Mármint a leírt felhasználási célra igen, mindegyik említett külső merevlemez megfelelhet.
Egyébként nyilván nem szimplán csak a 2 vs.3 év gyártói garancia a különbség a felsorolt külső merevlemezek között, pl. a 2,5"-os Toshiba és WD modellek eleve integrált USB-sek szoktak lenni (példa), míg a Seagate-ek nem.

A "The HDD Platter Capacity Database" weboldalon eleve belső és nem külső merevlemezek modellszámai szerint vannak megadva a jellemzők. Ahol az STJL2000400 eleve egy külső merevlemez, a 2,5" Seagate Basic sorozat 2 TB-os modelljének a modellszáma, ellenben a benne lévő belső merevlemez modellszáma nyilván más, az ST2000LM007 / ST2000LM015 szokott lenni.
Sokat keresgélni egyébként nem nagyon kell abban az adatbázisban az aktuális merevlemezeket illetően, mivel pl. a Seagate - 2.5" & 1.8" kategória esetében is elég csak a lista aljára - a lemeztányéronkénti adatsűrűség növekedésével rendszerint legalul vannak mindig az aktuális legújabb típusok - görgetni és eleve ott lesznek a manapság használatos Seagate mobil HDD-k.

[ Szerkesztve ]

"Van egy ntfs-re formázott meghajtó és hiába törlöm és formázom újra marad rajta használt rész."

Mármint ha a formázás után lefoglalt X KB-ot / MB-ot / GB-ot akarja jelenteni ez a "használt rész" a fájlrendszertől, kötetmérettől és lemezfoglalási egységtől függően, akkor ott eleve normális NTFS fájlrendszernél az X MB-os helyfoglalás (példa). Ha csak erről van szó, akkor nem kell ezzel foglalkozni.

Ha nem az előbbiről van szó, akkor pontosítani kellene a leírtakat és válaszolni az alábbi kérdésekre.

• Pontosan milyen és hány GB-os / TB-os külső merevlemezről van szó?
• Pontosan mi értendő a "maradék" és "használt rész" kifejezések alatt, Windowson mit mutat a fájlkezelő? (jöhet egy screenshot)
• Ha Windowson van használva a külső merevlemez, akkor mit mutat a lemezkezelő? (jöhet egy screenshot)
• Pontosan milyen visszaállítás lett próbálva?

[ Szerkesztve ]

Ennek nem világos mi köze van az előbb leírtakhoz, mármint a "maradék" és "használt rész" dolgokhoz. Valamint az továbbra sem derült ki, hogy mit mutat a lemezkezelő alkalmazás, macOS esetén pl. a Disk Utility vagy egyéb alkalmazás.

Itt tippre inkább az MBR / GPT lehet a probléma, ha GPT partíciós séma szerinti a külső merevlemez, ellenben a Philips tévé csak MBR-t kezel, ahol ilyenkor értelemszerűen az MBR séma szerinti újrainicializálás és újraparticionálás a megoldás.
Ha a médialejátszó FAT32 és NTFS fájlrendszerre formázva is kezeli a külső merevlemezt, akkor ott nem a fájlrendszer lehet a probléma. Max. esetleg a tévénél az NTFS, ha csak FAT32-re formázva kezeli a külső merevlemezt, bár az NTFS-t általában támogatni szokták a modern tévék.
Okozhat problémát akár a több db partíció is, ha macOS alatt lett újraparticionálva a külső HDD és kreált rá EFI-rendszerpartíciót (példa), a buta médialejátszó és / vagy tévé pedig nem tud egyszerre több partíciót kezelni.
2,5"-os külső merevlemez lévén az elégtelen USB-s tápellátás is okozhat problémát, ha nem "HDD 5V 1A" jelölésű USB-porthoz van csatlakoztatva a külső merevlemez a médialejátszón és a tévén, hanem csak 0,5 A-es porthoz.

Ha a külső merevlemez alapvető működésével nincsen probléma, normális hardver- és szoftverkörnyezetben (PC / Mac & deskrop OS) megfelelően működik a filmek lejátszása is, akkor ez innentől értelemszerűen médialejátszó és tévé specifikus probléma. Az utóbbi pedig eleve a TV & Audió témakategória megfelelő topikjainak a témája, az ügyben értelemszerűen inkább ott kellene érdeklődni.

[ Szerkesztve ]

Ennél azért jobban kellene részletezni, hogy pontosan milyen külső HDD kell, mivel többek között még a fizikai méretformátum (2,5" / 3,5"), a tárolókapacitás (hány TB-os legyen), az anyagi keret (max. hány ezer forintért), stb. sem lett megadva.

