A comcédnak is adsz belőle?

Hobbista fanyűvő - https://tinyurl.com/AndrasPazar - https://www.youtube.com/@AndrasPazar

Adok egyet, ha kérsz.

Több fa van, mint asztalos!

Hehe. Peltor om van amit a loteren is hasznalok. De hidd el, meg ugy is hallom foleg mikor elszivas+csiszolas megy. Brutal.

...legszivesebben nem irnek erre semmit elallt a lelegzetem. Nagyon nem egy ligaban jatszunk. Nem vette ez el a kedvem, szerencsere bevallalos (neha tulvallalos) tipus vagyok. Ha gepesznek tanultam volna beljebb lennek...(es akkor lennenek ekezetek is 😁)
Nalam is sajnos 1 fazis van. Kiepithetoseg nagyon konnyu lenne mert az ora alatt ott figyel a 400V. Tudom a ketto kozott eg es fold a kulonbseg de szerintem maradok 1F nel.
Atgondolom ezt. Brutal amiket epitesz. Na meg a muhelyed... Nalam az egyik kihivas az hogy egy garazsban van mindenem. 20nm ami egyben bringatarolo, spejz, szerszamos, es allandoan takritas-elopakolas-odebbgorgetes (minden kerekes) stb. Az idom nagy reszet ez teszi ki. Cserebe mindig enni lehet a munkaasztalomrol. Egy ilyen muhelyert mint a tied, nem tudom mit adnek. Valoszinu valas lenne a vege mert engem a csalad onnantol nem latna 😃

Kikene talalni valamit hogy a hozzaszolok zoldfuluseget jelezze...hogy tudja az ember kivel beszel.

Ó, figyelj, amikor én regisztráltam ebbe a topic-ba, jó, ha megütöttem egy komolyabb barkácsolós szintet. (Emlékszem, olyanokat kérdeztem, hogy honnan tudom, ha egy maró profil már életlen?)
Összesen annyiban különböztem tőled, hogy nem rejtőzött bennem ennyire markánsan a kisebbségi érzés komplexusa - vagy ha néha mégis, hát jól elrejtőzött.
Senki nem éreztette velem, hogy zöldfülű vagyok, önzetlen segítségek emeltek egyre magasabbra, és növelték az önbizalmamat. Úgy tekintettem erre a fórumra, hogy ha valamit nem tudok, vagy bizonytalan vagyok, akkor remek kapaszkodó, ahol akkoriban még minden kérdésemre hamar megnyugtatóan kielégítő választ kaptam. És egyszer eljutottam oda, hogy már nem csak kérdezni tudtam, hanem válaszolni is mertem. Hiszem, hogy te is át fogod itt lépni ezt a küszöböt elég hamar.
Talán azóta is igaz, hogy nem annyira a szakmai tudás (vagy annak vágya) tart itt senkit, mint inkább a fa szeretete és az alkotás igénye.
Életem során többször is megerősödött bennem a következő:
Azt csináld, amit szeretsz. Mert abban gyorsan, látványosan fogsz fejlődni. Mert egyedül ott teheted magad a legjobbak közé. Amit szeretsz, az érdekelni fog mindig. És ami érdekel, abban nem kínlódás a tanulás, mint az iskolákban, hanem sikert garantáló problémamegoldás. Úgy érzed, nem is tanultál, hanem szomjat oltottál csupán.
Nekem átjött, hogy te szereted ezt. Hogy nem ide ellaborálsz az IT szektorból, hanem ez a feltöltődés szentélye számodra. És aki szereti ezt, az itt már eleve nem zöldfülű.
Itt a valóságban nincsenek rangok. Az köt össze mindőnket, hogy érdekel minket. Az, hogy vagy jó segítséget kapunk, vagy azt adunk. Többször is éreztem már itt, amit más területeken olyan ritkán látok kamatozni: Több szem többet lát.

Több fa van, mint asztalos!

Amen! + rajon az hogy mindezt olyan tisztellettel vegzem hogy az peldaerteku (nem tomjenezem magam de tenyleg nincs fadarab amit csak ugy odadobnek...a szerszamot teljesen mindegy milyen, odafigyelek, tisztitom, karban tartom mert ok ertem vannak)
Ja es a kertembe ultetgetem a fakat de azt majd talan a fiam fogja ertekelni nem en.
Ezert is erdekel a japan asztalossag mert bennuk is ugyanezt a tiszteletet latom. De ez meg nekem messze van. Hiaba csinalok 72db zart csaplyuk csapolast, azert megizzadok egy kis dobozzal hogy az valoban 4x90 re jojjon ki

Tibi leírt mindent, amit én is írtam volna a témáról. Meg magamról -> amit magáról írt azt rólam is írhatta volna. Csak én nagyobbrészt a zindexes hobbiasztaloson nevelkedtem. Nincs ám zöldfülűség .. csak van akinek több ideje van (aka.: engem nem kerget 3 éves gyerek, meg épp más se, "szabad a gazda" van).

