Nekem is beindultak a fogaskerekek syC hozzászólása után, de nem akartam előásni a csatabárdot.
Szóval az ISO-t nem crop faktorral szorozzuk, hanem f-értéket kompenzálunk "csak". Ok.

Szomorú megfigyelés, hogy egy 24 MP-es FF dslr így is tisztább képet csinál, mint egy 26 MP-es apsc milc kisebb ISO-val.

"Szomorú megfigyelés, hogy egy 24 MP-es FF dslr így is tisztább képet csinál, mint egy 26 MP-es apsc milc kisebb ISO-val."

De ha jól értem abból amit a #29348 ban syC írt nem ez következik, egyrészt mert nem is a zajról írt ott (aminél elővehetnénk hogy különböző szenzortechnológia) hanem hogy világosabb a kép, amiből meg arra lehet következtetni, ami szintén régesrégi téma hogy a különböző gyártók (tökmindegy hogy ezt mennyire rossznak gondoljuk, és hogy elvileg ez egy szabvány) nem ugyanúgy "mondják" az iso-t, ebből jött mindig a nagy zaj-vitákban hogy igen de az meg "csal", stb. Szóval ez erre mutat rá.

"Oscar bácsi meg nem gyütt"

Lehetséges, hogy a gyártók tényleg különböző képpen értelmezik az iso-t, mert pl amikor Vond kolléga a7iii -ja volt nálam és hasonlítottam össze a 6600-zal, akkor uhyan olyan beállításokkal ugyan olyan világos képet adta, várakozásoknak megfelelően. Viszont pl a speedboosteres gh5 is sötétebb volt a 6600nák. Ott kb az 1.8-as sony rekeszt az 1.2-es boostolt rekessze tudtam uhyan olyanná varázsolni.

Majd csinálok magasabb isos képeket ( Vond kolléga, nincs kedved beszállni ?) R6 vs A6600 (vs A7iii vs G9) ?

•

Különböző rendszereknél csak tapasztalati úton tudod beállítani az egyezést. Nincs rá általános szabály. A gép kijelzőjén megjelenő ISO érték nem olyan mint a Celsius skála. Minden gyártónál más. Másrészt minden gyártó szűri a zajt a RAW képein és van hozzá tartozó LUT. Különben nem kapsz képet az adathalmazból. Ezek mind egyedileg optimalizáltak. Sötétebbek, világosabbak, jobb bőrszínnel, rosszabbal, stb. ISO ekvivalencia is ilyen ISO 3200 és fölötte válik teljesen nyilvánvalóvá. Alatta el tudják kenni szűréssel. 10 évvel ezelőtt már ISO 800-on láttál különbségeket zajban. Ma ISO 800 minden váznál patyolat tiszta. Így oda tekergeted a világosságot ahová akarod szinte érzékelhetetlen zajnövekedéssel.

[ Szerkesztve ]

Ezek azok a nyilvánvaló dolgok amiket nem akartam leírni, de erre utaltam az utolsó mondatomban.
A világosságot meg nem a gyártó saját ki tudja milyen gammája után kell nézni, feltételezem a többiek is rawon nézték.
Ja visszaolvasva én nem beszéltem a zajról, azt direkt nem kevertem bele, mert túl bonyolulttá teszi a kérdéskört, ott indulnak a méteres viták.

[ Szerkesztve ]

colorizer.net

Én kimondottan hálás lennék ha megpróbálnál kevésbé értetlen lenni. A raw annyit jelent hogy nem jpg fotókat hasonlítanak össze, hanem rawot, valamelyik fotó editorban, ugyanazt a "receptet" használva mindkét váznál. Ezzel annyit nyerünk, hogy a vázban lévő ismeretlen módon dolgozó raw feldolgozó kiesik a képletből, semmi többet. Azon kár görcsölni, hogy a rawban lévő digitális értékek hogyan készülnek, nincs rá hatásunk, de a feldolgozás lehet azonos, hiába jön az egyik fotó Sonyról, a másik meg Panasonicról.

