Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Első külföldi utam

  A Wartburg egyhangú kerregését, nagyjából 10 kilométerenként kissé elnyomja az ütközésig le-, majd feltekert ablakon beáramló hideg menetszél. Kénytelen vagyok időnként friss levegőt beengedni, nehogy elaludjak. Lehetne lejjebb venni a fűtést, de nem ezzel van a baj, inkább csak a fejemnek van melege, s ez ugyancsak álmosító, így éjjel 3 óra környékén. Éjfél óta vagyunk úton. Közben ugyan volt egy kis izgalom, mivel az előttünk haladó Dacia bekavart a pesti átkelésnél. Nem választhattam más útvonalat, nehogy elveszítsük egymást. Abban az időben nem volt még mobil telefon, nem tudtuk megkérdezni egymástól, hogy éppen hol van. Annyira nem ismertem a várost, hogy felajánljam a konvoj vezetését, így követtem a komámék kocsiját. Azt a Daciát, amit néhány nappal korábban vettek. Mondták, de nem hittem el nekik, mivel korábban nem beszéltek a vásárlási szándékukról. Meg voltam győződve róla, hogy valakitől kölcsön kérték, mert az öreg 850-es Fiat-ot szűkösnek találták négyüknek. Ők ugyanis magukkal hoztak egy baráti házaspárt. Mi ketten utaztunk Ibolyával.
  - Ismerkedem a várossal – kiáltott át zavart vigyorgással a koma, amikor megfordult egy dél-budai lakótelepen.
  - Azt gondoltam, van itt valami dolgod. – válaszoltam, noha egyértelmű volt, hogy eltévedtünk.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 10

• Elugrottam a postára

  (2.bécsi út)

  Pista már a lépcsőn elmondta, hogy biztosítást ajánl. Mivel rossz tapasztalatom volt a megbízhatóságával kapcsolatban, eleve eldöntöttem, hogy nem érdekel a lehetőség.
  - Jöjjön be! – invitálta Ibolya, s ezzel megtörte az ellenállásomat.
  Próbáltam elhárítani, de végül megkötöttük a szerződést. Volt egy kis illegális része az üzletnek, ugyanis a grazi székhelyű Finanz Forum szervező iroda nem volt Magyarországon bejegyezve, sem a biztosító, a Sparkasse Versicherungs A.G. Azzal, hogy schillingben fizetem ki a biztosítási díjat, deviza-bűncselekményt követek el. Igaz, egy kis telefonálgatás után befizethettem az éppen aktuális árfolyamon a 2000schillinget forintban is. Egy évre ez kb. 15 000 Ft. Azt hiszem az volt benne a legcsábítóbb, hogy kemény valutában gyűjthetem a pénzemet. Akkoriban nem volt még elterjedt a megtakarításos biztosítás, ez pedig az volt. 10 éves futamidőre szerződtem, 3 év után indult a visszavásárlási garancia. Kifizettem az első évet, s ezzel le is tudtam a teendőket egy évre.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 10

• A buli elmarad

  - Bor kellene Ignác bátyám! Tudna adni öt liter vöröset?
  - Tudnék fiam, tudnék. Mikorra kell?
  - Holnapra.
  - Aha! – tolta homlokára Ignác a kucsmáját, hogy a tarkóját megvakarhassa. – Az bizony nehézkes. Most nekem nem igazán van érkezésem a pincébe menni.
  - Tudom, későn szóltam, de nem tudnánk mégis megoldani?
  - Hacsak…hacsak oda nem adom a kulcsot. Megmondom melyik hordóból kell szívni, csak vigyázz, nehogy letold az aljára a lopót! Tudsz egyáltalán bort szívni? – jutott eszébe egy újabb akadályozó tényező. Nem is minden ok nélkül.
  - Még soha nem próbáltam. Pedig Rézi néni, akitől apunak vittem néha fél litert, többször is felajánlotta. Akkor még a kóstolást is visszautasítottam, de hát gyerek voltam még.
  - Van még egy megoldás – jutott eszébe Ignácnak – Sára lányom ügyesen bánik a lopóval. Ő elkísérhetne. Szólok is neki….az ám! – torpant meg egy pillanatra, pedig már pördült is, hogy szól Sárának. - Tudom, régen barátok vagytok vele is, Tibivel is, de nehogy megszóljanak a népek. Mégiscsak férjes asszony. A fene egye meg, hogy még erre is ügyelni kell. Mert kitalálnak ám mindenfélét a népek. Tudod mit? Évát is vigyétek! Ő lesz a pesztra. Hehe.
  - Na, ez ám a megoldás – gondolta magában Zsolt – Kecskére káposztát.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 9

