Bár, a félhidas topológiánál bipoláris tranzisztorokat használnak, de attól még - gondolom - itt is jól meg kell tervezni a tranyók nyitását-zárását.

"A Csíftek panelje-egyszer tudtam, de már elfelejtetem. :-) Nem kritikus alkatrész."

Hadd segítsek... (közben kutakodtam...)
[link] Ha jól olvasom, akkor a 2072.-ik hsz-edben van a válasz.
Egyébként ugyanilyen panelt láttam a Codegen 480DLX 480 W-os tápban is.

Az én nálam lévő Chieftec tápom hibajelenségéről mi a véleményed?

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Sziasztok!

Chieftec GPA-500S 500W-os tápomba szeretnék venni új ventillátort, mert az előző 1 csöppet beszarcsizott Néztem az árgépen 12 cm-es ház hűtőventillátorokat, de nem tudom, hogy melyiknek stimmel a csatlakozója. Tudnátok nekem ebben segíteni? Belinkelek párat és ha le tudnátok írni nekem, hogy melyik jó, vagy ha egyik sem, akkor hogy milyet keressek?
venti1
venti2
venti3
venti4
venti5
venti6
venti7
Válaszotokat előre is köszönöm!
Üdv. Zsolt!

Mit mondott Krisztus a kereszten? - Hú de feszülök!

Rossz hírem van, egyiket se ajánlom. Mind PC házba való rendszerhűtő.
Nézd meg, hogy a jelenlegi hány wattos illetve hány ampert vesz fel. Annál kisebb teljesítményút ne rakj bele. A feliratokból és internet segítségével nézd meg, hogy hány könláb/perc (CFM) vagy köbméter per óra a légszállítása és annál gyengébbet ne tegyél bele. Ha ez mind stimmel még az is fontos, hogy az adott nyomást (nyomáskülönbséget) le bírja küzdeni a ventillátor.
Ami ilyen szuper halk az roppant kellemes egy-két napig, aztán idővel be fog halni a tápod, mert nem hűt rendesen.
A Conrad-ban kapható esetleg jó lehet.

[ Szerkesztve ]

bye

Alapesetben nem tud összenyitni. Eleve 50%--os kitöltésre kellene tervezni, hogy összenyithasson, de akkor nem lenne tartalék a rendszerben. Illetve van védelem ez ellen, a vezérlő ic-k belül össze vannak kapuzva, illetve a periódusidejét beállító RC tag a kapcsolás közti holtidőt is beállítja.

Csak nagyon durva hibánál tudna összenyit. Két dolgot tudok elképzelni. A tl494 output controll lába valahogy földre kerül, ekkor forward vezérlésre áll át és azonos ütemben kapcsolja a két kimenő tranzisztorát. Ekkor a meghajtó transzformátor 1-2 impulzus után el is telítene.

Másik a meghajtó transzformátor szekunder tekercselése valami oknál fogva zárlatos lesz. Nem tartom valószínüleg, hogy ilyen történhet, max akkor ha valaki csavarhúzóval megsérti. (bár pont a héten találkoztam zárlatos trafóval, de az extrém koszos környezetben ment)
Sokkal valószínűbb, hogy más teszi tönkre a tranzisztort.

A bipoláris tranzisztoror meghajtásának is megvan a maga művészete, de a mosfeteknek és igbt-knek is
Ha valaki nagyteljesítményűeket jól tud meghajtani akkor pusztán abból meg tud élni.

Nah kihalásztam a ventit: YaLn D12SM-12.
Ilyet csak külföldön találtam :S Jah és 2 tűs csatija van. Több tűst is kereshetek, bele fog menni a tápba?

Mit mondott Krisztus a kereszten? - Hú de feszülök!

