(#6151) fordfairlane válasza Dalai Láma (#6145) üzenetére
Az ember képes magának kreálni egy istent, amiben hisz. És közben pedig van Isten, aki megteremtette az embert.
A két állítás nem összeegyeztethető. A teremtés lényege, hogy van egy felsőbb hatalom, a teremtő, meg van a teremtett lénye. Nem a teremtett lény választ magának teremtőt.
x gon' give it to ya
Felőlem nyugodtan írhatsz hülyeségeket és hazugságokat, de gondoltam ciki, hogy pontatlan a forrásod és gondoltam, szeretnél tisztába lenni azzal, amihez hozzászólsz...
De nem muszáj.... égesd nyugodtan magad.... 
Egyébként kezdesz dúúúrva lenni, de vigyázz, mert téged is bannolni fognak 
[ Szerkesztve ]
www.refujvaros.hu
és gondoltam, szeretnél tisztába lenni azzal, amihez hozzászólsz...
Nem , ezután a bemutatkozásod után nem tartok igényt a te véleményedre, megtarthatod magadnak.
x gon' give it to ya
Akkor irkáld a hazugságaid nyugodtan, látom ez neked elegendő motivációt jelent 
www.refujvaros.hu
Hiába pakolod tele szmájlikkal a förtelmedet, engem nem fogsz a bűnbe vinni!
x gon' give it to ya
www.refujvaros.hu
Ha jön válasz, az a baj, ha bevett válasz jön, az is baj. Ha meg senki sem tudja, akkor lehet ujjal mutogatni?
Ennek eléggé kisebbségi komplexus szaga van. Mintha téged zavarna az Isten. De hát nem hiszed el, hogy létezik. Akkor miért zavar mégis? Vagy az zavar, hogy mások hiszik, hogy létezik, és hisznek benne? Annyi más hasonló is van, téged pont ez zavarna?
Isten a válasz. Ha elhagyjuk az egyenletből, a Miért? kérdésünkre nem kapunk semmilyen választ.
Vannak kérdések, melyekre csak az Isten tudja a válaszokat. Ilyen például az is, hogy mi lesz velünk a halálunk után. Hová kerülünk, ki hová kerül. Sejthetjük, kymco is sokat linkelt a Bibliából, hogy legyen erről fogalmunk. De dönteni nem nekünk kell. Hadd döntse el Isten, hogy mik a szándékai velünk. És bele kell törődnünk, hogy egyes kérdésekre nincs válasz, vagy az a válasz, hogy Isten. Nincs 100%-os bizonyosság. És tudom, hogy sokakat zavar ez a tény. Sosem lehet mindenről tapasztalatok általi bizonyosságom. Vagy elfogadom, vagy nem. És ha elfogadom, azt mondom: "Istenem, legyen meg a te akaratod!".
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
(#6158) Dalai Láma válasza fordfairlane (#6151) üzenetére
Dehogynem, összeegyeztethető.
Jöjjön az ateisták kedvence, a spagetti szörny.
Én kitalálom, hogy van egy spagettiszörny, és ő a mindenható. És hiszek benne, és hogy neki tetszően cselekedjek, heti egyszer spagettit eszek.
Közben pedig van Isten, aki engem teremtett, és látja, hogy egy nem létező spagettiszörnyet imádok.
Az ember által teremtett isten nem létezik, viszont az Isten által teremtett ember igen.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Amúgy ez az a kérdés, amire valahogy soha egyetlen keresztény sem tudott nekem érdemi választ adni: a világon több milliárd ember élt/él, aki nem hogy nem keresztény, de nem is nagyon hallott a kereszténységről....
Létezik rá válasz, vissza kell olvasni.... ennyi
www.refujvaros.hu
"Én abban hiszek, ahol az Isten teremt... ez a tuti"
Ez nem tuti, ezt te csak hiszed.
Ami viszont tuti, hogy képesek vagyunk istent teremteni. Körülnézel a világban, és azt látod, hogy sok "egyetlen igaz isten" létezik, tehát nem lehet mind igazi. De, ha mégis mind igaziak, akkor valójában minden embernek létezik a maga Istene, a maga valóságában. Mindegyik igazi és egyben termetett isten is, függetlenül attól, hogy az embert egy isten teremtette,vagy sem. Tehát az ember képes istent teremteni. Ez tuti. 
Ellenben az, hogy minket isten teremtett, nem biztos, csupán hit kérdése.
[ Szerkesztve ]
Nem tuti, te is feltételezed csak, hogy talán mindenkinek igazi az istene. Talán egyik ilyen isten sem igazi.
Ami viszont igazi, az a világ, a teremtett világ. Amit vagy senki nem teremtett, vagy Isten. Mert ez létező valóság.
