Mennyibe kerül?Sose találtam még Hilti árakat

Több tétel volt, de kb annyi mint az általad linkelt maki.

Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.

Haldoklik közel 20 éves kisipari kompresszorom, meg kicsit nehéz is.
Ezért venni szándékozok egy 24-25l-est, igen ám de milyet?
Ehhez kérnék, hozzá értő hozzászólásokat!

A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

Talán ő!
http://www.szerszamoutlet.hu/index.php?_metabo_classic_air_255_kompresszor&kat=94&id=667
Vagy ő!
http://www.szerszamoutlet.hu/index.php?_balma_estonia_fc2_kompresszor&kat=94&id=105

Jól van na! Én ezeket mondanám hogy jók!Van mögöttük szerviz háttér. Balmához már volt szerencsém,az nagyon jó masinákat csinál!A tartályuk se rohad át hamar.És mindenképpen olajosat vegyél,ne olaj nélkülit.

Kicsit bosszankodtam, amikor írtam, hogy majdnem vettem 60 ezerért egy Festo merülőfűrészt sínestől, szorítóstól. (Nem voltam hajlandó ekkora pénzt előre utalni, így inkább hagytam, hogy essen kútba az üzlet.)
Jó lett volna, mert most kell épp egy komolyabb tétel bükköt széleznem. Esténként spekuláltam, hogy kölcsönkérek egy új gépre, mert most sürgős is a szélezés, és baromi fárasztó az eddig kialakított módszeremmel - ceruzavonal mentén szabadkézzel toltam a deszkákat százszámra eddig minden évben.
Agyaltam azon is, hogy miként tudnék a meglevő eszközökkel gyorsabban szélezni. Minden este lefekvés után tovább gondoltam, módosítgattam fejben, hogy miként lehetne a festo mintájára készíteni valami megoldást a körfűrészre. Tulajdonképpen az dugott darazsat a fülembe, hogy epmd és Speciali kiokosítottak, hogy ezt a Festo sínt csak leteszed a vágandó vonal mellé, rá a gépet, és tolhatod is.Sokadik nap után eléggé letisztult, hogy mit hogyan lehetne/kellene megvalósítani, míg aztán megérett a döntés bennem, hogy meg is építem.
Bizonytalan voltam benne, hogy fog-e működni, jól fog-e működni, könnyítek-e a munkán, gyorsítok-e a munkán, vagy csak elpöcsölök 1-2 napot az építéssel, és kiderül, hogy meddő fáradozás. Mert nem nagyon engedhetek meg mostanában magamnak ilyen 1-2 napot.

Nos, sikerült. Pompás lett.
Gondoltam, megosztom Veletek, miként valósítottam meg. Márton111 kolléga például szintén kézi körfűrésszel szélezi az olykor nem is kevés boroviját - csak ugye a körfűrész fogaskerék együttesét gyilkolja az ilyen munka. Ajánlom hát neki is, vegye mustrára, mit, és hogyan csináltam. Így utólag már rém egyszerűnek látszik a dolog, de aki nem hiszi, hogy nem is annyira egyszerű, továbbolvasás előtt gondoljon ki egy gyors és biztos szélezési módszert, és talán meglátja, hogy kerülnek képbe bonyodalmak.

No, lássuk akkor a lényeget:

Adott volt egy imitt-amott már eddig is tuningolt Güde asztali körfűrész. Nem írom a típusát, a fotókról le lehet majd vadászni, melyik is az. Meg ugye adott volt az agyalás, hogy miből, mit, hogyan?
Három szál collos borovi mellett döntöttem. gondoltam, ha jól működik, megépítem majd bükkből, vagy inkább gyertyánból, ha elkopott, és arra érdemes az elgondolás.

Tulajdonképpen két szál deszka is teljesen elég, a harmadik csak azért kell, hogy a leeső darab ne egy emelettel lejjebb kívánkozzon. Két egyforma idomú horonymarással kezdődött az érdemi munka. Ehhez a Festo adta az alapötletet, bár élőben sohasem láttam, pedig de jó lett volna. Kellett aztán egy harmadik horony abba a deszkába, amelyik szánként működik - mindjárt azt is leírom, hogy miért.