Nézd meg, hogy nincs-e tápventis fórum a prohardveren, mielőtt dorgálást kapunk.
Ventid adatait ezen a linken eléred.
Chifteckben elő szokott fordulni 3 tűs venti is, de inkább a két vezetékest keresd. Nem csak külföldön fordul elő venti. Pl. érdemes megnézni a Lomexet a Lehel úton, én ott kaptam megfelelőt.

[ Szerkesztve ]

bye

Lomexben a Jamicon-nal már lehet próbálkozni, de csak hasonlóak az eredetihez. Egyik erősebb a másik meg gyengébb.
120x120x25mm 12V KF1225H1HR-R (JAM) LONG LIFE HTLS CSAPÁGY 3.6W 80.5CFM 2200RPM 38.5dBA [57-00-46]
120x120x25mm 12V KF1225H1M-01 (JAM) LONG LIFE HTLS CSAPÁGY 2.28W 65.63CFM 32.5dBA RPM1800 [57-00-31]

[ Szerkesztve ]

bye

Van tápventis fórum.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Amikor a tranyók kinyitnak PWM vezérlés esetén, akkor elvileg mindig a legjobban vezető állapotban vannak. Ez így van?!

Példának okáért, a bipoláris tranyók áramgenerátoros szabályozásakor a tranyók a bázisra jutó "áram" függvényében vezetnek. Vagyis nagyobb bázisáram --> jobban "vezet" a tranyó.

Arra - gondolom - oda kell figyelni, hogy túl sokáig ne legyen kinyitva (legjobban vezető állapotban maradva) a tranzisztor PWM-es vezérlés esetében, de mi a helyzet az áram- (bipoláris) vagy feszültséggenerátoros (FET) tranzisztor szabályozásakor?

[ Szerkesztve ]

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Mind a kettő Jamicon venti kiváló választás, de még a "gyengébb" is tökéletes a Yate Loon D12SM-12 ventilátor helyett.

De véleményem szerint, a csere helyett én először megpróbálnám megkenni a ventilátor csapágyát, mert ez sokszor megoldja a problémát.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Jól látod, de kapcsoló üzem esetén már annyira ki kell nyitni, hogy a külső elemek határozzák meg az áramát.

Alapesetben a fet, igbt, bipoláris tranzisztor mind vezérelt áramgenerátor.
A bipoláris tranzisztor áramvezérelt áramgenerátor
míg a mosfet, fet, igbt feszültségvezérelt áramgenerátor.
Ezeket a tranzisztor külső jelleggörbéi leírják, de inkább audio erősítő építőket érdekli, ez az aktív tartomány.
Az SMPS építöket az érdekli mennyi az a minimum amikor már saturációban van, és a külső elemek határozzák meg, hogy mennyi áram follyon rajta.
A bipoláris tranzisztorokkal nem nagyon foglalkoztam, minimális az ismeretem vele kapcsolatban. A lényege, hogy ott általában a nagyobb tranzisztoroknak már kicsi a bétája ezért a bázisra rengeteg áram kell, hogy szaturációba kerüljön. Ekkor 1-2V körül alakul a saturációs feszültsége. Mindenképp komoly teljesítményt jelent a meghajtása. Kizárólag meghajtótrafóval, vagy olyan meghajtóval lehet kapcsolni aminek saját tápja van. (van más út is, de ott sok a veszteség a meghajtó fokozaton).[link] Ezt a képet elnézve bekapcsolásnál megpróbálják minél jobban árammal telíteni a bázist, majd amikor kikapcsol megpróbálják minél gyorsabban kirántani a töltéseket belőle, c5-6 tag gyorsít.