És igen, az istenhit hit kérdése. Ezért a "-De van! -De nincs!" forma vitáknak a világon semmi értelmük nincs, fingfűrészelés az egész.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Én jól értettem az ősemberes dolgod, pont úgy, ahogy leírtam. De látnod kell, mint ahogy egy emberi kapcsolat is indulhat apró, semmit mondó, vagy nagy teátrális módon, az Istennel való kapcsolat is sokféleképpen kezdődhet. Pont úgy, ahogy az illető személy érzékeny rá. Ha az ember eltompult a jólétében, és úgy gondolja, hogy minden az ő érdeme és mindent magának köszönhet, akkor lehet, hogy Isten engedi meglátni ennek ellenkezőjét. Én, aki a legdurvább vizsgán is kidumáltam anno e legjobb jegyet... (erre számos sztorim van), nem tudtam dűlőre jutni a feleségemmel sem.... Én, aki le tudtam nézni azokat, akik sodródnak az életükben, amikor kellett nem tudtam megkapaszkodni....
Az igazi önismeret kezdete a valós életnek.
De nem mindenkinél van szükség erre. Számos ismerősöm istenélménye nem negatív élményre épül... pld a feleségemé.
De sajnos benne van az emberben, hogy Isten nélkül akar élni még ha beledöglik is.
A többire később tudok reagálni...
www.refujvaros.hu
Olyan Istent teremtünk, ami logikus, ami leképezi az emberi létet... de ti magatok cáfoljátok ezeket a Biblia Istenénél. Következetlen, érthetetlen, logikátlan stb.... én inkább felfoghatatlannak nevezem, és tuti... kőszikla, ami megmarad...
www.refujvaros.hu
(#6164) fordfairlane válasza Dalai Láma (#6158) üzenetére
Dehogynem, összeegyeztethető.
Hát ez nekem nem megy, legalábbis ugyanabban a logikai koordinátarendszerben nem. Ha igaz az az állítás, hogy létezi egyfajta Isten, és ő teremtett, ezt nem írja felül semmi elképzelt dolog. Ha viszont mindenki olyat képzel el magának, amilyet csak akar, és ezek egyenrangú képződmények, akkor nincs olyan, hogy egy isten.
x gon' give it to ya
"Nem tuti, te is feltételezed csak, hogy talán mindenkinek igazi az istene. Talán egyik ilyen isten sem igazi."
Félreértetted. Úgy értem mindenki számára a maga Istene valóságos. De erre a kérdésre te magad is tudsz felelni. Isten számodra létező? Igazi?
Nekem a legnagyobb bajom a kereszténységgel az, hogy mi végül a stabil hit "jutalma", vagyis amiért hisztek az Istenben, amiért feláldozzátok a bűnös életeteket.
Ezek a "jutalmak" tipikusan olyan dolgok, amiktől az ősidők óta féltek az emberek, vagyis hogy soha nem kapják meg vagy nem lesz benne részük...
S Isten által reménykedünk, hogy megkapjuk.
Mindjárt elmagyarázom:
1. Halál -> Isten örök életet és boldogságot "ajánl", amiért hisztek benne, és hogy a Mennyekbe fogtok kerülni, a Pokol helyett, valamint Jézus Krisztus mellett fogtok "élni" az örökkévalóságig. És persze nem szenvedni fogtok, hanem boldogan élni.
(sajnálom, de 4 év református gimnázium és a templomba járás után nekem ez jött le, persze lehet szépíteni, de lényegében erről van szó)
Jön a félelem:
Mi van ha a halál után nincs SEMMI? Nem jutok el egy JOBB helyre?
Ha sohase fogom megtapasztalni a boldogságot?
2. Figyelem -> ugye Isten mindig figyel minket, vigyázz ránk, sohase hagy el minket, s mindig megbocsájt, ha esetleg eltévelyedünk, csak ismerjük be a hibánkat, stb.
(ugye ez a lényege Isten igazságosságának, hogy MINDEN ember üdvözülhet, ha megbánja bűneit, s rátér az Isten által kijelölt útra.)
Jön a félelem:
Mi van, ha SENKI sem figyel minket? Mi van ha SENKIT nem érdekel a mi sorsunk?
Ha nincsen egy forma, egy jelenlét, egy isten, egy felsőbb hatalom, aki számára fontos az életünk? Ha számomra már nincsen remény...
3. Esély -> Ha hiszel Istenben, akkor talán a földi létedben nem, de a túlvilági létedben BIZTOSAN boldog és gyönyörű életet fogsz élni! Vagyis kapsz egy második esélyt, csak tenned kell érte, s nem kell hogy gazdag, szép vagy okos legyél...
Mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezik.
