Egyetértek azzal hogy létezik a magasasbb kereseti kategória (öcsém sem 150k-t keres cukrász séfként), csak a kérdés az az hogy pl. a KSH számításokba belekerülnek a 5 főnél kevesebbet foglalkoztatók bérei (mert tudtommal nem).

"Az adatok forrása az intézményi havi munkaügy-statisztikai jelentés. A megfigyelési kör a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek."

Ez a KSH oldaláról van.

Beleszámít-e a közmunkásbér a számításba, vagy miután a közmunkaprogram nem költségvetési szerv, illetve nem nonprofit organizáció - így az sem.

Ezek azok a dolgok amik nem kerülnek bele a hivatalos statisztikákba - aminek megvan az eredménye amikor az átlag nettó jövedelmről beszélnek a nagypolitikában. Egyszerűen torz adat.

Azt is értem azonban, hogy miért nem kerül be sok KKV a statisztikákba. Aki 150-200k-t keres, és nem elhivatott hülye mint a tanárok pl., az hogy él meg, és valószínű van második, vagy akár harmadik bevételi forrása, ami nem is biztos hogy adózott jövedelem, ami szintúgy nem kerül be a statisztikákba, mert osztalékelőlegből a mai napig cégek ezrei fizetnek zsebbe az alkalmazottaknak.

Jó példa szintén a vendéglátásból, hogy akár a népszerű "all you can eat" étteremben is megkeresed a 4-500k-t nettót szakácsként/cukrászként is akár, de a fele, vagy sokszor több simán zsebbe megy).

Szóval a KKV-kat valahol megértem. Azt hogy a közmunka program keresetei miért nincsenek benne, ha az átlagkeresetet számítják, viszont a "foglalkoztatott" statisztikában meg megjelennek arra nincs bocsánat.

Sarcasm: just one of the many services I offer.