colorizer.net

Milyen gyártói raw kód, milyen gyári color render? Tudod mi van egy raw fájlban? Minden pixelre egy érték, plusz pár metadata. Ha akarom, egy fekete-fehér képként értelmezhetem, és megnézhetem. Látszani fog rajta a Bayer/X-Trans pattern is ha belenagyítasz, de egyből felismerheted a képet, tehát ennyit arról, hogy nem lehet megnézni.
Ez a kép az esetek többségében lineáris gammával rendelkezik, de van, hogy linearizálni kell, pl Nikon NEF. Ez után jön egy kis scaling, mert a fekete nem a 0 értéken található, és sokszor a fehér sem a bitménységnek megfelelő maximumon, ebbe nem megyek bele, akit érdekel utánaolvashat. Ezután jön a fehéregyensúly beállítás a lineáris értékeken (sima szorzás), és csak ezután jön a demosaic. Ezután külön r,g,b értékeink vannak már az egyes pixelekre, de még az un. camera color space-ben, amit bele kell mappelni egy ismert color space-be, ehhez adnak a gyártók (jobb esetben) mátrixokat. Majd adunk a képnek egy gamma korrekciót és kész a nézhető színes szagos kép. UGYANEZ a metódus minden gyártó minden rawjánál. Az a fotó editorokra van bízva, hogy ezen kívül milyen extrákkal javítják a képet, használják e a lens correction adatokat, vagy hogy megpróbálnak e recepteket adni a gyártói profilokhoz. Ha adnak, az is mind csak közelítés, color chartok segítségével építik fel őket, pl az Irident Developer-es csávó az IT8 chartot használja erre.
Visszatérve az azonos képekre, nozs23 linkelt egy cikket korábban, amit állítólag elolvastál. Annak a negyedik oldalán a második képes példát nézd meg az "Equivalent exposures" cím alatt: [link]
Pontosan azt az ekvivalenciát mutatja be, amire Teasüti kíváncsi volt, és amire azt a választ adtam, amit a cikk is igazol. Eléggé hasonlóak a képek, pedig 4 különböző gyártóról van szó. A zaj nem pont ugyanolyan, de az nem is várható el, úgyhogy kihagytam a képletből. A színek sem ugyanolyanok, de az sem szorul magyarázatra.

colorizer.net

OK. Következőt állítod: Minden fényképezőgép váz RAW formátumát egyformának rendereli le az összes alkalmazás. És a FF nem termel több jelet. Ugyan olyan zajos, mint egy kisebb érzékelő. Feladtam

Én azt állítottam amit írtam, és az nem az, amit most írtál.
A digitális fotó előhívás alapvető lépései azok, amiket írtam, mindenhol, mert ennek egyszerűen ez a módja. Ugyanakkor a szoftvereknek megvannak a saját profiljaik, amikben egyéni gamma curve, és adott esetben színtuning is található (pl Adobe profilok), és ezt rá is teszik a képekre az előhívás végén. Mivel ezeket nem igazán lehet kikapcsolni, máshogy fog kinézni ugyanaz az előhívott raw a különböző editorok alatt.
De ha egy adott editort nézünk egy adott profillal (pl LR és a default Adobe Color profil), akkor nem szabad jelentős eltéréseket tapasztalni a különböző vázakból érkező raw fájlok előhívási metódusai között, így nyugodtan lehet az ekvivalenciát tesztelgetni a különböző vázak között.
És itt most kizárólag azt nevezem ekvivalensnek, hogy ugyanakkora a látómező, ugyanakkora a mélységélesség, és ugyanakkora a világosság, tehát irreleváns, hogy mi mennyire zajos, ez a három tényező passzoljon. Számtalan példa igazolja, hogy azonos gyártó FF és APS-C vázai között nagyon jól működik a képlet, és sokszor más gyártók vázai között is, mint ahogy nozs23 cikkéből látszik. Persze mivel a gyártók kissé szabadon értelmezik az ISO-t, mindig lesz ellenpélda is.
És végül érdemes hozzátenni, hogy az ekvivalenciának igazából csak annyi értelme van, hogy az ember jobban megértse a különböző rendszerek közötti viszonyokat, gyakorlati haszna a zéróhoz közelít.