A fet bemenetű eszközök kicsit mások, ezeket megfelelő mennyiségű töltéssel kell ellátni, csak a be és kikapcsolási folyamatok alatt igényel teljesítményt a kapcsolás. Ennek köszönhetően teljesen ki is halt a bipoláris tranzisztorok fejlesztése, legalábbis teljesítmény igényes alkalmazásokban. Maga a kimenőfokozata megmaradt az igbt esetében.
Szokás hallani, hogy a fetbemenetű eszközöket feszültséggel vezérlik. Igaz, de picit sántít ez. Ugyanis, hogy a megfelelő feszültség megjelenjen a g és s lábak közt adott esetben komoly energiát is be kell pumpálni, minél nagyobb a frekid annál nagyobb lessz a veszteséget a gate körben.
Áltlában azok a mosfetek amiket használok 3V körül nyitnak és áramgenerátorosan viselkednek 6-7V gate feszültségig. 9V körül pedig már szaturációban vannak, ekkor igaz a rájuk írt Rdson (25fokon persze). Gyakorlatilag egy darab vezetékké változik saturációban. Mivel ellenállás az áram effektív értékének a négyzete fogja melegíteni, és üzemi hőfokon 2 3x ellenállásnövekedése is van. Sajnos a nagyfeszültségűeknek nagyon nagy már az ellenállása. 500V az a vonal ahol nem egyértelmű, hogy igbt vagy mosfet a jobb, de 500 alatt egyértelműen mos, fölöttte igbt Könnyebb meghajtani mint egy bjt-t, lehet traqnszformátorral, ic-vel stb. Kikapcsolásnál ügyelni kell, hogy a meghajtó kemény nullát esetleg negatív tápot biztosítson, mivel magától nem kapcsol ki. A meghajtóval kapcsolatban lehetőleg tranzisztor oszlop kimenete legyen, ami vagy + vagy - tápra teszi a gate lábat minimális impedanciával. A megható áram csúcsát pedig kívülről beállítja az ember egy ellenállással. didyman már említette, hogy tesznek diódát párhuzamosan a gate ellenállással. Ezzel gyorítják a kikapcsolást, csak a meghajtó belső ellenállása korlátozza az áramot. Náhány esetben azért vigyázni kell ezzel is, nagyon kis belső ellenállású meghajtók így olyan tempóban kikapcsolják, hogy a szórásokon veszélyes mértékű túlfeszültséget generálhat. Ezért , hogy korlátozzák a kikapcsolás sebességét még egy ellenállást sorba kötnek a diódával is ha nagyon kis belső ellenállása van a meghajtónak. Illetve vannak esetek amikor pont a gyors kikapcsolás káros, de pc tápban maradjunk annyiban, hogy a gyorsabb jobb. A mosfet igbt meghajtásról egyébként küldtem egy jó jegyzetet
Ezeket ami leírtam a néhány 10 esetleg pár 100ns időtartományba esnek! Jelentősen kisebb idők mint a teljes kapcsolási periódus. Ha azonos nagyságrendbe esnek már régen rossz.
Ha kijön egy táp akkor alapesetben nem kerülhetnek a tranzisztorok olyan állapotba, hogy egymásra nyissanak. Eleve van egy meghatározott holtidő ameddig a tápvezérlő nem ad ki vezérlő jelet, ezt tervezésnél nagyobbra választják mint a kikapcsolásokhoz szükséges eset. Eleve csak 50% kitöltésnél jöhet elő, de garantáltan nem oda van méretezve a táp. Ha mégis egymásra tud nyitni akkor komoly meghibásodás következménye lehet csak. A tranzisztor meghajtása nem tudja biztosítani a kikapcsoláshoz szükséges negatív áramot. Valami oknál fogva a kikapcsolást segítő ellenállások megnyúltak, elégtek. Ha oszcilloszkóppal megvizsgálód a bázis / gate jelelakot meredek felfutású jelet kell mérned, mind + mind - irányban. Az, hogy mosfet vagy bjt van egy tápban, vezérlés szempontjából lényegtelen, mindössze meghajtásügyileg más, meg persze a megcélzott kapcsolási frekvencia. (ne keverjük ide a mai tápokat, mert más topológia van bennük, ott elvárás, hogy együtt legyen nyitva a két tranzisztor) De lényegi különbség a meghajtásban sincs, minél gyorsabban elárasztani a szaturációhoz szükséges árammal/töltéssel.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget építész ill. a megerősítést tornas!
Rögtön meg is rendelem, ezt az oldalt pedig elmentem, mert ahogy elnézem elég sok hasznos dolog megtalálható itt elérhető áron. Még1x nagy Thanks!