Engem egyszerűen kikapcsol, ha gondolkodhatok ilyen dolgokon, mint ékszíjhajtás, meg áttétel, meg milyen csapágy, meg milyen emelőszerkezet. Az meg főleg, ha olyan kihívás elé állítanak, pl az oszcilláló hengercsiszoló megvezetésénél, hogy "ahogy tevezed, azt úgy nem lehet megcsinálni, az egytengelyűsésg, meg a mozgási szabadságfokok" - mivaan? ezt egy mérnök írta nekem. El is kedvetlenedtem, hogy mibe fogtam - aztán olyan szögegyszerű módszerrel sikerült, hogy én is meglepődtem, teljesen jól működött, szorulás nélkül, pedig a lineáris csapágy nem sokat tűr ezen a téren. Ezért ő a kedvenc gépem mind közül, bár a legritkábban használt. Emlékeztet arra, hogy gondolkodással sokminden megoldható. Mások erre azt írták, ők addig kiságyat csinálnak. Azért én is szoktam fát másra is használni. Pl focilabdát csinálni Má' tudom, sokan unják, de akkor is az egyik legkedvencebb munkáőm, és a legviccesebb is. Jó ... ez sem nekem jutott eszembe, egy fociedzőnek szánták búcsúajándéknak - el is hajtottam az érdeklődőt, hogy menj a ...ba , ezt mégis hogyabánatba. Aztán megint hogy gondolkodni kellett rajta, meg szerencsére egy orosz bácsi (is) már megvalósította . Zseniálisan egyszerű sablon a szögvágáshoz is, meg a gömbre csiszoláshoz is. Meg emeletes gyerekágy, kertiszék, kisasztal, asztal felújítás ... azért nálam sem csak gépépítésből áll a világ. Csak nekem van még mellettük ez a gépépítős perverzióm

[ Szerkesztve ]

Hobbista fanyűvő - https://tinyurl.com/AndrasPazar - https://www.youtube.com/@AndrasPazar

Ha egyszer végre eljutok oda, akkor tényleg rakok ki pár képet a készülő asztali fűrészről. Van rajta fordulatszám szabályozás. Olyan céllal építem, hogy ne csak fát tudjak vágni, hanem megfelelő tárcsával fémet is, ahhoz pedig jó, ha a fordulatot le lehet venni.

Egyébként egy frekvenciaváltót használni nagyon egyszerű, az én választásom egy Motovario EM16-ra esett, IP66 kivitelben. A beállítása néhány percet vesz csak igénybe. Azóta a fűrészen biztosított a lágyindítás és a fékezett megállítás. 300mm-es fűrésztárcsát 3 másodperc alatt megállít - lendületből ez 12-13 volt. Némi átalakítást eszközöltem a tengelyen, hogy legyen két rögzítő tüske is rajta, nehogy kilazuljon fékezéskor.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm!

Most is okosabb lettem kicsikét.

Több fa van, mint asztalos!

Sziasztok!

Tudtok ajánlani jó párhuzamszorítót/táblásító szorítót (vagy hogy hívják [ezt] ) megfizethető áron?

fiokmuhely.hu ...ahol nem csak fiókok készülnek

Csatolok pár képet erről a fűrészgépről, hogy ne csak ígérgessem (pacman_123 kollégának már hónapokkal ezelőtt privátban is ígértem).
A fűrészgépről régi képeket tettem már ki a fórumra (1, 2). Azóta sok idő eltelt, de sikerült látványos haladást elérnem, bár közel sincs még kész a gépezet. Először is a döntés mechanikáját kicsit felturbóztam, így már nem csak néhány, hanem rengeteg csapágyon csapágyon gurul. (Sokkal simább és pontosabb így a döntés. A villanymotoron itt még ideiglenes kábel volt!)

Az eredménye ennek az, hogy a dőlés az asztal síkjában történik, nem vándorol a tárcsa semerre. Az alsó képen bal oldalon látszik két kiálló tengely. Ebből a fölső a döntést végzi, ennek a túloldalán egy nagy lánckerék csücsül. Az alsó a magasságállításért felelős (a képen még egy ideiglenes tengely van csak). Két karból álló láncos hajtással sikerült megoldani, hogy a magasságot fix pozícióból lehessen állítani, így bármilyen szögben áll a tárcsa, csak a sarokhoz kell lépni és minimális hajolással lehet tekerni.

Az egész gép lelke a tolóasztal lesz. Ezzel is sikerült haladni, bár még nincs kész.
Az elvét tekintve egy hatalmas, lefektetett fióksínre hasonlít: a két külső rész között van egy középső "kocsi". Ennek a kezdetei vannak az alábbi képen.

Összeszerelve:


Alumínium profilokból építettem, a könnyű szerelhetőség miatt. A nagy nyílásokba azóta vágattam 5mm vastag alumínium lemezből téglalapokat. A köztes kocsi miatt mind a 20 lineáris csapágy folyamatosan a síneken van. A középső képen valamennyire látszik, hogy a kocsiban van egy fogaskerék, az asztal alsó és fölső részén pedig egy-egy fogasléc, így a közepe mindig együtt mozog a tetejével (1/2 sebességgel).