Jön a félelem:
Mi van ha elcsesztem az életemet, s már nem javíthatok rajta?
Mi van, ha kiderül, hogy másoknak több esélye van a boldog életre mint nekem?
Mi van, ha valójában az egyenlő esélyekkel való rendelkezés csak átverés?
Nekem miért kell szenvednem, míg valaki könnyedén megkap mindent?
4. Biztonság -> Isten mindig megoltalmaz, s kiáll melletted, bármi történjen is, csak ne rendüljön meg a hited benne, s ha kitartasz mellette, akkor meglesz a jutalmad.
S persze a valakihez tartozás érzése... Hiszen Isten még a gyilkosoknak, s más bűnt elkövetőknek is megbocsájt, csak vezekeljenek a bűneikért. Lehet, hogy szenvednek a földi életben, de jó életük lesz a Mennyekben.
Jön a félelem:
Mi van, ha már nem kaphatom meg a biztonság érzését?
Ha állandóan rettegésben, elszigeteltségben kell leélnem az életemet?
Mi van, ha értem már nem áll ki SENKI? Ha kiderül, hogy egyedül maradtam?
Ha kiderül, hogy a létezésem már SENKI számára nem hasznos, ha már csak TEHER vagyok a világ számára?
Ha a kinyújtott kezemet SENKI nem fogadja el?
5. Igazság -> Isten a végső igazság, s ha benne hiszel, akkor a jóság, az igazság fog győzni, s ha eljön a vég, az Armageddon, akkor te nyugodt lehetsz, mert a győztes oldalon állsz, s nem fogsz elkárhozni, mint azok akik hitetlenek voltak.
Jön a félelem:
Mi van akkor ha a végén NEM az igazság győz?
Ha a fény, a jóság elbukik, s a sötétség diadalmaskodik?
Mi van ha kiderül, hogy nem is létezik VÉGSŐ igazság?
Mi van, ha a végítélet órájában nem történik semmi, csak EGYSZERŰEN elpusztulunk?
Ezek kemény kérdések, s nem is szívesen teszi fel magának az ember...
Én úgy érzem, hogy aki Istenben hisz, az nem akar szembenézni a kérdésekkel, s a könnyebb utat választja... Mert azt hiszi, hogy létezik valaki, aki mindent képes helyrehozni, bármilyen szörnyűség is következik be.
Isten egy mentőövként képzeli el, akit bármikor le lehet akasztani, ha esetleg nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan elterveztük...
[ Szerkesztve ]
Ez is egy fajta megközelítés, és van is létjogosultsága.
De szerintem nem feltétlen ilyen jutalom orientált a hit. Persze ahogy leírtad, lehet az is, és sokaknak tényleg az.
Ráadásul a jutalom nem csak egy későbbi időpontban jut el hozzánk, hanem már most megtapasztaljuk.
Látszik, hogy sokat agyaltál már ezeken a kérdéseken.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Ezek a kérdések, amiket írtál inkább általános valláspszichológiai elemeknek érzem, nem a kereszténység kritikájának. A vallások nagy részére ez a jellemző, támaszt nyújt, hogy nem vagy egyedül akkor sem, mikor jön a baj csőstül, amikor félsz a haláltól, amikor azt tapasztalod, hogy mennyi negatív dolog történik a világban, hanem van egy jóságos atya, aki vigyáz rád, és ha jó leszel, akkor remek helyre fogsz kerülni halálod után. A felelősséget leveszik a válladról, amint megbánod bűneidet, és elfogadod a vallás szabályrendszerét. A mozgatórugó a haláltól és a bizonytalanságtól való félelem, ami az emberek többségében ott van.
Igazából sem az izraelita sem a mohamedán vallás nem tud többet nyújtani ennél, csak más köntösben teszi ezt. Ha jól értelmezem, a keleti vallások kissé más természetűek, ott nem veszik le ennyire a válladról a felelősséget.
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
(#6169) Dalai Láma válasza fordfairlane (#6168) üzenetére
Én nem felelősségnek mondanám, amit a kereszténység levesz az ember válláról. Épp, hogy felelősséget ad, mert nincs vége mindennek a halál pillanatában.
És mivel a szeretet a mozgatórugója, az embernek szeretetből kell élnie, ami szintén felelősség. Lépten nyomon felelősség.
Sok mindent levesz az ember válláról a kereszténység, sok mindent ad, de szerintem pont nem a felelősséget veszi le. talán te is egy más szót használtál volna, de ez akadt.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Többet látsz a hozzászólásom mögé mint ami. Mivel senki nem reagált cucka kérdésére, így megtettem én. De érdekelne a te válaszod is.