A külső SSD-k meg eleve más topik témája, mint azt az alábbi példa is szemlélteti, az ügyben értelemszerűen ott kellene érdeklődni.

• Mármint 1 GB-os helyett inkább 1 TB-osat, ahol ekkora tárolókapacitásnál gyárilag készre szerelt kivitelben (kompakt) adja magát a 2,5"-os fizikai méretformátum, mivel a 3,5"-os gyárilag készre szerelt külső merevlemezeknél manapság rendszerint 3 / 4 TB a minimum tárolókapacitás (példa).
• A 2,5"-os belső és külső merevlemezek manapság mind SMR adatrögzítő eljárást használnak, ami miatt írásnál (átmeneti) belassulásra hajlamosak, bár akad olyan is az egyes beszámolók alapján, ami kevésbé lassul be (példa).
Viszont ha csak 2-3 hetente lenne ténylegesen használva a külső merevlemez és akkor sem lenne egyszerre nagy adatmennyiség rámásolva (ráírva), akkor nyilván nem téma ez.
• Ha 2,5" | 1 TB külső merevlemez kell és nem gond az SMR, akkor olyanra példaként ott vannak mások korábbi esetei, az ott linkelt sorozatok, modellek. Példák: [link], [link], [link], [link].
+ Az alábbi blogbejegyzés, ahol az árakat elnézve 30 ezer forintból jelenleg akár egy 2 TB-os modell is kijönne (példa).
• A megbízhatóság, tartósság, hosszú idejű adattárolás témában többször volt szó itt arról, hogy eleve összetett dolog és több tényező függvénye lehet, ami egy másik esetnél bővebben ki lett fejtve.

[ Szerkesztve ]

A szokásos 2,5"-os külső merevlemezeket attól is függően, hogy fapados alapmodell, vagy fémházas és / vagy egyéb extrákkal (pl. hardveres titkosítás, gyártó által mellékelt programok) rendelkező, vagy esetleg ütésálló (és vízálló), vagy SMR helyett CMR (utóbbinál mondjuk csak 3,5"-os jöhet szóba), stb. kell-e, lásd a topik korábbi eseteit, példáit. Példák: [link], [link].

[ Szerkesztve ]

Toshiba Canvio Advance (2 TB)

• dizájn: korszerű, átlagosnál jobb (+)
• többféle színben kapható: igen (+)
• fémházas: nem (műanyag és gumi) (–)
• bónusz szoftverek: igen (+)
• hardveres titkosítás: nincs (– / ○)
• ütésálló, porálló, vízálló: nem (–)
• USB-s csatlakozó és kábel típusa: USB 3.2 Gen 1 (USB 3.0) Micro-B - USB-A (– / ○)
• USB-C támogatás gyárilag (USB-C csatlakozó / adapter / kábel): nincs (–)
• integrált USB-s kivitel: igen (–)
• SMR HDD: igen (–)
• gyártói garancia, jótállás ideje: 2 év (–)
• ár: hasonló (○)

WD My Passport (2 TB)

• dizájn: korszerű, átlagosnál jobb (+)
• többféle színben kapható: igen (+)
• fémházas: nem (műanyag) (–)
• bónusz szoftverek: igen (+)
• hardveres titkosítás: van (+ / ○)
• ütésálló, porálló, vízálló: nem (–)
• USB-s csatlakozó és kábel típusa: USB 3.2 Gen 1 (USB 3.0) Micro-B - USB-A (– / ○)
• USB-C támogatás gyárilag (USB-C csatlakozó / adapter / kábel): nincs (–)
• integrált USB-s kivitel: igen (–)
• SMR HDD: igen (–)
• gyártói garancia, jótállás ideje: 3 év (+)
• ár: hasonló (○)

Jelmagyarázat:
+ : pozitívum | előny | jobb
– : negatívum | hátrány | rosszabb
○ : lehet előny és hátrány is | hasonló / azonos

A WD My Passport előnye a +1 év (3 év összesen) gyártói garancia és a hardveres titkosítás, bár az utóbbi akár hátrány is lehet, ha tönkremegy a külső merevlemez és adatmentésre kerül sor, ott szét kell szerelni, stb.