Képet ugyan nem készítettem még róla, de a tengelyre került 2/7/42 elrendezésben két tüske. Pontosabban két (7mm-es süllyesztett fejű, 8-asból átalakítva) csavar. Ezzel a szerelhetőség valamennyire romlott, mivel ezt a két csavart és a rögzítő anyát is le kell venni, hogy a tárcsa lejöjjön, de ezt a kényelmetlenséget szívesen bevállalom némi plusz biztonság érdekében. Fékezéskor nem örülnék, ha egyszer csak elszabadulna valami.

A tolóasztallal már végeztem néhány próbavágást, 40mm vastag rétegelt lemezen. A vágásképpel maximálisan elégedett vagyok, azonban fölfedeztem egy kellemetlen görbületet a szerkezetben, amit mindenképp javítok. Mivel ez nekem hobbi, így nem baj, hogy nagyon lassan készül el.

Ami még nincs kész: párhuzamvezető a fix asztalra, a tárcsa mögé egy hasítóék, porelszívás, a tolóasztalra egy szögvezető, maróasztal, egy betét a tárcsa köré, és ami még menet közben eszembe jut.

Néhány érdekesség: a gép tömege becsléssel valahol 300 kg körül lehet. A fából készült keret ezzel könnyedén elbír. A lábakkal (Marius Hornberger ötlete alapján, csak M20 csavarokból) könnyen állítható.
A tolóasztal hossza 1,6 m, és akkora mozgása van, hogy mindkét irányban túltolható egy 350 mm-es tárcsán is. Ennek ellenére kézzel észrevehető lötyögés se függőlegesen, se oldalirányban nincs benne!
A gép egyébként 315 mm-re van fölkészítve. 300-as fűrészlappal 95 mm mélyen tud vágni 90°-ban.
Az eredetileg célzott 3500-3600 körüli fordulatot a szíjtárcsák variálásával 4400-ra növeltem. Szükség esetén a frekvenciaváltóval ez fölfelé és lefelé is pillanatok alatt módosítható. A villanymotor 60 Hz-ig üzemeltethető. (Némi nyomatékvesztéssel.)

És akkor a végére egy kérdés: egy fűrésztárcsának mekkora imbolygásának szabad lennie? Esetemben a 300-as tárcsával a fogak alatt mérve 0,11 mm van.

[ Szerkesztve ]

Szerintem ez egész jó.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Fhú, hiszen éppen a legjobbat linkelted. Ha nem tartod megfizethetőnek, akkor készíts magadnak. Hatalmas ötlettárból válogathatsz.

Egyébként én táblásításhoz ezeket szoktam használni. Nagy erejű, amit ki se szabad használnom vékonyabb (18-22 mm) tábla készítésekor.

Legolcsóbban talán ezt szerezheted be. Pontosabban utánajárás után ilyen rendszerűt (ügyelj arra, hogy ne 1/2", hanem 3/4" legyen a menet!)

De kaphatsz készen táblásítót, vagy legyárthatod magadnak.

Szóval nyugi, nem a pénztárcád a szűk keresztmetszet, hanem a fantáziád, és az agilitásod.

Több fa van, mint asztalos!

Csodálatom!

Köszönöm ezt az írást!

Ennek már most milliós nagyságrendű értéke van. És ha befejezed, ez csak nőni fog.

Pontosan milyen 300-as tárcsán mértél ki egy tized imbolygást?

(Nekem biztosan sose lesz időm ilyet megvalósítani. De gondolatban hányszor végigcsináltam már? Az én tolóasztalom mindig a Felder X-roll rendszerének szemérmetlen másolása (sőt, van is hozzá egy nagy zacskó trabant szabadonfutó csapágygörgő az édesöcsémnél), aminél jobbat még soha sehol nem is láttam.)

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Köszönöm!

A tárcsa, aminél ezt az imbolygást mértem, egy 72 fogú CMT 285.072.12M keresztvágó.

Na igen, a Felder X-rollnak én is tudnék örülni, de a lehetőségeimet figyelembe véve maradtam ezeknél a relatíve olcsó lineáris csapágyaknál.

ez ma mar a masodik olyan poszt amire csak azt tudnam mondani aztabudos...vamindenit! Ebbe van gepesz keze? Te mivel foglalkozol/mi a szakmad? Ez nagyon betyar! Gratulalok

Köszönöm!

Nem vagyok gépész, IT területen dolgozok én is, sok fórumtárshoz hasonlóan. Van benne gépész keze is, a tengelyt a megrajzolt terveim alapján egy hozzáértő, ezzel foglalkozó ember készítette. A lemez alkatrészeket lézerrel vágták ki egy ezzel foglalkozó cégnél. Nekem sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb így. A rajzot, majd a vágás utáni fúrást, menetfúrást, festést én csináltam.

nagyon szép munka, gratula!

Le tudnád írni pontosan, hogy milyen módszerrel mérted ki ominózus 11 századot?

Azon vettem magam észre, hogy fél órája azon agyalok, miként lehet ezt megszüntetni.
Úgy tűnik, meg is találtam, miként lehet a hibát lokalizálni kizárásos alapon. Mert csak akkor szüntethető meg, ha pontosan tudjuk, hol a hiba.

