No, ez a tapasztalat érdekel engem. Pont arra hajazott az érdeklődésem, amit mintAdarab kiemelt a kíváncsi tudakolódásomból. És megnyugtat annyira a tapasztalatod, hogy megveszem azt a 900W-os kéket, ha megvan még - legrosszabb esetben kisebb munkát kap. A R=4 mm-es rádiuszmarásra is rá van állítva egy asztal, aminek semmi egyéb dolga nincs.
A konstans elektronikát ismerem, több ilyen gépem is van. Csak egy ilyen találmány egy 2KW-os motoron másként zenél, mint egy feleakkorán - gondolom én - ezért kérdeztem.

Igen, ez a kis zöld csodabogár volt az eddigi felsőmaró vásárlásaim közül a legnagyobb melléfogás. Beállítani? Művészet. Amikor rögzítem, visszamozog néhány tizedet. El kell találni, hogy kábé mennyit és addig próbálkozni, míg sikerül. A patronba a kés úgy beleszorul, hogy a hollandianyával kell erőszakkal kifeszíteni belőle. Ezt a gépet kézben használni büntetés lehet. De nekem sose melegedett. Nyögött, de az egész napos nyögéstől is csak enyhe langyos maradt. És persze, én is várom a napot, amikor elajándékozhatom egy barkácsolónak.

Most az a bosszantó, hogy szűk három órát kellett volna már csak marnia, és akkor lett volna egy jó hónapom a következő marásig eldönteni, hogy mi legyen tovább. Így meg szaladgálok, mint pók a falon, hogy most mit kellene csinálni?

A fordulatszámot eltalálni kell. Tapasztalatom szerint akkor jó, ha megjelenik marás közben egy búgó hang. Olyan polifónikus terc-féle jelez, hogy most a jó. A túl lassú kínlódás, könnyen szakít, erőlködik a motor olyan morgós hangot ad, a túl gyors meg sikít, mint egy kisasszony, ha jól csinálod. És persze könnyen éget.

Az éles késekben teljesen egyet értünk. A helyzet pikantériája, hogy épp ehhez a feladathoz kapott ez a kis zöldike egy vadiúj Freud kést.

Mindenesetre köszi a bátorítást.

Több fa van, mint asztalos!