Mit mondott Krisztus a kereszten? - Hú de feszülök!

hali tápvásárlás előtt állok
HD7970, intel i5 3570K, 2x 8gb memory (későbbiekben lehet lesz még egy ilyen kari benne).
Angliában kell megvennem....

http://www.ebay.co.uk/itm/XFX-Pro-750W-Core-Edition-SLI-Crossfire-PSU-Power-Supply-P1-750S-UKB9-/221245582376?pt=UK_Computing_PowerSupplies_EH&hash=item338343ac28

ezt néztem ki, mi a vélemény? esetleg más jobban paszolna bele?

Légy szíves, a tápajánlós topikban feltenni a kérdésedet! Ez nem az a topik.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Hi!

"A bipoláris tranzisztor áramvezérelt áramgenerátor
míg a mosfet, fet, igbt feszültségvezérelt áramgenerátor."

Mik ki nem derülnek?!?!?!

Mit takar pontosan az a szó, hogy "szaturáció"??

A linkelt L&C kapcsirajzhoz még annyit, hogy elég sok félhidas ATX tápegység is így épül fel. Legalábbis nagyon hasonlóak.

Az Rdson érték lényegében azt mutatja meg, hogy a drain-source lábak között mennyi az ellenállás? Ha jól tudom, akkor minél kisebb, annál jobb. Ugyanis kevésbé melegedik.

"A mosfet igbt meghajtásról egyébként küldtem egy jó jegyzetet"

Csak győzzem áttanulmányozni őket... Egyébként, ha nagyon lassan is, de igyekszem haladni a témával.

"de 500 alatt egyértelműen mos, fölöttte igbt"

A 1047-es Taurus mozdonyban is IGBT-shajtásvezérlő modulok vannak, asszem 4-negyedes kialakításban.

"Valami oknál fogva a kikapcsolást segítő ellenállások megnyúltak, elégtek."

Nem is olyan régen egy kicsit túlhevítettem (épphogy nem éghetett el) egy 2 W-os, 5 ohm-os fémréteg-ellenállást. Lehűlés után 2,5 ohm-ot mértem, annak ellenére, hogy nagyobb (vagy az eredetihez felülről közeli) értékre számítottam. Ilyenkor mi van???

"(ne keverjük ide a mai tápokat, mert más topológia van bennük, ott elvárás, hogy együtt legyen nyitva a két tranzisztor) De lényegi különbség a meghajtásban sincs, minél gyorsabban elárasztani a szaturációhoz szükséges árammal/töltéssel."

Ha jól olvasom, akkor ez a FORWARD (kétranyós) topológiára vonatkozik pl.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Szaturáció, amikor a bázis (npn bipoláris esetén) feszültsége alacsonyabbá válik, mint kollektor. Vagyis a bázis collektor PN átmenet is kezd kinyitni. Roppant kellemetlen állapot, mert nehéz kisöpörni a töltéseket a bázisból és innen nehéz lezárni a tranzisztort. Illetve csak sokáig tart.
Bázis collektor átmenetet shotky diódával áthidalva elkerülhető. TTL S és TTL LS sorozatnál alkalmazták ezt a trükköt, így vagy 5 ször gyorsabbakká váltak, mint az elődjeik.
llletve nem kell agyonhajtani a bázist, de a dolog nem ilyen egyszerű, mert ugye ha a kollektor áram éppen kicsi nem igen tudod elkerülni a problémát.

bye

Fordítva írtam a kollektor feszültsége megy a bázis feszültsége alá, akkor van a szaturáció.
Ha egy tranyó kinyit és mondjuk 0,8V van a collektor emiter között az még nem szaturáció, de a működéshez általában bőven elég.

bye

Üdv. Van FSP400-60APN tápom és zajosnak találom a ventijét. Azt akarom kérdezni, hogy milyet ajánlanátok bele, ami halk és rendesen lehűti? Illetve sima csatlakozó van benne vagy forrasztott?