• Lépcsőházi epizód

  - Te ismered ezt a Jelenát?
  - Persze, hogy ismerem. Ő Ilonka nénnye. Anyunak a húga. Alig néhány évvel idősebb nálam. Nem beszéltem még róla? Hol találkoztál a nevével? Miért érdekel, hogy kicsoda?
  - Nem fontos. Majd máskor mesélsz róla. Megyek. Na, szia! - csókolta szájon, s indult volna.
  Kinga belekapaszkodott a fiú karjába, s erővel tartotta vissza.
  - Nem mész sehova, amíg nem válaszolsz.
  - Lekésem a buszt.
  - Akkor ne húzd az időt! Megmondod miért érdeklődsz Ilonka nénnye felől, és mehetsz!
  - Hosszú. Tényleg mennem kell!
  A lány nem engedte el Zsolt kezét, úgy ült le a lépcsőre. Majd húzta lefelé, míg ő is mellé ült. Várakozón néztek egymásra, s közben kialudt a lépcsőházi világítás. Csak ültek csendben kéz a kézben, várták hogy a másik mondjon valamit. Novemberben elég hideg már a lépcsőház, de ez fel se tűnt nekik. Hosszú percek teltek el így. Zsolt már biztos volt benne, hogy a buszt nem éri el, így belenyugodott a sorsába. Aztán világos lett, mert Mari lépett ki az ajtón.
  - Hol a fenében vagy ennyi ideig Kinga? Már azt hittem, te is elmentél. Közben meg úgy látom, senki se ment el. Hogy mész haza te fiú?
  - Majd gyalog.
  - Te tudod – vont vállat, majd becsukta az ajtót.
  A fiatalok megvárták míg megint sötét lett. Aztán Kinga szólalt meg, de olyat mondott, hogy a legénynek leesett az álla a csodálkozástól.
  - Akár itt is aludhatnál...
  - Komolyan?

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 8

• Gyanú

  Gyanús nekem ez a Józsi bá'. Gabi azt mondja, nem tudja kit támogat és miért. De azt tudja, hogy egy fiatal nő. Akkor ezt honnét tudja? Gyanús nekem ez a Gabi is. Miért nem mondja el Józsi odahaza, hogy dolgozik éjszakánként, nem pedig züllik. Bizonyára ez is van, meg az is. A mellékállást egyébként se titkolhatja, hiszen az asztalos műhelyben ott dolgozik legalább tíz ember, aki kíváncsi rá kié az a cucc, amihez ők nem nyúlhatnak. Akkor ott van Illés bá', meg még akik bejárnak a műhelybe. A portán legalább négyen váltják egymást, akik mind tudják, hogy Józsi dolgozik esténként. Tudja az elnök, aki megengedte, nyilván néhány titkárnő is tudja, s akkor már mind tudja. Talán már csak azok előtt titok, akikre valójában tartozna. Arra is kitalálhatna valamit, hogy miért nem adja haza a plusz keresetét. Valójában a lánya soha nem tudta mennyit keres, és Mari felé sincs szigorú elszámolás. Így aztán teljesen érthetetlen a dolog. Meg kell tőle tudni, mi ez az egész!
  Zsolt ezen tépelődött egész nap. Az is megfordult a fejében, hogy most azonnal bemegy az irodába, és tisztázza ezt a dolgot. Aztán különböző indokokkal lebeszélte magát erről. A folyamatban lévő munkát se akarta félbehagyni, ha már holnapra más dolga lesz. A döntő érv viszont az volt, hogy nincs hozzá köze. Nem kérhet számon Józsin semmit, hiszen senkije neki.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 8

