és a rendszer beállításaitól is függhet.
Ahol ezt a S.M.A.R.T. adatok kiolvasásánál a topik korábbi példái és egy blogbejegyzés jól szemléltetik, terminálban a smartctl parancs esetén szükség lehet a -d és akár egyéb kapcsolók használatára is (példa), stb.
A TRIM (UNMAP) működésre bírása pedig többeknél külön beállítást igényelt Linuxon (példa), ellenben Windowson nem volt ilyenre szükség, ez is igazolja az előbb leírtakat.

[ Szerkesztve ]

Igen, ha azt írja oda a gyártó hogy nincsen korlátozva a külső házba tett HDD / SSD tárolókapacitásának kezelése, akkor nincsen és elvileg akár 8 TB-os SSD-t is kezelni kell a külső háznak.
A stabil működés meg ugye függhet a felhasználó saját hardver- és szoftverkörnyezetétől, a stabil USB-s tápellátástól, stb., ami a tényleges kipróbálásnál fog leginkább kiderülni.

[ Szerkesztve ]

Itt először azt kellene tisztázni, hogy pontosan milyen SSD-hez kellene USB-s külső ház, mert az M.2 formátumnál ugye van M.2 SATA és M.2 PCIe NVMe is, amit a másik topikban is szemléltettek, ahol szintén fel lett téve ugyanez a kérdés. Ahol az ORICO-PWM2 külső ház M.2 SATA SSD-khez való, ellenben M.2 PCIe NVMe SSD-khez a ORICO-PWM2-G2 és ORICO-PWDM2-G2 modellek.
Egyébként volt már szó itt a topikban erről a külső házról és ahhoz kapcsolódóan egyebekről is, lásd más esetét, aki M.2 PCIe NVMe SSD-hez keresett külső házat.
Továbbá a másik topikban kérdezett "M.2-k hűtése" is volt már itt téma, lásd ugyancsak egy másik válaszban leírtakat.

[ Szerkesztve ]

Ha M.2 PCIe NVMe SSD-hez kell külső ház, akkor lásd az imént linkelt másik esetet, valamint egy másik válaszban leírtakat.
A Delock 42600 és Delock 42638 külső házakkal egyelőre nincsen itt tapasztalat, eddig nem nagyon említette senki, hogy olyat vásárolt és használ. A célra elvileg azok is megfelelhetnek, az utóbbi előnye, hogy M.2 PCIe NVMe mellett M.2 SATA SSD-ket is támogat, hirtelen kb. ennyi.

Azért annyira nem nehéz megtalálni ezt a topikot, logikusan eleve az adattárolás témakörön belül kell keresni, ahol rendszerint ott szokott lenni az első 10-20 topik között, a fórum keresője is kilistázza / kilistázza a megfelelő keresőszavak használatánál, más topikok téma összefoglalóiban is van ezen topikra hivatkozás (1. példa, 2. példa, 3. példa), stb. Bár az lehet, hogy a "mobil rack" helyett a "külső ház" megnevezés valamivel jobban érthető lenne, de anno az előbbi címmel lett létrehozva a topik, ami maradt is és nem volt tömeges igény a módosításra.

[ Szerkesztve ]

Az előző válaszban AXAGON, ICY BOX (RaidSonic), ORICO külső házak lettek linkelve, amik a Delock külső házakhoz hasonlóan eleve márkásak és ezen területen neves, kiforrott gyártók termékei, nem "noname" vackok.

A chipset pontos típusát nem minden külső háznál szokták feltüntetni a gyártók, de azért némelyiknél a termék hivatalos weboldalán megtalálható ezen információ, lásd pl. az ORICO-M2PV-C3 külső háznál Realtek RTL9210.

Ezek az M.2 PCIe NVMe - USB 3.X külső házak USB-C alapon eleve kompatibilisek és használhatók Thunderbolt 3 (40 Gb/s) porthoz csatlakoztatva is, ellenben az adatátviteli sebesség max. 10 Gb/s lehet, mivel a max. 20 Gb/s USB 3.X-nél a 40 Gb/s Tunderbolt 3 / 4 szabvány max. csak annyit (10 Gb/s) támogat.

Mármint TLC belső SSD akart az lenni, mert jelenleg rendszerint QLC és TLC van, SLC már nem nagyon, max. esetleg elvétve találni és azt is nagyon drágán.

Ha linkelve lett előzőleg egy hozzászólás, amiben részletezve vannak M.2 PCIe NVMe SSD-khez való USB 3.X külső házak, valamint a téma összefoglaló elején is világosan le van írva az alábbi, akkor evidens, hogy jó topikban érdeklődsz M.2 PCIe NVMe SSD-hez való külső házak felől.

"A jelen topik elsődlegesen a 2,5"-os (USB-s) külső házakkal foglalkozik, de a manapság egyre elterjedtebb külső SSD megoldásokra tekintettel az M.2 SATA és M.2 PCIe NVMe típusokkal kapcsolatos kérdések is helyet kaphatnak itt."

[ Szerkesztve ]