A Toshiba Canvio Advance külső merevlemeznél az előbbihez képest csak 2 év gyártói garancia van, mintázott burkolata kellemes tapintású és nem ujjlenyomatgyűjtő, biztonsági mentés és jelszavas védelmet beállító szoftver ehhez is jár, bár a WD szoftveres megoldása valamivel összetettebb és komolyabb.
Vannak a Toshiba kínálatában egyéb 2,5"-os külső merevlemezek is, ahol pl. a Canvio Flex* és Canvio Slim sorozatok már (részben) fémházasak (alumínium), az előbbihez Micro-B - USB-A és Micro-B - USB-C kábelt is mellékel a gyártó, 3 év gyártói garancia van mindkettőnél, az áruk / áruk sem sokkal több (főleg az utóbbié), stb.

* Gyárilag exFAT fájlrendszerre van formázva, ami Windows és macOS (és akár Linux) alatt is egyaránt natívan olvasható + írható, ellenben ha tartósan Windowson lesz használva a külső merevlemez, akkor javasolt inkább NTFS fájlrendszerre formázni.

[ Szerkesztve ]

Azt értelemszerűen fixen el kellene dönteni, hogy most 2,5"-os vagy 3,5"-os, 2 TB-os vagy 4 TB-os, gyárilag készre szerelt (egybeépített) vagy külön vásárolt külső ház + belső merevlemez = külső merevlemez megoldás kell-e, majd annak megfelelően választani.
• Ha a topik témájához (a 2,5"-os és 3,5"-os külső házakkal a társtopikok foglalkoznak) igazodóan 2,5"-os gyárilag készre szerelt (egybeépített) külső merevlemez kell, akkor lásd pl. az ennél az esetnél és egy blogbejegyzésben említett modelleket.
• Ha a topik témájához igazodóan (a 2,5"-os és 3,5"-os külső házakkal a társtopikok foglalkoznak) 3,5"-os gyárilag készre szerelt (egybeépített) külső merevlemez kel, akkor pedig pl. az ennél az esetnél linkelt modelleket.

A torrentezésnél lényeges lehet az is, hogy mennyire intenzív és mennyire fontos az egyenletes írási sebesség, lásd egy másik válaszban leírtakat. Ha kevésbé, akkor 5 TB-os tárolókapacitásig megfelelhet a célra a már említett WD My Passport is, ami az egyes tapasztalatok alapján (egy ideig) egyáltalán nem vagy csak kevésbé lassul be írásnál, bár akkor is SMR külső HDD, aminél ez eleve benne van a pakliban. Ellenkező esetben viszont lehet megfontolandó egy 3,5"-os CMR külső HDD, vagy akár külső SSD is, ha belefér az anyagi keretbe.

[ Szerkesztve ]

"az SSD-n mert talán hosszabb távon kevésbe sérülékeny, nagyobb biztonságban van rajta az adat"

Mozgó alkatrész híján valóban ellenállóbbak az SSD-k az egyes külső hatásokkal szemben, de ilyen célra vannak részlegesen ütésálló (és vízálló) 2,5"-os külső HDD-k is, lásd egy másik esetnél leírtakat, az ott linkelt sorozatokat, modelleket.
Ha véletlen fájltörlésre, egyéb probléma miatti adatmentésre kerül sor, akkor viszont eleve problémásabbak lehetnek az SSD-k, amiről egy másik topikban is volt szó.
A megbízhatóság, tartósság, hosszú idejű adattárolás témában többször volt szó itt arról, hogy eleve összetett dolog és több tényező függvénye lehet, ami egy korábbi esetnél bővebben ki lett fejtve. Ha vannak biztonsági másolatok, meg pláne a 3-2-1 mentési stratégia szerint, akkor viszont adatbiztonság szempontjából kb. mindegy, hogy külső HDD vagy külső SSD.

20 ezer forintért jelenleg 1 TB-os külső SSD-t újan és gyárilag készre szerelt kivitelben nem igazán lehet venni, vagyis ilyen feltételekkel marad az 1 TB-os 2,5"-os külső HDD és utóbbinál is az olcsóbb típusok (példa), hacsak nem lesz kibővítve az anyagi keret.
• Ha gyárilag készre szerelt 2,5" | 1 TB külső merevlemez kell és nem gond az SMR, akkor olyanra példaként ott vannak mások korábbi esetei, az ott linkelt sorozatok, modellek. Példák: [link], [link], [link], [link].
• Ha inkább gyárilag készre szerelt 2,5" / M.2 SATA / M.2 PCIe NVMe alapú külső SSD kellene, akkor az ügyben a "Milyen SSD-t vegyek?" topikban javasolt érdeklődni, előtte megnézni az ottani példákat, a fórum külső SSD cikkeit, stb.
• Ha inkább a külön vásárolt belső HDD / SSD + külső ház = külső HDD / SSD megoldás kellene, akkor ott a 2,5" HDD és 2,5" + M.2 SATA / PCIe NVMe SSD-khez való külső házakkal a "Külső 2,5'' mobil rack-ek topikja" foglalkozik, az ügyben ott kellene érdeklődni.