• A titok

  Péntek délután egyébként is nagy a buszállomás környékén a tömeg, de most feltűnően sok volt a láthatóan vidéki fiatal legény. Legtöbbjük rövid derekú dzsekiben, trapéz szabású szövetnadrágban vonult a művelődési ház irányából. Csak néhányan viseltek hosszú kabátot, még kevesebben farmert. Tízen, tizenöten jöttek egy egy csoportban. Csomag senkinél nem volt, ebből sejteni lehetett, hogy nem munkából jönnek, hanem valami rendezvény lehetett. A pinceborozó megtelt velük, de a bisztróban is összébb kellett húzni magukat a törzsvendégeknek. A környező falvakba induló buszoknak talán mindegyikéhez futott közülük valaki. Egy kisebb csoport sörös üvegekkel a kézben katonadalokat kurjongatott az autóparkolóban. Néha kollektíven megbámultak egy egy csinosabb nőt. Mindezt persze füttyentéssel adták tudtul az illető hölgynek. A hallótávolságban lévő ifjak is körbefürkésztek ilyenkor, hogy ugyan ki a bámulat tárgya? Többnyire fiatal fruskák, de középkorú asszonyokra is tettek dicsérő megjegyzést, ha arra érdemesnek találták. Így történt akkor is, amikor egy mindenkinél magasabb vörös hajú, elegáns járású asszony libbent el előttük. Combközépig érő bő szoknyában, rövid dzsekiben, lábán lapos sarkú rövid szárú csizmában, karján bevásárló szatyorral vonult az ABC felé.
  - Húúú öregem, ez aztán igen! - adott hangot egyikük csodálatának.
  - Haver! Ettől anyám is fiatalabb – jött az ellen kritika.
  - Viszont anyád közel nincs ilyen jó bőr.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 26

• Csajok egymás közt

  - Szerda este van – közölte Mari a nyilvánvalót Kingával - Zsolt már elment?
  - Nem ment el, hanem nem is jött.
  - Nem? Miért? Valami gond van? Összevesztetek?
  - Nem vesztünk össze, de nem akarom, hogy jöjjön.
  - Szerintem szereted ezt a fiút. Valami történt. Nem akarod elmondani?
  - Nem.
  - Kár. Talán tudnék valami tanácsot adni. Örülnék, ha bizalmadba fogadnál. Van valaki, akivel megbeszélhetnéd a problémádat?
  - Nincs, de nincs itt semmi probléma. Nem akarom, hogy jöjjön. Meg is írtam neki levélben.
  - Levélben? Nem lehetett volna személyesen dobni?
  - Nem dobtam, egyszerűen csak nem akarok járni senkivel. Jó nekem egyedül. Eddig is egyedül voltam. Már Ózdon is. Már iskolásként is egyedül kellett sok mindent megoldanom. Apu sokszor magamra hagyott. Volt, hogy pénz nélkül.
  - Biztos vagy benne, hogy úgy jó volt neked?
  - Nem mondtam, hogy jó volt, de megoldottam mindent, ezután is megleszek főleg, hogy most már dolgozom. Nem kell nekem senki – mondta az utolsó mondatot elcsukló hangon.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 6

• Sorsdöntő napok

  - Gabi elvtárs! Te párttag vagy?
  - Miért kérdezed?
  - Igen, vagy nem?
  - Nem, de azt hiszem nem kerülhetem el. Pogány Józsi nagyon rám szállt. Nem hagy békén.
  - Azért kérdem, mert engem sem.
  - Neked se lesz könnyű, ha ő lesz az apósod – vigyorgott Vojnovics Gabi.
  - Hát már mindenki tudja, hogy találkozgatok a lányával? Egyébként nem olyan biztos még ez az após dolog – próbálta bagatellizálni a kapcsolatot, noha lelke mélyén semmit nem akart jobban, mint Kingát. Ez persze nem tartozik senki másra - Talán azt is tudod, hogy ő hívott vissza a céghez?
  - Tudom hát. Azt is, mivel kecsegtetett.
  - Tudsz a szupercsapatról? Mi az, hogy kecsegtetett? Talán kamu?
  - Nem, nem kamu. Annyira nem, hogy le is passzolta a szervezését. Ki se találnád, hogy kire bízta rá.
  - Csak nem?
  - De. Én bonyolítom a garanciális munkákat, ami főleg gépészeti munka, meg festés. Asztalos is gyakran kell, de azt én csinálom személyesen, hiszen az a szakmám. Kőműves munka ritkán van....bár, te burkolni is tudsz.
  - Erre hogy jöttél rá? Csak nem abból, hogy most is fürdőszobát csempézek?