Ettől függetlenül nagyon érdekelne Soká fórumtársunk állásfoglalása, akiről azt gondolom néhány írása alapján, hogy eléggé körbejárta már a pontos mérés buktatóit ahhoz, hogy lássa, még egy egyszerű sík, vagy derékszög se olyan egyszerű. És foglalkozott kicsit behatóbban a mérések megbízhatósági szintjeivel.

Több fa van, mint asztalos!

Nos igen, láttam már képeket priviben is meg a régi posztok között is. Akkor is azt mondtam, hogy azta...

Kalap ugyan nics, de megeme! Én már nagyon várok egy kész (bár egy ilyen gép sosincs "kész") gépes bemutatót. Sztem megérne erről egy profibb videót is csinálni, elég etalon-szaga van a munkádnak.

Fűrészlap ütése, annak mérése: nézz bele ennek a srácnak a videóiba, de pl ebbe mindenképpen, amiben gyak. újragyárt egy Bosch GTS 635-216 -ot (más videóban m,ás alkatrészt gyárt újra):

https://youtu.be/R7Udt-oNUZk?t=205

Nagyon szépen, akkurátusan tesztel minden komponenst (aztán miután kiderül ki a bűnös -> elég beteg módon csökkenti a lap vibrálását. De gondolom csak ideiglenes az a "3D nyomtatott rögzítőcsavar", mindenesetre lecserélve a gyárit, sikerült csökkentenie a vibrálást.)

[ Szerkesztve ]

Hobbista fanyűvő - https://tinyurl.com/AndrasPazar - https://www.youtube.com/@AndrasPazar

Köszönöm mindenkinek!

@thyeby: a módszer az volt, hogy egy mérőórát fúrógépsatuba fogtam, a satut beigazítottam és rögzítettem a tárcsa mellett, majd lassan kézzel körbeforgattam a tengelyt az anyánál fogva. Egy teljes fordulat alatt mozdult meg a mutató 0,11 mm-t.

@pacman_123: németül nem tudok, de angol felirattal végül is eléggé érthető lett, hogy mit beszél. Azt egyelőre nem néztem meg, hogy a tengelyen a perem mennyire pontos, de elkezdek ilyen irányban is vizsgálódni.

Egyébként nincs furcsa rezonálás, vagy zaj a gépből, a vágásképpel pedig elégedett vagyok. A kézi körfűrészem hangosabb és csúnyábban vág (és nem párhuzamos a talp a tárcsával, amit nem tudok korrigálni...). Csak mivel sosem volt korábban asztali fűrészem, így nincs összehasonlítási alapom.

Gyanítottam, hogy ezzel a méréssel be is érted, és kész lett a verdikt.
Nyugi, a mérés tökéletes, csak nem deríti ki, hol a hiba. Ez a mérés csak akkor ér valamit, ha csekkolhatod, hogy hibátlan.

Nos, szerintem egy CMT-ben eléggé megbízhatunk, hogy nem az lesz kajla. De legokosabb, és legkönnyebb ezzel kezdeni:
Leteszed az indikátorórát a mérőtüskével lefelé egy sík asztallapra. (Síkköszörült öntvény asztallap mágneses mérőóra állvánnyal főnyeremény.) A tüske a lap pereméhez közel legyen. Elkezded a lapot a középpontja körül forgatni a mérőtüske alatt. (Létezik ennél diszkrétebb mérés is, de szerintem nekünk egy tized kiméréséhez ez már elég.) Valószínűleg a mérésed eredménye az lesz, hogy a fűrészkorongod jó. Ha ez van, akkor a fűrészlap hibája már ki is van zárva.

Most nézzük a leggyakrabban előforduló hibát, amire pacman mester jól rá is tapintott. (Nem néztem meg a Bosch-os videót, kevés most az időm.) Következzék tehát a tengelyen az a kis karika, amit peremnek neveztél. (Legyen most központosító gyűrű a neve.):
Felszereled a lapot, és mérni kezded. Pontosan úgy, ahogyan már mérted is. Forgatod a fűrésztárcsát, és megállsz vele ott, ahol a mérőtüskét legjobban benyomja. Itt megjelölöd a tárcsát (a tüskével egy sugár vonalban) egy jól látható filctollal.
Ha a mérésed eredménye ismét 0,11, akkor a következőképpen kiszámolod, hogy milyen vastag hézagolót kell a központosító gyűrű, és a fűrésztárcsa közé betenned, hogy a lapod a mért helyen éppen 0,11 mm-el visszább kerüljön. Ha a sugár a tüske körénél pl 290 mm, akkor a Pitagorasz tételével kiszámolhatod, hogy hány mikron vastag valamit (nájlon fóliát, selyempapírt, újságpapírt) kell használnod hézagoláshoz. És ki is hézagolod egy alkalmas vastagságú, elhanyagolható mértékben összenyomható akármivel.
Most ismét mérsz. Jó eséllyel eltűnik visszaméréskor az a 11 század, és lesz helyette 1 vagy 2 vagy max 3 század. Ebben az esetben ezzel már megelégedhetsz.