Isten a válasz. Ha elhagyjuk az egyenletből, a Miért? kérdésünkre nem kapunk semmilyen választ
A válasz a miértre az hogy "Nem tudom". És senki nem tudja, csak vannak akik azt hiszik hogy tudják.
Továbbá nem érzek késztetést arra hogy egy képzeletbeli baráttal töltsem be ezt az űrt.
Nem tudom, hogy van-e Isten, de ha van, akkor ő _minden_. Te, én, a fű, a madár, a barnasör, a boldogság, a bűn, az aljasság és még a péklapát is. Nem haragszik, nem mérlegel, nem szeret és nem utál... nem ítél meg minket a cselekedeteink szerint, és hinni se kell benne. Csak VAN.
"A felelősséget leveszik a válladról, amint megbánod bűneidet, és elfogadod a vallás szabályrendszerét."
Hát őőő, nem. Egy kereszténynek vállalnia kell a bűnei következményét. Pl.: ha egy bűnöző megtér, akkor a megtérése részének kell lennie, hogy feladja magát a rendőrségen (egyébként már láttam ilyet). Ha valaki nem vállalja a következményeket, akkor 100%, hogy nem tért meg.
***
Ha van Isten, akkor lehet, hogy olyan, amilyennek leírod. Mármint lehetne az. És érdekes, hogy neked is van egy istenképed. Egyébként van/volt is ilyen vallás, ami pont azt mondta, amit te.
Tapasztalati bizonyított tudás nincs. Ezért is nevezik, nevezzük hitnek.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Hallottunk itt több történetet, Istenről. Pocskondiázó szavakat is. Én is a véleményemet szeretném ehhez hozzátenni.
Isten megteremtette az embert. Teremtett nekik édent. És azt mondta, hogy minden fáról ehettek, csak egyről nem. A minden fa között volt az örök lét fája. Ha arról esznek, akkor Isten annak a fának már nem engedte volna megenni a gyümölcsét.
Sajnos az ember rossz választást csinált, és amit nem szabad azt cselekedte. Akkor Isten az Ő saját szavának ne adjon hitelt?
Most ugyanígy van. Isten azt mondja ne paráználkodj. Aki mégis paráználkodik, az fogja kapni a büntetést, igazságosan.
Isten gondoskodott megváltóról. Akinek Ő nem kell, az azt csinál, amit akar. De akkor vessen magára, és ne Istenre.
Isten igazságos Isten, és az embert nem az ítéletre teremtette. Az ember az, aki inkább hisz a butaságokban, a hitetésben, az ember az aki imádja a teremtettet, a teremtő helyett.
Akkor vessen magára. Isten elénkbe rakta az életet, és a halált. Mi választunk.
És akinek kell, van út, ami az örök létre visz.
Isten mindenkit meg fog ítélni. Lehet, hogy kegyelmesen fog ítélni, lehet hogy szigorúan. De nem Ő az, aki ebben a dologban felelősségre vonható, hanem az ember!
2007-05-06 óta itt!
Én reagáltam. A 6139-es hsz.
2007-05-06 óta itt!
Ha rossz dolog történik, akkor mindenki ezzel kezdi: "Miért, Istenem? Miért!?"
Én is szembesülök ezzel sokszor...Érdekes, hogy ez az ember első kérdése...
A kérdésfeltevés hibás, ha azzal folytatódik: Mi okból?
Jézus egy-egy szerencsétlenség után, vagy betegséggel szembesült tanítványok kérdéseire úgy reagált, hogy nem azért beteg valaki, nem azért történt a szerencsétlenség, mert ezek az emberek bűnösebbek voltak másoknál....
Az, hogy Isten miért hagy életben embereket, és miért hagy meghalni másokat az Isten szuverén döntésének következménye. Nem tudom a miértekre a választ. Ezt fel is vállalom. Azt tudom, hogy Isten döntései igazságosak és helyesek. Sokszor nem értem, néha később megértem, de ezt nem lehet mindenre ráhúzni, nem lehet univerzális választ találni rá. De ezzel így vagyunk minden emberi kapcsolatban. Ha a feleségem ma megkérem arra, hogy masszírozza meg a hátam itt és most, akkor lehet, hogy örömmel megteszi, de holnap már nem, mert pld lázas a gyerek, és vele foglalkozik, vagy neki is fáj a háta és szeretné, ha én kényeztetném... Nem lehet egyértelmű egyenleteket felállítani még a relatíve jól megismerhető emberi közegben sem felállítani, hát még Istennél.....
Így JJános megtérése is hogy miért pont úgy történt, miért pont ez volt a belépője nem tudom...
A múlt héten hallottam egy velem korabeli lelkésztől, hogy az ő megtérése úgy kezdődött, hogy beleszeretett egy hívő lányba, aki sokat beszélt Jézusról neki, és a végén azt vette észre, hogy Jézus sokkal jobban érdekli mint a lány...