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 5

• Őszi esők

  Megjöttek az őszi esők. Mondták is a népek, hogy „lesz már sok taknyos kőműves.” Zsolt beilleszkedett a régi brigádjába abban a hitben, hogy csak rövid ideig lesz itt. Nyugodtan fogadta, hogy az első fizetése semmivel nem lett több, mint az előző ciklusban volt az utolsó. Nem volt persze ez olyan rossz, főleg ha a bútorgyári háromezerrel veti össze. Máskor sem a fizetés miatt ment el, hanem azért, mert tele volt a talpa. Arra az indokra igyekszik nem emlékezni, hogy nem akarja az egész életét építkezésen tölteni, mert ez üti a mostani lépését. Józsi bá' a türelmét kéri, ígéri, hogy hamarosan indul a szupercsapat. De addig is lesz egy kis javulás, mert a rossz idő beköszöntével belső munkát kell találni, s úgy emlékszik, Zsoltnak jó keze van a burkoló munkához. Teljesítmény-órabérben megy az elszámolás, de 130 százalék fölött nem gyakran fizetik ki a teljesítményt. Talán órabért kellene emelni. Ez viszont a Józsi bá' harca lesz. Bizonyára harcol is, mert nagyon ritkán van az építkezésen. Előléptették főépítésvezetőnek, s egyszerre több építkezést is felügyel, de többnyire az irodából. Zsolttal inkább csak odahaza beszélnek, amikor Kingához megy, s összetalálkoznak. Ilyen eset is egyre ritkábban van, pedig a fiún nem múlna, hisz hetente legalább kétszer megjelenik a lánynál.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 5

• Borkóstoló

  Hefner Ignácnak nagy öröme, s nagy bánata volt egyszerre. Most házasodott a fia. Sokba került ugyan, de jól sikerült a lagzi. Takaros kis menyecske került a családba. Igaz, soványka a lelkem, nem igen bírja majd a szőlőben a kapát, de unokákat lehet tőle remélni. A gyerek szereti, és ez a lényeg. A baj csak az, hogy a Tibi éppen katona. Hiába dolgozik a sógor a minisztériumban, nem nagyon igyekszik leszereltetni. Amúgy nem nagyon tartják a kapcsolatot, nem is jöttek a lagziba, pedig meg lettek hívva. Csak valami nagyon cikornyás dísztáviratot küldtek. Jobban is járt, mert valamelyik részeg rokon biztosan a fejéhez vágta volna, hogy miért nem intézi el a gyerek leszerelését. Nem is kellett volna hagynia, hogy bevigyék. Így csak 10 nap szabadságot kapott, ami hamar letelt. A lagzi romjait eltakarítani is nélküle kellett. Na, ezt a bánatát akarta Ignác elsírni valakinek, ezért kért segítséget vasárnap reggel Zsolttól, a fia legjobb barátjától. Pedig kézikocsin azt a kistonnát egyedül is el tudta volna húzni a pincesorra. Legszívesebben hagyta volna otthon, de a felesége már igen zsémbelt, hogy hamar el fog fogyni. Noha ebben nem volt igaza, hiszen a vendégek demizsonjaiból lett feltöltve, vagyis amennyi félét el lehet képzelni, mind össze lett öntve. Idővel majd összeérik, de egyelőre csak muszájból issza az ember. Már úgy értve, ha nincs otthon más. Már pedig az igaz, hogy nincs, hiszen lassan elkopik a maradék.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 8

• A kedves mostoha

  Nem volt Zsolt olyan fontos személy a gyárban, hogy ne engedjék el akár azonnal. Nem számít, hogy egyel több, vagy kevesebb rakodó heverész a raktárban. Kedden már a szövetkezet munkaügyi osztályáról küldték el orvosi alkalmassági vizsgálatra. Ha eddig nem is, most már tudja, miért utál munkahelyet váltani. Pedig nem bonyolult elintézni, mégis nagyon berzenkedett ellene a lelke. Néhány napját rá kell áldoznia, hiszen nem hozzá igazodik a rendelés. Nincs mit tenni, ez szükséges. Egy heti fizetés kiesik, de nincs különösebb jelentősége, hiszen közös háztartásban él a szüleivel. Nem neki kell beosztani a pénzt.