Ha még mindig 11 századot mérsz, akkor már csak a tengelyvég lehet a hunyó. Nincs mese, ezt olyan esztergályossal kell felszabályoztatnod, aki tudja, mi az a drehálás.

Az a legszarabb eset egyébként, amikor van egy kicsi a tengelyvégben is, van egy kicsi a központosító gyűrűben is, és van egy kicsi a fűrészkorongban is. Akkor kell legjobban felkötni a gatyát. De a gyakorlatban az a leggyakoribb, hogy ez a központosító gyűrű-bizbasz a hunyó, a többi tűrésen belül van.

Ennél nem akarom szájbarágósabban, mert aki eddig így építkezte meg ezt a csináldmegmagad gyöngyszemet, azt megbánthatnám esetleg vele.

Több fa van, mint asztalos!

Nagyon szép dolgokat építesz/készítesz!

Egy megjegyzés, lépcső: "Ne lépj rá!"
Bátyám annak idején burkolt egy előszobát, kirakta ő is a feliratot miután végzett. KB tíz perc múlva a "főnökasszony" tűsarkúban végigment rajta, majd miután szóltak neki, hogy nem kellene kifele sem vette le 6 lap tört össze ha jól emlékszem meg még kb ugyanennyit kellett felszedni és újrarakni.

[ Szerkesztve ]

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Köszönöm a leírást, megmérem a tengelyt és a tárcsát is, de először veszek egy mágneses talpat a mérőórához. (Vagyis ez már csak jövőre lesz esedékes.)

A tengely egyébként nálam egy anyagból lett esztergálva, a tárcsa mögötti rész nem levehető (ha jól értem, akkor azt nevezted központosító gyűrűnek).

Nekem sincs kedvem kiszámolni, hogy kb. 14 cm magasan (tengelyvonaltól számolva) a 11 század eltérést milyen pici másik eltérés okozza? Mivel ez egy frissen gyártott tengely, nem lehet, hogy csak valami spén (Sorja szerűség) van útban ahhoz, hogy a fűrészlap rendesen feltudjon feküdni? Arra nem merek gondolni, hogy gyártási hiba van esetleg? (Amit tárcsa mögötti résznek nevezel), annak olyan kiképzésűnek kell lenni, hogy ne legyen íves (holkeres) a tengellyel való találkozása. Azt hiszem ezt nevezik alá esztergálásnak. Tehát jól mondott Tibi gyűrűt. mert ilyen képet kell itt látni.

Mesterek!

18 mm-es bükk rétegelt lemezt kell hosszvágnom. A tábla 2000x1250, a cél, hogy 2000X900 legyen. Munkaasztal lapjának szánom. Sajnos, a lapszabászat nem vállalta hetekre sem, így elhoztam egyben. Van dekopír, meg kézi körfűrész. Mindkettő dewalt, szóval bírják a strapát, de tanácstalan vagyok, melyikkel csesszem el.
Tudom, hogy egyikkel sem lehet szépen megcsinálni, de azért csak van valami jótanácsotok. Ha azt mondjátok, vegyek drága fűrészlapot, hááááát....., még arra is képes vagyok. De milyet?

kösz

Több fa van, mint asztalos!

"egy anyagból lett esztergálva"

Ez tulajdonképpen jó neked most, ha megelégszel azzal, hogy minden lapcserekor kihézagolod valami papírfélével. Mert így az a karika nem tud elforogni, tehát elég rá egy jelölés, hogy hova kell a hézagolót dugni.
Próbálkozhatsz mérés nélkül egy tecsóból visszamaradt kiflis nájlonzacskóval, az elég kevés mikron vastag.

És picit tovább gondoltam. Lehet még a csapágy is hunyó, bár gondolom, nem valami kínai vaskarikát építettél be csapágy néven.

Több fa van, mint asztalos!

Nyuginyugi.

A dekopírt semmiképpen se babráld!

A kézi körfűrésszel fogod megcsinálni.
Kellesz neked (legalább kölcsibe) egy alumínium vezéregyenes. Nem fontos sínnek lennie, mellette tolva is el tudod vágni.

A vágás menete:

Fonákon dolgozol, mert a körfűrészed felfele fog szaggatni - de ha ügyes vagy, akkor még ott sem.

Felrajzolod az egyenest, ami mentén vágni akarsz. Felteszed a rögtönzött vezetővonalzót, és odaszorítod. Két méteren még a jó alumínium is behajolhat, ezért kimódolod, miként rögzítsd középen is. (pl kétoldalas ragasztóval)
Nem vágod át az első tolással, hanem csak belevágsz kb 1, max 2 mm mélyen.
Második tolással már átvágod teljesen. Úgy állítod be a gépet, hogy fél centinél ne vágjon mályebben. (Magyarul ne álljon ki vágás közben az anyagból alul jobban.)

Annak a lapszabásznak meg az egyik szélső felmenőjét!