Ez itt a kész egyszerű, de nagyszerű. Itt még nem tudtam, hogy fog szuperálni, ez volt a próba pillanata. Váltsuk apróra:

A baloldali hornyok azt hiszem magukért beszélnek. Gondolkodtam sokat, hogy milyen hornyot alakítsak ki, és elég sokáig kitartottam amellett, hogy ennél bonyolultabb horony legyen, ami úgy kapaszkodik egymásba, hogy nem engedi függőleges irányban oldani egymást. Aztán ezt azért vetettem el, mert ha kicsit csavarodott fát kell majd rászorítanom, akkor óhatatlanul szorulni fog, és kínlódás lesz. Féltem, hogy így meg kiugorhat egymásból tolás közben, de kb 200 db deszkát leszéleztem most vele, és egyetlen egyszer sem ugrott ki. Látszik a fotón is, hogy a csúszó részeket jól nyakonöntöttem paraffinolajjal.
A jobb oldali fecsefark alakú hornyot a különböző méretű deszkák gyors leszorításához találtam ki - ennek az elvét pedig a Makita MLT100 szánrögzítőjéről loptam - vagy inkább adaptáltam, mert annak másmilyen horonykiképzése van. Alább erre közelítettem a sanyialfával:

Egy occó asztalos szorítót elfeleztem a flex-el, és a jobbik felét belecsavaroztam a fába. No, ez a képen látható rész az egyik kritikus dolog. Jobb lenne ezt alles zusammen vasból, s nem fából, de mert komolyabb lakatosműhely nincs a közelben, egyelőre kifaragtam bükkfából. (Eddig elég korrektül bírta - kicsit elferdítette a sok szorítás a függőlegesből a vasat, demegállapodni látszik, mint a pisai ferde torony - habár az is tovább dől. ) Az ennek a lényege, hogy amikor szorítom meg, akkor a szorítandó fára ráhúzom a trapéz alakú idomlecet, ami a sínben fut, és ezzel egy időben ki is emelkedik a horonyból picikét - annyi kotyogást engedtem neki (A la Makita), talán úgy 2-3 tizednyit. És a borovival kitűnően szuperál, nem tudom, hogy a bükkel is sikerült volna-e egyből ilyen patentra?

És most ugrott a majom a vízbe. Tökéletes egyenes lett, nem mozdult be, könnyű volt tolni, gyorsan be lehetett állítani, és gyorsan ki lehet oldani a készt/félkészt. A Festo annyiban jobb ennél, hogy rálátsz a vágandó vonalra felülről, nekem pedig le kell hajolnom, és alulról kell benézni a vonalat, ahol vágni akarok. Sok olyan tutipontos vágásom is volt azonban, amikor felülről is kiabált, hol kell leszorítanom a széleznivaló deszkát - ugye, amikor a kéreg felőli leeső szél nem holos, hanem egyenes, vagy pláne amikor domború, akkor a két vége a két fix pont, és nem lesz banfócos, vagy banvarcos, vagy... - emlékeztek...

Másik nézőpontokból - a jobb érthetőség kedvéért.

A sín két végére ilyen csavarokat tettem, és így, hogy finoman be lehessen hangolni, hogy a szán nagyon pontosan a fűrészkoronggal párhuzamosan fusson.

...És ez is másik nézőpontból a jobb érthetőség kedvéért.

És megspóroltam negyedmillió forintot, nem kell Festo csodát venni.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Több fa van, mint asztalos!

Faxa, grat.
Ha elfér a műhelyedben, lehet vennék a helyedben egy öntvényvázas körfűrészt, arra megcsinálnám rendesen ezt a mutatványt és ész nélkül lehet tolni a deszkát rajta,még vagy 100évig, mert annak meg sem kottyan ráadásul messze van a negyed millától.
A szorító helyett meg nézzél egy excenteres leszorítót mert minden deszka leszorítás 5mp helyett csak 2mp-be kerülni és ami még fontosabb a csuklódat is kíméli.

ami itt a cégnél van, az Ni-Cd. Egy melo alkalmával kb 50 6 os lyukat csinálunk vele. Felét a padlon tartva, pont jo a magasság, fele lyukat kb 1 m magasan. Ha létrázni kell és nem zavarunk senkit a kábellel, akkor jobban szeretem én is a 220-as gépeket. Amikor az eladotérben dolgozunk vásárlok között az Aldiban, akkor viszont muszáj akksis géppel dolgozni, mert tilos kábelnek lennie a padlon, a bevásárlokocsik miatt.
De lehet kampo ennek a gépnek (is), mert tegnap balesetünk volt, belénk jött hátulrol egy magyar kamion az autopályán. Elég szar élmény volt...