Telítettség. A félvezető ekkor teljesen nyitva van, a rá jellemző szaturációs feszültség esik rajta (bipolár tranzisztor, IGBT), illetve minimális az rDSon értéke (FET). Kapcsolóüzemben erre törekszünk, hiszen a vezetés állapotában ekkor a legkisebb az eszközön a veszteség.

Az IGBT-t gyors fejlődése révén egyre inkább alkalmazzák nagyfreki körül, régebben a marha nagy gate kapacitás nagyon megnehezítette ezt.

Meleg hatására növekedni szoktak az ellenállások, érdekes, amit mértél. Üzembiztonság kapcsán is az a jó, ha az elmelegedni készülő ellenállás (ami mögött zárlat van példul) inkább megnyúlik és a növekedő disszipációtól elég, minthogy a rövidzár áramát növelje..

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A szaturácioót már fentebb leírták, Az Rdson általában minél kisebb annál jobb. Bár néha a picit rosszabbnak tűnű jobb. Mivel nagyobb félvezető réteggel érik el a kisebb ellenállást, sokkal több töltést kell bele nyomni, hogy gyorsan kapcsoljon. Egy kisebb ellenállásúba általában kevesebbet igényel. Kijöhet olyan eset, hogy lehet annyit spórolni a kapcsolási veszteségen egy nagyobb ellenállású mosfettel, hogy kompenzálni tudja a vezetési veszteség többletét.

a 1047-es gto-s feszültséginverterrel van megépítve, a traxx már igbt-s, de ez már egészen elborult szint. Már magának a félvezetőnek több kW disszipált teljesítménye van. Na ott már az is számít néha, hogy 1,4ohm vagy 1,3ohm a gate meghajtó ellenállás.

Az ellenállásnak mindenképp a ráírt érték közelében kell lennie. Szerinem nem is nagyon kapható 10% tűréstől rosszabb ellenállás már. Ilyen mértékű eltérésnél csere, 8 forintos alkatrésznél nem igazán kell mérlegelni. Bár éppenséggel ptc jelleggel rendelkezik az ellenállás fura, hogy csökkent.

didyman Félelmetes mit fejlődtek az igbt-k. Ar IR nek láttam app. note-ját ahol számítással igazolták egy korábbi mosfetes áramkörükön, hogy kisebb az igbt vesztesége. Egy fuji gen5 igbt-ben pedig olyan parazita tranzisztor van ami miatt nem lehet túl nagy áramot ráadni.
A régieknél nem tudom, de már a gate kapacitás az azonos méretű mosfethez képest kb fele. Csak még mindig ott van az a fránya farokáram és Eoff paraméter.. (de ZCS és ZVS áramkörben mehet a nagyfreki)

[ Szerkesztve ]

"Bár éppenséggel ptc jelleggel rendelkezik az ellenállás fura, hogy csökkent."

Én sem értem...Pedig csak egy mezei fémréteg-ellenállás volt, ez biztos.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy van Nekem egy chieftec cft-650-14cs tápom. Azt szeretném megtudni, hogy ha nem megy a gép, csak áram alatt van a táp akkor mennyit fogyaszthat?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Nikon D40 kit/D90 +18-70mm AF-S IF + 70-300mm ED AF + SB-900 + MB-D80; ASUS Crosshair V Formula + AMD FX-8150 + ASUS GTX660 + Kingston DDR3 KHX1600C9D3K2/8G

Az attól is függ, hogy az USB csatlakozókon mi minden lóg és maga az alaplap mit vesz fel. Extrém esetben akár 15 W-ot (5Vx3A) is le tud adni. A reális érték nyilván ennek csak a töredéke.
Azért mert úgy látod, hogy a géped ki van kapcsolva, attól az, még készenlétben van és a készenléti +5V-ról ugyan úgy fogyaszt, mint amikor megy. Akár mobil telefont is tölthetsz róla.
Én például egy PC táp készenléti +5V-járól járatom a rouert és az antenna erősítót. A normál táp rész ki van herélve a panelről.