Fontos!
Nem emlékszem pontosan, de nekem úgy rémlik, hogy ennek a táblának hosszirányban vannak a rostok (szálak). Ha nem tévedtem most, akkor semmi dolgod. Nekiesel, mint kanci a kocának, és elvágod egy fogásból. Ez nem fog szaggatni.
A fent leírtak arra az esetre szólnak, amikor szálirányra merőlegesen vágsz.

Van egyébként egy halom trükk a felszakadozás ellen. Az egyik legegyszerűbb, hogy leragasztod valami szélesebb szigszalaggal ott, ahol vágod. (Szóval a szigszalag csíkot vágod hosszában félbe.)
Másik: Ha van olyan vékony lemezed, ami elég hosszú, és fel tudod áldozni, akkor felülről a vágásvonalra szorítva egyszerre vágod a két anyagot.
Keresel a közelben egy olyan asztalost, akinek van egy jóféle sínes merülőfűrésze, és kifizeted neki a vágást.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Hálásan köszönöm. Viszont a kézi körfűrészem tárcsája 24 fogú. Az kevés, nemde? Kéne legalább a duplája vagy még több?
Igen, jól emlékszel, ez a tábla hosszirányú, a keresztbe vágást nem is vállalnám be. A felszakadozás elleni módszereket is köszönöm.

@generatoros, thyeby: köszi a tippeket, alaposabban szemrevételezem a tengelyt, amikor eljutok oda. A hézagolás a legvégső megoldás lenne, akkor inkább hagynám így. Ha tényleg a tengely lesz a hunyó, akkor megpróbálkozok először valami ilyesmivel.

24 fog, gondolom D=184-en, de max 210-en.
Az hosszvágásra neked jelen esetben több, mint elég.
Semmit nem kell a felszakadás ellen tenned hosszirányban.
De hogy megbizonyosodj róla, az 1250-ből le kell vágnod ugye 350-et. Pontosabban 350 mínusz vágásvastagságot. Nos, ha feláldozol a ebből a 350-nél is kevesebből mondjuk 45-öt, akkor máris van egy príma próbavágásod. Mégpedig egy nehezebb vágásformából, mert ugye 300-on szebben felfekszik a körfűrészed talpa, mint 50-en.
És meglátod az eredményt, önbizalmat nyersz belőle, és az éles vágást már csinálhatod teljes nyugalommal.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Igen, persze, igazad van.
Mindenkinek érdemes összevetni ezeket a szubjektív értékeket.
Jelen esetben a maradék használhatósági értékét a szerzett bizonyosságért és tapasztalatért cserébe. Megér egy gondolatot, hogy mennyi tandíjat ér egy ilyen tudás?
Ezt mindig mindenkinek önmagában kell eldöntenie. Az én működéseimben egy kutya, hogy háromszázas csík, vagy háromötvenes. De van, akinek nem ritka szükség ominózus intervallum. (mármint 300 és 347 között)

Több fa van, mint asztalos!

Le a kalappal a munkád előtt!!
Én átlátni sem tudom hirtelen, hogy mi, hogyan de a csavarok és furatok száma önmagában nagyon bizalomgerjesztő!!!

A 0,1-es "ütéssel" kapcsolatban meg én azt javasolnám neked, hogy felejtsd el a dolgot. Én látatlanban aláírnék ekkora "hibát" bármilyen faipari körfűrészben.
Szerintem azért nem érdemes ezzel foglalkozni mert:
1. a munkádra gyakorlatilag semmilyen hatással nem lesz, a vágáskép alapján nem fogod tudni megmondani, hogy most volt-e korongban "nyolcas" vagy nem volt.
2. a gyakorlatban soha nem fogod tudni tartani ezeket a laborkörülményeket, ha sikerül is valamit beállítani egyszer 0 közelire, az nem fog ott maradni, éppen csak nem jut majd eszedbe "szarozni" vele
3. ahány fűrészlapot ahányszor felteszel, az annyi eredményt fog mutatni.

Thyebyvel ellentétben, én nagy eséllyel szavazok arra, hogy a fűrészlapban van 0,1mm ütés. Főleg egy háromszázas lapban. Azt meg valaki kiszámolhatná helyettem, mert olyan süsü vagyok hozzá, hogy a tengelyben/csapágyazásban mekkora holtjáték/hiba kellhet ahhoz, hogy 150mm-re a tengelytől létrejöjjön 0,1 tizednyi pontatlanság.

Egyébiránt, szerintem ezt a 11mikronos eltérést te nem azért írtad le, mert az eltüntetése lenne a cél, hanem, hogy jelezd, milyen tűréssel is dolgoztál. Szóval, én csak gratulálni tudok.

Ha meg tényleg számítana ez a kis anomália, akkor jön az, hogy a lehető legjobb minőségű precíziós csapágyazást kell megvenni, másrészt pedig egy 120mm-esnél nagyobb fűrészlapban gondolkodni sem érdemes. Minél nagyobb a fűrészlapod, annál nagyobbak lesznek a pontatlanságaid. 300-as fűrészlappal az ember ne precisaw kategóriában gondolkodjon. (gondolom, ismered...)

