Nos, kezdem a legelején.
Egy ilyen kézi gyalugép kúvájul nem arról szól, hogy majd én azzal egyenest, meg párhuzamost, meg síkot gyalulok vele. Arról szól, hogy úgy, ahogy, olyan, amilyen, de gyalult felületet csinálhatok vele jó sok zsíroskenyér megevése után.
Menjünk sorba!
Egyengetés:
Az egyengetéssel csinálhatok tuti egyenest, és tuti síkot. De nem ám kézben hadonászható géppel, hanem olyannal, aminek akkora hosszú asztala van, mint az általad lefotózott deszkának látszó tárgy. Namost ezek közül a nagyon hosszú asztalos egyengető gyaluk közül is kizárólag azok képesek abszolválni a tuti nyílegyenest és a tuti síkot, amelyeknek tutira össze van kalibrálva az etető és az elszedő asztala. De várj, mert itt még nem ér véget részemről az észosztás. Még az ilyen nagyon jó (és persze nagyon drága) egyengető gyalugépek közül is csak azok a példányok fognak tuti egyenest levetni a hátukról, amelyeken gyakorlott, hozzáértő emberek tolják az anyagot. És még ezek közül az emberek közül is csak azok, akik még nem csonkolták magukat. Talán kezded érezni, mennyire leszűkült a kívánatos halmaz elemeinek száma.
De mert van ez tovább, most folytatom azzal, hogy
Vastagolás:
Vastagoló gyalugépek lettek erre a célra kifejlesztve. Az idők folyamán egyre jobbak és jobbak. A vastagolás nem jelent egyebet, mint azt, hogy egy nagyon jól megegyengetett deszka szembeni oldalát jó esetben tizedpontosan hozzágyalulja a már megegyengetett oldalhoz. Így az anyag vastagsága tizedpontosan konstans lesz.
Vastagolni, azaz ilyen egyszerűnek tűnő dolgot művelni, mint egyforma vastag (simára) gyalult deszkát előállítani még a legprofibb szakember is képtelen csupán a legprofibb egyengetőgyaluval abszolválni.
Szóval a jó gyaluláshoz sokkal több kell egy kézi gyalugépnél. Még akkor is igaz ez, ha arra a kézi gyalugépre az van ráírva, hogy Festool, és százvansokezer forintba került. Kell egy jó nagy és jó pontos egyengető gyalugép, majd második lépésben kell egy egy jó nagy, és jó pontos vastagoló (vastagsági) gyalugép. Ezen két gép belépőszintje becslésem szerint úgy kétmillió forint. (De van olyan vastagoló gyalu nem is egy, ami ennek a kétmillának a duflájából se telik ki még nettóban sem.) Nyugodt szívvel mondható, hogy az ennél olcsóbb megoldások jószerével csak barkácsolásra lettek kitalálva.
De még egy olyan barkácsgép páros, vagy kombi változata is többszázezer pénz, ami már ha lassan, és nehezen is, de képes így-úgy produkálni egy elég egyenes, elég sík és elég párhuzamos, elég merőlegesekkel bíró téglatestet fából.
Fentiekkel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy tudd: Azzal, hogy vesz az ember fia egy elektromos gyalugépet, még jószerével nem csinált semmit.
Esetedben a fotón demonstrált absztrakció az ívekből egyértelműen mutatja:
Ez az egyengetés helytelen asztalbeállítású géppel születhetett csak meg. Az elszedő oldal, és az etető oldal asztala 180°-nél kisebb szöget zár be egymással, holott azoknak egymással pontosan 180°-ban kell állniuk, ha nulla fogásmélységre állítjuk őket, akkor pedig tökéletesen egy síkban kell állniuk. Ennek híján csak kifli gyártható bármely egyengetőn, legyen az akár egy kézi gyalugép.
És az nem derült ki írásodból, hogy milyen elektromos gyalugépet vásároltál? Mert tudnod kell, hogy annyiféle elektromos gyalugép van a föld hátán, mint égen a csillag.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
)
Persze, az teljesen rendben van szerintem is, stimmel a 22 +-0.5 mm-hez.
mert balf*sz voltam.