[ Szerkesztve ]

bye

USB-n csak egy nyomtató van, az alaplap meg: ASUS Crosshair V Formula. ez nem tudom, hogy mennyire segítség Neked.

Nikon D40 kit/D90 +18-70mm AF-S IF + 70-300mm ED AF + SB-900 + MB-D80; ASUS Crosshair V Formula + AMD FX-8150 + ASUS GTX660 + Kingston DDR3 KHX1600C9D3K2/8G

Statisztika szerint a számítógépek átlag 2,84W-ot fogyasztanak kikapcsolt állapotban. Nyílván a tiéd is ennyit zabál nagyságrendileg. Ha pontosabb/megbízhatóbb értéket akarsz, ki kell mérned, mert nincs rá katalógus adat.

[ Szerkesztve ]

bye

köszönöm.

Nikon D40 kit/D90 +18-70mm AF-S IF + 70-300mm ED AF + SB-900 + MB-D80; ASUS Crosshair V Formula + AMD FX-8150 + ASUS GTX660 + Kingston DDR3 KHX1600C9D3K2/8G

Üdv!

Ismét lemértem "régi" primer és szekunder köri puffereket.

A táp amiben voltak az egy Chieftec HPC-360-as, 360 W-os tápegység. Dátumkódja (0242) szerint 2002-es év 42.-ik hetében készült. A benne lévő primerköri Teapo márkájú (LXK széria), 200 V-os, 680 mikroFarad-os és 85 fokos kondérok jelenlegi kapacitása 780 mikroFarad körül alakul. A kondér kupakján is látok egy dátumkód-szerűséget (0204), ami valszeg szintén 2002-es évet jelöli, csak nem tudom, hogy a 04 a hónapot vagy inkább a hetet jelöli. A szekunder köri főbb feszek kondijai is bőven a ráírt néveleges érték feletti kapacitással rendelkeznek jelenleg is. Ez 11 év távlatából nem is rossz, sőt...

A másik kondi típus valamivel fiatalabb. Ez egy CapXon márkájú (HP széria), 420 V-os, 420 mikroFarad-os és 105 fokos kondenzátor. Ennek a jelenlegi mért kapacitása 491 mikroFarad körül van. A kupakján lévő dátumkód (050624) szerint 2005-ös év 06. hónap 24. napján készült. Eredetileg ez egy FSP550-80GLC tápban volt.

Azt hiszem, hogy "újszerű" állapotúak még ezek a kondik. Az ESR értéküket nem áll módomban megmérni, de azt gondolom, hogy a kondik ESR értékének a növekedése és a kapacitásuk csökkenése között van "összefüggés" ("fordított arányosság"). A fent leírt két konditípusnak (és a szekunder körieknek is) valószínűleg rendben van még az ESR értéke. Szerintem...

Én a kondikat akkor szoktam cserélni, ha már a ráírt névleges érték alá csökken (ha csak egy kicsit is) a mért kapacitás-érték. Ha pedig gyengébb minőségűekről van szó, akkor már a névleges (ráírt) érték elérésekor cserélem.

[ Szerkesztve ]

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

"A kondér kupakján is látok egy dátumkód-szerűséget (0204), ami valszeg szintén 2002-es évet jelöli, csak nem tudom, hogy a 04 a hónapot vagy inkább a hetet jelöli."