Megtért, lelkész lett,... jó lelkész, családja van, és a felesége nem az a lány, akibe anno beleszeretett, de szeretettel gondol rá.... Isten nagyon sokféleképpen szólít meg....
JJános sokat idézett hozzászólása szenvedélyes és elfogult, de nem gondolom, hogy néhány motívumától eltekintve személyeskedő lenne.
Nincs jó véleménye arról a szellemi erőről, ami az igazi Dalai Lámát vezeti. Szerintem sem Isten Lelke vezeti őt, és itt a kétesélyes történetben ha nem az Isten Lelke van jelen, akkor az ellenségéé.
Jézus mikor megkérdezte a tanítványait, hogy kinek mondják, akkor csak Péter vágta rá bátran, hogy ő Megváltónak mondja. Jézus azt felelte erre, hogy ezt Péternek Isten Lelke fedte fel....
Elmúlik pár másodperc, és mikor Jézus az elkövetkező kereszthaláláról beszél és Péter teljesen érthető emberi reakcióval nem akarja ezt elfogadni és Jézust megfeddi a szavaiért, Jézus meglepőt mond Péternek: Távozz tőlem Sátán! És mindez azért, mert nem Isten szerint gondolkozik, és Jézust el akarja terelni a váltságtól....
Nem Péter volt a Sátán, de Péteren keresztül kísértette Jézust...
És ő Péter....aki a Lélek által nevezi Jézust Krisztusnak....
A Dalai Láma az embereket tévútra vezeti. Emberileg lehet tisztelni, de Isten szemszögéből Isten munkáját rombolja.
Nos ezt fogalmazta meg túlzó szenvedélyességgel JJános szvsz.
www.refujvaros.hu
Szenvedélyes vagyok, és elfogult is. Aláírom! Igaz!
Mondhatnám, hogy Isten ilyennek teremtett, vagy azt, hogy Isten szereti, ha ilyen vagyok.
Nem mondom.
Szenvedélyesen elfogult vagyok, én már így születtem. Majd Isten kimunkálja bennem, remélem, hogy ezek a dolgok is helyre kerüljenek bennem. 
2007-05-06 óta itt!
Isten megteremtette az embert. Teremtett nekik édent. És azt mondta, hogy minden fáról ehettek, csak egyről nem. A minden fa között volt az örök lét fája.
[IRONY]Huha, ez nem is a Bibliából van. Puff neki, nem is tudod, honnan van! Mondjuk én se, sőt, nem is mondtam, hogy onnan van, na de akkor se onnan van! Jól beégtünk! Mondjuk onnan van, de biztos valami rekanonizáló kivette.[/IRONY]
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
"És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felõl, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala. És nevele az Úr Isten a földbõl mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette"
Ez a bibliában így van leírva.
2007-05-06 óta itt!
"És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját."
Nekem aztat mondták, hogy ez nem a Bibliában van. Biztos egy béta verzió lehet akkor nálad is.
x gon' give it to ya
Károli Gáspár féle fordítás van nekem.
[ Szerkesztve ]
2007-05-06 óta itt!
Egyértelmű.
És ezek után még volt képe ilyeneket irkálni, hogy "innen bukik a jópofának szánt hozzászólásod tartalmi része" (ez is álszent duma, mintha egy másodpercig is érdekelte volna a tartalmi része), meg "nyugodtan írhatsz hülyeségeket és hazugságokat". Mintha létezne egyetlen autentikus forrás, ami természetesen nem a Károli fordítás. Mintha ez egy magától értetőtő dolog volna, ami hozzátartozik az általános műveltséghez, úgy irkált erről kisbarátunk a magas lóról. Ebből is látszik, mekkora álszent bájolgó ez az alak.
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
Ebből is látszik, mekkora álszent bájolgó ez az alak. - mondta meltatlankodva fulig jimmy mikozben kihuzta a kest a matroz hatabol, majd angolosan tavozott.
akar rejto is irhatta volna
nicht kompot
Hogy miért történhetnek egy kegyelmes istennel megfejelt világban rossz dolgok az isten kedvenc teremtményeivel, egyszerű a válasz. Mert nem létezik az isten, vagy ami van, az egészen más mint amire az ember gondol.
Ez olyan, hogy nagyon szeretnék egy pegazust. Élénk képzeletemmel örömteli a felhőkre felnézve elképzelni egyet, ahogy szárnyal, majd leszáll hozzám. Csak éppen a földi élővilágban nem alakult ki szárnyas ló, ellenben vannak szárnyaló madarak és kistermetű repülő emlősök is. Egyik sem pegazus, de tudnak repülni.
