Ez emlékeztet a materializmus vs dualizmus vitákra. Amikor a materializmus legnagyobb problémájára világítanak rá, hogy te ... materialista az öntudatod mégis miként lehetne anyag, azaz az anyag és nem anyag különállóságát hangsúlyozzák, ezzel ugyanúgy aláássák a dualizmust is (a nem anyag hogyan léphet kapcsolatba az anyaggal). És itt kapcsolódik a tudomány, mint hit kérdése, amikor a tudományt próbálják kritizálni, de megfeledkeznek, hogy a kritikák adott esetben a másik irányba is érvényesek, vagy végső soron a tudomány erősségét jelzik.

Lehet meglepő lesz de a tudomány nagyon leegyszerűsítve bizonyos etikai magatartásforma:
- ha a tudomány szereplői között nagy összhangban egyetértés van egy elméletet illetően, akkor a te általad favorizált elméletet, amely nem kompatibilis az előzővel, kritikusan meg kell vizsgálnod és adott esetben el kell vetned, hiába dolgoztál rajta 20évet
- a tudomány szereplőinek nyitottnak kel lenniük az egymással versengő elméletek felé, ha nincs összhang a megítélésüket illetően, és egy egészséges versenyt fent kell tartaniuk, amíg nem alakul ki konszenzus

Végső soron nem lehet megmagyarázni, hogy ez a magatartásforma, miért képes létrehozni repülőgépet és retinaleolvasót. Elvégre aki szentül megvan győződve az igazáról és sohasem kritizálná a saját ötletét ugyanúgy megvalósíthatja ezeket. Ekkor te felhozhatod, hogy a tudomány szereplői között is fontos szerepet játszik a hit (ami inkább bizonyos dolgok feltételezése és lentebb kifejtem). Amire én csak annyit válaszolok, hogy igen és? Ha ekkor a tudományt végleg el akarja vetni bárki is, akkor annak 2 dolgot meg kell magyaráznia:
- miért sikeres mégis a tudomány, miért sikerül repülőgépet létrehoznia, amikor csak vak szerencse vezérli
a tudósokat
- vagy meg kell magyaráznia, hogy a repülőgép és a számítógép valójában nem siker, nincs semmilyen jelentőségük

Én erre a két kérdésre nem tudok válaszolni. Ha valaki tud én baromi kíváncsi lennék rá

A tudomány hite, ami inkább előfeltevések és a metodológiai naturalizmushoz, mint a tudomány alapelvéhez kötődik és a következőek:

- a világ megismerhető
Ebben szerintem nincs vita hívők és nem hívők között sem, mert mindenki tesz kijelentéseket a világról, tehát szerinte vannak ismeretei a világról, amit megismert.

- csak a természetes (nem természetfeletti) okok, magyarázatok felderítésére törekvés, amíg ez lehetséges
Na itt a hívők természetesen ellenkeznek, viszont szeretném felhívni a figyelmet az aláhúzott részre. Valójában nincs elvetve a természetfeletti a megismerésből, csak mindaddig nem foglalkozik vele a tudomány, amíg lehetséges természetes ok feltárása.

Most lehetne felhozni bárki részéről a metodológiai naturalizmussal ellentétes megismerési folyamatot, ahol pl a természetfelettit okokat vizsgálják elsődlegesen. Ekkor ugyanúgy érvényesek a fenti kérdések az új metódussal kapcsolatban:

- az új metódussal létre tudunk hozni repülőgépet?
- vagy ha a repülőgép, mint az anyag egy bizonyos elrendeződése az univerzumban, ami feltételezi az anyag működésének megértését nem fontos, akkor miért nem?

És, hogy miért fontos az ismeretszerzés módszerének és lehetőségeinek a tisztázása arra itt egy példa. Egy kreacionista felhozza a szokásos kritikáit az evolúcióval szemben, majd a saját elméletét a teremtést egy dologgal magyarázza: varázslat. Erre egy tudós bármikor azt mondhatja, ok a varázslat a világ része, semmilyen magyarázatot nem tudunk rá, de mostantól az általunk ismert világ részét alkotja. Kritizáltad az átmeneti fajok hiányát? Varázslat. Kritizáltad a kis valószínűséget? Varázslat.

Most hasonlítsuk össze, hogy a két elméletet mik támasztják alá a varázslat, mint világ részét képező erő figyelembevételével:
Evolúció: DNA, megfigyelt mutációk, fosszíliák, embriológia, biogeográfia stb és varázslat!
Teremtés: varázslat!