Nem tudom, mire kell, mennyi a keret és mik az igények.
Alapban két márkát mondanék:

- Schneider
- Prebena - de ez csak 12 literes tartállyal szerelt.

Több fa van, mint asztalos!

Kérdésem volna: LIDL-ben asztalos szorítót adnak 4db-os 150/100-as kettőezerért.
Szabad-e érte pénzt adni ?

"vennék a helyedben egy öntvényvázas körfűrészt"

Elgondolkodtattál. Idővel lehet, hogy ez lesz a vége.
Elvárásom egy ilyentől, hogy legyen porelszívás kialakítva rajta. Tudsz ilyen kialakítású régi monstrumról?

"A szorító helyett meg nézzél egy excenteres leszorítót mert minden deszka leszorítás 5mp helyett csak 2mp-be kerülni és ami még fontosabb a csuklódat is kíméli."

Ebben a tekintetben teljesen egyre jár az agyunk. A tervezési szakaszban sokat agyaltam, hogy miként lehetne excenteresen megoldani, de sk megépíteni az excentert sziszifuszi feladat, újat venni jó drága. Nem tudtam még, hogy érdemes-e erre külön áldozni. Itt a közelben egyedül a Festo excenterese elérhető, de azt is meg kell rendelni, és 30 ezer forint egy pár belőle. Úgy látom, Te a Feldernél turkáltál nekem a lehetőségek között - majd szétnézek ott is.
A következő kocsi fát már excenteres szorítóval fogom a szánhoz csíptetni, ez majdnem biztos.
És ami érdekel, hátha tudod a választ:
Van mondjuk két méteren másfél centi behajlása egy deszkának. Egyik végét leszorítom simán. A másikat le bírom nyomni kézzel mondjuk fél centire. A maradék egy centit képes ledolgozni egy ilyen excenteres szorító?
(Az nem jó megoldás, hogy megfordítva tegyem fel a deszkát - úgy, hogy a két vége ne felfele álljon, hanem azokon feküdjön a szélezendő anyag - ugyanis akkor középen ugrálni fog a korongon vágás közben a fa, mint kecskeszar a deszkán.)
Agyaltam én ezen, hogy eleve úgy építem meg az excentert, hogy a tengelyét egy centire tolom el, akkor az megoldja az ilyen problémát. Viszont akkor egy szép egyenes deszkát meg nem bírok úgy rögzíteni, hogy munka közben ne oldódjon ki az excenter. Van erre is megoldás: Felülről egy centit rugózó (mondjuk kőris) lécre ültetem az excenter hengerét, így az minden alkalommal jól is leszorít, valamint nem is tud kioldani.
Csak hát, látod, bonyolódik a dolog. Bár úgy lenne időm, ahogy nincs, mert ez az excenter dolog nekem sokat megér pedig.

Jah, ezzel a jelenlegi occó szorítóval nem is az a legnagyobb bajom, hogy 5 mp, meg hogy csuklómunka, hanem az, hogy amíg leszedem a rakatból a következő szélezendő anyagot, addig a motor rezgése teljesen koppig lerázza a trapézmenetet. És így már 10 mp az az 5 mp. Annyit tudok javítani a helyzeten pillanatnyilag, hogy aládugok a szorítónak egy hulladék fadarabot, így azon megáll, nem csavarodik le a menet. Csak ugye ez is egy csomó xarakodás. Már arra is gondoltam mérgemben, hogy felszaladok a konyhába, és csepegtetek az orsóra egy kis mézet, hogy ragadjon meg "üresben". Meg minden szorításkor/kioldáskor kesztyű le, utána vissza fel. Az excentert kesztyűvel is prímán lehetne kezelni.

Több fa van, mint asztalos!

Nézőpont kérdése.
Egy igazán jó 150-es szorító kb 10 ezer forintot kóstál párban.
Ehhez képest 500Ft/db nem nagy érvágás. Ennyiért balga dolog profi szorítót remélni. De fog tudni szorítani.
Talán nézz szét a Felder cég shop-jában is. választék/árak.

Több fa van, mint asztalos!