Bármire is gondolok isten kapcsán, valódi lényege egészen más. Vagy tényleg nem létezik, ahogy pegazusok sincsenek. Ellenben vannak madarak és denevérek.
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
A jó vajon lehet jó úgy is, ha nem létezik a rossz?
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Szabad akaratról hallottál már?
***
Eleve, honnan veszed, hogy létezik a jó és a rossz? Pusztán csak egyedi érzések vannak, benyomások. Ami nekem rossz, másnak jó és fordítva.
Ollie: A "szabad akarat" az agyadban keringő védelmi mechanizmus része, hogy független entitásként tekintve önmagadra kényszerítve legyél a tested minden sejtjében jelen lévő gének védelmére majd továbbörökítésére.
Na, jó. Mára ennyi elég.
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
Ne keverd a dolgokat. Jó és rossz léteznek. Nem egyedi érzések, ezért lehet nevet adni nekik. Jó, és rossz. Nagyjából azt mondod, hogy ezeknek a szavaknak/fogalmaknak nincs értelmük.
Elkezdhetünk mindent relativizálni, nem csak a jót és rosszat. bármit. Szeretet, halál, élet, zöld, kék, asztal, ennivaló, stb.
De most olyasmire gondolsz, mint például egy étel íze? Hogy én szeretem a spenótot, te pedig utálod? Nekem jó étel, neked meg rossz? És a spenótra nem mondhatjuk, hogy egy abszolút jó étel? De miért is kéne rá ezt mondani? Nekem jó.
A bűn rossz. Az elkövető számára és a sértett számára is. Egy jó tett jó szintén mindkét fél számára.
A szabad akarat talán az, amit leírsz. És lehet, hogy még több is ennél. Miért van rá szükség? A csótánynak miért nem kell? A Föld legsikeresebb állatainak miért nem kell? Hogy a növényekről ne is beszéljünk.
Egyébként meg miért is olyan fontos a géneknek a továbbörökítődés? Mi célt szolgál? E nézőpontot követve mi csak a génjeink védőburkai vagyunk, amik csakis a gének épségére hivatottak vigyázni és tovább örökíteni.
Ebben is lehet hinni. De kérdés, hogy tényleg csak ennyik vagyunk? Mi van akkor, ha ezek vagyunk, de nem csak ezek? És a védelmi és továbbörökítő funkción kívül igenis van értelme a létünknek? Miért lenne ez eleve kizárt?
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Ejnye! Egy ilyen szemét kérdéssel akarod csőbe húzni? 
Ha most én indítványoznék egy kérdőívet, hogy mindenki definiálja a jó és a rossz fogalmát, elég változatos és egyedi válaszokat kapnánk.
Lennének benne érzések, tapasztalatok, példák, egyéni gondolatok.
Ha előveszel szótárakat, lexikonokat akkor is láthatod, hogy ezeknek a fogalmaknak nincs egyszerű, rövid definíciója, minden esetben körülírják a fentebb említett módszerekkel, de sose jutnak el egy általános jóhoz, vagy egy általános rosszhoz. Végül is ettünk „a jó és a rossz tudás fájáról” szóval nem kellene olyan bonyolultnak lennie. 
Most legyek én is szemét és kérdezzem meg, mit értesz jó és rossz alatt? ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
[ Szerkesztve ]
"Ebben is lehet hinni. De kérdés, hogy tényleg csak ennyik vagyunk? Mi van akkor, ha ezek vagyunk, de nem csak ezek? És a védelmi és továbbörökítő funkción kívül igenis van értelme a létünknek? Miért lenne ez eleve kizárt?"
Elhiszem, hogy neked erre van szükséged. Hited szerint szép is lenne, ha ez lenne a valóság. Azonban a megfigyeléseim mást mutatnak nekem. Sorry! Hidd el, nálam jobban kevesen bánják, hogy a mesék csak mesék. 
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
Nekem is mást mutatnak a saját megfigyeléseim. A mesék csak mesék, a valóság viszont valóság.
Egyébként vártál más válaszokat? Vártad, hogy hívők majd azt mondják: ja, bocs, ha csak mese, akkor hagyom a francba! ?
Van egy meggyőződésed. Nekem is van. Eddig 1:1.
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
Nem vártam más választ. Másként látjuk a világot. Ez így van jól.
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
Árulja már el nekem végre valaki, milyen koordinátarendszerben nincs tudásfa (vagy teremtéstörténet?) a Bibliában, amit nekem magától értetődően tudnom kellett volna.
[ Szerkesztve ]
x gon' give it to ya
Hogy miért történhetnek egy kegyelmes istennel megfejelt világban rossz dolgok az isten kedvenc teremtményeivel, egyszerű a válasz.