A fúrészlap már attól dob egy hátast, hogy milyen hőmérsékleten dolgozik. Én, amikor bénáztam a magam maróasztalával (az fémes projekt volt, szürkeöntvényből készült) a 8mm-es acél betétlap már attól vetemedett pár tizedet, hogy belefúrtak egy 18mm-es lyukat. És nem csak a fémed kényes, hanem a rétegelt lemezből készült alap is mozog ennyit, akár rugalmasan, akár maradandóan, páratartalom függően.
Szóval, csak használd egészséggel!

Köszönöm én is, hogy állást foglaltál - reménykedtem, hogy lesz időd megtenni.
És el is fogadom az állásfoglalásodat úgy általánosságban. Már korábban olvastam tőled a fúrészkorongok síkjának anomáliájáról, gyakorlati "megvalósíthatatlanságukról", amit szintén megértettem, és tudtam vele azonosulni.
Megvallom, nem számítottam 300-on egy tized tűrésre sem, nem hogy nagyobbra. De utánajárás nélkül elfogadom, mert tudom, hogy nem a kisujjadból szoptad.
Nem tudom kihagyni a gondolatot, hogy ha van is egy fűrésztárcsa hordozójában 11 század 'görbeség', a HM lapkákat egy valóban századpontos CNC forrasztja fel. Szóval a lap ha kajla is, a kerülete lehet mégis tűpontos.

Ismétlem, az egytizedes "kajlaság" famunkáknál gyakorlatilag elhanyagolható. És nem is rezegnék rajta, ha nem az elvi része csípné a csőrömet.
Mégis, van itt egy videó. Etalonnak tekintem a pontossághoz viszonyulásban. Mathhias is eléggé körbejárta a körfűrészek pontatlanságait egyéb videóiban is. Sőt, a sík gyakorlati fogalmát is definiálta egy gyalukés élezés kapcsán.
Itt most ha megfigyeled 2:37 és 2:59 között azt a cirka 20 másodpercet, hát ennyi idő kellett négy századot korrigálni.
(Magam is megvásároltam ennek a tenon jig-nek a rajzait, és megépítettem. Az enyém pontossága köszönő viszonyban sincs jelen videóban szereplőével. Oka, hogy a Makita MLT 100 nagyonnagyon beleköpött a levesbe. Nem párhuzamos az asztalon a nút a fűrésztárcsa síkjával, és én nem is annyira reménytelennek tartom ezt elfogadható szintre moddingolni, mint inkább értelmetlennek. Ugyanis ennek a Makita csodának (szó szerint, és túlzás nélkül!) egyetlen korrekt alkatrésze van, ami nem más, mint a műanyag kábel végén a 2+F-es villásdugó.)
Nagyon ritka eset az, hogy az embernek famunkánál szüksége lehessen ténylegesen, és relevánsan hat századot korrigálni. Teljesen értem én Thomgrande folyamatos értetlenkedését rajtam. Mégis, Matthias Wandel letette az asztalra feketén-fehéren, egzaktul és hitelesen, hogy nem lehetetlen. (Hiszem, hogy nem kameratrükk ez.) És ha nem lehetetlen, akkor... ööö... na itt kezdődik az én kockafejű ipszilonságom, és tart a végtelenhez. Mert a századpontos mérethűség famunkánál ugyan az esetek döntő többségében tényleg csak egy agyi maszturbáció, de ha felesleges is, semennyire nem baj. A gyakorlatban hat századot nekem még soha eszembe se jutott korrigálni, de jó volt megtudni, hogy megtehető is akár. Tudom jól, hogy fa esetében igen kérészéletű ez az extrém pontosság. Elég egy ajtónyitás, egy szellőztetés, és már sehol sincs. De na.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Köszönöm a hozzászólásod! Te vagy az első, aki a csavarok mennyiségét látva nem azt kérdezi, hogy mégis minek kell ennyi. A tolóasztal közepén a két nagy lemez, amin több a lyuk, mint egy svájci sajtban, részben esztétikai okokból kapott ennyi csavart. (56 tartja össze a két felét és 80 a lineáris csapágyakat.) Ezt a furatmennyiséget persze nem én készítettem, hanem egy lézervágó berendezés a környéken.. Épp elég idő volt az egyik lemezbe az 56 furatot magfuratra fölfúrnom, süllyesztenem és menttel ellátnom.

Meggyőztél, hogy ne foglalkozzak vele; bár most már csak a kíváncsiság miatt megnézem azt a tengelyt, hogy abban mekkora hiba lehet.

Ez a lézervágásos technológia egyébként bennem egy nagyon nagy meglepetés volt. Ugyanis olcsó. Olyannyira, hogy nem éri meg acéllemezt megvennem és magamnak darabolni, fúrni. Az alkatrészek kivágatásával árban ugyanott jövök ki kb, mint az alapanyag, rezsiköltség, szerszámkopás és a saját időm belerakásával. Természetesen nem kompromisszummentes a dolog, pontosságban jelentősen elmarad egy komolyabb CNC marógéptől. (És persze árban is.)