colorizer.net

Végülis a Sigma 10-20-at fel tudom csavarni a G9-re és az A7III-ra is, aztán beállítok azonos értékeket és hajrá! Azt mondjuk nem tudom, hogy a Viltrox speedbooster beleszól-e az expóba, ha fixen beállítok mondjuk f/8-at mindkét vázon, plusz mellé ugyanazt a zársebességet és érzékenységet.

taranis & hibavissza: Maradjunk azért meg az eddig is tapasztalt jó hangulatú diskurzusoknál, tiszteletteljes stílusnál. Köszi!

[ Szerkesztve ]

VOND.HU // DESIGN • PHOTO • VIDEO • WEB • IT

A speedboostert azért nem érdemes idevenni mert annak az a lényege hogy fizikailag egy más tulajdonságú objektívet állít elő abból amire rácsavarják, így ha az a cél hogy kvázi ugyanazt tedd a két vázra, akkor ez pont nem tud teljesülni. Ha ilyet akarnál tesztelni, annak legjobb közelítése azon az A7III váz normál vs. crop módban (utóbbi szimulálja mintha ugyanazzal a szenzortechnológiával egy apsc vázra lenne feltéve) De hát amúgy nem fog kijönni belőle semmi újdonság, hiszen ott van a teljesen konkrét, fotókkal illusztrált dpreview cikk 2014ből, de amúgy elméleti oldalról amit ezen kívül anno sokat linkeltem, az pedig még régebbről egy luminous lanndscape cikk Charles S. Johnson-tól, amiről amúgy Rabi Miklós még saját fordítást is csinált a blogján (még a mils előtti blogján) Nem gondoltam volna amúgy hogy ebben a topicban is ilyen viták lesznek...

"Oscar bácsi meg nem gyütt"

Nem hittem, de ennek az R6nak a face/eye detection-je tényleg tanul. A kócos fejű 2.5 éves kislányom fejét hátulról nem fogta be az elején, fél óra szarakodás után viszont már bárhogyan forgolászik, végig targetben tartja, tök jó.

MF-nél szintén jó dolog, hogy kikapcsolt af mellett is jelöli a szemet és jelzi, hogy mikor van fokuszban, így is segítve a manuálozást.

•

A RAW előhívás lépéseire hoztam pár képet, véletlenül sem az előzőeket folytatva, csak szeretném megmutatni, hogy nem annyira vészes ez a témakör, szerintem egészen izgalmas tud lenni, és a raw videózás miatt még ontopic is lehet

Adott egy Gombóc Artúr szobor, X-T3 RAF fájlban lakik, a thumbnail amit a váz csinált így néz ki:

A RAW fájlban nincsenek színek, az egy fekete-fehér kép (a DNG pl konkrétan egy TIFF), ami jelen esetben így néz ki:

(A jobb oldali fekete csík valamilyen szoftveres gond miatt van, ignoráljátok.)

A szemekre benagyítva látszik is a színszűrő mintázata, itt X-Trans:

Az X-T3 esetén a raw teljes mérete 6384x4182, amiből a feldolgozás után 6240x4160-at csinálnak az editorok. A különbség abból fakad, hogy a raw-ban van ráhagyás a széleken, hogy a demosaic algoritmus rendesen le tudjon ott is futni. A másik ok az un. maszkolt pixelek. Ezek olyan pixelek, amik el vannak fedve, nem jut hozzájuk fény. A szenzor működéséből fakadóan így is felvesznek értéket, ezt hívjuk black level-nek. Ezt a vázak színcsatornákra meg szokták mondani, benne van a metadata-ban. Ennél a képnél 1022 minden csatornára. Mivel 14bites képről van szó, ahol a maximum érték 16383, azért nem is olyan kevés az az 1022. Gyakorlatilag a lehetséges értékek több, mint 6%-a kuka. Sőt, van olyan váz, ahol a fehér sem a lehetséges maximum értéken lakik, ott még nagyobb a veszteség. Nade ilyen a raw, gondot nem okoz.
A lényeg, hogy mi azt szeretnénk, hogy a fekete 0 legyen, így minden értékből ki kell vonni 1022-t, szóval még sötétebb lesz minden, de legalább a fekete az fekete:

Azért ilyen sötét a kép, mert pixelek értékei lineáris módon van tárolva, értem ez alatt azt, hogy ha duplázzuk a fényt, az értéket is duplázni fogjuk, így a legfelső 1-2 fényértékre elmegy a lehetséges értékek nagy része, minden más meg "alulra" tömörül. 12 biten ez valahogy így néz ki:
(Van amúgy olyan raw formátum, ahol nem lineárisan vannak tárolva az értékek, pl régebbi Nikon NEF-ek tutti, ott ezen a ponton linearizálni kell őket, a metadata-ban ilyenkor elérhető egy táblázat hozzá.)

Ha erre rátolunk egy X-Trans demosaic eljárást, akkor máris kapunk egy színes képet:

Eléggé zöldes az egész, de így néz ki minden raw fájl, a zöld szín dominál. Ha használni szeretnénk a kamera által rögzített fehéregyensúly értékeket, akkor még a demosaic előtt meg kell szorozni a piros pixelek és a kék pixelek értékeit a metadata-ban jelölt Red Balance és Blue Balance értékekkel. Általában a zöld szorzója 1, ahhoz képest mozog a két másik csatorna. Itt a Red Balance 2.125828 volt, a Blue Balance 1.57947.
Ha ezt megtesszük, így néz ki a kép a demosaic után:

Fontos tudni, hogy a demosaic során keletkező színek még az un. kamera színtérben vannak, ami nem felel meg semmilyen ismert színtérnek, bele kell mappelni egy 3x3-as mátrix szorzással sRGB-be, hogy helyes színeket lássunk. Ezt a mátrixot a Fuji nyilván nem adja oda, de a fotó editorok gyártói profilozással tudnak csinálni sajátot. (Ha valaki szépen akarja csinálni akkor ez nem 1db mátrix, mert a megvilágítás típusától függ a konverzió, de ebbe ne is menjünk bele.) Viszont emiatt is van az, hogy nem teljesen egyformák a színek az eltérő editorokban. Namost az én demosaic utáni képeimben már benne van az sRGB mapping, sajnos nem tudtam most olyat csinálni, amiben nincs, de a lényeg, hogy ez egy fontos lépés.
És ha már sRGB-ben vannak a színek, akkor konvertáljuk át a lineáris gammát sRGB gammára, így lesz belőle ez:

Amennyiben nem megfelelő az expozíció, még a lineáris térben sima szorzással lehet rajta változtatni.Tehát ezek az előhívás alapvető lépései.
Nézzük akkor meg, hogy a Capture One, és a Lightroom mit hív lineárisnak.
Capture One linear response:

Lightroom linear profil:

Az nyilvánvaló, hogy az eredeti lineáris képhez köze sincs egyiknek sem. A Lightroom képén a gamma tök ugyanaz, mint az sRGB gamma, csak a szaturáció van enyhén feltolva.
A Capture One képén kicsit le van húzva a "Lift", és szaturáltabb is, mint a többi.
Ezek alapján én arra tippelek, hogy az sRGB gammás verzió nekik az alap, azt hívják lineárisnak, mert nincs rajta plusz kontraszt, vagy csak kevés van.
És akkor eljutottunk oda, hogy miért különbözőek az egyes szerkesztők képei, noha ugyanazokat az alapvető lépéseket használják az előhívás során. Már ott különbségek lesznek, hogy miként mappelik a kamera színteret sRGB-be. Aztán az sRGB gammára épülve teljesen egyedi kontraszt görbéket használnak, valamint alkalmazhatnak lokális tuningot is az egyes profiloknál, pl a piros legyen pirosabb, a kék legyen sötétebb, stb.
A gyári profilok (mint pl. Fujinál a Provia) sem lesznek azonosak, mert a gyártók azokat sem adják ki, profilozással lehet közelíteni, ami vagy sikerül vagy nem.

colorizer.net

Köszi, nekem nagyon komplex még így is, de érdekes volt végig olvasni. Lenne is kérdésem.