Kíváncsi lettem volna mi a vallásosak véleménye erről, de úgy látszik ezen egyszerűen túllépnek. Mondjuk, belegondolva, nem is nagyon lehet másképp tenni, ha már (szerintem) maga a teremtés története sem igazán az isten szeretetéről árulkodik.
x gon' give it to ya
(#6194) Dalai Láma válasza fordfairlane (#6193) üzenetére
A szabad akarat következményeként. Ez az egyik válasz. Erre azt kérdezhetnéd, hogy de mi van a természeti csapásokkal, genetikai rendellenességgel, stb.
Miért ne történhetnének rossz dolgok? Egyrészt azért, hogy legyen mihez képest jó a jó. Lehetne semmilyen például, és akkor nem sokban különbözne a semmitől.
De ez az a kérdés, amin én is sokat gondolkoztam, vagy legalábbis felvetődött bennem. A válasz pedig engem is legalább annyira érdekel, mint téged. De azt is sejtem, hogy erre nem olyan igazán betöltő válasz létezik. A válasz nem egyszerű, nem egy könnyű magyarázat.
Az is lehetne e helyett a kérdés, hogy miért ilyennek teremtette Isten a világot? Lehet, hogy nem akarja elmondani a választ, vagy tudja, hogy úgysem fognánk fel.
Nem valami kielégítő válasz, mi?
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
(#6195) fordfairlane válasza Dalai Láma (#6194) üzenetére
Én a teremtéstörténetet (azt, amelyikben van fa ) hoztam fel, de említhettem volna a mai kor negatívumait is. Sőt, talán még jobb példa lett volna a 20. század minden szörnyűségével. Vagy inkább az emberiség egész történelme, amit ismerünk. Ez kinek a kreálmánya, kinek a számlájára lehet írni? A teremtőé, vagy azé a lényé, és szabad akaratáé, akit teremtett? Egyáltalán ezt az egészet miért szeretetnek hívjuk, miért nincs rá jobb szó, pl. emberiség sorstervezés, vagy valami más? Csak ha mert Isten szeretetéből táplálkozik az emberiség megszületése, egész történelme, akkor elég furcsa szeretet ez.
x gon' give it to ya
Csak úgy csendben megjegyzem irodalmi ömlengésed közepette, hogy a tudás fája nem azonos a jó és a rossz tudás fájával. Vannak emberek, akik a tudományt képtelenek megkülönböztetni az etikai kérdésektől.... Gondoltam, hogy te is rájössz ennek a kettőnek a különbözőségére. Mivel ez önerőből nem ment, próbáltam segíteni, és mivel ezek után is csak személyeskedő mocskolódásokra futja csak, úgy gondolom, magad minősítését magad végezted...
Te anno a tudás fájáról írtál (kreál egy csomó rendszabályt, de szabad akaratot ad nekik, meg egy tilalomfát a tudással... ), és ez nem azonos a JÓ és ROSSZ tudásának fájával, amiről a Biblia is ír, és az erkölcsi kérdések megítélését jelenti, és tévedésből még te is beidézted.....
És mivel ezen apró tévedésed alapján alkottál véleményt, ezért nem gondolom, hogy bennem lenne a hiba.
[ Szerkesztve ]
www.refujvaros.hu
Ez önmagában nem érv de vsz te sem szántad annak.
A (jóságos) Isten léte nem léte nem ezeken a kérdéseken bukik...
Miért vannak a világban gonosz dolgok? Mert a világ nagy része nem kér abból az Istenből, aki tudna segíteni...
Ha elmész a dokihoz, és a lehető leghatékonyabb kúrát ajánlja a problémádra, de nem élsz vele, az nem jelenti azt, hogy nem léteznek orvosok. És ezen még az sem változtat, ha el sem mész a dokihoz.
Isten számunkra klassz világot teremtett, aminek nagyszerűségét töredékeiben most is láthatjuk...
De ezzel képtelenek vagyunk jól élni... Isten nem fog erőszakkal téged sem megváltoztatni....
www.refujvaros.hu
Ne keverd a dolgokat. Jó és rossz léteznek. Nem egyedi érzések, ezért lehet nevet adni nekik. Jó, és rossz.
Ha léteznek is, nem szabad ennyire egyszerűen kezelni a dolgokat, mert nem minden fekete vagy fehér.
A bűn rossz. Az elkövető számára és a sértett számára is. Egy jó tett jó szintén mindkét fél számára.