[ Szerkesztve ]

Ez a topik a címéből adódóan is eleve külső HDD-kkel foglalkozik, ellenben külső SSD ügyben a "Milyen SSD-t vegyek?" topikban kellene érdeklődni, előtte megnézni az ottani példákat, a fórum külső SSD cikkeit, stb., ami nemrég egy másik válaszban is már le lett írva itt.

Ennél azért jobban kellett volna, kellene részletezni, hogy pontosan milyen külső HDD kell, mivel többek között még a fizikai méretformátum (2,5" / 3,5"), a gyárilag készre szerelt és külön vásárolt külső ház + belső merevlemez = külső merevlemez megoldás közül melyik, a vásárláshoz rendelkezésre álló anyagi keret (max. hány ezer forintért), stb. sem lett megadva.

De akkor hogy rövidre zárjuk, ha 2,5"-os és 1 / 2 TB-os gyárilag készre szerelt külső merevlemez kell, nem gond az SMR, akkor olyanokra példaként ott van az alábbi blogbejegyzés, valamint a topikból mások korábbi esetei, az ott linkelt sorozatok, modellek. Példák: [link], [link], [link], [link], [link].

[ Szerkesztve ]

Pont nemrég volt itt szó egy másik esetnél a külső HDD vs. külső SSD témáról, ahol le lett írva, hogy egy külső HDD is lehet ellenálló az egyes külső hatásokkal szemben, ha adatmentésre kerül a sor akkor a külső SSD bizonyos esetekben problémásabb lehet, stb. Ha a minél nagyobb adatátviteli sebesség, az extra halk / közel zajtalan működés, főleg M.2 formátum esetén a kisebb fizikai méret és tömeg, stb. a szempont, akkor viszont nyilván eleve jobbak a külső SSD-k.

2,5"-os 1 / 2 TB-os külső HDD-kre ott vannak a nemrég a másik válaszban linkelt példák, sőt ugyanazok egészen 5 TB-ig, lásd az ugyancsak linkelt blogbejegyzést konkrét 2,5"-os külső merevlemezekkel.

Ha tévéhez csatlakoztatva is lenne használva a 2,5"-os külső merevlemez, akkor ott egy másik válaszban leírtakra javasolt odafigyelni, valamint szükség esetén a TV & Audió témakategória megfelelő topikjában is javasolt érdeklődni a tapasztalatok felől.

[ Szerkesztve ]

• A megbízhatóság, tartósság, hosszú idejű adattárolás témában többször volt szó itt arról, hogy eleve összetett dolog és több tényező függvénye lehet, ami egy korábbi esetnél bővebben ki lett fejtve. Ahol a lényeg, hogy mindig legyenek naprakész biztonsági másolatok több tárolóeszközön, akár a 3-2-1 mentési stratégia szerint, stb. Azaz ilyen szempontból nyilván előnyösebb 2 db külső HDD-n tárolni a fontos adatokat, mint 1 db külső HDD-n.
• Az előbb leírtak értelmében adatbiztonság szempontjából nyilván a 2 db Silicon Power Armor A75 lenne a biztosabb, bölcsebb döntés az 1 db Silicon Power Armor A66 helyett, ellenben az 1 db nyilván nem.
• Az adott termék megjelenési dátumát nem feltétlen célszerű a megbízhatósággal, tartóssággal összemosni, meg pláne hogy a gyártók eleve módosítani szokták időnként az összetételt és könnyen előfordulhat, hogy ugyanaz a vezérlő és belső HDD van most pl. az 1-2 TB-os Silicon Power Armor A75 és Armor A66 modellekben is.
• Ha célirányosan 4-5 TB-os tárolókapacitás kell egy külső meghajtón belül, akkor nyilván olyat kell venni. Ha megfelel több kisebb tárolókapacitású külső HDD-vel is ugyanaz a tárolókapacitás, akkor kell az utóbbit választani, + ha kapásból a biztonsági másolatok biztosítása is cél, bár akkor értelemszerűen ugyanazt az adatmennyiséget mindegyik külső meghajtón tárolni kell.
• Ha az egyes külső hatásoknak jobban ellenálló 2,5"-os külső merevlemez kell gyárilag készre szerelt kivitelben, akkor a linkelt hozzászólásban leírtak jó támpont lehet ehhez. Ahol a Silicon Power külső merevlemezeknél a robusztus USB-A (Type-A) fizikai csatlakozó valóban strapabíróbb, mint az ADATA modelleknél jellemző Micro-B.
• A Silicon Power kínálatában nemcsak az említett Armor A75 és Armor A66 sorozatok lehetnek opciók, hanem pl. az Armor A85B is, ahol az utóbbi részben fémházas, vagyis jobban megfelelhet a leírt kívánalmakban, mint a műanyag és gumi Armor A66.
• Az ütésálló, porálló, vízálló, stb. külső merevlemezek az egyes külső hatásokkal szemben ellenállóbbak, ellenben a külső házban lévő belső merevlemez már nem strapabíróbb az átlagosnál, az ugyanolyan mint ami az átlagos külső merevlemezekben szokott lenni. Vagyis egy ütésálló külső merevlemez ilyen szempontból nem tartósabb, mint egy átlagos külső merevlemez.
• A HDD-k és SSD-k meghibásodási arányáról vannak pl. Backblaze statisztikák, viszont ezek jellemzően belső és nem külső meghajtókat vizsgálnak, valamint HDD-knél is jellemzően a 3,5"-os és nem a 2,5"-os modelleket. Másfelől viszont egy dolog a statisztika, ellenben az adott felhasználónál előfordulhat attól eltérés, valamint ha nem figyel oda a felhasználó a tárolóeszköz megfelelő használatára, akkor nyilván idő előtt tönkremehet még egy nagyon megbízhatónak mondott belső / külső HDD is.
• Egyes hazai webáruházaknál a "meghibásodási arány" %-ban fel szokott lenni tüntetve az egyes külső merevlemezeknél, viszont az már csak azért sem feltéten releváns a többivel való összehasonlításhoz, mert nyilván nem mindegyikből azonos darabszámot adnak el.