Van nagyon olcsó egykezes szorító (Lidl-ben szokott lenni), ezt nem kár átalakítani erre a célra :

"addig a motor rezgése teljesen koppig lerázza a trapézmenetet."
Tegyél rá egy hosszában felhasított slagdarabot...

Ja, erről van szó?

Hmm, van belőle vagy száz darabom. Mit mondjak róla...
Annyit megér. Alu présöntvény, és mint olyan, könnyen törik. (Nekem már sikerült eltörnöm vagy négy darabot, pedig tudom, hogy hol kell fogni, és hogy nem szabad túlhúzni. Attól függetlenül ez jó arány, mert kb öt év alatt tört el 3-4 db. A puskacsöveket ezzel ragasztom fel a tusra.)
De ez erre a célra nem igazán jó - három okból:
- Hogyan erősíted bele a fába?
- Nincs elég szorítóereje a bükkhöz - collos fenyőhöz talán elég lenne.
- A kioldása nem túl patent. Én egy fadarabbal szoktam a kioldóra koppintani, mert különben a tizedik kioldás után már fájna a kezem.

Több fa van, mint asztalos!

Nagyszerű ötlet!

Köszönöm!

Több fa van, mint asztalos!

az acetiln-oxigén hegesztő csövei elég keméynek, azok biztos fankón rászorulnak, bár nem vagyok tisztában az átmérőkkel...

A fába applikáláshoz levágod a fix részét, a maradékot átfúrod és bedugod ugyanoda ahol most is van a szorítód szára. Nem azt mondom, hogy jobb mint egy excenter, de a csavargatásnál egyszerűbb, és ez elérhető.

Esetleg ezek?

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Vékony furnért mivel szoktak szépen vágni? Ilyen görgős "tésztavágóval"? Próbáltam szikével, de az egzóta erezete totál félrevitte a vágást.

Hű!

Nagyon köszönöm!
Már el is mentettem a linkedet. És most hezita van a szívemben, hogy a Balázs által linkelt Felderék kínálta legyen-é, vagypediglen emez? Mintha a Te javaslatod alkalmasabb lenne így elsőre - de majd körbejárom ezt a dolgot alaposabban. (Most leszéleztem egy teherautó fát, az következik, hogy gyártani kell belőle egy teherautó játékot, aztán ismét szélezés. Addig bizonyára megérik bennem, hogy miként is legyen ez az excenteres megvalósítás?)

Több fa van, mint asztalos!

Egyenesen kell vágnod, vagy kanyarítod?

Az intarziások jóféle lombfűrészgépbe dugják - igen drága dolog. Valahogy így.

Van nekem ilyen görgős tésztavágóm jó éles szike karikával, talán az is megoldaná az egyenesvágást, de jó sok zsíroskenyeret kell befalni hozzá. Nincs időm lefotózni most.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Végül is igazad van, de ha már előveszem ismét, hogy megalkossam a v2.0-t, akkor az excenteres legyen inkább.

Több fa van, mint asztalos!

mdk linkje szerintem közelebb áll a thomgrande által linkelthez, mint amit most te betettél linket, ezt a felderest. Ezt nem tudod nútba tenni, csak elvágod.

Midkét módon szeretnék vágni, de alapvetően már az egyenessel is kibékülnék
Ha jól sejtem, a linkelt lombfűrész nem egy proxxon szinvonal.

Felmerült bennem hogy amit linkeltem, vajon te is azt látod-e? Aztán wrox megnyugtatott, hogy igen, csak nem tudom hol nézted félre.....na hogy érthető legyen ua. linkeltem amit thomgrade.
A pumpás szilikon kinyomós fajtát is sztem félre értetted mert az egy ajánlat volt a leszorításra,Neked, viszont az sztem hosszú távon megint csak tenyér, ujj és minden gyilkolós megoldás.
A legjobb ez a piros tenyérrel lenyomós ez arra való amire neked kell és lehet állítani a magasságát is attól függően milyen vastag anyagot akarsz leszorítani.
A pattogós megoldásra pedig a nagyok egy ilyet alkalmaznak....most keresek de nem találok semmi értelmes képet, de talán sikerül elmagyarázni.
Szóval egy ilyet, de nem ezt képzelj el a túl oldalra kb. oda ahol ezen a gépen van de sztem ezen a gépen az nem az, de kb. így néz , szóval az a ferde 45fokban feléd élló fekete izé.
Ez azért jó mert bármilyen vastag deszkának a túlsó felét leszorítja úgy hogy bedugod alá az anyagot.
Ez mellé szokták a nagyok alkalmazni még azt a leszorítót ami ezen a képen látszik, de te ezt fogod kiváltani egy olcsóbb 2-3000,--os darabbal. Amúgy lapszabászon nem használtunk soha leszorítót ilyen szélezésre, csak bedugtuk a 45fokba visszafele álló izé alá a deszkát az innenső felét meg kézzel leszorítottuk és már lett is tolva. Ha csinálsz egy normális ilyen szélezőasztalt vagy minek nevezzem sztem neked sem kell leszorítani leszorítóval csak kézzel.