  Csütörtök délután a vizsgálati eredményért állt sorban az esztékában, amikor a tömegből látott kiemelkedni egy mahagóni vörös kócos fejet. A várakozók utat nyitottak a fehér köpenyes dekoratív hölgynek.
  - Csókolom....illetve szia Mari!
  - Nicsak, a Zsolti! Hát te?
  - Intézem a felvételemet Józsi bához. Nem is tudtam, hogy itt dolgozol. Orvos vagy?
  - Dehogyis! Gyógymasszőr. Fáj valahol? Nézzek neked egy időpontot? Gyere dumáljunk!
  - Én éppen a soromra várok. Már csak ez kell, aztán mehetek is a céghez.
  - Hagyd csak, majd én kihozom. Gyere üljünk le! - mutatott az üvegajtón túli dohányzó felé. - Van egy pár perc pihenőm a következő betegig – magyarázta hátrafordulva, miközben vonult Zsolt előtt.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 6

• Szép feladat

  Kihagyta a menyecsketáncot, a hajnalporkolást, de legalább nem jelentett gondot reggel felkelni időben. Pontban tízkor becsengetett az „elátkozott ház” kapuján. Lenyomta a kilincset, a kapu kinyílt. Így nem is várt a háziakra, hanem bement az udvarra. Kinga jött elé.
  - Szia – fogta meg gyengéden a lány két vállát, aki olyan természetességgel csókolta szájon, mintha nem is lett volna Ózd óta az a két év kihagyás.
  - Mikor jöttél?
  - Most a fél tízessel. Mondta apu, hogy majd jönni fogsz.
  - Ő hol van?
  - Hozzá jöttél?
  - Is. Persze főleg hozzád. Este azt hittem, te vagy itt.
  - Mondta apu ezt is – mosolygott a lány – Mondtad, hogy hozzám jöttél volna olyan későn?
  - Hiányoztál na!
  - Unatkoztál a lagziban?
  - Na azt éppen nem mondanám...majd mesélek.
  - Szóljak apunak, hogy megjöttél? A krumplit ássák a kertben a mostohával.
  - Maradj egy kicsit! – ölelte szorosan magához a lányt, aki egyáltalán nem tiltakozott.
  - Ugye nem neheztelsz, amiért nem mentem veled tegnap? Tudod, tényleg nem ismerem a barátaidat, nem tudom mit kezdtem volna ott magammal.
  - Semmi baj – lazított Zsolt az ölelésen, s a lány nyakába csókolt. Aztán a két karját simogatva nézett az arcába. - Nekem dolgom volt, unatkoztál volna. Na, meg tényleg nem vagyunk menyasszony-vőlegény...de ez még változhat – mondta széles mosollyal kísérve – Ugye?
  - Vagyis mi most járunk? - lépett hátra Kinga egy lépést.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 7

• Ösztönlány

  ...
  Odaértek ahhoz a házhoz, amit egy éve vettek meg nyaralónak Kingéák. Fény szűrődött ki.
  - Évike innét egyedül mész tovább.
  - Ez egy elátkozott ház Zsoltika.
  - Ezt most miért mondod?
  - Tudom, amit tudok.
  - Nem tudsz te semmit.
  - Te azt csak hiszed. Előbb a Zsuzsa, most meg ez a zsarátnoki csaj. Nehogy ezzel is úgy járj! El van ez a ház átkozva. Komolyan mondom. Nem lehet véletlen, hogy épp ezt vették meg, amikor van eladó ház a faluban bőven. Na, de te tudod. Én akár mehetek is, te meg próbálkozz! De aztán ne gyere hozzám sírva, ha ez se jön össze.
  - Mit képzelsz te magadról? - ragadta meg a lány csuklóját indulatosan.
  Aztán a megdöbbenéstől engedett a szorítása, mert Éva belemarkolt az ágyékába s közben szájon csókolta. Mielőtt felocsúdott volna, a lány sarkon fordult, s otthagyta.
  - Gondold meg Zsoltika! Ma még megtalálsz.

  Zsoltika köpni, nyelni nem tudott. Állt, mint akit odaszögeztek. Már el is tűnt Éva a gyér világítású utcában, amikor felfogta mi történt. Az „elátkozott ház” felé fordult. Kék fény szűrődött ki a redőny rései közt. Szól odabenn a TV. Elég késő lehet már, bár mivel órát soha nem hordott, nem tudta megnézni mennyi az idő. Na, de ez nem számít. Ha szól a TV, bizonyára ébren van Kinga. Ha nem is számít rá, attól még beengedi. Egy próbát megér.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 7

• Valami véget ért

  ...

