Ezt arra írod, hogy az ember nem változik? A belső késztetéseink pontosan ugyanazok, mint 1000 éve. Ezért is érvényes a mai napig pl. a Bibliában a Teremtés története is, hiszen az emberi tulajdonságok mit sem változtak.
A normák változnak, és van, hogy olyan normarendszer alakul ki, aminek nem kellene kialakulnia. Ez általában akkor van, amikor kiszabadul a szellem a palackból, a nagy kötöttségből át a nagy szabadságba. Aztán, ha szerencsénk van, az inga kilengése csökken, és megállapodik valahol középen. Ha meg nem, akkor felborul az egész inga, az állvánnyal együtt.
Bizonyos régi normákra most is nagy szükség lenne. Viszont a külső kényszer helyett egy belső rádöbbenésre van szükség, annak a belátására, hogy bizonyos normák szükségesek. Ideig-óráig jól el lehet lenni nélkülük, de az az út nem vezet sehova.
Ha mégsem erre reagáltál, akkor szori 
''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