Az életben sokszor előfordul, hogy nem tudod ezt megítélni. Például ott az eutanázia, ami a keresztény tanítás szerint bűn, más szögből nézve pedig akár jócselekedetnek is lehet nevezni. Vagy képzeld el, hogy az égő házban bennrekedt néhány ember. Egy embernek döntenie kell, hogy kockáztatja-e a tűzoltók életét azért, hogy megmentse a többi embert. Ha beküldi őket, akkor lehet, hogy a halálukba küldi őket, ha nem, akkor pedig tudni fogja, hogy megmenthette volna a benn rekedt embereket, de nem tette.
Ez a jócselekedet-bűn ellentét nagyon nagy leegyszerűsítése a dolgoknak, ami egy gyerekeknek szánt tanító könyvben elmegy, de így felnőtt fejjel azért be lehet látni, hogy a való életben egyáltalán nem egyértelmű, hol a határ a kettő között.
A szabad akarat talán az, amit leírsz. És lehet, hogy még több is ennél. Miért van rá szükség? A csótánynak miért nem kell? A Föld legsikeresebb állatainak miért nem kell?
A szabad akarat az más néven a tudatunk. Nincs rá szükség, nincs célja, csak úgy kialakult és van. A világban a dolgok maguktól működnek, mindenféle látható cél nélkül. Ha az emberiség holnap kipusztulna, a földi élővilág attól még ugyanúgy működne tovább.
Ez a vallások nagy hazugsága, hogy kiválasztottként tekintenek az emberre, mint ha körülöttünk forogna a világ. Mi vagyunk Isten gyermekei, mi vagyunk a kiválasztottak, nekünk teremtette Isten a növényeket és az állatokat, stb.
Egyébként meg miért is olyan fontos a géneknek a továbbörökítődés? Mi célt szolgál? E nézőpontot követve mi csak a génjeink védőburkai vagyunk, amik csakis a gének épségére hivatottak vigyázni és tovább örökíteni.
Minden földi élőlénynek két ösztönös "célja" van az életében: a saját életének a fenntartása és a fajfenntartás. El lehet hinni, hogy az ember nem az állatvilágból származik, mert minket Isten teremtett a saját képmására, de ha belegondolsz, akkor tulajdonképpen az emberben is megvannak ezek az ösztönök, pontosan ugyanúgy, mint az állatoknál.
Ez a két ösztön azt a célt szolgálja, hogy az élet a földön fennmaradjon. Ezt tekintheted úgy is, mint Isten által kitalált mechanizmust, meg úgy is, hogy ha ezek az ösztönök nem lennének, akkor mi sem lennénk itt.
De kérdés, hogy tényleg csak ennyik vagyunk? Mi van akkor, ha ezek vagyunk, de nem csak ezek? És a védelmi és továbbörökítő funkción kívül igenis van értelme a létünknek? Miért lenne ez eleve kizárt?
Nagyon szeretünk úgy gondolni magunkra, mint ha mi valamiféle kiválasztott faj lennénk, amely gyökeresen különbözik más fajoktól. Szeretnénk azt hinni, hogy célja van az életünknek. Szeretnénk azt hinni, hogy valamilyen felső erő vigyáz ránk és gondoskodik rólunk. Még akkor is, ha a való életben minden gyökeresen ellentmond ezeknek.
Egy mai, felvilágosult és egyben tájékozott ember így beszél.
Érdekes viszont, hogy én 10-20 hsz. előtt kb. ugyanezt írtam le, csak kb más szavakkal.
Arra pedig csak páran reagáltak...
Ki érti ezt?
Viszont ez a jó és rossz dolog leegyszerűsítése, szimpla ellentétté ledegradálása nagyon zavaró. Megint csak azt érzem itt, hogy a keresztény ember nem akarja elfogadni, hogy a fekete és fehér mellett ott van a szürke is...
Tudom, hogy sokkal könnyebb valamit, valakit beállítani "jónak" vagy "rossznak", hiszen ezzel is egy terhet veszünk le a vállunkról.
Mégpedig azt, hogy felelősséget vállaljunk azért, ha esetleg rosszul ítéljük meg az adott dolgot, akkor mi legyünk a hibásak. Isten igéje alapján tudjuk, hogy kiit hova rakjunk és kész. Megint csak a könnyebb utat választjuk, s nem nekünk kell a kellemetlen kérdéseket feltenni és azokra választ találni.
Az eutanázia pedig egy nagyon "érdekes" dolog!
Hiszen nem azzal követhetjük el a legnagyobb kegyetlenséget, "gonoszságot" ha életben tartunk valakit, aki már meg akar halni vagy már fel se fogja, hogy mi történik körülötte?
[ Szerkesztve ]
Az eutanáziáról az én konkrét véleményem, hogy gyilkosság. Persze, ha az állatok eutanáziájáról van szó, akkor persze benne vagyok, ne szenvedjen feleslegesen egy kutya, vagy macska.
2007-05-06 óta itt!