  Az lett volna természetes, ha egy közösen eltöltött hétvége...na jó, fél hétvége után féktelen jókedvük támad a hazafelé tartó úton. Az lenne az elvárható viselkedés, hogy nagyokat röhögnek egymáson, felemlegetve, hogy ki mennyire volt berúgva, ki milyen hülyeséget tett, vagy mondott, cukkolnák Bongót a sikertelen horgászásáért. Sajnálkozni csak azon kellene, hogy vége ennek a jó kis bulinak, legfeljebb még azon, hogy habár finom volt a sült hal de kevés. Természetes? Elvárható? Állítólag hasonló esetekben így szokott lenni. Méltathatnák a csárdában elfogyasztott reggelit! Vagy bárki mondhatna valamit, de nem. Csak az autó zaja hallatszott, az utasok pedig hallgattak mint...mint a sült hal. Senki nem szólt egy árva kukkot sem. Tibi bizonyára már az esküvőjén járt gondolatban, Stupli a nemrég megismert barátnője miatt aggódott, aki annyira új, hogy nem merte elhívni kísérőnek a lagziba. Tegnap este se voltak együtt, nem is tudja a lány, hogy miért nem kereste, a következő hétvége megint kiesik, nem kizárt, hogy keresni fog egy másik fiút, akivel gyakrabban lehet együtt. Freddi talán már azon meditál, hogy elutazzon-e Pestre a munkája miatt ma este, vagy elég lesz holnap hajnalban. Bongónak olyan gondolata támadt, amit ki kellett mondania hangosan:
  - Tudjátok mikor voltunk így együtt, ráadásul ennyire csendben?
  - Tudjuk – vágták rá egyszerre mind a négyen.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 4

• Orvosi eset

  Egyik olvasóm érdeklődött privátban, mi az oka annak, hogy régóta nem publikálok.
  Válaszoltam, hogy nem jön az ihlet.
  "Akkor jó, ha csak ez a gond."
  Mi más lenne – gondoltam én.
  Ja! Hatvanhárom éves leszek hamarosan. Bármi előfordulhat. Kedvenc humoristámtól hallottam, hogy amikor az orvosa a leleteit tanulmányozva mondott egy cifrát, s ő rákérdezett mi a gond, azt válaszolta, hogy „nagyjából minden” Pedig ő csupán 50 éves. Nekem is volt már ilyen-olyan problémám, de magától meggyógyult. Azon tűnődöm, hogy ha nem tudok beszélni, akkor majd írni se fogok tudni? Miről jutott ez eszembe?

  Van már legalább 10 éve, hogy TV nézés közben eltűntek a kontúrok. Pedig akkor még jó volt a látásom. Jeleztem volna a családnak a gondomat, de nem tudtam értelmes mondatot összerakni. Próbáltam egyszerűbben fogalmazni, de nem azokat a szavakat mondtam, amit akartam. Később már a megfelelő szavak se jutottak eszembe. Óriási koncentráció volt szükséges ahhoz, hogy akármit a nevén tudjak nevezni. Próbáltam körbemagyarázni, mint egy keresztrejtvényt, de így is nagyon kevés értékelhető információ jutott el a családhoz. Talán még annyit kihámoztak a gügyögésemből, hogy „bazmeg nem tudok beszélni, baja van az agyamnak” Na, ezzel nem tudtak késő este mit kezdeni. Majd helyrejön. Így is lett. Talán egy órán át tartott ez az állapot.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 12

• Legénybúcsú 2.

  Indulás este hatkor a klub elől. Azért innét, mert Zsolt korábban itt hagyta a magnóját, amit vinni akart magával. Csak később eszmélt rá, hogy mennyire értelmetlen dolog ez, hiszen útközben a kocsiban is hallgathatnak zenét. Ha elég közel parkolhatnak a táborhelyhez, akkor a helyszínen is. A magnó telepei egyébként is legfeljebb 6 óra kapacitásúak, ez pedig kevés a hétvégére. Stupli ugyan hozott magával egy gitárt, de a dalolásaikról csak úgy tudnának felvételt készíteni, ha lenne a magnóhoz megfelelő mikrofon. Az pedig nincs. Vagyis semmi értelme nem volt bemenni a klubba...hacsak az nem, hogy a jelenlévőknek eldicsekedhettek azzal, hogy az egész hétvégét vízparton fogják tölteni. Juci volt nagyon nekikeseredve, amiért nem vitték magukkal. Pedig úgy tartja, hogy ő a banda hatodik tagja, de a kabalája mindenképpen. Két alapos indok is gátat vetett ennek a lehetőségnek. Egyrészt a kocsi öt személyes, másfelől lányoknak nincs helyük legénybúcsún. Mindez persze csak kívülállónak meggyőző, a Juci duzzogásán nem segített. Tibi igyekezett mielőbb szabadulni ettől a kényelmetlen helyzettől. Olyan hirtelen indult el a kocsival, hogy Zsoltnak nem volt ideje beszállni. Éppen csak belépett a hátsó utasajtón, de még a súlypontja kívül volt. Úgy érezte biztonságosabbnak, ha lemarad. Nyitott ajtóval mentek legalább 100 métert, mire a sofőr felfogta mit kiabálnak az utasai.
  - Öregem ez meleg volt – nyúlt át Zsolt előtt a középen ülő Bongó, s lenyomta a zár reteszét.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 9