Te ezeknél a képeknél manuálisan tetted meg azokat a lépéseket, ami RAW -> sRGB gamma képhez vezetnek? Tehát szoroztál, mátrixoltál, meg mindenféle műveletet csináltál saját tool-al?

Azért kérdezem, mert egyrészt érdekel, hogyan bontottad így le lépésről lépésre és tudtad megmutatni az adott fázisban elérhető képet, másrészt azért mert akkor a LR, Capture one stb. gyártók miért nem egységesen csinálják, miért kell ennyi féle eltérő sRGB gamma profil miközben annak meg kellene mindenhol egyeznie?
Illetve ha a gyártó nem adja ki a profilt, honnan tudni, hogy a te lépéseidből kapott sRGB gamma kép az valójában úgy néz ki, ahogy ki kell néznie? Ha te jó képet kapsz sRGB gammára, Lr és társai miért mást?

Én itt dcraw-ot használtam, már nem fejlesztik, de sikerült valahonnan kukáznom egy verziót ami jó az X-T3 rawokhoz. Kézzel is meg lehetne csinálni a lépéseket, csak nincs hozzá megírva nálam semmilyen kód, túl sok idő lett volna csak azért, hogy megmutassak pár képet, illetve a normális demosaicot meg sem tudnám írni szerintem, azt másolnám valahonnan.
A fotó szerkesztőknél az a lényeg, hogy szemnek tetsző eredményt kapj (vagy a lineárisnak hívott profiloknál egy jó kiindulási alapot), nem az, hogy ugyanúgy nézzen ki, mint máshol, vagy hogy a gamma egy az egyben az sRGB gammával egyezzen meg. Nincs itt igazából olyan, hogy "jó kép", sem kontraszt, sem színek tekintetében. A váz adhat egy referencia pontot, például ahogy a raw-ból Provia-t csinál, és akkor ezt meg lehet próbálni leutánozni, ahogy ezt meg is teszik, több kevesebb sikerrel. De ugyanabból a raw adathalmazból akár jobbat is megpróbálhat csinálni a fotó editor, nekem például sok esetben az LR Adobe Color profilja jobban is tetszik, mint a Provia.
A kérdés nagyjából ugyanaz, hogy az eltérő vázakból miért nem esik ki ugyanolyan JPEG. Mert mindenki mást gondol a "jó kép" alatt. Az sem feltétlenül jelent jó képet, ha lefotózok egy color chartot és a vázból kieső JPG-t vizsgálva minden szín oda esik ahová kell. Mert egy kis csalás itt-ott és máris kellemesebb az összhatás úgy, hogy azért a piros még piros, a kék még kék, stb. A Fuji jó példa erre, senki sem a pontossága miatt szereti, hanem mert kellemesre vannak "hangolva" a színei.
Egy dolog fix, mindenki ugyanazzal a raw kiindulási alappal dolgozik, és a demosaic után megközelítőleg ugyanazokat az r,g,b értékeket kapja. (Azért csak megközelítőleg, mert eltérőek lehetnek a demosaic algoritmusok.) De onnantól, hogy átmappelik sRGB-be, már eltérések lesznek, mert nincs rá egységes mátrix, és innentől kezdve minden plusz lépés már teljesen egyedi, növelve a különbségeket.

colorizer.net

Köszi a részletes magyarázatot

[ Szerkesztve ]

Köszönjük! Oszlik a homály!

Lightroom-hoz lehet készíteni egyedi kamera profilt, ami megkerüli ezt a hozzáadott görbét itt egy cikk és itt lehet letölteni és itt a vele kapcsolatos video, nem új keletű dolog.
A probléma számomra az, hogy Lightroom a görbe megváltoztatása a színeket is magával rántja, Photoshop esetén be lehet állítani olyan módot, hogy független legyen tőle.