Közben megnéztem a másik kondi dátumkódját is HPC-360-asból. Ennek 0237 (2002-es év 37. hetében készült) a kódja. Ezek szerint a 04 és a 37 a hetet jelöli és nem a hónapot.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Az ESR tud csökkenni meglévő kapacitás mellett is. Lehet kapni ESR-mérőket occsón, félkészen, Vateráról, érdemes beruházni.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Az időjárás! Abban lehet valami.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Sziasztok!

Az a kérdés merült fel bennem mikor tervezgettem, a konfigom fejlesztését, hogy a tápom el-e bírná (Chieftec GPS-450A8)

Az alábbi konfigot:
Proci: Intel Pentium Dual Core G860
Alaplap: ASRock P67 Extreme 4
Ram: 4 GB CSX 1333 Mhz
Videókártya: Gainward GeForce GTS 450 GS x2 SLI-ben
Egy sima 7200-as vinyó

Előre is köszönöm a válaszokat!

Az ámokfutás a jövő tömegsportja.

Sziasztok!
A következő konfighoz kellene valami megbízható moduláris tápegység!A mostani tápomat is benne hagytam a listába,mivel nem tudom,hogy ettől elég lenne esetleg kisebb is!Az tény ezzel nem volt bajon.A Vga és proci is húzva van!

Alaplap:P8P67,INTEL i2500K,
vga:Sapphire 7790 Dual-x 1Gb,
Memoria:Corsair 2x4GB DDR3 1866MHz
Ssd:64Gb Adility 3,
Vinyó:2Tb WD
Jelenlegi tápegység:FSP Everest 80 plus 500
Mégvalamisendes legyen ez is fő szempont mit ahogy moduláris!

Köszönöm!

[ Szerkesztve ]

Soha ne vitatkozz idiótákkal,mert lesűllyedsz az Ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal!

Nem ez a megfelelő téma. Tápos általános kérdésekkel a nagy táptopikban tudsz érdeklődni.

[ Szerkesztve ]

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Egy kis kérdés hátha tudtok segíteni.

Volna egy kérdésem. Van egy Corsair TX750M táp KÉP. Most azt kéne kideríteni ez CWT vagy V2-es Seasonic beles??? Itt a kódja a terméknek: CP-9020040-EU
Sima Corsair TX750-nek (nem moduláris) a kódja CP-9020042-EU
Ez alapján azt írja seasonic LINK

Köszi előre is a segítséget!

[ Szerkesztve ]

V1200 - 18CORE - SUPRIMX

A Corsair TX750M tápegység (CP-9020040-EU kóddal) és a sima Corsair TX750 tápegység (CP-9020042-EU kóddal) Chicony elektronikával rendelkezik.

Forrás:[link]

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Üdv Mindenkinek!

Szereztem egy Asus ATP-1655-ös, passzív PFC-s, 165 W-os tápegységet, ami eredetileg egy Asus Terminator P4 533 PC-ben (barebone PC) volt. A táp adatlapja a doksi 34.-ik oldalán megtalálható. Önmagában nem tartozik ventilátor a táphoz.

Így néz ki:

Maga a tápegység remek állapotban van. Feszei rendben és a terhelésekre is jól tartja az értékeit. Ez arra is utal, hogy a kondérjai is rendben. SB köre szintén rendben.

És most jön az érdekesség (számomra inkább rejtély).

Nem ad a tápegység semmilyen körülmények között PG jelet (zöld-fekete; zöld-fekete + terhelés; teszter, teszter + terhelés) Mármint egy árva voltot sem lehet mérni rajta és a teszterek sem mutatnak értéket (villog a "990 ms" mező és csipog, mint egy 25 tonnás veréb). Gondoltam egyet, ez nyilván egy fasza kis NLO "védelem" lehet. Mehet egy "komplett" gépre, ott már csak mérhető lesz.

A "PC" (asztalon szétterítve összerakott, mezei P4-es konfig Asrock alaplappal) gond nélkül indul vele, de ilyenkor sem lehet a PG jel feszét mérni.