Körfűrésznek meg kb. egy ilyenre gondoltam ennek sztem már megoldott az elszívás de ha nem akkor megoldható.

Szikével lehet de ne egyszerre próbáld átvágni hanem többször kicsit rányomva. Létezik furnérvágó fűrész is csak az forgácsol viszont egyszerűbb.

A lombosokat biztos viszi jól a szike, de én egy teak-ot próbáltam (vagy vmi hasonló ) és ebben erezet helyett mélyszántások vannak. Természetesen többszörre próbáltam elnyesni fémvonalzó mellett, de katasztrofális eredménnyel.
Lehet, hogy a furnérvágó fűrésszel keverem a tésztavágót; ránézek neten, hogy mi a felhozatal belőle.

szerk:
Köszben a képeket nézve, tényleg ezzel kevertem. Köszi!

[ Szerkesztve ]

Azokat szívás, de ellehet. Amit te többszörinek gondolsz annál én lehet hogy még többszöribbre....csak úgy magyarosan.

Mondjuk amúgy sem a szívem csücske a szikével való vágás, mindenképp lesz egy ilyen fűrész.
Kisvakondban szokott lenni ilyen? LUX-ot inkább nem vennék a szögteszkóban...

Hogy konkrétan te mennyire nagyon sokra gondolsz, azt nem tudom, de ha a realitás göröngyös talaján állok, akkor azt a sokat csak két galaxis közé tudnám elképzelni, akkora nagy.

Jól sejted. Drágák a jó lombfűrészek.
(Egy Proxxont át tudok adni féláron.)

Több fa van, mint asztalos!

Azért egy kicsit olcsóbbra gondoltam volna.

A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

Jól ki fundáltad, ezt szélezési módszert!
Habár nekem csak idegen ez a körfűrészes szélezési módszer. Én csak a szalagfűrészes módszert kultiválum.. Mondjuk én nem vonalozom fel, hanem szemre szélezek.
Egyengetésnél 1-2 tolás , és ok.

A kompresszor-hoz: szeg-és kapocs belövés, lakkozás és pácolás. Nem az örökké valóságnak akarok és vásárolni.
20-30 ezres kategóriába gondolkodom .

[ Szerkesztve ]

A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

Lehet hogy drágábbak egy kicsit,de jók ,és strapabírók!Most hirtelen nem is tudom ,hogy 20-30 ezerért van e kompresszor Volt cégnél ,volt egy rakat döglött Einhell kompresszor,de szerintem azok is többe kerültek!Aztán meg nevesincs gyártmányokat meg nem igazán mondanék.A Balmáék meg kompresszor gyártók,a Metabó meg akcióban nem sokkal drágább,mint egy Einhell,meg a Güde!

[ Szerkesztve ]

Furnérollóval
Ha nincs rá lehetőséged akkor furnérvágó fűrész
A héten furnérozok, sajnos a furnérvágó olló nem vitt el 2,7 métert, így maradt a házi megoldás. Vagy 2 anyag közé befogás és lehet egyengető gyaluval játszani vagy ahogy én csináltam: leraktam egy anyagot, rá a furnért, arra 3 méteres alu vonalzó. Több helyen leszorítottam, felső csapágyas maróval végigmartam és kész is volt egy köteg egyik éle. Aztán jöhetett a másik él. A marót szigorúan húzni szabad hogy még véletlenül se szakítsa be a furnért. Lehet ez ellen a nagyon lassú előtolás is jó lehet de azt nem próbáltam, biztosra mentem.