Pontosan ezt töltöttem le, a Lightroomos példa ezzel készült, szóval ez csak a nevében linear.
Gyanítom az van a dolog mögött, hogy mire a profilokhoz érünk, a Lightroom már ráteszi az sRGB görbét a raw adatokra, nem ad hozzáférést az eredeti valóban lineáris adatokhoz, így maximum annyit érhetünk el, hogy nem növeljük tovább a kontrasztot ahogy a többi profil teszi.

[ Szerkesztve ]

colorizer.net

Én:
– nincs olyan, hogy egyforma RAW. Azèrt làtod, mert belenyúlt egy szoftver ès èrtelmezte. Tudtommal ugyan azt az obit tekerve egy Canon R6-ra ès egy A3-ra, meglövöd ugyan azt a kèpet manuàlis rekesszel persze ès nem kapsz egyforna eredmènyt. Mièrt is kapnàl? Tök màs a kèt feldolgozó. A feldolgozót nem tudod kikerülni. Az alatt a gyàrtó RAW kódja van. Nem tudod kèpkènt megnèzni.

Te:
– Milyen gyártói raw kód, milyen gyári color render? Tudod mi van egy raw fájlban?
– RAW fájlban nincsenek színek, az egy fekete-fehér kép (a DNG pl konkrétan egy TIFF)
– Fontos tudni, hogy a demosaic során keletkező színek még az un. kamera színtérben vannak, ami nem felel meg semmilyen ismert színtérnek, bele kell mappelni egy 3x3-as mátrix szorzással sRGB-be, hogy helyes színeket lássunk. Ezt a mátrixot a Fuji nyilván nem adja oda
– Az nyilvánvaló, hogy az eredeti lineáris képhez köze sincs egyiknek sem.

Alaposan kifejtetted amit írtam. Tényleg nem értem miért vitatkozol? Vagy közben utána olvastál? Vagy nem vitattad amit írtam? Nem értem. Teljesen szürreális ez a thread

A RAW állományt mindenképp meg kell etetni egy compilerrel, hogy monitoron nézhető képet kapj. Jpg, png 16 bit, stb. Nincs szabvány. Ahogy írtad.

[ Szerkesztve ]

És végül érdemes hozzátenni, hogy az ekvivalenciának igazából csak annyi értelme van, hogy az ember jobban megértse a különböző rendszerek közötti viszonyokat, gyakorlati haszna a zéróhoz közelít.

Nem állítottam az ellenkezőjét. Volt egy thread ahol nem értetted a 2 stop összefüggést az mft-ff rendszer közt. Azért került szóba. Vagy csak úgy tűnt nekem, hogy nem érted.

Amiért benéztem:

Resolve/Finalcut videó editálásnál van húsbavágó különbség, ha a projekt M2 PCIe vagy SATA3 belső csatolós külső SSD-n fut? A felkapcsolódás Thunderbolt 4 port.

[ Szerkesztve ]

Én még ott tartok, hogy megértsem miben nem értesz velem egyet. Sajnos a vitától messze vagyunk még. Az vinne előre. Nagyon máshonnan érkezünk a témához és elbeszélünk egymás mellett. Szerintem.

Kérdeznék, mert szerintem te jobban benne vagy.
Felmerült bennem, hogy az ilyen 100 megás szenzorok világába érve miért nem szabadulnak meg a nyomorult demosaictól? Szenvedés megy a Foveonnal. Miért nem hagyják el a színszűrőt? Vagy már nem is mumus a demosaic annyira? Van bőven kraft és know-how az AI-hoz? Nekem teljesen logikus lenne "elhagyni" a színszűrőt és direkt rgb szenzorokra építeni. Valamit nem tudok. Vagy már elfelejtettem.