[ Szerkesztve ]

Az Armor A85B sorozat eleve ellenállóbb az egyes külső hatásokkal szemben mint az Armor A75, az előbbi részlegesen ütésálló + porálló + vízálló + nyomásálló, míg az utóbbi csak részlegesen ütésálló. Ez a strapabíróság pl. ennél és ennél az összehasonlításnál is ki lett fejtve még a korábbi Armor A85 sorozatnál, ami kb. ugyanaz mint az Armor A85B. Vagyis ilyen szempontból nyilván jobb választás az Armor A85B.

Az ADATA és a Silicon Power manapság is erőlteti az egyes külső merevlemezeinél a FAT32 fájlrendszert, aminek leginkább csak a kompatibilitás az oka, mivel azt a Windows, Linux és a macOS rendszerek egyáltalán natívan olvassák és írják. Egyéb értelme viszont nem nagyon van a FAT32 használatának, aminél manapság a 4 GB-os max. fájlméret is eleve problémás lehet, nem olyan hibatűrő mint a naplózó fájlrendszerek (pl. NTFS), stb.
Ha tartósan Windowson lesz használva a külső merevlemez, akkor célszerű átformázni NTFS fájlrendszerre, szükség esetén előtte a rajta lévő adatokat lementeni. Sőt, akár a FAT32 —► NTFS átkonvertálás is megoldható, ami nem destruktív, nem jár adatvesztéssel, de ennek akkor van értelme, ha már tele van másolva a partíció és nem opció az adatok lementése máshova.

A külső merevlemez állapotát lehet Windowson pl. CrystalDiskInfo, HDS, stb. programokkal ellenőrizni, + ha van, akkor a gyártó saját diagnosztikai szoftverével. Ha rendben van a külső meghajtó állapota és nincsenek szektorhibák (100/100), akkor az úgy oké, meg normál esetben feltételezhetően hibátlan állapotú egy vadonatúj külső merevlemez. Bár az esetleges lappangó hibákat leginkább csak átfogó teszteléssel lehet kideríteni, viszont pl. egy teljes önteszt és felületteszt sokáig, X óráig eltarthat.
Az említett meghajtódiagnosztikai szoftverekkel az is megtekinthető hogy pontosan milyen HDD van a külső házban (példa), UASP vagy BOT módban működik, stb., amik hasznos információk lehetnek.
Aztán még logikai-fizikai szektorméret - Windowson NTFS fájlrendszerű köteteknél parancssorban az fsutil fsinfo ntfsinfo X: paranccsal kérdezhető le, ahol X = kötet meghajtóbetűjele - is még érdekes lehet, mármint hogy a szokásos 512e (512 / 4096 bájt) vagy esetleg 4Kn (4096 / 4096 bájt) (4Ke), lásd egy másik hozzászólásban bővebben kifejtve.

[ Szerkesztve ]