Többször is elolvastam a kérdésed, és nem látom értelmét annak, hogy azon a bizonyos emberi síkon válaszoljak, ahogy te szeretnéd. Ha én valakinek a döntését megjósolom, az egyszerű következtetés, de nagyon fontos, hogy TÉVEDHETEK. Nem vagyok mindenható, nem látom a jövőt, nem tudok mindent, nem látok az emberek fejébe.

A társadalmi gondolkodás valóban változik, a Biblia szövege viszont a régi marad. A rabszolgaság esetében a változást pozitívként értékeljük. Gondolom te is így vagy vele.
Lássuk, hogy mit mondott Isten:
3 Móz 25.24
„Szolgáitok és szolgálóitok azokból a népekből kerüljenek ki, amelyek körülvesznek benneteket, közülük szerezzetek szolgákat és szolgálókat.
Azonkívül szerezhettek azoknak az idegeneknek a gyermekei közül is, akik köztetek élnek, továbbá rokonaiktól, akik körötökben élnek, és akik megtelepedtek földeteken. Ők lehetnek a tulajdonotok,
és magatok után örökségül hagyhatjátok őket gyermekeitekre, hogy örök jogon az övéik legyenek.”
Mikor a múltra visszatekintünk, egyes dolgokat helyteleníthetünk, elutasíthatunk. (Itt mindenki idézze föl az általa elítélt eszmét, történeti eseményt, ami most hirtelen az eszébe jut.) Ma úgy gondoljuk, hogy nem szabad emberi lényeket tulajdonnak tekinteni és megfosztani őket a szabadságuktól. A múltban volt ilyen, nem volt helyes, megszüntettük. Amennyiben a fent idézett sorokat tényleg Isten mondta Mózesnek a Sínai-hegyen, úgy Isten szavait is helyteleníthetjük.
Nem értem, hogy jön ide Newton törvénye. A náci ideológia pl. milyen vonatkozásban volt helyes?

A feltámadás és mennybemenetel (elméleti síkon), valóban nem teszi meg nem történtté a kereszthalált, de részemről kikezdi azt az állítást, hogy Isten feláldozta a fiát, mert nem veszítette el.