Szerintem, ahhoz, hogy meggyőző bizonyosságra juthassunk, ahhoz az kellene, hogy legyen egy szuperpontos tengelyünk és rögzítési módszerünk, utána pedig legyen 10-20 különféle fűrészlapunk, amelyet végigmérhetünk. És akkor láthatnánk, hogy mi a dörgés. Tűréshatár és szórás mindig van, egy faipari technológiában ez szerintem eleve nagyobb mint a fémiparban.
Abban igazad van, hogy a forrasztott lapkák köszörülésével eleve korrigálni lehet a lapban rejlő pontatlanságokat. Feltéve ha minden gép optimálisan dolgozik. A CNC önmagában még nem garancia a pontosságra, csak ha jól beállítva üzemel.
Matthias Wandel videója jó, de nekem azért vannak kétségeim. Fogja a kart, beállítja az óra szerint egy bizonyos pozícióba, majd elengedi és oldalról nekitolja az ütközőt. A gyakorlatban az az ütköztetés is már képes lenne elmozdítani a kart az eredetihez képest. De ezek részletkérdések, az elv, hogy a csuklós paralelogrammával fel lehet nagyítani a "problémát" segít pontosabban illeszteni.

Én is szeretem a századokat, de amikor a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerül két egyforma lécet legyártanom, mert lesz közöttük 1-2-3tized eltérés, akkor legyintek a dologra mert tudom, hogy még az anyag szálszerkezeti változása is befolyással bír.

Szőrszál hasogatás nélkül mondom, hogy minden oké a 4 század korrigálásával kapcsolatban, de Matyi mérőórája colos. Így aztán nem annyira bravúr, szerintem ha mm lenne az már igen, mert szerintem lehetetlen 4 századot fűrésszel lemunkálni

Ooopsz!

Egy jó régi tévedésemet tettél ezúttal rendbe.
Elkerülte a figyelmemet, hogy most collban kell számolni. (Az én szemre teljesen ugyanilyen sublerem jelzi a jobb felső sarokban, ha collos üzemmódban vagyok. De azt észrevehettem volna komolyabb odafigyelés nélkül, hogy az a 0,04 értéket mérés sehogy sem lehet metrikus.)
És négy század coll, az nem más, mint 0,1016 mm. Azaz egy tized.

Köszönöm!

Így gyakorlatilag értelmetlenné is vált az az írásom, amire reflektáltál.

Látod, Z0mbi! Erre is jó ez a fórum. Ha tévedsz, kijavítanak.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

vagy benézek valamit, vagy nem értelek benneteket
a belinkelt videóban 0.406-ről indult és 0.400-ra korrigál.
ez nem 4 század, hanem 6 ezred (ami 0.015 mm, tehát 1.5 század vagy 15 ezred, ahogy tetszik).
rosszul látom vagy másról beszélek mint ti?

Őszintén irigyellek benneteket, mert ennyi időtök van, hogy a faiparban tökéletesen irreleváns mértékekre (század mm-ek) is lehetőségetek van energiát pazarolni. Ez egyfajta szenvedély, aminek gyakorlati jelentősége vajmi kevés, de abszolút megértem, sokkal jobb, mint kocsmába járni. Egyébként rengeteg megállapításoddal tökéleletesen azonosulni tudok.
(Azt meg most vettem észre, hogy HiFi-témában IS egy hullámhosszon vagyunk. A hifi és házimozi topikokban éveket töltöttem azzal, hogy tudatosítsam az emberekben, amit hallani vélnek, az nem kizárólag a megvásárolt tárgyakban keresendő, hanem hihetetlen mértékben a saját pszihéjükben, tudatukban megy végbe. De feladtam, már nagyon ritkán olvasok hifi-házimozi topikokat, pláne nem reagálok semmire. Óriási a butaság és az önigazolás ebben a közegben, többféle érdekből, amiből egész egyszerűen elegem lett. Téged is óva intelek, hogy mélyebben belemerülj a témába, pláne fórum-szinten, mert le fog húzni a posványos mocsár. )

[ Szerkesztve ]

Azt hiszem, benézted ezt te is, és én is.
Én ott, hogy 0,406-ról indul.
Te ott, hogy 6 ezred az 0,1524 mm.

Több fa van, mint asztalos!

Jól beszélsz. Én nem ilyen értelemben láttam a hibát, hanem az órát figyeltem és amikor láttam, hogy a videóban colos az óra akkor reagáltam, azt amit.Az én órám bp-en olyan beosztású, hogy 1 mm-t oszt fel 100 egyenlő részre, Matyié USÁ-ban pedig 25.4 mm-t osztja 100 egyenlő részre, úgy hogy a te számításod is hibás mert a szorzás elvégzése után 4 helyiértéknél kell a tízedes vesszőt kitenni szerintem.A lényeg az, hogy 4 vagy 6 század mm-t korrigálni körfűrészen fa anyag esetében talán nem is lehet, col esetében sem nagyon sok értelme van,
de mivel ez már 1-1.5 tized mm( 0.15) ezért talán megvalósítható.

Valóban de te kedves Tibi most jól írod kavalkád benézését mert ő 0.015 mm-t ír . Ha HaHa!!!

jaja, valóban elszámoltam, centivel váltottam át, aztán meg mm-et írtam valamiért.

Több fa van, mint asztalos!