Végre valaki nagyon jól leírta a lényeget!
Elismerésem.

+
én azt látom, hogy JJános, kymco, Dalai Láma, stb. keresztény fórumozóknak azt nehéz beismerni itt a topicban (meg otthon a családi és baráti, ismerősi körben, meg önmagunkban legbelül), hogy a kereszténység is csak egy vallás a többi mellett.

Nem több, nem kevesebb.
Hisz benne bizonyos számú ember akik késztetést éreznek arra, hogy megvédjék ezt a vallást/hitet, mert ha nem tennék, akkor ostobának éreznék magukat, amikor valaki (pl. én) elkezdi felsorolni a vallásuk/hitük hibáit és "érdekes" kilengéseit.
A Biblia egy sima könyv, tele mítoszokkal, tanmesékkel és kész.
Jézus sok jó és bölcs dolgot mondott, de ez nem számít.
Sok bölcs emberrel találkoztam, de nem tartottam őket rögtön "Isten fiának" vagy "Emberi formában megjelenő Istennek".

Nem szégyen azt beismerni, hogy "Én is csak egy vallás hívője vagyok."
vagy "Nem több az én vallásom semmivel a másikénál semmivel."
Azt hiszitek, hogy ettől ti kevesebbek lesztek?
Hogy már senki nem venne komolyan titeket?
Mert akkor már nem lennétek annyira különlegesek?
Ha már csak egy átlagos ember lennél a többi vallás hívői közül?

Itt jött be az a bizonyos példa...
A Spagetti Szörny nem kevesebb az Istennél.
Az Isten nem kevesebb a Spagetti Szörnynél.
Nekem tetszett ez, mert jól megmutatta a keresztény embernek azt a hibáját, hogy azonnal rávágja, hogy: "De hát ez két különböző dolog! Isten az Isten, A Spagetti Szörny pedig egy kitalált, idióta valami."
Tévedtek.
Nekünk a ti "Isten az Isten!" ugyanúgy hangzik, mint ha azt mondanátok hogy "A Spagetti Szörny az Spagetti Szörny!".

Hisznek valamiben/valakiben, és úgy érzik hogy ettől a valamitől/valakitől megkaphatják az összes kérdésükre a választ, vagy legalább egy olyan élményt, aminek hatására nem fognak foglalkozni a félelmeikkel és a "kellemetlen" kérdésekkel...

[ Szerkesztve ]