Elméletben nem kéne elindulnia, de a gyakorlatban meg pöccre indul a "PC". Találkozott már valamelyikőtök ilyen "jelenséggel"?

U.i: kettő is van belőle és mind a kettő ugyanezt a "jelenséget" csinálja.

[ Szerkesztve ]

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Még annyit, hogy az elektronikáját a HIPRO gyártotta.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

hallo sziastok van egy corsair hx650w tápom na most ennek birnia kéne 2-3db 5870 vgát is de nekem csak egy van 5870soc ,2600k proci 4.1ghz felhúzva 10db venti 1 vonyó ,ssd,dvd, ezzel aszt akkarom kérdezni hogy simán vinnie kéne a tápnak eszt a konfigot ? az a bajom az egészel hogy terhelésnél pl: furmarknál kijőn egy idő után az a hiba hogy (a képernyő illesztő nem válaszólt és utána helyreállt) jó ritkán fordul elő de zavar hogy mi okozhetja ? azért írik ide mert olvasgattam hogy gyenge táp is okozhatje szerintetek?

Mindíg jelezz vissza ha kell, ha nem ez a korrekt !!! totyino77 felhasználónak 50 pozitív és 0 negativ értékelése van a fórumon! + a mostani!

Tuti a PG-t mérted a szürkén, és érintkezett a mérőcsúcs? Nem kéne elindulniuk sem a lapoknak enélkül. egy még lehetne érdekes kivétel, egyedi hiba, de kettő..?

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Teljes egészben érintkezett a mérőcsúcs a szürke dróttal és egy másik multiméterrel is megmértem. De így is 0 V-ot jelzett mind a két Asus tápnál.

Meg fogom nézni és mérni még egyszer, de csak azért, hogy megbizonyosodjak róla, hogy nem én hülyültem meg.

Tényleg nem értem... Egely György biztos tudná rá a választ...

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Sziasztok!

Év elején vásároltam egy XFX 850W-os tápegységet, mely tökéletesen hangtalanul működött.
Az utóbbi kb. 2 hónapban nem használtam a PC-met, mert laptopról böngészgettem...
Ma viszont mikor áram alá helyeztem a gépet, magas frekvenciás hangot hallottam a táp felől. Ez a gép bekapcsolása után megszűnt, tehát terhelés hatására, de miután leállítottam ismét hallható lett.
Mi okozhatja ezt? Valami orvoslás, esetleg küldjem vissza garanciába?

A púposat mindenképpen cserélni kellene, de ha már így alakult (már csak a táp kora miatt is), akkor célszerű lenne az összeset kicserélni benne. Főleg a primer köri puffer 1 vagy 2 nagy kondiját valamint a szekunder köri főbb feszek (3,3 V, 5 V, 12 V, 5 V SB, -12 V) kondijait és a készenléti kör 50 V-os kondiját is.

Az, hogy a forrasztás vagy egy új táp... azt neked kell eldöntened!

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

A helyzet nem változott...

Esetleg valaki valami okosat...

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."

Mint kiderült, ennek a két teszternek van egy "búgja". A manual-ja szerint 100 és 900 ms között mér értéket. 100 ms alatt és 900 ms felett a PG jel mezője villog és közben csipog a teszter is.

De... a helyzet az, hogy 100 és 200 ms PG jeles közötti tápoknál viszont mindig 200 ms-ot ír ki és csipog, de nem villog az érték. Eszerint csak 200-tól mér. 100 alatt pedig csipog és villog is, ahogy 900 felett is. Egy teljesen más típusú teszterrel is megmértem azokat a Codegen tápokat és ott 150-180 ms körüli értékek jelentek, mindenféle "hibaüzenet" nélkül. Vagyis nem tudja "értelmezni a 100 és 200 ms közötti PG jel értékeket.

Valamit elbaltáztak a mikrokontrolleren, szerintem.

"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."