[ Szerkesztve ]

Én a színszűrős változatot tanulmányoztam, színszűrő nélküli megoldásokról nem sokat tudok. Azt tudom, hogy ott a Foveon, meg a 3 szenzoros kamerák, de mást nem ismerek, amihez ne kellene demosaic.

colorizer.net

Nincs, a SATA3 csatoló sebessége elég, pláne, ha h264/265-al dolgozol.
én amiatt szívtam SATA3-nál hogy olcsó SSD-t tettem bele (2TB Crucial BX500), és ha elfogyott a kb 60GB-s cache, akkor még a timeline is bedarabosodott.

most Samsung T7 van, hibátlan, de láttam Max Yurijevtől tippeket M2re amik korrekt árasak

2 évvel ezelőtt pcie4 nvme SSD....ámerika na Én nem szánok a teljes projektre 270 fontot. Egy majdnem épkézláb tesztet találtam 2018-ból, [link] Ő azt mondja nem érdemes nvme-be fektetni. Persze mindjárt az első hsz a videó alatt ellentmond. Gyanítom az M1 Macmini ki tudná használni. Igazából kizárólag a Timeline gördülékenység érdekel. Ilyen render és betöltés teljesen érdektelen. Ezek miatt nem vennék még SSD-t sem.
T7 2 TB nem tűnik rossznak. Ára picit magasabb, mint ha én fabrikálnám, de az Kingmaxból lenne. Samsung azért jobb név. Köszi.

[ Szerkesztve ]

Nekem a BX500-zat USB-n rákötve instant volt a timeline rövidebb projecteknél. Vagyis még a legkommerszebb megoldással is teljesen jó az eredmény.
Mikor teljes esküvő volt a timelineon akkor akadtak a problémák amiket írtam.
Érdekesség T5 vs T7: egyik 500/500, másik 800/800MB/s írás / olvasást tud. De pl a BMPCC4K/6K-val csak a T5 kompatibilis. Jó nincs blackmagicem, csak direkt azért vettem a T7et, hogyha esetleg kölcsönöznék kamerát egyszer akkor ez már ne legyen gond. De természetesen csak vétel után tudtam meg ezt az infót.

szerk: megy a T7-el is, csak sokszor fordul elő drop frame állítólag.

[ Szerkesztve ]

Megvetted már a Mac Minit? Én folyamatosan bánom hogy nem 512GB-s a belső tárhely, hiába a külső SSD, szóval a legfontosabb tanácsom h legyen nagyobb a belső tárhely mint 256.

szerk: bár te fix asztali gépként fogod használni, rákötött vinyókkal, úgy jo a 256.

[ Szerkesztve ]

Vágásra max ha long-gop kodeket vágsz. A nagy proxikhoz lassú lesz.

A vinyó az elérési ideje miatt nem jó választás vágásra. Legyen szerintem egy vágós SSDd berakva egy külső rackbe, meg egy tárolós külső vinyód.

Mennyit számít az mikor még SSD-ről és sok ramból is idő, mire folyamatos lesz a hardveresen gyorsított lejátszás, mire feltölti a VGA a frame buffer-t?
Azt gondolnám azért ilyen 5-10 MB/s stream-et bármelyik vinyó kiszolgál röhögve.

[ Szerkesztve ]

Csináltam a témáról egy videót, így látványosabb a válasz és el is felejted a vinyóról vágást egy életre (csak 370MB, le is lehet húzni ha webesen gyenge minőség)

Apró korrekció a szövegemhez:
4K 50-esek a videófileok és a timeline is 50 fps
szerk:
A teljes anyag amit berántok a mappából az 180GB, de ebből a timelinera csak kb 30GB kerül.
Rózsakő szőlőt ültettünk egy havernak a Szent-György hegyen és kegyetlen melós dolog ám, nem való nekem a kétkezi munka

[ Szerkesztve ]

Nincs több kérdésem.

Köszi a tesztet, de ácsi! Azért várjuk meg, mire szegény vinyó is beolvassa az összes waveform-ot a timeline-on, különben addig ide-oda ugrál szegény feje, persze hogy lassú.

Emlékszem, mikor meglátogattam a vidéken élő nagymamámat, azt mondta: "fiam, egy napon még emberek fogják pazarolni az idejüket arra, hogy elolvassák amit írsz"