Akkor a belbecsre igazán komolyan vehető hiteles ellenérvet nem tudott felhozni. Az ilyen állítólag, meg ismerős mondta, hogy a valaki valakijének... azt hittem van valami saját tapasztalat, vagy valami egzakt paraméter, amiben elmarad.

A fényes panelben ízlés kérdése, én mondjuk pont ezért fordultam el a samutól a philips felé, mert mattot akartam saját tapasztalati alapon. Hozzáteszem én nem vagyok annyira design mániás így jobban örültem volna, ha a philipsnek a kávája is matt lenne a porosodó és karcolódó lakk fekete helyett. A monitorom az full matt nem is fog rajta se az idő, se a por az mindig fekete és diszkrét, ezen a káván meg minden ujjlenyomat és porszem ott éktelenkedik.

A mindent megeszik a tv média lejátszójában azért ne teljesen higgyél. Barátomnak valamelyik magasabb kategóriás ledes baromi drága samuja (2 távirányító jár hozzá) van csak vinyót szokott rádugni, de mondta, hogy van amit nem visz, bár a legtöbb anyaggal elboldogul. A feliratokkal is gondja van, szóval inkább ő is vesz inkább külön lejátszót.

Én a célkészülékek híve vagyok a tv megjelenítésre, a hifi zenére, a media player pedig lejátszásra való, mindegyik abban jó, amire való. Mondjuk nekem előbb volt media playerem, mint lcd tv-m, sőt pont a media player nyitotta fel a szemem, hogy most már lenne értelme full hd lcd tv vennem, mert pusztán tv miatt számomra nem volt értelme.

Egy biztos, ne mások döntsenek helyetted, nem lehet egy döntés teljesen racionális, ha valamire vágysz és hiába veszed helyette az ésszerűbb cuccot nem fogsz neki örülni. Lehetőleg nézd meg mindkettőt egy helyen egyszerre élőben és amelyikről jobban dobog a szíved azt vedd meg, attól leszel boldog.

Szerintem egyébként jók a samsungok, viszont nem kötődöm különösen egyik tv márkához se (inkább néhányat élből kizártam), ezért lett az azonos tudást olcsóbban adó philips a befutóm.