• Legénybúcsú 1.

  ...Magi lenne a legjobb – illetve már nem is ez a neve – de neheztel rá, amiért két évig nem is kereste. Talán nem is lenne ezt nehéz kidumálni, csak alkalom kell hozzá.
   
  Nem kellett sokáig sóvárogni ezen. Egyik vasárnap délután az erdőre indult, hogy vág valami jó lapátnyelet, mert a régi ugyancsak a végét járta már. A pincesoron át vezetett az útja, hát látja, hogy az öreg kolléga éppen zárja a pincét.
  - Aggyisten Lajos bá'! Hazafele?
  - Szervusz Zsoltikám! Hova, hova?
  - Nézek az erdőn valami jóféle lapátnyelet, mielőtt kitörne a régi.
  - Há' ménem mégy inkább a pap güdribe? Én is ott szoktam vágni.
  - Ez nekem közelebb van. Aztán mi újság? Leellenőrizte a minőséget? - biccentett a pinceajtó felé.
  - Hááát...hahaha. Ja. Nem volt már otthon borom, gondoltam viszek egy demizsonnal. Megkóstolod? Nem-e? Dehogyisnem. Nem utasíthatsz vissza! Csak egy pohárral. Vissza már nem megyek, de igyál ebből e! - cuppantotta ki a parafadugót az üvegből.
  - Ne bolondozzon má' Lajos bá! Csak nem viszi haza darabban.
  - Ne törődjél te azzal! Ehol a pohár is – vette ki a kosárból a vastagfalú decis poharat – ha nem akarsz üvegből. Fogd csak meg! Már öntöm is. Nem olyan híres, de azért meg lehet inni. Jaj de régen láttalak. Mi van veled? Mesélj!
   

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 2

• A sárga kormorán szelleme

  Beindította a gépet, felültek, s indult volna. Kicsit meglepődött, mert nehezebben tudott elrugaszkodni, mint gondolta. Nagyobb gázt adott. Lajos valamit kiáltott, de nem értette. Aztán Lujza kiáltását hallotta "nem ők voltak". Megindult hirtelen, de alig tudta tartani az egyensúlyt. Lajost nem érezte a háta mögött. Lefékezett. Hátranézett, s látta, hogy idegenek veszik körbe. Közülük kiabál felé.
  - Szólj a többieknek, jöjjenek vissza!
  Azok talán már ki is értek a faluból, de biztosan várnak rájuk valameddig. Gond van. Ezek az idegenek sokan vannak. Segítség kell gyorsan, mert Lajost megverik. Egyedül hiába megy vissza. Nagy gázt adott, s nekirugaszkodott. Hiába lomha motor a T5-ös, ha kellő biztatást kap, főleg lejtőn, meg tud ugrani. Bedöntötte az első kanyarba
  - A francba! Gyalogosok ténferegnek az úton.
  Próbálta visszavenni gépét az ívről, de csak rontott a helyzeten. A kormány megakadt valamiben. Küzdött a nyeregben maradásért, de a motor hátulja kitört, s egyenesen a villanyoszlop felé sodródott. Elengedte a kormányt, hátradőlt, és elrúgta magát.
  Az árokban fekve tért magához. Körbevették jóbarátok, s rosszak.
  - Valaki hívjon mentőt! - hallotta valahonnét távolról
  - Nem kell mentő. Nincs semmi bajom.
  - Nem neked öcsém, hanem akit elgázoltál.

  Folytatás...

  potyautas 8 éve 3