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Azzal a leszorítóval csak azonos vastagságot tudsz leszorítani csak.Ha az egyik 1 milivel vékonyabb,nem fogja meg,és elcsúszik:Ha vastagabb,vagy görbe az anyag,akkor rá se bírod hajtani a kart sajnos,Van nekem kettő is .Amúgy ezek nem excenteres elven működnek.

[ Szerkesztve ]

Metabó 50 ezer, egy más hasonló noname 24-25 ezer.
LINCOS-ról hallottál már? Az 31 ezer.

A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

Közel azonos, ami thyeby esetében jó.
A vastagságot tudod állítani a csavarral.
Nem excenter ez igaz.

Nem erőltetem én a drágát,félre értés ne essék! Csak én mindig hosszú távra terveztem szerszám ,és gép vásárlásakor(kicsit drágábban,kicsit jobbat)! A LINCOS-ról még nem hallottam,így nem tudom véleményezni,de talán jobb,mint a go-on és társai. El kell menni,és meg kell sasolni élőben, ha van rá lehetőséged.

Így viszont ahány különböző vastagságú anyag van,annyiszor kell 2 villáskulcsal átállítani a leszorítót! Meg nem 18 pozdi csavarral kell rögzíteni,mert van benne erő.Ha vastagabb az anyag,akkor kitépi a csavart a fenyőből, ha megtéped a leszorítót!

[ Szerkesztve ]

Colosat vág folyamatosan.
Ha meg vmelyik annyira görbe ezt félre rakja és miután mind a 435csilló m3 bükköt felvágta, átállítja az addig félre rakott görbe deszkákhoz a leszorítót és átvágja azokat vele.

Viszont mint mondtam, ha megcsinálja a normális sablont azzal a 45fokos leszorítóval szinte biztos hogy nem is fog ez a leszorító kelleni.

Viszont2: Annyira nem izgat ez a téma ezek után, sztem thyeby ezt jól megfogja tudni oldani.

[ Szerkesztve ]

Jól feladtátok nekem a leckét.
Az igaz, hogy közel azonos a vastagságom, de simán akad többször is egy milliméteres különbség. Akkor tehát már muszáj lesz ezzel az állítócsavarral babricsolni?
A rögzítését megoldom én simán átmenő metrikus csavarral, anyával - ez nem gond.
Lehet, hogy mégis excenteresben kellene gondolkodnom? Annak azért 1mm különbség simán belefér. Vagy ráragasztok emerre egy olyanforma keménygumit, ami azért lazán tömörödik 1mm-t?

Most fél évig parkolópályán lesz a dolog, lehet agyalnom rajta. Végülis, ha veszek egy pár excenterest is, és egy pár ilyen emelő rendszerűt is, még mindig hol járok a Festo merülő árától? Ha ez beválik, akkor az excenterest meg el se kell vágnom, úgyis vágyok régóta frankó gyorsszorítókra.

Több fa van, mint asztalos!

30-ast vágok, de ez valójában most nem releváns.
Hanem ezt a 45 fokost nem értettem meg igazán, pedig nagyon érdekel.
Nem sürgős, de ha kijön a lépés, tanítsd már ezt meg jól velem - látod, már lassan igazi asztalost neveltek belőlem.

Több fa van, mint asztalos!

Átnyálaztam Felder-t nem volt, megnéztem az Altendorf honlapját, mert az volt a cégnél, amin használtuk és nem volt (talán már nem menő ezeken az agyon digitalizált lapszabászgépeken szélezni a tömörfát)
A keresőbe az Altendorf névnél a képekre kattintva végül meglett.
Itt látható felszerelve(az a felfele álló ferde vaslemez a kocsi végén), de ezt valójában úgy szokták hogy lelehet venni az kocsiról az ütközőt(vagy az egész stuccoló kocsit) és akkor nem zavar a jelenléte, mert tök felesleges is.

A gyakorlatban az a vaslemez alá bedugod a tök mindegy milyen vastagságú deszkádat és ha netalántán görbe a deszkád akkor a feléd eső része az égnek áll, de tenyérrel lenyomva tökéletesen lefeszül az asztalra a deszka és már lehet is tolni.

[ Szerkesztve ]

Jó reggelt!
Vastagolásnál ki szokta ilyen ferdén betolni az anyagot?

Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Én csináltam már így. Kevésbé szaggatja fel a szálát ha idióta a száliránya a fának.